Kifejezéskereső
Zsámbék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2026. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
a helyi építészeti tervtanácsról
[1] E rendelet célja a Zsámbék Város épített környezetének alakítása, építészeti örökségének védelme szempontjából meghatározó építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának biztosítása, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása, valamint a városkép esztétikus kialakításának elősegítése, valamint a településképi követelmények érvényesítése és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény építészeti alapelvei érvényesülésének elősegítése.
[2] Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotási hatáskörében, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az 53. § (1) bekezdésében, valamint a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Zsámbék Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a más tervtanács hatáskörébe nem utalt építészeti-műszaki tervek véleményezésére helyi építészeti tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.
(2) A Tervtanács illetékességi területe Zsámbék Város közigazgatási területe.
(3) A rendelet hatálya a Tervtanács tagjaira, a felkért szakértő bírálóra, valamint a rendelet alapján tervtanácsi szakmai állásfoglalásra kötelezett építészeti-műszaki tervekre és azok tervezőire terjed ki.
2. A Tervtanács feladata
2. § A Tervtanács feladata a településkép harmonikus és nívós alakításának elősegítése, a meglévő településszerkezet, a környezetkultúra és a helyi építészeti örökség értékeinek védelme, valamint a településfejlesztési döntések szakmai megalapozása.
3. A Tervtanács hatásköre
3. § (1) A Tervtanács szakmai állásfoglást ad a következő területeken fekvő ingatlanokon tervezett, építési engedélyezési eljáráshoz kötött építési tevékenységek építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban:
a) a településkép védelmi rendeletben (a továbbiakban: TKR) történeti településrésznek minősülő területeken,
b) az országos jelentőségű közlekedési főútvonalak (M1 autópálya, 102-es és 103-as számú főút), valamint az országos törzshálózati mellékutak (1102-es, 1104-es és 1105-ös számú utak) menti területeken,
c) a településközponti és a különleges beépítésre szánt övezetek területén,
d) a nagy rálátást biztosító területeken (Kálvária utca, a 675/2 helyrajzi számú út és a Csillagerdő utca menti területeken).
(2) A Tervtanács szakmai állásfoglalást ad a következő – építési engedélyezési eljáráshoz kötött – építési beruházások építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban:
a) a gazdasági övezetekben megvalósuló, az 500 m² beépített alapterületet meghaladó építési tevékenységek,
b) a kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó lakóépületek (társasházak) építése vagy meglévő épületek ilyen célú bővítése,
c) a hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport vagy szállás célú, közösségi funkciójú épületek építése vagy bővítése,
d) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató épületek építése vagy bővítése,
e) a történeti pincesorok területén a pincéket, pincegádorokat és átépített vagy bővített pinceépületeket érintő építési tevékenységek (a Szomori út északi oldalán a 820/50 helyrajzi számú közterülettel határos épületek, a 3725/2, 3725/3, 3725/4, 3725/5, 3725/6 helyrajzi számú út menti épületek, valamint a 3765 helyrajzi számú út melletti épületek),
f) a TKR szerinti helyi védelem alatt álló épületek bontása, átalakítása vagy bővítése.
(3) A Tervtanács nem járhat el, ha az adott építési beruházás elbírálása a Területi Építészeti Tervtanács vagy az Országos Építészeti Tervtanács kizárólagos hatáskörébe tartozik.
4. A Tervtanács működése és összetétele
4. § (1) A Tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek. A Tervtanács elnöke Zsámbék Város főépítésze.
(2) A Tervtanács tagjainak száma az elnökön kívül 2 fő tag és 2 fő póttag.
(3) A Tervtanács tagjait és póttagjait a tervtanács elnökének javaslatára a polgármester bízza meg 4 év időtartamra.
(4) A Tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása érdekében alkalmanként írásos bírálat elkészítésére szakértő bírálót kérhet fel. A bírálónak a bírálat elkészítésére 5 munkanap áll rendelkezésére.
5. Díjazás
5. § (1) A Tervtanácsi eljárás az ügyfelek számára díj- és illetékmentes.
(2) Az elnök kivételével a Tervtanács tagját azokon a napirendi pontokon való részvételért, amelyeken jelen volt, ülésenként bruttó 15.000 Ft tiszteletdíj illeti meg.
(3) A felkért szakértő bíráló tiszteletdíja bírálatonként bruttó 15.000 Ft.
(4) A tiszteletdíjak kifizetése a Tervtanács elnökének negyedéves összegzése alapján, a tárgynegyedévet követő 30 napon belül történik.
6. A tervtanácsi eljárás szabályai
6. § (1) A Tervtanács a szakmai állásfoglalását az indítvány hiánytalan beérkezésétől számított 15 napon belül alakítja ki.
(2) A Tervtanács ülésein tanácskozási joggal vesz részt a polgármester, a meghívott kérelmező, valamint a felkért bíráló.
(3) A Tervtanács üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek mellékletét képezi a jelenléti ív és az írásos szakértői bírálat.
(4) A Tervtanács a szakmai állásfoglalásában a tervezett építési tevékenységet:
a) ajánlja,
b) feltétellel ajánlja, vagy
c) nem ajánlja az engedélyezésre.
7. §1
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
9. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
