Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Baranya Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2026. (IX. 30.) önkormányzati rendelete

a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2026.10.02.

[1] Magyarország Alaptörvényében a helyi önkormányzatokra ruházott helyi közhatalom gyakorlása és helyi közügyek intézése érdekében a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Önkormányzat és szervei alapvető működési szabályair vonatkozó rendelkezéseket szervezeti és működési szabályzatban határozza meg. A rendeletalkotás célja, hogy biztosítsa a demokratikus hatalomgyakorlás alapvető feltételeit és megalkossa annak főbb szabályait.

[2] A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A megyei önkormányzat

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Baranya Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat).

(2) A megyei önkormányzat székhelye: 7621 Pécs, Széchenyi tér 9.

(3) A megyei önkormányzat működési területe: Baranya megye közigazgatási területe.

(4) A megyei önkormányzat alapadatait az 5. melléklet tartalmazza.

(5) A megyei önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés).

(6) A Közgyűlés hivatalos lapja: a Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye (a továbbiakban: megyei közlöny). A megyei közlöny kötelező címzettjei jegyzékének nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(7) A megyei közlönyt a megyei önkormányzat honlapján történő elektronikus dokumentumként való közzététellel is ki kell adni.

2. § (1) A megyei önkormányzat feladatait és hatáskörét a Közgyűlés és szervei látják el.

a) A Közgyűlés tisztségviselői: az elnök és az alelnökök, munkájukat a jegyző segíti.

b) A Közgyűlés – feladatainak eredményesebb ellátása érdekében – a megyei képviselőkből bizottságokat alakít.

c) A megyei testületek és a tisztségviselők munkáját a Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) segíti.

(2) A képviselők száma 18 fő. A képviselők névjegyzékének nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

2. Megyei jelképek és kitüntetések

3. § (1) A megyei önkormányzat jelképei:

a) Baranya megye címere,

b) Baranya megye historizáló címere,

c) Baranya megye zászlaja, lobogója,

d) Baranya megye pecsétje,

e) Baranya megye emblémája (logója),

f) jelvény (kitűző) és

g) az elnöki lánc.

(2) A megyei önkormányzat jelképeinek leírását, használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A Közgyűlés minden év október hó 10. napját – Baranya megye címer-pecsétjének 1694. év október hó 10. napján történt adományozására emlékére – Megyenappá nyilvánítja.

(4) A Közgyűlés

a) díszpolgári címet adományozhat a megye értékeinek gyarapítása, megőrzése érdekében kifejtett áldozatos tevékenység vagy rendkívüli teljesítmény elismerésére;

b) „Pro Comitatu Baranya” kitüntető díjat adományozhat azon magánszemélynek, jogi személynek, közösségnek, aki/amely a megye fejlődéséért, nemzetközi kapcsolatai erősítéséért tartós és eredményes tevékenységet folytatott, kiemelkedő tevékenységével szolgálta a helyi közösség érdekeit és javát;

c) „Magyar Nemzeti Identitásért” kitüntető díjat adományozhat a magyar nemzeti egység megőrzése, megerősítése terén végzett kiemelkedő tevékenységért;

d) a megye társadalmi életében szerzett szakmai és hivatásbeli érdemek elismerésére szakmai kitüntető díjakat adományozhat.

(5) A Közgyűlés elnöke köztisztviselők és közalkalmazottak kiemelkedő munkájának elismerésére, illetve a helyi közösség szolgálatáért Elnöki Kitüntető Díjat adományozhat.

(6) A kitüntető cím, kitüntető díjak alapításának és adományozásának feltételeit külön rendelet szabályozza.

(7) A Közgyűlés a Közgyűlés elnöke, alelnökei, képviselői és Hivatal köztisztviselői részére jelvényt alapít, amely a megye címerét ábrázolja. A jelvényt az arra jogosítottak a Közgyűlés ünnepi ülésein, továbbá az országos és megyei ünnepségeken, rendezvényeken, valamint feladatkörük ellátása során viselhetik.

II. Fejezet

A KÖZGYŰLÉS FELADATA ÉS HATÁSKÖRE

4. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Közgyűlést illetik meg. A Közgyűlés ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és az önként vállalt feladatokat, valamint a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény rendelkezései alapján területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs és egyéb feladatokat lát el. A megyei önkormányzat ellátja továbbá a számára törvényben meghatározott feladatokat is. Az ellátandó feladat- és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

5. § Közgyűlés hatásköréből nem ruházható át:

a) az Mötv.-ben megállapított kizárólagos Közgyűlési hatáskörök gyakorlása,

b) a Közgyűlés rendeleteiben megállapított, kizárólagos Közgyűlési hatáskörök gyakorlása, 50 millió forint értékhatár fölötti megállapodás belföldi önkormányzattal és egyéb szervezettel, illetve annak felmondása.

6. § (1) A Közgyűlés az 1. mellékletben meghatározott hatásköreit Közgyűlés elnökére és az ott felsorolt bizottságokra ruházza át.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskör gyakorlásáról a munkatervben meghatározott soron következő közgyűlési ülésen írásban köteles beszámolni a Közgyűlés által átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolójában.

III. Fejezet

A KÖZGYŰLÉS MŰKÖDÉSE

3. A Közgyűlés programja és munkaterve

7. § (1) A Közgyűlés célkitűzéseit a választási ciklus időtartamára szóló gazdasági programban foglalja össze.

(2) A Közgyűlés működésének alapja az éves munkaterv (ülésterv).

(3) A munkaterv összeállításához a Közgyűlés elnöke javaslatot kér:

a) a képviselőktől,

b) a Közgyűlés bizottságaitól,

c) a képviselőcsoportoktól,

d) a megye országgyűlési képviselőitől,

e) a Baranya megyei városok polgármestereitől,

f) Pécs Megyei Jogú Város polgármesterétől,

g) a gazdasági kamaráktól,

h) a területi nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől.

(4) A beérkezett javaslatokat a Közgyűlés elnöke a munkaterv összeállításánál figyelembe veheti.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,

b) a napirendek előadóit, ideértve az előterjesztő bizottságot is,

c) a közmeghallgatás időpontját és témáját,

d) napirendi pontonként, a bizottsági tárgyalásra javasolt előterjesztéseket, a Hivatal előkészítéséért felelős ügyintézője feltüntetését,

e) az előterjesztés elkészítésének határidejét,

f) a bizottságoknak megtárgyalásra ajánlott témákat,

g) a Közgyűlés kiemelt ünnepi rendezvényeit, azok időpontját.

(6) A munkaterv előkészítéséről és a Közgyűlés elé terjesztéséről a Közgyűlés elnöke gondoskodik.

(7) A munkatervet meg kell küldeni:

a) mindazoknak, akiktől a Közgyűlés elnöke véleményt kért a munkaterv összeállításához,

b) a megyei sajtónak.

4. A Közgyűlés ülései

8. § (1) A Közgyűlés alakuló, ünnepi, megemlékező, rendes, rendkívüli, soron kívüli és folytatólagos ülést tart. A Közgyűlés rendes üléseinek időpontját a munkaterv tartalmazza.

(2) Rendes ülés az, melynek összehívására az éves munkatervben ütemezett időben kerül sor. A rendes ülés, amennyiben a Közgyűlés elnöke a meghívóban ettől eltérően nem rendelkezik, csütörtöki napokon kerül megtartásra és a napirendre felvett tárgysor megvitatásának befejezéséig tart. Abban az esetben, ha az ülés előre láthatóan aznap 24.00 óráig nem fejeződik be, a frakcióvezetői egyeztetést követően a Közgyűlés döntésétől függően másnap is folytatható.

(3) A Közgyűlés a Megyenapon ünnepi ülést tart, évfordulókon, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi, megemlékező ülést tarthat. Az ünnepi, megemlékező ülésen csak az ünnep, megemlékezés jellegének megfelelő napirend tárgyalható.

(4) Az ünnepi és a megemlékező ülésre az ülés meghívójának tartalmára, kézbesítésére, napirendjére, az előterjesztésekre, a tanácskozás rendjére, valamint a Közgyűlés döntéseire vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de a Közgyűlés határozatképességét az ülés teljes időtartama alatt biztosítani kell.

(5) A Közgyűlés indokolt esetben, külső helyszínen kihelyezett ülést tarthat.

(6) Rendkívüli esetben a Közgyűlés rövid úton (telefon, e-mail) is összehívható. Rendkívüli esetnek minősül különösen a természeti csapás, az ország vagy a megye biztonságát fenyegető veszély, a megye gazdasági érdekét sértő intézkedés vagy mulasztás, vagy ha a Közgyűlés elnöke a megye számára fontos érdekből úgy ítéli meg.

(7) Soron kívüli és rendkívüli ülésekere szóló meghívó csak az összehívásra okot adó napirendi pontot tartalmazhatja és a Közgyűlés csak ezt a napirendet tárgyalhatja meg. Soron kívüli és rendkívüli ülésen kérdés, interpelláció, napirend előtti felszólalás nem intézhető. Egyebekben a rendes ülés szabályait a rendkívüli és a sürgős rendkívüli ülésekre is alkalmazni kell.

9. § (1) A Közgyűlés évente július hó 1. napjától augusztus hó 31. napjáig nyári szünetet tart. A nyári szünet idejére a Közgyűlés hatásköreit – a Közgyűlés törvényben meghatározott át nem ruházható hatáskörét és a Közgyűlés elnökére ruházott hatáskörét kivéve – a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságra ruházza át.

(2) A Közgyűlés elnöke a nyári szünet ideje alatt is jogosult a Közgyűlés soron kívüli ülését összehívni. A nyári szünet idején megtartott soron kívüli ülésen a Közgyűlés gyakorolja a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságra a nyári szünet idejére átruházott hatásköröket.

(3) A Közgyűlés elnöke – a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével, dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a Közgyűlés hatáskörébe tartozó, területfejlesztéshez kapcsolódó, és a pályázati tevékenységet érintő ügyekben.

5. Alakuló ülés

10. § (1) A Közgyűlés alakuló ülését a korelnök hívja össze.

(2) A Közgyűlés alakuló ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb az alakuló ülést megelőző napon elektronikus úton kézbesíteni kell.

(3) Az alakuló ülést a Közgyűlés elnökének megválasztásáig a korelnök vezeti.

(4) A Közgyűlés jelölő és szavazatszámláló bizottságot választ a tisztségviselők választásának lebonyolításához.

(5) A Közgyűlés elnöke megválasztását követően átveszi az ülés vezetését és javaslatot tesz az alelnökök személyére.

6. A Közgyűlés elnökének választása

11. § (1) A választást megelőző jelölés során jelöltté válik az, akit a megválasztott képviselők egynegyede jelöltként támogat.

(2) A választási eljárásban, ha több jelölt közül egyik jelölt sem kapja meg a szükséges szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot elért jelölt indulhat. Ha ez a szavazási forduló is eredménytelen, a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt a további eljárásról.

7. A Közgyűlés összehívása

12. § (1) A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart.

(2) A Közgyűlés rendkívüli ülést kell összehívni 15 napon belül:

a) a közgyűlési tagok egynegyedének indítványára,

b) a Közgyűlés bármely bizottságának kezdeményezésére,

c) a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére,

d) helyi népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén.

13. § (1) A Közgyűlés üléseit az Mötv. 45. §-a alapján kell összehívni és vezetni. A Közgyűlés elnökének akadályoztatása esetén az ülést a Közgyűlés elnöke által kijelölt alelnök jogosult összehívni, aki egyben az ülést is vezeti. A Közgyűlés ülését az elnöki és alelnöki tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy az elnök és az elnök által kijelölt alelnök tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke, annak akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi pont tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(3) A meghívóban fel kell tüntetni az ebédszünet időpontját, amennyiben arra sor kerül.

14. § (1) A Közgyűlés ülésének helyére, időpontjára, napirendjére és az előterjesztő személyére a Közgyűlés elnöke tesz javaslatot.

(2) Az ülésen a tanácskozás nyelve a magyar. Ha a képviselő, hozzászóló anyanyelve nem magyar, anyanyelvén is felszólalhat, de e szándékát, az ülésnapot megelőzően 5 munkanappal jeleznie kell a jegyzőnek, valamint tolmácsolásról köteles gondoskodni.

(3) A Közgyűlés ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket, rendes ülés esetén, legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőző 5. napon, kivételesen indokolt esetben, a Közgyűlés ülését megelőző 3. napon, elektronikus úton, kézbesíteni kell. Kivételesen indokolt esetben az előterjesztés pótlólagosan is megküldhető, melynek tényét a meghívóban fel kell tüntetni.

(4) Az elektronikus levelezést nem használó közgyűlési tagok írásban kérelmezhetik, hogy a Közgyűlés ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket nyomtatott formában is kézhez kapják.

(5) A Közgyűlés ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket a megyei önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(6) Az érdeklődők az előterjesztéseket a Közgyűlés ülését megelőző 4 napon belül, ügyfélfogadási időben a Hivatalban tekinthetik meg.

(7) Írásbeli előterjesztést és módosító indítványt a (3)–(4) bekezdéstől eltérően akkor lehet előterjeszteni, ha határidőn túl merült fel olyan tény vagy körülmény, amelyet, ha a testület nem tárgyal legközelebbi ülésén, az önkormányzatot anyagi vagy egyéb hátrány éri, melynek indokát a tárgybeli írásbeli előterjesztés tartalmazza.

(8) A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) Baranya megye egyéni országgyűlési képviselőit,

b) Baranya megye kormánymegbízottját,

c) a Hivatal jegyzőjét, aljegyzőjét,

d) a Baranya megyei városok polgármestereit,

e) a Baranya megyei területi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

f) Pécs Megyei Jogú Város polgármesterét,

g) a fenntartható városfejlesztésért felelős biztost,

h) a hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséért felelős biztost,

i) a társadalmi kapcsolatok megerősítéséért felelős tanácsnokot,

j) egyéb érintetteket, továbbá azon külső meghívottakat, akiket a Közgyűlés elnöke, az alelnökök, vagy a Közgyűlés bizottságai javasolnak.

8. Előterjesztések

15. § (1) Az előterjesztések írásban, indokolt esetben szóban terjeszthetők elő.

(2) Írásos előterjesztést kell készíteni:

a) a Közgyűlés hatásköréből át nem ruházható ügyek,

b) rendelet megalkotásáról, módosításáról szóló előterjesztés,

c) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló,

d) a Közgyűlés éves munkatervében szereplő napirendi pontok esetén.

(3) A szóbeli előterjesztés lehetőségéről a Közgyűlés elnöke dönt. A szóbeli előterjesztés határozati javaslatát a képviselők részére a napirend tárgyalását megelőzően írásban kell kiadni. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 10 perc, ezt azonban az elnök egyszeri alkalommal meghosszabbíthatja.

(4) A Közgyűlés elé kerülő előterjesztés általában négy részből áll:

a) az I. rész (előlap) tartalmazza

aa) a Közgyűlés időpontját, amelyre az előterjesztés készült,

ab) az előterjesztés tárgyát, mellékletei- és iktatószámát,

ac) az előterjesztőt és az előterjesztés készítőjét,

ad) azokat a szervezeteket, amelyek az előterjesztést megtárgyalták,

ae) azokat a szervezeteket, amelyek az előterjesztést véleményezésre megkapták,

af) pénzügyi ellenőrzésre történt bemutatást,

ag) a törvényességi véleményezésre történt bemutatást,

ah) a felelős tisztségviselő nevét;

ai) az előterjesztés nyílt/zárt ülésen történő tárgyalását.

b) a II. rész tartalmazza

ba) az előzményeket, ideértve a tárgyban korábban hozott önkormányzati rendeleteket, határozatokat és azok végrehajtásának állását is;

bb) a tárgykört érintő jogszabályokat;

bc) lehetőség szerint a döntési alternatívákat, azok indokait és várható hatásait;

c) a III. rész tartalmazza

ca) a határozati javaslatot, az abban meghatározott feladatok végrehajtására megállapított határidőket, részhatáridőket és a végrehajtásért felelős személyeket, továbbá szükség szerint a korábban hasonló tárgyban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére, vagy érvényben tartására vonatkozó rendelkezést,

cb) az előterjesztés mellékleteit;

d) a IV. rész tartalmazza a véleményező szervezetek – kivéve a bizottságok – írásbeli véleményét, melyet a képviselők legkésőbb az ülést megelőzően kapnak meg. A bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseit a 22. § (5) bekezdés szerinti előterjesztés tartalmazza.

(5) Az előterjesztés elkészítésére kötelezett az ülés előtt 15 nappal köteles bejelenteni a Közgyűlés elnökének, ha az előterjesztést nem tudja elkészíteni. Bejelentés csak írásban, alapos indok fennállása esetén tehető.

(6) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőző 10. napon a jegyzőhöz be kell nyújtani, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét és gondoskodik valamennyi anyag közzétételéről. A jegyző az írásbeli előterjesztéssel kapcsolatosan 2 munkanapon belül jelzi törvényességi észrevételét az előterjesztőnek. Szóbeli előterjesztésnél ezt a Közgyűlés ülésén teszi meg.

(7) Az írásbeli előterjesztés terjedelme – a határozati javaslat és a mellékletek nélkül – nem haladhatja meg az 5 oldalt. Ettől eltérést a Közgyűlés elnöke engedélyezhet.

9. Nyilvános ülés

16. § (1) A Közgyűlés ülése nyilvános, annak időpontjáról, helyéről, napirendjéről, továbbá arról, hogy az ülésre készült előterjesztések, valamint az ülésről készült jegyzőkönyv hol tekinthető meg a megyei önkormányzat honlapja útján a megye lakosságát tájékoztatja.

(2) A Közgyűlés tanácskozásának céljára kijelölt helyiségben a nyilvános ülés tartama alatt a meghívottak, a Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, az adott ülésen tárgyalt előterjesztések készítésében résztvevő ügyintézők, a sajtó képviselői, továbbá mindazok tartózkodhatnak, akik jelenlétét a Közgyűlés elnöke vagy a bizottságok szükségesnek tartják.

(3) A nyilvános ülésen megjelent hallgatóság, a meghívottak, érdeklődők a számukra kijelölt helyet foglalhatják el az ülésteremben.

(4) A Közgyűlés, üléseinek nyilvánosságát az Internet útján, kép- és hanganyag közvetítésével is szolgálja.

10. Zárt ülés

17. § (1) A Közgyűlés zárt ülés tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt, zárt ülést tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben. A zárt ülés megtartásáról a Közgyűlés mindig egyedileg, vita nélkül határoz.

(2) Zárt ülésre általában a nyilvánosan tárgyalt napirend befejezése után kerülhet sor.

(3) Zárt ülésen a napirendi pont tárgyalása közben – a 21. § (2) bekezdésében foglalt esetet kivéve – a határozat meghozataláig szünet nem tartható.

(4) A zárt ülésen hozott határozatot – az önkormányzati hatósági ügyek kivételével – legkésőbb a következő nyilvános ülésen ki kell hirdetni, a személyes adatok védelmének, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításával. A kitüntetési ügyben hozott határozat a kitüntetés nyilvánosság előtti átadásával kihirdetettnek tekintendő.

11. A Közgyűlés tanácskozási rendje

18. § (1) A Közgyűlés elnöke a Közgyűlés ülésének megnyitásakor, az ülésen folyamatosan, továbbá a határozathozatal előtt – a Hivatal közreműködésével, illetve a számítógépes rendszerben történő szavazás eredménye alapján – ellenőrzi a határozatképességet, amelynek megtörténtét a jegyzőkönyv tartalmazza.

(2) A Közgyűlés dönt a napirend elfogadásáról:

a) először a napirenddel kapcsolatban elhangzott javaslatokról (napirendi pont felvétele, napirendi pont elnapolása, levétele)

b) ezt követően a javaslatokkal módosított napirendről.

(3) A napirend elfogadása után a Közgyűlés elnöke név és tárgy megjelölésével ismerteti az előzetesen benyújtott kérdéseket, napirend előtti felszólalási igényeket, interpellációkat.

(4) A napirend tárgyalása előtt a Közgyűlést alkotó pártok és szervezetek képviselői lehetőséget kapnak arra, hogy a Közgyűlés munkáját, illetve a megye lakosságát érintő kérdésekről maximum 2 perc időtartamban tájékoztatást adjanak vagy kifejtsék véleményüket. Amennyiben a hozzászólás a Közgyűlés valamely tagját érinti, úgy az érintett maximum 1 perc időtartamban reagálhat. A napirend előtti felszólalásra jelentkezőnek a napirend előtti felszólalási szándékát a Közgyűlés ülését megelőző nap 10:00 óráig írásban kell jeleznie a Közgyűlés elnökénél a tárgykör és a rövid tartalom megjelölésével. A címnek a napirend előtti felszólalás tárgyára egyértelműen utalnia kell.

(5) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. Ügyrendi hozzászólás olyan, a Közgyűlés működésének, ülésének rendjével, a tárgyalás lebonyolításával kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem kell.

(6) Vita közben, ha a képviselő – a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni – soron kívül 2 perces személyes, azonnali megjegyzésre kérhet szót. A személyes megjegyzést az elnök engedélyezi. Viszontválasznak, vitának helye nincs.

19. § A napirendi pont tárgyalását legfeljebb 2 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

20. § (1) A Közgyűlés elnöke a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg. Soron kívül kell szót adni ügyrendi kérdésben történő hozzászólás esetén bármely képviselőnek, továbbá a képviselőcsoport vezetőjének, ha a képviselőcsoport véleményét mondja.

(2) Adott napirendi ponthoz bármely képviselő legfeljebb 6 perces időkeretben szólhat hozzá. A vita lezárását követően valamennyi frakció, vagy frakcióval nem rendelkező párt egy-egy képviselője 3-3 percben felszólalhat. A Közgyűlés elnöke további hozzászólást (időkeretet) engedélyezhet.

21. § (1) A napirend vitájában elhangzott kérdésekre és hozzászólásokra az előterjesztő válaszol. Nyilatkozik a módosító indítvány befogadásáról. Amennyiben a módosító indítványt az előterjesztő nem fogadja be, annak elfogadásáról a Közgyűlés dönt.

(2) Bármely képviselőcsoport vezetője, bizottság elnöke a Közgyűlés ülésén napirend tárgyalása közben ülésenként és frakciónként, bizottságonként egy alkalommal tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő. A javaslat alapján az ülést vezető elnök köteles a szünetet elrendelni. A szünet időtartama 10 perc.

12. A Közgyűlés napirendi pontjainak tárgyalási rendje

22. § (1) A meghívóval együtt írásban kiküldött, vagy a napirenden szereplő, de az ülés napján kiosztott napirendi javaslatba felvett előterjesztést – a napirendi pontok szavazásra bocsátását megelőzően – az előterjesztő kérelmére a Közgyűlés elnöke a javaslatok közül vita nélkül visszavonhatja.

(2) A napirendi pont tárgyalását az előterjesztő kérheti elnapolni, napirendről levenni. Az elnapolás és a napirendről való levétel iránti javaslatot indokolni kell. A javaslat felől a Közgyűlés vita nélkül minősített többséggel határoz. Azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére.

(3) A Közgyűlés a Közgyűlés elnöke, vagy bármelyik képviselő javaslatára bármelyik napirendi pontot elnapolhatja, napirendről levetetheti. A javaslat felől a Közgyűlés vita nélkül határoz.

(4) A már napirendre vett napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

(5) Általában a Közgyűlés első napirendi pontjaként a Közgyűlés elnöke beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a bizottságok tevékenységéről, az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, a két ülés közötti eseményekről. Az erről készült írásos anyagot, ha indokolt, szóban kiegészíti.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt beszámolót követően tárgyalja a testület az elfogadás szerinti sorrendben a napirend többi pontját és döntést hoz e kérdésekben. A napirendi pontok sorrendjének meghatározásánál általában a minősített szótöbbségű döntést igénylő témákat előre kell sorolni.

(7) A 31. § szerint benyújtott interpellációk, kérdések ismertetésére és megválaszolására a nyilvános ülés végén kerül sor.

13. A Közgyűlés elnöke ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai

23. § A Közgyűlés elnöke:

a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti és bezárja az ülést;

b) előterjeszti a napirendi javaslatot, javaslatot tesz a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, javaslatot tesz a napirendi pontok összevont tárgyalására, sorrendjének megváltoztatására.

c) napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét;

d) indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását, erről a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt;

e) hozzászóláskor megadja, illetve az f) és a h) pontban meghatározott esetben megvonja, megtagadja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;

f) figyelmezteti a hozzászólót, és felszólítja a tárgyra térésre, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli a korábban általa, vagy más hozzászóló által elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót az érintett személytől. A megvonást a Közgyűlés egyszerű többséggel felülbírálhatja.;

g) tárgyalási szünetet rendelhet el;

h) a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakítja, vagy berekeszti. Az akadály megszűnését követően az elnök dönt a tanácskozás folytatásáról.

i) a Közgyűléshez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja; figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik; ismétlődő rendzavarás esetén – figyelmeztetés után, kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti; súlyos, vagy ismételt rendzavarás esetén – kivéve a képviselőt – egy további ülésről is kizárhatja;

j) határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti.;

k) dönt azon személyek köréről, akik a zárt ülésen szakértőként részt vesznek.

14. Napirendi ponthoz kapcsolódó módosító javaslatok

24. § (1) Bármely napirendi ponthoz módosító javaslat nyújtható be. A módosító javaslat az olyan javaslat, amely az írásban előterjesztett rendelettervezet és határozati javaslat érdemi részét érinti. A módosító javaslat nem irányul-hat számítási és szám-, névelírási, vagy más formai pontosításokra

(2) Módosító javaslatot tisztségviselő, jegyző, bizottság és képviselő nyújthat be

(3) A rendelet-tervezetekhez módosító javaslatokat a napirend tárgyalásának befejezéséig írásban kell a Közgyűlés elnökéhez eljuttatni, a határozatot érintő módosító javaslatot az ülésen szóban is elő lehet terjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell. A módosító javaslatokat, ha a Közgyűlés elnöke indokoltnak tartja, kiosztatja a képviselőknek.

15. A szavazás rendje

25. § (1) A Közgyűlés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) A Közgyűlés elnöke a vita lezárása, összefoglalása és az előterjesztő nyilatkozata után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. A módosító indítványok szavazásakor a Közgyűlés elnöke igényelheti a javaslattevő közreműködését az indítvány pontos megszövegezéséhez. Módosító indítvány befogadása, elfogadása esetén a módosításokkal változtatott eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(3) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is – ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

(4) A Közgyűlés a szavazás során először a rendelettervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt.

26. § (1) A módosító javaslatot az előterjesztő a vita lezárásáig visszavonhatja.

(2) A módosító javaslatokról a Közgyűlés – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – külön szavazás alapján dönt.

(3) Egy képviselő által ugyanazon napirendhez egyidejűleg benyújtott több módosító javaslat, módosító csomag szavazása együtt, egy szavazással is történhet, kivéve, ha bármely képviselő külön szavazást kér az egyes módosító javaslatokról.

(4) Külön szavazás nélkül dönt a Közgyűlés a módosító indítványról abban az esetben, ha azt az előterjesztő az előterjesztés előadásával egyidejűleg maga terjeszti elő.

27. § (1) Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §, 55. § (1) bekezdésében és az Mötv. 70. § (1) bekezdésében foglalt döntések meghozatalához, továbbá a megyei önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona tulajdonjogának átruházásához.

16. A szavazás módja

28. § (1) Szavazni személyesen „igen”-nel vagy „nem”-mel, vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet.

(2) A Közgyűlés döntéseit számítógéppel segített szavazással hozza, melynek nyíltságát a szavazásról a számítógép által készített lista megtekintésének lehetősége biztosítja.

(3) A szavazatok összeszámlálását segítő számítógép általában 10 mp-ig fogadja a szavazatokat. Bármely képviselő javasolhatja a 10 és 30 mp közötti szavazási idő beállítását. Erről a Közgyűlés vita nélkül határoz. Ugyanazon napirendi ponton belüli többszöri szavazás esetén a szavazási idő nem változtatható.

(4) A szavazást segítő számítógép meghibásodása esetén a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazás eredményének megállapításában a Hivatal közreműködhet.

(5) Ha a szavazás eredményét illetően kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételni. Ugyanazon napirendi pontról a szavazás befejezését követően újra szavazást elrendelni - képviselő indítványára - a Közgyűlés egyszerű többséggel hozott döntésével lehet.

(6) Szavazás közben hozzászólni, a szavazást indokolni tilos.

(7) Az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadásához az „igen” szavazatok előírt többségének a megléte szükséges. Ennek hiányában a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

17. Név szerinti szavazás

29. § (1) A Közgyűlés név szerinti szavazást tart, az Mötv 48. § (3) bekezdése szerint.

(2) A Közgyűlés név szerinti szavazást rendelhet el az önkormányzat vagyonához kapcsolódó ügyekben.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a Közgyűlés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét a Közgyűlés elnöke hirdeti ki.

18. Titkos szavazás

30. § (1) Titkos szavazást kell tartani a Közgyűlés elnöke és az alelnökök megválasztása során.

(2) Titkos szavazást lehet tartani a zárt ülésen tárgyalható témák esetén, amelyről a Közgyűlés a konkrét esetben dönt.

(3) A titkos szavazást – a 10. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

(4) A titkos szavazás szavazófülkében, urna igénybevételével történik.

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, tárgyát,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét,

e) a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak aláírását.

19. Interpelláció, kérdés

31. § (1) A képviselő a Közgyűlés ülésén interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz, a fenntartható városfejlesztésért felelős biztoshoz, a hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséért felelős biztoshoz, a társadalmi kapcsolatok megerősítéséért felelős tanácsnokhoz az interpelláció címének, tárgyának megjelölésével, tartalmának rövid összefoglalásával.

(2) Az interpellációt a képviselő az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal előbb az elnökhöz írásban terjesztheti be, amelyre az interpellált az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban ad választ.

(3) Az interpelláló képviselő a – szóban vagy írásban adott – válasz elfogadásáról a Közgyűlés ülésén viszontválaszban nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Közgyűlés egyszerű többséggel vita nélkül határoz. Ha a Közgyűlés az interpellációra adott választ nem fogadja el, azt kivizsgálásra az illetékes bizottság elé utalja.

(4) Az interpellációra 5 perc, a válaszadásra 5 perc, a viszontválaszra 2 perc áll rendelkezésre. A Közgyűlés elnöke további hozzászólást engedélyezhet.

(5) Kérdést a képviselő a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz, a fenntartható városfejlesztésért felelős biztoshoz, a hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséért felelős biztoshoz, a társadalmi kapcsolatok megerősítéséért felelős tanácsnokhoz személyesen intézhet a kérdés címének, tárgyának megjelölésével, tartalmának rövid összefoglalásával. A kérdést a Közgyűlés ülésének megkezdéséig az elnökhöz írásban be kell nyújtani. Indokolt esetben a kérdés címzettje az érdemi választ 15 napon belül írásban is megadhatja.

(6) A kérdésfelvetésre 5 perc, a válaszadásra 5 perc áll rendelkezésre.

(7) A kérdésre adott válasz után viszontválasznak helye nincs.

IV. Fejezet

A KÖZGYŰLÉS DÖNTÉSEI

32. § (1) A Közgyűlés a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A Közgyűlés döntéseiről a Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

20. Rendelet

33. § (1) Törvényi felhatalmazás alapján a Közgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben rendeletalkotást kezdeményezhetnek a tisztségviselők, a képviselők, a Közgyűlés bizottságai, valamint a jegyző.

(2) A rendeletalkotásra irányuló eljárás – a 33–34. §-okban foglalt eltérésekkel – megegyezik az előterjesztés szabályzati követelményeivel.

(3) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság és a rendelet tárgya szerint érintett bizottság a Közgyűléstől kapott felhatalmazás alapján vizsgálja:

a) az önkormányzati rendeletalkotás indokoltságát és időszerűségét,

b) a rendeletalkotás céljait,

c) a tervezett szabályozás hogyan illeszkedik az önkormányzat programjába.

(4) A rendelet-tervezet szakszerű és törvényes előkészítéséért, megszerkesztéséért a jegyző a felelős.

(5) A tervezet megszövegezésébe a jegyző – szükség szerint – szakértőket vonhat be, a feladatra ideiglenes bizottság is alakítható.

34. § Az előkészítést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt kell a Közgyűlés elé terjeszteni.

35. § Az önkormányzati rendeletet a megyei önkormányzat honlapján történő elhelyezéssel kell kihirdetni. Az önkormányzati rendeletet el kell helyezni továbbá a Hivatalban és a Csorba Győző Könyvtárban, valamint közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.

36. § (1) A Közgyűlés rendeleteit a kihirdetést követően meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek.

(2) Az önkormányzati rendelet végrehajtására kötelezettek tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, a fontosabb tapasztalatokról. A Közgyűlés előtti beszámoltatásnak külön része a szakterületet érintő rendeletek, határozatok végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a Közgyűlés bizottság hatáskörébe is utalhatja.

37. § A rendeletek kihirdetéséről, naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Ennek érdekében – indokolt esetben – kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

38. § A Közgyűlés rendeleteit naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, (a kihirdetés napjának megjelölésével) kell ellátni, feltüntetve a jogalkotót, továbbá a rendelet megnevezését és címét. A rendelet jelölése: Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének …[a rendelet száma]/… (a rendelet kihirdetésének hónapja és napja) önkormányzati rendelete a …[a rendelet címe]..

21. Határozat

39. § (1) A Közgyűlés határozatait naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, az évszámmal (a határozathozatal napjának feltüntetésével) Kgy. határozat megjelöléssel kell ellátni. A határozat jelölése: … [határozat száma]/… [évszám]. (határozathozatal hónapja és napja) Kgy. határozat.

(2) A normatív határozat jelölése: … [határozat száma]/… [évszám]. (határozathozatal hónapja és napja) normatív Kgy. határozat.

(3) A napirend elfogadása, ügyrendi kérdés, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

(4) A megyei közlönyben közzé kell tenni a Közgyűlés határozatait is.

(5) A Közgyűlés által hozott határozatok kivonatát a jegyzőkönyv elkészítése után 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek.

(6) A határozatok közzétételéről, naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(7) A normatív határozatot a 39. § (1) – (6) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával ki kell hirdetni és a megyei közlönyben közzé kell tenni.

22. Kizárás a döntéshozatalból

40. § (1) A Közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett közgyűlési tag kezdeményezésére vagy bármely közgyűlési tag javaslatára a Közgyűlés dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(2) A közgyűlés tagja köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Ennek elmulasztása esetén a közgyűlés az 58. § (6) bekezdésében meghatározott szankciót alkalmazza.

(3) Amennyiben a személyes érintettség bejelentését elmulasztó közgyűlési tag szavazata befolyásolta a döntés eredményét, a szavazást meg kell ismételni és ebből a szavazásból a közgyűlési tagot ki kell zárni.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a Közgyűlés döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

V. Fejezet

KÖZMEGHALLGATÁS, LAKOSSÁGI FÓRUM, HELYI NÉPSZAVAZÁS

41. § (1) A Közgyűlés az Mötv. 54. §-a szerint évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás szervezése a Közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok szerint történik.

(3) A Közgyűlés a közmeghallgatás időpontját esetenként határozza meg.

(4) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a megválasztott megyei képviselők többsége indítványozza.

42. § A Közgyűlés a megye lakosságát érintő területfejlesztési döntések előkészítése során lakossági fórumot tart. Eljárási rendjére a közmeghallgatás eljárási szabályi irányadóak.

43. § (1) A Közgyűlés a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el.

(2) A megyei népszavazás elrendelését kezdeményezheti:

a) az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése szerinti Baranya megyei választójogosultak 10 %-a;

b) a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultak.

VI. Fejezet

A JEGYZŐKÖNYV

23. A jegyzőkönyv elkészítése, tartalma

44. § (1) A Közgyűlés üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakról külön kérésre szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A Közgyűlés zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell felvenni, azt külön kell kezelni.

(3) A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

a) a távolmaradt képviselők nevét,

b) a tárgyalt napirendi pontok előadóinak nevét, szóbeli előterjesztés estén annak rövid tartalmát,

c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat,

d) a képviselő kérésére hozzászólásának szó szerinti rögzítését.

(4) Szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni a hangfelvétel alapján:

a) a név szerinti szavazásról,

b) amikor a Közgyűlés így határoz.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az ülésre szóló meghívó,

b) az előterjesztések, az előterjesztések mellékletei és a módosító indítványok,

c) az írásban benyújtott hozzászólások (a képviselő kérésére, illetve az írásos kiegészítés),

d) a jelenléti ív,

e) hozzájáruló nyilatkozat (Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pont).

f) A jegyzőkönyv irattári példányának melléklete a szavazási lista is.

24. A jegyzőkönyvbe való betekintés

45. § (1) A választópolgárok – a zárt ülés – kivételével betekinthetnek a közgyűlési előterjesztésekbe és az ülésről készült jegyzőkönyvbe

(2) A jegyző a Hivatal Jogi és Szervezési Osztályán munkanapokon, munkaidőben bármely polgár számára betekintési lehetőséget biztosít a Közgyűlés nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe, a hatályos rendeletekbe és határozatokba, valamint a Közgyűléstől a bizottságokra átruházott hatáskörben hozott hatályos határozatokba, a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvekbe, továbbá a területi nemzetiségi önkormányzatok jegyzőkönyveibe, határozataiba.

46. § (1) A Közgyűlés nyilvános üléseiről készített jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Hivatal kezeli, évente bekötteti, egy másolati példányát irattárba helyezi.

(2) A jegyzőkönyv teljes vagy részleges másolatának kiadását a jegyző engedélyezi, amely a közgyűlési képviselőnek ingyenes, egyébként térítésköteles.

VII. Fejezet

A BIZOTTSÁGOK

25. Állandó bizottságok

47. § (1) A Közgyűlés az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság 5 fő (5 fő képviselő tag)

b) Területfejlesztési Bizottság 7 fő (7 fő képviselő tag)

c) Pályázati Döntés-előkészítő Bizottság 5 fő (3 fő képviselő tag, 2 fő nem képviselő tag)

(2) A Közgyűlés bizottságaiba külső tagok is választhatók.

(3) A Közgyűlés ülésének munkatervben meghatározott időpontja előtt lehetőleg 3 nappal a Közgyűlés valamennyi állandó bizottsága ülést tart a Közgyűlés elé kerülő, a feladatköréhez tartozó előterjesztések véleményezése érdekében.

(4) Bizottsági állásfoglalással nyújtandók be az alábbi tárgyú előterjesztések:

a) a Közgyűlés hatásköréből át nem ruházható ügyek,

b) képviselői interpelláció megválaszolása, ha a válaszadást vizsgálat előzte meg,

c) megyei önkormányzati vagyont, tulajdont érintő kérdések,

d) hitelfelvétel.

(5) A bizottsági állásfoglalás hiánya nem érinti a Közgyűlés döntéshozatalát.

(6) Amennyiben a bizottságok által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság a másik érintett bizottsággal együttes ülést kezdeményez. Az együttes ülés határozatképes, ha az ülésen bizottságonként jelen van az érintett bizottságok képviselőinek több mint a fele. A javaslat elfogadásához bizottságonként a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(7) A bizottsági feladat- és hatáskörök meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.

(8) Az állandó bizottság működési rendjére a Közgyűlés működési rendje irányadó azzal, hogy a bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze, a bizottsági ülések időpontját és napirendjét tartalmazó meghívó a megyei önkormányzat internetes honlapján, a tárgyalásra kerülő előterjesztések a Hivatalban tekinthetők meg. A bizottság elnöke biztosítja, hogy az ülésen – a zárt ülés kivételével – bárki jelen lehet.

(9) A Közgyűlés szükség szerint eseti szakértőt bízhat meg a bizottság feladatellátásához tartozó tárgykörökben. A bizottság elnöke a szakértő személyére javaslatot tehet a Közgyűlésnek.

26. Ideiglenes bizottság

48. § (1) A Közgyűlés ideiglenes bizottságot hozhat létre különösen az alábbi feladatkörben:

a) egy-egy megyei önkormányzati rendelet vagy döntés előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,

b) a Közgyűlés elé kerülő olyan jelentős napirendeknek az előkészítése, amelyek külön vizsgálatot, összehangolást és széles körű tájékozódást igényelnek,

c) társulási megállapodások előkészítése,

d) vizsgálatok, ellenőrzések,

e) egy-egy vármegyét érintő kiemelt fontosságú ügyben, amelyek külön vizsgálatot, összehangolást és széles körű tájékozódást igényelnek,

(2) A Közgyűlés az ideiglenes bizottság feladatait megalakításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

27. Bizottsági jegyzőkönyvek készítése

49. § (1) A bizottságok ülésén elhangzott vitáról a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyző-könyvet kell készíteni. A nyilvános ülés jegyzőkönyvét a képviselők és az érintettek a Hivatalban megtekinthetik.

(2) A vitában résztvevő képviselő indokolt esetben hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését kérheti.

(3) A bizottságok ügyviteli teendőit a Hivatal belső szervezeti egységei látják el.

(4) A bizottság indokolt esetben a megyei önkormányzat székhelyén kívül külső helyszínen kihelyezett ülést tarthat.

VIII. Fejezet

KÉPVISELŐCSOPORTOK

50. § (1) A képviselők csoportokat (frakciókat) hozhatnak létre. A csoport megalakulását, tagjainak névsorát a Közgyűlés elnökének kell bejelenteni. Képviselőcsoportot a megválasztott képviselők közül legalább 3 fő alakíthat.

(2) A képviselőcsoport vezetőt (frakcióvezetőt) választhat. Egy párthoz tartozó képviselők csak egy frakciót alakíthatnak.

(3) A képviselőcsoportok vezetőit a Közgyűlés elnöke egyeztető tárgyalásra összehívhatja.

(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet, illetve a képviselőcsoport a tagját a képviselőcsoportból kizárhatja.

(5) A képviselőcsoportból kilépett vagy kizárt képviselő bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat, amely őt befogadja.

(6) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 2 főre csökken, vagy ha a képviselőcsoport így határoz.

(7) A képviselőcsoport megszűnésének megállapításáról, tagjairól és vezetőjéről, illetve a személyükben bekövetkezett változásokról a Közgyűlés elnökét 3 napon belül írásban tájékoztatni kell. A képviselőcsoport vezetője a vezetői jogokat a bejelentés után gyakorolhatja. A Közgyűlés elnöke a legközelebbi ülésen tájékoztatja a testületet a képviselőcsoportban bekövetkezett változásokról.

51. § A képviselőcsoport vezetője, vagy az általa megbízott személy képviseli a képviselőcsoportot, összefogja a tagok testületi tevékenységét, a Közgyűlési előterjesztésekkel kapcsolatosan egységes álláspont kialakítására törekszik. A képviselőcsoport működésének feltételeit a Közgyűlés biztosítja.

52. § (1) A Közgyűlés elnöke a képviselőcsoport(ok) vezetőjével, javaslattétel és véleményezés céljából a Közgyűlés ülését megelőzően egyeztetést folytathat.

(2) Az egyeztetésre meghívhatók:

a) a jegyző,

b) a bizottságok elnökei,

c) a Közgyűlésben képviselettel rendelkező, de képviselőcsoporthoz nem tartozó szervezet képviselője.

IX. Fejezet

TERÜLETI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK

53. § (1) A megyei önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a Baranya megyei nemzetiségi önkormányzatokkal

(2) A területi nemzetiségi önkormányzatok működését a jegyző, a Hivatal belső szervezeti egysége segíti.

54. § (1) A megyei önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzatok működéséhez helyiséghasználatot biztosít a 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. számú épületben, külön megállapodás szerint. A megyei önkormányzat a Hivatal útján viseli az irodahelyiség, továbbá az irodahelyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsi- és fenntartási költségeket.

(2) A megyei önkormányzat a Hivatal közreműködésével ellátja a területi nemzetiségi önkormányzatokhoz kapcsolódó, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat:

a) A területi nemzetiségi önkormányzatok testületi működéséhez kötődő postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását a megyei önkormányzat a Hivatal útján biztosítja és viseli az ezzel járó költségeket. A Hivatal e körben közreműködik:

aa) a területi nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek előkészítésében,

ab) a meghívók, előterjesztések, tájékoztató anyagok összeállításában és kiküldésében,

ac) a határozatok megfogalmazásában, a döntések végrehajtásához szükséges írásos intézkedések, levelek, dokumentumok gépelésében, sokszorosításában, továbbításában,

ad) a jegyzőkönyvek elkészítésében és benyújtásában.

b) A megyei önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzatokat további működési feltételek - irodaszerek, internet csatlakozás - biztosításával segíti.

c) A megyei önkormányzat a Hivatal útján gondoskodik a területi nemzetiségi önkormányzatok bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási, számviteli, nyilvántartási és beszámolási feladatok ellátásáról.

d) A jegyző vagy az aljegyző, illetve az általuk megbízott köztisztviselő a nkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a területi nemzetiségi önkormányzatok testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel, továbbá a Hivatal az ülésen kívül is szakmai segítséget nyújt a területi nemzetiségi önkormányzat működését érintően.

e) A megyei önkormányzat a Hivatal szakmai apparátusán keresztül segíti a területi nemzetiségi önkormányzatok tevékenységét, igény esetén közreműködik:

ea) döntéseik, szabályzataik előkészítésében,

eb) jogértelmezési kérdésekben,

ec) a felterjesztési, kezdeményezési jog gyakorlásában.

f) A területi nemzetiségi önkormányzatok ilyen irányú megkeresése esetén a Hivatal szakembereinek közreműködésével szakmai előadásokat tart, illetve folyamatos konzultációt biztosít.

g) A megyei önkormányzat feladatellátása során - hatásköri, pénzügyi lehetőségei függvényében, illetve a jogszabályi előírásokat is szem előtt tartva - törekedik a területi nemzetiségi önkormányzatok minél szélesebb körű bevonására, tevékenységük kapcsolódási pontjainak, a közös érdekérvényesítés lehetőségeinek felkutatására.

h) A megyei önkormányzat kiemelten kezeli a nemzetiségek részéről érkező kezdeményezéseket, javaslatokat, biztosítja a területi nemzetiségi önkormányzatokat törvény alapján megillető egyetértési, véleményezési, megkeresési és kezdeményezési jogosultságok gyakorlását:

ha) határidőben kikéri a területi nemzetiségi önkormányzat véleményét az általa képviselt nemzetiséget e minőségben érintő önkormányzati rendeletek tervezetéről,

hb) a nemzetiséget érintő előterjesztések előkészítésében közreműködési, konzultációs, illetve véleményezési lehetőséget biztosít.

i) A megyei önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzatok véleményezési, egyetértési jogának biztosítása érdekében megfelelő időben megküldi a döntéstervezetet a területi nemzetiségi önkormányzatok számára. A döntéshozatal során a területi nemzetiségi önkormányzat álláspontját tartalmazó határozatot a megyei önkormányzat Közgyűlésének és bizottságának ülésén ismertetni kell.

(3) Ha a területi nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a megyei önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a területi nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles napirendre tűzni, valamint a kezdeményezés benyújtását követő 30, közgyűlési hatáskör esetén 60 napon belül érdemben döntést hozni.

(4) A megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó azon ügyekben, ahol jogszabály a területi nemzetiségi önkormányzat részére véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, az erről szóló döntés tervezetét a területi nemzetiségi önkormányzat részére olyan időpontban kell eljuttatni, hogy a döntés meghozatala előtt megfelelő idő álljon rendelkezésre a véleményezési, egyetértési jog gyakorlására.

(5) A (3)–(4) bekezdésben foglalt esetekben a döntéshozatal során lehetőséget kell biztosítani a területi nemzetiségi önkormányzat álláspontjának ismertetésére.

X. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

28. A Közgyűlés elnöke és az alelnökök

55. § (1) A Közgyűlés elnöke tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban látja el, tekintetében a munkáltatói jogokat a Közgyűlés gyakorolja.

(2) A Közgyűlés elnökének megbízatása az új Közgyűlés megalakulásáig tart, foglalkoztatási jogviszonya ettől az időponttól szűnik meg.

(3) A Közgyűlés elnöke a Közgyűlés tisztségviselője, aki felelős a megyei önkormányzat működéséért.

(4) A Közgyűlés elnökének megbízatása a Mötv. 69. §-ában meghatározott esetekben szűnik meg.

(5) A Közgyűlés elnökének általános feladatai a következők:

a) a Közgyűlés működésével összefüggő feladatok:

aa) javaslatot tesz az alelnök személyére,

ab) segíti a képviselők munkáját,

ac) összehívja és vezeti a Közgyűlést,

ad) ellátja a megyei önkormányzat képviseletét,

ae) az alelnököt utasíthatja,

af) meghatározza az alelnökök feladatait és munkamegosztását, számonkéri azok végrehajtását,

ag) szervezi a testületi működést befolyásoló és más szervezetekkel az együttműködést (megyei érdekegyeztetés),

ah) kapcsolatot tart az országgyűlési képviselőkkel,

ai) a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett - a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek, valamint a területfejlesztéssel, területi tervezéssel, programozással, koordinációval, vidékfejlesztéssel kapcsolatos kérdések kivételével - dönt a két ülés közötti időszakban, illetve a Közgyűlés ülésezési szünetében felmerülő, halaszthatatlan, a Közgyűlés hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben,

aj) a Közgyűlés elnöke jogosult a 100%-ban megyei önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetén az önkormányzati vagyonrendelet szerinti kötelezettségvállalásra, és ezen felül a megyei önkormányzat esetében olyan önálló kötelezettségvállalásra, melynek összege a 3 millió forint értékhatárt nem haladja meg, illetve a 100%-os támogatási intenzitású pályázatok benyújtására a Közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett.

b) A bizottságok működésével összefüggő főbb feladatok:

ba) indítványozhatja a bizottság összehívását,

bb) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a közgyűlés határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit,

bc) dönt a bizottság elnökével kapcsolatos kizárásról,

c) a közgyűlés együttműködési kapcsolataival összefüggő feladatok,

d) a Hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:

da) a Közgyűlés döntése szerint és saját hatáskörében irányítja a Hivatalt,

db) a Hivatal köztisztviselői tekintetében a jegyző munkáltatói jogkörébe tartozó kinevezéshez, vezetői kinevezéshez, felmentéshez, bérezéshez, jutalmazáshoz az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol (Mötv. 81. § (4) bek.),

dc) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző és az aljegyző tekintetében,

dd) gyakorolja az Mötv. 19. § b) pontja szerinti egyéb munkáltatói jogokat a jegyzővel és az alelnökökkel kapcsolatban,

e) ellátja a külön jogszabályokban meghatározott önkormányzati és államigazgatási feladatokat.

(6) A Közgyűlés elnökére átruházott feladat- és hatáskörök meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(7) A Közgyűlés elnöke a régió területén működő megyei közgyűlések elnökeivel regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtet.

(8) A Közgyűlés elnökének munkáját az elnök által a szakmai és a közélet kiemelkedő személyiségei köréből felkért tanácsadó testület segítheti.

(9) A Közgyűlés elnökének pecsétje: körbélyegző kör alakú felirattal „Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének ELNÖKE”, közepén a Magyarország címerével.

56. § (1) A Közgyűlés főállású és társadalmi megbízatású alelnököt választ. A főállású alelnök illetményét és a társadalmi megbízatású alelnök tiszteletdíját a közgyűlés az Mötv. szabályai szerinti határozatban rögzíti. A főállású alelnök tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a Közgyűlés elnöke gyakorolja.

(2) A Közgyűlés elnöke által kijelölt alelnök:

a) a Közgyűlés elnökének helyettese, aki a Közgyűlés elnökének irányításával az elnök által írásban meghatározott feladatokat lát el;

b) a Közgyűlés elnökének távollétében az elnök által írásban meghatározott módon ellátja a Közgyűlés elnökének feladat- és hatáskörét.

(3) A Közgyűlés elnökének akadályoztatása vagy hiánya esetén a képviseletet az elnök által kijelölt alelnök látja el. A kijelölt alelnök akadályoztatásakor vagy hiányában elsődlegesen a másik alelnök, hiányában a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult a képviseletre. Ha a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke is akadályoztatott, egyetértésével a Közgyűlés elnöke által kijelölt bizottsági tag jogosult a Közgyűlés képviseletére.

(4) Az alelnök pecsétje körbélyegző kör alakú „Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Alelnöke” felirattal, közepén Magyarország címerével.

29. Jegyző, aljegyző

57. § (1) A jegyző feladatkörét, hatáskörét, hatósági jogkörét törvény vagy kormányrendelet állapítja meg.

(2) A jegyző

a) rendszeres tájékoztatást ad a Közgyűlés elnökének, a Közgyűlésnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;

b) tájékoztatja a Közgyűlést a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről;

c) szervezi a Hivatal dolgozóinak továbbképzését;

d) ellátja a Közgyűlés és bizottságai szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

e) köteles jelezni a Közgyűlésnek, a bizottságoknak, a Közgyűlés elnökének, ha döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) a kiadmányozás jogát a Hivatal köztisztviselőire átruházhatja.

g) megköti a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben és a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok ellátására vonatkozó megállapodásokat;

h) a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.

(4) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Közgyűlés elnöke a Hivatal képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg a jegyzői feladatok ellátásával.

XI. Fejezet

A KÉPVISELŐ, A BIZTOSOK ÉS A TANÁCSNOK

30. A képviselő jogai és kötelezettségei

58. § (1) A képviselő jogosult:

a) a Közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében részt venni,

b) kezdeményezni, hogy a Közgyűlés vizsgálja felül a bizottságnak, a Közgyűlés elnökének - a Közgyűlés által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését,

c) a Közgyűlés elnöke megbízása (meghatalmazása) alapján képviselni a Közgyűlést,

d) közgyűlési munkájához a Hivataltól igényelni a szükséges támogatást, valamint ügyviteli közreműködést a jegyzőn keresztül,

e) közérdekű ügyben kezdeményezni a Hivatal intézkedését, amelyre 15 napon belül a Hivatal köteles érdemi választ adni,

f) a közgyűlésen az elnöktől, az alelnököktől, a jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérni,

g) tanácskozási joggal részt venni bármelyik bizottsági ülésen,

h) javaslatot tenni a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügyek megtárgyalására, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és erre a közgyűlési tagot meg kell hívni,

i) kérni benyújtott hozzászólásának a jegyzőkönyvhöz való csatolását, illetve a közgyűlésen elhangzott hozzászólása szó szerinti szövegének a jegyzőkönyvben való rögzítését,

j) betekinteni a Közgyűlés és a bizottságok zárt üléseiről készült jegyzőkönyvekbe.

(2) A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a Közgyűlés munkájában, bizottsági tagként az adott bizottság tevékenységében,

b) a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni, amelyhez csatolnia kell a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát, ennek elmulasztása esetén a nyilatkozat benyújtásáig képviselői jogait nem gyakorolhatja,

c) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul bejelenteni a Közgyűlés elnökének, továbbá a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak a közgyűlési tag tudomására jutását követő 30 napon belül a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani, és annak másolatát átadni a Közgyűlés elnökének,

d) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a közgyűlésen vagy a bizottsági ülésen nem tud részt venni. Ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a Közgyűlés ülésein, képviselői megbízatása megszűnik,

e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (magán-) titkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,

f) a vele szemben felmerült személyes érintettséget a vita előtt, illetve annak felmerülésekor bejelenteni,

g) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban.

(3) Amennyiben az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben – a képviselő méltatlanságát meg nem alapozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó hiányosságot tárt fel, úgy a képviselő tiszteletdíját fél havi időtartamra meg kell vonni.

(4) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályait a 3. melléklet tartalmazza.

(5) A Közgyűlés a képviselők, a bizottsági elnökök, elnökhelyettesek, a fenntartható városfejlesztésért felelős biztos, a hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséért felelős biztos, a társadalmi kapcsolatok megerősítéséért felelős tanácsnok részére a 2. mellékletben foglalt tiszteletdíjat állapít meg.

(6) A Közgyűlés a képviselő tiszteletdíját indokolatlan hiányzás, valamint a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén csökkentheti.

(7) Amennyiben a képviselő egy alkalommal indokolatlanul marad távol a bizottság vagy a Közgyűlés üléséről, havi tiszteletdíját a Közgyűlés 15%-kal csökkentheti. Amennyiben a képviselő a bizottság és a Közgyűlés üléséről is indokolatlanul marad távol, illetve kettő vagy több alkalommal indokolatlanul marad távol a bizottság vagy a Közgyűlés üléséről, havi tiszteletdíját a Közgyűlés 25%-kal csökkentheti. Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét első alkalommal mulasztja el a Közgyűlés figyelmeztetésben részesíti, további esetekben a mulasztó képviselő adott Közgyűlést követő havi tiszteletdíját 10 %-kal csökkenteni kell.

(8) A távollétet előzetesen, rendkívüli okból vagy sürgősséggel összehívott közgyűlési ülést követő 5 napon belül a Közgyűlés elnökénél lehet orvosi igazolással, külföldi tartózkodással vagy egyéb fontos indokkal igazolni.

(9) A Közgyűlés a képviselőit, a fenntartható városfejlesztésért felelős biztost, a hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséért felelős biztost, a társadalmi kapcsolatok megerősítéséért felelős tanácsnokot a Hivatal által biztosított, a munkájuk ellátáshoz szükséges, parkolási lehetőség vagy parkoló-kártya térítésmentes juttatásban részesítheti.

31. Fenntartható városfejlesztésért felelős biztos

59. § (1) A Közgyűlés az elnök vagy bármely képviselő javaslatára a Baranya megyei nagyvárosok és nagyvárosi területek fejlesztésére irányuló tevékenységek támogatására fenntartható városfejlesztésért felelős biztost választhat.

(2) A fenntartható városfejlesztésért felelős biztosi tisztségre olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a Közgyűlésnek. A fenntartható városfejlesztésért felelős biztos megválasztásához és feladatainak elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

32. Hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséért felelős biztos

60. § (1) A Közgyűlés az elnök vagy bármely képviselő javaslatára az elmaradott baranyai térségek fejlesztésének elősegítése érdekében hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséért felelős biztost választhat.

(2) A hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséért felelős biztosi tisztségre olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a Közgyűlésnek. A hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséért felelős biztos megválasztásához és feladatainak elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

33. Társadalmi kapcsolatok megerősítéséért felelős tanácsnok

61. § (1) A Közgyűlés az elnök vagy bármely képviselő javaslatára a megyei önkormányzati képviselők közül a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésének megerősítése érdekében társadalmi kapcsolatokért felelős tanácsnokot választhat.

(2) A társadalmi kapcsolatok megerősítéséért felelős tanácsnok megválasztásához és feladatainak elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

XII. Fejezet

BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

62. § (1) A Közgyűlés normatív határozatban határozza meg – a jegyző javaslatára a Közgyűlés elnöke által benyújtott előterjesztés alapján – a Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét.

(2) Az (1) bekezdésben írt normatív határozat alapján a jegyző elkészíti a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, melyet a Közgyűlés elnöke hagy jóvá.

(3) A Hivatal szervezeti tagozódását, általános és részletes feladatait, valamint működési rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63. § E rendelet rövid megjelölése „SZMSZ”

64. §1

65. § Ez a rendelet 2026. október 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 7/2026. (IX. 30.) önkormányzati rendelethez

ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

1. A Bizottságok feladata és hatásköre

1.1. Általános feladatok (Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, Területfejlesztési Bizottság)

1.1.1. Feladatkörében előkészíti a Közgyűlés döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A Közgyűlés döntése alapján előkészíti a bizottság állásfoglalását az előterjesztéshez.

1.1.2. Feladatkörében ellenőrzi a Hivatalnak, a Közgyűlés döntéseinek az előkészítésére, végrehajtására irányuló munkáját.

1.1.3. Javaslatot készít a Közgyűlés munkatervéhez, figyelemmel kíséri a munkaterv végrehajtását.

1.1.4. Javaslatot tesz a testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

1.1.5. Részt vesz feladatkörében a testületi célok, feladatok meghatározásának előkészítésében.

1.1.6. Közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek kidolgozásában.

1.1.7. Feladatkörét illetően véleményezi a költségvetési és a zárszámadási rendelettervezetet.

1.1.8. Feladatkörét érintően véleményezi a Közgyűlés felterjesztési jogának gyakorlásával összefüggő előterjesztéseket.

1.1.9. Véleményezi a feladatkörét érintő közfeladat önkéntes felvállalására vonatkozó javaslatot.

1.1.10. Javaslatot tesz a megyei önkormányzat nemzetközi és belföldi kapcsolatai formáira, tartalmára.

1.1.11. A feladatkörébe tartozó kérdésben együttműködik az érintett bizottsággal; együttes véleményt igénylő kérdésekben a közös bizottsági véleményt együttes ülésen alakítják ki

1.2. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság

1.2.1. A Közgyűlés hatásköréből átruházott hatáskörök

1.2.1.1. Gyakorolja a Közgyűlés külön rendeleteivel ráruházott hatásköröket.

1.2.1.2. Jóváhagyja a közbeszerzési eljárást elrendelő döntést követően az eljárást megindító hirdetményeket és az ajánlatkérési dokumentációt.

1.2.1.3. Megindítja mindazon közbeszerzési eljárásokat, amelyek megindítása nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

1.2.1.4. Az 1.2.1.3. pont alapján indított közbeszerzési eljárásban, a Bíráló Bizottság szakvéleményének, továbbá a Közgyűlés elnöke véleményének megismerése alapján, dönt a közbeszerzési eljárásban résztvevő ajánlatok érvényességéről, az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságáról és meghozza az eljárást lezáró döntést.

1.2.1.5. Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott szakmai jellegű célelőirányzat felhasználásáról.

1.2.2. A Bizottság további feladatai

1.2.2.1. Ellenőrzi az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtását.

1.2.2.2. Vizsgálja a megye gazdasági adottságait, lehetőségeit, kezdeményezi, segíti a gazdasági kapcsolatok kialakítását.

1.2.2.3. Közreműködik az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályainak kidolgozásában.

1.2.2.4. Kapcsolatot tart a gazdasági kamarák megyei szerveivel.

1.2.2.5. Figyelemmel kíséri a vármegyében élők foglalkoztatási helyzetének alakulását.

1.2.2.6. Javaslatot tesz a Közgyűlés hatáskörébe tartozó közbeszerzések megindítására és az eljárás fajtájára, továbbá az eljárásban részt vevő ajánlatok érvényességére vagy érvénytelenségére, az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságára és az eljárást lezáró döntésre.

1.2.2.7. Véleményt nyilvánít a Közgyűlés elnöke hatáskörébe átruházott azon gazdasági kötelezettségvállalást tartalmazó ügyleteknél, amelyek értéke a 30-50 millió forint közötti értéket eléri.

1.2.2.8. Közreműködik a megyei önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletének előkészítésében.

1.2.2.9. Írásban véleményt nyilvánít a megyei önkormányzat éves költségvetéséről és a zárszámadásról szóló rendelettervezetről.

1.2.2.10. Véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolókat.

1.2.2.11. Ellenőrzi az elfogadott költségvetést, a megyei önkormányzati vagyon törvényes, célszerű felhasználását.

1.2.2.12. Figyelemmel kíséri a költségvetési és saját bevételek alakulását.

1.2.2.13. Vizsgálja a hitelfelvétel szükségességét, nagyságát és az igénybevétel időpontját, előkészíti a Közgyűlési döntést.

1.2.2.14. Évente felülvizsgálja a megyei önkormányzat vagyonleltárát.

1.2.2.15. Figyelemmel kíséri a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

1.2.2.16. Véleményt nyilvánít a Közgyűlés hatáskörébe tartozó gazdasági kötelezettségvállalást tartalmazó ügyleteknél.

1.2.2.17. Véleményezi a pénzeszközök átcsoportosítására, pénzmaradvány és a tartalék felhasználására vonatkozó javaslatokat.

1.2.2.18. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát.

1.2.2.19. Véleményezi a megyei önkormányzat éves ellenőrzési tervét.

1.2.2.20. Figyelemmel kíséri a belső ellenőrzések megállapításait, valamint azok realizálását.

1.2.2.21. Ellenőrzi és értékeli a megyei önkormányzat által nyújtott kölcsönök, támogatások és keretek szabályszerű hasznosulását, felhasználását.

1.2.2.22. Ellenőrzi a Hivatal gazdálkodását, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

1.2.2.23. Véleményt nyilvánít az adósságrendezéssel összefüggő, testületi döntést igénylő kérdésekben.

1.2.2.24. A Közgyűlés működésének nyári szünetében gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét a törvényben meghatározott át nem ruházható hatáskörök kivételével.

1.2.2.25. Lebonyolítja a Közgyűlés hatáskörébe tartozó választásokat, valamint a Közgyűlés működésével kapcsolatos titkos szavazást.

1.2.2.26. Közreműködik az SZMSZ kidolgozásában, figyelemmel kíséri hatályosulását, a módosításokra, kiegészítésekre vonatkozó javaslatokat értékeli.

1.2.2.27. Véleményezi a Közgyűlés hatáskörének átruházására vonatkozó előterjesztést.

1.2.2.28. Állást foglal jogi, szervezeti, ügyrendi kérdésekben.

1.2.2.29. Állást foglal a kormányhivatal vezetőjének a törvényességi ellenőrzés körében tett felhívásáról.

1.2.2.30. Véleményezi a Hivatal szervezetére, működési rendjére vonatkozó javaslatot.

1.2.2.31. Közreműködik a megyei népszavazás lebonyolításában.

1.2.2.32. Figyelemmel kíséri a megye területén a közrend, közbiztonság helyzetét, javaslatot tesz annak javítására.

1.2.2.33. Együttműködik a megyei polgári védelmi, rendőri és katasztrófavédelmi szervekkel, figyelemmel kíséri tevékenységüket.

1.2.2.34. A megyei jelképek és a megye név használatának engedélyezése előtt előzetesen a külön rendeletben előírt esetben állást foglal.

1.2.2.35. Véleményezi a területi önkormányzatokkal létrejövő együttműködési megállapodásokat.

1.2.2.36. Törvényességi szempontból véleményezi a megyei önkormányzat által kötendő szerződéseket, társulást létrehozó megállapodásokat; ellenőrzi a szerződések, megállapodások érvényesülését.

1.2.2.37. Szükség szerint törvényességi véleményezési jogot gyakorol azokban az ügyekben, amelyekben a Közgyűlés a feladatkör szerinti bizottságai a Közgyűlés hatásköréből átruházott hatáskörben döntenek.

1.2.2.38. Állásfoglalásával terjeszthető elő a Közgyűlés felterjesztési jogának gyakorlásával összefüggő előterjesztés.

1.2.2.39. Vizsgálja a képviselők, bizottsági külső tagok összeférhetetlensége megállapítására irányuló kezdeményezést. Szükség esetén az összeférhetetlenség megállapítására előterjesztést nyújt be a Közgyűlésnek.

1.2.2.40. Nyilvántartja, ellenőrzi a Közgyűlés tisztségviselőinek és képviselőinek vagyonnyilatkozatát.

1.2.2.41. Koordinálja a megyei önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatait.

1.2.2.42. Figyelemmel kíséri és koordinálja a megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolatait.

1.2.2.43. Figyelemmel kíséri a területi nemzetiségi önkormányzatok működését.

1.2.2.44. Véleményt nyilvánít, a Közgyűlés munkáját érintő, nemzetiségekkel kapcsolatos kérdésekben.

1.2.2.45. Javaslatot tesz a Közgyűlés elnökének egyes fejezeti kezelésű előirányzatok előzetesen meghatározott objektív kritériumok mentén történő felosztására.

1.3. Területfejlesztési Bizottság

1.3.1. A Közgyűlés hatásköréből átruházott hatáskörök

1.3.1.1. Gyakorolja a Közgyűlés külön rendeleteivel ráruházott hatásköröket.

1.3.1.2. Előzetesen véleményezi a megye területét érintő villamos energia korlátozás sorrendjét.

1.3.1.3. Elkészítteti a területfejlesztési koncepció alapján a megye energiaellátási tanulmányát.

1.3.1.4. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján elősegíti a helyi (megyei és települési) önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak megoldását.

1.3.1.5. Figyelemmel kíséri a 272/2014. (XI.5) Korm. rendelet szerint meghozott támogatási döntéseket.

1.3.1.6. Figyelemmel kíséri a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet szerint meghatározott támogatási döntéseket.

1.3.1.7. Ellátja a Közgyűlés külön döntéseivel ráruházott feladatokat.

1.3.2. A Bizottság további feladatai

1.3.2.1. Baranya megye területére az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó tervekkel összhangban előkészíti a megyei:

1.3.2.1.1. területfejlesztési koncepciót,

1.3.2.1.2. fejlesztési programot,

1.3.2.1.3. a megyei területrendezési tervet.

1.3.2.2. Gondoskodik a 2.1.2.1. pontban meghatározott dokumentumok közötti összhangról.

1.3.2.3. Előzetesen véleményezi a megye területét érintő fejlesztési források felhasználásának megalapozását szolgáló stratégiákat és programokat (ágazati tervek, uniós tervek).

1.3.2.4. Vizsgálja és értékeli Baranya megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait.

1.3.2.5. Előzetesen véleményezi a területrendezési terveket, gondoskodik a megyei területrendezési tervek és a településrendezési tervek összhangjáról.

1.3.2.6. Részt vesz a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez.

1.3.2.7. Figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, közreműködik a fejlesztési programok nyomon követésében és értékelésében, a területfejlesztési programok megvalósulásának monitorozásában és a programok előzetes, közbenső és utólagos értékelésében.

1.3.2.8. Felügyeli a decentralizált pályázati rendszer működését.

1.3.2.9. Koordinálja a települések fejlesztési tevékenységét a települési önkormányzatok felkérése alapján.

1.3.2.10. Közreműködik a területfejlesztési stratégiák és programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében.

1.3.2.11. Előzetesen véleményezi a korábban a megyei területfejlesztési tanács, valamint regionális fejlesztési tanács hatáskörébe tartozó előirányzatok vonatkozásában meglévő támogatási szerződésállománnyal kapcsolatos döntéseket.

1.3.2.12. A természet védelméről szóló törvény alapján:

1.3.2.12.1. javaslatot tesz helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra;

1.3.2.12.2. a települési önkormányzat felkérése alapján részt vesz a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás előkészítésében.

1.3.2.13. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény alapján:

1.3.2.13.1. előzetesen véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezi azok megalkotását;

1.3.2.13.2. állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezeteivel kapcsolatban;

1.3.2.13.3. elősegíti a települési önkormányzati környezetvédelmi alaptörvényben meghatározott bevételeinek az érintett települési önkormányzatok egymás közötti megosztására irányuló egyezség létrehozását;

1.3.2.13.4. javaslatot tesz települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására.

1.3.2.14. Intézkedési tervet fogad el a megye környezetvédelmi programja megvalósításának érdekében.

1.3.2.15. Gondoskodik a turisztikai, idegenforgalmi értékek feltárásáról és bemutatásáról.

1.3.2.16. Összehangolja az idegenforgalom helyi fejlesztését, elemzi a terület turizmusának, idegenforgalmának alakulását.

1.3.2.17. Összehangolja az idegenforgalom területi érdekeit az országos érdekekkel.

1.4. Pályázati Döntés-előkészítő Bizottság

1.4.1. Előkészíti a 272/2014. (XI.5) Korm. rendelet 57/A § (4) bekezdés szerinti döntési javaslatot.

1.4.2. Előkészíti a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 117. § (4) bekezdés szerinti döntési javaslatot.

1.4.3. Meghatározza a 272/2014. (XI.5) Korm. rendelet 57/A § (4) bekezdés szerinti döntési javaslatot.

1.4.4. Meghatározza a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 117. § (4) bekezdés szerinti döntési javaslatot.

1.4.5. Figyelemmel kíséri a 272/2014. (XI.5) Korm. rendelet szerint meghozott támogatási döntéseket.

1.4.6. Figyelemmel kíséri a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet szerint meghatározott támogatási döntéseket.

1.4.7. Ellátja a Közgyűlés külön döntéseivel ráruházott feladatokat.

1.5. A Közgyűlés elnökére átruházott feladat és hatáskörök

1.5.1. Az Európai Unió által támogatott projektek megvalósítása érdekében dönt a projektet érintő szerződések mindazon módosításairól, amelyek

1.5.1.1. nem érintik a projekt műszaki- és támogatás tartalmát, forrásösszetételét, befejezési határidejét, illetve a projekt egyéb lényegi elemeit,

1.5.1.2. jogszabályi, vagy a projektre vonatkozó kötelezően alkalmazandó előírások változásából, illetve a szerződésekben foglalt rendelkezésekből adódnak.

1.5.2. A költségvetési és az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meghatározott elnöki keret terhére kötelezettséget vállalhat.

1.5.3. 30 millió forint értékhatárig önállóan, 30-50 millió forint értékhatárhoz kötötten a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével megállapodásokat, polgári jogi szerződéseket köthet, egyéb kötelezettséget vállalhat és rendelkezési jogot gyakorol az önkormányzat költségvetésének általános tartaléka terhére.

1.5.4. 30 millió forint értékhatárt meg nem haladóan önállóan, 30-50 millió forint értékhatár között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével mindazt a tulajdonost megillető jogot gyakorolhatja, amelyet a Közgyűlés nem utalt más szervének hatáskörébe és nem ellentétes a Közgyűlés egyéb döntéseivel.

1.5.5. Dönt az önkormányzati általános tartalék terhére, valamint az önrész nélkül benyújtandó – szükség szerint a feladatkör szerinti bizottság véleményének kikérésével – pályázat benyújtásáról.

1.5.6. Dönt az átmenetileg, vagy tartósan szabad pénzeszközök betétként történő elhelyezéséről és egyéb banki szolgáltatás igénybevételéről, az állam által garantált értékpapír vásárlásáról.

1.5.7. Évenként meghatározza a hivatali teljesítménykövetelmény alapját képező célokat.

1.5.7.1. Véleményt nyilvánít a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság 1.2.1.4. pontban meghatározott döntései esetén.

1.5.7.2. Közzéteszi a közbeszerzési eljárás eredményét.

1.5.8. Gyakorolja a Közgyűlés külön rendeleteiben ráruházott hatásköröket.

1.5.9. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján, a települési önkormányzatok felkérésére elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését.

1.5.10. A sportról szóló törvény alapján, a jogszabályban írt feladatok ellátása érdekében együttműködik különösen a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, helyi önkormányzatokkal, más szervezetekkel;

1.5.11. Előzetesen véleményezi a megyei önkormányzat tulajdoni részarányával működő gazdasági társaságok tag(köz)gyűlésén szereplő napirendi pontokat, meghatározza ennek kapcsán a megyei önkormányzat tulajdonosi álláspontját. Egyszemélyes gazdasági társaság esetén – az alapítás és a megszűntetés kivételével - gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

1.5.12. Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a Közgyűlés gazdasági társaságai vezető tisztségviselői felett, dönt a velük szemben érvényesítendő kártérítési igényről.

1.5.13. Dönt a közfoglalkoztatási programmal kapcsolatos pályázati feladatokról és munkáltatói intézkedésekről.

1.5.14. Dönt a 7621 Pécs, Papnövelde utca 5. szám alatti ingatlan (Díszterem) eseti bérbeadásáról.

1.6. A jegyzőre ruházott hatáskörök

1.6.1. A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt a Közgyűlés átruházott hatáskörében eljárva a jegyző folytatja le a közigazgatási eljárást, és szabja ki a közigazgatási bírságot. A hatáskör átruházást tartalmazó önkormányzati rendelet a 16/2015. (XII.17.) Ör. 3. § (2) bekezdése.

1.6.2. Megköti a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben és a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok ellátására vonatkozó megállapodásokat.

2. melléklet a 7/2026. (IX. 30.) önkormányzati rendelethez

A megyei önkormányzati képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjainak tiszteletdíja

Jogcím

Havi összege (forint)

I. Képviselők

Képviselői tiszteletdíj (alapdíj)

150 000

Alapdíjnövelő tételek: (+)

Bizottság elnökhelyettese

30 000

Bizottság elnöke

60 000

Fenntartható városfejlesztésért felelős biztosi tiszteletdíj

350 000

Hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséért felelős biztosi tiszteletdíj

350 000

Társadalmi kapcsolatok megerősítéséért felelős tanácsnoki tiszteletdíj

350 000

3. melléklet a 7/2026. (IX. 30.) önkormányzati rendelethez

A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai

1. A vagyonnyilatkozat benyújtása, átvétele

1.1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatokkal kitöltött képviselői, hozzátartozói vagyonnyilatkozat 1 példányát a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak (a továbbiakban: bizottság) kell benyújtani a vonatkozó jogszabályokban előírt határidőn belül.

1.2. A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át és igazolást állít ki azok átvételéről;

1.2.1. a képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, nyitott borítékban,

1.2.2. a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor lepecsételt borítékban történik.

2. A vagyonnyilatkozat kezelése, nyilvántartása

2.1. A képviselői és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, páncélszekrényben kell tárolni.

2.2. A vagyonnyilatkozatokról a bizottság – az ügyrendjében meghatározottak szerint – nyilvántartást vezet.

2.3. A vagyonnyilatkozat nyilvánossága:

2.3.1. a képviselői vagyonnyilatkozat – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat kivéve – nyilvános,

2.3.2. a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

2.4. A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Hivatal erre kijelölt helyiségében – hivatali munkaidő alatt – bárki megtekintheti.

2.5. A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra hozatalának egyéb módjára vonatkozóan a bizottság az adatvédelmi szabályok megtartásával, saját ügyrendjében részletesebb szabályokat állapíthat meg.

2.6. A bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.

3. Ellenőrzési eljárás

3.1. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a bizottság ellenőrzi.

3.2. Az ellenőrzési eljárást a bizottságnál írásban bárki kezdeményezheti.

3.3. A bizottság eljárására a Közgyűlés zárt ülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

3.4. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye.

3.5. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

3.6. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

3.7. A bizottság a kezdeményezés érdemi vizsgálata esetén a képviselőt, illetve hozzátartozóját felszólítja a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok 8 napon belüli, írásban történő bejelentésére.

4. melléklet a 7/2026. (IX. 30.) önkormányzati rendelethez

A Megyei Önkormányzatok feladatai

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv.

27. § (1)

A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.

A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. tv.

10. §

(1) A megyei önkormányzat a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében
a) az OFTK-val összhangban – a megyei jogú városok önkormányzatainak bevonásával – kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve – a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével – a megyei területfejlesztési programot, a területfejlesztésért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzésével;
b) részt vesz az OFTK, valamint az operatív programok kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevétel;
c) előzetesen véleményezi az országos, valamint a vármegyét érintő ágazati fejlesztési stratégiákat, koncepciókat és akcióterveket a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével;
d) előzetesen véleményezi a területét érintő térségi fejlesztési programokat;
e) gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről a tervezés és a végrehajtás során;
f) képviseli a vármegyét a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában;
g) elkészíti a területi szempontú operatív program megvalósítása érdekében Integrált Területi Programot.
(2) A megyei önkormányzat a területfejlesztési programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében
a) a Területfejlesztési Szolgálattal együttműködve nyomon követi és értékeli a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési programok végrehajtását;
b) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról;
c) közreműködik – a monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján – a területi szempontú operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában;
d) közreműködik a megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel együtt – a monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján – a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában;
e) gazdaságfejlesztési, befektetés-ösztönző tevékenységet lát el a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében, e célból külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt;
f) figyelemmel kíséri az operatív programok vármegyében jelentkező feladatainak megvalósítását a megyei jogú városok önkormányzatai bevonásával, észrevételeik figyelembevételével.
(3) A megyei önkormányzat területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében
a) összehangolja a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját;
b) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését;
c) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;
d) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a TeIR rendelkezésére bocsátja;
e) kölcsönös információcserével segíti a TeIR működését, információkat biztosít a területfejlesztési programok készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait;
f) együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.
(4) A megyei önkormányzat a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében
a) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal;
b) előzetesen állást foglal a megye területét érintő vidékfejlesztési stratégiák, akciók tekintetében;
c) elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait;
d) részt vehet a helyi akciócsoportok és a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében;
e) külön megállapodás alapján a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat láthat el;
f) nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti megyei területfejlesztési koncepció és program a területfejlesztésért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadható el. Az állásfoglalást a területfejlesztésért felelős miniszter az állásfoglalást kérő irat beérkezését követő 30 napon belül adja ki. Ha e határidőn belül nem történik meg az állásfoglalás kiadása, akkor az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.

25. § és 26. §

A megyei önkormányzat a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében kölcsönös információcserével segíti a TeIR működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait.
(2) A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében
a) előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket,
b) az érintett települési önkormányzatok és a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével – az országos területrendezési tervvel összhangban – elfogadja a megye területrendezési tervét, amely – a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben rögzített egyedileg meghatározott megyei övezet kivételével – nem terjed ki a 21. § a) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,
c) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,
d) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 21. § a) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében,
e) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt szervnek.
26. § A megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében
a) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a vármegyét érintő területrendezési tervekkel,
b) koncepcionálisan összehangolja az illetékességi területéhez tartozó települések településrendezési terveinek kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében,
c) előzetesen véleményezi a megye településeinek településrendezési terveit, különösen a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében,
d) véleményezi az illetékességi területéhez tartozó települések településrendezési terveit, a megyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv.

61. § (1)

A megyei önkormányzat gondoskodik a megye területén található helyi jelentőségű védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásáról.

61. § (2)

A megyei önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében:
a) javaslatot tesz helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra;
b) a települési önkormányzat felkérése alapján részt vesz a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás előkészítésében;
c) elősegíti a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét.

61. § (3)

A megyei önkormányzat a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartása érdekében a települési önkormányzatokkal megállapodást köthet, vagy társulást hozhat létre.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv.

46. § (2)

A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében
a) a települési önkormányzatokkal és az illetékes megyei területfejlesztési tanáccsal egyeztetve megyei környezetvédelmi programot készít a 48/D. §-ban foglaltak szerint, amelyet Közgyűlés hagy jóvá;
b) előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását;
c) állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban;
d) elősegíti az 58. § (7) bekezdése szerinti egyezség létrehozását; [(6) A környezet igénybevételével, terhelésével, szennyezésével érintett települési önkormányzat kezdeményezheti a (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti bevétellel rendelkezni jogosult települési önkormányzatnál a bevétel arányos megosztását a hatásterületen lévő települési önkormányzatok között. Igényének mértékét adatokkal alá kell támasztania. (7) Ha a (6) bekezdés szerinti megosztás kérdésében, illetőleg mértékében az érintett települési önkormányzatok között nem jön létre egyezség, a kezdeményező települési önkormányzat a törvényszék székhelyén működő járásbírósághoz keresetet nyújthat be.]
e) javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására.

A sportról szóló 2004. évi I. tv.

51. § (2)

A sportpolitikáért felelős miniszter
d) szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggő feladatainak ellátásához,
e) együttműködik az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórummal, az érintett megyei önkormányzatokkal, a főváros esetén a fővárosi önkormányzattal,

55. § (3)

[55. § (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára -:
a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról,
b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel,
c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket,
d) támogatja az iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlása feltételeinek megteremtését.]

A megyei és a fővárosi önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében:
a) segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit,
b) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében,
c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását,
d) adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban,
e)
f) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében,
g) közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában.

Az egészségügyről szóló 1997. CLIV. tv.

148. § (1)

A Térségi Egészségügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) az egészségügyi szakellátás fejlesztéséről szóló törvényben meghatározott egészségügyi térségben az egészségpolitika kialakításában közreműködő szerv.
[148. § (2) A Tanács feladata a térségi egészségszervezési központ munkájának elősegítése, a területi ellátási kötelezettség megállapításának szakmai támogatása, tanácsadás a területei egészségfejlesztési célok meghatározásához, a célok teljesülésének értékelése, a térségben működő egészségügyi szolgáltatók hosszú távú fejlesztésének és a fejlesztés prioritásainak véleményezése.]

148. § (3)

A Tanács tagja
a) az adott térség megyei önkormányzatainak egy-egy képviselője, valamint a fővárosi térség esetében a fővárosi önkormányzat egy képviselője.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. tv.

215. § (1)

A járásbíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes helyi önkormányzat, illetve települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, a törvényszék, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei, illetve megyei jogú városi képviselő-testület és a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. Olyan járásbíróság esetén, amelynek székhelye nem az illetékességi területén helyezkedik el, az ülnököket az illetékességi terület szerinti megyei képviselő-testület és a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. tv.

21. §

A területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, megyei közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt.

25. § (3)

A választási bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásáról egy szavazással dönt az Országgyűlés, a Közgyűlés, illetve a képviselő-testület.

66. § (1)

A területi választási iroda vezetője a megyei önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat jegyzője.

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv.

8. § (2)

A rendőrkapitányság, a határrendészeti kirendeltség és a más helyi rendőri szerv vezetőjének kinevezését megelőzően a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri az illetékességi területen működő települési - Budapesten a fővárosi kerületi - önkormányzatok képviselő-testületének a véleményét. Rendőrfőkapitány esetében a megyei önkormányzat képviselő-testületének véleményét kell kérni. A szükségessé váló felmentésről az illetékes önkormányzatokat - az érintettel történő közléssel egyidejűleg - tájékoztatni kell.

8. § (4)

A rendőrkapitány vagy kijelölt helyettese évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. A megyei önkormányzat felkérésére évente a rendőrfőkapitány vagy kijelölt helyettese számol be.

10. § (1)

A rendőrkapitány, a vármegyék tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok, a közbiztonsággal összefüggő feladatok ellátásának társadalmi segítésére és ellenőrzésére - a közbiztonság fenntartásában érintett állami és egyesületek bevonásával - bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságot hozhatnak létre. A bizottság elnökét, tagjait együttesen bízzák meg az önkormányzat képviselő-testülete megbízatásának időtartamára.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv.

80. § (1)

A települési önkormányzat, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatát ellátja, biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak saját székhelyén havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;
c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;
d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátása;
f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és
g) az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.

105. § (2)

A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a települési önkormányzat képviselő-testületi, Közgyűlési és bizottsági ülésén tanácskozási joggal vesz részt. A megyei nemzetiségi önkormányzat elnöke a megyei önkormányzat képviselő-testületi, bizottsági ülésén tanácskozási joggal vesz részt. Az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi, Közgyűlési ülésén tanácskozási joggal részt vehet

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv.

65. § (1)

A fővárosi, a megyei és megyei jogú városi önkormányzat Közgyűlése előzetesen véleményezi a területét érintő, külön jogszabályban meghatározott villamos-energia korlátozás sorrendjének megállapítását.

65. § (2)

A fővárosi, a megyei és megyei jogú városi önkormányzat Közgyűlése a területfejlesztési koncepció alapján elkészítteti területe külön jogszabályban meghatározott energiaellátási tanulmányát.

66. §

A fővárosi, a megyei önkormányzat Közgyűlése
a) összehangolja — a kiemelt üdülőkörzetek kivételével — az idegenforgalom területi érdekeit az országos érdekekkel, gondoskodik az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról, propagálásáról;
b) véleményt nyilvánít a kiemelt üdülőkörzetek fejlesztési koncepciójáról, programjáról;
c) összehangolja az idegenforgalom helyi fejlesztését, és elemzi a terület idegenforgalmának alakulását.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv.

72. § (2) d)

A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter létrehozza a megyei önkormányzatokkal, a főváros érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzatával együttműködő, a fővárosi, megyei szakképzési feladatellátást koordináló, a szakképzés minőségi fejlesztését segítő - a 81. §-ban meghatározott - fővárosi, megyei fejlesztési és képzési bizottságokat (a továbbiakban: megyei fejlesztési és képzési bizottság), és a gazdasági kamarával együtt gondoskodik működési feltételeiknek biztosításáról.

82. § g)

A (megyei fejlesztési és képzési) bizottság együttműködik a megyei önkormányzatokkal, a főváros érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzatával a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében.

A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. tv.

7. § (6) a), c)

A területi polgárőr szövetség
a) képviseli tagjai közös érdekeit a területi állami szervek, a megyei önkormányzatok, valamint más civil szervezetek előtt
c) együttműködik a működési területén illetékes állami szervekkel, megyei önkormányzatokkal, valamint a megyei rendőr-főkapitánysággal a polgárőri szolgálat ellátása feltételeinek fejlesztése érdekében.

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. tv.

4. §

Megyei értéktár
(1) A megyei önkormányzat megyei értéktárat hozhat létre.
(2) A megyei önkormányzat Megyei Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - szervezi a megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítését, azonosítja a megye területén fellelhető nemzeti értékeket, dönt a megyei értéktárba bekerülő nemzeti értékekről, létrehozza a megyei értéktárat és nyilvántartás céljából megküldi azt a HB-nek.
(3) A megyei önkormányzat a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a megye területén működő, nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi vagy civil szervezetet, közalapítványt, ilyen szervezet által fenntartott intézményt vagy annak szervezeti egységeit (a továbbiakban együtt: megyei szervezet). A megyei szervezet jogai megegyeznek a Megyei Értéktár Bizottság jogaival.
(4) A Megyei Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a (3) bekezdés szerinti feladatok ellátásával történő megbízásról a megyei önkormányzat a létrehozást, megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a HB-t.
(5) A megyei önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes megyei közgyűlés elnökéhez címzett javaslatában.

17. §

(1) A HB a nemzeti értékek és a kiemelkedő nemzeti értékek megőrzése, fenntarthatósága, széles körű megismertetése és hasznosítása érdekében különösen:
a) összeállítja a Magyar Értéktárat;
b) ha valamely megyében nem hoztak létre Megyei Értéktár Bizottságot, vagy ha a megyei önkormányzat nem bízott meg a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megyei szervezetet, úgy ellátja annak feladatait.

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. tv.

15. §

(3) A főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a megyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó katasztrófavédelmi tevékenységet.

46. §

(4) Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. tv.

66. §

A közigazgatásra, közrendre és közbiztonságra vonatkozó rendkívüli intézkedések
(1) A járási hivatal vezetője, valamint a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat.
(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét a polgármester, a fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörét a főpolgármester, a megyei közgyűlés feladat- és hatáskörét, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. tv.

7. §

(1) Pénztárat alapíthatnak:
(3) A fővárosi, megyei önkormányzat (a továbbiakban e pont vonatkozásában: önkormányzat) nyílt pénztárként területi pénztárat alapíthat, vagy részt vehet a (4) bekezdés szerinti regionális pénztár megalapításában, vagy pályázat útján nyílt pénztárat megbízhat a területi pénztár teendőinek ellátásával. Ha az önkormányzat illetékességi területére nem jön létre területi pénztári funkciót ellátó pénztár, akkor a területi pénztári feladatok ellátására a Felügyelet ír ki pályázatot. E pályázat eredménytelensége esetén a Felügyelet nyílt pénztárat jelöl ki a területi pénztári feladatok ellátására.
(4) A főváros, a megyei jogú város, a megyei, illetve több megyei önkormányzat által alapított (regionális) területi pénztár működési területe megegyezik az önkormányzat(ok) közigazgatási területével.

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

3. §

(1) A települési, fővárosi kerületi és fővárosi önkormányzat, valamint ellátási szerződést kötött egyházi fenntartású és a nem állami fenntartású intézmény intézményi térítési díjának összegéről a jegyző, a fővárosi kerületi jegyző és a jegyző az intézmény ellátási területén élő lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti intézmény ellátási területe több települési (fővárosi kerületi) önkormányzat működési területére terjed ki, az intézmény fenntartója az intézményi térítési díjról értesíti a megyei, fővárosi önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik a lakosság, valamint az érintett önkormányzatok tájékoztatásáról.

Az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet

3. §

(1) E rendelet alkalmazásában:
63. területi szereplő: megyei önkormányzat, megyei jogú város önkormányzata és a fővárosi önkormányzat, amely az integrált területi program (a továbbiakban: ITP) összeállításáért felelős,

19. §

A területi szereplő feladatai
A területi szereplő
a) kidolgozza az ITP szintű kiválasztási kritériumokat, figyelembe véve az operatív programban és az e rendeletben meghatározott horizontális követelményeket,
b) a kiválasztási kritériumok alapján összeállítja az ITP-t és kezdeményezheti annak módosítását,
c) véleményezi az irányító hatóság által megküldött felhívást és megadja a területi szempontú értékelési szempontokat,
d) e rendeletben meghatározott esetben szavazati joggal részt vesz a döntés-előkészítő bizottság ülésén, vagy e rendeletben meghatározott esetben a területi szempontú értékelési szempontokat értékeli és az irányító hatóság elé terjeszti,
e) adatot szolgáltat az irányító hatóság részére az éves fejlesztési keret összeállításához,
f) végrehajtja az ITP-t, amelynek keretében a kedvezményezettektől és az irányító hatóságtól a támogatott projektekről adatszolgáltatást kérhet, részt vehet a projektfejlesztésben és a kedvezményezett kérelmére a projektmenedzsment tevékenységek ellátásában.

57. §

(1) A területi szereplők a monitoring bizottság által jóváhagyott kiválasztási szempontrendszer alapján elkészítik az ITP-ket és benyújtják a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság működtetéséért felelős miniszter részére.
(2) ITP-ket a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter javaslatára az irányító hatóság döntésre felterjeszti a Kormány részére.
(3) A Kormány egyedi ügyben hozott nyilvános határozatot tesz közzé az egyes ITP-kről, amely tartalmazza:
a) az elfogadott ITP megnevezését,
b) az ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezését,
c) az ITP teljes 7 éves forráskeretét,
d) az ITP végrehajtása révén elérendő indikátor célértékeket,
e) az intézkedés, valamint tematikus célkitűzés szerinti forrásallokációt.
(4) Az ITP módosítását évente két alkalommal, április 30-ig és december 31-ig kezdeményezheti a területi szereplő. Már megjelent felhívás keretösszege csökkentését kizárólag az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdése hatálya alá tartozó területi szereplő kezdeményezheti, ha a támogatási kérelmet kizárólag a területi szereplő, az általa vezetett konzorcium vagy a - közvetlenül vagy közvetve - többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság nyújthatja be.

57/A. §

(1) Ha a területi kiválasztási rendszer eljárásrendben meghirdetett felhívásra kizárólag egy területi szereplő, az általa vezetett konzorcium, vagy olyan közvetlenül vagy közvetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság nyújthat be támogatási kérelmet, amelyben a területi szereplő többségi tulajdonnal rendelkezik, a X. és XII. Fejezet kiemelt eljárásrendre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a felhívás erre irányuló rendelkezése alapján döntés-előkészítő bizottság hívható össze.
(2) Ha a felhívásra nem kizárólag a területi szereplő vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be támogatási kérelmet, - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a XII. Fejezet standard eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a döntés-előkészítő bizottság tagjainak száma két fő, tagjai az irányító hatóság és a területi szereplő által delegált egy-egy fő. Csak azon támogatási kérelmek támogathatók, amelyekben megjelölt támogatandó tevékenységet a döntés-előkészítő bizottság területi szereplő által delegált tagja is támogatásra javasolta.
(3) Ha a felhívásra nem kizárólag a területi szereplő vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be támogatási kérelmet és a felhívásra az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni, a XII. fejezet standard eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) döntés-előkészítő bizottságot nem kell felállítani,
b) a nem a területi szereplő által benyújtott támogatási kérelmeket az irányító hatóság felkérésére a felhívásban megjelölt megyei jogú város a felhívásban meghatározott területi értékelési szempontok alapján értékeli.
(4) A területi szereplő által delegált tag a döntés-előkészítő bizottságban a területi szereplő közgyűlése határozatában hozott döntési javaslatot képviseli.

Az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló 81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet

2/A. §

A megyei önkormányzat az 1. § c) pontjában meghatározott képzést maga végzi, vagy ezzel - képzési megállapodás keretében - olyan más intézményt is megbízhat, amely a 2. § (3) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel. A döntés meghozatala előtt a megyei önkormányzat kikéri a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének véleményét.



A Baranya Megyei Önkormányzat önként vállalt feladatai


A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat-és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv.

121. §

A közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társaséletre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; valamint a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészi alkotómunka feltételeinek javítása és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése.

5. melléklet a 7/2026. (IX. 30.) önkormányzati rendelethez

Baranya Megyei Önkormányzat alapfeladatai

1. Megnevezés: Baranya Megyei Önkormányzat

2. Székhelye: 7621 Pécs, Széchenyi tér 9.

3. Telephely:

3.1. 7621 Pécs, Papnövelde utca 5.

3.2. 7838 Vajszló, Batthyány utca 9.

4. Pénzforgalmi számlaszáma: 10024003-00319308-00000000

5. Adószáma: 15724007-1-02

6. Nyilvántartási száma: 724001

7. Alaptevékenysége (kormányzati funkciók szerint):

7.1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

7.2. 013330 Pályázati- és támogatáskezelés, ellenőrzés

7.3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

7.4. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

7.5. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

7.6. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

7.7. 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás és képzés

8. TEÁOR:

8.1. 8411 Általános közigazgatás

8.2. 4789 Egyéb áruk piaci kiskereskedelme

8.3. 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

8.4. 8559 M.n.s. egyéb oktatás

1

A 64. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás