Tartalomjegyzék
- Szerkezet
2026. évi LXII. törvény
egyes törvényeknek a gyermekek jogainak és biztonságának megerősítését célzó módosításáról1
[1] A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez fűződő jogai a XXI. század társadalmi és digitális környezetének kihívásai között is hatékony védelemben kell, hogy részesüljenek. Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglalt állami kötelezettség a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem biztosítására tényleges, hatékony és a gyermekeket érő valós kockázatok kezelésére alkalmas szabályozás megalkotását követeli meg.
[2] Az Országgyűlés a fentiek érdekében a következő törvényt alkotja:
1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
1. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy közterületen vagy más, bárki számára korlátozás nélkül hozzáférhető nyilvános helyen ne legyen kitéve olyan vizuális, audiovizuális vagy hangalapú kommunikációnak, amely tartalmára, képi vagy hanghatására, illetve megjelenítésének módjára tekintettel alkalmas testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen indokolatlan félelem, szorongás vagy pszichés megterhelés kiváltásával.”
2. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/A. § Az e törvényben foglalt célok és a gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint életkoruknak és fejlettségi szintjüknek nem megfelelő, a szexualitást öncélúan ábrázoló, továbbá egyéb olyan tartalmat hozzáférhetővé tenni, illetve terjeszteni, amely szexuális erőszakot, szexuális kizsákmányolást, szexuális célú manipulációt vagy erre irányuló kapcsolatfelvételt, illetve más, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményt népszerűsít, igazol vagy azok elkövetésére ösztönöz, vagy amely a gyermek életkorára és fejlettségi szintjére, a tartalom jellegére és megjelenítésének körülményeire figyelemmel egyébként alkalmas a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására.”
3. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az egészségügyi intézményben történő tartózkodása kizárólag a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás által indokolt ideig tartson, és a gyermek családi vagy gyermekvédelmi helyzetének rendezéséhez szükséges intézkedések a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül megtörténjenek.”
4. §2
2. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása
5. § (1) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 8. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Tilos tizennyolc éven aluliak számára olyan reklámot elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-ába ütközik.”
(2) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 8. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Tilos közterületen vagy más, bárki számára korlátozás nélkül hozzáférhető nyilvános helyen olyan reklámot közzétenni, amely tartalmára, képi vagy hanghatására, illetve megjelenítésének módjára tekintettel alkalmas arra, hogy a tizennyolc éven aluliak testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését kedvezőtlenül befolyásolja, így különösen indokolatlan félelem, szorongás vagy pszichés megterhelés kiváltásával.”
3. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
6. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 2. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
7. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 75/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felülethez való hozzáférés akkor kérelmezhető, ha
a) a kérelmező olyan nagykorú személy, aki a megismerhetővé tétel útján megszerzett információval védendő kiskorú személy (a továbbiakban: védendő kiskorú személy)
aa) hozzátartozója, vagy
ab) nevelését, felügyeletét vagy gondozását látja el
(a továbbiakban együtt: az érintett adatainak megismerésére jogosult személy);
b) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy megítélése szerint az adatok megismerése az (1) bekezdésben meghatározott célból szükséges, és az erre vonatkozó adat más módon történő megismerése nem lehetséges vagy annak beszerzése egyébként számára aránytalan nehézséggel járna, és
c) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy a felülethez való hozzáférésre irányuló kérelmében
ca) az a) pont aa) alpontja szerinti hozzátartozói minőségéről vagy az a) pont ab) alpont szerinti neveléssel, felügyelettel vagy gondozással összefüggő jogviszonyáról, illetve az adatmegismerés szükségességének b) pont szerinti feltételei fennállásáról érdemben nyilatkozik, valamint az a) pont ab) alpontja és a b) pont szerinti feltételek teljesülésének alátámasztásául szolgáló – a kérelem előterjesztésekor rendelkezésre álló – releváns adatokat, iratokat kérelméhez csatolja, valamint
cb) megjelöli a védendő kiskorú személy természetes személyazonosító adatait, valamint azon személy családi és utónevét, akire – ha a felülethez való hozzáférésére irányuló kérelmének helyt adnának – a felületen keresést kíván végezni.”
(2) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 75/B. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bűnügyi nyilvántartó szerv a védendő kiskorú személy adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban való szereplése ellenőrzését követően a (3) bekezdés szerinti kérelmet soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül bírálja el, azzal, hogy
a) – ha a kérelem a (3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel – az érintett adatainak megismerésére jogosult személynek a felülethez való, egyszeri munkamenet erejéig tartó hozzáférését jóváhagyja, vagy
b) – ha a kérelem a (3) bekezdés szerinti feltételeknek nem felel meg – a kérelmet elutasítja.
(5) Ha a kérelmező (3) bekezdés szerinti kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen annak ismétlődő vagy a felületen kezelt adatokkal való visszaélésre alkalmas jellege miatt – túlzó, a bűnügyi nyilvántartó szerv megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.”
8. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 75/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a 75/B. § (3) bekezdése szerinti kérelem alapján az érintett adatainak megismerésére jogosult személynek a felülethez való hozzáférését jóváhagyja, az érintett adatainak megismerésére jogosult személy a felületen – a munkamenet befejezéséig – keresést végezhet. Ha a felületen való keresés több találatot eredményez, valamennyi érintett 75/B. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott adatait kell megismerhetővé tenni, azzal, hogy a 75/B. § (1) bekezdésében meghatározott további adatok csak az érintett adatainak megismerésére jogosult személy által a védendő kiskorú személlyel közvetlen kapcsolatba kerülő személyként azonosított érintett vonatkozásában ismerhetők meg.”
9. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 100/D. §-sal egészül ki:
„100/D. § A bűnügyi nyilvántartó szerv a felülethez történő, az egyes törvényeknek a gyermekek jogainak és biztonságának megerősítését célzó módosításáról szóló 2026. évi LXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 75/B. § (3)–(5) bekezdésének, valamint 75/C. § (1) bekezdésének megfelelő hozzáférést a felületnek a Módtv2. szerinti feltételeknek megfelelő rendelkezésre állását követően haladéktalanul, de legkésőbb 2027. február 1-jétől biztosítja.”
4. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
10. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-ába ütköző tartalom, illetve a szexualitás közvetlen vagy naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni, feltéve, hogy a műsorszám a (7) bekezdés alapján nem tartozik a VI. kategóriába. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.”
11. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 32. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Nem minősül közérdekű közleménynek vagy társadalmi célú reklámnak az olyan műsorszám, amely alkalmas a gyermekek fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme a szexualitás öncélú ábrázolása, a pornográfia, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-ába ütköző tartalom.”
12. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 179. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban azonosított problémák, valamint e törvény és az Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértése esetén a Médiatanács kérheti azon tagállam hatékony intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdés szerinti médiaszolgáltató tartozik. Ennek keretében a Médiatanács kéri, hogy a tagállam intézkedjen a Médiatanács által megjelölt jogsértések megszüntetése érdekében.”
5. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
13. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során különösen figyelemmel kell lenni az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. Tilos az olyan foglalkozás, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-ába ütközik.”
6. A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény módosítása
14. § A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/A. § Az e törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-ába ütköző tartalmat hozzáférhetővé tenni, illetve terjeszteni.”
7. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
15. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Plakát kampányidőszakban is kizárólag a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6. § (8) bekezdésével összhangban készíthető és használható.”
16. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 147. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Politikai reklám és politikai hirdetés kizárólag akkor tehető közzé, ha az nem sérti a Gyvt. 6. § (8) bekezdésében foglalt előírásokat.”
17. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (3) bekezdésében a „(4)–(7) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4)–(8) bekezdésben” szöveg lép.
8. Záró rendelkezések
18. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 4. § 2026. december 1-jén lép hatályba.
19. § (1) A 4. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 6. alcím az Alaptörvény L) cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 15. § és a 17. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 16. § az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
A törvényt az Országgyűlés a 2026. október 13-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2026. október 21.
A 4. § a 18. § (2) bekezdése alapján 2026. december 1-jén lép hatályba.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
