2026. évi LXVI. törvény
büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról1
[1] Az Országgyűlés, tiszteletben tartva Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait, biztosítja az uniós szabályozás végrehajtásához szükséges jogszabályi feltételek megteremtését.
[2] A környezet büntetőjogi védelme kiemelt jelentőségű, ezért a törvény átülteti a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK és a 2009/123/EK irányelv felváltásáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1203 európai parlamenti és tanácsi irányelvet. A törvény célja, hogy a Büntető Törvénykönyv a meglévő, szigorú szabályok megőrzése mellett kiegészüljön olyan rendelkezésekkel, amelyekkel maradéktalanul biztosítható az uniós követelmények teljesítése, és ezáltal hatékonyabb legyen a fellépés a környezeti bűnözés ellen.
[3] A törvény célja a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelv teljes körű végrehajtása. Ennek érdekében bevezeti a Büntető Törvénykönyvbe a vagyonelkobzás új formáját és biztosítja az információkhoz való közvetlen és azonnali hozzáférést a vagyonvisszaszerzésért felelős szerv számára.
[4] A törvény a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtását szolgálja, amely a szolgáltatók kijelölt telephelyeire és jogi képviseletére vonatkozó harmonizált szabályok megállapításával biztosítja az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés hatékony érvényesülését. Az uniós szabályozás alapján szükséges, hogy a tagállamok jogrendszerüket és intézményi infrastruktúrájukat felkészítsék az elektronikus bizonyítékok beszerzésére vonatkozó uniós szabályok végrehajtására. A törvény az elektronikus hírközlési, valamint az elektronikus kereskedelmi tárgyú törvényekbe illesztve határozza meg a szolgáltatók körét, a címzettek kijelölésére vonatkozó kötelezettségeket, valamint a médiaszolgáltatások területét szabályozó törvény módosításával szabályozza a felügyeleti és szankcionálási kereteket.
[5] A törvény célja a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való teljes körű megfelelés biztosítása.
[6] A törvény az európai uniós követelményeknek megfelelő jogalkalmazás feltételeinek megerősítése érdekében módosítja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt.
[7] Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján a következő törvényt alkotja:
1. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
1. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
a) 3. számú melléklet 2.25. pontjában a „241. § (1) bekezdése, (2) bekezdés III. fordulata” szövegrész helyébe a „241. § (1)–(4) bekezdése, (5) bekezdés III. és IV. fordulata” szöveg,
b) 3. számú melléklet 2.26. pontjában a „242. § (1) és (2) bekezdése, 243. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „242. § (1)–(2b) bekezdése, 243. § (1)–(2a) bekezdése” szöveg,
c) 3. számú melléklet 2.28. pontjában az „ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés” szövegrész helyébe az „uniós környezetvédelmi szabályok megszegése” szöveg és a „249. §” szövegrész helyébe a „241/A. §” szöveg
lép.
2. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása
2. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Meg kell tagadni a Magyarország vagy az Európai Unió más tagállama által menekültként elismert személy kiadatását, kivéve, ha azt a menedékjogról szóló törvényben meghatározott biztonságos harmadik ország kéri.”
3. § Hatályát veszti az Nbjt. 14. § (1a) bekezdése.
3. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
4. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11. § (3) bekezdés b) pont 7. alpontjában a „Btk. 241. § (1) bekezdés], természetkárosítás [1978. évi IV. törvény 281. § (1)–(3) bekezdés, Btk. 242. § (1)–(2) bekezdés, 243. § (1)–(2) bekezdés], veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 281/A. § (2) bekezdés, Btk. 248. § (2) bekezdés], illetve ózonréteget” szövegrész helyébe a „Btk. 241. § (1)–(4) bekezdés], uniós környezetvédelmi szabályok megszegése [Btk. 241/A. § (1) bekezdés], természetkárosítás [1978. évi IV. törvény 281. § (1)–(3) bekezdés, Btk. 242. § (1)–(2b) bekezdés, 243. § (1)–(2a) bekezdés], veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 281/A. § (2) bekezdés, Btk. 248. § (2) bekezdés], a 2026. november 20-ig hatályban volt ózonréteget” szöveg lép.
4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
5. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 10/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „környezetkárosítás, természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget” szövegrész helyébe a „környezetkárosítás, uniós környezetvédelmi szabályok megszegése, természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, a 2026. november 20-ig hatályban volt ózonréteget” szöveg lép.
5. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
6. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: 2000. évi XLII. törvény) 11. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A lajstromban szereplő adatokat, jogokat és tényeket a nyomozó hatóság, valamint a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve közvetlen adathozzáféréssel átveheti.”
7. § A 2000. évi XLII. törvény 90. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
6. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása
8. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 30. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
7. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
9. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) a 14/C. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az elektronikus bizonyítékok gyűjtésével összefüggésben a kijelölt telephelyek kijelölésével és a jogi képviselők kinevezésével, valamint a vonatkozó adatok védelmével összefüggő szabályok felügyelete
14/D. § (1) E törvény rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont b) és c) alpontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtó olyan szolgáltató tevékenységére,
a) amely Magyarországon székhellyel, illetve telephellyel rendelkezik, vagy akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és amely vagy aki Magyarországon és legalább egy másik tagállamban természetes vagy jogi személyek számára lehetővé teszi az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont b) és c) alpontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét;
b) amely Magyarországon székhellyel, illetve telephellyel nem rendelkezik, azonban természetes vagy jogi személyek számára lehetővé teszi az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont b) és c) alpontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét [az a) és b) pont ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató].
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltató köteles a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet], a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv), a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából kibocsátott határozatok és végzések átvétele, illetve a kapcsolódó további feladatok ellátása érdekében telephelyet kijelölni és a Hatóságnak a kijelölt telephelyet, valamint annak elérhetőségeit, illetve a kijelölt telephely vagy annak elérhetőségeiben bekövetkezett változást bejelenteni, a változás bekövetkeztét követő nyolc napon belül.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szolgáltató köteles az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2014/41/EU parlamenti és tanácsi irányelv, a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából kibocsátott határozatok és végzések átvétele és a kapcsolódó további feladatok ellátása érdekében jogi képviselőt kijelölni és a Hatóságnak a kijelölt jogi képviselőt, valamint annak elérhetőségeit, illetve a kijelölt jogi képviselő személyében vagy annak elérhetőségeiben bekövetkezett változást bejelenteni, a változás bekövetkeztét követő nyolc napon belül.
(4) A szolgáltató több telephelyet vagy jogi képviselőt (a továbbiakban együtt: címzett) is kijelölhet, de ebben az esetben köteles a Hatóságnak azt is bejelenteni, hogy Magyarország mely területén mely címzett jár el.
(5) Ha a címzett a magyar nyelv mellett más – az Unió hivatalos nyelveinek egyikén – is elfogadja a határozatra vonatkozó tanúsítványt, valamint folytat azzal kapcsolatos egyéb kommunikációt, akkor a szolgáltató – a magyar nyelv mellett – a kommunikáció e lehetséges nyelvét is bejelenti a Hatóságnak.
(6) A szolgáltató csak olyan címzettet jelölhet ki,
a) amely jogképes és székhellyel vagy telephellyel rendelkezik egy olyan tagállamban, ahol a szolgáltató a szolgáltatásait nyújtja, vagy
b) aki cselekvőképességgel rendelkezik, és akinek a lakóhelye vagy a tartózkodási helye egy olyan tagállamban található, ahol a szolgáltató a szolgáltatásait nyújtja.
(7) A szolgáltató a bejelentési kötelezettségét,
a) amennyiben a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi LXVI. törvénynek (a továbbiakban: módosító törvény) e törvény módosítására vonatkozó rendelkezései hatálybalépésének napján szolgáltatást kínál Magyarország területén, a hatálybalépésétől számított hat hónapon belül vagy
b) ha a módosító törvény e törvény módosítására vonatkozó szabályainak hatálybalépését követően kezd szolgáltatást kínálni, a szolgáltatás kínálásának megkezdését követő hat hónapon belül
köteles teljesíteni.
14/E. § (1) Az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke szerinti központi hatóság feladatait az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont b) és c) alpontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal összefüggésben Magyarországon a Hatóság látja el.
(2) A Hatóság
a) együttműködik az Európai Bizottsággal, valamint más tagállamok központi hatóságaival az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feladatok hatékony végrehajtása érdekében,
b) kezeli és nyilvántartja a szolgáltatók által a kijelölt telephelyek és jogi képviselők kijelölésével összefüggésben bejelentett adatokat,
c) ellenőrzi a szolgáltatók ezen alcímben meghatározott kötelezettségeinek a teljesítését,
d) bírsággal sújthatja azt a szolgáltatót, valamint a szolgáltató által kijelölt címzettet, aki az ezen alcímben meghatározott kötelezettségeit súlyosan vagy ismételten megszegi,
e) a kiszabott bírsággal, valamint annak végrehajtásával kapcsolatos statisztikai adatokról a folyó évet követő év szeptember 30. napjáig tájékoztatja az elektronikus hírközlésért felelős minisztert,
f) az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (4) bekezdésének valószínűsíthető megsértése esetén javaslatot tesz az ügyészségnek a szolgáltatóval szemben bírság kiszabására, és
g) biztosítja, hogy azon információk, amelyekről az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkével összhangban értesítették, nyilvánosan hozzáférhetők legyenek a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat erre a célra létrehozott weboldalán, továbbá gondoskodik az említett információk rendszeres naprakésszé tételéről.
(3) A 14/D. §-ban meghatározott kötelezettség alól nem mentesülhet a szolgáltató, a kijelölt telephely vagy a jogi képviselő azon az alapon, hogy a szolgáltató és a kijelölt telephely vagy jogi képviselő közötti megfelelő belső eljárások kialakítására nem, vagy hiányosan került sor.
(4) A (2) bekezdés d) pontja alapján a bírság legmagasabb összege a szolgáltató nettó árbevételének 0,1%-a. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legfeljebb tízmillió forint.
(5) Természetes személy szolgáltató esetében a bírság legmagasabb összege egymillió forint.
(6) A szolgáltató által kijelölt címzett a bírság összegéért a szolgáltatóval egyetemlegesen felel.”
10. § Az Ekertv. 18. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
8. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
11. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 63. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás hatálya a kérelem előterjesztését megelőzően felmerült díjakra és költségekre is kiterjed.”
12. § A Jst.
a) 17. § (1) bekezdés b) pontjában a „terhelt” szövegrész helyébe a „terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg,
b) 63. § (2) bekezdésében a „támogatás hatálya a kérelem előterjesztésétől” szövegrész helyébe a „támogatás hatálya – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – a kérelem előterjesztésétől” szöveg
lép.
9. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
13. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) a következő III/A. Fejezettel egészül ki:
AZ ELEKTRONIKUS BIZONYÍTÉKOK GYŰJTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A KIJELÖLT TELEPHELYEK KIJELÖLÉSÉVEL ÉS A JOGI KÉPVISELŐK KINEVEZÉSÉVEL, VALAMINT A VONATKOZÓ ADATOK VÉDELMÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK FELÜGYELETE
22/C. § (1) E törvény rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó olyan szolgáltató tevékenységére,
a) amely Magyarországon székhellyel, illetve telephellyel rendelkezik, vagy akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és amely vagy aki Magyarországon és legalább egy másik tagállamban természetes vagy jogi személyek számára lehetővé teszi az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét;
b) amely Magyarországon székhellyel, illetve telephellyel nem rendelkezik, azonban természetes vagy jogi személyek számára lehetővé teszi az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét [az a) és b) pont ezen Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató].
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltató köteles a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet], a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv), a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából kibocsátott határozatok és végzések átvétele, illetve a kapcsolódó további feladatok ellátása érdekében telephelyet kijelölni és a Hatóságnak a kijelölt telephelyet, valamint annak elérhetőségeit, illetve a kijelölt telephely vagy annak elérhetőségeiben bekövetkezett változást bejelenteni, a változás bekövetkeztét követő nyolc napon belül.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szolgáltató köteles az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából kibocsátott határozatok és végzések átvétele és a kapcsolódó további feladatok ellátása érdekében jogi képviselőt kijelölni, és a Hatóságnak a kijelölt jogi képviselőt, valamint annak elérhetőségeit, illetve a kijelölt jogi képviselő személyében vagy annak elérhetőségeiben bekövetkezett változást bejelenteni, a változás bekövetkeztét követő nyolc napon belül.
(4) A szolgáltató több telephelyet vagy jogi képviselőt (a továbbiakban együtt: címzett) is kijelölhet, de ebben az esetben köteles a Hatóságnak azt is bejelenteni, hogy Magyarország mely területén mely címzett jár el.
(5) Ha a címzett a magyar nyelv mellett más – az Unió hivatalos nyelveinek egyikén – is elfogadja a határozatra vonatkozó tanúsítványt, valamint folytat azzal kapcsolatos egyéb kommunikációt, akkor a szolgáltató – a magyar nyelv mellett – a kommunikáció e lehetséges nyelvét is bejelenti a Hatóságnak.
(6) A szolgáltató csak olyan címzettet jelölhet ki,
a) amely jogképes és székhellyel vagy telephellyel rendelkezik egy olyan tagállamban, ahol a szolgáltató a szolgáltatásait nyújtja, vagy
b) aki cselekvőképességgel rendelkezik, és akinek a lakóhelye vagy a tartózkodási helye egy olyan tagállamban található, ahol a szolgáltató a szolgáltatásait nyújtja.
(7) A szolgáltató a bejelentési kötelezettségét,
a) amennyiben a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi LXVI. törvénynek (a továbbiakban: módosító törvény) e törvény módosítására vonatkozó rendelkezései hatálybalépésének napján szolgáltatást kínál Magyarország területén, a hatálybalépésétől számított hat hónapon belül vagy
b) ha a módosító törvény e törvény módosítására vonatkozó szabályainak hatálybalépését követően kezd szolgáltatást kínálni, ennek megkezdését követő hat hónapon belül
köteles teljesíteni.
22/D. § (1) Az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke szerinti központi hatóság feladatait az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal összefüggésben Magyarországon a Hatóság látja el.
(2) A Hatóság
a) együttműködik az Európai Bizottsággal, valamint más tagállamok központi hatóságaival az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feladatok hatékony végrehajtása érdekében,
b) kezeli és nyilvántartja a szolgáltatók által a kijelölt telephelyek és jogi képviselők kijelölésével összefüggésben bejelentett adatokat,
c) ellenőrzi a szolgáltatók e Fejezetben meghatározott kötelezettségeinek a teljesítését, és
d) bírsággal sújthatja azt a szolgáltatót, valamint a szolgáltató által kijelölt címzettet, aki az ezen alcímben meghatározott kötelezettségeit súlyosan vagy ismételten megszegi,
e) a kiszabott bírsággal, valamint annak végrehajtásával kapcsolatos statisztikai adatokról a folyó évet követő év szeptember 30. napjáig tájékoztatja a minisztert,
f) az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (4) bekezdésének valószínűsíthető megsértése esetén javaslatot tesz az ügyészségnek a szolgáltatóval szemben bírság kiszabására,
g) biztosítja, hogy azon információk, amelyekről az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkével összhangban értesítették, nyilvánosan hozzáférhetők legyenek a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat erre a célra létrehozott weboldalán, továbbá gondoskodik az említett információk rendszeres naprakésszé tételéről.
(3) A 22/C. §-ban meghatározott kötelezettség alól nem mentesülhet a szolgáltató, a kijelölt telephely vagy a jogi képviselő azon az alapon, hogy a szolgáltató és a kijelölt telephely vagy jogi képviselő közötti megfelelő belső eljárások kialakítására nem vagy hiányosan került sor.
(4) A (2) bekezdés d) pontja alapján a bírság legmagasabb összege a szolgáltató – 49. § (11) bekezdése szerinti – nettó árbevételének 0,1%-a. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legfeljebb tízmillió forint.
(5) Természetes személy szolgáltató esetében a bírság legmagasabb összege egymillió forint.
(6) A szolgáltató által kijelölt címzett a bírság összegéért a szolgáltatóval egyetemlegesen felel.”
14. § Az Eht. 187. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
15. § Az Eht. 186/A. §-ában a „III. Fejezet” szövegrész helyébe a „III. és III/A. Fejezet” szöveg lép.
10. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
16. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 110. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő k) ponttal egészül ki:
(A Hatóság a hírközlési és infokommunikációs ágazat tekintetében törvényben foglaltak szerint:)
17. § Az Mttv. 230. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
11. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
18. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 74/A. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet)
(elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.)
(2) A Btk. 74/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűnszervezetben részt vevő személy elleni büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett vagyonra is, amelyet más személy a bűnszervezetben részt vevő személytől szerzett, és a vagyon, illetve a vagyont megszerző személy életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.”
(3) A Btk. 74/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem rendelhető el vagyonelkobzás az (1)–(2a) bekezdés esetében, ha az elkövető vagy a (2a) bekezdésben meghatározott személy bizonyítja, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik.”
19. § A Btk. 241. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„241. § (1) Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, és ezzel valamely környezeti elemet veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
a) valamely környezeti elemben olyan mértékű károsodást okoz vagy okozhat, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, vagy
b) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz vagy okozhat.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény valamely környezeti elemben olyan mértékű károsodást okoz, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a környezetkárosítás halált okoz.
(5) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén egy évig, a (2) bekezdés esetén két évig, a (3) bekezdés esetén három évig, a (4) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Az (1) bekezdés esetén az elkövető nem büntethető, a (2) bekezdés a) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig a bűncselekmény által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezet eredeti állapotát helyreállítja.
(7) E § alkalmazásában környezeti elem
a) a föld, ideértve a föld felszínét, felszín alatti rétegeit, a talajt, a kőzeteket, az ásványokat,
b) a víz, ideértve a felszíni és felszín alatti vizeket, azok készleteit, minőségét és mennyiségét,
c) a levegő, ideértve a légkör egészét, annak folyamatait, összetételét és a klímát, valamint
d) az élővilág, ideértve az élő szervezeteket, azok életközösségeit, élőhelyeit és az ökológiai rendszert.”
20. § A Btk. a 241. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Uniós környezetvédelmi szabályok megszegése
241/A. § (1) Aki
a) a hajók újrafeldolgozásáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet és a 2009/16/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. november 20-i 1257/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott követelmény megszegésével hajót újrafeldolgoz,
b) az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről, valamint a 995/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott tilalmat megszegve releváns árut vagy releváns terméket különösen nagy vagy azt meghaladó értékben az uniós piacon forgalomba hoz, forgalmaz vagy az uniós piacról kivisz,
c) az ózonréteget lebontó anyagokról és az 1005/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. február 7-i (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2024/590 rendelet] 2. cikk a) pontjában meghatározott ózonkárosító anyagot akár önmagában, akár keverékként az (EU) 2024/590 rendelet megszegésével előállít, forgalomba hoz, felhasznál, kienged, az ország területére behoz, vagy onnan kivisz,
d) az (EU) 2024/590 rendelet 2. cikk b) pontjában meghatározott, ózonkárosító anyagokat tartalmazó, illetve ilyen anyagokkal működő terméket, berendezést, valamint azok részeit az (EU) 2024/590 rendelet megszegésével előállít, forgalomba hoz, felhasznál, az ország területére behoz, vagy onnan kivisz,
e) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról és az 517/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. február 7-i (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2024/573 rendelet] 2. cikk a) pontjában meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázt akár önmagában, akár keverékként az (EU) 2024/573 rendelet megszegésével előállít, forgalomba hoz, felhasznál, kienged, az ország területére behoz, vagy onnan kivisz, vagy
f) az (EU) 2024/573 rendelet 2. cikk b) pontjában meghatározott, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működő terméket, berendezést, valamint azok részeit az (EU) 2024/573 rendelet megszegésével előállít, forgalomba hoz, felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy ilyen terméket, berendezést üzembe helyez,
bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
21. § (1) A Btk. 242. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Aki)
(jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
(2) A Btk. 242. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a 338/97/EK tanácsi rendelet C melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen az Európai Unió területére Magyarországon keresztül behozza.”
(3) A Btk. 242. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdés, illetve az (1a) bekezdés szerinti bűncselekményt üzletszerűen követi el.”
(4) A Btk. 242. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Aki a természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) és (1a) bekezdés esetén egy évig, a (2) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
22. § (1) A Btk. 243. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki közösségi jelentőségű állatfaj egyedét Natura 2000 területen belül jogellenesen jelentős mértékben megzavarja.”
(2) A Btk. 243. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye különösen jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.”
(3) A Btk. 243. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Aki a természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1a) bekezdés esetén egy évig, a (2) bekezdés esetén két évig, a (2a) bekezdés esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
23. § A Btk. 465. § (2) bekezdése a következő 23. és 24. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
24. § A Btk.
a) 73. § c) pontjában a „környezetkárosítás, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés” szövegrész helyébe a „környezetkárosítás, uniós környezetvédelmi szabályok megszegése, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése” szöveg,
b) 242. § (1) bekezdés c) pontjában a „szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete” szövegrész helyébe a „szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 338/97/EK tanácsi rendelet) A vagy B melléklete” szöveg,
c) 242. § (3b) bekezdésében a „vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK” szövegrész helyébe a „338/97/EK” szöveg,
d) 248. § (6) bekezdés a) pontjában a „környezetkárosítás” szövegrész helyébe a „környezetkárosítás, az uniós környezetvédelmi szabályok megszegése” szöveg,
lép.
25. § Hatályát veszti a Btk.
a) 243. § (2) bekezdésében a „vagy megsemmisülését” szövegrész,
b) „Ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés” alcím címe,
c) 249. §-a,
d) „Önkormányzati segélyhitellel összefüggésben elkövetett bűncselekmény” alcím címe,
e) 404/B. §-a.
12. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása
26. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.)
a) 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul,
b) 12. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul,
c) 15. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
27. § Hatályát veszti az EUtv.
a) 2. §-ában az „– így különösen az Nbjt. 14. § (1) és (1a) bekezdésében foglaltakat is –” szövegrész,
b) 5. § (1a) bekezdése,
d) 40. § (1a) bekezdése.
13. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
28. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 37. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a terhelt a nyilvános ülésen vagy a tárgyaláson nincs jelen, illetve ha a fellebbezést tanácsülésen bírálja el, a bíróság a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és az elítéltnek a lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerinti legközelebbi bv. intézetbe történő előállítása érdekében a rendőrséget keresi meg. Az elítélt befogadásáról történő értesítés alapján a bíróság haladéktalanul megküldi az értesítőlapot a befogadó bv. intézet részére.
(4) Ha a terhelt előállítása nem vezetett eredményre, a bíróság – az azonnali foganatba vétel elrendeléséről szóló határozat, az értesítőlap és az előállításról készült rendőri jelentés megküldésével – elfogatóparancs kibocsátását kezdeményezi a büntetés-végrehajtási bírónál.”
29. § A Bv. tv. 438. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) E törvény a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK és a 2009/123/EK irányelv felváltásáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1203 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
30. § A Bv. tv.
a) a 19. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „elővezetés” szövegrész helyébe az „elővezetés vagy az előállítás” szöveg,
b) 75/A. § (1) bekezdésében az „a szabadságvesztés büntetését töltő elítélt” szövegrész helyébe az „a jogerősen szabadságvesztésre ítélt” szöveg,
c) 88. § b) pontjában az „elővezetésről” szövegrész helyébe az „elővezetésről és az előállításról” szöveg,
d) 188. § (1a) bekezdés d) pontjában az „igazságügyért” szövegrész helyébe az „áldozatsegítésért” szöveg
lép.
14. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
31. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 44. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha)
32. § A Be. 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a büntetőeljárás során a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vonatkozásában olyan adat merül fel, amely alapján a költségkedvezmény engedélyezésének feltételei valószínűsíthetők, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a terheltet és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt ismételten tájékoztatja, hogy költségkedvezmény iránti kérelmet nyújthat be, és közreműködik a kérelem összeállításában, valamint annak a jogi segítségnyújtó szolgálathoz történő továbbításában.”
33. § A Be. 263. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve az adatszolgáltatásra legalább három-, legfeljebb hétnapos határidőt állapíthat meg, ha az adatszolgáltatásra egy másik tagállam vagyonvisszaszerzési hivatalának megkeresésére történő információátadás céljából van szükség.”
34. § A Be. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 876/G. §-sal egészül ki:
„876/G. § (1) A büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi LXVI. törvény hatálybalépése előtt a 836/A. § alapján elrendelt feltételes ügyészi felfüggesztés hatályában fennmarad.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a terhelt nem büntethető a feltételes ügyészi felfüggesztés alapját képező bűncselekmény miatt, ha a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen eltelt, kivéve, ha
a) a feltételes ügyészi felfüggesztés elrendelése törvénysértő volt, vagy
b) a (3) bekezdés alapján az eljárás folytatását kell elrendelni.
(3) Ha az eljárás megszüntetésének vagy más okból történő felfüggesztésének nincs helye, az ügyészség az eljárás folytatását rendeli el, ha
a) a gyanúsítottat a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt gyanúsítottként hallgatják ki, ideértve azt is, ha a megalapozott gyanú közlése a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges, vagy
b) a gyanúsított a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt Magyarország területének elhagyására előírt határidőt követően Magyarország területén tartózkodik, vagy Magyarország területére visszatér.
(4) Ha a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott körülményeket észleli, a gyanúsítottat elfogja, és a feltételes ügyészi felfüggesztést elrendelő ügyészséghez előállítja. A rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve az előállítás foganatosítása érdekében a gyanúsítottat legfeljebb hetvenkét órára őrizetbe veheti, ha az előállítás a rendőrségről szóló törvényben meghatározott időtartam alatt nem volt végrehajtható. A hatósági fogvatartás tartamát az őrizet tartamába be kell számítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti feltételes ügyészi felfüggesztéssel kapcsolatosan a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének központi szerve
a) a gyanúsított nevét,
b) a gyanúsított természetes személyazonosító adatait,
c) a gyanúsított arcképmását, úti okmányának számát,
d) a gyanúsított állampolgárságát,
e) a feltételes ügyészi felfüggesztés elrendelésének, a határozat gyanúsítottal való közlésének és a felfüggesztés tartama leteltének napját,
f) azt az időpontot, amíg a gyanúsítottnak Magyarország területét el kellett hagynia és
g) a gyanúsítottnak azt a kötelezettségét, hogy a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamának letelte előtt Magyarország területére nem térhet vissza
a végrehajtás ellenőrzése céljából a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamának leteltéig kezeli.
(6) Az (1) bekezdés szerinti feltételes ügyészi felfüggesztéssel kapcsolatosan a rendőrség idegenrendészeti szervének központi szerve a gyanúsítottnak az (5) bekezdésben meghatározott adatait, valamint a gyanúsított ujjnyomat adatát az idegenrendészeti kiutasítás vagy a beutazási és tartózkodási tilalom tartamának leteltéig kezeli.”
35. § A Be. 878. §-a a következő 40. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
36. § A Be.
a) 46. § (6) bekezdésében a „terhelt jövedelmi” szövegrész helyébe a „terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jövedelmi” szöveg,
b) 75. § (1) bekezdésében a „terhelt” szövegrész helyébe a „terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg,
c) 75. § (3) bekezdés b) pontjában a „terheltet” szövegrész helyébe a „terheltet, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt” szöveg,
d) 76. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhelt” szövegrész helyébe a „terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg
lép.
37. § Hatályát veszti a Be.
a) CVII. Fejezete címében a „ , VALAMINT KÜLFÖLDI EMBERCSEMPÉSZ” szövegrész,
b) 827. § (3) bekezdése,
c) „A külföldi embercsempész elleni büntetőeljárás” alcím címe és
15. Záró rendelkezések
38. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2026. november 20-án lép hatályba.
39. § A
a) 13. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése alapján,
b) 16. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján
sarkalatosnak minősül.
40. § E törvény
a) 5. alcíme, 18. § (2) és (3) bekezdése, valamint 33. §-a a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 6. alcíme, 19–24. §-a, 25. § a) és b) pontja, 29. §-a, valamint 35. §-a a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK és a 2009/123/EK irányelv felváltásáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1203 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) 7. alcíme, 9. alcíme és 10. alcíme a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) 8. alcíme, 31. §-a, 32. §-a és 36. §-a a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e) 23. §-a a 2004/757/IB tanácsi kerethatározat mellékletének a „kábítószer” fogalommeghatározását új pszichoaktív anyagokkal kiegészítő módosításáról szóló, 2025. október 14-i (EU) 2025/2062 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
|
Dr. Baka András s. k., |
Forsthoffer Ágnes s. k., |
1. melléklet a 2026. évi LXVI. törvényhez
1. Az EUtv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat C:47. mezőjében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe a „(1)–(4) bekezdés” szöveg lép.
2. Az EUtv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat C:48. mezőjében a „241. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „241. § (5) bekezdés” szöveg lép.
3. Az EUtv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat a következő 48a. sorral egészül ki:
|
(A |
B |
C |
D |
E) |
|
|
A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták |
Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi C. törvény szerint |
Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerint |
|||
|
48a. |
környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növény fajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is |
uniós környezetvédelmi szabályok megszegése bűntette |
4. Az EUtv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat C:49. mezőjében a „242. § (1)–(2)” szövegrész helyébe a „242. § (1)–(2b)” szöveg és a „243. § (1)–(2)” szövegrész helyébe a „243. § (1)–(2a)” szöveg lép.
5. Az EUtv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat B:54. mezőjében az „ózonréteget lebontó” szövegrész helyébe az „a 2026. november 20-ig hatályban volt ózonréteget lebontó” szöveg lép.
2. melléklet a 2026. évi LXVI. törvényhez
1. Az EUtv. 12. számú mellékletében foglalt táblázat a következő 48a sorral egészül ki:
|
(A |
B |
C |
D |
E) |
|
|
A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták |
Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi C. törvény szerint |
Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerint |
|||
|
48a. |
környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is |
az uniós környezetvédelmi szabályok megszegése vétsége és bűntette |
2. Az EUtv. 12. számú mellékletében foglalt táblázat a következő 50a sorral egészül ki:
|
(A |
B |
C |
D |
E) |
|
|
A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták |
Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi C. törvény szerint |
Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerint |
|||
|
50a. |
környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is |
kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével összefüggő visszaélés vétsége |
3. Az EUtv. 12. számú mellékletében foglalt táblázat B:55. mezőjében az „ózonréteget lebontó” szövegrész helyébe az „a 2026. november 20-ig hatályban volt ózonréteget lebontó” szöveg lép.
3. melléklet a 2026. évi LXVI. törvényhez
|
(A |
B |
C |
D |
E) |
|
|
A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 rendelet I. mellékletében megjelölt bűncselekményfajták |
Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi C. törvény szerint |
Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerint |
|||
|
18 |
környezeti bűnözés, ideértve a hajók okozta szennyezést is |
környezetkárosítás vétsége és bűntette |
241. § |
környezetkárosítás vétsége és bűntette |
280. § (1)–(3) bekezdés |
|
uniós környezetvédelmi szabályok megszegése vétsége és bűntette |
241/A. § |
||||
|
természetkárosítás vétsége és bűntette |
242–243. § |
természetkárosítás bűntette |
281. § (1)–(3) bekezdés |
||
|
állatkínzás vétsége és bűntette |
244. § |
állatkínzás vétsége és bűntette |
266/B. § |
||
|
kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével összefüggő visszaélés vétsége |
244/A. § |
||||
|
orvvadászat bűntette |
245. § |
állatkínzás |
266/B. § (2) bekezdés |
||
|
orvhalászat vétsége |
246. § |
állatkínzás |
266/B. § (2) bekezdés |
||
|
tiltott állatviadal szervezése vétsége és bűntette |
247. § |
tiltott állatviadal szervezése vétsége és bűntette |
266/A. § |
||
|
a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vétsége és bűntette |
248. § |
a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vétsége és bűntette |
281/A. § (1)–(3) bekezdés |
||
|
a 2026. november 20-ig hatályban volt ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés bűntette |
249. § (1) bekezdés |
A törvényt az Országgyűlés a 2026. október 13-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2026. október 21.
