Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2026. (VII. 15.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Felsőszentiván Községi Önkormányzat megerősíti elkötelezettségét a helyi közakarat érvényesítése, a település hagyományainak tisztelete és a közösségért viselt felelős, kiszámítható önkormányzati működés mellett. A képviselő-testület a helyi társadalom együttműködésére, a közösségi értékek megóvására és fejlesztésére, valamint a közszolgáltatások átlátható, kiegyensúlyozott biztosítására támaszkodik.
[2] Felsőszentiván Községi Önkormányzatnak e rendelet megalkotásával célja, hogy átláthatóan, egyértelműen és a jogállamiság követelményeivel összhangban önállóan rögzítse a település irányításának szervezeti és eljárási rendjét, biztosítva a helyi közhatalom gyakorlásának törvényes, hatékony és szolgáltató jellegű működését.
[3] Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat megnevezése, működési területe
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Felsőszentiván Községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat pontos címe: 6447 Felsőszentiván, Rákóczi Ferenc utca 60., a telephely megnevezését és címét az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(4) Az önkormányzat működési területe: Felsőszentiván község közigazgatási területe.
(5) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: KÖH).
(6) A KÖH székhelye: 6447 Felsőszentiván, Rákóczi Ferenc utca 60.
2. Az önkormányzat honlapja és hivatalos kiadványa, partnerségi kapcsolatai
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos honlapja: https://felsoszentivan.asp.lgov.hu/
(2) Az önkormányzatnak nincsen hivatalos lapja.
(3) Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a szlovákiai Naszvad településsel.
3. Az önkormányzat jelképei
3. § (1) Az önkormányzat jelképei a község a címere és a zászlója.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület az önkormányzati jelképekről és azok használatáról szóló önkormányzati rendeletében állapítja meg.
(3) A képviselő-testület pecsétje: körbélyegző, Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testülete körirattal, középen Magyarország koronás címerével. A képviselő-testület körbélyegzőjét kell használni a képviselő-testület és bizottsága határozatai és az üléséről készült jegyzőkönyv hitelesítésére, amennyiben azok kinyomtatásra kerülnek.
(4) Az önkormányzat pecsétje: körbélyegző, Felsőszentiván Községi Önkormányzat körirattal, középen Magyarország koronás címerével. Az önkormányzat pecsétjét az önkormányzat nevében kiállított hivatalos iratok, szerződések és okiratok hitelesítésére kell használni.
(5) A polgármester pecsétje: körbélyegző, Felsőszentiván Községi Önkormányzat Polgármestere körirattal, középen Magyarország koronás címerével. A polgármester pecsétjét a polgármester hatáskörébe tartozó kiadmányok, nyilatkozatok, hivatalos levelezés és hivatalos dokumentumok hitelesítésére kell használni.
(6) A KÖH pecsétje: körbélyegző Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal körirattal, középen Magyarország koronás címerével. A KÖH pecsétjét a KÖH feladat- és hatáskörébe tartozó kiadmányok és ügyekben keletkezett iratok hitelesítésére kell használni.
(7) A jegyző pecsétje: körbélyegző, Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője körirattal, középen Magyarország koronás címerével. A jegyző pecsétjét a jegyző hatáskörébe tartozó kiadmányok és ügyekben keletkezett iratok hitelesítésére kell használni.
4. Az önkormányzat által alapított kitüntetések, címek
4. § Az önkormányzat által alapított kitüntetésekről, címekről a kitüntető címek és díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.
Az önkormányzat feladat- és hatáskörei
5. § (1) A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a Pénzügyi Bizottság,
c) a jegyző,
d) a KÖH,
e) a Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás,
f) a Felső-Bácskai Térségi Főépítészi Társulás,
g) a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.
(2) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörét a 2. melléklet, a Pénzügyi Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörét a 3. melléklet, a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskört gyakorlók a képviselő-testületnek a döntés meghozatalát követő képviselő-testületi ülésen számolnak be.
(4) Az önkormányzat tevékenységének kormányzati funkcióinak felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.
(5) A helyi önszerveződő közösségeket a 6. melléklet tartalmazza. Működésük körét érintően tanácskozási joggal rendelkeznek a képviselő-testület ülésén.
A képviselő-testület szervezete és működése
5. A képviselő-testület
6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
(2) A képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti rendes ülést, rendkívüli ülést, ünnepi ülést, közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg, az ülések helye: Felsőszentiván Községi Önkormányzat tanácskozó terme, címe: 6447 Felsőszentiván, Rákóczi Ferenc utca 60.
6. Alakuló ülés
7. § (1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választás eredményéről,
b) a képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester programjának ismertetése,
e) a polgármester illetményének megállapítása,
f) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, tiszteletdíjának megállapítása.
(2) Az alakuló ülés összehívására a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell a jogszabályban foglaltakra figyelemmel alkalmazni.
7. A képviselő-testület rendes ülése
8. § (1) A képviselő-testület évente 10 rendes ülést tart a munkatervben meghatározottak alapján – július és augusztus hónap kivételével – havonta egy alkalommal, lehetőség szerint minden hónap utolsó keddi napján a 6. § (3) bekezdés szerinti helyen.
(2) Az éves munkatervet a polgármester a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. Az éves munkaterv január 1-től december 31-ig szól.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülések várható, előre tervezhető napirendjét,
c) a napirendi pontok elkészítésében, véleményezésében résztvevőket, a napirendi pontok előterjesztőit,
d) azon napirendi pontokat, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
e) a képviselő-testület ünnepi üléseit, azok témáját és időpontját.
(4) A polgármester a munkaterv tervezetének elkészítésekor javaslatot kérhet
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a Pénzügyi Bizottságtól,
c) a jegyzőtől,
d) az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek vezetőitől,
e) az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőitől,
f) a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől.
(5) A munkaterv mellékletét alkotja Felsőszentiván Községi Önkormányzat rendezvényeinek éves naptára, amelyet a képviselő-testület külön, legkésőbb a tárgyév február 1. napjáig fogad el és csatol a munkatervhez.
8. A képviselő-testület rendkívüli ülése
9. § Rendkívüli ülés csak és kizárólag a rendkívüli sürgősség fennállásának indokolása esetén hívható össze. Egyéb napirend a rendkívüli ülésen nem tárgyalható.
9. A képviselő-testület ünnepi ülése
10. § (1) A képviselő-testület ünnepi ülést tart az alakuló ülésén.
(2) A képviselő-testület az alakuló ülésen túli ünnepi ülését a munkatervében határozza meg.
(3) A képviselő-testület ünnepi ülésén előterjesztés nem tárgyalható, kérdés és interpelláció nem nyújtható be, napirend utáni felszólalás nem tehető.
(4) A képviselő-testület ünnepi ülésének összehívására és megtartására a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a rendes ülés összehívására és megtartására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
10. Közmeghallgatás
11. § A közmeghallgatásra a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
11. Ülés összehívása, vezetése
12. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására és vezetésére a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult.
(2) Az ülés összehívása a meghívónak elektronikus úton történő megküldésével történik. Az ülést – számítástechnikai üzemzavar esetén – az írásbeli, nyomtatott meghívó kézbesítésével kell összehívni.
(3) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót a napirendeknek a 2. § (1) bekezdés szerinti hivatalos honlapra feltöltött linkje elektronikus úton történő megküldésével kell kézbesíteni legkésőbb az ülés napját megelőző 5. munkanapon.
(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább az ülés napját megelőző napon a (3) bekezdés szerinti módon kell az érintettek részére megküldeni.
(5) A meghívót legkésőbb a kézbesítés napját követő napon a KÖH épületen belüli hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.
(6) A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a javasolt napirendi pontokat,
d) az előterjesztők nevét.
(7) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(8) Az előterjesztések pénzügyi bizottsági tárgyalása során keletkezett véleményeket legkésőbb az ülés napján kell kézbesíteni a képviselők részére.
(9) A meghívót a polgármester írja alá.
12. A meghívottak
13. § (1) A képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan – meg kell hívni
a) a jegyzőt,
b) a napirendi pont előkészítőjét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül az ülésre meg kell hívni – a meghívást indokló napirendi ponthoz kapcsolódóan tanácskozási joggal – akit egy-egy napirendi pont tárgyalása érint.
(3) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést – a zárt ülés anyagának kivételével – meg kell küldeni, az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
13. Az ülések nyilvánossága
14. § (1) A képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.
(2) Az ülések nyilvánossága az állampolgárok részvételi lehetőségét is biztosítja. A nyilvános ülésen a hallgatóság az ülésterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.
(3) A nyilvános ülésen és a nyilvános ülés előkészítése során a hallgatóság – ideértve a a sajtó képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhatnak helyet, eszközeiket a kijelölt helyen helyezhetik el és az ülés rendjét, tanácskozást nem zavarhatják. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Amennyiben a hallgatóság tagja az ülés rendjére vonatkozó előírásokat nem tartja be vagy az ülést zavarja, a polgármester a konkrét személyt az ülésről kiutasíthatja.
(4) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően az ülés vezetője legfeljebb harminc perc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.
(5) A zárt ülés vége előtt az ülés vezetője gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.
(6) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés c) pontja eseteiben tartható zárt ülés megtartását indítványozhatják:
a) a polgármester, az alpolgármesterek,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző.
14. A határozatképesség
15. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor megállapítja a képviselő-testület határozatképességét.
(2) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselők közül legalább 4 fő jelen van.
(3) Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
(4) Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést bezárja. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
(5) Határozatképtelenség miatt elmaradt ülés esetén a képviselő-testület ülését – azonos napirendi pontokkal – az elmaradt ülést követő 15 napon belülre, azonos időpontra a polgármester hívja össze.
15. Az ülés napirendje
16. § (1) A polgármester a napirend tervezetét szóban kiegészíti az ülés megkezdése előtt a képviselő-testület tagjainak elektronikus úton megküldött anyagok napirendre vételére vonatkozó javaslattal.
(2) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. Az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását, új napirend felvételét, melyekről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(3) A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a települési képviselő,
d) a Pénzügyi Bizottság,
e) a jegyző,
f) az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője, a költségvetési szerv tevékenységét, működését érintő ügyben,
g) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának elnöke, a gazdasági társaság tevékenységét, működését érintő ügyben,
h) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyben,
i) gazdasági előterjesztés tárgyában az önkormányzat területén működő gazdasági érdekképviseleti szervek, és az előterjesztés tárgyában érintett kamara,
j) az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a képviselő-testület a munkatervében vagy külön határozattal, továbbá akit vagy amelyet a polgármester előterjesztés beterjesztésére kér fel vagy kötelez,
k) akit jogszabály előterjesztés beterjesztésére kötelez.
(4) Zárt ülésen tárgyalandó képviselő-testületi anyagon e minőséget jelezni kell.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI
16. Önkormányzati rendelet
17. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását vagy módosítását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a települési képviselő,
d) a Pénzügyi Bizottság,
e) a jegyző.
(2) A rendelet alkotásra vagy módosításra vonatkozó kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani legkésőbb 15 nappal a rendes képviselő-testületi ülés előtt, aki a KÖH bevonásával a kezdeményezést, majd az elkészült rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A benyújtott rendelet-tervezet napirendre vételéről a képviselő-testület dönt.
(3) A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata. Ennek során minden olyan előkészítő munka elvégzése és elvégeztetése, amely lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület elé döntésre alkalmas előterjesztés kerüljön. Ennek során feladata különösen:
a) a döntés előkészítésben közreműködők közötti munka elosztása,
b) a tervezetek véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,
c) a tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában való részvétel.
(4) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület - szükség esetén- más szakértőket is felkérhet.
(5) A rendelet-tervezet a jegyző törvényességi ellenőrzését követően terjeszthető a képviselő-testület elé.
(6) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Az önkormányzati rendelet helyben szokásos kihirdetési módja a KÖH épületén belül elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztés. A kihirdetés időpontjának a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napját kell tekinteni.
(7) A rendeletet meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.
17. Határozatok
18. § (1) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét. A végrehajtásért felelősek lehetnek:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a települési képviselő,
d) a Pénzügyi Bizottság, annak elnöke,
e) a jegyző.
(2) A képviselő-testület határozatait meg kell küldeni az érintetteknek, Az elfogadott határozat az érintettek és a végrehajtásáért felelős személy részére történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.
KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ANYAGOK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI ÉS BENYÚJTÁSÁNAK SZABÁLYAI
18. A képviselő-testületi anyagok általános szabályai
19. § (1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:
a) napirend előtti felszólalás,
b) előterjesztés,
c) beszámoló,
d) tájékoztató,
e) képviselői indítvány,
f) interpelláció, kérdés.
(2) Az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti anyagokat legkésőbb 10 nappal az ülés előtt írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről.
(3) Az (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti anyagokat legkésőbb 2 nappal az ülés előtt kell benyújtani a jegyző részére.
(4) Az előterjesztés csak a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatását követően vehető napirendre.
19. Az előterjesztés tartalmi követelményei
20. § (1) Az előterjesztésben követelmény
a) a tárgy pontos bemutatása,
b) az előkészítésben, a szakmai-törvényességi ellenőrzésben résztvevők megnevezése, az érintettek véleményének ismertetése,
c) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szerve, illetve a képviselő-testület vagy szervének jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen döntést hozott, milyen eredménnyel történt meg a döntés végrehajtása,
d) a hatályos szabályozás ismertetése, a tárgykört rendező jogszabályok ismertetése,
e) az esetleges eltérő vélemények, alternatívák megjelölése és annak indokai, az előterjesztés célja,
f) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a javasolt döntést, pontosan bemutatva a bevezetés költségvetési és egyéb releváns hatásait,
g) hogy az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések meghozatalára,
h) az előterjesztésben javasolt döntéstervezet esetleges kockázatainak ismertetése, a kockázatok kiküszöbölésének, mérséklésének módja, ha ez lehetséges,
i) döntéstervezet ismertetése szó szerint,
j) azon személyek, szervek, szervezetek körének megjelölése, akiknek vagy amelyeknek jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, illetve akiket vagy amelyeket arról tájékoztatni szükséges.
(2) A döntéstervezet
a) szervesen kapcsolódik az előterjesztés megállapításaihoz,
b) törvényes, célszerű, szakszerű és végrehajtható, konkrétan meghatározza a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
c) ha a döntésnek, végrehajtásnak több módja is lehetséges, szükség szerint tartalmazza az alternatívákat,
d) rendelkezik az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,
e) megjelöli a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtás határidejét.
20. A beszámoló
21. § (1) A beszámoló önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról, az interpellációk kivizsgálásáról, a képviselő-testület és szervei tevékenységéről készíthető.
(2) A beszámolók benyújtására a képviselő-testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek –a polgármester, az alpolgármester, a pénzügyi bizottsági elnök, és a jegyző feladatkörükben –, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.
(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.
(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.
21. A tájékoztató
22. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, vagy amelyek valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni különösen:
a) a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat,
b) a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.
(3) Tájékoztató benyújtására a a 16. § (3) bekezdésben megjelöltek jogosultak.
(4) A tájékoztató határozati javaslatot tartalmazhat, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.
22. Az indítvány
23. § (1) Bármely képviselő indítványban kezdeményezheti döntés meghozatalának előkészítését. Az indítvány tartalmazza a javasolt döntés főbb elemeit.
(2) A napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítvány:
a) a módosító vagy kiegészítő javaslat
b) a bizottsági vélemény.
24. § (1) Az előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő az ülésen szóban vagy írásban módosító vagy kiegészítő javaslattal élhet. A javaslatot indokolással kell ellátni. A javaslatról, amennyiben az előterjesztő azt befogadja, külön szavazni nem kell, az a döntés tervezetének részévé válik.
(2) A törvényességi vizsgálatra tekintettel az írásbeli javaslatot legkésőbb az ülést megelőző napig, szóbeli javaslatot a vita bezárásáig lehet előterjeszteni.
(3) Ha a javaslat az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.
(4) A javaslatnak a tárgyalásra és döntéshozatalra alkalmasnak kell lenni. A nem szabályszerű javaslatot a polgármester visszautasíthatja.
(5) Az előterjesztést az előterjesztő legkésőbb a határozathozatalt megelőzően visszavonhatja, ez esetben a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel határoz az előterjesztés napirendről történő levételéről. Amennyiben az előterjesztő az előterjesztést nem vonja vissza, de a visszavonást az ülésvezető indokoltnak tartja, határozathozatal előtt ő is javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendről levételt, mely erről külön, egyszerű szótöbbséggel dönt.
23. A sürgősségi indítvány
25. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívása után keletkezett ügyekben sürgősségi indítványt terjeszthet elő a polgármester, az alpolgármester, a Pénzügyi Bizottság elnöke, a jegyző, a képviselők több, mint fele, nemzetiségi önkormányzati elnök.
(2) Sürgősségi indítvány minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy az nem a 12. § (3) bekezdése szerinti határidőben került kiküldésre. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő‑testület vita nélkül, a napirend elfogadásával határoz. A sürgősségi indítványt a képviselő-testület a meghívóban közölt napirendi pontok előtt tárgyalja, kivéve, ha a napirend elfogadásakor képviselő-testület másként dönt.
(3) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az
a) előterjesztés benyújtásának elmaradása mulasztásos jogszabálysértést eredményezne,
b) a képviselő-testület által megállapított határidő elmulasztását eredményezné,
c) önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
d) pályázat benyújtása, elbírálása, véleményezése vagy a projekt eredményes megvalósítása miatt indokolt.
(4) Sürgősségi indítvánnyal új rendelet tervezete csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.
(5) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát.
(6) A sürgősségi indítvány napirendre vételéhez szükséges a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatása.
24. Interpelláció, kérdés
26. § (1) Interpellációnak minősül az a képviselő által benyújtott felvetés, amelyben a képviselő valamely önkormányzati ügyben tapasztalt hibás vagy helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.
(2) A képviselő az interpellációját a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a Pénzügyi Bizottság elnökéhez vagy a jegyzőhöz önkormányzati feladatkörbe tartozó ügyben írásban nyújthatja be. Az írásban benyújtott interpellációt a képviselő a képviselő-testületi ülésen legfeljebb 2 percben szóban összefoglalhatja.
(3) Az interpellációra az interpellált 15 napon belül írásban köteles választ adni.
(4) Az interpellációra adott írásbeli választ a képviselő-testület következő ülésén napirendre tűzi.
(5) A képviselő a válasz után nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(6) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, az interpellációt a Pénzügyi Bizottságnak adja ki kivizsgálásra. Amennyiben a Pénzügyi Bizottság javaslata képviselő-testületi döntést igényel, a polgármester a pénzügyi bizottsági ülést követő képviselő-testületi ülésen azt előterjeszti.
(7) Kérdés, felvilágosítás kérés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem kapcsolódik a soron lévő napirend témájához. A kérdésre a címzett a képviselő-testületi ülésen rövid választ ad szóban. Amennyiben a kérdés az ülésen nem válaszolható meg érdemben, a címzett a választ a kérdés benyújtásától számított 30 napon belül írásban adja meg.
25. A képviselő-testület tanácskozási rendje
27. § (1) Az ülésvezető a képviselő-testületi ülés vezetése során
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az e rendeletben foglaltak szerint történt-e,
b) megállapítja az ülés határozatképességét.
(2) Ezt követően a polgármester javaslatot tesz a napirendre, ennek keretében, ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását, a sürgősségi indítványt – amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt. A meghívóban szereplő, de a polgármester által napirendre venni nem javasolt előterjesztések napirendre vételéről a képviselő-testület a napirendről szóló döntésében határoz.
(3) A polgármester napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntéstervezeteket és kihirdeti a döntéseket.
(4) A polgármester a képviselő-testületi ülésen
a) tájékoztatást, jelentést ad a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról,
b) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint fontosabb eseményekről,
c) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(5) A napirend elfogadásakor – vagy azt követően, amennyiben a zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat később merül fel – a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontban foglalt ügyben külön határozatot hoz.
(6) A képviselő-testület dönt a Pénzügyi Bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámolók elfogadásáról.
(7) A polgármester az ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai körében
a) összehívja, megnyitja, és bezárja az ülést,
b) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
c) a szót megadja, megtagadja vagy megvonja,
d) tárgyalási szünetet rendelhet el,
e) felszólalási joga van az ülésen bármikor,
f) javaslatot tesz a napirendre, a napirendet elfogadtatja, javaslatot tehet napirendi pontok összevont tárgyalására,
g) napirendi pontonként megnyitja és bezárja a vitát, majd szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét és kimondja a döntést,
h) a hozzászólás meghatározott időtartamának túllépését engedélyezheti, ha az az érdemi tárgyalást elősegíti,
i) figyelmezteti a hozzászólót és felszólítja a tárgyra térésre, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
j) az ülés rendjét biztosítja, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy bezárhatja,
k) a képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja, figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik meg és ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti,
l) határozatképtelenség esetén az ülést bezárja.
26. Napirend előtti felszólalás
28. § (1) Munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármelyik képviselő egy alkalommal 2 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a községet érintő közérdekű ügyben, a képviselő-testület munkáját vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az adott ülésen napirendként szerepelnek vagy kérdésként, interpellációként vagy javaslatként terjeszthetők elő.
(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, feltéve, hogy a napirend előtti felszólalási szándékát a képviselő az ülést megelőzően legkésőbb 2 órával a polgármesternek vagy a jegyzőnek, - a tartalomra utaló címmel - előre jelezte és a felszólalás az e rendelet szerinti szabályoknak megfelel.
(3) Ha a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselő nem az (1) pontban meghatározottak szerint szólal fel, a polgármester a szót megvonhatja.
(4) A napirend előtti felszólalásra maximum 2 perc időtartamban a polgármester vagy az általa kijelölt személy válaszolhat.
(5) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.
27. A napirend tárgyalása
29. § (1) Az ülésvezető az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását.
(2) A vita megkezdése előtt az ülés vezetője a saját, a pénzügyi bizottsági elnök a Pénzügyi Bizottság állásfoglalását legfeljebb 2 perc időtartamban ismertetni jogosult, szólásra az ülés vezetőjénél kell jelentkezni.
(3) A hozzászólások sorrendjét az ülésvezető határozza meg.
(4) A vitában a képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. A hozzászólás ideje legfeljebb 5 perc.
(5) A döntéshozatal előtt az előterjesztő bármikor időkeret nélkül hozzászólhat.
(6) Az ülésen a tanácskozási joggal meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak, legfeljebb 2 perc időtartamban.
(7) Bármikor szót kérhet
a) az előterjesztő,
b) a képviselő,
c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
28. A felszólalás
30. § (1) A képviselő-testület ülésén a polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévőnek is.
(2) A felszólalás lehet
a) hozzászólás vagy
b) kérdés.
31. § (1) A hozzászólás lehet felvetés, észrevétel vagy javaslat, mely az adott napirendhez kapcsolódik.
(2) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, a tárgyban meghívott szakértő jogosult.
(3) A napirendi ponthoz való hozzászólásra a polgármesternél kell jelentkezni. A hozzászólók sorrendjét – a jelentkezők sorrendjében – a polgármester határozza meg. A polgármester elsőbbséggel adja meg a szót az előterjesztőnek.
(4) Az egyebek napirendi pontban a tanácskozási joggal rendelkezőnek egy téma felvetésekor 5 perc időtartamban van lehetősége kifejteni azt, melyhez a többi tanácskozási joggal rendelkező is hozzászólhat két alkalommal 2 percben.
32. § (1) A kérdés lehet tudakozódás, információszerzés, melyben a kérdező rákérdez a napirendi pontban szereplő ügyre, az önkormányzat működésére, eljárási rendjére.
(2) Kérdést - amennyiben az érinti a tárgyalt napirendi pontot, vagy ügyrendhez kapcsolódik - bármikor fel lehet tenni legfeljebb fél perc időtartamban.
(3) A kérdést - amennyiben az nem érinti tárgyalt napirendi pontot - az egyebek napirendi pont keretében lehet a kérdezetthez előterjeszteni.
(4) A kérdezett a képviselő-testületi ülésen szóban, a (3) bekezdés szerinti esetben az ülésen szóban, de legkésőbb 30 napon belül írásban köteles válaszolni.
33. § Az ülésvezető– a napirendi pont tárgyalása közben, határozathozatal során vagy két napirend között – egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 30 perc lehet.
29. Rendfenntartás
34. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben már nem szólalhat fel újra.
(2) A hozzászólásokat követően az ülés vezetője a vitát – e döntése tényleges kimondásával – lezárja, szükség szerint összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a döntési javaslatot érintő valamennyi módosításra.
(3) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülésvezető feladata, az ülésvezető rend fenntartása iránt tett intézkedése mindenkire nézve kötelező.
(4) A képviselő-testület ülésén résztvevő és valamennyi jelenlévő személy – az (5) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények mellett – köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni
a) az étel- vagy italfogyasztástól, ide nem értve a víz és tea fogyasztását, valamint az orvosilag indokolt étel- és italfogyasztást,
b) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától,
c) mobiltelefon vagy egyéb kommunikációs eszköznek az ülés rendjét vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától,
d) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem tartozó on- vagy offline sajtót-, social media -termékek, egyéb nyomtatványok olvasásától.
(5) Az ülésvezető
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, továbbá, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) rendreutasítja – képviselő esetében a széksértés jogkövetkezményeire figyelmeztetéssel rendreutasítja – azt a felszólalót, aki a felszólalás során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamely képviselőt sértő kifejezést használ,
d) figyelmezteti az ülésen résztvevőt vagy jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, vagy magatartása a (4) bekezdésben foglaltakba ütközik,
e) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
f) a képviselő kivételével, ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására hívhatja fel, ennek eredménytelensége esetén kivezettetheti az illető személyt.
(6) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
30. A szavazás módja
35. § (1) Amennyiben a döntés minősített többségi szavazatot igényel, az azzal kapcsolatos részdöntések is minősített többségi szavazattal hozhatók meg.
(2) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon túl
a) a gazdasági program elfogadásához,
b) a hitelfelvételhez, kezességvállaláshoz,
c) a gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaság üzletrészének átruházásához, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezéséhez, továbbá a gazdasági társaság megszüntetéséhez, valamint amennyiben törvény vagy a társasági szerződés, alapító okirat a döntéshez minősített többséget ír elő,
d) vagyontárgy elidegenítéséhez, megszerzéséhez, megterheléséhez, pályázati felhívás jóváhagyásához, ha az értékesített, továbbá az értékesíteni, megszerezni, megterhelni kívánt vagyontárgy forgalmi értéke a bruttó tizenötmillió forintot meghaladja,
e) idegen vagyonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek vállalása esetén értékhatár nélkül,
f) önkormányzati kitüntető cím és elismerés adományozásához vagy megvonásához,
g) a széksértés tényének megállapításához, a széksértés elkövetése miatt bírság kiszabásához,
h) amilyen ügyben ez a rendelet így rendelkezik.
36. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazása kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az ülésvezető a szavazatokat megszámolja.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön szavazóhelyiségben, urna igénybevételével történik. A titkos szavazás eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A titkos szavazást a Pénzügyi Bizottság képviselő tagjai bonyolítják.
(3) A képviselő-testület – bizottsági, polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői javaslatra - a jelenlévő képviselők egynegyedének igen szavazata alapján név szerinti szavazást rendel el.
(4) A név szerinti szavazás során a jegyző, a jelenléti ív szerinti sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik szóban igen-nel vagy nem -mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben tételesen rögzíteni kell. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét – a döntést – az ülésvezető hirdeti ki.
37. § (1) A szavazás során az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti – vagy az előterjesztő által tett vagy befogadott módosítási javaslatokkal módosított – javaslatok felett kell dönteni. Szavazni az „igen”, „nem” és a „tartózkodom” formában lehetséges.
(2) A szavazás eredményének megállapítása után az ülés vezetője kihirdeti a döntést.
(3) A döntés ismertetése vonatkozik a zárt ülésen hozott döntésre is, a határozat ismertetésére rögtön a zárt ülés napirendjei után kerül sor. Nem hozhatók nyilvánosságra a hatósági ügyekben hozott döntések. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét kizárni nem lehet.
(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és valamelyik képviselő kéri, az ülésvezető köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.
(5) A képviselő kérheti szavazatának név szerinti rögzítését a jegyzőkönyvben.
31. A személyes érintettség
38. § (1) A képviselő a napirend tárgyában fennálló személyes érintettségét köteles a szavazás megkezdése előtt bejelenteni.
(2) A személyes érintettség fennállásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. A döntéshozatalban az érintett képviselő nem vehet részt. A személyesen érintett képviselő az adott napirendi pontban nem szavazhat, és annak döntés-előkészítésében nem járhat el.
(3) A képviselő-testület a személyes érintettség bejelentés tudomásulvétele ellenére is engedélyezheti – erre vonatkozó szavazással –, hogy a képviselő részt vegyen a döntésben.
(4) Ha a képviselő a személyes érintettséget elmulasztja bejelenteni, a polgármester az ülés vezetőjeként köteles felhívni a figyelmet a bejelentési kötelezettségre.
(5) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(6) A Pénzügyi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(7) A Pénzügyi Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti.
(8) A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának következménye, hogy amennyiben a képviselő-testület egy szavazatkülönbséggel döntött az előterjesztésről, úgy az érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról, megsemmisítéséről vagy újratárgyalásáról külön határozattal dönt a képviselő-testület.
32. Összeférhetetlenségi eljárás
39. § A képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Pénzügyi Bizottság jogosult kivizsgálni. A Pénzügyi Bizottság a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában - döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.
33. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
40. § (1) A nyilvános és zárt ülés jegyzőkönyvét 1 irattári példányban kell készíteni.
(2) A képviselő-testület bármely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni. Az érintett képviselő a vita lezárását megelőzően dönthet arról, hogy véleményét, hozzászólását szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) az ülésre szóló meghívó,
b) jelenléti ív,
c) írásos előterjesztés,
d) képviselői indítvány,
e) a képviselő írásban benyújtott kérdése, interpellációja,
f) a jegyző döntése alapján annak törvényességi észrevétele,
g) a név szerinti szavazásról készült névsor,
h) titkos szavazási jegyzőkönyv egy példánya,
i) a megalkotott rendelet,
j) az aláírt esküokmány alakuló ülés esetén,
k) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz.
34. A széksértés
41. § (1) Az a képviselő, aki a képviselő-testület, a bizottság ülésének a méltóságát magatartásával sérti, továbbá a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén a képviselő-testület, a bizottság tagjait sértő kifejezésekkel illeti, széksértést követ el. Széksértést követ el továbbá az a képviselő, aki fenti magatartást a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen kívül valósítja meg.
(2) A széksértés tényét, bármely képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel állapítja meg.
(3) A pénzügyi bizottsági tag széksértése esetén a képviselő-testület a széksértést elkövető pénzügyi bizottsági tag megbízását visszavonhatja.
(4) A széksértést elkövető személy ötezertől harmincezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Amennyiben a képviselő-testületi ülésen széksértést elkövető bántó kijelentését rögtön visszavonja, továbbá a sértettet, a képviselő-testületet, a Pénzügyi Bizottságot megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.
(5) A bírság összegéről a polgármester indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. A széksértés tényének, valamint a bírság összegének megállapításáról szóló határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(6) A bírság összegét nyolc naptári napon belül kell befizetni vagy átutalni az önkormányzat költségvetési elszámolási számlája javára. A bírság befizetésének elmaradása esetén a képviselő, nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíját a következő folyósításkor a bírság összegével csökkenteni kell.
42. § (1) Az a képviselő, aki tizenkét hónap átlagában a rendes képviselő-testületi vagy a rendes pénzügyi bizottsági ülések legalább egyharmadán nem jelenik meg – amennyiben a képviselő mandátuma a törvény erejénél fogva nem szűnik meg –, vagy ugyan az ülésen megjelenik, azonban az ülésről, annak lezárását megelőzően eltávozik, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra legalább ötven százalékkal csökkenthető. A mulasztások tekintetében a képviselő-testületi és a pénzügyi bizottsági üléseken való részvétel elmulasztása külön-külön vizsgálandó és értékelendő.
(2) Az a képviselő, aki az Mötv. 32. § (2) bekezdés j)-k) pontjaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra megvonható.
(3) Az a képviselő, aki az Mötv.-ben meghatározott, az (1)–(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó más kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra, a jogsértés képviselő-testület által mérlegelt súlyától függően legalább huszonöt, legfeljebb hetvenöt százalékkal csökkenthető.
(4) Annak a képviselőnek, akivel szemben az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben – a képviselő méltatlanságát meg nem alapozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó hiányosságot tárt fel, tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb három hónapra, legalább huszonöt, legfeljebb hetvenöt százalékkal csökkenthető.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalát bármely képviselő, a bizottság vagy a polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja, a képviselő-testület döntésének meghozatalához minősített többség szükséges.
(6) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt ügyekben érintett képviselőt – írásban vagy szóban, az ülésen – megilleti a nyilatkozattétel joga. A képviselő-testület megfelelő gondossággal mérlegelni köteles, hogy a mulasztás milyen okra vezethető vissza, felróhatóság hiányában az (1)–(4) bekezdésben rögzített jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ebben az esetben a képviselő-testület az indítványt köteles elutasítani.
SZERVEZETI SZABÁLYOK
35. A polgármester
43. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester az Mötv-ben meghatározott feladatokon túl
a) segíti a képviselő-testület tagjának testületi és pénzügyi bizottsági munkáját,
b) kapcsolatot tart a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
c) fogadóórát tart,
d) nyilatkozik a sajtónak,
e) együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település önkormányzataival,
f) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
g) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit,
h) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben.
(3) A képviselő-testület munkáltatói jogkörben hozott határozatok, jogszabályi rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos kiadmányozást az alpolgármester gyakorolja.
(4) A polgármester zárt ülés keretében évente tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek az önkormányzat bíróság előtti pereiről, valamint a megszületett ítéletekről.
(5) A polgármester javaslatot tesz az önkormányzat kizárólagos, és a többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok ügyvezetője és a felügyelőbizottságok elnökeinek és tagjainak tiszteletdíjára.
(6) A polgármester képviselő-testület által jóváhagyott szabadságütemezésétől való eltérés törvény által előírt bejelentését képviselő-testületi előterjesztés formájában teszi meg, azt a képviselő-testület a személyi ügyek között tárgyalja, és az előterjesztés határozati javaslatáról vita nélkül határoz.
36. Az alpolgármester
44. § A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
37. Az önkormányzati képviselő
45. § A képviselő
a) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi képviselői tevékenységre, a választók bizalmára,
b) döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza meg, szavazatát megindokolni nem köteles, őt szavazata, véleménye miatt hátrány nem érheti,
c) jogainak védelem érdekében a polgármesterhez, a képviselő-testülethez fordulhat,
d) az e rendeletben foglaltak szerint kérheti hozzászólásának vagy a hozzászólásához kapcsolódó napirendi pontnál elhangzott hozzászólások szó szerinti jegyzőkönyvezését,
e) felkérés alapján részt vesz a képviselő-testületi ülések, előterjesztések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
f) tiszteletdíjra jogosult,
g) legkésőbb a képviselő-testületi vagy bizottsági ülés kezdete előtt egy órával bejelenteni, ha az ülésen történő részvétele akadályozott.
38. A jegyző
46. § (1) A jegyző a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a Pénzügyi Bizottság elé kerülő előterjesztéseket.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a KÖH jegyzői képesítési követelményeknek megfelelő végzettségű köztisztviselője látja el, akit a polgármesterek jelölnek ki.
39. A Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal
47. § (1) Felsőszentiván Községi Önkormányzat és Csávoly Községi Önkormányzat az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoztak létre. A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal (székhelye: 6447 Felsőszentiván, Rákóczi Ferenc utca 60.).
(2) A Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltsége a Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal Csávolyi Kirendeltsége (telephelye: 6448 Csávoly, Arany János utca 39.)
(3) A KÖH ellátja különösen a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat, továbbá azon társulások munkaszervezeti feladatait, melyben Felsőszentiván Községi Önkormányzat vagy Csávoly Községi Önkormányzat a székhely önkormányzat.
(4) A Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos honlapja megegyezik Felsőszentiván Községi Önkormányzat hivatalos honlapjával, a Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal Csávolyi Kirendeltsége hivatalos honlapja megegyezik Csávoly Községi Önkormányzat hivatalos honlapjával.
(5) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait az önkormányzattal polgári jogi jogviszonyban álló külső szervezet útján látja el.
40. A Pénzügyi Bizottság
48. § (1) A Pénzügyi Bizottság létszáma három fő, ebből három fő bizottsági tag képviselő.
(2) A Pénzügyi Bizottság működése részletes szabályait ügyrendjében maga állapítja meg.
(3) A Pénzügyi Bizottság
a) gondoskosik a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről
b) folytatja le a vagyonnyilatkozati eljárást
c) folytatja le a személyes érintettség bejelentését elmulasztott képviselő ügyének előzetes vizsgálati eljárását,
d) folytatja le a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés vizsgálati eljárást,
e) veszi át és kezeli az Mötv. 37. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat.
(4) A képviselő-testület a pénzügyi bizottsági tagoknak és elnöknek a képviselő-testület tagjainak és a bizottságok nem képviselő tagjainak tiszteletdíjáról, juttatásairól és költségtérítéséről szóló rendeletében meghatározott tiszteletdíjat állapíthat meg.
41. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal
49. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok a képviselő-testület vagy szervei a hatáskörébe tartozó, a nemzetiséget érintő ügyekben a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület vagy szerve döntését, ezen ügyekről tájékoztatást, felvilágosítást kérhetnek, továbbá a képviselő-testület vagy szerve részére a polgármester útján döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot tehetnek.
(2) A nemzetiségi önkormányzatokkal történő együttműködés során az önkormányzati döntéshez előírt, a nemzetiségi önkormányzatot megillető véleményezési és egyetértési jog gyakorlásához, teljesítéséhez kapcsolódó önkormányzati feladatokat a polgármester, valamint a polgármesteri hivatal útján a jegyző látja el.
50. § (1) Az önkormányzat a jegyző és a KÖH útján a települési nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött együttműködési megállapodásokban rögzített feltételek alapján
a) a nemzetiségi önkormányzatok munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, tisztségviselői, képviselői feladatai ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket, ennek részeként a megállapodásban meghatározottak szerint ingó- és ingatlanvagyona térítésmentes használatának lehetőségét biztosítja;
b) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási, valamint az egyéb pénzügyi-gazdálkodási jellegű kötelezettségek végrehajtásáról.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a KÖH a szabályzatok, utasítások és egyéb belső szabályozók hatályát – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan – szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódóan is.
51. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
52. § Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 7/2026. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez
1. Telephely megnevezése: Felsőszentiváni Termelői Piac
2. Telephely megnevezése: Felsőszentiváni Egészségház
3. Telephely megnevezése: Sporttelep és sportöltöző
4. Felsőszentiváni Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér
5. Telephely megnevezése: Háziorvosi szolgálat
6. Telephely megnevezése: Fogorvosi szolgálat
7. Telephely megnevezése: Faluház
8. Telephely megnevezése: Tájház
9. Telephely megnevezése: Gazdaház
2. melléklet a 7/2026. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez
1. megállapítja a mezei őrszolgálat területi beosztását
2. határozattal megállapítja a tárgyévben fizetendő mezőőri járulékot a nyilvántartási adatok alapján
3. megállapítja a helyi védelem alatt álló épület közterületi homlokzatán legfeljebb egy, a helyi védelem tényéről szóló tájékoztató tábla méretét, megjelenését, tartalmát
4. dönt a településképi bejelentési eljárásról
5. településképi kötelezési eljárást folytat le
6. engedélyezi az önkormányzati jelképek használatát
7. dönt az üzleti vagyon törzsvagyon kategóriába történő átsorolásáról
8. dönt az új vagyontárgy vagyonkategóriába történő besorolásáról, ha az a jogszabályi rendelkezések alapján egyértelmű
9. az önkormányzat nevében történő olyan kötelezettségvállalás, melynek fedezete az éves költségvetésben biztosított
10. gazdasági társaságban a képviseletre
11. önkormányzati bérlakások és szolgálati lakások bérlőkijelölési joga, helyiségbérleti szerződés kötése
12. gyakorolja a beruházásokhoz, fejlesztésekhez az önkormányzati tulajdont érintő tulajdonosi jogosítványokat, amelyeket az építési törvény, a helyiséggazdálkodási törvény, valamint a Ptk. határoz meg (tulajdonosi hozzájárulások)
13. dönt a forgalomképes vagyon körébe tartozó 1 millió forint egyedi bruttó forgalmi értéket meg nem haladó ingatlan, ingó tulajdonjogának átruházásáról
14. értékhatárhoz kötötten tulajdonosi jognyilatkozatot ad ki közművek, nyomvonal jellegű építmények elhelyezéséhez, bővítéséhez, áthelyezéséhez
15. dönt vagyonelem selejtezéséről 1 millió forint eredeti bekerülési értékig
16. a Pénzügyi Bizottság elnökének egyetértésével a polgármester a hagyaték visszautasításáról dönthet
17. hagyaték elfogadásáról dönt, ha az ingatlannal kapcsolatos terhek előreláthatólag nem haladják meg a hagyatéki vagyon értékét
18. dönt vagyontárgy tulajdonjogának az önkormányzat részére ingyenesen vagy kedvezményes ellenérték fejében történő felajánlás elfogadásáról – a Mötv. 42. § 16. pontjában meghatározott esetek kivételével
19. megköti a haszonbérleti szerződést, valamint a rekreációs célú földhasználati szerződést az önkormányzat nevében
20. kiadja a földterület művelési ágának megváltoztatásához szükséges előzetes hozzájárulást
21. dönt a hasznosítási szerződés önkormányzat általi felmondása esetén biztosítandó csere vagyontárgy helyett az önkormányzat pénzbeli térítésről szóló megállapodás megkötéséről és a pénzbeli térítés összegének meghatározásáról összeghatárra tekintet nélkül
22. dönt a rendszeres települési támogatásról
23. dönt a rendkívüli települési támogatásról
24. dönt az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló rendelet szerinti polgármesteri kisösszegű támogatásról
25. dönt az államháztartáson kívüli forrás átvételéről ingóság esetében a 200.000 Ft vagy az azt meg nem haladó alatti piaci értékhatár esetében
26. dönt a közbeszerzési terv elfogadásáról, módosításáról, kiegészítéséről
27. jóváhagyja a közbeszerzési eljárás megindítását
28. létrehozza a közbeszerzési Bírálóbizottságot, tagjait megbízza
29. ha jogszabály nem írja ezt elő kötelező jelleggel, döntése szerint a közbeszerzési eljárásba felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót von be
30. biztosítja, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatása során a Bírálóbizottság tagjai, illetőleg az ajánlatkérő nevében eljáró, valamint az eljárásba bevont személyek, szervezetek között együttesen legyen a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel rendelkező személy, illetve szervezet
31. vizsgálja az eljárásba bevont személyek, szervezetek, valamint a Bírálóbizottság tagjai összeférhetetlenségét
32. jóváhagyja a hirdetmény közzététele nélküli eljárásban az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők személyét
33. meghozza a közbeszerzési eljárási szakaszt, illetőleg eljárást lezáró döntéseket
34. aláírja a közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejött szerződést, illetőleg esetleges módosítását
35. aláírja jogorvoslati eljárás esetén az észrevételeket, a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, a bíróságnak címzett dokumentumokat, az ajánlatkérőt képviselő személyt kijelöli és meghatalmazza
36. dönthet a közbeszerzési eljárás előkészítésével és lefolytatásával megbízott személy javaslata alapján – az ajánlattételi határidő lejártáig a Kbt. rendelkezéseivel összhangban az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról, az ajánlati felhívás és egyéb közbeszerzési dokumentumok módosításáról, valamint az ajánlati felhívás visszavonásáról
37. döntést hoz az önkormányzat beszerzései vonatkozásában mint Ajánlatkérő, illetve Megrendelő (a továbbiakban együtt: Ajánlatkérő) nevében mint kötelezettségvállalásra jogosult
38. dönt a beszerzési eljárást megindításáról, felkért ajánlattevők köréről, személyéről
39. meghozza a beszerzési eljárásban az eljárást lezáró döntést.
3. melléklet a 7/2026. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez
1. A Pénzügyi Bizottság átruházott hatáskörben döntést hoz:
1.1. az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint felhalmozási vagy működési célú, vissza nem térítendő támogatás nyújtására vonatkozó pályázatok kiírásáról, elbírálásáról, a pályázatokkal kapcsolatos szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadásáról
1.2. tárgyév november 30. napjáig a nem lakás célú helyiségeknek a következő naptári év január 1. napjától hatályos bérleti díjának mértékéről
1.3. ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, gazdasági társaságok részére nyújtott önkormányzati költségvetési támogatás felhasználásáról készített szakmai, pénzügyi beszámoló elfogadásáról, ha a támogatás, célja alapján a Pénzügyi Bizottság feladat-és hatáskörét érinti
1.4. az ingyenes használó kérelme alapján, az ingyenes használatába adott ingatlanon általa tervezett 1 millió forintot meg nem haladó bekerülési értékű építési beruházáshoz való hozzájárulásról
1.5. a behajthatatlannak nem minősülő követelés egy részéről 500 E forintot meghaladó, de 1 000 E forint értékhatárig jogosult lemondani, amennyiben a teljes követelés behajtására irányuló eljárás nyilvánvalóan nem vezet eredményre, de a követelésről részleges lemondás várhatóan a fennmaradó követelés behajtásának eredményességéhez vezethet
1.6. üres álláshelyek zárolásának feloldásáról
1.7. a nevelési, művelődési, ifjúsági, közgyűjteményi tevékenységgel foglalkozó intézmények, feladatellátó helyek szabályzatainak, továbbképzési, beiskolázási, szakmai programjának, szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének, intézményi minőségirányítási programjának, fejlesztési és egyéb terveinek, programjainak, koncepcióinak és az ezekhez kapcsolódó beszámolóinak jóváhagyásáról
1.8. ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát a mini bölcsődében, melyhez szakértőt is igénybe vehet
1.9. ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát az óvodában, melyhez szakértőt is igénybe vehet
1.10. az óvoda és a bölcsőde heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról, óvodába, bölcsődébe történő beiratkozás időpontjának meghatározásáról
1.11. évente meghatározza az óvodában indítható csoportok számát, mely döntését a képviselő-testület 5 napon belül felülvizsgálhatja és megváltoztathatja, amennyiben a minimális vagy maximális létszámtól való számított intézményi létszám eltérésének százaléka kevesebb, mint 10
1.12. a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatra benyújtott pályázatok elbírálásáról
1.13. lefolytatja a képviselők összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeivel kapcsolatos eljárást
2. A Pénzügyi Bizottság feladatkörében eljárva ellenőrzi és ezen jogkörében előterjesztést nyújthat be a képviselő-testületnek:
2.1. a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulására, szükség szerint értékeli az előidéző okokat,
2.2. vizsgálja az esetleges hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát
2.3. az önkormányzati intézmények gazdálkodását és pénzügyeit
2.4. az önkormányzat gazdasági, pénzügyi tevékenységét érintő külső és belső ellenőrzések által készült megállapítások végrehajtását
2.5. az önkormányzati tulajdon védelmét, hasznosításának körülményeit.
3. A Pénzügyi Bizottság feladatkörében eljárva véleményezi
3.1. Pénzügy és gazdálkodás területén:
3.1.1. az önkormányzati beruházásokat előkészítő terveket, döntéseket, pályázati kiírásokat, a különböző alapokra benyújtandó pályázatokat
3.1.2. a község fejlődését elősegítő gazdasági társaságok és egyéb szervezetek támogatási és együttműködési formáinak kialakítását
3.1.3. a vagyonrendeletben szabályozott vagyonnal való rendelkezési, tulajdonosi jogok gyakorlását
3.1.4. a község infrastrukturális ellátását biztosító szolgáltató szervezetek, közművek, közszolgáltatók fejlesztési programjait, terveit
3.1.5. valamennyi, a képviselő-testület által tárgyalandó, a Pénzügyi Bizottság feladat-és hatáskörét érintő község- és gazdaságfejlesztési, pénzügyi tárgyú előterjesztést és koncepciót
3.1.6. helyi adó megállapítását, módosítását, az adóbevételekről szóló beszámolót
3.1.7. gazdasági társaság alapítását, alapító okiratának módosítását, meglévő társaság üzletrészének megvásárlását vagy eladását, törzstőke emelését, önkormányzati vagyon apportálását, önkormányzati vagyon átminősítését
3.1.8. a tárgyévet megelőző év maradványait
3.1.9. árak és díjak megállapítását
3.2. Környezetvédelem területén: a környezetvédelmi tárgyú koncepciókat, javaslatokat
3.3. Turizmus területén: a turizmussal kapcsolatos fejlesztési koncepciót
3.4. Közrendvédelem területén:
3.4.1. a forgalmi rend meghatározására irányuló javaslatokat
3.4.2. a helyi utak forgalmával, fenntartásával, közúti jelzésekkel való ellátásához kapcsolódó javaslatokat
3.4.3. műalkotás, egyéb alkotás nyilvános helyen történő elhelyezésével, áthelyezésével, eltávolításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztést
3.5. Településfejlesztés területén
3.5.1. a településrendezési, településfejlesztési tervet, koncepciót, építésügyi koncepciót, hatástanulmányt, műemlékvédelmi, néprajzi tanulmányt
3.5.2. az épített és a természeti értékek helyi védelmével kapcsolatosan a védetté nyilvánítást
3.6. Ifjúságnevelési és kulturális területen:
3.6.1. a nevelési, oktatási, közművelődési, közgyűjteményi intézmények alapítását, átszervezését vagy megszüntetését, fenntartói jogával kapcsolatos döntést,
3.6.2. nevelést, oktatást, közművelődést, közgyűjteményeket érintő pénzügyi, gazdasági, vagyonjogi, tulajdonjogi kérdéseket
3.6.3. nevelési, oktatási, közművelődési, közgyűjteményi intézmények vezetőinek kinevezésére, kinevezés módosítására irányuló javaslatokat
3.6.4. a nevelési, oktatási, közművelődési, közgyűjteményi intézmények névválasztásával, elnevezésével kapcsolatos kérdéseket
3.6.5. az ifjúság helyzetét érintő, befolyásoló intézkedések kezdeményezését és működésük támogatásával kapcsolatos javaslatokat
3.6.6. a köznevelési, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési célú ingatlanok hasznosításával kapcsolatos olyan jellegű kérdéseket, melyekről az intézmények alapító okiratai nem rendelkeznek
3.7. Sport és egyéb civil szervezetek területén:
3.7.1. a sportot és a sport- és civil szerveződéseket érintő pénzügyi, gazdasági, vagyonjogi kérdéseket
3.7.2. a település sportéletét, helyzetét érintő, befolyásoló intézkedéseket
3.7.3. a sportcélú ingatlanok hasznosításával kapcsolatos olyan jellegű kérdéseket, melyekről az intézmények alapító okiratai nem rendelkeznek
3.8. Egyéb feladataival kapcsolatosan:
3.8.1. véleményezi az önkormányzat, a KÖH szervezeti és működési szabályzatát, annak módosítását
3.8.2. elvégzi az önkormányzati képviselők, illetve a polgármester, alpolgármester tekintetében az általuk megtett vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, kezelését, őrzését.
4. melléklet a 7/2026. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez
1. A közterületek elnevezéséről és a házszámozás rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján a jegyző átruházott hatáskörében
1.1. dönt a házszámok megállapításáról,
1.2. dönt az ingatlanok átszámozásáról,
1.3. kötelezi az ingatlantulajdonosokat a megállapított házszám feltüntetésére,
1.4. dönt a jogosulatlan házszám használat megszüntetéséről.
2. A jegyző lefolytatja a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, önkormányzati hatósági eljárást és a közigazgatási bírságot szab ki.
5. melléklet a 7/2026. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez
1. Szakágazati rend szerint: 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
2. Alaptevékenységhez tartozó kormányzati funkciók:
2.1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2.2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
2.3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
2.4. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
2.5. 031030 Közterület rendjének fenntartása
2.6. 041140 Területfejlesztés igazgatása
2.7. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
2.8. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
2.9. 045120 Út, autópálya építése
2.10. 045150 Egyéb szárazföldi személyszállítás
2.11. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
2.12. 045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
2.13. 047120 Piac üzemeltetése
2.14. 047320 Turizmusfejlesztése támogatások és tevékenységek
2.15. 049030 Kéményseprő-ipari tevékenység
2.16. 053010 Környezetszennyezés csökkentésének igazgatása
2.17. 062010 Településfejlesztés igazgatása
2.18. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatások
2.19. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
2.20. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
2.21. 064010 Közvilágítás
2.22. 066010 Zöldterület-kezelés
2.23. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
2.24. 072111 Háziorvosi alapellátás
2.25. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
2.26. 072311 Fogorvosi alapellátás
2.27. 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás
2.28. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
2.29. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
2.30. 074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás
2.31. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
2.32. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
2.33. 081061 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás
2.34. 082044 Könyvtári szolgáltatások
2.35. 082091 Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
2.36. 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
2.37. 082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
2.38. 083030 Egyéb kiadói tevékenység
2.39. 086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
2.40. 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
2.41. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
2.42. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
2.43. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
2.44. 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján
2.45. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
2.46. 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
2.47. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
2.48. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
2.49. 104060 A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok (kivéve: tanoda)
2.50. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
2.51. 107030 Szociális foglalkoztatás
2.52. 107052 Házi segítségnyújtás
3. Technikai és támogatási kormányzati funkciók
3.1. 018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel
3.2. 018020 Központi költségvetési befizetések
3.3. 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek
3.4. 042120 Mezőgazdasági támogatások
3.5. 084031 Civil szervezetek működési támogatása
3.6. 084032 Civil szervezetek programtámogatása
3.7. 086010 Határon túli magyarok egyéb támogatásai
3.8. 094260 Hallgatói és oktatói ösztöndíjak, egyéb juttatások
3.9. 104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
3.10. 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
3.11. 900020 Önkormányzatok funkcióra nem sorolt bevételei államháztartáson kívülről
3.12. 900060 Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek
6. melléklet a 7/2026. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez
|
Név |
nyilvántartási szá-ma: |
székhelye: |
adószáma: |
képviselője: |
|
Felsőszentiván Gyermekeiért Alapítvány |
03-01-0000410 |
6447 Felsőszentiván, Szent István utca 19. |
18340064-1-03 |
Vancsura Józsefné kuratóriumi elnök |
|
Felsőszentiváni Sportkör |
03-02-0000366 |
6447 Felsőszentiván, Rákóczi u. 60. |
19970884-1-03 |
Lakatos István elnök |
|
Egészséges Lélekért Gyógyír Egyesület |
03-02-0003775 |
6447 Felsőszentiván, Szabadság utca 66 fszt/2 |
19154602-1-03 |
Kiss Zsuzsanna elnök |
|
Felsőszentiváni Vadásztársaság |
03-02-0000097 |
6447 Felsőszentiván, Külterület 1. |
19975236-2-03 |
Weisz István elnök |
|
Felsőszentiváni Gazdakör |
03-02-0000179 |
6447 Felsőszentiván, Martinovics utca 8/ b. |
19044039-1-03 |
Kovács Attila elnök |
|
Felsőszentiváni Polgárőr Egyesület |
03-02-0002030 |
6447 Felsőszentiván, Rákóczi utca 60. |
18361922-1-03 |
Snyehola Valentin elnök |
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
