7/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelet

1. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a rendszerhasználati díjakat a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának a 2025. január 1. napjával induló árszabályozási ciklusra vonatkozó keretszabályairól szóló 4/2024. (VI. 14.) MEKH rendelet 1. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott árszabályozási cikluson belül évente, tárgyév január 1-jei hatálybelépéssel állapítja meg.

2. § (1) A tárgyévi rendszerhasználati díjak alapját képező elismert költségtömeget (a továbbiakban: tárgyévi költségtömeg) a mennyiségi változásokból adódó kockázatok csökkentése érdekében – amennyiben a tényadatok rendelkezésre állnak – a díjmegállapítással érintett évet két évvel megelőző év tényleges mennyiségi adatai alapján kell meghatározni.

(2) A tárgyévi költségtömeg az árszabályozási ciklus induló díjaira vonatkozó indokolt költségtömeg évenkénti alakulását befolyásoló paraméterek változását figyelembe véve, engedélyesenként és azon belül költségcsoportonként kell meghatározni. Az egyes költségcsoportok meghatározása differenciáltan történik.

(3) Az egyes költségcsoportok meghatározása során – az adott költségcsoport jellegétől függően – olyan módszertani elemek alkalmazhatók, amelyek

(4) A Hivatal az egyes költségcsoportok meghatározása során a (2) bekezdésben foglaltakon felül – teljes körű vagy szúrópróbaszerű ellenőrzés eredményeképpen – jogosult az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőzően végzett eszköz- és költségfelülvizsgálat során figyelembe nem vett, de a hálózati engedélyesnél újonnan beazonosított indokolt költségekkel vagy bevételekkel az elismert költségtömeget módosítani.

(5) A Hivatal – amennyiben az aktuális körülmények között az e rendelet szerinti módszerek alkalmazása nem vagy nem kellően támogatja a hatékony gazdálkodás, az ellátásbiztonság vagy a hosszú távú rendszerhatékonyság követelményét – jogosult az e rendeletben foglalt módszertől eltérni. A Hivatal az eltérést a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 143. § (5) bekezdése szerinti határozatában indokolja.

(6) Az egyes költségcsoportok tárgyévre vonatkozó, (2)–(5) bekezdés alapján indokoltnak tekintett értékeit engedélyesenként kell összegezni.

3. § E rendelet alkalmazásában

4. § A hálózati engedélyes tárgyévre elismert működési költségtömegét a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan – a fizetett felügyeleti díj nélkül – elismert működési költségtömeg és az 5–7. § szerinti indexálás, ösztönző és korrekció előjelhelyes összegéből adódó, egységnyi alaphoz viszonyított index – mint szorzószám – szorzataként kell meghatározni.

5. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által a tárgyévi Vet. 143. § (5) bekezdése szerinti határozat meghozatalát megelőzően kiadott legutolsó előrejelzésben szereplő, tárgyévi fogyasztói árindex (a továbbiakban: CPI) és versenyszféra bruttó átlagkereset (a továbbiakban: VBÁ) változása alapján kompozit árindexet (a továbbiakban: KI) kell képezni. Ha az MNB a CPI vagy a VBÁ tekintetében intervallumsávos előrejelzést ad ki, a számítás során a sávközepet kell alkalmazni.

(2) A KI kiszámításához használt súlytényezők megegyeznek az árszabályozási ciklus induló rendszerhasználati díjainak megállapítását megalapozó költségfelülvizsgálat során alkalmazott súlytényezőkkel.

6. § (1) A működési hatékonyság javításának ösztönzése érdekében az 5. § alapján meghatározott KI mértékét az elvárt hatékonyságjavulás (a továbbiakban: HJ) mértékével csökkenteni kell.

(2) A HJ mértékét tárgyévenként 0,5 és 1,5 százalékpont közötti intervallumban kell megállapítani.

7. § (1) A tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan közzétett Központi Statisztikai Hivatal szerinti tényleges fogyasztói árindex és az MNB szerinti tényleges versenyszféra bruttó átlagkereset-változás alapján kompozit tényindexet kell képezni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kompozit tényindex és a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan alkalmazott, előrejelzésen alapuló KI eltérés a 0,5 százalékpontot meghaladja, az eltérés mértékével előjelhelyesen módosítani kell a tárgyévre kiszámított KI-t.

8. § (1) A tárgyévi elismert költségtömeg meghatározása során a felügyeleti díjat az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségtömeget a tárgyévre elismert működési költségtömeg meghatározásától elkülönített tételként kell érvényesíteni.

9. § (1) Az értékcsökkenés (a továbbiakban: ÉCS) tárgyévre elismert értékét az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző, a villamos energia hálózati engedélyesek indokolt költségeinek meghatározásához szükséges eszköz- és költségfelülvizsgálatra vonatkozó módszertanról szóló 8/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelet (a továbbiakban: MU1 rendelet) 1. melléklet 7. pont 7.2. alpontja szerint kell az árszabályozási ciklus valamennyi éve tekintetében meghatározni.

(2) Az árszabályozási ciklus egyes éveire előzetesen elismert ÉCS tényadatokon alapuló korrekciója érdekében a Hivatal a tárgyévet megelőző évben meghatározza a tárgyévet megelőző második évre jutó, a MU1 rendelet 1. melléklet 7. pont 7.2. alpontja alapján adódó tényleges ÉCS-t, kiszűrve a vissza nem térítendő forrásból finanszírozott eszközökhöz kapcsolódó ÉCS-t.

(3) A (2) bekezdés alapján meghatározott tényleges ÉCS és a tárgyévi rendszerhasználati díjak megállapításának alapjául szolgáló, a tárgyévet megelőző második év tényadatain alapuló számítás (a továbbiakban: T2 tarifaszámítás) során figyelembe vett ÉCS különbözetének mértékétől függően a tárgyévben az alábbi korrekciós szabályok mentén kell eljárni:

10. § (1) A tőkeköltség (a továbbiakban: TK) tárgyévre elismert értékét a MU1 rendelet 1. melléklet 7. pont 7.1. alpontja szerint – külön-külön rövid és hosszú lejáratra – meghatározott szabályozói nettó eszközérték (a továbbiakban: RAB) és a MU1 rendelet 1. melléklet 7. pont 7.3. alpontja alapján – külön-külön rövid és hosszú lejáratra – meghatározott hozamtényező (a továbbiakban: WACC) szorzata alapján kell az árszabályozási ciklus valamennyi éve tekintetében meghatározni.

(2) Az árszabályozási ciklus egyes éveire előzetesen elismert TK tényadatokon alapuló korrekciója érdekében a Hivatal a tárgyévet megelőző évben a tárgyévet megelőző második és harmadik év december 31-i állapot szerinti, a MU1 rendelet 1. melléklet 7. pont 7.1. alpontja alapján adódó tény RAB átlagaként a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével határozza meg a korrekció alapjául szolgáló tény RAB-ot a MU1 rendelet 1. melléklet 7. pont 7.3. alpontjában megfogalmazott hátralévő hasznos élettartamok szerinti, rövid és hosszú lejáratú bontásban.

(3) A tény RAB meghatározása során:

(4) A T2 tarifaszámítás során figyelembe vett rövid és hosszú lejáratú RAB, valamint a (2) bekezdés szerint meghatározott rövid és hosszú lejáratú tény RAB alapján adódó különbözetek mértékének függvényében a tárgyévben az alábbi korrekciós szabályok mentén kell eljárni:

(5) A (4) bekezdés szerinti korrekciók számítása során a T2 tarifaszámítás során figyelembe vett hosszú és rövid lejáratú WACC-et, valamint hosszú és rövid lejáratú kockázatmentes hozamot kell alkalmazni.

(6) A Hivatal a korrekció során az egyes aktivált eszközök tekintetében ellenőrizheti

11. § (1) Az elismert költségek alapján számított árbevétel és a tárgyévet megelőző második évi tényleges értékesítési mennyiségek alapján adódó árbevétel eltérésének utólagos árszabályozási kezelése érdekében hálózati engedélyesenként külön-külön meg kell határozni a T2 tarifaszámítás során figyelembe vett villamosenergia-mennyiségek alapján számított és a tárgyévet megelőző második év tényleges villamosenergia-mennyisége alapján kiszámított rendszerhasználati díjbevételek különbözetét.

(2) Az elosztók esetében az (1) bekezdés szerinti mennyiségi változásból adódó különbözet meghatározása során a 36. § szerinti kiegyenlítő mechanizmus hatását figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Ha a tárgyévet megelőző második évben év közben díjváltozás történt, az (1) bekezdés szerinti rendszerhasználati díjbevételeket az egyes időszakok naptári napjai alapján számított időarányos súlyával kell meghatározni.

(4) Az (1) bekezdés alapján adódó – pozitív vagy negatív előjelű – díjbevétel-különbözet teljes összegét korrekciós tételként kell érvényesíteni a tárgyévi rendszerhasználati díjak megállapítása során.

12. § (1) Az átviteli hálózati veszteség (a továbbiakban: ÁHV) tárgyévi elismert költségtömege az alábbi elemek összegeként adódik:

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti elismert költségtömeget az ÁHV elismert beszerzési mennyiségének és az ÁHV elismert beszerzési egységárának szorzataként kell meghatározni.

(3) Az ÁHV elismert beszerzési mennyiségét a tárgyévet megelőző második évben az átviteli hálózatba ténylegesen betáplált villamos energia mennyiségének és a számított átlagos hálózati veszteségarány szorzataként kell meghatározni. A számított átlagos hálózati veszteségarányt az utolsó három lezárt év tényleges ÁHV-mennyiségeinek az utolsó három lezárt évben az átviteli hálózatba ténylegesen betáplált villamosenergia-mennyiségekhez viszonyított arányaiból képzett számtani átlagként kell meghatározni. Az ÁHV elismert beszerzési mennyiség kiszámításának módját a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza.

(4) Az ÁHV elismert beszerzési egységárát az EEX-PXE Hungarian Power Future Base Year (a továbbiakban: EEX HU BY) tárgyévre vonatkozó, a tárgyévet megelőző év január 1. napja és augusztus 30. napja közötti kereskedési napjain jegyzett elszámolási árainak – az adott kereskedési napra vonatkozó MNB hivatalos deviza-középárfolyamán átszámított – számtani átlagaként kell meghatározni.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti korrekciós tétel mértéke előjelhelyesen a tárgyévet megelőző második év tényleges költségtömege és a T2 tarifaszámítás során figyelembe vett költségtömeg különbözetének az a része, amely a tárgyévet megelőző második év tényleges költségtömegének 3%-át meghaladja.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti korrekciós tételt éves menetrendezési pontosság mérésére kiszámított mutató értékei alkalmazásával kell megállapítani a 2. melléklet 2. pontja szerinti számítási módszertan szerint. A korrekciós tétel mértéke nem haladhatja meg abszolút értékben az 500 millió forintot.

13. § (1) Az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló, 2010. szeptember 23-i 838/2010/EU bizottsági rendelet szerinti ellentételezési mechanizmusból (a továbbiakban: ITC-mechanizmus) származó tárgyévi elismert költséget vagy bevételt az átviteli rendszerirányító tárgyévre vonatkozó indokolt előrejelzése alapján tervezett érték és a (2) bekezdés szerinti, előjelhelyes korrekciós tétel összegeként kell meghatározni.

(2) Az ITC-mechanizmus korrekciós tételét a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan az alábbi tételek előjelhelyesen vett különbségeként kell meghatározni:

14. § (1) A kiegyenlítő szabályozási tartalékok beszerzéséhez kapcsolódóan a tárgyévre elismert költségtömeg alapját a tárgyévre tervezett költségtömeg képezi.

(2) A tárgyévet megelőző második év tervezett és tényleges költségtömege közötti eltérés utólagos korrekciója érdekében a tárgyévi költségtömeg meghatározása során korrekciós tételként kell érvényesíteni a tárgyévet megelőző második évben a kiegyenlítő szabályozási tartalékok beszerzésére ténylegesen fordított, indokolt költségtömeg és a kiegyenlítő szabályozási tartalék vonatkozásában a T2 tarifaszámítás során figyelembe vett tervezett költségtömeg különbözetét.

15. § (1) A kiegyenlítő energia és szabályozási energia pénzügyi egyenlege tekintetében a tárgyévre elismert érték alapját az átviteli rendszerirányítónál felmerülő kiegyenlítő energia bevétel és szabályozási energia költség különbségeként meghatározott, tervezett pénzügyi egyenleg (a továbbiakban: KESZE szaldó) képezi.

(2) A KESZE szaldót korrigálni kell

(3) A tárgyévet megelőző második év tervezett és tényleges KESZE szaldója közötti eltérés utólagos korrekciója érdekében a tárgyévi költségtömeg meghatározása során korrekciós tételként kell érvényesíteni a tárgyévet megelőző második évi tényleges KESZE szaldó és a T2 tarifaszámítás során figyelembe vett tervezett KESZE szaldó előjelhelyes különbözetét.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti korrekciós tétel elszámolása érdekében az átviteli rendszerirányító a Hivatal részére részletes indokolással ellátva bemutatja a tárgyévet megelőző második évben alkalmazott teher-újraelosztások eseteit és azok pénzügyi hatását.

16. § (1) A meddőnyeléssel történő feszültségszabályozáshoz (U-Q szabályozás) kapcsolódóan a tárgyévi költségtömeg meghatározása során a meddőnyeléssel történő feszültségszabályozás tárgyévre elismert költségtömegét annak tárgyévre tervezett költségtömege képezi.

(2) A sötétindításhoz (black start szolgáltatás) kapcsolódóan a tárgyévi költségtömeg meghatározása során a sötétindítás tárgyévre elismert költségtömegét annak tárgyévre tervezett költségtömege képezi.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a tárgyévre tervezett költségtömeg és a ténylegesen felmerült költségtömeg esetleges eltérése alapján utólagos korrekció nem történik.

17. § (1) A nemzetközi piacintegrációs és üzembiztonsági költségekhez (a továbbiakban: piacintegrációs költségek) kapcsolódóan a tárgyévre elismert költségtömeg alapját a nemzetközi szerződésekből eredő, valamint az európai uniós jogszabályok végrehajtásához kapcsolódó, tárgyévre tervezett piacintegrációs költségek képezik.

(2) A tárgyévet megelőző második év tervezett és tényleges piacintegrációs költségtömegek közötti eltérés utólagos korrekciója érdekében a tárgyévi költségtömeg meghatározása során korrekciós tételként kell érvényesíteni a tárgyévet megelőző második évben piacintegrációra ténylegesen fordított, indokolt költségtömeg és a piacintegráció tekintetében a T2 tarifaszámítás során figyelembe vett tervezett költségtömeg előjelhelyes különbözetét.

18. § (1) Az átviteli rendszerirányító a piacintegrációs költségeket elkülönítetten tartja nyilván.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az

19. § (1) A határkeresztezőkapacitás-aukciókhoz kapcsolódó tárgyévi (negatív) költségtömeg meghatározása során a tárgyévet megelőző második év tényleges nettó aukciós bevétellel azonos mértékű költségcsökkentést eszközöl.

(2) Ha az aukciós bevételhez kapcsolódóan felmerült költség igazolható és indokolt, akkor az (1) bekezdés szerinti költségcsökkentés mértéke az aukciós bevétel és ezen indokolt költség különbözete.

20. § (1) Ha az átviteli díj e rendelet szerint kiszámított tárgyévi értéke a tárgyévet megelőző évben alkalmazott átviteli díjhoz képest 10%-ot meghaladó mértékű díjváltozást eredményezne, a Hivatal mérlegelheti, hogy a kiszámított díjváltozás egésze vagy része tárgyévet követő évre történő elhalasztását, és a díjváltozást előjelhelyesen, részben vagy egészben elhalasztja. A díjváltozás elhalasztásának mértéke nem haladhatja meg abszolút értékben a 100 milliárd forintot.

(2) Ha a tárgyévet megelőző év átviteli díjának meghatározása során történt (1) bekezdés szerinti halasztás, a halasztott összeget a tárgyévi költségtömeg meghatározása során az eredeti halasztással ellentétes előjellel, korrekciós tételként kell figyelembe venni. A korrekciós tétellel módosított tárgyévi díjra vonatkozóan a Hivatal mérlegelheti az (1) bekezdés szerint ismételt halasztást.

(3) A Hivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti halasztott és korrekciós tételeket elkülönítetten tartja nyilván.

21. § (1) Az elosztóhálózati veszteség tárgyévre elismert költségtömegét elosztónként az alábbi költségkomponensek előjelhelyes összegeként kell meghatározni:

(2) Az elosztóhálózati veszteség tárgyévre elismert költségtömegének meghatározása során a hálózathasználati vagy villamosenergia-vásárlási szerződés nélküli vételezés (a továbbiakban: szerződés nélküli vételezés) következtében felmerülő költségeket figyelmen kívül kell hagyni, arra a rendszerhasználati díjak nem nyújtanak fedezetet.

22. § (1) Az elosztóhálózati veszteség tárgyévre elismert mennyiségét a (2)–(4) bekezdés szerint meghatározott mennyiségek összegéből kell kiszámítani, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra.

(2) Az elosztóhálózati műszaki veszteség tárgyévre elismert mennyisége megegyezik a tárgyévre vonatkozó terv-adatszolgáltatásban szereplő tervezett műszaki veszteség mennyiségével.

(3) Az elosztóhálózati nem műszaki veszteség tárgyévre elismert mennyisége megegyezik a tárgyévre vonatkozó terv-adatszolgáltatásban szereplő tervezett nem műszaki veszteség mennyiségével.

(4) Az elosztó saját villamosenergia-felhasználásának tárgyévre elismert mennyisége megegyezik a tárgyévre vonatkozó terv-adatszolgáltatásban szereplő saját felhasználás mennyiségével.

(5) A tárgyévre elismert maradékgörbe (a továbbiakban: elismert maradékgörbe) megegyezik a tárgyévre vonatkozó terv-adatszolgáltatásban szereplő negyedórás elosztóhálózati veszteség alakjával.

(6) A Hivatal – amennyiben a terv-adatszolgáltatásban foglaltakkal kapcsolatban kételye merül fel, és a terv-adatszolgáltatásában foglaltakat az elosztó nem tudja megfelelően igazolni – jogosult a terv-adatszolgáltatásban foglaltaktól eltérni. A Hivatal az eltérést a Vet. 143. § (5) bekezdése szerinti határozatában indokolja.

23. § (1) Az elosztó az elosztóhálózati veszteség tárgyévre tervezett éves összesített mennyiségét – a tárgyévi tervezés és makroszintű költségtömeg-előrejelzés megalapozása érdekében – a tárgyévet megelőző második év december 15. napjáig küldi meg a Hivatal részére.

(2) Az elosztó az elosztóhálózati veszteség tárgyévre elismert mennyiségének alapjául szolgáló, negyedórás bontású, szerződés nélküli vételezésre vonatkozó becslést vagy várakozást nem tartalmazó tervét a tárgyévet megelőző év június 30. napjáig küldi meg a Hivatal részére úgy, hogy az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a havi összesített mennyiségeknek a 22. § (2)–(4) bekezdése szerinti komponensek szerinti bontását is.

24. § (1) Az elismert maradékgörbe tárgyévre elismert beszerzési elosztónkénti átlagárát (Ft/kWh)

(2) A tárgyévi költségtömeg meghatározása során figyelembe vett fedezeti stratégia elemeként, ha adott kereskedési napra vonatkozóan nem érhető el MNB által közzétett árfolyam, akkor az adott kereskedési napot megelőző utolsó, MNB által közzétett EUR/HUF árfolyamot kell alkalmazni.

25. § (1) A 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti árkomponens kiszámítása a (2) bekezdés szerinti fedezeti stratégiának megfelelően figyelembe vett

(2) Az alkalmazott fedezeti stratégia szerint az elismert elosztóhálózati veszteség éves mennyiségén belül a 3. melléklet 2. pontja szerint kiszámított határidős éves zsinórtermékkel fedett mennyiség beszerzése – a tárgyévi költségtömeg meghatározása során figyelembe vett fedezeti stratégia elemeként – két szakaszban történt:

26. § (1) A 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti árkomponens kiszámítása a (2) és (3) bekezdés szerinti fedezeti stratégiának megfelelően figyelembe vett

(2) Az alkalmazott fedezeti stratégia szerint az elismert maradékgörbe éves mennyiségén belül határidős havi zsinórtermékekkel fedett mennyiségként történt – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – az adott havi mennyiség és az éves zsinórral fedett adott havi mennyiség különbségének a beszerzése úgy, hogy a határidős éves zsinórtermékkel fedett és a határidős havi zsinórtermékkel fedett valamennyi havi mennyiség elérje az elismert maradékgörbe adott hónap szerinti mennyiségét.

(3) Az alkalmazott fedezeti stratégia szerint a határidős havi zsinórtermékkel fedett mennyiség beszerzése a beszerzéssel érintett hónapot megelőző második hónap 1. napjától a beszerzéssel érintett hónapot megelőző hónap 15. napjáig tartó időszakban történt, az egyes kereskedési napokon azonos mennyiségben.

27. § A 24. § (1) bekezdés c) pontja szerinti árkomponenst a határidős éves zsinórtermék és a határidős havi zsinórtermékek beszerzéséhez kapcsolódó árkomponensek százalékában, az egyes villamosenergia-kereskedelmi költségtételek vizsgálata alapján kell kiszámítani, a 3. melléklet 4. pontja szerinti képlet alkalmazásával.

28. § (1) A tárgyévi határidős éves zsinórtermék és határidős havi zsinórtermékek vásárlásához szükséges határidős devizabeszerzés előretekintően elismert költségét az euró összeg vásárlásához szükséges, (2) bekezdés szerinti beszerzéshez kapcsolódó költségtömeg alapján, a 3. melléklet 5. pontja szerinti képlet alkalmazásával kell kiszámítani.

(2) A határidős EUR/HUF vételi ügylet megkötése a határidős devizapiacon – a tárgyévi költségtömeg meghatározása során figyelembe vett fedezeti stratégia elemeként – a határidős zsinórtermék beszerzési napján megnyílt EUR/HUF short pozíció fedezéséhez szükséges euró fedezet biztosítása érdekében a határidős zsinórtermék beszerzési napján történik.

29. § (1) A tárgyévi elismert költségtömeg meghatározása során az előretekintően elismert költségtömegnek a tényadatok alapján ténylegesen felmerült költségtömeghez igazítása érdekében – a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – szükséges

(2) Utólagos korrekcióként történik az adott napra becsült maradékgörbe szerinti negyedórás mennyiségek és az adott napra már fedett negyedórás mennyiségek különbségének beszerzéséből, illetve értékesítéséből származó költségtömeg elismerése.

(3) A tárgyévi korrekciós időszak – a tényadatok elérhetőségére figyelemmel – a tárgyévet megelőző második év október 1. napjától a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig terjedő időszak.

30. § (1) Az elosztó a szállítási év folyamán a maradékgörbe várható mennyiségét havonta felülvizsgálja, és a Hivatal részére megküldi a szállítási hónap kezdete előtt

(2) A határidős havi zsinórtermékekkel beszerzett mennyiség előretekintően elismert költségtömegének utólagos korrekciója megegyezik a határidős havi zsinórtermék beszerzéséhez kapcsolódó,

31. § (1) A tárgyhónap során az adott napra becsült maradékgörbe mennyisége és az adott napra már fedett mennyiség különbségének beszerzése, illetve értékesítése a szervezett villamosenergia-piac másnapi piacán (a továbbiakban: HUPX másnapi piac) történik.

(2) A HUPX másnapi piaci kereskedés költségtömegét a 3. melléklet 8. pontja szerint kell meghatározni.

32. § A határidős devizabeszerzés utólagos korrekciós költségtömegét a határidős havi zsinórtermékek beszerzéséhez szükséges euróalapú kiadások előretekintően elismert költségtömegének és a frissített mennyiség alapján ténylegesen felmerült költségtömegének előjelhelyes különbözete alapján kell a 3. melléklet 9. pontja szerint meghatározni.

33. § Az elosztóhálózati veszteség után a tárgyévre, előretekintően elismert átviteli díj költségtömegét a tárgyévre elismert elosztóhálózati veszteség mennyiségének és az elosztó által fizetendő átviteli díj mértékének szorzataként kell meghatározni.

34. § (1) Az elismert költségtömeg meghatározása során figyelembe kell venni az elosztási szolgáltatás minőségének alakulását, és ha az elosztó a szolgáltatás minőségét

(2) A szolgáltatásminőségi korrekció a hálózati szolgáltatás folyamatosságára, az ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőségre és a garantált szolgáltatásokra vonatkozó egyéb hatósági követelményrendszerektől függetlenül, azokat kiegészítve kerül alkalmazásra.

(3) A szolgáltatás minőségének alakulását a Vet. 57/A. § (1) bekezdése szerinti határozatban az elosztóra megállapított minimális minőségi követelmények közül az alábbi mutatók figyelembevételével kell értékelni:

(4) A (3) bekezdés szerinti mutatók alakulása alapján az elosztónként számszerűsített szolgáltatásminőségi korrekció mértékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.

35. § (1) Ha az elosztó a tárgyévi költségtömeg meghatározását megelőző évben elosztói rugalmassági szolgáltatást vett igénybe, és az igénybevétellel kapcsolatban költsége merült fel, és azt a tárgyévi költségtömeg meghatározásának évében június 30. napjáig a Hivatalnak bejelenti, a Hivatal a költséget – annak indokoltsági vizsgálatát követően – a tárgyévi költségtömeg meghatározása során külön rugalmassági korrekciós elemként figyelembe veszi.

(2) A június 30. napját követően bejelentett költségeket a Hivatal a rákövetkező tárgyévi költségtömeg meghatározása során vizsgálja, és indokolt esetben ismeri el.

(3) A nem piaci alapú teher-újraelosztásból származó elosztói költségek elismerésére és elszámolására az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

36. § (1) Az elosztási díjak, díjelemek országosan egységes jellegére tekintettel az elosztónként tárgyévre megállapított indokolt költségtömeg megtérülését biztosító árbevétel-kiegyenlítés a Vet. 142. § (6) bekezdése szerinti elszámolási rendszer (a továbbiakban: kiegyenlítési mechanizmus) keretében történik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából a tárgyévre vonatkozóan elosztónként meg kell állapítani

(3) A (2) bekezdés szerinti különbség alapján az elosztó

37. § (1) A tárgyévi átlagos átviteli forgalmi díjat a 4–20. § alapján meghatározott elismert indokolt költségtömegek előjelhelyes összegének és a tárgyévet megelőző második évben mért tényleges nettó villamosenergia-forgalom hányadosaként kell meghatározni.

(2) A 132 kV-nál nagyobb feszültségszinten közvetlenül az átviteli hálózatra csatlakozó felhasználók, valamint az elosztók – és így az elosztóhálózatra csatlakozó felhasználók – által fizetendő tárgyévi átviteli forgalmi díj megegyezik, és az (1) bekezdés szerinti átlagos forgalmi átviteli díjnál kisebb.

(3) A 132 kV feszültségszinten közvetlenül az átviteli hálózatra csatlakozó felhasználók által fizetendő tárgyévi átviteli forgalmi díj az (1) bekezdés szerinti átlagos forgalmi átviteli díjnál nagyobb.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti átviteli díjak közötti eltérést a nagyfeszültségű elosztási forgalmi díj figyelembevételével kell megállapítani.

38. § A közvetlenül az átviteli hálózatra csatlakozó vételező rendszerhasználók által fizetendő tárgyévi

39. § A Vet. 142. § (1) bekezdés a) pontja szerinti átviteli díj elemét képező átviteli alapdíjat, átviteli lekötött teljesítménydíjat, átviteli meddőenergia-díjat és átviteli forgalmi díjat úgy kell meghatározni, hogy azok együttesen fedezetet nyújtsanak az átviteli rendszerirányítónak a 4–20. § alapján meghatározott indokolt költségeire.

40. § (1) A Vet. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elosztási díjat – tekintettel a Vet. 142. § (3) bekezdésére – az elosztónként elismert 4–11. § és 21–36. § szerinti indokolt költségtömegek, illetve az elosztónkénti mennyiségi adatok összegzése után, az előjelhelyesen összegzett adatok alapján kell meghatározni.

(2) Az elosztói lekötött teljesítménydíjat, elosztói mért teljesítménydíjat (a továbbiakban együtt: elosztói teljesítménydíjak), elosztói forgalmi díjat és elosztói meddőenergia-díjat – a 36. §-ban előírtakra figyelemmel – úgy kell országosan egységesen, feszültségszintenként meghatározni, hogy azok együttesen tükrözzék

(3) Az elosztói teljesítménydíjak és az elosztói forgalmi díjak egymáshoz viszonyított arányait az elosztók költségstruktúrájának fokozatos közelítése, a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében az optimális hálózathasználatra, a jobb teljesítménykihasználásra és teljesítménygazdálkodásra való ösztönzés, továbbá a használatarányos díjfizetés szempontjainak mérlegelésével kell meghatározni.

(4) Az elosztói meddőenergia-díjat az elosztási díjak átlagos változásának megfelelően kell meghatározni.

41. § Az elosztói alapdíjakat – a 36. §-ban előírtakra figyelemmel – az egyes elosztók méréssel, leolvasással és a kapcsolódó ügyfélszolgálati tevékenységekkel kapcsolatos költségeinek az összege, valamint a mérések fajlagos költségarányai alapján kell meghatározni.

42. § A közvilágítási elosztási díjat a kisfeszültségű elosztóhálózaton fizetendő, a villamos energia rendszerhasználati díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2024. (XI. 14.) MEKH rendelet szerinti kisfeszültségű profilos (KIF I.) elosztási díjhoz igazítva kell meghatározni.

43. § A Vet. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elosztási díj elemét képező elosztói alapdíjakat, elosztói teljesítménydíjakat, elosztói forgalmi díjakat, elosztói meddőenergia-díjakat, valamint a Vet. 142. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közvilágítási elosztási díjat – a 36. §-ban előírtakra figyelemmel – úgy kell országosan egységesen meghatározni, hogy azok együttesen fedezetet nyújtsanak az elosztók összesített elismert költségtömegére.

44. § Ez a rendelet 2026. augusztus 31-én lép hatályba.

45. § (1) A 2025. és 2026. évre vonatkozóan az elismert beszerzési átlagár részét képező, a kiegyenlítő energiához kötődő árkomponens becslési hibájából adódó elosztói költségeltérések rendezésére a kiegyenlítő energia költségtömegének utólagos korrekciója szükséges

(2) A kiegyenlítő energia költségtömegének utólagos korrekciója megegyezik a korrekciós időszakra vonatkozóan a kiegyenlítés tényleges teljes pénzügyi vesztesége, valamint a korrekciós időszakra vonatkozóan elismert maradékgörbe mennyiség és a korrekciós időszakra vonatkozó kiegyenlítő energiához kötődő árkomponens szorzatának a különbségével.

46. § A maradékgörbe indokolt költségének meghatározása során – csökkentő vagy növelő tényezőként – az alábbiak szerint kell figyelembe venni a profilos mennyiségi eltérések 2026. december 31-ig elosztók általi kezelése miatti elszámolásból adódó elosztói bevételeket, illetve költségeket:

47. § (1) Ez a rendelet a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Ez a rendelet a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv 59. cikk (1) és (7)–(9) bekezdésének való megfelelést szolgálja.