8/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelet

1. Általános rendelkezések

1.1. E melléklet célja, hogy az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző költség-felülvizsgálat keretében a költségnyilvántartások, költségkimutatások és az azok alapjául szolgáló adatok, valamint a költségek és ráfordítások hozzárendelésének és felosztásának Hivatal általi vizsgálatához és értékeléséhez, ideértve az összehasonlító elemzést is, egységes és átlátható szempontokat határozzon meg.

1.2. E melléklet nem érinti az elosztók Sztv. szerinti könyvvezetési és beszámolási kötelezettségét.

2. Alapelvek

2.1. Állandóság és rugalmasság elve: az e mellékletben, valamint – e mellékletre is figyelemmel – a 6.13. pont szerinti belső szabályzatokban meghatározott szabályokra nézve az állandóságot olyan módon kell biztosítani, hogy amennyiben azt a külső körülményekben bekövetkező változás, az e melléklet alkalmazása során szerzett tapasztalat vagy az alkalmazhatóság javításának szükségessége indokolja, e melléklet, illetve a 6.13. pont szerinti belső szabályzatok módosításával az e mellékletben meghatározott célok minél jobban megvalósulhassanak.

2.2. Áttekinthetőség és egyszerűség elve: e melléklet szabályait úgy kell alkalmazni, hogy az egyes lépések részeredményei, valamint a folyamat teljes menete nyomon követhető, áttekinthető és rekonstruálható legyen, továbbá, hogy az e melléklet szerinti költség-hozzárendelések egyszerű szabályok alapján valósuljanak meg.

2.3. Célszerűség elve: e mellékletben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni, úgy, hogy alkalmazásuk eredménye az e mellékletben meghatározott célokat elősegítse. Ha ezen melléklet egyes részletszabályai adott helyzetben egymással ellentétes iránymutatást adnának, úgy kell eljárni, hogy a választott megoldás minél jobban szolgálja az e mellékletben meghatározott célok megvalósulását.

2.4. Együttműködés elve: e melléklet módosításának előkészítése során a Hivatal – összhangban a VET 143. § (8) bekezdésével – kikéri az elosztók véleményét. Az elosztók az e melléklet értelmezését vagy alkalmazását befolyásoló jogi, szervezeti, adminisztratív vagy egyéb változásokról a Hivatalt megfelelő időben és megfelelő tartalommal tájékoztatják.

2.5. Összehasonlíthatóság elve: e melléklet alkalmazásának eredményeként az elosztók költségstruktúrái közvetlenül összehasonlíthatóvá válnak.

2.6. Teljeskörűség elve: a 6.3–6.6. pont szerinti tételek kivételével az ezen melléklet szerinti költség-hozzárendeléseket követően az elosztónál nem maradhat fel nem osztott (altevékenységhez nem rendelt) költség.

3. Fogalommeghatározások

3.1. Egyéb árbevétel: a rendszerhasználati díjakból származó árbevételén kívüli, azaz a VET szerinti külön díjakból származó, valamint a nem hatósági árak alapján képződő bevételek.

3.2. Egyéb eszközök: az engedélyköteles tevékenység végzését szolgáló azon tárgyi eszközök és immateriális javak, amelyek nem tartoznak sem a 3.3. pont szerinti hálózati eszközök, sem a 3.4. pont szerinti hálózati eszközökhöz kapcsolódó eszközök közé, így például az irodaépületek, az Sztv. szerinti műszaki járművek és egyéb járművek, valamint az ezen eszközök védelmét szolgáló objektumok.

3.3. Hálózati eszközök: az engedélyköteles tevékenység végzését közvetlenül és tartósan szolgáló eszközök közül ide tartoznak a vezetékek, ideértve a kábeleket és a szabadvezetékeket tartószerkezeteikkel együtt, az alállomások, a transzformátorállomások, a kapcsolóállomások, beleértve az azokban található telemechanikai berendezéseket is, továbbá az előbbiek telkei és épületei, beleértve a vagyonvédelmi rendszereket, valamint az üzemi épületeket és építményeket is, az előzőekhez kapcsolódó szolgalmi jogok, valamint a fogyasztásmérők, beleértve a hozzájuk kapcsolódó hangfrekvenciás körvezérlő (HKV) és rádiófrekvenciás körvezérlő (RKV) berendezéseket és csatlakozókat.

3.4. Hálózati eszközökhöz kapcsolódó eszközök: a 3.3. pont szerinti hálózati eszközök közé nem tartozó, az engedélyköteles tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlen tárgyi eszközök és immateriális javak. Ide tartoznak a hálózati informatikai eszközök, beleértve a rendszerirányítási, üzemirányítási, távmegfigyelési, távkapcsolási, mérési, adatgyűjtő és számlázási tevékenységet kiszolgáló informatikai eszközöket – hardvereket és szoftvereket – a szükséges jelátviteli kapcsolatokkal, valamint a távközlési és hírközlési eszközöket; a hálózati eszközökhöz kapcsolódó immateriális javak, ideértve a licenceket, vezetékjogokat, szolgalmi jogokat; a hálózati eszközökhöz kapcsolódó üzemi ingatlanok, ideértve a raktárakat, veszélyesanyag-tárolókat, a garázsokat és az üzemirányítási ingatlanokat is, valamint az ezen eszközök védelmét szolgáló eszközök.

3.5. Költségarányosan rész-, illetve altevékenységre felosztandó költségek: olyan költségek, amelyek rész-, illetve altevékenységhez történő hozzárendelésére a 3.7. pont szerinti közvetlenül altevékenységhez, illetve résztevékenységhez rendelhető költségek, valamint a 3.12. pont szerinti vetítési alappal felosztott költségek felosztását követően, költségarányosan kerül sor, a 6.9-6.12. pontban foglaltakra is figyelemmel.

3.6. Költségnemek: az elosztók által az Sztv.-nek megfelelően használt költségcsoportok:

3.6.1. anyagköltség,

3.6.2. igénybe vett szolgáltatások költsége,

3.6.3. egyéb szolgáltatások költsége,

3.6.4. bérköltség,

3.6.5. személyi jellegű egyéb kifizetések,

3.6.6. bérjárulékok,

3.6.7. értékcsökkenési leírás.

3.7. Közvetlenül altevékenységhez, illetve résztevékenységhez rendelhető költségek: olyan költségek, amelyek felmerülésükkor közvetlenül az adott altevékenységhez, illetve résztevékenységhez rendelhetőek, a 6.9-6.12. pontban foglaltakra is figyelemmel.

3.8. Madárvédelmi költségek: a 3.9. pont szerinti működési költségeken belüli azon költségek, amelyek kifejezetten a madarak védelmét szolgálják.

3.9. Működési költségek: az üzleti évben elszámolt költségek összessége csökkentve a hálózati eszközök és a hálózati eszközökhöz kapcsolódó eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírással, valamint az esetlegesen anyagköltségként kimutatott hálózati veszteség pótlási költségével, valamint az aktivált saját teljesítmények értékével.

3.10. Rendszerhasználati díj: A VET-ben ekként használt fogalom.

3.11. Személyi jellegű ráfordítások: az Sztv.-ben ekként használt fogalom, a 3.6.4., a 3.6.5., valamint a 3.6.6. alpontban meghatározott költségnemek összefoglaló neve.

3.12. Vetítési alappal felosztott költségek: olyan költségek, amelyek közvetlenül nem rendelhetők egy adott szervezeti egységhez, résztevékenységhez vagy altevékenységhez, hanem adott szervezeti egységekre, résztevékenységekre vagy altevékenységekre utólag, jellemző vetítési alapok alkalmazásával kerülnek felosztásra, a 6.9-6.12. pontban foglaltakra, továbbá az éves beszámolóját az Sztv. 9/A. §-a alapján az IFRS szerint elkészítő társaság (a továbbiakban: IFRS-t alkalmazó) esetében a 9.2. pontra is figyelemmel.

4. Tevékenységstruktúra

4.1. Az engedélyköteles tevékenységen (elosztáson) belül a Hivatal az alábbi rész- és azon belül altevékenységeket különbözteti meg a villamos energia, földgáz és távhő iparágakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló MEKH rendeletben meghatározott, V501r adatszolgáltatási számú adatlap (a továbbiakban: V501r adatlap) szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel összhangban:

4.1.1. Karbantartás

4.1.1.1. NAF/KÖF transzformátor-állomás karbantartás

4.1.1.2. KÖF/KIF transzformátor-állomás karbantartás

4.1.1.3. KIF hálózat karbantartása

4.1.1.4. KÖF hálózat karbantartása

4.1.1.5. NAF hálózat karbantartása

4.1.2. Üzemvitel, diagnosztika

4.1.2.1. NAF/KÖF transzformátor-állomás bejárás, diagnosztika, üzemeltetés

4.1.2.2. KÖF/KIF transzformátor-állomás bejárás, diagnosztika, üzemeltetés

4.1.2.3. KIF hálózati bejárás, diagnosztika, üzemeltetés

4.1.2.4. KÖF hálózati bejárás, diagnosztika, üzemeltetés

4.1.2.5. NAF hálózati bejárás, diagnosztika, üzemeltetés

4.1.3. Mérés, leolvasás

4.1.3.1. Leolvasás és mérési központ üzemeltetés

4.1.3.2. Mérőhelyi munkák és kapcsolódó tevékenységek

4.1.4. Elosztói ügyfélkapcsolatok

4.1.4.1. Elosztói ügyfélszolgálati csatornák működtetése

4.1.4.2. Elosztói számlázás, kézbesítés

4.1.4.3. Elosztói követelések beszedése

4.1.5. Üzemirányítás (egyben altevékenység is)

4.1.6. Üzemzavar-elhárítás

4.1.6.1. NAF/KÖF transzformátor-állomás üzemzavar-elhárítás

4.1.6.2. KÖF/KIF transzformátor-állomás üzemzavar-elhárítás

4.1.6.3. KIF hálózat üzemzavar-elhárítás

4.1.6.4. KÖF hálózat üzemzavar-elhárítás

4.1.6.5. NAF hálózat üzemzavar-elhárítás

4.1.7. Támogató tevékenységek

4.1.7.1. Humánerőforrással kapcsolatos feladatok ellátása

4.1.7.2. Pénzügyi, számviteli, adózási és kontrolling feladatok ellátása

4.1.7.3. Marketing

4.1.7.4. Minőségirányítás

4.1.7.5. Egyéb támogató tevékenységek

5. Rész- és altevékenység-meghatározások

5.1. Karbantartás (az elosztás résztevékenysége): a használatban lévő hálózati eszközök folyamatos, zavartalan és biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási és karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást és tisztítást, a szükséges alkatrészek és berendezésrészek cseréjét, valamint pótlását, továbbá mindazon javítási és karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat és a berendezés biztonságos működése érdekében el kell végezni, és amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.

5.2. Üzemvitel, diagnosztika (az elosztás résztevékenysége): az üzemvitel a hálózati eszközök üzemeltetése során, illetve tartalékban állásuk időtartama alatt végzett minden olyan tevékenység, amely a berendezések előírt paraméterek szerinti üzemkészségének megőrzését és az üzemirányító által elrendelt üzemállapot-változtatás feltételeinek biztosítását szolgálja, és nem minősül karbantartásnak. A transzformátorállomások és alállomások szekunder fogyasztását nem itt (nem ide osztva), hanem a hálózati veszteség részeként kell elszámolni. A diagnosztika a villamos berendezés üzemi jellemzőinek meghatározására irányuló mérés vagy méréssorozat, amelynek eredményei alapján a berendezés állapota minősíthető és a szükséges beavatkozás megtervezhető.

5.3. Mérés, leolvasás (az elosztás résztevékenysége): a mérőberendezések leolvasását, az ahhoz közvetlenül kapcsolódó adatkezelést, a mérőhelyi munkákat, a profilmérés üzemeltetést, valamint az ellenőrzést, hitelesítést, a kikapcsolást, az elszámolási adatok képzését és a piaci szereplők részére történő továbbítását, továbbá a mérési központ üzemeltetését foglalja magába.

5.4. Leolvasás és mérési központ üzemeltetése (a mérés, leolvasás elosztási résztevékenység altevékenysége):

a mérőberendezések leolvasását – ideértve a helyszíni és a távleolvasást –, az elszámolási adatok képzését és a piaci szereplők részére történő továbbítását, valamint a mérési központ üzemeltetését foglalja magában, beleértve a tervezést, a helyszíni leolvasást, és az informatikai rendszerekbe történő betáplálást is.

5.5. Mérőhelyi munkák és kapcsolódó tevékenységek (a mérés, leolvasás elosztási résztevékenység altevékenysége):

a mérőberendezésekkel összefüggésben végzett tevékenységeket tartalmazza – beleértve a mérő fel- és leszerelését, ellenőrzését, hitelesítését, a kikapcsolást, a mérők felmérési tevékenységét, a mérők bekapcsolását és a mérés átalakítását, de nem beleértve a visszakapcsolást – a mérőkkel kapcsolatban esetlegesen felmerülő karbantartási vagy üzemzavar-elhárítási tevékenységek kivételével, amelyek az azonos nevű résztevékenységekhez sorolandók.

5.6. Elosztói ügyfélkapcsolatok (az elosztás résztevékenysége): ennek keretében az intézmény, illetve szervezet kapcsolatot tart ügyfeleivel, kereskedőivel és igénybejelentőivel. A tevékenység rendeltetése az intézmény, illetve szervezet szolgáltatásaival és tevékenységeivel kapcsolatos ügyintézés, panaszkezelés, kérelmek elbírálása, az ügyfelek tájékoztatása és kérdéseik megválaszolása, továbbá a számlázás és kézbesítés, követelés- és hátralékkezelés, a behajtás, valamint a szolgáltatási díj beszedése és a követelések értékesítése, illetve faktorálása.

5.7. Elosztói ügyfélszolgálati csatornák működtetése (az elosztói ügyfélkapcsolatok elosztói résztevékenység altevékenysége): ennek keretében az intézmény, illetve szervezet kapcsolatot tart ügyfeleivel, kereskedőivel és igénybejelentőivel Rendeltetése az intézmény, illetve szervezet szolgáltatásaival és tevékenységeivel kapcsolatos ügyintézés, panaszkezelés, kérelmek elbírálása, az ügyfelek tájékoztatása és kérdéseik megválaszolása.

5.8. Elosztói számlázás, kézbesítés (az elosztói ügyfélkapcsolatok elosztói résztevékenység altevékenysége): a szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó bizonylat kiállítását és annak az ügyfélhez való eljuttatását foglalja magában.

5.9. Elosztói követelések beszedése (az Elosztói ügyfélkapcsolatok elosztói résztevékenység altevékenysége): a lejárt vagy le nem járt szolgáltatási díjak beszedése, valamint a követelések behajtása és érvényesítése érdekében tett intézkedéseket foglalja magában. Ide tartozik az ügyfelek, kereskedők, illetve ezek képviselőinek személyes, telefonos vagy egyéb módon történő megkeresése, jogi – peres és nemperes, bírósági, közjegyzői – eljárások megindítása, felszólító levelek kiküldése, külső jogász megbízása, az ügyfelekkel kapcsolatos pénzhez jutási és pénzkifizetési tevékenységek, a készpénzátutalási megbízás és belföldi postautalvány alkalmazása, POS-terminálok üzemeltetése, az ilyen jellegű szolgáltatások igénybevétele, valamint a követelések értékesítése, illetve faktorálása, ide nem értve az egyéb ráfordítások között elszámolt, könyv szerinti érték alatti követelések értékesítése miatt keletkezett értékvesztés, árfolyamveszteség összegét.

5.10. Üzemirányítás (az elosztás résztevékenysége, egyben altevékenység is): a berendezések üzemállapota feletti rendelkezést foglalja magába, ideértve az üzemelőkészítést, irányítástechnikát, rendelkezésre állást is.

5.11. Üzemzavar-elhárítás (az elosztás résztevékenysége): az elosztó eszközein fellépő minden olyan, üzemi hiba elhárítására irányuló tevékenység, ahol a hiba következtében a villamosenergia-rendszerben, hálózatain olyan esemény következik be, amely a villamos energia elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását korlátozza, illetve megszünteti vagy a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát veszélyezteti, illetve a felhasználók villamosenergia-ellátása teljesen vagy részlegesen megszűnik.

5.12. Támogató tevékenységek (az elosztás résztevékenysége): az elosztáshoz tartozó, ugyanakkor a többi rész-, illetve az azokon belüli altevékenységekhez közvetlenül nem rendelt humánerőforrással kapcsolatos feladatok, pénzügyi, számviteli, adózási és kontrolling feladatok, a marketing- és minőségirányítási funkciók, továbbá a fentiekbe nem sorolt egyéb, támogató jellegű funkciók ellátását foglalja magában. Elsősorban a 2.6. pont szerinti teljeskörűség elvének megfelelően szerepeltetett résztevékenység. E mellékletben meghatározott résztevékenységek külső fél általi ellátása kapcsán a külső félnél felmerülő támogató jellegű tevékenységek – mivel elkülönítésük az elosztónál jellemzően nem lehetséges – nem képezik e résztevékenység részét, az e tevékenységekhez kapcsolódó költségek – implicit módon – más rész-, illetve altevékenységeknél jelennek meg. A madárvédelmi költségek – a 6.3.3. alpont szerinti külön gyűjtött költségek (a jogszabályi előírások miatti madárvédelmi költségek) kivételével – nem tekintendők a támogató tevékenységek részének; azokat a többi rész- és altevékenységhez kell hozzárendelni (ráosztani).

5.13. Humánerőforrással kapcsolatos feladatok ellátása (az elosztási támogató tevékenységek résztevékenység altevékenysége): az engedélyköteles tevékenységhez tartozó mindazon funkciók és vezetési módszerek összessége, amelyek egy adott szervezeten belül a munkaerő kiválasztásától, a munkaerő fejlesztésén keresztül, a teljesítmény méréséig és a karriermenedzsmentig foglalkozik az emberi erőforrás működésével és annak észszerű, hatékony felhasználásával annak érdekében, hogy az egyéni és szervezeti célok megvalósuljanak, beleértve a munkaszerződések kezelését, és a munkaügyi statisztikák készítését is.

5.14. Pénzügyi, számviteli, adózási és kontrolling feladatok ellátása (az elosztási támogató tevékenységek résztevékenység altevékenysége): az engedélyköteles tevékenységhez tartozó pénzkezelést, pénzgazdálkodást, pénzforgalmi, illetve fizetési számlák kezelését, cash-pool üzemeltetést, könyvviteli szolgáltatást, beszámolók készítését, a kötelező és vezetőségi jelentésszolgáltatást, adóbevallások készítését, adók kiszámítását, a terv- és tényadatok összevetését, hatékonysági számítások és elemzések elvégzését, valamint a pénzügyi teljesítmények mérését foglalja magába.

5.15. Marketing (az elosztási támogató tevékenységek résztevékenység altevékenysége): azokat a tevékenységeket foglalja magában, amelyek során az engedélyköteles tevékenységhez kapcsolódóan a fogyasztók igényeinek kielégítése érdekében elemzik a piacot, ideértve a piackutatást, megismertetik a terméket a fogyasztókkal, ideértve a kommunikációt és a reklámot, megszervezik az értékesítést, ideértve az elosztáspolitikát, valamint befolyásolják a fogyasztók vásárlási szokásait, ideértve az eladásösztönzést, a márkakezelést, az energiatakarékossági kampányokat, a brandinget, a sajtókapcsolatokat.

5.16. Minőségirányítás (az elosztási támogató tevékenységek résztevékenység altevékenysége): azokat a tevékenységeket foglalja magába, amelyek során az engedélyköteles tevékenységhez kapcsolódóan meghatározzák és megvalósítják a minőséggel kapcsolatos alapelveket, a stratégiai tervezést – nem beleértve a hálózati stratégiai tervezést –, az erőforrásokkal való gazdálkodás rendszerét, valamint a minőséggel kapcsolatos tervezést, működtetést és értékelést, ideértve a folyamatszabályozást, ISO vagy egyéb minőségbiztosítási rendszerek működtetését is.

5.17. Egyéb támogató tevékenységek (az elosztási támogató tevékenységek résztevékenység altevékenysége): a támogató tevékenységek résztevékenységhez rendelt olyan elemeket, illetve ezek költségeit tartalmazza, amelyek kiindulásként sem közvetlen, sem közvetett módon nem kerülnek hozzárendelésre az 5.13-5.16. pont szerinti altevékenységek egyikéhez sem. A logisztikai szolgáltatások – ideértve a beszerzést és a raktározást – költségei nem az egyéb támogató tevékenységek altevékenységre, hanem közvetlenül az érintett rész-, illetve altevékenységekre osztandók rá.

6. A költségnyilvántartás és a költségfelosztás általános szabályai

6.1. A Hivatal vizsgálja, hogy az elosztók a 3.9. pont szerinti működési költségeiket miként osztották fel vagy rendelték hozzá az egyes – 4. alcím szerinti – rész-, illetve altevékenységekhez. A hozzárendelés vagy felosztás kizárólag a költségnemek szerint csoportosított költségekre vonatkozik, az azokon kívüli ráfordításokra nem, figyelembe véve a 6.3-6.6. pontban foglaltakat is.

6.2. A Hivatal vizsgálja, hogy az elosztók a rész- és altevékenységekre történő költségfelosztást oly módon hajtják-e végre, hogy az Sztv. szerinti költségnem-helyes nyilvántartás az altevékenységekre történő felosztást követően, altevékenységenként is megmaradjon. Amennyiben az analitikus költségnem-helyes nyilvántartás nem biztosítható, a Hivatal vizsgálhatja az alkalmazott módszertant annak megítélése érdekében, hogy az lehetővé teszi-e a költségnemek szerinti nyilvántartás számszaki becsléseken alapuló, konzisztens megvalósítását.

6.3. A V501r adatlap szerinti adatszolgáltatási kötelezettségre is figyelemmel, a Hivatal vizsgálata kiterjed az elosztók által az alábbi költségekről vezetett analitikus nyilvántartásokra:

6.3.1. menedzserbiztosítások,

6.3.2. végkielégítések,

6.3.3. madárvédelmi költségek,

6.3.4. mérők mintavételes hitelesítésének eljárási díja,

6.3.5. MEKH-felügyeleti díj,

6.3.6. az engedélyes által fizetett egyéb hatósági díjak, illetékek és járulékok (fajtánként) – amelyeket költségként számolnak el,

6.3.7. casco biztosítások,

6.3.8. reklámköltségek.

6.4. A V501r adatlap szerinti adatszolgáltatási kötelezettségre is figyelemmel, a Hivatal vizsgálata kiterjed az elosztók által az alábbi ráfordításokról vezetett analitikus nyilvántartásokra:

6.4.1. bírságok,

6.4.2. kötbérek,

6.4.3. késedelmi kamatok,

6.4.4. fejlesztésre átadott pénzeszközök,

6.4.5. térítésmentesen átadott eszközök könyv szerinti értéke,

6.4.6. nyújtott támogatások,

6.4.7. átvállalt kötelezettségek,

6.4.8. egyéb ráfordítások között nyilvántartott adók (fajtánként),

6.4.9. az engedélyes által fizetett egyéb hatósági díjak, illetékek és járulékok (fajtánként) – amelyeket ráfordításként számolnak el,

6.4.10. kártérítések,

6.4.11. elengedett követelések.

6.5. A 6.3. pont szerinti költségek és a 6.4. pont szerinti ráfordítások nem osztandók fel rész-, illetve altevékenységekre.

6.6. A költségek és ráfordítások egy részének vizsgálata külön módszertanok szerint történik, ezért ezek a költségek sem közvetlenül, sem közvetve nem rendelendők hozzá egyetlen rész-, illetve altevékenységhez sem, a ráfordítások egyébként sem osztandók fel rész-, illetve altevékenységekre. Ezek a költségek és ráfordítások az alábbiak:

6.6.1. az aktivált saját teljesítmények érdekében felmerült költségek,

6.6.2. az egyéb árbevételt eredményező tevékenységek költségei, illetve ráfordításai, figyelemmel a 6.2. pontra,

6.6.3. az eladott áruk beszerzési értéke, (bele nem értve a 6.6.2. és 6.6.6. alponthoz tartozó ELÁBÉ értékét), az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke, (bele nem értve a 6.6.2. alponthoz tartozó közvetített szolgáltatások értékét),

6.6.4. a 3.3. pont szerinti hálózati eszközökön elszámolt értékcsökkenési leírás,

6.6.5. a 3.4. pont szerinti hálózati eszközökhöz kapcsolódó eszközökön elszámolt értékcsökkenési leírás,

6.6.6. a hálózati veszteség pótlására beszerzett villamos energia költsége, illetve ráfordítása a transzformátor-állomások, alállomások szekunder fogyasztását is beleértve.

6.7. A Hivatal jogosult vizsgálni, hogy a 6.3-6.4. pont szerinti analitikus nyilvántartások szoros kapcsolatban állnak-e a főkönyvi könyveléssel, és biztosított-e köztük az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetősége, továbbá, hogy a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés, ellenőrzés és visszakeresés logikailag zárt rendszerben történik-e, függetlenül az adathordozó fajtájától és a feldolgozás technikájától (kézi vagy gépi).

6.8. A Hivatal vizsgálja, hogy az elosztók biztosítják-e, hogy az e mellékletben meghatározott rész- és altevékenységeknél részletesebb bontásban gyűjtött költségeik egyértelműen megfeleltethetők legyenek az e melléklet szerinti rész- és altevékenységi bontásnak.

6.9. A Hivatal vizsgálja, hogy az elosztók a 6.3. és 6.6. pont alá nem tartozó felosztandó költségeiket – ahol ez lehetséges – közvetlenül a 4. alcím szerinti altevékenységekhez rendelték-e, továbbá, hogy az egyes altevékenységekhez közvetlenül nem rendelhető költségek esetében az általuk alkalmazott, altevékenységi szinttől eltérő költségcsoportok szintjéről előre meghatározott szabályok szerint rendelik-e hozzá a költségeket az egyes altevékenységekhez. A hozzárendelés során altevékenységre fel nem osztott költség nem maradhat.

6.10. A Hivatal az altevékenységekre felosztott költségeket a hozzárendelés módja szerint is, az alábbi csoportosításban vizsgálja:

6.10.1. közvetlenül altevékenységhez – kivéve az egyéb támogató tevékenységek altevékenységet – hozzárendelt költségek (altevékenységenként),

6.10.2. az altevékenységhez más költségcsoport szintről egy vagy több lépésben valamilyen természetes változó – létszám, munkaóra, darabszám, vagy egyéb változó – mint vetítési alap alkalmazásával közvetett módon hozzárendelt, azaz vetítési alappal ráosztott költségek,

6.10.3. az altevékenységre más költségcsoport szintről – a 6.10.1. és 6.10.2. alpont szerinti hozzárendelések utáni – altevékenységi költségarányok alapján, egy vagy több lépésben ráosztott költségek.

6.11. A közvetlenül az egyes résztevékenységekhez rendelhető, de az adott résztevékenységen belül a 4. alcímben meghatározott egyik altevékenységhez sem kapcsolható költségeket – a támogató tevékenységek résztevékenység kivételével – az adott résztevékenységhez tartozó altevékenységek között kell felosztani. A támogató tevékenységek résztevékenységhez rendelhető, de közvetlenül az azon belül meghatározott egyik altevékenységhez sem kapcsolható költségeket az egyéb támogató tevékenységek altevékenységhez kell besorolni.

6.12. A Hivatal – a V501r adatlap „Ráosztás módja szerinti feloszt” és „Költségnemek szerinti felosztás” elnevezésű munkalapjaira is figyelemmel – vizsgálja, hogy az elosztók a 6.1-6.11. pont szerinti költségfelosztást követően a támogató tevékenységek résztevékenységen belüli altevékenységekhez rendelt költségeiket a többi résztevékenység altevékenységeire az egyes altevékenységekre addig összesen ráosztott költségek összegének arányában osztják-e fel.

6.13. A Hivatal vizsgálja, hogy az elosztók belső szabályzataikban – az e mellékletben meghatározott elvek érvényesülésére is figyelemmel – rögzítik-e a rész- és altevékenységekre történő költségfelosztás módszerét és folyamatát, ideértve a bemenő adatok, a felosztási sorrend és a vetítési alapok meghatározását, a költségfelosztás lépéseit, továbbá, hogy a költségfelosztás során alkalmazott vetítési alapok számszerű értékeit oly módon tartják-e nyilván, hogy azok utólag is ellenőrizhetők legyenek, valamint, hogy a költségfelosztásokat a belső szabályzatok alapján olyan módon dokumentálják-e, hogy a költségfelosztás eredménye a bemenő adatokig egyértelműen visszakövethető legyen.

6.14. A kiszervezett szolgáltatások esetében vizsgálati szempont, hogy biztosított-e – szükség esetén a kapcsolódó szerződések módosításával – a felmerült költségek egyértelmű hozzárendelése az egyes rész- és altevékenységekhez.

6.15. A kapcsolt felektől igénybe vett szolgáltatások esetében az elosztók által vezetett külön nyilvántartást a Hivatal az alábbi bontásban vizsgálja:

6.15.1. a kapcsolt fél által alkalmazott költségfelosztás: ha a kapcsolt fél nem kizárólag az adott elosztó számára nyújt szolgáltatást, annak bemutatása, hogy a kapcsolt fél a költségeit költségnemi bontásban milyen módon osztotta meg az adott elosztó, illetve az egyéb szerződő felek részére nyújtott szolgáltatások árazása tekintetében,

6.15.2. a szolgáltatások árazása során a kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs mértéke és számítási módja.

6.16. A Hivatal vizsgálja az e mellékletben meghatározott vetítési alapoktól és módszerektől való eltérést. Az eltérést akkor tekinti indokoltnak, ha az pontosabb költség-hozzárendelést tesz lehetővé, vagy ha a költség-hozzárendelés lényegesen könnyebb megvalósítását eredményezi úgy, hogy annak szakmai megalapozottsága nem csökken.

6.17. A költségfelosztás eredményét az elosztók a V501r adatlapon nyújtják be a Hivatalnak, amely a felosztott költségeket – a V501r adatlap „Ráosztás módja szerinti feloszt” és a „Költségnemek szerinti felosztás” nevű munkalapjaira figyelemmel – a támogató tevékenységek résztevékenységre, illetve annak altevékenységeire jutó költségeknek a többi altevékenységre történő felosztását megelőző és azt követő állapot szerint is tartalmazza. A Hivatal ezzel összefüggésben vizsgálja, hogy az adatlapokon keresztül biztosított-e a tevékenységi beszámolóval való végső egyezőség ellenőrizhetősége, továbbá minden rész- és altevékenység esetében megállapítható-e, hogy az adott rész- és altevékenységre felosztott összes költségből mennyi

6.17.1. a közvetlenül hozzárendelt,

6.17.2. a vetítési alappal ráosztott,

6.17.3. a költségarányosan ráosztott

7. Egyéb nyilvántartások és szabályzatok vizsgálata

7.1. Követelésállományok

7.1.1. Az elosztók követelésállományát és az azokhoz kapcsolódó tranzakcióik nyilvántartását a Hivatal az alábbiak szerint vizsgálja.

7.1.2. A Hivatal a vevői követeléseket az ezen melléklet szerinti alapvető engedélyköteles és egyéb tevékenységekre vonatkozóan elkülönülten, az alábbi korosítási kategóriákba soroltan vizsgálja, azok napokban kifejezett lejártsága szerint:

7.1.2.1. még nem lejárt követelésállomány,

7.1.2.2. 1-30 nap,

7.1.2.3. 31-60 nap,

7.1.2.4. 61-90 nap,

7.1.2.5. 91-180 nap,

7.1.2.6. 181-360 nap és

7.1.2.7. 360 napon túli követelések.

7.1.3. A vizsgálat kiterjed a peresített követelésekről az e melléklet szerinti alapvető engedélyköteles és egyéb tevékenységekre vonatkozóan vezetett teljes körű, elkülönített nyilvántartásokra.

7.1.4. A Hivatal az ezen melléklet szerinti alapvető engedélyköteles és egyéb tevékenységekre vonatkozóan elkülönítetten vezetett, alábbiakra vonatkozó nyilvántartásokat vizsgálja:

7.1.4.1. a tárgyévben értékesített követelések,

7.1.4.2. a tárgyévben behajthatatlannak minősített követelések, és a már behajthatatlannak minősített követelésekre befolyt összegek egyenlege,

7.1.4.3. az elengedett követelések és az ebből származó ráfordítások.

7.1.5. A 7.1.4.1. pont esetében a következők nyilvántartását is vizsgálja a Hivatal:

7.1.5.1. értékesített követelés bruttó értéke,

7.1.5.2. az elszámolt értékvesztés összege,

7.1.5.3. az értékesítésből származó bevétel,

7.1.5.4. a követelések engedményezéséből származó eredmény.

7.2. A rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos hatósági áras tarifabevételeken kívüli bevételek és az ezekhez rendelt költségek és ráfordítások

7.2.1. A vizsgálat kiterjed a 3.1. pont szerinti egyéb árbevételek elkülönített nyilvántartására és az e bevételekre vonatkozó elkülönített analitikára. Ennek keretében a Hivatal kérheti annak alátámasztását, hogy a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét zárt könyvelési és kontrolling rendszer biztosítja.

7.2.2. A Hivatal vizsgálja, hogy az egyéb árbevétel tételekhez jogcímenként hozzárendeltek-e minden olyan költséget és ráfordítást, amely az adott árbevételt keletkeztető tevékenység elvégzése nélkül egyébként nem merült volna fel.

7.3. Az elosztók (belső) szabályzatai

7.3.1. A Hivatal kérheti annak igazolását az elosztóktól, hogy a kiadások számviteli nyilvántartásaival kapcsolatos vállalati szabályzatok – a 6.13. pontban foglaltakkal összhangban – évente aktualizáltak, és tartalmazzák:

7.3.1.1. a kiadások elszámolása és nyilvántartása során a gyakorlatban alkalmazott folyamatok részletes leírását – beleértve a megosztásukhoz használt vetítési alapok tételes, az előállításuk pontos módját is tartalmazó bemutatását – a számviteli szétválasztástól az altevékenységekre való költségallokációig, valamint a vonatkozó adatszolgáltatásig;

7.3.1.2. a 7.3.1.1. alponttal kapcsolatos esetleges ellenőrző lépéseket, sarokszámegyezőségeket, az elektronikus vállalatirányítási-ügyviteli rendszerből származó, a számításokhoz használt kimutatások (exportfájlok) előállításának és szűrésének feltételeit, továbbá az adatok további szűréséhez kapcsolódó lépéseket is;

7.3.1.3. az adatszolgáltatáshoz használt háttérszámítások táblázatainak bemutatását;

7.3.1.4. a kiszervezett tevékenységekre vonatkozó szolgáltatási szerződésekkel kapcsolatban a nyújtott szolgáltatások ellenértékének meghatározására alkalmazott elvek és módszerek részletes és pontos leírását;

7.3.1.5. az elszámolóáras vagy tervszámokon alapuló átalánydíjas elszámolások esetén a terv- és tényadatok kiigazításának mechanizmusát és szabályait, valamint a normaidők meghatározásának és felülvizsgálatának módját;

7.3.1.6. az elosztó által az elektronikus vállalatirányítási-ügyviteli rendszerben használt költséggyűjtési egységek („projektstruktúra-tervelemek – PST”, „rendelések”, „költséghelyek” és egyéb kontrolling-objektumok) tételes vagy főbb csoportok szerinti, az alkalmazásuk eseteinek egyértelmű meghatározását is tartalmazó bemutatását;

7.3.1.7. a karbantartás, az üzemvitel és diagnosztika, valamint az üzemzavar-elhárítás résztevékenységekhez kapcsolódó költséggyűjtési egységek gyakorlati alkalmazásának pontos leírását.

8. Egyéb szabályok

8.1. Amennyiben az elosztó engedélyköteles tevékenysége során olyan új költségtípus merül fel, amely miatt új főkönyvi számla megnyitása válik szükségessé, a Hivatal – a V501r adatlap szerinti adatszolgáltatási kötelezettségre is figyelemmel – vizsgálja, hogy az elosztó kialakította-e a vonatkozó analitikus nyilvántartást és ennek megfelelően módosította-e a tevékenységi költségkimutatásra vonatkozó szabályozását. Ennek keretében vizsgálandó, hogy az adott költség mely résztevékenységhez, és azon belül mely altevékenységhez köthető. Ha ez egyértelműen nem határozható meg, a vizsgálat kiterjed arra is, hogy a költséget másodlagosan, a költség besorolásának megfelelő vetítési alappal ráosztották-e az altevékenységre.

8.2. Amennyiben olyan változás következik be, amely az e melléklet szerinti költség-hozzárendeléseket is érinti – ideértve a szervezeti átalakítást vagy tevékenység ki- vagy visszaszervezését –, a Hivatal vizsgálja, hogy az új helyzetben is biztosított-e a költségek egyértelmű nyilvántartása, valamint rész- és altevékenységhez történő hozzárendelése. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy a változásokat szükség esetén a 6.13. pont szerinti belső szabályzatokban átvezették-e.

8.3. A Hivatal vizsgálja, hogy az elosztó eleget tett-e azon kötelezettségének, hogy a változást követő első adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztassa a Hivatalt a költségstruktúrájában bekövetkezett minden olyan változásról, amely a külön szabályzatban rögzített tevékenység-költségek kimutatását érinti, továbbá a vetítési alap megváltozásáról, valamint új főkönyvi számla megnyitásáról és annak a költségfelosztásba történő integrálásáról.

9. IFRS-t alkalmazók

9.1. Az ezen alcímben szereplő egyes mérleg- és eredménykimutatás-kategóriák értelmezése során a Hivatal figyelembe veszi az IFRS-t alkalmazókra vonatkozó specifikus útmutatásokat.

9.2. A 9.1. pontra tekintettel a Hivatal az IFRS-t alkalmazónál a 3. alcím szerinti fogalommeghatározásokat az alábbi kiegészítésekkel alkalmazza, és vizsgálata e kiegészítő szempontokban foglaltakra is kiterjed.

9.2.1. Összes (egyéb) működési költség, ráfordítás:

9.2.1.1. A Hivatal vizsgálja, hogy az IFRS-t alkalmazók a folytatódó és a megszűnt tevékenységekből származó bevételeket, valamint az azokhoz kapcsolódó költségeket és ráfordításokat az érintett sorokon együttesen, a folytatódó és megszűnt tevékenységek megbontása előtt adták-e meg.

9.2.1.2. A Hivatal vizsgálja, hogy amennyiben a gazdálkodó egység a saját előállítású eszközök aktivált értékéhez és a saját termelésű készletek állományváltozásához kapcsolódó költségeket nettó módon számolta el, az ezekhez kapcsolódóan elszámolt költségek összegét – a nettósítás hatása nélkül – a megfelelő költségsorokon mutatta-e ki. A Hivatal ennek keretében vizsgálja azt is, hogy annak érdekében, hogy a társaság eredménye ne változzon, az eredménykimutatás saját előállítású eszközök aktivált értéke sorát ellentétes előjellel módosították-e.

9.2.1.3. A Hivatal vizsgálja, hogy ha a társaság az IFRS 11 Közös megállapodások című standard hatálya alá tartozó közös megállapodás alapján végzett tevékenységének elszámolása az Sztv. szerinti elszámolástól eltér, az e tevékenységgel kapcsolatban felmerült anyagjellegű ráfordítások értékét, személyi jellegű ráfordítások értékét, biztosítások értékét, egyéb ráfordítások, illetve bevételek értékét, valamint pénzügyi ráfordítások, illetve bevételek értékét úgy határozta-e meg, mintha e tevékenység teljesítményét az Sztv. szerint számolta volna el. A Hivatal vizsgálja továbbá, hogy a társaság eredménykimutatás-soronként megadta-e, hogy a korrekció következtében az egyes eredménykimutatás-sorok hogyan változtak.

9.2.2. Anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások költsége:

9.2.2.1. A Hivatal vizsgálja, hogy az IFRS-t alkalmazók a költségeiket tájékoztató információként anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei és egyéb szolgáltatások költségei szerinti költségnem-bontásban is megadták-e. A Hivatal a költségnem szerinti besorolás vizsgálata során a felmerült költségek jellegét veszi figyelembe, és nem azt, hogy azok az IFRS szerint összeállított beszámolóban mely eredménykimutatás-soron kerültek bemutatásra. A konkrét költségnembe sorolás tekintetében az Sztv. általános rendelkezései az irányadóak.

9.2.2.2. E pont szerinti költségnem kategóriába tartozik:

9.2.2.2.1. a más vállalkozó által végzett fuvarozás, szállítás és rakodás költsége,

9.2.2.2.2. a más vállalkozó által végzett fenntartási munkák költsége,

9.2.2.2.3. a más vállalkozó által végzett raktározás, csomagolás költsége,

9.2.2.2.4. a naptári évre fizetett (fizetendő) bérleti díj, lízingdíj,

9.2.2.2.5. a bankköltség,

9.2.2.2.6. a földbérleti díj,

9.2.2.2.7. a bányajáradék,

9.2.2.2.8. a hatósági díj,

9.2.2.2.9. a tanácsadási, szakértői díj,

9.2.2.2.10. a vagyonvédelemmel kapcsolatos költség,

9.2.2.2.11. a bérleti díj,

9.2.2.2.12. a reklámköltség,

9.2.2.2.13. a könyvviteli szolgáltatás díja.

9.2.2.3. Nem tartoznak ide az adók, a fizetett bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, valamint a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül, belföldi vagy külföldi gazdálkodó részére, az üzleti évhez kapcsolódóan – adott támogatások és juttatások összegét.

9.2.3. Bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések és a bérjárulékok:

9.2.3.1. A Hivatal vizsgálja, hogy az IFRS-t alkalmazók a költségeiket tájékoztató információként bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések és a bérjárulékok szerinti költségnem-bontásban is megadták-e. A Hivatal e kategóriák értelmezése során elsődlegesen a felmerült költségek jellegét veszi figyelembe, nem az IFRS-ek szerint összeállított beszámoló eredménykimutatásában alkalmazott megnevezést. A konkrét költségnembe sorolás tekintetében az Sztv. általános rendelkezései az irányadóak.

9.2.3.2. A fenti költségnem kategóriába tartozik:

9.2.3.2.1. a társaság állományába tartozó, illetve az állományába nem tartozók részére tárgyévben bérként, munkadíjként elszámolt összegek,

9.2.3.2.2. az adott időszakban elszámolt bérjárulékok, vagyis a szociális hozzájárulási adó, az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől,

9.2.3.2.3. a társaság állományába tartozó, illetve az állományba nem tartozók részére az elszámolt, munkavégzéssel kapcsolatos, a munkavégzés ellentételezésére – jogszabály alapján kötelezően vagy a munkáltató által önkéntesen – nyújtott kereseten felüli javadalmazások összege, amelyet nem bérként vagy bérjárulékként számoltak el.

9.2.4. Értékcsökkenési leírás:

9.2.4.1. A Hivatal vizsgálja, hogy az IFRS-t alkalmazó az átértékelési modellben elszámolt tárgyi eszközök és immateriális javak, továbbá a valósérték-modellben elszámolt befektetési célú ingatlanok, biológiai eszközök és mezőgazdasági termékek értékcsökkenéssel leírható értékéhez kapcsolódóan tájékoztató információként megadta-e az értékcsökkenés mértékét a valós érték változásaiból fakadó módosítások figyelembevétele nélkül megállapított összegben.

9.2.4.2. A Hivatal vizsgálja, hogy ha a társaság az állami támogatások IAS 20 szerinti elszámolása során a „nettó” módszert alkalmazza, azaz a támogatás összegével csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét, és a támogatást az értékcsökkenthető eszköz élettartama alatt az alacsonyabb értékcsökkenési leíráson keresztül jeleníti meg eredményként, tájékoztató információként megadta-e, hogy az értékcsökkenési leírás hogyan alakult volna a „bruttó” módszer alkalmazása esetén, azaz ha a támogatást elhatárolt bevételként mutatta volna ki.

9.2.4.3. A Hivatal vizsgálja, hogy a társaság tájékoztató információként megadta-e az eszközök bekerülési értékét növelő aktivált leszerelési költségekhez kapcsolódóan a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés mértékét.

9.3. A 6. alcím alkalmazása során az IFRS-t alkalmazók esetében a Hivatal az alábbi kiegészítő szempontot veszi figyelembe:

9.3.1. A Hivatal vizsgálja, hogy az IFRS-t alkalmazók a Hivatal részére tájékoztató információként levezették-e az eredménykimutatásban elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/F. §-ában meghatározott módszertan alapján megállapított eladott áruk beszerzési értéke közötti különbözetet.