1. § A Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. §1
1. melléklet a 8/2026. (IX. 11.) BM utasításhoz
A Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A Belügyminisztérium jogállása és alapadatai
1. § (1) A Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szerv, amely gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv.
(2) A minisztérium alapadatai a következők:
1. megnevezése: Belügyminisztérium,
2. rövidítése: BM,
3. angol megnevezése: Ministry of Interior,
4. német megnevezése: Ministerium für Inneres,
5. francia megnevezése: Ministère de l’Intérieur,
6. postacíme: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6.,
7. postafiók címe: 1903 Budapest, Pf. 314,
8. vezetője (fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője): belügyminiszter,
9. alapítója: Magyarország Országgyűlése,
10. alapítás dátuma: 1848. április 11.,
11. alapító okirat kelte, iktatási száma: 2019. március 29., KIHÁT/426/3/2019.,
12. jogállása: költségvetési törvény által meghatározott, a központi költségvetésben fejezetet alkotó, központi költségvetési szerv,
13. számlavezetője: Magyar Államkincstár,
14. előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01483305-00000000,
15. adóigazgatási azonosító száma: 15311605-2-41,
16. PIR törzsszáma: 311607,
17. kormányzati funkció szerinti besorolás: 011120 Kormányzati igazgatási tevékenység.
(3) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a minisztérium alapító okirata határozza meg. A minisztérium vállalkozási tevékenységet nem végez.
(4) Az alapfeladatok ellátásának forrása: Magyarország költségvetésének XIV. Fejezete.
2. A minisztérium szervezete
2. § (1) A minisztérium önálló szervezeti egységei: a miniszteri kabinet, az államtitkári kabinet, a titkárság és a főosztály.
(2) Nem önálló szervezeti egység az osztály.
3. § (1) A minisztérium szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza.
(2) A minisztérium hivatali szervezeteinek (a továbbiakban: hivatali egységek) feladatait a 2. függelék tartalmazza.
(3) A minisztérium szervezeti egységeit a 3. függelék tartalmazza.
(4) A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézményeket, a háttérintézményekkel kapcsolatban a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró felsővezető, valamint a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő önálló szervezeti egység megnevezését, továbbá a tulajdonosi joggyakorló nevében és helyett, megbízáson alapuló meghatalmazással eljáró tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazottat, valamint azon gazdasági társaságokat, amelyek felett a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró felsővezető szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol, a 4. függelék határozza meg.
(5) A minisztériumban a jogszabály-előkészítő tevékenység rendjét az 5. függelék tartalmazza.
(6) A minisztériumban a kiadmányozás rendjét a 6. függelék tartalmazza.
(8) A minisztériumban alkalmazott iratmintákat a 8. függelék tartalmazza.
II. A MINISZTÉRIUM VEZETÉSE
3. A miniszter
4. § (1) A miniszter a jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelően, a Kormány általános politikájának keretei között
a) vezeti a minisztériumot,
b) részt vesz a kormányzati munkában,
c) az egyes miniszterek feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben és más jogszabályokban meghatározott módon irányítja az önálló belügyi szervek
ca) szakigazgatással és a közbiztonság, valamint a nemzetbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenységét,
cb) sportpolitikával, sportlétesítmény-fejlesztéssel és -gazdálkodással, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésével, az Aktív Magyarország programmal kapcsolatos tevékenységét.
(2) A miniszter mint a minisztérium vezetője különösen
1. meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait,
2. gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök megalkotásáról és kiadásáról, a magasabb szintű jogszabályok előkészítéséről, valamint utasításokat ad ki,
3. felelős a belső kontrollrendszer keretében – a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő kontrollkörnyezet, integrált kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenységek, információs és kommunikációs rendszer és nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért,
4. meghatározza és jóváhagyja a minisztérium jogalkotási munkatervét, az ágazati célkitűzéseket és a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet szerinti intézményi munkatervet (a továbbiakban: intézményi munkaterv), valamint az intézményi munkatervről készített éves beszámolót,
5. jóváhagyja a minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,
6. jogszabályban meghatározott körben előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi az elnöki határozatot,
7. meghatározza a belügyi szervezet – államtitkárok, valamint helyettes államtitkárok általi – irányítási rendjét, a személyzeti, a munkaügyi és a szervezési hatásköröket, a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, a gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés, a minősített adatok védelmének, a személyes adatok kezelésének, valamint a közérdekű adatok nyilvánossága érvényesítésének előírásait,
8. megállapítja a szervezetirányítás és felügyelet rendjét, a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek létszámát, javadalmazásuk és a juttatási rendszer főbb szabályait,
9. jóváhagyja a minisztérium munkaprogramjait, a miniszteri értekezletek napirendjét, továbbá kiadmányozza a miniszter által alapított költségvetési szervek alapító okiratát, az azokat szakmailag felügyelő hivatali egység vagy önálló belügyi szerv vezetőjének javaslatára,
10. jóváhagyja a feladat- és hatáskör szerint érintett vezetők javaslatára az országos hatáskörű önálló belügyi szervek – a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével – szervezeti és működési szabályzatait, amelyek a közigazgatási államtitkár útján, a 4. függelékben foglalt táblázat B) alcím
a) 2–10. és 14. sorában meghatározott önálló belügyi szervek esetében a rendészeti államtitkár,
b) 11. sorában meghatározott önálló belügyi szerv esetében a jogi és koordinációs helyettes államtitkár,
c) 12–13. sorában meghatározott önálló belügyi szervek esetében a sportért felelős államtitkár
által lefolytatott koordinációt követően kerülnek felterjesztésre,
11. jóváhagyja a feladat- és hatáskör szerint érintett vezetők javaslatára az önálló belügyi szervek szervezeti egységei és az általuk irányított területi és helyi szervek új állománytáblázatát, továbbá szervezeti egységeinek állománytáblázat-módosítását, amelyek a közigazgatási államtitkár útján, a személyügyi helyettes államtitkár által lefolytatott koordinációt követően kerülnek felterjesztésre,
12. jóváhagyja – a közigazgatási államtitkár útján – az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek által készített dokumentumokat és jegyzőkönyveket, amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik,
13. ellátja a polgári válságkezelési és a katasztrófavédelmi feladatok kormányzati koordinációját,
14. irányítja a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központot,
15. ellátja a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság elnöki teendőit,
16. jogszabály szerint tagot delegál a térségi fejlesztési tanácsokba,
17. irányítja a jogszabályban irányítása alá rendelt központi hivatalokat és a minisztérium alá tartozó költségvetési intézményeket,
18. ellátja a Szakmajegyzékben meghatározott, az ágazatához tartozó szakmákért, valamint a programkövetelmények nyilvántartásában szereplő szakmai képzésekért felelős miniszteri feladatokat,
19. az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó felelőssége körében biztosítja az európai uniós fejlesztési források felhasználásával megvalósuló, jogszabályban meghatározott programok felelős és irányító hatósági feladatainak ellátását,
20. kitüntetéseket, címeket és díjakat adományoz, illetve von meg.
(3) A miniszter mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott feladatokat.
5. § (1) A miniszter irányítja
a) a parlamenti államtitkár,
b) a rendészeti államtitkár,
c) a sportért felelős államtitkár,
d) a közigazgatási államtitkár,
e) a miniszteri biztos,
f) a miniszteri kabinet vezetője (a továbbiakban: miniszter kabinetfőnöke),
g) a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője,
h) a sajtófőnök,
i) a Kommunikációs Főosztály vezetője,
j) a Nemzeti Kommunikációs Hivatal vezetője
tevékenységét.
6. § A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.
7. § (1) A miniszter gyakorolja a tulajdonosi, alapítói, felügyeleti, közreműködői jogokat a jogszabály vagy megállapodás alapján a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok, valamint a minisztérium alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok, közalapítványok felett, ennek keretében a pénzügyminiszterrel egyetértésben határoz az irányítása alatt működő intézmény alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről.
(2) A miniszter szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol azon gazdasági társaságok felett, amelyek tekintetében
a) az irányítása alá tartozó költségvetési szervet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rendeletében tulajdonosi joggyakorlóként kijelölte, vagy
b) az irányítása alá tartozó költségvetési szerv vezetője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) a tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozóan kötött megbízási szerződésen alapuló meghatalmazást elfogadta.
(3) A miniszter – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az e Szabályzatban foglalt minisztériumi irányítási, kiadmányozási rendtől, valamint a háttérintézményi irányítási, felügyeleti, továbbá tulajdonosi, alapítói joggyakorlási rendtől írásbeli utasításával eltérhet, illetve az irányítási jogköröket és az ezek gyakorlása körében történő kiadmányozást magához vonhatja.
8. § (1) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén – a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 21. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően – jogszabály, kormányhatározat vagy e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – általános helyettesítési joggal, miniszterhelyettesként a parlamenti államtitkár helyettesíti.
(2) A minisztert
a) a rendvédelemmel, a közbiztonsággal és a nemzetbiztonsággal összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a rendészeti államtitkár,
b) a sporttal és az Aktív Magyarország programmal összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a sportért felelős államtitkár
helyettesíti.
(3) A miniszter és a parlamenti államtitkár egyidejű akadályoztatása vagy távolléte esetén, a miniszter iránymutatása szerint eljárva a minisztert a rendészeti államtitkár helyettesíti.
(4) A miniszter nem helyettesíthető
a) a miniszteri rendelet, a miniszter által kiadott normatív utasítás, illetve a más miniszternek a miniszterrel egyetértésben kiadandó rendeletéhez adott egyetértési nyilatkozat aláírásában,
b) a miniszter irányítása, fenntartói joggyakorlása alatt működő intézmény
bb) szervezeti és működési szabályzatának kiadásával, módosításával – a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével –
kapcsolatos döntések meghozatalában,
c) a Magyarország állami kitüntetéseinek adományozására vonatkozó, a miniszterelnöknek szóló javaslat megtétele tekintetében,
d) a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek címzett ügyiratok aláírásában,
e) a miniszter által adományozható elismerés (díj, Miniszter Elismerő Oklevele) oklevelének aláírásában.
(5) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén a Kormány ülésén a parlamenti államtitkár, egyidejű akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a miniszter által egyedileg kijelölt államtitkár helyettesíti.
(6) A miniszter az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök gyakorlása tekintetében
– az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyedileg a minisztérium más államtitkárát is kijelölheti.
4. Az államtitkárok
9. § A minisztériumban
a) közigazgatási államtitkár,
b) parlamenti államtitkár,
c) rendészeti államtitkár,
d) sportért felelős államtitkár
működik.
10. § Az államtitkárok
a) intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki, kialakítják és képviselik a minisztériumi álláspontot,
b) közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,
c) koordinálják a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ágazati feladatokkal kapcsolatos iránykijelölő, stratégiai munkákat,
d) elősegítik a miniszter országgyűlési képviseletét, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival és a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel kapcsolatot tartanak, koordinálják a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködést, helyettesítik a minisztert,
e) összehangolják – a közigazgatási államtitkár útján – a helyettes államtitkárok parlamenti és általános kormányzati feladatok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységét,
f) közreműködnek a jogszabályalkotással kapcsolatos politikai előkészítő munka miniszteri irányításában; ennek során különösen
fa) gondoskodnak a jogszabályi koncepciókban a kormányzati politika érvényesítéséről,
fb) ellátják a kormánypártok frakcióival való egyeztetési feladatokat,
fc) irányítják a parlamenti pártközi egyeztetési mechanizmusokat,
fd) a minisztériumi jogszabály-előkészítés során részükre megküldött tervezetekkel kapcsolatban álláspontot alakítanak ki,
g) ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza,
h) szakterületükön gondoskodnak az intézményi munkaterv előkészítéséről, végrehajtásáról, a nyomon követésről és az éves beszámolók elkészítéséről,
i) ha feladatellátásuk során más államtitkár szakmai irányítása alá tartozó szerv közvetlen megkeresése iránt intézkednek, a megkeresés tényéről és tartalmáról a megkeresett szerv szakmai irányítását ellátó belügyi szakterületi államtitkárt tájékoztatják.
11. § A hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek az államtitkárok részére – felhívásra –,
feladataik ellátása körében közvetlenül információt biztosítanak.
5. A közigazgatási államtitkár
12. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Kit. 25. § (1) bekezdése szerinti hatásköröket.
(2) A közigazgatási államtitkár feladatkörében gyakorolja a Kit. szerinti, az egyes tisztségviselők tevékenységének irányításával kapcsolatos hatásköröket.
13. § (1) A közigazgatási államtitkár irányítja
a) a személyügyi helyettes államtitkár,
b) a jogi és koordinációs helyettes államtitkár,
c) a gazdasági helyettes államtitkár,
d) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár,
e) az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár,
f) az informatikai helyettes államtitkár,
g) a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár,
h) a Közigazgatási Államtitkári Titkárság vezetőjének
tevékenységét, kivéve az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos felelős hatósági és irányító hatósági feladatok ellátását, amely tekintetében az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár nem utasítható.
(2) A közigazgatási államtitkár ellátja az önálló belügyi szervek miniszteri irányításából – a miniszter rendelkezése alapján – adódó feladatokat.
14. § (1) A közigazgatási államtitkár a hivatali egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében
a) gondoskodik a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának előkészítéséről,
b) javaslatot tesz a minisztérium jogalkotási munkatervére, folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási munkatervi feladatok teljesítését, valamint összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez
tett javaslatai előkészítését,
c) ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,
d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat, és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,
e) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,
f) felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,
g) felel a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, a kabinetüléssel, a közigazgatási államtitkári értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,
h) koordinálja a minisztériumon belüli csoportos munkavégzést,
i) felelős a minisztérium és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság közötti kapcsolattartásért,
j) felel az intézményi munkaterv elkészítéséért, nyomon követéséért, felülvizsgálatáért és az intézményi munkaterv éves beszámolójának összeállításáért,
k) kialakítja, működteti és fejleszti a minisztérium integritásirányítási rendszerét, amelynek keretében irányítja az integritás-tanácsadó tevékenységét,
l) koordinálja a miniszter feladatkörébe tartozó, ágazati tárgyú európai uniós jogalkotási dossziékkal összefüggő tárcaszintű feladatokat, és jóváhagyja az európai uniós jogalkotási dossziékhoz kapcsolódó induló tárgyalási mandátumokat.
(2) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében
a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyzeti ügyei és szervezeti működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével; szervezetirányító feladataival összefüggésben belső szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti,
c) koordinálja a személyzeti ügyek intézését, felelős a minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásáért és társadalmi kapcsolatainak ápolásáért,
d) a vonatkozó jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,
f) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,
g) figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését,
h) irányítja az ügykezeléssel, a minősített adatok védelmével, a személyes adatok kezelésével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladatok ellátását.
15. § (1) A közigazgatási államtitkár – alárendeltségüktől függetlenül – biztosítja a hivatali egységek, az önálló belügyi szervek és a minisztériumi szervek összehangolt működését. Ennek érdekében különösen
a) jogszerűségi és közigazgatás-szervezési szempontból véleményezi a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek által kidolgozott szakmai koncepciókat, a szabályozást igénylő kérdésekben gondoskodik a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteinek elkészítéséről,
b) véleményezi a miniszter és az államtitkárok közvetlen alárendeltségében működő hivatali egységek és az önálló belügyi szervek személyzeti, munkaügyi és szervezeti tárgykörre irányuló normatív döntéseinek tervezeteit,
c) koordinálja a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek által végzett, a hivatalos statisztikáról szóló törvényben meghatározott hivatalos statisztikai tevékenységet, ezáltal biztosítja a statisztikai feladatok fejlesztése, előállítása és közzététele szakmai függetlenségét.
(2) A közigazgatási államtitkár
a) a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörben részt vesz a közigazgatási államtitkári értekezleten,
b) biztosítja a miniszteri döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok észszerű időben történő összeállítását, valamint a miniszteri döntésekből eredő feladatok megvalósulását,
c) a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egység, a helyettes államtitkárok alárendeltségében működő hivatali egység és minisztériumi szerv közreműködésével szakmai szempontból előkészíti a miniszter, valamint az államtitkárok döntéseit, ha azok közvetlen irányítása alatt nincs az ügyben feladat- és hatáskör szerint érintett hivatali egység, minisztériumi szerv,
d) az alapvető jogok biztosának felkérése alapján elvégzi, elvégezteti az alkotmányossági vizsgálatot mindazon területeken, amelyek nem tartoznak közvetlenül a miniszter vagy az államtitkárok alárendeltségébe,
e) tájékoztatja a főosztályvezetői és osztályvezetői megbízásra javasolt személyről a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát,
f) ellátja az Európai Unió 2021–2027 közötti pénzügyi időszakában a Belügyi Alapok monitoring bizottságainak elnöki feladatait,
g) felügyeli – a személyügyi helyettes államtitkár közreműködésével – a Belügyi Szemle Szerkesztőségét,
h) koordinálja a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatos kormányzati intézkedések végrehajtását,
i) meghatározza a migrációs statisztikai adatfelvétel rendjét,
j) előterjeszti a vízumkiadási gyakorlatban alkalmazandó nemzeti konzultációs listát,
k) kapcsolatot tart a belügyi ágazathoz tartozó szakszervezetekkel, érdekképviseletekkel,
l) irányítja a minősített adatok védelmével kapcsolatos műveletek ellátását,
m) ellátja az európai uniós forrásból származó támogatások felhasználásának rendjét szabályozó jogszabályokban a miniszter mint szakpolitikai felelős és mint konstrukciófelelős részére meghatározott feladatokat.
16. § A hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek a közigazgatási államtitkár részére feladatai ellátása körében, kérésére közvetlenül kötelesek információt biztosítani.
17. § A közigazgatási államtitkár – törvényben és e Szabályzatban meghatározott kivétellel – gyakorolja a munkáltatói jogokat a minisztérium állományába tartozó foglalkoztatottak felett.
18. § (1) A közigazgatási államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A közigazgatási államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
19. § A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén
a) irányítási és igazgatási ügyekben a jogi és koordinációs helyettes államtitkár,
b) egyedi ügyekben a közigazgatási államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár
helyettesíti.
6. A parlamenti államtitkár
20. § A parlamenti államtitkár a 10. § szerinti államtitkári feladatokat a 25. §-ban és a 30. §-ban foglaltakra tekintettel gyakorolja.
21. § A parlamenti államtitkár
a) ellátja a nemzetpolitikai stratégia tárcaszintű megvalósításáért felelős vezető feladatait,
b) tagként közreműködik a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság munkájában.
22. § (1) A parlamenti államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.
(2) A parlamenti államtitkár irányítja
a) a kabinetfőnöke,
b) a Parlamenti Főosztály vezetője
tevékenységét.
23. § Idegenrendészeti és menekültügyi szakmai kérdésekben a parlamenti államtitkár munkáját az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója támogatja.
24. § A parlamenti államtitkárt, ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el, akadályoztatása vagy távolléte esetén a kabinetfőnöke helyettesíti.
7. A rendészeti államtitkár
25. § (1) A rendészeti államtitkár a 10. § szerinti államtitkári feladatokat a rendészeti ügyekben gyakorolja.
(2) A rendészeti államtitkár
a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban együtt: rendvédelmi szervek),
b) az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok)
[az a)–b) pontban meghatározott szervek a továbbiakban együtt: a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervek] tekintetében gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c) és e)–i) pontjában meghatározott jogosítványokat, valamint segíti a miniszter egyéb irányítási jogainak gyakorlását.
26. § (1) A rendészeti államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben – az érintett államtitkárokkal, helyettes államtitkárokkal, valamint a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervek első számú vezetőivel együttműködve – gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.
(2) A rendészeti államtitkár közvetlenül irányítja a szakterületén működő hivatali egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi a szakterületén az irányítása alatt álló szervek feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit, és meghatározza a tevékenységük irányát.
(3) A rendészeti államtitkár feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:
1. a minisztérium ágazati célkitűzései és jogalkotási munkaterve alapján vagy időszerű feladataival összhangban gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, és meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,
2. a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja az irányítása alá tartozó helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,
3. törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló feladatok végrehajtására feladatot határoz meg, utasítást ad, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki,
4. közreműködik a jogszabály-előkészítő és jogalkotási feladatokban, feladatkörében véleményt nyilvánít a véleményezésre érkezett előterjesztés, jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetéről,
5. kezdeményezi az irányítása alatt álló szervek működését érintő jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadását vagy módosítását,
6. az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,
7. az irányítása alatt álló, feladat- és hatáskör szerint érintett minisztériumi szervezeti egység vezetőjének írásbeli kérelmére, a jogszabály-előkészítő és -véleményező tevékenysége során indokolt esetben engedélyezi a Belügyminisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról szóló 27/2014. (XII. 23.) BM utasításban meghatározott kormányzati igazgatási irat (a továbbiakban: kormányzati igazgatási irat) nem kormányzati elektronikus levelezési címre történő továbbítását,
8. az európai uniós és egyéb nemzetközi forrásból támogatott, szakterületét érintő projektekben, az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve, szakmailag közreműködik
8.1. a fejlesztésekre vonatkozó programok, az éves fejlesztési keret, valamint a támogatási konstrukciók kidolgozásában és végrehajtásában,
8.2. a támogatott szakmai programok és projektek ágazati szakpolitikai szempontoknak megfelelő tervezésében, a szakmai tartalom előkészítésében, kidolgozásában, módosításában,
8.3. a Belügyi Alapokhoz kapcsolódó tervezési, végrehajtási és monitoring feladatokban,
9. a Kormány nemzetbiztonsági, valamint rendvédelmi politikai, stratégiai döntéseinek előkészítése során együttműködik a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával,
10. véleményezi az általa irányított szervek működését, a feladat- és hatáskörüket érintő kormányzati döntések tervezeteit,
11. meghatározza a kormányzati döntés-előkészítéshez szükséges feladatokat,
12. gondoskodik az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő vagy országgyűlési képviselő által a miniszterhez intézett, a rendészeti államtitkár irányítása alá tartozó szervek tevékenységét érintő megkeresésekre adott miniszteri válasz tervezetének előkészítéséről,
13. javaslatot tesz az irányítása alatt álló szervek első számú vezetőinek kinevezésére és felmentésére, továbbá a miniszter hatáskörébe tartozó vezetői kinevezésekre,
14. a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja azokat a munkáltatói jogokat az irányítása alatt álló szervek első számú vezetői felett, amelyeket jogszabály a miniszter hatáskörébe utal,
15. a személyügyi helyettes államtitkárral együttműködve előkészíti azokat a humánpolitikai döntéseket, amelyeket az irányítása alatt álló szervek tekintetében jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz a miniszter hatáskörébe utal,
16. egyetértése esetén felterjeszti az irányítása alatt álló szervek által a miniszternek címzett dokumentumokat,
17. szakmai felügyeletet gyakorol, segíti a miniszter jogszabályban meghatározott ellenőrzési jogkörének gyakorlását, ennek érdekében kezdeményezheti
17.1. a gazdálkodás tekintetében célszerűségi és eredményességi ellenőrzés lefolytatását,
17.2. a törvényes és szakszerű működés, valamint a feladatok végrehajtásának ellenőrzését,
17.3. a belső kontrollrendszer kiépítése, működése tekintetében a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelés elemzését, a működés gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének elemzését, vizsgálatát,
17.4. a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodás, a vagyon megóvásának és gyarapításának, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságának elemzését, vizsgálatát,
17.5. a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban javaslat megtételét,
18. a személyügyi helyettes államtitkárral, valamint a jogi és koordinációs helyettes államtitkárral együttműködve véleményezi és jóváhagyásra felterjeszti az irányítása alatt álló szervek központi szerve, valamint a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szervezeti és működési szabályzatát,
19. ellátja az irányítása alatt álló szervek miniszteri irányításából a miniszter rendelkezése alapján rá háruló további feladatokat,
20. véleményezi az irányítása alatt álló szervek tevékenységét érintő javaslatokat, jelentéseket, fejlesztési koncepciókat, szükség szerint jogszabály, vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadását kezdeményezi,
21. az irányítása alatt álló szervek első számú vezetőinek előterjesztésére – az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral együttműködve – jóváhagyja az európai és külpolitikai szempontokat érintő nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó javaslatokat,
22. engedélyezi a rendvédelmi szervek első számú vezetőinek külföldi utazásait,
23. biztosítja a miniszteri és kormányzati döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok összeállítását, valamint a miniszteri döntésből eredő feladatok megvalósítását.
27. § (1) A rendészeti államtitkár a rendvédelmi szervek tekintetében egyetértési jogot gyakorol – a személyügyi helyettes államtitkárral, valamint a gazdasági helyettes államtitkárral együttműködve – a rendvédelmi szervek új állománytáblázata, továbbá annak módosítása kapcsán.
(2) A rendészeti államtitkár a védelmi igazgatási jogkörében
a) irányítja a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek Magyarország Alaptörvényében nevesített különleges jogrendi helyzetekben (a továbbiakban: különleges jogrend) történő felkészülésének tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését, meghatározza e szervek tevékenységét különleges jogrend idején,
b) meghatározza a minisztériumot érintő honvédelmi, valamint összehangolt védelmi tevékenységre vonatkozó feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, továbbá a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek együttműködési rendjét,
c) ellátja az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedések (IPCRA) keretében a jóváhagyó hatóság (validating authority) feladatait,
d) koordinálja a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság ágazati szintű feladatainak ellátását,
e) ellátja az Ellenálló Képesség Fejlesztési Munkacsoport elnöki feladatait.
(3) A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély, valamint nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya vonatkozásában kormányhatározatban kijelölt véleményező testület tekintetében a rendészeti államtitkár
a) helyettesíti a minisztert,
b) gondoskodik a titkársági feladatok megszervezéséről.
(4) A rendészeti államtitkár a feladat- és hatáskörét a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a nemzetbiztonsági helyettes államtitkár közreműködésével látja el.
28. § (1) A rendészeti államtitkár a miniszternek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért való felelősségi körébe tartozó feladatai keretében, a miniszter által átruházott jogkörben:
a) jóváhagyja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóinak kül- és biztonságpolitikai szempontokat érintő, nemzetközi kapcsolattartásra vonatkozó javaslatait,
b) írásban ad utasítást a Kormány tagjaitól érkezett információs igények teljesítésére,
c) válaszol a Kormány tagja által a miniszterhez intézett, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét érintő információs igényre,
d) kivizsgálja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos, valamint a védelmi és biztonsági beszerzésekről szóló törvény szerinti panaszokat, vizsgálatának eredményéről és a megtett intézkedésekről tájékoztatja a panaszost,
f) a gazdasági helyettes államtitkárral egyetértésben javaslatot tesz a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésére,
g) intézkedik a főigazgatókat érintő belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzések elvégzéséről.
(2) A rendészeti államtitkár a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében önálló hatáskörben:
a) javaslatot tesz a miniszter részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok időszerű feladataira,
b) egyetértése esetén jóváhagyásra felterjeszti a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait,
c) utasítást ad a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóinak az országos jelentőségű, több szervet érintő, valamint a Kormány, a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport által meghatározott ügyekben elemző-értékelő és koordinációs tevékenység lefolytatására,
d) gondoskodik a minisztérium nemzetbiztonsági feladatokat érintő szakmai álláspontjának kialakításáról és képviseletéről,
e) ellátja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok miniszteri irányításából a miniszter rendelkezése alapján rá háruló további feladatokat.
29. § (1) A rendészeti államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.
(2) A rendészeti államtitkár irányítja
a) a nemzetbiztonsági helyettes államtitkár,
b) a rendészeti helyettes államtitkár,
c) a kabinetfőnöke,
d) – a kabinetfőnöke közreműködésével – a Rendészeti Igazgatási Főosztály vezetőjének,
e) – a kabinetfőnöke közreműködésével – a Rendészeti Koordinációs Főosztály vezetőjének,
f) – a kabinetfőnöke közreműködésével – a Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály vezetőjének,
g) – a kabinetfőnöke közreműködésével – a Rendészeti Szakmai Ellenőrzési Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
(3) A rendészeti államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén – a minisztert helyettesítő, valamint az átruházott miniszteri jogkörök kivételével – kabinetfőnöke helyettesíti.
8. A sportért felelős államtitkár
30. § (1) A sportért felelős államtitkár a 10. § szerinti államtitkári feladatokat sportügyekben és az Aktív Magyarország programmal kapcsolatos ügyekben gyakorolja.
(2) A sportért felelős államtitkár ellátja a jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz alapján hatáskörébe utalt engedélyezési, jóváhagyási és felügyeleti feladatokat, a miniszter által átruházott hatáskörben ellátja a hatáskörébe utalt gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlói feladatokat, valamint dönt az azok támogatásával kapcsolatos ügyekben.
(3) A sportért felelős államtitkár szakmai irányítást gyakorol
a) a sportpolitikai,
b) a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatos,
c) a sportlétesítmény-fejlesztési és -gazdálkodási,
d) a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekkel kapcsolatos,
e) a sport ágazat területén a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatokkal, valamint az európai uniós tagsággal összefüggő szakmai előkészítési és ágazati koordinációs,
f) az Aktív Magyarország programmal összefüggő
feladatok tekintetében.
(4) A sportért felelős államtitkár
a) közreműködik a sport ágazat kormányzati irányítási és intézményrendszerének kialakításában és működtetésében, és biztosítja az ehhez szükséges szabályozási és egyéb feltételeket,
b) dönt a Papp László Budapest Sportaréna állami eseménynapjainak felosztásáról,
c) feladatkörével összefüggésben adatkezelési jogosultsággal rendelkezik,
d) véleményezi és jóváhagyásra felterjeszti
da) a közigazgatási államtitkár részére az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység ügyrendjét, valamint
db) a miniszter részére az irányítása alá tartozó Országos Sportegészségügyi Intézet, valamint a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (a továbbiakban együtt: sportköltségvetési szervek) szervezeti és működési szabályzatát.
31. § (1) A sportért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.
(2) A sportért felelős államtitkár irányítja
a) a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár,
b) a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár,
c) a kabinetfőnöke,
d) a sportköltségvetési szervek főigazgatójának szakmai
tevékenységét.
(3) A sportért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén
a) a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár,
b) a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár,
c) a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár, valamint a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár egyidejű akadályoztatása vagy távolléte esetén a sportért felelős államtitkár kabinetfőnöke
helyettesíti.
9. A kabinetfőnök
32. § A kabinetfőnök főosztályvezető jogállású vezető, munkáját közvetlenül a politikai felsővezető irányítása alatt végzi, tevékenységéért a politikai felsővezetőnek tartozik felelősséggel.
33. § A kabinetfőnök a politikai felsővezető nevében és megbízásából
a) meghatározott feladatokat adhat a kabinethez tartozó politikai főtanácsadóknak, tanácsadóknak,
b) halasztást nem tűrő esetekben közvetlenül – egyébként szolgálati úton – tájékoztatást, jelentést kérhet a hivatali egységektől, a minisztériumi szervektől, valamint az önálló belügyi szervektől, a vezetőket meghatározott tárgyú javaslat, előterjesztés vagy egyéb tervezet kidolgozására hívhatja fel, amiről haladéktalanul tájékoztatja az érintett hivatali egység szakmai irányítását ellátó államtitkárt, önálló belügyi szervek esetén a szakmai koordinációt végző és szakmai irányítást ellátó államtitkárt,
c) részt vesz olyan – hazai és nemzetközi – tanácskozásokon, rendezvényeken, ahol nem szükséges a politikai felsővezető jelenléte,
d) hazai vagy nemzetközi szakmai konferenciákat szervezhet,
e) irányítja a politikai felsővezető belföldi rendezvényprogramjainak szervezését.
34. § A kabinetfőnök saját hatáskörében
a) figyelemmel kíséri – az Országgyűlés és a Kormány döntései alapján – a politikai felsővezető határidős kötelezettségeinek teljesítését,
b) sajtófigyelő alapján felhívja a politikai felsővezető figyelmét a tevékenységi körébe tartozó, kivizsgálást vagy intézkedést igénylő lényeges ügyekre, a minisztériumot érintő bírálatokra,
c) közreműködik a politikai felsővezetőhöz intézett panaszok, kérelmek, bejelentések és javaslatok elbírálásában,
d) a tevékenysége körében kapcsolatot tart más tárcák kabinetfőnökeivel.
35. § A kabinetfőnököt akadályoztatása vagy távolléte esetén – a munkáltatói jogkörének gyakorlását kivéve – az általa megbízott politikai főtanácsadó, tanácsadó, titkárságvezető vagy osztályvezető helyettesíti.
36. § A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett a politikai felsővezető, a kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők felett a kabinetfőnök gyakorolja. A vezetői megbízás adása és visszavonása a miniszter hatáskörébe tartozik.
37. § A miniszter kabinetfőnöke – a 34. §-ban foglaltakon felül – saját hatáskörében
a) a miniszter részére külső szakértőktől, jogi személyektől tanulmányt vagy szakvéleményt rendelhet,
b) a tevékenysége körében kapcsolatot tart a Miniszterelnökséggel,
c) jogosult eljárni, állást foglalni, intézkedni azokban az ügyekben, amelyekre a minisztertől utasítást vagy felhatalmazást kapott, továbbá, ha mindezekre a helyettes államtitkárok felkérték,
d) közreműködik a miniszterhez intézett panaszok, kérelmek, közérdekű bejelentések és javaslatok elbírálásában,
e) kijelölés esetén együttműködik a miniszter által kinevezett miniszteri biztossal, ellátja a hozzájuk kapcsolódó titkársági feladatokat.
10. A helyettes államtitkárok
38. § A minisztériumban
a) személyügyi helyettes államtitkár,
b) jogi és koordinációs helyettes államtitkár,
c) gazdasági helyettes államtitkár,
d) európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár,
e) európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár,
f) informatikai helyettes államtitkár,
g) stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár,
h) rendészeti helyettes államtitkár,
i) a nemzetbiztonsági helyettes államtitkár,
j) sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár,
k) sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár
működik.
39. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben – az érintett helyettes államtitkárokkal, valamint az államtitkárokkal együttműködve – gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.
(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a szakterületén működő hivatali egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi a szakterületén a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit és meghatározza a tevékenységük irányát, valamint jogszabályban előírt minisztériumi jóváhagyás esetén jóváhagyja – a szakterületén működő országos hatáskörű önálló belügyi szerv vezetőjének javaslatára – a területi hatáskörű önálló belügyi szerv szervezeti és működési szabályzatát.
(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:
a) az irányító államtitkár kijelölése alapján feladatkörében, valamint megbízás alapján képviseli a minisztériumot, különösen az Országgyűlés bizottságainak ülésén, állami szervek és civil szervezetek körében, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió intézményeiben,
b) szakterületén – a minisztérium ágazati célkitűzései és jogalkotási munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban – gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ezekhez szükséges feltételeket,
c) feladatkörével összefüggésben utasítási joga van, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki, feladatkörében véleményt nyilvánít a számára véleményezésre továbbított előterjesztés, jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetéről,
d) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,
e) szakterületén gondoskodik az intézményi munkaterv előkészítéséről, végrehajtásáról, a nyomon követésről és az éves beszámolók elkészítéséről,
f) közreműködik – az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve – a szakterületét érintő fejlesztéseket magukban foglaló programok, az éves fejlesztési keret, valamint támogatási konstrukciók kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében, egyidejűleg felelős a támogatott szakmai programok és projektek ágazati szakpolitikai szempontoknak megfelelő tervezéséért, a szakmai tartalom előkészítéséért, kidolgozásáért és módosításáért, továbbá a támogatott fejlesztések megvalósításának nyomon követéséért, valamint kidolgozza, és szükség szerint képviseli a kapcsolódó szakterületi álláspontot,
g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter vagy az államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza.
(4) A helyettes államtitkár feladatainak ellátása során együttműködik a többi helyettes államtitkárral és a miniszteri biztosokkal.
(5) A helyettes államtitkár – a miniszter, az államtitkárok és a sajtónyilvánosság tájékoztatása érdekében – a Kommunikációs Főosztály felhívására a szakterületét érintő tárgy szerint háttér és felkészítő anyagokat, prezentációt készít.
11. A személyügyi helyettes államtitkár
40. § A személyügyi helyettes államtitkár
1. gondoskodik a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyzeti, munkaügyi, szervezési, fegyelmi, méltatlansági, kártérítési, foglalkozás-egészségügyi, közegészségügy-járványügyi és munkavédelmi, elismerési, kitüntetési, kegyeleti és szociális döntések előkészítéséről és végrehajtásáról, az önálló belügyi szervek esetében az irányítási hatáskörben eljáró felsővezetővel előzetesen egyeztetve,
2. gondoskodik a belügyi ágazat egészségügyi és pszichológiai tevékenységekkel kapcsolatos koordinációs feladatainak ellátásáról,
3. gondoskodik a civil szervezetekkel és személyekkel összefüggő, a minisztérium hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásáról, működteti a minisztérium ügyfélszolgálatát,
4. működteti – a szakterületi államtitkárokkal együttműködve – a jogszabályban vagy megállapodás alapján létrehozott szakmai és munkavállalói érdekegyeztető fórumokat,
5. gondoskodik a miniszter hatáskörébe tartozó oktatás-igazgatási döntések előkészítéséről,
6. közreműködik az ágazati szak- és felnőttképzéssel kapcsolatos, miniszteri hatáskörbe tartozó döntések előkészítésében,
7. gondoskodik a minisztérium éves továbbképzési tervének elkészítéséről,
8. felelős a rendészeti továbbképzési és vizsgarendszerrel kapcsolatos feladatok ellátásáért,
9. előkészíti és felterjeszti az önálló belügyi szervek szervezeti egységei és az általuk irányított területi és helyi szervek szervezeti egységei új állománytáblázatára, valamint állománytáblázat-módosítására vonatkozó előterjesztéseket,
10. előkészíti a miniszter által adományozható elismerésekkel kapcsolatos jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket,
11. közreműködik a miniszter irányítása, felügyelete alatt álló szerveknél foglalkoztatottak foglalkoztatotti jogviszonyát érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésében,
12. végzi a munkahelyi esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatokat,
13. az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve közreműködik a minisztérium európai uniós támogatások igénybevételével kapcsolatos tervező, elemző, lebonyolító tevékenységében,
14. a gazdasági helyettes államtitkárral együttműködve közreműködik a minisztérium tűzvédelmi feladatainak ellátásában,
15. a miniszter irányítása alá tartozó ágazatok foglalkoztatási csoportjai tekintetében személyzetfejlesztési feladatokat lát el,
16. felel a rendészeti továbbképzési feladatok ellátásáért,
17. kidolgozza a rendészet és közszolgálat ágazatot érintő szakmákra és szakképesítésekre vonatkozó oktatásigazgatási jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai tervezetét,
18. működteti a minisztérium belső visszaélés-bejelentési rendszerét,
19. működteti a minisztérium irányítása alá tartozó szervek vezetőkiválasztási rendszerét,
20. az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház Speciális Rendeltetésű Centrum szolgáltatásai igénybevételi rendjéről, valamint a méltányossági alapon igénylőkkel kapcsolatos eljárási rendről szóló 1/2025. (II. 6.) BM utasításban foglaltak szerint méltányossági jogkört gyakorol az igényjogosultság tekintetében.
41. § A személyügyi helyettes államtitkár
1. kidolgozza a rendvédelmi életpálya rendszerét és koordinálja a megvalósítás folyamatát,
2. gondoskodik a miniszter irányítása alá tartozó, rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatottak kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, teljesítményértékelési, előmeneteli, valamint illetmény- és felelősségi rendszerével kapcsolatos szabályozás szakmai tartalmának előkészítéséről, valamint azok végrehajtásának összehangolásáról,
3. szakmai felügyeletet gyakorol – ügykörének megfelelően – a miniszter irányítása, felügyelete alatt álló szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenőrzést kezdeményezhet és végezhet, közvetlenül és rendszeresen beszámoltatja e szervek személyügyi vezetőit, és meghatározza a tevékenységük irányát,
4. felügyeli a rendvédelmi tanintézeteket irányító országos szintű szervek oktatás-igazgatási tevékenységét,
5. gondoskodik a minisztériumi szervezet korszerűsítésére és létszámgazdálkodására vonatkozó javaslatok előkészítéséről, közreműködik a miniszter irányítása, felügyelete alatt álló szervek szervezetalakítási, szervezési feladataink ellátásában,
6. működteti a Belügyi Továbbképzési Kollégium titkárságát, részt vesz a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium munkájában,
7. végzi a hivatali egységek és az önálló belügyi szervek dolgozóiról (hivatásos állományban lévő, kormánytisztviselő, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazott), valamint a belügyi nyugdíjasokról történő szociális gondoskodás szakirányítását; a hivatali egységek és a jogutód nélkül megszűnt központi szervek esetében ellátja a központi segélyező és kegyeleti tevékenységet,
8. előkészíti és felterjeszti a miniszter által irányított szervek szervezeti egységei és az általuk irányított területi és helyi szervek új állománytáblázatára, továbbá szervezeti egységeinek állománytáblázat módosítására vonatkozó előterjesztéseket,
9. működteti a minisztérium Szociális Bizottságát,
10. működteti a rendvédelmi szervek hivatásos állományának alkalmasság-vizsgálati rendszerét, valamint kialakítja az ideiglenes szolgálatképtelenség megállapításával összefüggő felülvizsgálatok és a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagjai orvosi felülvizsgálatának eljárási rendjét,
11. rendvédelmi tisztifőorvos útján működteti a Rendvédelmi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálatot,
12. működteti a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság titkárságát,
13. – a gazdasági helyettes államtitkárral együttműködve – döntésre előkészíti és felterjeszti a rendvédelmi szervek éves szervezeti teljesítményértékelését, az éves szervezeti célkitűzéseket, továbbá a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumokat; javaslatot tesz a teljesítményjuttatás céljából rendelkezésre álló forrásnak a rendvédelmi szervek közötti felosztására,
14. jóváhagyja a belügyi pályaorientációs képzést folytató szakképző intézmények tanulói részére a duális képzési igazolásokat,
15. gondoskodik a rendészet és közszolgálat ágazatba sorolt, nem hivatásos szolgálati beosztás betöltésére jogosító szakma oktatásának engedélyezéséről,
16. hatósági felügyeletet gyakorol a pirotechnikai tevékenységek gyakorlásához jogszabályban előírt képesítések képzői felett, ennek körében a hatósági határozatokat jóváhagyja,
17. elbírálja a pirotechnikai tevékenységek gyakorlásához jogszabályban előírt képesítést adó vizsgák szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos írásbeli panaszt,
18. felügyeli a miniszter felügyelete alá tartozó szakmai képesítést adó vizsgákat lebonyolító szervezetek működését, és működteti a vizsgarendszert.
42. § (1) A személyügyi helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A személyügyi helyettes államtitkár irányítja
a) a Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője,
b) a Személyügyi Főosztály vezetője,
c) a Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály vezetője,
d) a Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály vezetője,
e) a Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály vezetője,
f) a Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály vezetője
tevékenységét.
43. § A személyügyi helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén
a) a Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője,
b) a Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság vezetőjének egyidejű akadályoztatása vagy távolléte esetén a Személyügyi Főosztály vezetője,
c) a Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság vezetőjének, valamint a Személyügyi Főosztály vezetőjének egyidejű akadályoztatása vagy távolléte esetén a személyügyi helyettes államtitkár által egyedileg kijelölt vezető
helyettesíti.
12. A jogi és koordinációs helyettes államtitkár
44. § A jogi és koordinációs helyettes államtitkár
1. gondoskodik a minisztérium hatáskörébe tartozó jogszabályok kodifikációjáról,
2. gondoskodik a miniszteri rendeletek hivatalos lapban való kihirdetésre és a miniszter által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközök közzétételre való továbbításáról,
3. felel a hivatali egységeknek a kormányüléssel, a Gazdasági Kabinet, a Stratégiai Kabinet, valamint a Nemzetpolitikai Kabinet üléseivel, továbbá a közigazgatási államtitkári értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, gondoskodik a kormányülésen, a Gazdasági Kabinet, a Stratégiai Kabinet, valamint a Nemzetpolitikai Kabinet ülésein, továbbá a közigazgatási államtitkári értekezleten napirendre kerülő anyagok összeállításáról (kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet),
4. gondoskodik a Kormány üléséről szóló összefoglalók kezeléséről és a helyettes államtitkárok részére történő bemutatásáról,
5. összeállítja a Kormány féléves munkaterveihez a minisztériumi javaslatokat, valamint a minisztérium féléves jogalkotási munkatervét,
6. folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,
7. figyelemmel kíséri a Kormány munkatervében és határozataiban szereplő, belügyminiszteri első helyi felelősségű feladatok végrehajtását,
8. megvizsgálja az alapvető jogok biztosának a jogalkotásra tett javaslatát, szükség esetén kezdeményezi a jogszabály vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz megalkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését, valamint kialakítja a minisztérium ezzel kapcsolatos állásfoglalását, intézkedését, és gondoskodik az alapvető jogok biztosa erről történő tájékoztatásáról,
9. előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát,
10. figyelemmel kíséri, hogy a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtására sor került-e,
11. nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,
12. a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és a főosztályvezetőket,
13. felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,
14. a kormányzati döntés-előkészítés keretében a minisztériumba érkezett egyéb megkeresések tekintetében kijelöli a tárcaálláspont kialakítását összehangoló hivatali egységet, továbbá gondoskodik a beérkezett anyag részére történő haladéktalan megküldéséről,
15. ellátja a minisztérium jogi képviseletével összefüggő egyes eljárási, magánjogi és közjogi ügyekkel kapcsolatos tevékenységeket,
16. gondoskodik az iratkezelés követelményeinek, a minősített adatok és a személyes adatok védelmének, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának érvényesítéséről,
17. ellátja a minisztérium jogszabályból eredő, a minisztériumi köziratok kezelésével kapcsolatos feladatait,
18. ellátja a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara feletti törvényességi felügyelettel kapcsolatos feladatokat,
19. az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár véleményének kikérésével előkészíti a kormányzati koordináció vagy hazai civil szervezet megkeresése alapján a minisztérium alárendeltségébe tartozó szervek alapvető jogok érvényesülésével összefüggő jogalkalmazó tevékenységét érintő egyedi adatkérésekre, megkeresésekre adandó választervezeteket,
20. az adatvédelem körében – a 26. § (3) bekezdés 7. pontjában foglalt kivétellel – a feladat- és hatáskör szerint érintett minisztériumi szervezeti egység vezetőjének írásbeli kérelmére, indokolt esetben engedélyezi a kormányzati igazgatási irat nem kormányzati elektronikus levelezési címre a minisztériumból történő továbbítását a jogszabály-előkészítő tevékenység során, ideértve a szabályozási javaslat és a jogszabály-tervezet szakmai előkészítését is.
45. § (1) A jogi és koordinációs helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A jogi és koordinációs helyettes államtitkár irányítja
a) a Jogi és Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság,
b) a Rendészeti Kodifikációs Főosztály,
c) a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály,
d) a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály,
e) az Iratkezelési és Biztonságfelügyeleti Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
46. § A jogi és koordinációs helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály vezetője helyettesíti.
13. A gazdasági helyettes államtitkár
47. § (1) A gazdasági helyettes államtitkár a minisztérium gazdasági vezetője.
(2) A gazdasági helyettes államtitkár
1. felel a minisztérium központi költségvetési fejezete éves költségvetési javaslatának előkészítéséért, a költségvetés végrehajtásáért, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és zárszámadás előkészítéséért, valamint a minisztérium gazdálkodási szabályzataiban számára nevesített feladatok végrehajtásáért,
2. felel az előirányzat-felhasználás és -módosítás végrehajtásáért,
3. előzetesen egyezteti a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek állami feladatai végrehajtásához kapcsolódó fejlesztési terveket; a kormányzati és ágazati stratégiák és a minisztérium fejlesztési terve, fejlesztési irányvonalai érvényesítése céljából a gazdálkodó szervezetek által indított közbeszerzési eljárások műszaki követelményrendszerét – a hatáskörébe tartozó kérdésekben – felülvizsgálhatja,
4. gondoskodik a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek kontrolling rendszerének kiépítéséről, irányítja a rendszer működtetését és fejlesztését,
5. gondoskodik – a rendészeti államtitkár javaslata alapján – a katasztrófavédelmi feladatok költségeinek elkülönített tervezéséről,
6. felelős a minisztérium állami vagyon kezeléséhez, használatához kapcsolódó feladatainak szabályszerű és hatékony ellátásáért, irányítja és felügyeli a minisztérium, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek vagyongazdálkodási, beruházási, építési és felújítási, energetikai fejlesztésekre irányuló, beszerzési, anyagi-technikai tevékenységét, továbbá a minisztérium szervezeti egységeinek elhelyezéséhez kapcsolódó tevékenységet,
7. előkészíti az alapító részére a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlói döntéseket, és a szakmai felügyeletet ellátó államtitkár előzetes véleményének kikérésével javaslatot tesz az alapító részére e gazdasági társaságok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak kinevezésére,
8. jogosult a minisztérium részéről a szakterületét érintő szerződések megkötésére, jognyilatkozatok megtételére a kötelezettségvállalás rendjének betartásával,
9. irányítja a szakmapolitikai döntések közgazdasági előkészítését,
10. az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve közreműködik a minisztérium európai uniós támogatások igénybevételével kapcsolatos tervező, elemző, lebonyolító tevékenységében,
11. felügyeli az önálló belügyi szervek tűzvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, tűzvédelmi biztos útján gondoskodik a minisztérium központi épületében a munkáltatói tűzvédelmi feladatok ellátásáról,
12. engedélyezi a minisztérium épülete alatt lévő mélygarázs igénybevételét,
13. ellátja a hivatásos állomány központi ruházati ellátásának, fejlesztésének felügyeletét, jóváhagyja az önálló belügyi szervek által felterjesztett új ruházati fejlesztéseket,
14. dönt és szakmai véleményt ad a központi ruházati ellátással kapcsolatban felterjesztett szakmai kérdésekben,
15. jogosult a katasztrófák elleni védekezéshez szükséges központi rendeltetésű állami tartalékkészletek – BM Állami Céltartalék (a továbbiakban: BM ÁC) – tárolásával, karbantartásával, kezelésével és megőrzésével kapcsolatos megállapodások minisztérium képviseletében történő aláírására.
48. § (1) A gazdasági helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A gazdasági helyettes államtitkár irányítja
a) a Gazdasági Helyettes Államtitkári Titkárság,
b) a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály,
c) a Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály,
d) a Fejezeti Összefoglaló Főosztály
vezetője tevékenységét.
(3) A gazdasági helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Fejezeti Összefoglaló Főosztály vezetője helyettesíti.
14. Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár
49. § Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár
1. szakmai felügyeletet gyakorol a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek európai uniós és nemzetközi tevékenysége felett,
2. előkészíti a minisztérium nemzetközi tevékenységére vonatkozó irányelveket,
3. kialakítja a minisztérium szakmai területein a tárca európai uniós álláspontját, a feladat- és hatáskör szerint érintett szakmai szervekkel előzetesen egyeztetve,
4. az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral, valamint a rendészeti államtitkárral egyeztetve, normatív utasításban foglaltak szerint ellátja a minisztérium európai uniós kormányzati koordinációs mechanizmusból adódó feladatait, képviseli a minisztériumot az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (a továbbiakban: EKTB),
5. normatív utasításban foglaltak szerint vezeti az EKTB belügyi együttműködéssel foglalkozó szakértői csoportját,
6. érvényesíti az EU-jogalkotásból származó követelményeket a szakmai szervek jogalkotása és intézményfejlesztése terén,
7. a minisztérium tekintetében gondoskodik az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítéséről szóló 302/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok ellátásáról, szükség esetén az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok minisztériumi munkatervben való megjelenítéséről, a belügyi ágazatot érintő pilot és kötelezettségszegési eljárásokban a tárcaálláspont kialakításáról,
8. a feladatkör szerint érintett államtitkárok irányítása alatt álló szervek tekintetében irányítja az európai uniós döntéshozatali eljárási rendből következő, az európai uniós tagállami működésből, valamint a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat,
9. gondoskodik az Európai Unió belügyi együttműködése keretében működő nagymértékű információ-technológiai rendszerek működtetésével kapcsolatos hazai kormányzati feladatok koordinálásáról,
10. gondoskodik a NATO- és EU-minősített anyagok egységes kezelésére létrehozott irattár működtetéséről, a nyilvántartóba érkező anyagok kezeléséről,
11. kapcsolatot tart a Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviseletekkel a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó szakmai kérdésekben,
12. végzi a minisztérium feladatkörébe tartozó, európai uniós pozíciókba és nemzetközi szervezetekbe történő magyar jelölések előkészítését, koordinációját,
13. irányítja az európai uniós Bel- és Igazságügyi Tanács (BIÜT) munkájához kapcsolódó, feladat- és hatáskörébe tartozó tanácsi és komitológiai munkacsoportokban, valamint nemzetközi szervezetek munkacsoportjaiban, konferenciáin, egyéb szakmai fórumain való magyar részvételt,
14. az érintett szervezetekkel együttműködve végzi az EU-, ENSZ-, illetve egyéb multilaterális vagy bilaterális keretbe illeszkedő magyar polgári válságkezelési tevékenység stratégiai tervezését, stratégiai szintű irányítását és hazai koordinációját,
15. ellátja a minisztérium EU közös kül- és biztonságpolitikájával kapcsolatos feladatainak tárcaszintű koordinációját,
16. a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó feladatkörében ellátja Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete belügyi, migrációs, polgári válságkezelési szakdiplomatái és a belügyi attasék szakmai irányítását,
17. összehangolja a miniszter, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok nemzetközi kapcsolatait, irányítja az ezzel kapcsolatos szervezési és protokollfeladatokat,
18. irányítja a minisztérium munkatársainak külföldi szolgálati utazásaival kapcsolatos szervezési feladatokat,
19. gondoskodik az Európai Migrációs Hálózat (EMH) nemzeti kapcsolattartói pont feladatainak ellátásáról,
20. felügyeli az Európai Bűnmegelőzési Hálózat (EUCPN) nemzeti képviseletének tevékenységét,
21. a jogi és koordinációs helyettes államtitkár véleményének kikérésével előkészíti az Európai Unió intézményeitől, nemzetközi szervezetektől, külföldi államoktól a minisztériumhoz érkező, alapvető jogok érvényesülésével összefüggő és nemzetközi vonatkozású jogalkalmazó tevékenységét érintő egyedi adatkérésekre, megkeresésekre adandó válasz-tervezeteket,
22. betölti az emberkereskedelem elleni nemzeti koordinátor tisztségét, miniszteri kijelölés alapján ellátja a tárcaközi munkacsoport elnöki feladatait,
23. az interoperabilitási program tagállami végrehajtásával kapcsolatos feladatkörében ellátja az Európai Határregisztrációs Rendszer, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer fejlesztéséhez szükséges kormányzati intézkedéseket koordináló munkacsoport létrehozásáról szóló 1538/2018. (X. 30.) Korm. határozat szerinti EES-ETIAS Munkacsoport titkársági feladatait, miniszteri kijelölés alapján ellátja a munkacsoport elnöki feladatait,
24. képviseli a minisztériumot a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés Koordinációs Tárcaközi Bizottságban,
25. miniszteri kijelölés alapján ellátja a Határellenőrzési Munkacsoportról szóló 1022/2015. (I. 29.) Korm. határozat szerinti tárcaközi munkacsoport elnöki feladatait.
50. § (1) Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár irányítja
a) az Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkári Titkárság,
b) az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály,
c) a Nemzetközi Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
(3) Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén
a) az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály vezetője,
b) az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály vezetőjének akadályoztatása vagy távolléte esetén az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár által kijelölt vezető
helyettesíti.
15. Az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár
51. § Az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár
a) gondoskodik a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós és nemzetközi támogatási források felhasználásának koordinálásáról,
b) részt vesz a minisztérium vonatkozásában az Európai Unió 2014–2020 közötti pénzügyi időszakában a Strukturális és Kohéziós Alapokból megvalósult fejlesztések fenntartásának koordinálásában,
c) részt vesz a minisztérium vonatkozásában az Európai Unió 2021–2027 közötti pénzügyi időszakában az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések tervezésében, előkészítésében és megvalósításában,
d) részt vesz a minisztérium vonatkozásában az egyéb nemzetközi forrásból finanszírozott fejlesztések tervezésében, előkészítésében és megvalósításában,
e) gondoskodik a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós forrásból finanszírozott projektek, programok és pályázatok megvalósításának nyomon követéséről,
f) biztosítja a minisztérium részvételét a nemzetközi, európai uniós és fejlesztéspolitikai tárcaközi szervezetekben és bizottságokban,
g) képviseli a minisztériumot a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságban,
h) a Felelős Hatóságot irányító Felelős Személyként gondoskodik a fenntartási időszakban
ha) az Európai Unió 2007–2013 közötti pénzügyi időszakában a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program,
hb) az Európai Unió 2014–2020 közötti pénzügyi időszakában a Belügyi Alapok
forrásai felhasználásának ellenőrzéséről és az intézményrendszer működtetéséről,
i) az Európai Unió 2021–2027 közötti pénzügyi időszakában a Belügyi Alapok vonatkozásában az Irányító Hatóság vezetőjeként gondoskodik a források felhasználásáról és az intézményrendszer működtetéséről,
j) ellátja a miniszter feladatkörét érintő európai uniós alapok stratégiai felhasználásával összefüggő, az Európai Unió Többéves Pénzügyi Keretéhez (MFF) kapcsolódó tárcaszintű feladatokat, aminek keretében koordinálja a 2028–2034 közötti költségvetési időszak forrásallokációjára irányuló tárgyalások előkészítését, összehangolja a hazai fejlesztési prioritásokat az uniós programozási folyamattal, koordinálja az érintett európai uniós alapok hazai végrehajtási kereteinek kialakítását és működtetését, valamint képviseli a magyar álláspontot az Európai Unió intézményeinek munkacsoportjaiban és szakmai fórumain a feladatkörébe tartozó ügyekben,
k) gondoskodik a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós támogatási források felhasználásáról, ennek keretében
ka) részt vesz a minisztérium vonatkozásában az Európai Unió 2014–2020 közötti pénzügyi időszakában a Strukturális és Kohéziós Alapokból megvalósult fejlesztésekhez kapcsolódó fenntartási jelentések elkészítésében,
kb) részt vesz a minisztérium vonatkozásában az Európai Unió 2021–2027 közötti pénzügyi időszakában az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések tervezésében, előkészítésében és megvalósításában, fenntartásában,
l) ellátja a belügyi érintettségű Svájci–Magyar Együttműködési Program II. forrásából megvalósuló projektek végrehajtási feladatait, valamint a Svájci–Magyar Együttműködési Program I. keretében megvalósult projektek fenntartási időszakában a felelős személyként ellátott nyomon követési feladatokat,
m) részt vesz a minisztérium vonatkozásában a k) és l) pontba nem tartozó, egyéb nemzetközi forrásból finanszírozott fejlesztések tervezésében, előkészítésében és megvalósításában,
n) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral egyeztetve, normatív utasításban foglaltak szerint ellátja a minisztérium európai uniós kormányzati koordinációs mechanizmusból adódó, az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos feladatait.
52. § Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos felelős hatósági és irányító hatósági feladatok tekintetében az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár és a helyettesítésére kijelölt személy nem utasítható.
53. § (1) Az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság,
b) az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya,
c) a Belügyi Támogatások Főosztálya
vezetőjének tevékenységét.
(3) Az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárt a Belügyi Támogatások Főosztályának vezetője helyettesíti, ideértve a Felelős Személyként, valamit az Irányító Hatóság vezetőjeként ellátandó feladatokat is.
16. Az informatikai helyettes államtitkár
54. § Az informatikai helyettes államtitkár
a) szakmailag irányítja és felügyeli a belügyi ágazat informatikai, infokommunikációs tevékenységét, gondoskodik a minisztérium informatikai, infokommunikációs feladatainak ellátásáról,
b) a belügyi ágazat uniós támogatásokból megvalósuló informatikai fejlesztései vonatkozásában informatikai szakmai felelősként jár el, gondoskodik a minisztérium hatáskörébe tartozó informatikai tárgyú projektek szakmai felügyeletéről, végrehajtásáról,
c) gondoskodik a belügyi ágazati informatikai stratégia megvalósítását biztosító fejlesztési programokkal, operatív programokkal és az Éves Fejlesztési Kerettel, felhívásokkal kapcsolatos informatika szakmai feladatok ellátásáról,
d) javaslatot tesz a belügyi ágazathoz tartozó elektronikus szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő közszolgáltatások fejlesztésének irányaira, valamint a feladatkörrel rendelkező szervezetek számára az egyes elektronikus szolgáltatások minőségi továbbfejlesztésére,
e) a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a belügyi ágazatban az informatikai eszközökkel nyilvántartott közérdekű adatok társadalmi elérésének javulását,
f) figyelemmel kíséri a belső információs és kommunikációs rendszer működtetését és fejlesztését,
g) elvégzi a minisztérium informatikai szolgáltatásainak (pl. honlapok, informatikai alkalmazások) működtetésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat,
h) gondoskodik a belügyi ágazathoz tartozó elektronikus közszolgáltatások egységes tájékoztatási, népszerűsítési és edukációs rendszerének kialakításáról és tartalmáról,
i) gondoskodik a minisztériumi nyilvántartások és elektronikus információs rendszerek működtetésének informatikai feltételeiről,
j) irányítja a minisztériumhoz tartozó ágazatok elektronikus ügyintézést biztosító szervekre vonatkozó kötelezettségeinek való megfeleléssel kapcsolatos feladatok végrehajtását,
k) ellátja a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény alapján a helyi információbiztonsági felügyelet tevékenységét,
l) ellátja az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat.
55. § (1) Az informatikai helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az informatikai helyettes államtitkár irányítja
a) az Informatikai Helyettes Államtitkári Titkárság,
b) az Informatikai Rendszerek Működtetéséért, Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Főosztály,
c) a Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
(3) Az informatikai helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály vezetője helyettesíti.
17. A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár
56. § A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár
a) kapcsolatot tart a feladatkörét érintő intézményekkel, szakmai szervezetekkel,
b) közreműködik a minisztérium feladatkörét érintő kormány-előterjesztések véleményezésében,
c) képviseli a minisztériumot az Országos Statisztikai Tanácsban.
57. § (1) A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Stratégiai Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság,
b) a Stratégiai Főosztály
vezetője tevékenységét.
(3) A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén
a) a Stratégiai Főosztály vezetője,
b) az a) pontban meghatározott személy akadályoztatása vagy távolléte esetén a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár titkárságvezetője
helyettesíti.
18. A rendészeti helyettes államtitkár
58. § (1) A rendészeti helyettes államtitkár
a) segíti a rendészeti államtitkár feladatainak végrehajtását a rendvédelmi terület tekintetében,
b) felel a bűnmegelőzési stratégia előkészítéséért,
c) előkészíti a rendészeti ágazat stratégiai célkitűzéseit, közép- és hosszú távú fejlesztési koncepcióit, valamint koordinálja azok végrehajtását,
d) összehangolja a rendészeti ágazatot érintő stratégiai jelentőségű adatszolgáltatásokat, elemzéseket és beszámolókat,
e) közreműködik a rendészeti tárgyú nemzetközi együttműködések stratégiai előkészítésében és a kapcsolódó szakmai álláspontok kialakításában.
(2) A rendészeti helyettes államtitkár
1. ellátja a jogszabályban a nyilvántartó szerv részére meghatározott adatkezelési és hatósági feladatokat
1.1. a bűnügyi nyilvántartási rendszer,
1.2. a szabálysértési nyilvántartási rendszer,
1.3. az Európai Unió bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartása (a továbbiakban: tagállami ítéletek nyilvántartása),
1.4. a miniszter irányítása alá tartozó szervek és az ezek által működtetett fegyveres biztonsági őrségek kezelésében lévő fegyverek hatósági fegyvernyilvántartása (a továbbiakban: hatósági fegyvernyilvántartás),
(az 1.1–1.4. alpont a továbbiakban együtt: nyilvántartások) tekintetében,
2. gondoskodik a nyilvántartásokkal kapcsolatos adatkezelői tevékenység megszervezéséről, irányításáról, ellenőrzéséről,
3. felügyeli a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatási folyamatokat,
4. gondoskodik a nyilvántartások kezelésével kapcsolatos koordinációs feladatok ellátásáról,
5. szakmai felügyeletet gyakorol a nyilvántartások kezelésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egységek felett, valamint gondoskodik az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, továbbá meghatározza az ezekhez szükséges feltételeket,
6. gondoskodik a nyilvántartásokkal összefüggő egységes szakmai álláspont kialakításáról, és azt képviseli,
7. az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak hatékony ellátása érdekében együttműködik és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium más szervezeti egységeivel, valamint egyéb szervekkel,
8. jogszabály, illetve nemzetközi szerződés rendelkezéseinek megfelelően a nyilvántartások tekintetében biztosítja az Európai Unió rendszereivel, valamint a harmadik országok hatóságaival való információcserét,
9. biztosítja az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) működtetéséhez szükséges tanúsítványokat, és ellátja az azok kezelésével kapcsolatos feladatokat,
10. egyezteti a jogszabályi változások, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján a nyilvántartásokkal és kapcsolódó elektronikus információs rendszerekkel kapcsolatban szükségessé váló fejlesztési igényeket a rendszer üzemeltetését, fejlesztését megrendelő szervezettel,
11. véleményezi és jóváhagyja a nyilvántartások fejlesztését, módosítását célzó igazgatási rendszerterveket,
12. gondoskodik a nyilvántartásokhoz történő csatlakozásokról és a hozzáférési jogosultságok kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
13. gondoskodik a nyilvántartások, szakrendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges tanúsítványokról és az azok kezelésével kapcsolatos feladatokról.
(3) A rendészeti helyettes államtitkár a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részének vonatkozásában ellátja a jogszabály által meghatározott és az N.SIS Hivatal hatáskörébe utalt feladatokat.
(4) A rendészeti helyettes államtitkár a (2) bekezdésben foglalt feladatain kívül
1. ellátja az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) magyar központi hatóság jogszabályban meghatározott feladatait;
2. az összehangolt és minél eredményesebb működés érdekében figyelemmel kíséri az országos hatáskörű bűnügyi nyilvántartások – így különösen a bűnügyi nyilvántartási rendszer, a tagállami ítéletek nyilvántartása, a fogvatartotti nyilvántartás, a DNS-profil-nyilvántartás és a daktiloszkópiai nyilvántartás – együttműködését, aminek keretében
a) biztosítja az információáramlást a nyilvántartások kezeléséért felelős szervezetek között, és ezáltal összehangolja az érintett nyilvántartásokat és a nyilvántartások közötti kapcsolatokat érintő jogszabály-módosítási igényeket, valamint – az informatikai helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek bevonásával – informatikai fejlesztéseket, továbbá átfogó javaslatokat fogalmaz meg a szakrendszerek minél hatékonyabb közös működtetésére,
b) koordinálja a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a bűnügyi nyilvántartásokkal kapcsolatban lévő egyéb – különösen a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság kezelésében lévő – nyilvántartások és szakrendszerek összehangolt működését, közöttük az adatáramlást, valamint
c) az elektronikus kapcsolatok kiépítése, szélesítése céljából kapcsolatot tart a bűnügyi nyilvántartások részére adatközlési kötelezettséggel terhelt egyéb szervekkel – különösen az ügyészségi és bírósági szervezettel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal –, valamint irányítja az e célok elérését szolgáló munkafolyamatokat;
3. gondoskodik a bűnügyi és szabálysértési statisztikai rendszerekből való adatszolgáltatásokról.
(5) A rendészeti helyettes államtitkár a nyilvántartásokkal összefüggő egyéb feladatai tekintetében
a) gondoskodik a nyilvántartásokkal összefüggő jogszabályok szakmai előkészítéséről,
b) kidolgozza a Kormány nyilvántartásokkal kapcsolatos szakpolitikáját, gondoskodik annak érvényesítéséről, végrehajtásáról és koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátásáról,
c) közreműködik a nyilvántartásokat érintő európai uniós és más forrásból támogatott fejlesztések szakmai tartalmának meghatározásában az érintett rendszer üzemeltetését, fejlesztését megrendelő szervezettel egyeztetve,
d) elkészíti a nyilvántartásokkal kapcsolatos, állami szervektől érkező megkeresésekre adandó állásfoglalásokat,
e) elkészíti a nyilvántartásokkal kapcsolatban előterjesztett közérdekű kérelmekkel, panaszokkal, bejelentésekkel összefüggő válaszokat, valamint közérdekű adat megismerése iránti igény esetén előkészíti a minisztérium adatvédelmi tisztviselője számára a választervezetet,
f) az általános adatvédelmi rendelet, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben és a miniszter által végzett személyes adatkezeléseket szabályozó törvényekben foglaltak alapján ellátja a nyilvántartásokból történő, az érintett személy saját adatairól való tájékoztatásából, valamint az adatszolgáltatásokról való tájékoztatásból adódó feladatokat,
g) ellátja egyes biztonsági okmányok miniszter hatáskörébe tartozó kibocsátói feladatait, az előállítók és az informatikai helyettes államtitkár közreműködésével.
59. § (1) A rendészeti helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A rendészeti helyettes államtitkár irányítja
a) a Rendészeti Titkársági Főosztály,
b) a Rendészeti Stratégiai Főosztály,
c) a Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály),
d) a Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály,
e) a Bűnmegelőzési Koordinációs Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
(3) A rendészeti helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály) vezetője helyettesíti.
19. A nemzetbiztonsági helyettes államtitkár
60. § (1) A nemzetbiztonsági helyettes államtitkár
1. szakterületén gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, és meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,
3. szakterületén biztosítja a miniszteri és kormányzati döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok összeállítását, valamint a miniszteri döntésből eredő feladatok megvalósulását,
4. kivizsgálja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos, valamint a védelmi és biztonsági beszerzésekről szóló törvény szerinti panaszokat és javaslatot tesz a döntésre,
6. a miniszter által átruházott hatáskörben kiadmányozza a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 71. §-a által a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter hatáskörébe utalt másodfokú szakhatósági állásfoglalásokat,
8. előkészíti az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő vagy országgyűlési képviselő által a miniszterhez intézett, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét érintő megkeresésekre adott miniszteri válasz tervezetét,
9. együttműködik a Védelmi Kabinet titkársági feladatait ellátó állami vezetővel,
10. irányítja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok védelmi és biztonsági kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,
11. a rendészeti államtitkár feladatszabásának megfelelően kapcsolatot tart a nemzetközi partnerszolgálati együttműködés elősegítése érdekében a partnerszolgálatok kormányzati irányításában részt vevő külföldi szervezetekkel és személyekkel,
12. engedélyezi a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóinak külföldi kiutazásait és a vendégfogadásokat,
13. véleményezi a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóinak kül- és biztonságpolitikai szempontokat érintő, nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó javaslatait,
14. eljár a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatójának a hivatalos utazás időtartamára érvényes diplomata útlevéllel történő ellátása ügyében,
15. véleményezi a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és működési szabályzatát,
16. véleményezi a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait,
17. javaslatot tesz a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok időszerű feladataira a Kormány tagjai információs igényeinek figyelembevételével,
18. utasítást ad a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak eseti és időszakos információs igény teljesítésére,
19. előkészíti a Kormány tagja által a miniszterhez intézett, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét érintő információs igényre adandó választ,
20. az általa irányított önálló szervezeti egységek vonatkozásában kezdeményezi a megbízhatósági vizsgálat lefolytatását, annak eredményéről tájékoztatja a minisztert,
21. javaslatot tesz a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok működését érintő jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására vagy módosítására,
22. vizsgálja a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója normatív utasítás kiadásának vagy módosításának szükségességét,
23. ellátja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításából a rendészeti államtitkár rendelkezése alapján rá háruló további feladatokat.
(2) A nemzetbiztonsági helyettes államtitkár koordinálja az uniós munkacsoportokban a kiberbiztonság területén a magyar álláspont kialakítását, összehangolását, valamint előkészíti a kapcsolódó tárgyalási pozíciókat és mandátumokat.
61. § (1) A nemzetbiztonsági helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében Nemzetbiztonsági Titkársági és Jogi Főosztály működik.
(2) A nemzetbiztonsági helyettes államtitkár irányítja
a) a Nemzetbiztonsági Titkársági és Jogi Főosztály,
b) a Nemzetbiztonsági Szakmai Felügyeleti Főosztály,
c) a Nemzetbiztonsági Koordinációs Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
(3) A nemzetbiztonsági helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Nemzetbiztonsági Szakmai Felügyeleti Főosztály vezetője helyettesíti.
20. A sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár
62. § (1) A sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár
a) a feladatkörébe tartozó kérdésekben képviseli a minisztériumot a hazai és külföldi kormányzati, valamint egyéb intézmények, testületek, érdekvédelmi és érdekegyeztető fórumok munkájában, tájékoztatja e szervezeteket az őket érintő kormányzati tervekről, döntésekről, állásfoglalásokról,
b) felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért,
c) közreműködik a feladatkörébe tartozó sportágazati kormányzati stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában, valamint azok végrehajtásában,
d) koordinálja a nemzeti sportinformációs rendszerrel összefüggő szakmai feladatok ellátását,
e) irányítja a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni nemzetközi egyezmény szerinti Nemzeti Platformmal összefüggő szakmai feladatok ellátását,
f) felelős a látvány-csapatsport támogatással, valamint az állami sportcélú támogatással kapcsolatos jogszabályokban előírt ellenőrzési feladatok lebonyolításáért,
g) ellátja a sportfejlesztési programokhoz, valamint a kiemelt sportszervezetekhez kapcsolódó, továbbá egyéb kormánydöntésen vagy kérelmen alapuló sportlétesítmény-fejlesztésekkel kapcsolatos támogatási feladatokat,
h) felelős a látvány-csapatsport támogatás tekintetében a tárcaközi kapcsolatok működtetéséért,
i) felelős a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatos jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és végrehajtásukért,
j) részt vesz a látvány-csapatsport támogatás stratégiai, költségvetési intézkedései kidolgozásában, valamint ezen intézkedések végrehajtásában,
k) koordinálja a sportcélú társasági adókedvezménnyel kapcsolatos feladatok ellátását.
(2) A sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár
a) gondoskodik a Kormány, valamint a miniszter által meghatározott, a nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programokhoz kapcsolódó tornaterem és tanuszoda-programokról,
b) gondoskodik a feladatkörébe tartozó infrastruktúra-fejlesztések megvalósításához, működtetéséhez, az ezekhez kapcsolódó hazai, európai uniós és nemzetközi kötelezettségek végrehajtásához szükséges szabályozás előkészítéséről,
c) közreműködik a feladatkörébe tartozó infrastruktúra-fejlesztésekhez és egyéb feladatokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásában, kezelésében, az előirányzatokról nyújtott támogatások felhasználásához kapcsolódó ellenőrzési feladatok ellátásában,
d) közreműködik a feladatkörébe tartozó infrastruktúra-fejlesztések vagyongazdálkodási szempontú, az állami vagyon gyarapításának, hatékony működtetésének ellenőrzésében, valamint azok bemutatását célzó népszerűsítésében,
e) feladatai ellátásával összefüggésben kapcsolatot tart a sportköztestületekkel, sportszövetségekkel, sportszervezetekkel, valamint a sport más partnerszervezeteivel,
f) véleményezi és jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység ügyrendjét,
g) feladatkörében adatkezelési jogosultsággal rendelkezik.
(3) A sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár gondoskodik az Országos Sportegészségügyi Intézet szakmai tevékenységével összefüggő sportszakmai feladatok ellátásáról, amelynek során a költségvetést érintő kérdésekben együttműködik a gazdasági helyettes államtitkárral.
(4) A sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár koordinálja az európai uniós Oktatás, Ifjúsági, Kultúra és Sport Tanács (OIKST) munkájához kapcsolódó, feladat- és hatáskörébe tartozó tanácsi és komitológiai munkacsoportokban, valamint nemzetközi szervezetek munkacsoportjaiban, konferenciáin, egyéb szakmai fórumain való magyar részvétel szakmai előkészítését és összehangolását, a sportágazati álláspont kialakítását.
63. § (1) A sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a titkárságvezetőjének,
b) a Sportirányítási Főosztály vezetőjének,
c) a Sportlétesítmény-fejlesztési Főosztály vezetőjének,
d) a Sporttámogatások Ellenőrzési Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
(3) A sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén szakmai ügyekben a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető, egyéb esetekben a titkárságvezetője helyettesíti.
21. A sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár
64. § (1) A sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár
a) a feladatkörébe tartozó kérdésekben képviseli a minisztériumot a hazai és külföldi kormányzati, valamint egyéb intézmények, testületek, érdekvédelmi és érdekegyeztető fórumok munkájában, tájékoztatja e szervezeteket az őket érintő kormányzati tervekről, döntésekről, állásfoglalásokról,
b) felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért,
c) közreműködik a feladatkörébe tartozó sportágazati kormányzati stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában, valamint azok végrehajtásában,
d) ellátja a Sportiskolai Programmal összefüggő sportfejlesztési feladatokat,
e) koordinálja a sport és a környezetvédelem kapcsolatából következő sportágazati feladatok ellátását,
f) koordinálja a sportfejlesztési programok megvalósulását,
g) koordinálja az állami utánpótlás-nevelési programokkal összefüggő szakmai módszertani feladatok ellátását,
h) felelős a nemzeti utánpótlás-nevelés támogatásával kapcsolatos jogszabályokban előírt feladatok lebonyolításáért.
(2) A sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár felügyeli a szabadidősportok, valamint az aktív- és ökoturisztika fejlesztésének támogatási rendszerét, figyelemmel kíséri az e célra szolgáló költségvetési források felhasználását, azok hatékonyságát és átláthatóságát.
(3) A sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár felelős
a) az országos élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző programok, szemléletformáló kampányok szervezéséért és koordinálásáért, támogatások nyújtásában való közreműködésért,
b) az aktív életmódot támogató színterek – különösen a szabadtéri sportparkok, bringaparkok, görparkok, futópályák, szabadidős asztalitenisz termek, vízi szabadidős és raftingparkok, via ferrata pályák és sziklamászó iskolák, falmászó termek és jégpályák – fejlesztéséért, magyarországi sípályák fejlesztéséért, továbbá ezek működtetéséhez, fenntartásához és nyilvántartásához kapcsolódó jogszabályok, előterjesztések szakmai előkészítéséért,
c) az aktív életmódhoz és rekreációs célú diáksporthoz kapcsolódó programok, rendezvények, események megvalósításáért, szervezéséért,
d) az Ötpróba Program koordinálásáért,
e) a Vándortábor Programért és vándortáborozásért,
f) a horgászat, mint szabadidős és rekreációs tevékenység fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégia kialakításáért és megvalósításáért,
g) a zöldfelületek szabadidős és rekreációs funkciók ellátását szolgáló fejlesztéséért és koordinálásáért,
h) a kerékpáros közlekedéshez kapcsolódó oktatási programok és szemléletformáló kampányok koordinálásáért,
i) az aktív- és ökoturizmus és annak létesítményei fejlesztéséért,
j) az aktív kikapcsolódás, a gyalogos természetjárás, a vízi-, a kerékpáros- és a lovasturizmus fejlesztéséért és népszerűsítéséért,
k) a turistaházak, kulcsosházak fejlesztésének koordinálásáért, a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program megvalósításáért,
l) az ifjúsági táborok felújításának koordinálásáért,
m) az aktív- és ökoturisztikai ágazatot érintő stratégiai tervdokumentumok, különösen a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia, a Víziturisztikai Stratégia, a Nemzeti Kerékpáros Stratégia és az Aktív Életmód Stratégia tárgyú szakpolitikai stratégiák, előkészítéséért.
65. § (1) A sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár az aktív- és ökoturizmussal kapcsolatos egyes feladatait az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (a továbbiakban: AMFK Kft.) útján látja el, továbbá az európai uniós és nemzetközi feladatai körében az AMFK Kft. útján
a) közreműködik az aktív- és ökoturisztika területét érintő európai uniós és költségvetési forrásokból finanszírozott fejlesztési programok és pályázati kiírások előkészítésében, megvalósításában,
b) részt vesz az aktív- és ökoturisztika területét érintő nemzetközi bizottságok, szervezetek munkájában, továbbá biztosítja az aktív- és ökoturisztika szakterülethez kapcsolódó hazai és nemzetközi képviseletet.
(2) A sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár
a) gondoskodik a feladatkörébe tartozó fejlesztési programok megvalósításához, működtetéséhez, az ezekhez kapcsolódó hazai, európai uniós és nemzetközi kötelezettségek végrehajtásához szükséges szabályozás előkészítéséről,
b) közreműködik a feladatkörébe tartozó fejlesztési programokhoz és egyéb feladatokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásában, kezelésében, az előirányzatokról nyújtott támogatások felhasználásához kapcsolódó ellenőrzési feladatok ellátásában,
c) közreműködik a feladatkörébe tartozó fejlesztési programok hatékony működtetésének ellenőrzésében, valamint azok bemutatását célzó népszerűsítésében,
d) feladatai ellátásával összefüggésben kapcsolatot tart a sportköztestületekkel, sportszövetségekkel, sportszervezetekkel, valamint a sport más partnerszervezeteivel,
e) gondoskodik a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekkel, valamint a kiemelt hazai rendezésű nemzetközi sportesemények nyilvántartásával és megrendezésének támogatásával, valamint a nemzetközi sportszakmai és sportdiplomáciai kapcsolatokkal összefüggő feladatok ellátásáról,
f) véleményezi és jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység ügyrendjét,
g) feladatkörében adatkezelési jogosultsággal rendelkezik.
(3) A sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár gondoskodik a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (a továbbiakban: Sportintézet) szakmai tevékenységével összefüggő sportszakmai feladatok ellátásáról, amelynek során a költségvetést érintő kérdésekben együttműködik a gazdasági helyettes államtitkárral.
66. § (1) A sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a titkárságvezetőjének,
b) a Versenysport Főosztály vezetőjének,
c) az Aktivitásért Felelős Főosztály vezetőjének,
d) a Nemzetközi Sportkapcsolatok Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
(3) A sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén szakmai ügyekben a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető, egyéb esetekben a titkárságvezetője helyettesíti.
22. A miniszteri biztos
67. § (1) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységét – a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően – a miniszter irányítja.
(2) A miniszteri biztos – megbízatásának keretei között – felel a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítéséért és végrehajtásáért, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását.
(3) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységének az ellátása érdekében – ha a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasítás így rendelkezik – titkárság működik.
23. A felsővezető titkárságvezetője
68. § (1) A felsővezető hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint e Szabályzat szerinti felsővezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását – ha e Szabályzat így rendelkezik – a felsővezető titkársága biztosítja.
(2) A titkárságvezető tevékenységét – ha e Szabályzat eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés szerinti felsővezető irányítja.
(3) A titkárságvezető meghatározza a titkárság munkatervét, elkészíti az ügyrendjét, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A titkárság ügyrendjét a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(4) A titkárságvezető ellátja a titkárság feladatköréhez kapcsolódó ügyeket.
(5) A titkárságvezető ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az felsővezető állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.
(6) A titkárságvezetőt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben – akadályoztatása vagy távolléte esetén – a titkárság eseti jelleggel vagy a titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt
a) kormánytisztviselője vagy
b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban lévő munkatársa
helyettesíti.
III. A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEI
24. Az önálló szervezeti egység
69. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a 2. függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.
(2) Az önálló szervezeti egység létszámát – a minisztérium létszámkeretén belül – a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető határozza meg.
(3) Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok feladatkörét az önálló szervezeti egység vezetője ügyrendben határozza meg.
25. A szervezeti egységek vezetői
70. § Az önálló szervezeti egység vezetője
a) a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – a minisztertől, az államtitkártól és az irányítást gyakorló helyettes államtitkártól kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért,
b) – az a) pontban foglaltakkal összefüggésben – elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét, az ellenőrzési nyomvonalat, valamint a kockázatok azonosítását és elemzését, továbbá ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását,
c) szakmailag előkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit, gondoskodik az ügykörébe tartozó rendelkezések és a felettesei utasításainak végrehajtásáról,
d) gyakorolja az önálló szervezeti egység feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket,
e) gondoskodik az önálló szervezeti egység nemzetközi kapcsolatainak tartásáról, az európai uniós jogharmonizációs feladatok ellátásáról,
f) dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, e Szabályzat vagy az irányítást gyakorló felsővezető eltérően nem rendelkezik,
g) kiadmányozza az általa irányított terület tevékenységével összefüggő, feladatkörében keletkezett és a feladatkörébe utalt ügyekben keletkezett iratokat, különösen az azonos szintű vezető részére címzett iratokat,
h) közérdekű adat megismerése iránti igény esetén előkészíti és továbbítja a választervezetet a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztálynak,
i) továbbítja a feladatkörébe tartozó nyilvántartásoknak, adatbázisoknak és egyéb adatkezeléseknek a minisztérium adatvédelmi szabályzatában meghatározott adatait a minisztérium adatvédelmi tisztviselője részére az adatkezelői és adatkezelési tevékenység nyilvántartásba való bejelentés céljából,
j) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete, továbbá a személyes adatok bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célú kezelése esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti hozzáféréshez való jog érvényesítése iránti igény esetén tájékoztatást ad az érintettnek.
71. § Az osztályokra tagozódó főosztályi jogállású önálló szervezeti egységen a főosztályvezető irányítja az osztályvezető tevékenységét.
72. § Az önálló szervezeti egység vezetőjének helyettese
a) az önálló szervezeti egység ügyrendjében foglaltak, valamint a főosztályvezető utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezetőt,
b) az általa vezetett osztály tekintetében ellátja az osztályvezetői feladatokat.
73. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.
(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint
a) az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője,
b) az osztály munkatársai közül az általa kijelölt
ba) kormánytisztviselő vagy
bb) a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban lévő személy
helyettesíti.
26. Politikai főtanácsadók, tanácsadók
74. § A miniszter politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakört létesíthet a miniszteri kabinetben a miniszteri tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.
75. § (1) Az államtitkár politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakört létesíthet az államtitkári kabinetben az államtitkári tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.
(2) Az államtitkár által létesíthető politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörök számát a miniszter határozza meg.
76. § A politikai főtanácsadók és tanácsadók
a) közreműködnek a miniszteri döntések előkészítésében, kormánypolitikai megalapozásuk elősegítésében; e feladatkörükben a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit, kormányülési anyagokat véleményezik,
b) segítik a politikai felsővezetőt a közvetlen alárendeltségében működő szervekkel kapcsolatos teendői ellátásában.
27. A sajtófőnök
77. § (1) A miniszteri kabinetben a miniszter közvetlen kommunikációs tevékenységének elősegítése érdekében sajtófőnök működik.
(2) A sajtófőnök feladatkörében eljárva
a) felel a minisztérium stratégiai kommunikációs tevékenységéért,
b) figyelemmel kíséri a minisztérium médiakommunikációjára vonatkozó tendenciák alakulását, reagál azok változására,
c) kezdeményezi, szervezi, koordinálja a miniszter szakpolitikai tevékenységével összefüggő kommunikációs feladatokat, aminek keretében
ca) közreműködik a miniszter nyilvános szerepléseinek lebonyolításában,
cb) irányítja a miniszter részvételével tartott rendezvények kommunikációját,
cc) lebonyolítja a miniszteri interjúkat, gondoskodik azok rögzítéséről, és intézkedik a rögzített anyag Miniszteri Titkárságra történő továbbításáról,
cd) soron kívül, további intézkedésre továbbítja a miniszter kabinetfőnökének a minisztert, mint természetes személyt érintő újságírói megkereséseket.
(3) A sajtófőnök intézkedik
a) a tárcaközlemény és
b) a sajtónyilvános válasz
kiadásáról.
(4) A sajtófőnök a jogszabály-előkészítéshez kapcsolódóan – a miniszter utasítására – elkészíti és jóváhagyásra a miniszternek felterjeszti a jogszabálytervezet kommunikációjára vonatkozó javaslatot.
(5) A sajtófőnök – a miniszter utasítására – közreműködik az önálló belügyi szervek egyedi üggyel, ügycsoporttal kapcsolatban végzett kommunikációs tevékenységében.
(6) A sajtófőnök feladatai ellátása körében az érintett hivatali egységtől, minisztériumi szervtől, önálló belügyi szervtől – rövid határidővel – közvetlenül információt kérhet.
(7) A sajtófőnök közvetlen kapcsolatot tart és feladatai ellátása körében együttműködik
a) az újságírókkal és a médiatartalom-szolgáltatókkal,
b) a kormányzati kommunikáció szervezeti elemeivel,
c) a hivatali egységekkel, a minisztériumi szervekkel, valamint
d) a miniszter utasítására az önálló belügyi szervek központi és területi szervezeti elemei sajtószerveivel (kommunikációs szolgálati ággal).
IV. A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI
28. Miniszteri értekezlet
78. § (1) A miniszteri értekezlet a minisztérium legfőbb döntés-előkészítő szerve.
(2) A miniszteri értekezlet a miniszter vezetésével áttekinti a minisztérium stratégiai és a kormányzati célkitűzések megvalósításával kapcsolatos feladatai ellátását és javaslatot tesz feladatok elvégzésére, dönt a szükséges intézkedésekről.
(3) A miniszteri értekezlet állandó résztvevői a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a miniszter kabinetfőnöke és a Miniszterelnökséget vezető miniszter képviselője. A miniszteri értekezletre más személyeket a miniszter hív meg.
(4) A minisztériumi vezetői értekezlet a miniszter vezetésével, heti gyakorisággal áttekinti a minisztérium operatív és az önálló belügyi szervek ehhez kapcsolódó feladatainak ellátását. A minisztériumi vezetői értekezlet állandó résztvevői a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a miniszter kabinetfőnöke, a helyettes államtitkárok, valamint az önálló belügyi szervek vezetői és a miniszter által meghívott személyek.
(5) A minisztériumi vezetői értekezlet javaslatot tesz
a) intézkedés tételére,
b) intézkedés elfogadására,
c) egyeztetés megindítására,
d) szükség esetén a közigazgatási egyeztetés során képviselendő tárcaálláspontra.
(6) A minisztériumi vezetői értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.
(7) A miniszteri értekezlet és a minisztériumi vezetői értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntéseket hoz és iránymutatásokat ad.
(8) A miniszteri értekezleten és a minisztériumi vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a Miniszteri Titkárság vezetője emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.
29. Az államtitkári vezetői értekezlet
79. § (1) Az államtitkári vezetői értekezlet áttekinti
a) a közigazgatási államtitkár vezetésével a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó,
b) az államtitkár vezetésével az államtitkár feladat- és hatáskörébe tartozó
feladatok ellátását.
(2) Az államtitkári vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység készíti elő.
(3) Az államtitkári értekezleten a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a miniszteri értekezleten elhangzottakról tájékoztatót tart.
(4) Az államtitkári vezetői értekezlet résztvevői
a) a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok,
b) az államtitkár.
(5) Az államtitkári vezetői értekezletre más személyeket a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár hív meg.
(6) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.
(7) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy az államtitkári vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról emlékeztető készüljön, amelyet az értekezlet résztvevői és a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát, valamint tájékoztatásul megküldi a közigazgatási államtitkárnak.
30. Szakmai vezetői értekezlet
80. § (1) A szakmai vezetői értekezlet a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti a feladatok ellátását.
(2) A szakmai vezetői értekezletet a Közigazgatási Államtitkári Titkárság készíti elő.
(3) A szakmai vezetői értekezlet résztvevői a minisztérium helyettes államtitkárai, valamint a közigazgatási államtitkár által meghívott személyek.
(4) A közigazgatási államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.
(5) A Közigazgatási Államtitkári Titkárság gondoskodik arról, hogy a vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök tájékoztatást kaphatnak.
31. A helyettes államtitkári vezetői értekezlet
81. § (1) A helyettes államtitkár – szükség szerint – helyettes államtitkári vezetői értekezlet keretében áttekinti a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátását.
(2) A helyettes államtitkári vezetői értekezlet résztvevői a helyettes államtitkár által irányított önálló szervezeti egységek vezetői. A helyettes államtitkári értekezletre más személyeket a helyettes államtitkár hív meg.
(3) A helyettes államtitkári vezetői értekezletet a helyettes államtitkári titkárság készíti elő.
32. A vezetői felkészítő és tájékoztató értekezlet
82. § (1) A kormányülést, a kabinetülést, a közigazgatási államtitkári értekezletet közvetlenül megelőzően kerül sor a kormányzati döntéshozatali fórum adott ülésén részt vevő felsővezető vezetésével az ülésre történő felkészítésre.
(2) A közigazgatási államtitkári értekezletet megelőző felkészítő értekezlet résztvevői – ha a közigazgatási államtitkár másként nem rendelkezik – a jogi és koordinációs helyettes államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke, valamint a közigazgatási államtitkár által meghívott helyettes államtitkár.
(3) A kormányülést megelőző felkészítő értekezlet résztvevői – ha a miniszter másként nem rendelkezik – az államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, a jogi és koordinációs helyettes államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke.
33. A munkacsoport
83. § (1) A közigazgatási államtitkár a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait.
(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.
(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.
V. A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSE
34. A munkavégzés általános szabályai
84. § (1) A miniszter és az államtitkár kivételével vezető az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársa részére utasítást nem adhat. A miniszter kabinetfőnöke, a parlamenti államtitkár kabinetfőnöke, a rendészeti államtitkár kabinetfőnöke és a helyettes államtitkár a feladatkörének ellátásával kapcsolatban adhat közvetlenül utasítást a közvetlen irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársának. Erről az utasítást végrehajtó munkatársnak – a feladat végrehajtásának egyidejű megkezdése mellett – a szervezeti egységet irányító vezetőt haladéktalanul tájékoztatnia kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását a szolgálati út betartásával kell teljesíteni. Sürgős ügyben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét, vagy ha erre sincs lehetőség, ezt a körülményt az ügyiraton fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni.
(3) A közvetlenül kapott utasítás végrehajtását – ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik – a szolgálati út betartásával kell teljesíteni.
35. Ügyintézési határidő
85. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.
(2) Az ügyintézési határidő az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.
(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.
(4) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.
(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, észszerű időben beszerezhető legyen.
(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben a feladat- és hatáskör szerint érintett helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.
(7) Az önálló szervezeti egységek tevékenységéről a közigazgatási államtitkár rendszeresen egységes jelentést készít, és azt a miniszter elé terjeszti. A jelentéstétel formai követelményeit és technikai feltételrendszerét a közigazgatási államtitkár alakítja ki.
86. § (1) A minisztériumi vezető és munkatárs köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői felelősek. Az egyeztetésért, továbbá azért, hogy a feladatvégzésben az érintett szervezeti egységek álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a minisztériumi egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy amelyet erre a miniszter kijelölt.
(2) A miniszter az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkör szerint érintett vezetők és a feladat- és hatáskör szerint érintett ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.
(3) A csoportos munkavégzés során a feladatkör szerint érintett vezetőket és a feladat- és hatáskör szerint érintett ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.
37. Az alapvető jogok biztosával való kapcsolattartás
87. § (1) Az alapvető jogok biztosa által végzett vizsgálatot a minisztérium hivatali egységeinek elő kell segíteniük.
(2) A hivatali egységek a feladatkörükbe tartozó, az alapvető jogok biztosa megkeresésére, jelentésére és ajánlására vonatkozó miniszteri válasz tervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően – a közigazgatási államtitkár útján terjesztik fel, kivéve a miniszteri választ nem igénylő, kizárólag adatszolgáltatásra, információ adására, tájékoztatásra irányuló szakterületi államtitkári választ.
38. A minisztérium képviselete
88. § (1) A minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása esetén a képviselet rendjére e Szabályzatnak a miniszter helyettesítési rendjére vonatkozó rendelkezései irányadók. Az államtitkárok és a közigazgatási államtitkár egyidejű akadályoztatása esetén a minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.
(2) A kormánybizottságokban, tárcaközi fórumokon, a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel való kapcsolatokban a minisztériumot a miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár, valamint – a szakterületüket érintő kérdésekben, illetve a miniszter, államtitkár vagy helyettes államtitkár megbízása alapján – az erre felhatalmazott vezető képviseli.
(3) A minisztériumnak, a miniszternek, továbbá külön megbízás alapján a minisztériumi szerveknek, önálló belügyi szerveknek, valamint a minisztérium és a miniszter feladat- és hatáskörét érintő ügyben a minisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságoknak és egyéb szerveknek, illetve a minisztérium működésével összefüggő személyiségi jogi ügyekben a minisztériummal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály e feladattal megbízott kormánytisztviselője látja el, szükség szerint külső humánerőforrás igénybevételével.
(4) A hatósági döntések elleni bírósági felülvizsgálati ügyekben a döntéshozatalban részt vevő főosztály vezetője által kijelölt személy a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály megkeresésére közreműködik a képviselet ellátásához szükséges felkészülésben.
(5) Az Európai Unió által társfinanszírozott vagy nemzetközi támogatással megvalósításra kerülő projektek előkészítése, megvalósítása és fenntartása során a minisztérium képviseletét – a 6. függelék 9. pont h) alpontjában foglaltakon kívül – a miniszter írásbeli meghatalmazása alapján kijelölt vezető láthatja el.
(6) Az Országgyűlés bizottsága előtt a minisztériumot
a) a feladatkör szerint érintett államtitkár képviseli,
b) a közigazgatási államtitkár akadályoztatása esetén – a közigazgatási államtitkár által irányított helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó ügyben – a jogi és koordinációs helyettes államtitkár képviseli, aki a képviseletbe szükség szerint bevonja a feladatkör szerint érintett helyettes államtitkárt,
c) a feladatkör szerint érintett szakterületi államtitkár akadályoztatása esetén az általa – a jogi és koordinációs helyettes államtitkár bevonásával – kijelölt, irányítása alá tartozó helyettes államtitkár képviseli.
89. § (1) Nemzetközi programokon és a protokolleseményeken a minisztérium képviseletére a 88. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések irányadók.
(2) Ha a nemzetközi programon és a protokolleseményen való részvételre a minisztérium több felsővezetője jogosult, – a személyügyi helyettes államtitkár és az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár javaslatára – a miniszter határozza meg a minisztérium képviseletének rendjét az eseményen, és jelöli ki a résztvevő személyt.
39. A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás
90. § (1) A sajtó tájékoztatásáról a feladatkörükben érintett hivatali egységek, minisztériumi szervek, önálló belügyi szervek bevonásával a Kommunikációs Főosztály gondoskodik.
(2) E Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást a miniszter, az államtitkárok, a sajtófőnök vagy a Kommunikációs Főosztály adhat.
(3) A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a sajtó részére bármilyen módon, formában történő tájékoztatást – a miniszter vagy a parlamenti államtitkár eltérő döntése hiányában – csak a Kommunikációs Főosztály szervezésében lehet adni.
(4) A minisztérium nevében a miniszter, az államtitkárok és a sajtófőnök nyilatkozik. E rendelkezéstől eltérni a miniszter vagy a parlamenti államtitkár előzetes engedélyével lehet.
(5) A minisztérium tevékenységével kapcsolatban a sajtóban közzétett javaslatokra, bírálatokra és valótlan tényállításokra vonatkozó, a sajtó részére szóló választervezet, helyreigazítás elkészítéséről – a sajtófőnök felhívására – a feladatkör szerint érintett államtitkár, helyettes államtitkár, a miniszter irányítása alatt álló önálló belügyi szervek vagy a miniszter felügyelete alatt álló egyéb szervezetek tekintetében pedig az önálló belügyi szerv, egyéb szervezet vezetője köteles intézkedni a legrövidebb időn belül. A minisztériumi választ a sajtóhoz a Kommunikációs Főosztály juttatja el.
40. Az interpellációra, kérdésre, azonnali kérdésre, napirend előtti és utáni felszólalásokra adandó válasz, valamint az önálló és módosító indítványokkal kapcsolatos kormányzati álláspont tervezete elkészítésének rendje
91. § (1) A miniszterhez intézett napirend előtti és utáni felszólalásra, interpellációra, azonnali kérdésre, szóbeli kérdésre és írásbeli kérdésre adandó választ, valamint a bizottsági és képviselői önálló és módosító indítványokkal (a továbbiakban együtt: parlamenti megkeresés) kapcsolatos kormányzati álláspont tervezetét a Parlamenti Főosztály készíti el a (2)–(6) bekezdés szerinti eljárási rendben.
(2) A Parlamenti Főosztály a parlamenti megkeresést – szükség szerint a feladatkörben érintett helyettes államtitkár bevonásával – haladéktalanul megvizsgálja a válaszadási hatáskör megállapítása érdekében. Ha a parlamenti megkeresésre vonatkozó válasz nem a miniszter feladatkörébe tartozik, a Parlamenti Főosztály kezdeményezi a parlamenti megkeresés áttételét a hatáskörrel rendelkező minisztériumhoz.
(3) A miniszter hatáskörébe tartozó parlamenti megkeresést a Parlamenti Főosztály továbbítja
a) véleményezésre, szakmai javaslat előkészítése céljából a feladatkör szerint érintett helyettes államtitkárnak, indokolt esetben közvetlenül a feladatkör szerint érintett önálló belügyi szervnek, valamint
b) tájékoztatásul a Miniszteri Titkárság vezetőjének, a Közigazgatási Államtitkári Titkárságnak, a feladatkör szerint érintett államtitkár kabinetfőnökének, jelezve az a) pont szerinti közvetlen megkeresést.
(4) A feladatkör szerint érintett helyettes államtitkár vagy az általa kijelölt önálló szervezeti egység véleményét, szakmai javaslatát a Parlamenti Főosztálynak határidőben továbbítja, amely a szakterületi választ tájékoztatásul továbbítja a (3) bekezdés b) pontja szerinti vezetőknek.
(5) Írásbeli kérdés esetén a választervezethez a Parlamenti Főosztály a feladatkör szerint érintett államtitkár jóváhagyását kéri.
(6) Parlamenti írásbeli kérdés esetén a minisztériumi választervezetet a szakterületi javaslat alapján a Parlamenti Főosztály készíti elő és a válaszadásra nyitva álló határidő lejárta előtt jóváhagyásra továbbítja a miniszter kabinetfőnökének. Miniszteri kiadmányozás esetén a jóváhagyott írásbeli választervezetet a Miniszteri Titkárság terjeszti fel miniszteri aláírásra. A kiadmányozott írásbeli választ a Parlamenti Főosztály továbbítja a címzettnek.
41. Az országgyűlési bizottság ülésére szóló meghívó kezelésének rendje
92. § (1) Az országgyűlési bizottság ülésére szóló meghívót annak kézhezvétele után a Parlamenti Főosztály továbbítja
a) a jogi és koordinációs helyettes államtitkárnak, a feladatkör szerint érintett államtitkárnak és helyettes államtitkárnak,
b) indokolt esetben közvetlenül a feladatkör szerint érintett önálló belügyi szerv intézkedésre jogosult kapcsolattartójának, valamint
c) tájékoztatásul a parlamenti államtitkárnak és a közigazgatási államtitkárnak.
(2) A feladatkör szerint érintett helyettes államtitkár – legkésőbb a bizottsági ülés kezdetét megelőző napon hivatali munkaidőben – tájékoztatja a Parlamenti Főosztályt a bizottsági ülésen részt vevő személynek a bizottsági ülés helyszínére való belépéséhez szükséges személyes adatairól.
(3) A Parlamenti Főosztály vezetője – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az országgyűlési bizottság ülésének napirendjével kapcsolatban az érintett hivatali egységtől, valamint a feladatkör szerint érintett önálló belügyi szervtől közvetlenül tájékoztatást, adatot is kérhet és intézkedést kezdeményezhet.
42. A hivatali egyeztetés rendje
93. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.
(2) A minisztériumok (kormányhivatalok) előterjesztés- és jogszabálytervezeteinek közigazgatási egyeztetése során – az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében – a véleményezésre érkező tervezeteket a jogi és koordinációs helyettes államtitkár elektronikusan továbbítja a feladatkör szerint érintett helyettes államtitkárnak, a nem helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egység vezetőjének, valamint intézkedik az önálló belügyi szerv részére történő továbbítás iránt. A jogi és koordinációs helyettes államtitkár a tervezetet kivételes esetben közvetlenül is továbbíthatja a feladatkör szerint érintett szervezeti egység vezetőjének, a tevékenységét irányító helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett.
(3) A tervezetre vonatkozó észrevételeket a véleményező határidőn belül továbbítja a jogi és koordinációs helyettes államtitkárnak. A jogi és koordinációs helyettes államtitkár gondoskodik az észrevételek alapján a minisztérium egységes véleményét összefoglaló tárcavélemény elkészítéséről.
(4) Szakterületi véleménykülönbség esetén a jogi és koordinációs helyettes államtitkár egyeztetést tart. Az egyeztetést követően fennmaradó véleménykülönbség esetén a minisztérium egységes álláspontjáról a közigazgatási államtitkár dönt.
(5) Az előterjesztés, jogszabály tervezetére vonatkozó észrevételek szóbeli egyeztetése esetén a minisztériumot a jogi és koordinációs helyettes államtitkár képviseli, aki az egyeztetés eredményéről a véleményezésben részt vevő helyettes államtitkárokat és a közigazgatási államtitkárt szóban tájékoztatja.
94. § (1) Az előterjesztés, a jelentés és a miniszteri rendelet tervezetét (a továbbiakban együtt: jogszabálytervezet) a minisztérium jogalkotási munkatervében a feladat elvégzéséért az első helyi felelősként megjelölt, ennek hiányában az egyébként a tárgykörért felelős önálló szervezeti egység (a továbbiakban együtt: előkészítésért felelős főosztály) köteles – a feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával – előkészíteni. Az előkészítésbe bevont szervezeti egység a feladatkörének megfelelő részanyagok kidolgozásával köteles
részt venni a jogszabálytervezet előkészítésében.
(2) A jogszabálytervezet pénzügyi és szakmai tartalmáért az előkészítésért felelős főosztály, a jogszabályokkal való rendszertani összhangjáért és a jogalkotás szakmai követelményeinek való megfeleléséért a jogi és koordinációs helyettes államtitkár felelős.
(3) A jogszabálytervezet minisztériumi belső egyeztetését – a rendészeti államtitkár által a rendvédelmi szervek irányában folytatott belső egyeztetés kivételével – a jogi és koordinációs helyettes államtitkár végzi. A jogszabály-tervezet belső egyeztetésébe a minisztériumnak e Szabályzat szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező helyettes államtitkárait, valamint az önálló belügyi szervek vezetőit kell bevonni. A beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős főosztály érvényesíti, véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket az önálló szervezeti egységek személyes tárgyalás, munkaértekezlet, ezek sikertelensége esetén a helyettes államtitkárok, a helyettes államtitkárok közötti vita esetén a közigazgatási államtitkár útján rendezik, aminek eredményét az ügyiraton fel kell tüntetni.
(4) A minisztériumi jogszabálytervezet belső egyeztetésére legalább öt munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben, indoklással lehet.
(5) A jogszabálytervezet közigazgatási egyeztetését és közigazgatási döntéshozó fórum elé történő benyújtását a jogi és koordinációs helyettes államtitkár az előkészítésért felelős főosztállyal egyeztetve végzi.
(6) A jogszabálytervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátásához vagy a közigazgatási egyeztetési kötelezettség alóli felmentéshez a Miniszterelnökség jóváhagyását kell kérni.
(7) A közigazgatási egyeztetésen érkező véleményeket a jogi és koordinációs helyettes államtitkár – a feladatkörrel rendelkező felsővezető egyidejű tájékoztatása mellett – haladéktalanul továbbítja az előkészítésért felelős főosztálynak.
(8) A minisztérium működését szabályozó közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyéb belső normák előkészítése a szabályozás tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység, a tervezet minisztériumon belüli egyeztetése a jogi és koordinációs helyettes államtitkár feladata. A tervezet egyeztetése során a jogi és koordinációs helyettes államtitkár a tervezetről a közigazgatási államtitkár, a feladatkör szerint érintett helyettes államtitkár, valamint helyettes államtitkár irányítása alá nem tartozó főosztályvezető véleményét kéri.
95. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés keretében közigazgatási döntéshozó fórum elé, egyéb értekezletekre a minisztériumi szervezeti egységek, önálló belügyi szervek, hivatali egységek előterjesztéseket, tervezeteket, koncepciókat, egyéb dokumentumokat csak a közigazgatási államtitkár útján nyújthatnak be.
(2) A miniszter tájékoztatását szolgáló, állásfoglalását vagy jóváhagyását igénylő feljegyzéseket és egyéb iratokat a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.
(3) Az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselők és a Kormány tagjának megkeresésére a válasz tervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően, a vezető megalapozott döntését lehetővé tevő észszerű határidőn belül – a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.
VI. Záró rendelkezések
96. § (1) A hivatali egységek vezetői e Szabályzat és annak módosításai hatálybalépésétől számított harminc napon belül felülvizsgálják az ügyrendjüket. Ha az ügyrend módosítása szükséges, annak tervezetét az önálló szervezeti egység vezetője – a helyettes államtitkár útján – továbbítja a jogi és koordinációs helyettes államtitkárnak. A jogi és koordinációs helyettes államtitkár a tervezetet – a minisztérium Kockázatkezelési Bizottsága bevonásával – az ellenőrzési nyomvonal és a kockázatelemzés, kockázatazonosítás véleményezése céljából továbbítja a helyettes államtitkároknak és a nem helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egységek vezetőinek.
(2) Az ügyrend tervezetére érkezett észrevételeket a jogi és koordinációs helyettes államtitkár az irányítása alá tartozó főosztályvezető útján feldolgozásra továbbítja az ügyrendet előkészítő önálló szervezeti egység vezetőjének. Az észrevételeket az ügyrendet előkészítő önálló szervezeti egység közvetlenül egyezteti a véleményező szervezeti egységgel. Ha a véleményező szervezeti egység és az ügyrendet előkészítő önálló szervezeti egység között véleménykülönbség marad fenn, a jogi és koordinációs helyettes államtitkár egyeztetést tart.
(3) Az észrevételek alapján az ügyrendet előkészítő önálló szervezeti egység véglegesíti az ügyrendet. Az önálló szervezeti egység vezetője a véglegesített ügyrendet aláírja és jóváhagyásra közvetlenül felterjeszti a közigazgatási államtitkárnak.
(4) A minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek vezetői e Szabályzat és annak módosításai hatálybalépésétől számított hatvan napon belül felülvizsgálják szervezeti és működési szabályzatukat, valamint ügyrendjüket, és szükség szerint elkészítik a módosításokat, amelyeket jóváhagyásra felterjesztenek.
1. A miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai
1.0.1. Miniszteri Kabinet
1. A Miniszteri Kabinet a miniszter kabinetfőnökének közvetlen alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén a miniszter kabinetfőnöke áll.
2. A Miniszteri Kabinet előkészítő és adminisztratív tevékenység végzésével a miniszter feladatainak ellátását segíti.
3. A Miniszteri Kabinet
a) biztosítja a miniszterhez és a Miniszteri Kabinethez érkező iratok érkeztetését, iktatását és kezelését,
b) előkészíti a miniszterhez intézett panaszok, kérelmek, közérdekű bejelentések és javaslatok elbírálásával kapcsolatos iratokat.
1.0.2. Belső Ellenőrzési Főosztály
1. A Belső Ellenőrzési Főosztály a miniszter közvetlen alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll, aki ellátja a belső ellenőrzési vezetői feladatokat.
2. A Belső Ellenőrzési Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben
a) kidolgozza és szükség szerint aktualizálja a minisztérium belső ellenőrzési kézikönyvét,
b) együttműködik az államháztartásért felelős minisztériummal a belső ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozása, módosítása, a belső ellenőrzési rendszer fejlesztése, módszertani útmutatók elkészítése tekintetében.
3. A Belső Ellenőrzési Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) ellátja – kijelölés alapján – a minisztériumot érintő, az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által végrehajtott vizsgálatokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat,
b) ellátja a hivatali egységek, valamint az irányított szervek belső ellenőrzési tevékenységének felügyeletét, kapcsolatot tart az önálló belügyi szervek ellenőrzési vezetőivel, számukra szakmai, módszertani segítséget nyújt feladataik elvégzése érdekében,
c) az éves ellenőrzési tervek jóváhagyását megelőzően konzultációt kezdeményez a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek belső ellenőrzési vezetőivel a belső ellenőrzések koordinációja érdekében,
d) közreműködik a belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabálytervezetekkel kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakításában és koordinációjában.
4. A Belső Ellenőrzési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben
a) véleményezi az intézmények vezetői javaslatára az adott költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetőjével kapcsolatos személyi ügyeket (kinevezés, felmentés, áthelyezés),
b) véleményezi a miniszter irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a belső ellenőrzés külső erőforrással történő ellátásának jóváhagyását,
c) ellenőrzést végez a hivatali egységeknél, a minisztériumi szerveknél, valamint az önálló belügyi szerveknél, ellenőrzi a fejezeti kezelésű előirányzatokat, azok felhasználását, valamint ellenőrzi a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szervezeteknél a fejezet költségvetéséből, továbbá azon forrásból adott juttatásokat és támogatásokat, amelyeknél a miniszter gyakorolja a költségvetési fejezet feletti felügyeleti jogokat,
d) ha az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az ellenőrzött intézmény vezetőjét vagy annak érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatja, és javaslatot tesz a szükséges eljárás megindítására,
e) ellenőrzést végez a minisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságoknál.
5. A Belső Ellenőrzési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben ellenőrzi a költségvetési fejezethez tervezett európai uniós támogatások felhasználását.
6. A Belső Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben
a) elkészíti a minisztérium kockázatelemzésen alapuló stratégiai és éves ellenőrzési tervét, amely magában foglalja a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek fejlesztésére, a képzésre és továbbképzésre, esetenként külső erőforrás bevonására vonatkozó javaslatokat is,
b) a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyását követően az éves ellenőrzési tervet végrehajtja, valamint megvalósítását nyomon követi,
c) indokolt esetben kezdeményezi az éves ellenőrzési terv módosítását,
d) összesíti a miniszter irányítása alá tartozó szervek ellenőrzési terveit, elkészíti a minisztérium összefoglaló éves ellenőrzési tervét,
e) lefolytatja a feladat- és hatáskörébe tartozó, a minisztérium, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek, valamint a minisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságok költségvetési törvényben meghatározott feladatainak végrehajtására vonatkozó ellenőrzéseket, továbbá a miniszter vagy a belső ellenőrzési vezető javaslatára soron kívüli ellenőrzéseket folytat le,
f) elkészíti a minisztérium éves ellenőrzési jelentését, valamint a fejezethez tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján a minisztérium összefoglaló éves ellenőrzési jelentését,
g) nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtását,
h) nyilvántartást vezet az ellenőrzési feladatok megvalósításáról és az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának állásáról, amellyel a belső ellenőrzési jelentésekben tett megállapításokat, javaslatokat, a vonatkozó intézkedési terveket és azok végrehajtását nyomon követi,
i) a költségvetési szerv vezetője részére a belső ellenőrzés tekintetében tanácsadást biztosít.
7. A Belső Ellenőrzési Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) szakterületén gondoskodik az intézményi munkaterv előkészítéséről, végrehajtásáról, a nyomon követésről és az éves beszámolók elkészítéséről,
b) felkérés esetén részt vesz az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoport témacsoportjainak munkájában,
c) elemzi, vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszer kiépítésének és működésének megfelelőségét, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét.
8. A Belső Ellenőrzési Főosztály munkatársai jogosultak
a) az ellenőrzött szerv, szervezeti egység helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szerv, szervezeti egység biztonsági előírásaira, munkarendjére,
b) az ellenőrzött szervnél, szervezeti egységnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, minősített adatot, üzleti és gazdasági titkot tartalmazó iratokba, a közszolgálati alapnyilvántartásba és más dokumentumokba, valamint elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat – másolat hátra hagyása mellett – jegyzőkönyvben rögzítetten átvenni vagy visszaadni,
c) az ellenőrzött szerv, szervezeti egység vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni,
d) az ellenőrzött szerv, szervezeti egység működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni más szervektől a belső ellenőrzési vezető jóváhagyásával,
e) kezdeményezni szakértő bevonását a vizsgálatba.
1.0.3. Kommunikációs Főosztály
1. A Kommunikációs Főosztály a miniszter közvetlen alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Kommunikációs Főosztály intézkedik
a) a miniszter feladat- és hatáskörében a sajtófigyelés ellátásáról,
b) a jogszabálytervezetek, a jogszabályban előírt közlések és a minisztériumi közlemények, hirdetések kormányzati honlapon történő közzétételéről,
c) a kormányzati honlap, a minisztérium online felületeinek és közösségi média felületének aktualizálásáról.
3. A Kommunikációs Főosztály feladatköre kizárólag a médiatartalom-szolgáltatóktól érkező megkeresések kezelésére terjed ki. A Kommunikációs Főosztály a központi államigazgatási szervektől és a kormányzati főhivataloktól érkező megkeresést haladéktalanul a hatáskörrel rendelkező államtitkár, helyettes államtitkár vagy a rendészeti államtitkár részére továbbítja intézkedésre, egyéb esetben az ügyiratot a miniszter kabinetfőnöke részére adja át.
4. A Kommunikációs Főosztály ellátja az államtitkárok szakpolitikai feladataival összefüggő kormányzati kommunikációs feladatokat. E feladatkörében eljárva a Kommunikációs Főosztály – az államtitkárok által irányított szervezeti egységeken dolgozó munkatársai útján –
a) kezdeményezi, szervezi, koordinálja az államtitkárok médiakommunikációját,
b) közreműködik az államtitkárok közszerepléseinek, a részvételükkel tartott nyilvános rendezvények megszervezésében és lebonyolításában,
c) lebonyolítja az államtitkári interjúkat, sajtótájékoztatókat,
d) elkészíti a választervezetet a médiatartalom-szolgáltatóktól érkező, szakpolitikai témájú kérdésekre,
e) a szakpolitikai feladatokkal összefüggésben hír, közlemény formájában tájékoztatást ad a minisztérium, illetve a szakterület eredményeiről, eseményeiről, államtitkári szereplésekről.
5. A Kommunikációs Főosztály saját szakterületén gondoskodik az intézményi munkaterv előkészítéséről, végrehajtásának nyomon követéséről és az éves beszámoló elkészítéséről.
6. A Kommunikációs Főosztály ellátja a médiatartalom-szolgáltatók minisztériumhoz eljuttatott megkereséseivel összefüggő kommunikációs feladatokat. E feladatkörében eljárva a Kommunikációs Főosztály
a) fogadja és nyilvántartja a médiatartalom-szolgáltatóktól érkező megkereséseket, ideértve a kormányzati kommunikáció körében a feladatkör és illetékesség alapján történő áttételeket is,
b) a kormányzati kommunikáció egységességének biztosításával végrehajtja a megkeresések megválaszolásával összefüggő szervezési, koordinációs, egyeztetési feladatokat, és a legrövidebb idő alatt elkészíti azokra a választervezeteket, amelyeket jóváhagyásra továbbít a sajtófőnöknek,
c) a sajtófőnök választervezetre vonatkozó intézkedéseinek végrehajtását követően intézkedik a megkeresésre adott válasz megkeresőhöz történő továbbításáról.
7. A sajtó tájékoztatásával összefüggő egyeztetés, szervezés és koordináció lebonyolítása a Kommunikációs Főosztály kizárólagos feladata.
8. A Kommunikációs Főosztály elkészíti és a sajtófőnök jóváhagyását követően kiadja a tárcaközleményeket.
9. A Kommunikációs Főosztály közvetlen kapcsolatot tart és feladatai ellátása körében együttműködik
a) az újságírókkal és a médiatartalom-szolgáltatókkal,
b) a kormányzati kommunikáció szervezeti egységeivel,
c) a hivatali egységekkel, a minisztériumi szervekkel,
d) az önálló belügyi szervek központi, területi és területi jogállású szerveinek kommunikációs szervezetével.
10. A Kommunikációs Főosztály közvetlen kapcsolatot tart és feladatai ellátása körében együttműködik a minisztérium számára közvélemény-kutatást, kommunikációs elemzést végző vállalkozásokkal.
2. A közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai
2.0.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság
1. A Közigazgatási Államtitkári Titkárság a közigazgatási államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.
2. A Közigazgatási Államtitkári Titkárság nem tagozódik osztályokra.
3. A Közigazgatási Államtitkári Titkárság
a) ellátja a 68. § (1) és (3)–(5) bekezdésében meghatározott feladatokat,
b) koordinálja az intézményi munkaterv elkészítését, nyomon követését, felülvizsgálatát és az intézményi munkaterv éves beszámolójának összeállítását,
c) koordinálja a minisztérium szakmai irányítási körébe tartozó szakterületek fővárosi, vármegyei kormányhivatalok átfogó ellenőrzésében történő részvételét,
d) nyilvántartja a Kormány határozataiban szereplő, a miniszter első helyi felelősségi körébe tartozó feladatokat, azok végrehajtását folyamatosan figyelemmel kíséri, és a végrehajtás állásáról tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt,
e) a közigazgatási államtitkár által meghatározott ügyekben közreműködik a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály jogi szolgáltatási, szerződés-előkészítő, okiratszerkesztési, perképviseleti feladatainak ellátásában, amelynek keretében
ea) a szerződéseket jogi ellenjegyzéssel látja el,
eb) okirati ellenjegyzést végez és
ec) a 88. § (3) bekezdése szerinti jogi képviseletet lát el.
2.1. A személyügyi helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai
1. A Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság a személyügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.
2. A Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatkörében előkészíti az 1965. január 1-je és 2004. december 31-e között a határőrségnél teljesített sorkatonai szolgálattal összefüggő kárigények másodfokú döntéseit.
3. A Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a személyügyi szakterületet érintő európai uniós támogatási programokkal kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat.
4. A Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság szakmai feladatkörében
a) ellátja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyával összefüggő személyügyi feladatokat,
b) gondoskodik a rendvédelmi állományt érintően a vezénylésről és a vezénylés megszüntetéséről,
c) előkészíti és végrehajtja a rendvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos miniszteri döntéseket,
d) előkészíti – a szakterületi államtitkárokkal együttműködve – a szervezetkorszerűsítésre és létszámgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat a Fejezeti Összefoglaló Főosztállyal együttműködve, ellátja az egyéb szervezetalakítási, szervezési, valamint a szervezeti és létszámtáblázat (szervezési munkaköri, illetve állománytáblázat) készítésével kapcsolatos feladatokat,
e) véleményezi a miniszter által irányított rendvédelmi szervek szervezeti és működési szabályzatát,
f) előkészíti és felterjeszti a miniszter által irányított önálló belügyi szervek szervezeti egységei és az általuk irányított területi és helyi szervek szervezeti egységei új állománytáblázatára, valamint állománytáblázat-módosítására vonatkozó előterjesztéseket,
g) ellátja az ENSZ, az Európai Unió tagjaként vagy nemzetközi szerződés alapján felkérésre végzett békefenntartással és polgári válságkezelési tevékenységgel összefüggő külszolgálatot ellátó rendvédelmi dolgozókkal kapcsolatos személyzeti – a tervezéshez, kihelyezéshez, kiképzéshez, felszereléshez, hazatéréshez kapcsolódó – feladatkört,
h) ellátja szakmai felelősként a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó miniszteri rendeletben és utasításban meghatározott szervezetek támogatásával kapcsolatos feladatokat,
i) előkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó kegyeleti és szociális tárgyú döntéseket.
5. A Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság a Belügyi Szemle Szerkesztőségének miniszteri felügyeletével kapcsolatos feladatai körében, a főszerkesztő bevonásával,
a) közreműködik a minisztérium által kiadott tudományos folyóiratok nyomtatott és elektronikus lapszámainak, valamint egyéb tudományos kiadványainak előkészítésében és megjelentetésében,
b) közreműködik a kéziratkezelési, szerkesztőségi előkészítési, technikai ellenőrzési, lektorálásszervezési és digitális folyóirat-menedzsmenttel kapcsolatos feladatokban,
c) közreműködik a minisztérium által kiadott tudományos folyóiratok hazai és nemzetközi láthatóságának, minőségbiztosítási folyamatainak, adatbázis-kapcsolatainak és indexálási folyamatainak támogatásában,
d) kapcsolatot tart a minisztérium által kiadott tudományos folyóiratokat nyilvántartó, indexelő, lapszemléző hazai és nemzetközi szervezetekkel, valamint a tudományos folyóiratok nemzetközi bibliográfiai adatbázisaival.
6. A Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság az elismerési és protokoll tevékenysége keretében
6.1. összeállítja a minisztérium éves elismerési kerettáblázatát; gondoskodik a miniszter elismerési határozatai alapján az elismerések adományozásáról, továbbá visszavonásáról szóló nyilvántartás vezetéséről,
6.2. előkészíti, megszervezi a minisztérium központi ünnepségeit, rendezvényeit, értekezleteit, ennek keretében gondoskodik a kitüntetések, elismerések átadásának megszervezéséről, kiállítja az elismerési okmányokat,
6.3. ellátja a szociális és kegyeleti ellátással kapcsolatos feladatokat, kezeli a miniszteri elismerési és szociális keretet, az elismerési- és protokollanyag-készletet,
6.4. ellátja a köztársasági elnöki és miniszterelnöki kitüntetésekkel, elismerésekkel kapcsolatos döntés-előkészítési és a döntés-végrehajtási feladatokat, valamint gondoskodik a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben szabályozott adományozás és visszavonás tárgyában hozott egyedi határozatokról szóló közlemények Hivatalos Értesítőben történő közzétételéről,
6.5. gondoskodik az ágazathoz tartozó rendvédelmi hősi és szolgálati halottak árváinak beiskolázását támogató, valamint karácsonyi és képzési segélyezéséről, az özvegyek támogatásáról, az ágazathoz tartozó és szolgálatteljesítés közben megsérült hivatásos állományúak és nyugállományúak támogatásáról, az ágazathoz tartozó többgyermekes, nehéz szociális helyzetben lévő nagycsaládosokról, illetve a foglalkoztatott három vagy több gyermeket nevelő édesanyák segélyezéséről,
6.6. gondoskodik a miniszter által adományozott tárgyi elismerések beszerzéséről,
6.7. közreműködik a minisztérium országos szakmai rendezvényeinek előkészítésében,
6.8. a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztállyal együttműködve félévente összeállítja a minisztérium rendezvénytervét,
6.9. telefonon tájékoztatást ad az elismerési kezdeményezések, szociális megkeresések vonatkozásában,
6.10. kapcsolatot tart a minisztérium irányítása alá tartozó önálló belügyi szervek, valamint a társminisztériumok elismerés adományozásért felelős szervezeti egységeivel,
6.11. gondoskodik a miniszter által adományozott különdíjak beszerzéséről,
6.12. gondoskodik a központi gondozott özvegyek és árvák szociális helyzetének félévenkénti felülvizsgálatáról, eseti szociális segélyek adásáról,
6.13. központilag koordinálja a minisztériumban az értekezletek rendezvénytechnikájának, vendéglátásának előkészítését,
6.14. elkészíti a minisztériumi rendezvények vendéglátásának közbeszerzési eljárás szerinti teljesítésigazolását,
6.15. előkészíti a minisztériumba érkező, vendéglátásra, emléktárgy- és elismerési beszerzésekre vonatkozó számlák teljesítésigazolását,
6.16. gondoskodik a Belügyminisztérium igazgatása és az ágazathoz tartozó miniszteri elismerések adományozásának teljeskörű dokumentációjáról, valamint az elismerések miniszteri döntésre történő előkészítéséről és átadásáról,
6.17. gondoskodik a minisztérium árvák karácsonya és nagycsaládosok köszöntése tárgyú rendezvényeinek teljes körű szervezéséről, a résztvevők nemek és korosztályok szerinti ajándékának beszerzéséről,
6.18. gondoskodik a miniszter által adományozott elismerések név szerinti kimutatásáról,
6.19. előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó hősi halottá, szolgálati halottá nyilvánítást, közreműködik a temetés, búcsúztatás megszervezésében,
6.20. elkészíti a hivatásos állomány részére jogszabály alapján kötelezően adományozandó szolgálati jelek elismerő okleveleit.
7. A Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság egyéb feladataival összefüggésben
a) szakmailag felügyeli a Rendőrség hatósági feladataihoz kapcsolódó orvosi, pszichológiai és bűnügyi szakértői tevékenységet, valamint szakmailag irányítja a halálos tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítására irányuló szervezett tevékenységet,
b) gondoskodik a foglalkoztatási jogviszonyról és a szolgálati időről szóló igazolás – kérelemre történő – kiadásáról a minisztériumba munkavégzésre vezényelt állomány tagja részére, a vezényelt személy munkáltatójával együttműködve,
d) a hivatásos szolgálati jogviszonyban lévőkre vonatkozóan
da) döntésre előkészíti a miniszter hatáskörébe utalt, a hivatali egységek, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek személyi állományát érintő fegyelmi, méltatlansági, kártérítési és szolgálati panaszügyeket,
db) lefolytatja a vizsgálatot – a miniszter, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a főosztályvezetők által – a hatáskörébe utalt fegyelmi, méltatlansági, kártérítési és panaszügyekben, javaslatot tesz az ügyek érdemi lezárására,
e) ellátja az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház Speciális Rendeltetésű Centrum szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos adminisztrációs és kapcsolattartási feladatokat.
2.1.2. Személyügyi Főosztály
1. A Személyügyi Főosztály a személyügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Személyügyi Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben – a Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztállyal együttműködve – közreműködik a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos, a személyügyi helyettes államtitkár felelősségi körét érintő koncepciók, jogszabálytervezetek szakmai kialakításában, előkészítésében, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását.
3. A Személyügyi Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) országos szinten gondoskodik a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek munkáltatói, szolgálati és nyugdíjas igazolvánnyal történő ellátása érdekében az okmányalapanyag beszerzéséről, végzi a munkáltatói és szolgálati igazolványok okmányvédelmével és cseréjével kapcsolatos – hatáskörébe utalt – feladatokat,
b) szakmailag felügyeli és koordinálja a hivatali egységeknél, a minisztériumi szerveknél és az önálló belügyi szerveknél folyó foglalkozás-egészségügyi, közegészségügyi-járványügyi és munkavédelmi tevékenységet, ellenőrzi a foglalkozás-egészségügyi, közegészségügyi-járványügyi és munkavédelmi szabályok érvényesülését.
4. A Személyügyi Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben
a) miniszteri döntésre előkészíti a kormánytisztviselőkkel, munkavállalókkal és egyéb közszolgálati alkalmazottakkal kapcsolatos személyzeti és munkaügyi intézkedéseket,
b) előkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyzeti, munkaügyi és szervezési döntéseket,
c) előkészíti a kormánytisztviselői jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről, vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról, címadományozásról és cím visszavonásáról szóló okiratokat,
d) a 2.1.1. alcím 7. pont d) alpontjában meghatározott személyi kör kivételével döntésre előkészíti a miniszter hatáskörébe utalt, a hivatali egységek, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek személyi állományát érintő fegyelmi, méltatlansági, kártérítési és szolgálati panaszügyeket; lefolytatja a vizsgálatot a miniszter, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a főosztályvezetők által a hatáskörébe utalt fegyelmi, méltatlansági, kártérítési és panaszügyekben, javaslatot tesz az ügyek érdemi lezárására,
e) ellenőrzi a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek létszámgazdálkodási tevékenységét, továbbá ellenőrzi a képesítéssel, gyakorlati idővel, alkalmassággal, kinevezéssel és egyéb munkáltatói jogkörökkel kapcsolatos személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartását, végzi a jogszabályban meghatározott munkaügyi ellenőrzést,
f) koordinálja a hivatásos és kormánytisztviselői állomány egyéni teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatok végrehajtását, ellátja a Teljesítményértékelési Rendszer Centrum központosított webes alkalmazás működésével összefüggő személyügyi tárgyú feladatokat,
g) szervezi – ütemezés szerint – a hivatali egységek munkatársainak képzési kötelezettségeinek teljesítését, szervezi a személyzeti, munkaügyi tárgyú szakmai továbbképzéseket,
h) végzi a miniszter hatáskörébe tartozó, illetve a minisztérium állományában dolgozók nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatos, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggő feladatokat,
i) végrehajtja a jogszabály alapján a miniszter hatáskörébe utalt munkaügyi ellenőrzéseket, és a főosztály vezetője kiadmányozza az ellenőrzés eredményéről készített határozatot,
j) ellátja az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló jogszabály szerinti Digitális Állampolgárság Nyilvántartás regisztrációs feladatokat,
k) a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: NISZ Zrt.) együttműködve vezeti a Szolgáltatási és Ellátási Alapadat Tárat, a minisztérium teljes személyi állományára vonatkozóan,
l) gondoskodik a Szolgáltatási Portálon keresztül benyújtott bejelentő lapok SZEAT adatgazdai jóváhagyásáról, elutasításáról a minisztérium teljes személyi állományára vonatkozóan,
m) ellátja a kormányzati igazgatási szervek integritás tanácsadói kijelölésével kapcsolatos feladatokat, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével,
n) gondoskodik a minisztériumi munkáltatói igazolvány elkészítéséről és kiadásáról.
5. A Személyügyi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) személyzeti nyilvántartást vezet, és adatfeldolgozást végez, fenntartja az országos személyzeti okmányarchívumot; az 1945. évtől folyamatosan fennálló országos munkáltatói nyilvántartás adataiból – társadalombiztosítási szervek, munkáltatók és állampolgárok megkeresésére – a szolgálati időre és a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat ad ki, biztosítja a nyilvántartásban szereplő személyek részére az információs önrendelkezési jog gyakorlásának lehetőségét,
b) közreműködik a minisztérium különleges jogrend idején kialakításra kerülő szervezete megalakítási tervének, a kormányzati szolgálati jogviszonyba tartozók beosztásban történő meghagyási rendjének, a mozgósítás előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos tervezés irányelveinek kidolgozásában,
c) gondoskodik a tűzvédelmi oktatási anyagok személyügyi anyagban történő elhelyezéséről,
d) a közigazgatási államtitkár kijelölése alapján képviseli a minisztériumot az Országos Munkavédelmi Bizottságban.
6. A Személyügyi Főosztály működteti a minisztérium ügyfélszolgálatát és e feladata keretében
a) kezeli az ügyfélszolgálat elektronikus levelezési fiókját, továbbítja a Központi Postázó részére a minisztérium elektronikus tájékoztatás keretében közzétett elektronikus levélcímére érkező küldeményeket, közreműködik a minisztérium címére érkező, azonosíthatatlan küldemények kezelésében,
b) a minisztérium ágazatai tekintetében átveszi, fogadja a beadványokat, megkereséseket, kérelmeket, és azoknak a feladatkör szerint érintett szervezeti egységhez történő továbbítására javaslatot tesz,
c) átveszi szükség esetén a petíciókat,
d) a közérdekű bejelentéseket eljuttatja a feladatkör szerint érintett szakterület részére,
e) az ügyfelektől érkező jogalkotási javaslatokat eljuttatja a feladatkör szerint érintett szervezeti egységhez,
f) tájékoztatást ad telefonon a minisztérium hatáskörébe tartozó ügyekben,
g) igény esetén közvetlen segítséget nyújt az állampolgárok ügyeinek intézéséhez, illetve ismerteti a jogérvényesítés lehetőségeit,
h) közvetlen kapcsolatot tart fenn a társminisztériumok ügyfélkapcsolati, illetve lakossági tájékoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységével,
i) szükség szerint jelentést, statisztikát készít a kezelt ügyszámról, az ügyfélforgalom alakulásáról,
j) kivizsgálja – az integritás tanácsadó és a feladatkör szerint érintett minisztériumi szervezeti egység szükség szerinti bevonásával – a minisztérium belső visszaélés-bejelentési rendszerében érkezett bejelentéseket, és a feltárt jogsértés jellege szerint megteszi a szükséges intézkedést,
k) közzéteszi a minisztérium munkatársai részére a közigazgatási államtitkár által elrendelt közérdekű közleményeket a koremail@bm.gov.hu központi elektronikus levelezési címen.
7. A Személyügyi Főosztály civil kapcsolati és ügyfélszolgálati feladataival összefüggésben
a) ellátja a munkahelyi esélyegyenlőséggel kapcsolatos ágazati koordinációs teendőket,
b) szükség szerint kapcsolatot tart, együttműködik civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel, más minisztériumok és országos hatáskörű szervek társadalmi kapcsolatokért felelős szervezeti egységeivel,
c) a feladatkör szerint érintett szakterület közreműködésével választ ad az Alapvető Jogok Biztosától a védett elektronikus rendszeren keresztül érkező anonim közérdekű beadványokra, és a kiadmányozott választ feltölti a védett elektronikus rendszerbe,
d) kiadmányozza vezetői szinten a feladatkör szerint érintett szakmai szervezeti egység tervezete alapján elkészített válaszokat, átiratokat,
e) intézi a minisztériumba érkező, más szervezeti egység feladatkörébe nem tartozó írásbeli beadványokat, közérdekű bejelentéseket és panaszokat.
2.1.3. Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály
1. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály a személyügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben előkészíti a hivatásos szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban állók kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, teljesítményértékelési, előmeneteli, valamint illetmény- és felelősségi rendszerével kapcsolatos szabályozás szakmai tartalmát, valamint összehangolja a szabályozás végrehajtását.
3. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) kidolgozza a 2. pont szerinti jogviszonyok szabályozásának elemeit és a megvalósításukat támogató módszertanokat,
b) kapcsolatot tart a Magyar Rendvédelmi Karral és a Magyar Kormánytisztviselői Karral,
c) előkészíti a rendvédelmi szervek éves szervezeti teljesítményértékelését, javaslatot tesz a rendvédelmi szervek bevonásával a szervezeti teljesítményértékelési rendszerrel összefüggő fejlesztésekre és koordinálja annak végrehajtását.
4. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály az európai uniós és más forrásból támogatott humánerőforrás fejlesztésekkel összefüggésben
a) meghatározza a fejlesztési stratégia irányait és szakmai tartalmát,
b) közreműködik a fejlesztések kidolgozásában és végrehajtásában, ennek keretében:
ba) részt vesz a szakterületet érintő fejlesztéseket magukban foglaló operatív programok, az éves fejlesztési keret és a támogatási konstrukciók előkészítésében, közreműködik a projektjavaslatok kidolgozásában, a fejlesztések szakmai előkészítésében és lebonyolításában, figyelemmel kíséri a projektek előrehaladását,
bb) a szakmai terület képviseletében együttműködik a minisztérium projekt- és pénzügymenedzsment feladatokat ellátó szervezeti egységeinek munkatársaival, a szakmai megvalósításban érintett szervezeti egységekkel,
bc) kapcsolatot tart a hazai támogatásokat lebonyolító intézményrendszer szereplőinek képviselőivel, képviseli a főosztály szakmai álláspontját, részt vesz az operatív szintű egyeztetéseken.
5. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) közreműködik a Kormány középtávú stratégiai továbbképzési céljainak kialakításban,
b) közreműködik a minisztérium humánpolitikai tevékenységének jogi támogatásában,
c) elkészíti a belügyi ágazat személyügy területén kiadásra kerülő módszertani útmutatókat,
d) gondoskodik a hatáskörébe tartozó jogszabályok egységes alkalmazásáról,
e) az önálló belügyi szervekkel együtt kidolgozza és működteti a karriertámogatás módszereit, rendszerét,
f) ellátja a munkavállalói és szakmai érdekegyeztetéssel kapcsolatos szervezési feladatokat,
g) közreműködik a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek (ágazati szakszervezetek, Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum), valamint a szakmai érdekképviseletek (Magyar Rendvédelmi Kar, Magyar Kormánytisztviselői Kar) közötti érdekegyeztetéssel kapcsolatos folyamatokban, ellátja a Belügyi Érdekegyeztető Tanács, a Rendvédelmi Ágazati Érdekvédelmi Tanács titkársági feladatait.
6. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály a Hszt. szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatottak vonatkozásában, a belügyi ágazat Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerrel kapcsolatos feladataival összefüggésben
a) közreműködik a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer alakításában,
b) részt vesz a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer működtetésében,
c) ellátja a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerrel kapcsolatos ágazati koordinációs feladatokat,
d) követi a jogszabály-változásokat, hatásvizsgálatokat készít, és közreműködik a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer működésének a hatályos jogszabályokkal való összehangolásában,
e) a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer adatai alapján elemzéseket készít a minisztérium személyzeti politikájának kialakításához és megvalósításához,
f) adatokat biztosít a létszám- és illetményadatok elemzéséhez, illetve az előmeneteli- és illetményrendszer országos működtetéséhez,
g) adatokat biztosít a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő esetenkénti adatszolgáltatáshoz,
h) statisztikai lekérdezéseket biztosít,
i) szakmai ügyfélszolgálatot működtet a felhasználók részére,
j) feldolgozza a változtatási igényeket, módosítási javaslatokat fogalmaz meg a fejlesztés érdekében.
7. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály szervezetén belül működik a minisztériumi vizsgaközpont,
a) amely a polgári célú pirotechnikai tevékenység feltételeként előírt képesítési követelményekről, a képesítés megszerzésének feltételeiről és az ehhez kapcsolódó képzési tevékenység, valamint a képzési költségek és megtérítésük szabályairól, továbbá a képesítés ellenőrzésének és a képzési tevékenység hatósági felügyeletének a rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti vizsgáztató, és
b) amelynek vezetője az a) pont szerinti vizsgáztatói feladatkörében, valamint az egyéb szak- és felnőttképzési vizsgáztatással összefüggő feladatkörében nem utasítható.
8. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály oktatásigazgatási feladataival összefüggésben
8.1. ellátja a belügyi életpályamodellhez kapcsolódó oktatási, képzési, kiképzési feladatok koordinálását,
8.2. közreműködik a rendészeti felsőoktatásba tartozó képzésekkel kapcsolatos belügyminiszteri döntések előkészítésében,
8.3. ellátja a minisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közötti megállapodásból adódó, hatáskörébe tartozó feladatokat,
8.4. gondoskodik a rendvédelmi szakképző és felnőttképző intézményekkel, a rendvédelmi oktatással, képzéssel és kiképzéssel, valamint továbbképzéssel kapcsolatos, a miniszterre, illetve a minisztériumra háruló ágazati feladatok ellátásáról, a döntések, intézkedések előkészítéséről és a végrehajtás ellenőrzéséről,
8.5. ellátja a miniszter felelősségi körébe tartozó valamennyi, a szakképzési rendszerben megszerezhető szakképzettséggel, szakképesítéssel és az egyéb, a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó képzésekkel összefüggő feladatokat,
8.6. kapcsolatot tart a képző- és vizsgaszervező intézményekkel,
8.7. ellátja a rendvédelmi, rendészeti és magánbiztonsági szakterületeket érintő szakmai oktatás, szakmai képzés, valamint azok oktatásigazgatási feladatait,
8.8. ellátja a minisztérium képviseletét a szaktestületekben,
8.9. a rendvédelmi technikumokkal kapcsolatosan a minisztert, mint fenntartót illető fenntartói jogok gyakorlása körében
a) a szakmai felügyelet ellátása során végzi a rendvédelmi technikumok oktatási és nevelési tevékenységének felügyeletét, adatokat szerez be, azokat elemzi és értékeli, javaslatokat dolgoz ki a tapasztalt hiányosságok megszüntetése érdekében,
b) közreműködik és részt vesz az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján elvégzett ellenőrzésekben,
8.10. javaslatot tesz a rendvédelmi, közszolgálati oktatással, képzéssel, továbbképzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos jogszabályok módosítására,
8.11. közreműködik a miniszter ágazati felelősségébe tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó, oktatással, képzéssel, továbbképzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos jogszabályok előkészítésében, módszertanok kialakításában,
8.12. javaslatot tesz a rendészet és közszolgálat ágazatba sorolt, nem hivatásos szolgálati beosztás betöltésére jogosító szakma oktatásának engedélyezésére,
8.13. javaslatot tesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felvételi keretszámainak meghatározására,
8.14. közreműködik a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 27. § (1) bekezdés c) pontja szerinti miniszteri döntés szakmai előkészítésében, felügyeli a miniszteri engedélyek alapján folyó képzéseket,
8.15. előkészíti vezetői döntésre a belügyi pályaorientációs képzést folytató szakképző intézmények tanulói duális képzési igazolásait,
8.16. közreműködik a pirotechnikai tevékenységek gyakorlásához jogszabályban előírt képesítések képzői feletti hatósági felügyeleti eljárásban, lefolytatja az ellenőrzést, előkészíti az ellenőrzés megállapításait és az esetleges szankciókat tartalmazó határozatot jóváhagyásra a személyügyi helyettes államtitkárnak,
8.17. elvégzi a hatáskörébe tartozó szakmák tekintetében a hazai szabályozott szakmák körének felülvizsgálatáról és a szabályozott szakmák számának csökkentéséről szóló 1309/2024. (X. 14.) Korm. határozat 3. pontja szerinti felülvizsgálatot, valamint szakmai javaslatot készít a szabályozás módosítására és deregulációjára.
9. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály a minisztériumi vizsgaközpont működtetésével összefüggésben
a) koordinálja és támogatja a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat a közterület-felügyelői, a magánbiztonsági szakmai képzések, a temetkezési szolgáltatási képzések, valamint – az Országos Rendőr-főkapitányság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által működtetett vizsgaközpontok képzései kivételével – a rendészeti képzések tekintetében,
b) biztosítja a vizsgáztatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint
c) felügyeli és ellenőrzi az Országos Rendőr-főkapitányság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által működtetett vizsgaközpontok tevékenységét,
d) kapcsolatot tart a képző intézményekkel és a vizsgaközpontokkal,
e) felügyeli a pirotechnikai tevékenységek gyakorlásához jogszabályban előírt képesítések képzői nyilvántartásba vételét és a képzők jegyzékét,
f) a pirotechnikai tevékenységek gyakorlásához jogszabályban előírt képesítést adó vizsgák szervezésével és lebonyolításával összefüggésben kapcsolatot tart a képzőkkel, biztosítja a pirotechnikai tevékenységek gyakorlásához előírt képesítést adó vizsgákhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
g) kezeli és döntés-előkészítési javaslattal felterjeszti a pirotechnikai tevékenységek gyakorlásához jogszabályban előírt képesítést adó vizsgák szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos írásbeli panaszokat,
h) közreműködik a pirotechnikai tevékenységek gyakorlásához jogszabályban előírt képesítést adó vizsgák vizsgabizottsági tagjainak kijelölési eljárásában, és felügyeli azt,
i) elősegíti és felügyeli, hogy a vizsgaközpont a szak- és felnőttképzéssel összefüggő, a feladatkörébe utalt képzések vonatkozásában tevékenységét függetlenül és pártatlanul, szakszerű és törvényes működés keretében, a jogszabályok alapján végezze,
j) intézkedik, hogy a vizsgaközpont a vonatkozó jogszabályoknak és a nyilvántartó hatóság előírásainak megfelelő dokumentumokban meghatározza és közzé tegye minőségpolitikáját, a pártatlan vizsgáztatást szolgáló szabályzatait, valamint gondoskodjon a vizsgaközpont feladatait ellátó személyi állomány alkalmasságának fenntartásáról, a nyilvántartások naprakész vezetéséről, belső audit- és minőségirányítási rendszer működtetéséről.
2.1.4. Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály
1. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály a személyügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben előkészíti a hivatásos állományúak esetében a vezetőképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai tartalmát, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását.
3. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) országos szinten gondoskodik a vezetőképzéssel és a rendészeti továbbképzéssel kapcsolatos feladatokról,
b) ellátja a rendészeti alap- és szakvizsgával kapcsolatos feladatokat, valamint koordinálja a vizsgakérdések aktualizálását.
4. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben – a személyügyi helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységekkel szoros együttműködésben – közreműködik a rendvédelmet érintő, a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós és nemzetközi tevékenységgel kapcsolatos feladatok végrehajtásában.
5. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály a vezetőképzési feladataival összefüggésben
a) lefolytatja a rendészeti vezetői, mestervezetői képzéseket, valamint meghatározza a rendészeti vezetővé és a mestervezetővé képzés szakmai tartalmát, képzési programját, továbbá tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzíti a képzések menetét és követelményeit,
b) vezetői kompetencia- és személyiségfejlesztő továbbképzéseket bonyolít le,
c) végzi a minősített tréner-képzést, a tréneri hálózat éves kötelező továbbképzését, valamint a vezetőifejlesztő-képzést (coachképzést),
d) az önálló belügyi szervekkel együtt kidolgozza és működteti a karriertámogatás módszereit, rendszerét.
6. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály továbbképzési feladataival összefüggésben
a) végzi a rendészeti továbbképzéssel, a vezetői továbbképzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat, az informatikai helyettes államtitkár irányítása alá tartozó, feladatkör szerint érintett szervezeti egység bevonásával működteti a Rendészeti Vezetőképzési, Továbbképzési és Vizsgaportált (a továbbiakban: RVTV portál),
b) ellátja a Belügyi Továbbképzési Kollégium titkársági feladatait, lefolytatja a bejelentésköteles továbbképzési programok egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárását,
c) vezeti a továbbképzési programminősítési eljárás szakértői névjegyzékét,
d) működteti a továbbképzési rendszerekhez kapcsolódó ügyfélszolgálatot,
e) működteti a rendvédelmi alkalmazottak továbbképzési rendszerét, illetve az RVTV portál RIASZ modulját.
7. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály a rendfokozati vizsgával kapcsolatos feladataival összefüggésben
a) működteti a Rendészeti Vezetőképzési, Továbbképzési és Vizsgaportál rendfokozati vizsga modulját,
b) végrehajtja a rendfokozati vizsga működtetésével kapcsolatos feladatokat,
c) kiadja és szükség szerint aktualizálja a tanulmányi és vizsgaszabályzatot,
d) koordinálja a tananyagok elkészítését és azok aktualizálását.
8. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály a rendészeti alap- és szakvizsgával kapcsolatos feladataival összefüggésben
a) működteti az RVTV portál alap- és szakvizsga modulját,
b) ellátja a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság titkársági feladatait,
c) végzi a rendészeti alapvizsga és szakvizsga felkészítéssel és vizsgáztatással kapcsolatos szervezési feladatokat,
d) vezeti a Rendészeti Szakvizsga Vizsgabizottsági Névjegyzéket és a Rendészeti Alapvizsga Vizsgabiztosi Névjegyzéket.
9. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály felnőttképzéssel kapcsolatos feladataival összefüggésben
a) végzi a nyilvántartásba vett felnőttképzési intézmény tevékenységének ellátásából eredő feladatokat,
b) ellátja a felnőttképzéshez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatokat.
10. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály a hatáskörébe tartozó képzések fejlesztésével és szervezésével összefüggésben
a) ellátja a tananyagok, tansegédletek, e-tananyagok (e-learning), programok fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,
b) végzi a tanfolyamok, továbbképzések szervezési tevékenységeit,
c) biztosítja a tanfolyamok, képzések, vizsgáztatások oktatásigazgatási és egyéb dokumentumait, valamint az azok lebonyolításához kapcsolódó tantermi, technikai, oktatástechnikai, informatikai feltételeket és eszközöket.
11. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály monitoring és minőségirányítási feladataival összefüggésben
a) monitoring tevékenységet folytat a rendészeti továbbképzés, a rendészeti vezetővé képzés és a mestervezetővé képzés programjaiban részt vettek és a tréneri munkát végzők értékelésére,
b) működteti a képzésekhez és továbbképzésekhez kapcsolódó minőségirányítási rendszert,
c) ellenőrzi a feladatkörébe tartozó valamennyi képzés, továbbképzés és vizsga megvalósulását.
2.1.5. Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály
1. A Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály a személyügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben
a) előkészíti a Kormány tudománypolitikával kapcsolatos irányelveivel összhangban az ágazati tudománystratégiát, a tudománypolitikával kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai tartalmát, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását,
b) szakterületét illetően közreműködik a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztések előkészítésében,
c) véleményezi a Kormány tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiai dokumentumait, a kapcsolódó jogszabálytervezeteket, és szakterületét érintően részt vesz azok végrehajtásában.
3. A Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) ellátja a kormányzati, az akadémiai, a felsőoktatási, az ipari és a vállalkozási szektorokkal kapcsolatos tudománystratégiai és szervezői feladatokat,
b) ösztönzi és erősíti a tevékenységi körébe tartozó nemzeti, nemzetközi tudásbázisok és a kapcsolati tőke aktív kölcsönhatását,
c) közreműködik a kutatási mobilitást és a kutatói karrier fejlesztését támogató tudásáramlási rendszerek működtetésében, különösen a kutatásfejlesztési háttérrel rendelkező, a műszaki tudományok és a mesterséges intelligencia kutatások területén működő intézetek, felsőoktatási szervezetek és vállalkozások tekintetében,
d) részt vesz az ágazati, a tudománystratégia szempontjából kiemelt jelentőségű tudományos és ipari szereplőkkel történő együttműködés előkészítésében és megvalósításában,
e) kapcsolatot tart a Külügyminisztérium útján a magyar külképviseletekkel, különösen a tudományos és technológiai szakdiplomata hálózattal.
4. A Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) tudományos kutatásokat végez, valamint támogatja a feladat- és hatáskörébe tartozó kutatási, fejlesztési innovációs tevékenységek megvalósítását,
b) a szakterületét érintően a minisztérium képviselőjeként részt vesz az ágazatában működő országos hatáskörű testületek munkájában,
c) együttműködik a Tudományos és Technológiai Minisztérium szervezeti egységeivel.
5. A Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály tudományszervezési feladataival összefüggésben
a) hazai és nemzetközi tudományos, szakmai konferenciákat készít elő, illetve részt vesz azok lebonyolításában,
b) kialakítja és működteti az ágazat kutatáskoordinációs bizottságát,
c) ellátja a Magyar Tudományos Művek Tárával kapcsolatos ágazati feladatokat,
d) ellátja a minisztérium hatáskörébe tartozó tudományigazgatási, tudományszervezési feladatokat, végzi azok átfogó tervezését, szervezését és a kapcsolódó döntések előkészítését,
e) nyilvántartja a minisztériumot és az önálló belügyi szerveket érintő tudományos kutatói és tudományos pályázati tevékenységet,
f) részt vesz a belügyi tudományos pályázati rendszer működtetésében,
g) folyamatosan kapcsolatot tart a minisztérium szervezeti egységeivel, és figyelemmel kíséri a szakterületét érintő stratégiák, programok, kutatási főirányok, tématerületek kidolgozását, azokra észrevételeket, javaslatokat tesz,
h) szakterületét érintően figyelemmel kíséri a jogszabályok végrehajtásának tudománypolitikára gyakorolt hatását,
i) ellátja a Belügyi Tudományos Tanács titkársági feladatait,
j) végzi a tudományos fokozat megszerzését támogató ágazati tehetséggondozási programok tudományigazgatási feladatait.
2.1.6. Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály
1. A Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály a személyügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálati koordinációs feladataival összefüggésben
a) előkészíti és végrehajtja a miniszter irányítása alá tartozó szervek egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálati rendszerével kapcsolatos miniszteri döntéseket, javaslatot tesz a rendszer fejlesztésére,
b) működteti a miniszter alkalmasságvizsgálatokkal összefüggő feladatainak ellátását segítő tanácsadó testületet,
c) működteti – az Informatikai Rendszerek Működtetéséért, Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Főosztály bevonásával – a Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszer (a továbbiakban: KOMP) informatikai keretrendszert, ennek keretében
ca) ellátja a rendszerirányítói feladatokat,
cb) feldolgozza a változtatási igényeket, módosítási javaslatokat fogalmaz meg a fejlesztés érdekében,
cc) módszertani támogatást nyújt a felhasználóknak,
d) szakterületét érintően figyelemmel kíséri a jogszabályok végrehajtásának tudománypolitikára gyakorolt hatását.
3. A Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály a rendvédelmi szervekkel összefüggő egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálati, valamint az egészségügyi és pszichológiai szakterület által végzett további tevékenységekkel kapcsolatos koordinációs feladataival összefüggésben
a) működteti a miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek hivatásos és rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban lévő állományának egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálati rendszerét,
b) előkészíti és végrehajtja a rendvédelmi szervek egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálati rendszerével, valamint az egészségügyi és pszichológiai alapellátásával kapcsolatos miniszteri döntéseket, javaslatot tesz a rendszer fejlesztésére,
c) szakmailag felügyeli az egészségügyi és pszichológiai alapellátással kapcsolatos tevékenységet,
d) a KOMP, valamint az egyéb egészségügyi informatikai rendszerek felhasználásával gyűjti és elemzi a betegforgalmi adatokat, figyelemmel kíséri és rendszeresen értékeli a belügyi állomány egészségi, pszichológiai és fizikai állapotának alakulását, javaslatokat tesz a fejlesztés irányaira,
e) felügyeli és koordinálja az egészségügyi és pszichológiai feladatot ellátók szakmai képzését, továbbképzését és tudományos tevékenységét,
f) kialakítja az ideiglenes szolgálatképtelenség megállapításával összefüggő felülvizsgálatokkal és a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagjai orvosi felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásrendet,
g) közreműködik az egészségbiztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos, az önálló belügyi szervekre háruló feladatok – szerződéskötés, működési engedély kiadása, ellenőrzés, jelentések és elszámolások – végrehajtásában,
h) szakmailag felügyeli a rendvédelmi szakmai munkát támogató egészségügyi és pszichológiai tevékenységet,
i) szakmailag felügyeli a személyi szabadságukban korlátozottak orvosi (alap-, járó- és fekvőbeteg) és pszichológiai ellátását.
4. A Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály a rendvédelmi szervek vezetőkiválasztási feladataival összefüggésben
a) végzi a hatáskörébe utalt vezetőkiválasztási eljárásokhoz kapcsolódó, valamint a vezetői szolgálati beosztásba való kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat részeként a rangsorba állítást a kiemelt vezetői beosztások vonatkozásában,
b) ellátja a Rendészeti Utánpótlási és Vezetői Adatbank működtetésével, valamint a kiválasztási eljárás során keletkezett adatok tárolására szolgáló kiválasztási adatbank működtetésével kapcsolatos, jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben rögzített feladatokat,
c) kidolgozza a Rendészeti Utánpótlási és Vezetői Adatbankba való bekerülés kompetenciaalapú feltételrendszerét és a vezetőkiválasztási eljárás szakmai protokollját,
d) szakmai módszertani támogatást nyújt a rendvédelmi szervek saját hatáskörben végzett vezetőkiválasztási eljárásaihoz,
e) közreműködik a rendészeti vezetőképzéshez szükséges, az egyéni vezetői kompetenciaprofilokra építve kialakítandó egyéni kompetenciafejlesztési célok meghatározásában.
5. A Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben koordinálja és segíti az European Medical and Psychological Experts Network (Európai Bűnüldözés területén működő Orvosi és Pszichológiai Szakértők Hálózata) magyarországi szakmai munkáját.
6. A Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály a miniszter irányítása alá tartozó, a rendvédelmi szervek körébe nem tartozó állomány vonatkozásában felmerülő vezetőkiválasztási és alkalmasságvizsgálati feladataival összefüggésben
a) kidolgozza a vezetőkiválasztási eljárás szakmai protokollját,
b) lefolytatja a vezetőkiválasztási eljárásokat, és – igény esetén – elkészíti a kapcsolódó rangsorokat,
c) kidolgozza az alkalmasságvizsgálatok szakmai protokollját,
d) lefolytatja az alkalmasságvizsgálati eljárásokat,
e) működteti a KOMP rendszer KOMP-K modulját a vezetőkiválasztási eljárások és az alkalmasságvizsgálati eljárások támogatása, valamint a keletkezett vezetőkiválasztási és alkalmasságvizsgálati adatok tárolása céljából.
7. A Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály tárcaközi együttműködés keretében felmerülő igény esetén
a) szakmai módszertani és kutatási-elemzési támogatást nyújt alkalmasságvizsgálati és kiválasztási folyamatok kialakításához, valamint a keletkező adatvagyon tudományos igényességű elemzéséhez,
b) lefolytatja a közszolgálat nem belügyi szakterületeiről érkező igényekben szereplő vezetőkiválasztási eljárásokat.
2.2. A jogi és koordinációs helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai
2.2.1. Jogi és Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság
1. A Jogi és Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság a jogi és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.
2. A Jogi és Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság koordinációs feladatai körében
a) nyomon követi a közigazgatási egyeztetésre érkező jogszabálytervezetek koordinációját,
b) figyelemmel kíséri a jogi és koordinációs helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek működését,
c) együttműködik a Közigazgatási Államtitkári Titkársággal,
d) összehangolja a több hivatali egységet és önálló belügyi szervet érintő jogi feladatokat.
3. A Jogi és Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság funkcionális feladatai körében
a) gondoskodik a közigazgatási államtitkári értekezlet, a Gazdasági Kabinet, a Stratégiai Kabinet, valamint a Nemzetpolitikai Kabinet üléseinek, továbbá a kormányülés napirendjére felterjesztendő minisztériumi javaslatok összeállításáról, az előterjesztések, jelentések benyújtásáról,
b) összeállítja a Kormány féléves munkaterveihez a minisztériumi javaslatokat, valamint elkészíti a minisztérium féléves jogalkotási munkatervét,
c) folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatai előkészítését,
d) figyelemmel kíséri a Kormány munkatervében és határozataiban szereplő, a miniszter első helyi felelősségi körébe tartozó feladatok végrehajtását,
e) működteti a minisztérium kockázatkezelési bizottságát.
2.2.2. Rendészeti Kodifikációs Főosztály
1. A Rendészeti Kodifikációs Főosztály a jogi és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll. A főosztályvezetőt az osztályvezetők helyettesítik.
2. A Rendészeti Kodifikációs Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben ellátja
2.1. a büntetés-végrehajtási szervezet jogállásáról és működéséről,
2.2. a rendőrség jogállásáról, szervezetéről és működéséről,
2.3. a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról,
2.4. a személy- és vagyonvédelemről, valamint a magánnyomozói tevékenységről,
2.5. az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről,
2.6. az államhatár őrizetéről, a határforgalom ellenőrzéséről,
2.7. a lőfegyverekről és a polgári célú pirotechnikai eszközökről,
2.8. a fegyveres biztonsági őrségről,
2.9. a közterület-felügyeletről,
2.10. a polgárőrségről,
2.11. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról,
2.12. a bűncselekmények megelőzéséről,
2.13. a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről,
2.14. a szervezett bűnözés elleni fellépésről,
2.15. a közlekedésrendészetről, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről,
2.16. a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról,
2.17. a Schengeni Információs Rendszerről és a körözési nyilvántartási rendszerről,
2.18. az idegenrendészetről és a menekültügyről,
2.19. a büntetőeljárásban résztvevők és az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról,
2.20. – a polgári hírszerzési tevékenység kivételével – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jogállásáról és működéséről,
2.21. a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó területen foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonyairól
szóló jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését, rendészeti tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök esetében a rendészeti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek közreműködésével, foglalkoztatási tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök esetében a személyügyi helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel együttműködve.
3. A Rendészeti Kodifikációs Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben véleményezi – a miniszternek a kormányzati döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatköre gyakorlása körében – az érintett hivatali egységek bevonásával
b) a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ tevékenységét érintő javaslatokat, jelentéseket és előterjesztéseket,
c) a más tárcák által előkészített, a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit.
4. A Rendészeti Kodifikációs Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben előkészíti
a) az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásban a személy- és vagyonvédelmi területeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges, nem szakértőjelöltként megszerzett szakmai gyakorlat szakirányú jellegét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását,
b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény alapján előkészíti a méltányossági jogkörben kiadott határozatokat.
5. A Rendészeti Kodifikációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) közreműködik a minisztérium vezetőinek parlamenti munkájával összefüggő, rendészeti vonatkozású feladatok ellátásában,
b) a feladatkörét érintő kérdésekben előkészíti az Alkotmánybíróságtól, az alapvető jogok biztosától, a Legfőbb Ügyészségtől és más szervektől érkező megkeresésekre adandó állásfoglalásokat,
c) véleményezi a honvédelemért felelős miniszter által előkészített jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,
d) véleményezi a minisztérium belső szabályzatainak és azok módosításának tervezetét,
e) elvégzi a miniszter által irányított rendvédelmi szervek – a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével – miniszteri kiadmányozási körbe tartozó, a rendészeti szakterület által elkészített szervezeti és működési szabályzatainak, valamint módosításainak jogi felülvizsgálatát és a tervezet minisztériumi belső egyeztetését,
f) jogértelmezésre irányuló megkeresésre jogi véleményt ad a 2. pont szerinti tárgyköröket érintő jogszabályok tekintetében.
2.2.3. Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály
1. A Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály a jogi és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben
2.1. a feladat- és hatáskör szerint érintett szakmai hivatali egység által kidolgozott tervezet alapján, annak jogi szempontú vizsgálatát követően előkészíti
a) az irattári szabályozásra,
b) a kéményseprő-ipari tevékenységre,
c) a Belügyminisztérium fejezet gazdálkodására,
d) a katasztrófavédelemre, a katasztrófák elleni védekezés irányítási rendszerére,
e) a polgári védelem feladataira, szervezetére, működésére, az állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségére,
f) a tűz elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokra,
g) az ipari balesetek megelőzésére és elhárítására, valamint az országhatáron túli hatással járó ipari balesetek nemzetközi értesítési és kölcsönös segítségnyújtási rendszerére,
h) a kritikus szervezetekkel és kritikus infrastruktúrákkal, valamint az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekkel, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákkal kapcsolatos feladatokra,
i) a nemzeti iparbiztonsági hatósági feladatok ellátására,
j) a sportra,
k) az Aktív Magyarország Programra,
l) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartására,
m) a minisztérium szervezeti és működési rendjére,
n) az egyedi utasítás alapján meghatározott szabályozási tárgyra
vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,
2.2. gondoskodik a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok tárgyalása során a benyújtott módosító indítványokról szóló kormány-előterjesztések elkészítéséről, elkészíttetéséről, valamint a Kormány által támogatott módosító indítványok jegyzékének elkészítéséről és azoknak a jogi és koordinációs helyettes államtitkár útján a közigazgatási államtitkárhoz aláírásra történő felterjesztéséről, továbbá – az aláírást követően – a Parlamenti Főosztályhoz való továbbításukról,
2.3. szakértői segítséget nyújt – a szakterület kijelölt képviselőjével együttműködve – a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslat országgyűlési bizottsági vitájában; elkészíti a törvényjavaslatok tárgyalása során a benyújtott módosító indítványokról szóló kormány-előterjesztéseket, szükség szerint a zárószavazást előkészítő módosító indítványt és az egységes javaslat tervezetét,
2.4. közreműködik az integritás, illetve a korrupciómegelőzés tárgykörét érintő javaslatok, előterjesztések, stratégiák előkészítésében, koordinációjában, véleményezésében, nyomon követésében,
2.5. a feladat- és hatáskör szerint érintett szakmai hivatali egység tervezete alapján előkészíti a hazai, az európai uniós és az egyéb nemzetközi források felhasználását biztosító közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét.
3. A Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály – a Rendészeti Kodifikációs Főosztály feladatkörét érintő anyagok kivételével – koordinációs feladataival összefüggésben
a) végzi a feladatkörébe tartozó minisztériumi szakterületek és más szervek által készített jogszabálytervezetek külső és belső véleményeztetését, ideértve a több belügyi kodifikációs területet egyaránt érintő, más tárcák által előkészített tervezetek koordinációját; a más tárcák által előkészített tervezet belső egyeztetését követően összeállítja a minisztérium álláspontját összegző átirat tervezetét és azt aláírásra a jogi és koordinációs helyettes államtitkárnak felterjeszti, ideértve a több belügyi kodifikációs területet egyaránt érintő, más tárcák által előkészített tervezetek koordinációját,
b) a feladatkörébe tartozó minisztériumi szakterületek által előkészített kormány-előterjesztések szakértői megtárgyalása érdekében tárcaegyeztetést hív össze, és ezen, valamint a más szervek által összehívott tárcaegyeztetésen – a szakfőosztály képviselőjének bevonásával – képviseli a minisztériumot.
4. A Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben
a) az alkotmánybírósági ügyekben, valamint az alapvető jogok biztosától érkező megkeresésekkel kapcsolatban választervezeteket készít, továbbá a feladat- és hatáskör szerint érintett szakmai szervezet bevonásával – az Alkotmánybíróság szabta keretek között – megválaszolja a jogértelmezésre irányuló megkereséseket,
b) megvizsgálja és – az érintett hivatali egység közreműködésével – elintézi a közérdekű bejelentéseket, javaslatokat.
5. A Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály az európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben a feladat- és hatáskör szerint érintett szakmai hivatali egységek javaslata alapján – a Rendészeti Kodifikációs Főosztály feladatkörét érintő anyagok kivételével – ellátja az EU jogalkotásból eredő notifikációs feladatokat.
6. A Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben jogi tájékoztatást ad a minisztérium hivatali egységeinek működéséhez.
7. A Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben – a Rendészeti Kodifikációs Főosztály feladatkörét érintő anyagok kivételével –
a) végzi a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök kihirdetésével, közzétételével kapcsolatos tárcafeladatokat,
b) gondoskodik a nyilvánosságot érintő intézkedések, pályázatok közzétételéről,
c) figyelemmel kíséri a belügyi jogszabályok végrehajtását, a jogalkalmazási gyakorlatot, indokolt esetben kezdeményezi azok módosítását vagy hatályon kívül helyezését,
d) véleményezi a minisztérium belső szabályzatainak és azok módosításának tervezetét.
2.2.4. Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály
1. A Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály a jogi és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály jogi szolgáltatási és szerződés-előkészítő feladataival összefüggésben
a) közreműködik a minisztérium hatáskörébe tartozó, illetve a minisztérium hivatali egységei által előkészített szerződések, megállapodások, okiratok elkészítésében, megkötésében, és azokat jogi ellenjegyzéssel látja el a jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feltételekkel,
b) végzi az a) pont szerinti szerződésekhez, megállapodásokhoz és egyéb okiratokhoz kapcsolódó peren kívüli eljárási cselekményeket,
c) hatáskörébe tartozik különösen
ca) a jogszabályban előírt jogtanácsosi ellenjegyzés, okirati ellenjegyzés megtétele az e körbe tartozó szerződések és egyéb okiratok esetében,
cb) a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatait, a minisztérium igazgatás költségvetését terhelő kötelezettségvállalásról szóló okiratok, szerződések és megállapodások jogi ellenjegyzése, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak alapján,
d) a minisztérium hivatali egységei által elkészített mintaszerződéseket véleményezi, jóváhagyásra a jogi és koordinációs helyettes államtitkárhoz felterjeszti,
e) közreműködik a minisztérium hatáskörébe tartozó közbeszerzési eljárások során megkötésre kerülő szerződések jogszabályba foglalt feltételeinek kialakításában.
3. A Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály perképviseleti feladataival összefüggésben
a) ellátja a miniszter és a minisztérium jogi képviseletét, eljár a minisztérium működéséből adódó, illetve a munkavégzéssel összefüggő minden peres és nemperes eljárásban, és e képviseleti tevékenységét a feladat- és hatáskör szerint érintett szakmai hivatali egységekkel együttműködve végzi,
b) ellátja a minisztérium mint hitelező képviseletét peres, nemperes és más hatósági eljárásokban,
c) külön megbízás alapján ellátja a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek, valamint a minisztérium és a miniszter feladat- és hatáskörét érintő ügyben a minisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságok és egyéb szervek jogi képviseletét,
d) külön megbízás alapján, személyiségi jogsértésekkel kapcsolatos ügyekben ellátja a minisztériummal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek a peres és nemperes eljárásokban való jogi képviseletét, ha a személyiségi jogsértés a munkavégzéssel kapcsolatos, és nem áll fenn érdekellentét a minisztériummal,
e) ellátja az a) alpontban meghatározott tárgykörhöz kapcsolódó elektronikus eljárásokban a jogi képviseletet,
f) a minisztérium alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok, közalapítványok tekintetében
fa) közreműködik a minisztérium hivatali egységei által előkészített alapító okiratok és azok módosításai elkészítésében,
fb) az alapító okiratokat és azok módosításait jogi ellenjegyzéssel látja el a jogszabályban meghatározott feltételekkel,
fc) végzi az alapító okiratokkal kapcsolatos peren kívüli eljárási cselekményeket,
fd) ellátja az alapító okiratokkal kapcsolatos elektronikus eljárásokban a jogi képviseletet.
4. A Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály szervezetén belül működik az adatvédelmi tisztviselő.
5. Az adatvédelmi tisztviselő a minisztériumra vonatkozó, adatvédelmet érintő kérdésekben a minisztériumi szervezeti egységeknek – azok igénye alapján – állásfoglalást ad ki.
6. A Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály az adatvédelemmel és a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos feladatkörében
a) részt vesz a személyes adatok kezelését, az adatvédelmet, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő jogi szabályozási koncepciók, jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében,
b) továbbítja az adatvédelmi és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos szabályok megsértése miatt érkezett állampolgári bejelentéseket kivizsgálás céljából a feladat- és hatáskör szerint érintett adatkezelő szervek vezetőinek, valamint ellenőrzi a bejelentés tárgyában tett intézkedést; indokolt esetben büntető-, szabálysértési, fegyelmi eljárást vagy egyéb felelősségre vonást kezdeményez,
c) az adatvédelmi feladatai elvégzéséhez szükséges mértékben a minősített adatra vonatkozó szabályok megtartásával korlátozás nélkül jogosult a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek adatkezeléseibe, az azzal kapcsolatos ügyiratba és a közérdekű adatot tartalmazó iratba betekinteni,
d) részt vesz a miniszter személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladatainak ellátásában; ennek során a miniszter által irányított, felügyelt szervezeteknél, továbbá – az éves ellenőrzési ütemterv alapján – a hivatali egységeknél adatvédelmi, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos ellenőrzést végez,
e) igény esetén szakmai tanácsot nyújt az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, javaslatot tesz a nyilvántartások és az egyéb adatkezelések kialakítására, valamint a működtetésük részletes szabályaira, továbbá a minisztériumra vonatkozó, adatvédelmet érintő kérdésekben véleményt nyilvánít,
f) támogatást nyújt a minisztérium szervei részére az adatvédelemmel és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben az egységes álláspont kialakításához; kapcsolatot tart a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek adatvédelmi felelőseivel, és segítséget nyújt munkájukhoz,
g) ellenőrzi a minisztérium adatkezelő szerveinél az adatvédelmi jogszabályok és belső normák, az adatvédelmi és adatbiztonsági követelmények betartását,
h) előkészíti az adatvédelmi szabályzatot,
i) kapcsolatot tart a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, és ellátja az annak eljárásaihoz kapcsolódó feladatokat, amelyek keretében tárgyév január 31-ig ellenőrzési célból adatot szolgáltat a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok
ia) megismerése iránti igények teljesítésének számáról, a teljesítéshez szükséges napok átlagos számáról,
ib) megismerése iránti igények teljesítése megtagadásának számáról és jellemző indokairól, valamint
ic) közzétételének elérhetőségéről,
j) az adatvédelemmel és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben képviseli a minisztériumot a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előtt,
k) véleményezi a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek által vezetett, személyes adatokat kezelő rendszerek működésével, szervezeti rendjével, informatikai és jogi szabályozásával kapcsolatos terveket, illetve javaslatot tesz e rendszereknek az adatvédelmi követelményeknek megfelelő átalakítására,
l) közreműködik az adatkezelő szerv érintett állományának adatvédelmi tárgyú, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos képzésében és továbbképzésében,
m) elkészíti a közérdekű adat megismerésére irányuló igényre vonatkozó választ.
7. A Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések jogi szempontú előkészítésében és végrehajtásában.
8. A Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály a minisztériumi szervezeti egységek igénye alapján a minisztériumi feladatokkal kapcsolatban jogi tanácsot, véleményt, javaslatot fogalmaz meg.
2.2.5. Iratkezelési és Biztonságfelügyeleti Főosztály
1. Az Iratkezelési és Biztonságfelügyeleti Főosztály a jogi és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. Az Iratkezelési és Biztonságfelügyeleti Főosztály vezetője a minisztérium biztonsági vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából eljárva utasítási joggal gyakorolja a miniszternek a minősített adat védelmére vonatkozó jogosítványait, és ennek keretében – a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok irányításáért felelős közigazgatási államtitkár jóváhagyásával – kiadja a biztonsági dokumentációt.
3. Az Iratkezelési és Biztonságfelügyeleti Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) részt vesz az iratkezelésért felelős és az iratkezelést végző személyek szakmai képzésével, továbbképzésével kapcsolatos koncepciók kidolgozásában.
4. Az Iratkezelési és Biztonságfelügyeleti Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben
a) döntésre előkészíti az iratkutatás engedélyezése iránti kérelmeket,
b) – az ellenőrzési feladatai elvégzéséhez szükséges mértékben – a minősített adatra vonatkozó szabályok megtartásával korlátozás nélkül jogosult a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek adatkezeléseibe, az azzal kapcsolatos ügyiratba és a közérdekű adatot tartalmazó iratba betekinteni.
5. Az Iratkezelési és Biztonságfelügyeleti Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben
5.1. ellátja a minisztérium iratkezelési és a titkos ügykezelői feladatainak felügyeletét,
5.2. működteti a jogszabályok alapján a minisztérium Központi Irattárát; ennek keretében gyűjti a hivatali egységek nem selejtezhető iratait, nyilvántartja, rendezi, selejtezi és segédletekkel látja el a kezelésében lévő iratokat; a rendezett, maradandó értékű iratokat az előírt őrzési időt követően átadja az illetékes levéltár vagy szerv részére; a hivatali egységek iratselejtezési eljárásaihoz beszerzi a levéltári hozzájárulást,
5.3. biztosítja a Központi Irattár kezelésében lévő jogutód nélkül megszűnt szervek iratai vonatkozásában az információs önrendelkezési jog gyakorlásához a betekintést és a másolást, ellátja a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettséget, elősegíti a tudományos kutatásokat,
5.4. a papíralapú ügykezelést felváltó elektronikus ügykezelés kialakítása és folyamatos bevezetése érdelében együttműködik az Informatikai Rendszerek Működtetéséért, Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Főosztállyal,
5.5. ellátja az elektronikus iktatórendszer működtetésével kapcsolatos koordinációs feladatokat,
5.6. végzi a minisztériumi bélyegzők központi nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, vezeti a minisztérium Főnyilvántartó könyvét,
5.7. gondoskodik a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról és koordinálásáról, ellátja a minisztérium hivatali egységeinél a személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonságra vonatkozó szabályok alkalmazásának felügyeletét,
5.8. intézkedik a minősített adat védelmére vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív, elektronikus biztonsági rendelkezések betartásának ellenőrzéséről, a minősített iratforgalmi statisztikák minősítési szintenkénti bontásban történő elkészítéséről,
5.9. intézkedik a nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítványok kiadásáról, kezeléséről és tárolásáról,
5.10. kezdeményezi a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél a külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány kiadását a NATO, NYEU és az EU minősített adatokhoz hozzáférő felhasználók és közreműködők részére, illetve jogszabályban meghatározott esetben írásban kezdeményezi a külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány visszavonását,
5.11. gondoskodik a titoktartási nyilatkozat kiadásáról, kezeléséről, valamint tárolásáról,
5.12. elkészíti a biztonsági szabályzatot, az iratkezelési szabályzatot és a másolatkészítési szabályzatot, valamint gondoskodik azok naprakész állapotban tartásáról és betartatásáról,
5.13. intézkedik a biztonsági területre telepített biztonságtechnikai eszközöknek és rendszereknek a gyártó előírása szerinti gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal történő karbantartására,
5.14. engedélyezi a személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező látogatók azonosító kártya viselése melletti önálló, kíséret nélküli mozgását a biztonsági területen, amennyiben a biztonsági területre érkező látogató biztonsági vezetője írásban igazolja, hogy a látogató személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik,
5.15. kezeli a biztonsági területen használt kódok, valamint azok megváltoztatásának tényét és időpontját rögzítő nyilvántartást,
5.16. ellátja a szakmai alárendeltségébe tartozó nyilvántartó és kezelőpont szakmai felügyeletét,
5.17. a minősített adat biztonságának megsértése esetén intézkedik a felmerülő kár felmérésére és enyhítésére, valamint a jogszerű állapot helyreállítására,
5.18. ellenőrzi a minisztérium iratkezelési tevékenységét.
6. Az Iratkezelési és Biztonságfelügyeleti Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) hivatali és szakmai együttműködést folytat a Magyar Nemzeti Levéltárral és más levéltárakkal, valamint tudományos intézetekkel, figyelemmel kíséri és hasznosítja a külföldi társintézmények szakmai eredményeit,
b) gondoskodik a titkos ügykezelőre meghatározott tananyag és vizsgakövetelmény, az oktatás szervezeti kereteinek és a vizsgáztatás eljárási rendjének meghatározásáról.
7. Az Iratkezelési és Biztonságfelügyeleti Főosztály a Központi Postázóval kapcsolatos, valamint a minisztérium szervezeti egységeinek postázói (postapontok) feladataival összefüggésben
a) a minisztérium részére postai úton, futárszolgálat, ügyfél és kézbesítő útján érkezett papíralapú küldeményeket átveszi, érkezteti, bontja, digitalizálja, és szignálásra továbbítja,
b) a minisztérium részére az EKÜR rendszeren, valamint a központi e-mail-címen érkezett küldeményeket fogadja, ellenőrzi, szignálásra továbbítja,
c) a minisztérium részére az EKÜR rendszeren tévesen érkezett küldeményeket továbbítja a címzett részére, és az ezzel kapcsolatos adminisztrációt elvégzi,
d) a minisztérium papíralapú küldeményeit postázásra előkészíti, és átadja az Állami Futárszolgálat részére,
e) központi elosztóként működve a hivatali egységek közötti iratforgalmat lebonyolítja.
8. Az Iratkezelési és Biztonságfelügyeleti Főosztály biztosítja a minisztériumba érkező, nemzeti minősített adatot tartalmazó iratok
a) központi érkeztetését, iktatását és kezelését, valamint
b) kezelését végző nyilvántartó egység működését.
2.3. A gazdasági helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai
2.3.1. Gazdasági Helyettes Államtitkári Titkárság
1. A Gazdasági Helyettes Államtitkári Titkárság a gazdasági helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.
2. A Gazdasági Helyettes Államtitkári Titkárság portfóliófelügyeleti és gazdálkodás-szabályozási funkcionális feladataival összefüggésben
2.1. felelős a gazdálkodást érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és belső szabályzatok tartalmának kialakításáért és módosításáért,
2.2. felelős a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló BM rendelet előkészítéséért,
2.3. végzi a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló BM utasításban, valamint a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló BM utasításban részére meghatározott feladatokat,
2.4. a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok tekintetében előkészíti a miniszter döntéseit, illetve a gazdasági helyettes államtitkár javaslatait,
2.5. előkészíti a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokkal kapcsolatban a minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. között megkötött szerződésekkel kapcsolatos döntéseket, javaslatokat,
2.6. megkeresésre szakmai véleményt ad a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok számára,
2.7. ellátja a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokat érintő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,
2.8. előkészíti a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vezetői munkaviszonyának létesítésével, módosításával és megszűnésével kapcsolatos szerződéseket,
2.9. a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vonatkozásában elemzéseket, hatásvizsgálatokat készít a vezetői döntések megalapozása érdekében, szükség esetén az érintett szervezeti egységek bevonásával,
2.10. véleményezi a gazdasági társaságokat érintő jogszabályok tervezeteit,
2.11. a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vonatkozásában ellátja a központi kezelésű előirányzat kezelésével, előirányzat-módosításával, gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, valamint e feladatok ellátásához biztosítja a szükséges adatszolgáltatást,
2.12. ellátja a minisztérium mint tulajdonosi joggyakorló szervezet beszámolási és könyvvezetési feladatainak ellátása érdekében történő adatszolgáltatást,
2.13. ellátja a Belügyminisztérium fejezet és az annak irányítása alá tartozó intézmények tekintetében a törzskönyvvel kapcsolatos bejelentési, módosítási, megszüntetési feladatokat a Magyar Államkincstár felé,
2.14. ellátja a megszüntető okiratok, az alapító okiratok elkészítésével, módosításával kapcsolatos egyeztetési feladatokat a Kincstárral, és – szükség esetén – gondoskodik az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásának beszerzéséről, továbbá előkészíti az okiratokat miniszteri jóváhagyásra,
2.15. a miniszter alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok, közalapítványok tekintetében
a) lefolytatja az alapító okiratok elkészítésével, módosításával kapcsolatos egyeztetéseket az érintett szakterületi államtitkár által irányított szervezeti egységekkel,
b) előkészíti az alapító okiratokat miniszteri jóváhagyásra a feladatkör szerint illetékes szakmai szervezeti egység által – az alapítvány, közalapítvány bevonásával – összeállított tervezet alapján,
c) az alapító okiratot – a miniszteri jóváhagyást követően – a szükséges elektronikus eljárások lefolytatása érdekében továbbítja a jogi képviseletet ellátó Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztálynak.
3. A Gazdasági Helyettes Államtitkári Titkárság portfóliófelügyeleti és gazdálkodás-szabályozási egyéb feladataival összefüggésben
a) egyedi feladatokra, új költségvetési szerv létrehozására, meglévő költségvetési szerv átalakítására vagy megszüntetésére vonatkozó költségvetési javaslat összeállításához szakmai iránymutatást nyújt,
b) a minisztérium hivatali egységeinél és a Belügyminisztérium fejezet költségvetési szerveinél egyedileg és általánosan felmerülő gazdálkodási-pénzügyi kérdésekben elvi állásfoglalásokat, iránymutatásokat készít,
c) a Beszerzési Szabályzatban meghatározottak szerint részt vesz a Belügyminisztérium fejezetet érintő közbeszerzési eljárásokban, és képviseli a Belügyminisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági érdekeit,
d) végzi a minisztérium mint tulajdonosi joggyakorló szervezet beszámolási és könyvvezetési feladatait, így különösen elkészíti az éves beszámolást, az időközi költségvetési jelentést és a mérlegjelentést,
e) koordinálja a minisztérium portfóliókezelési politikájának megvalósítását,
f) koordinálja a gazdasági társaságokkal történő kapcsolattartást, szükség esetén pénzügyi-szakmai konzultációkat szervez.
2.3.2. Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály
1. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a gazdasági helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben
a) részt vesz a minisztérium hivatali egységei, valamint a társminisztériumok által készített tervezetek véleményezésében, közreműködik a közigazgatási egyeztetésekben,
b) előkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és belső szabályzatok tervezetét és azok módosításait, ide nem értve a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos szabályozást, valamint felelős az államháztartás működési rendjének változásából adódó gazdálkodási feladatok figyelemmel kíséréséért, gyakorlatban történő alkalmazásáért.
3. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben
a) információkat gyűjt és szolgáltat az igazgatás gazdálkodásáról, ennek keretében kontrolling-információkra, -adatokra alapozva vezetői információs rendszert működtet a döntés-előkészítés támogatása érdekében,
b) ellátja az igazgatás költségvetési, pénzügyi, számviteli, továbbá a gazdálkodási és az ahhoz kapcsolódó döntés-előkészítő feladatait,
c) az érintett hivatali egységgel együttműködve figyelemmel kíséri a költségvetési keretek felhasználásának alakulását, szükség esetén intézkedést kezdeményez,
d) teljes körűen végzi az igazgatás gazdálkodási folyamatainak pénzkezelési, könyvvezetési feladatait,
e) elkészíti az igazgatás éves költségvetési beszámolóját, az időközi költségvetési és mérlegjelentéseket, valamint az eseti és rendszeres adatszolgáltatásokat,
f) végzi a külföldi szakmai kiküldetésekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat,
g) az üzemeltetési és karbantartási feladatok vonatkozásában folyamatos kapcsolatot tart és egyeztet az e feladatokat ellátó szervezettel,
h) a Magyar Államkincstárral együttműködve gondoskodik a bérszámfejtéshez kapcsolódó feladatok ellátásáról,
i) ellátja a dolgozók lakáscélú munkáltatói kölcsönével kapcsolatos döntés-előkészítési, gazdálkodási és könyvvezetési feladatokat,
j) üzemelteti a házipénztárakat (forint és valuta),
k) ellátja a közhatalmi bevételekkel, az értékesítéssel, szolgáltatással kapcsolatos számlázási feladatokat, jogcímenként kezeli és nyilvántartja, illetve kezdeményezi a követelések behajtását,
l) nyilvántartja a minisztérium kezelésében lévő vagyontárgyakat, dokumentálja azok állományában bekövetkezett változásokat, valamint megszervezi a selejtezésüket és leltározásukat,
m) ellátja a helyi lakásügyi szerv részére meghatározott feladatait és működteti a minisztérium Lakásügyi Bizottságát,
n) kapcsolatot tart a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal a minisztériumban elhelyezett műtárgyak ellenőrzése és a műtárgyakkal kapcsolatos adatváltozások bejelentése érdekében, valamint figyelemmel kíséri a minisztérium szervezeti egységei által leadott műtárgyigényeket.
4. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) közreműködik a minisztérium gazdasági képviseletében; jogosult a minisztérium nevében a szakterületét érintő szerződések megkötésére, jognyilatkozatok megtételére, a kötelezettségvállalásra vonatkozó előírások betartásával,
b) a minisztérium hivatali szervezeti kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési, valamint érvényesítési rendjéről szóló szabályzat figyelembevételével végzi az igazgatás költségvetését terhelő kifizetések szerződései pénzügyi ellenjegyzését,
c) ellátja az európai uniós forrásokból finanszírozott projektek végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatokat.
2.3.3. Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály
1. A Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály a gazdasági helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben
a) végzi a tevékenységi körébe tartozó jogalkotási feladatok szakmai előkészítését,
b) kidolgozza a stratégiai jellegű döntésekhez szükséges előterjesztéseket, tárcaközi egyeztetések során eseti felhatalmazás alapján képviseli a minisztériumot,
c) részt vesz a minisztérium hivatali egységei, valamint a társminisztériumok által készített jogszabálytervezetek véleményezésében,
d) előkészíti a minisztérium közbeszerzési és beszerzési szabályzatát (a továbbiakban: Beszerzési Szabályzat), az európai uniós források terhére megvalósuló közbeszerzések esetében az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság, valamint az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya közreműködésével.
3. A Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) közreműködik a minisztérium ágazati gazdasági stratégiájának összeállításában, koordinálja a minisztérium irányítása alá tartozó szervek rövid és hosszú távú vagyongazdálkodási, építés-beruházási, felújítási, műszaki-fejlesztési koncepcióit, terveit,
b) a szakterületet érintő jogszabályváltozásokat folyamatosan nyomon követi, az azok megvalósításához szükséges intézkedéseket (belső szabályzók kidolgozása, vagyonkezelők értesítése, határozatokban rögzített feladatok határidőre történő végrehajtásának ellenőrzése stb.) végrehajtja,
c) végzi és meghatározott esetekben kezdeményezi a lakások és ingatlanok, valamint ingó vagyonelemek hasznosításához szükséges, belügyi szervek közötti, valamint más szervekkel való egyeztetéseket,
d) gondoskodik a vagyonkezelési eljárások lebonyolítása érdekében a tulajdonosi joggyakorló által készített módszertani eljárások egységes értelmezéséről, az adatszolgáltatás egységes kialakításáról,
e) részt vesz a minisztérium hivatali egységei, valamint a társminisztériumok által készített jogszabály-tervezetek véleményezésében.
4. A Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben kivizsgálja a tevékenységi körébe tartozó méltányossági és panaszügyeket.
5. A Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben
a) felügyeli a miniszter irányítása alá tartozó szervek vagyongazdálkodási, építés-beruházási, felújítási, anyagi-technikai tevékenységét, és ellenőrzi a feladatellátás szabályszerűségét,
b) a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek anyagi-technikai és vagyongazdálkodási középirányító szervei tekintetében szakirányító felügyeletet gyakorol,
c) a miniszter által irányított szervek hivatásos szolgálati jogviszonyban lévő, egyenruha-ellátásra jogosult személyi állománya tekintetében végzi a büntetés-végrehajtási szervezet központi ruházati ellátási tevékenységével összefüggő minisztériumi feladatokat,
d) vezetői döntés esetén építési, ingatlan-felújítási, valamint – az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai eszközök kivételével – eszközbeszerzési területen részt vesz szakterületét illetően a minisztériumot, valamint a hivatali egységeket, a minisztériumi szerveket és az önálló belügyi szerveket érintő közbeszerzési eljárásokban,
e) kapcsolatot tart a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság szervezeti egységeivel,
f) szakmai felügyeletként együttműködik az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó kijelölt szervezeti egységgel az uniós és más nemzetközi forrásokból megvalósítandó fejlesztések szakmai előkészítésében és lebonyolításában, a beérkezett pályázati anyagok szakmai értékelésében,
g) az ingatlan beruházási és építési szakterület szakirányítása keretében
1. szakirányító szervként felügyeli a miniszter irányítása alá tartozó szervek építés-beruházási, ingatlan-felújítási uniós forrásból származó energetikai felújítási és energiaracionalizálási projektjeinek megvalósítását,
2. közreműködik a kiemelt – belügyi szerveket érintő – építés-beruházások szakmai előkészítésében és megvalósításában,
3. irányítja, szervezi, ellenőrzi és felügyeli a belügyi szervek tűzvédelmével kapcsolatos feladatait,
4. előkészíti és meghirdeti az üzemeltetési költségcsökkentést célzó energetikai fejlesztések támogatásával kapcsolatos pályázati kiírást, elbírálja a pályázatokat, elkészíti a támogatási szerződéseket, ellenőrzi a fejlesztések megvalósítását,
5. előkészíti és végzi a szervek által elkészíttetett és jóváhagyásra felterjesztett tervdokumentációk arculati megjelenésének miniszteri jóváhagyását, kezdeményezi a felmerült módosítási igények végrehajtását és utóellenőrzését,
6. ellátja a Kiemelt Beruházások Munkafelülettel, illetve az Országos Beruházás Monitoring Rendszerrel kapcsolatban a minisztérium háttérintézményeivel mint adatszolgáltatásra kötelezettekkel kapcsolatos koordinációs, kapcsolattartási és ellenőrzési feladatokat, folyamatos kapcsolatot tart az építésberuházásért felelős minisztériummal,
7. éves ellenőrzési tervet készít, és helyszíni ellenőrzéseket végez, az ellenőrzésekről jegyzőkönyvet készít, valamint az ellenőrzési tervet és az ellenőrzési jegyzőkönyveket a felsővezetői jóváhagyást követő öt napon belül a Belső Ellenőrzési Főosztálynak tájékoztatás céljából átadja,
8. feldolgozza a felügyelet alá rendelt szervek negyedévenkénti ingatlan felújítási és beruházási jelentéseit és teljesíti a beruházások végrehajtásával kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat,
9. szakmai továbbképzéseket, konferenciákat szervez,
10. koordinálja a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó szervek egységes villamosenergia- és földgázbeszerzését, részt vesz a beszerzési eljárásban,
11. támogatást nyújt a miniszter részére a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok és az irányításuk alá tartozó háttérintézmények beruházásainak sikeres megvalósításához szükséges folyamatok koordinálásában, stratégiai összehangolásában, a kidolgozott beruházási programok megvalósulásának nyomon követésében és a kapcsolódó közbeszerzési eljárások felügyeletében,
12. a folyamatban lévő beruházások esetében ellátja a szakminisztériumi monitoringbizottsági titkársági feladatokat,
h) a vagyongazdálkodási szakterület szakirányítása keretében
1. felügyeli a minisztérium felügyelete alá tartozó vagyonkezelők lakás- és ingatlangazdálkodási tevékenységét, előkészíti az ezzel kapcsolatos szabályozást,
2. eljár ingó-, ingatlan- és lakásügyekben, a jogszabályban előírt engedélyeket, hozzájárulásokat beszerzi,
3. irányítja, koordinálja, ellenőrzi a minisztérium felügyelete alá tartozó szervek fejezeti szintű lakás- és ingatlangazdálkodási feladatait,
4. vizsgálja, ellenőrzi az ingatlanokkal kapcsolatos vagyonkezelési, valamint lakásgazdálkodási tevékenységre vonatkozó szabályok érvényesítését, esetenként célvizsgálatokat folytat,
5. az ingatlanokkal kapcsolatos javaslatokat, kérelmeket és panaszokat felülvizsgálja, vezetői döntéshez javaslatokat készít, azokat – a jóváhagyást követően – végrehajtja, a végrehajtást ellenőrzi,
6. a vagyonkezelők által hasznosításra javasolt ingatlanok körét, illetve a szükségletként jelentkező ingatlanok iránti igényeket koordinálja,
7. a vagyonkezelő számára felesleges ingatlanok fejezeten belüli felhasználását vizsgálja, egyezteti, javaslatot tesz másik vagyonkezelő részére történő vagyonkezelésbe adására, az ingatlan további hasznosításának módjára,
8. döntésre előkészíti és lefolytatja az ingatlanok belügyi vagyoni körből történő kikerüléshez, illetve belügyi vagyoni körbe kerüléséhez szükséges eljárást, az eljárás során folyamatosan kapcsolatot tart a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel és a társszervekkel,
9. az önkormányzatok belügyi vagyonkezelésű ingatlanok iránti térítésmentes tulajdonbaadási igényeit vizsgálja, az ezzel kapcsolatos fejezeti döntéshez szükséges iratokat előkészíti,
10. az ingatlanok megterhelésére, megosztására vonatkozó javaslatokat felülvizsgálja, és a további eljárásokat lefolytatja,
11. vezetői jóváhagyásra előkészíti az ingatlanrendezési feladatok ellátásához szükséges fejezeti egyetértő nyilatkozatokat,
12. a lakás és ingatlan hasznosításával kapcsolatos szerződéseket, megállapodásokat szükség szerint a jogi szakterület bevonásával előzetesen véleményezi, adott esetben jóváhagyja,
13. koordinálja a belügyi vagyonkezelők vagyonkezelésében lévő, a Magyar Állam tulajdonosi jogkörében eljáró szerv tulajdonosi joggyakorlása alá eső ingatlanok ingatlangazdálkodási feladatait, döntésre előkészíti a vagyonkezelői jog változásához, az ingatlanok hasznosításához szükséges, jogszabályban előírt engedélyeket,
14. előkészíti az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanra vonatkozóan a minisztérium mint jogosult javára bejegyzett jogok és tények törléséhez szükséges jogosulti egyetértő nyilatkozatot,
15. ellátja a központi lakásügyi szerv részére meghatározott minisztériumi feladatokat,
16. a vagyonkezelői kezdeményezés alapján javaslatot készít a belügyi rendelkezésű lakások elidegenítésére, a szolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó lakások vásárlására,
17. közreműködik a közszolgálati életpályához kapcsolódó lakástámogatási feltételek bővítését célzó egyeztetésekben,
18. irányítja és ellenőrzi a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek lakhatási támogatás nyújtásával kapcsolatos tevékenységét,
19. előkészíti a minisztériumi egyetértést a fejezet irányítása alá tartozó önálló vagyonkezelők részére az ingóságok vagyonkezelői jogának szerződéses jogutódlási ügyleteihez, ha a jogügylettel érintett ingóság vagyonkezelői joga fejezeten kívüli központi költségvetési szervhez kerül,
20. előkészíti a minisztériumi egyetértést a fejezet irányítása alá tartozó vagyonkezelők vagyonkezeléséből ingyenesen átruházásra kerülő ingóságok ügyletei esetében,
i) az anyagi-technikai szakterület szakirányítása keretében
1. irányítja és koordinálja az anyagi-technikai szakterülethez tartozó, jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz által meghatározott eszközök tekintetében a rendszeresítési eljárásokat,
2. döntésre előkészíti a miniszter irányítása alatt álló önálló belügyi szervek részére külföldi állam kormányzati szerve, külföldi, nemzetközi szervezet által felajánlott adományok elfogadását,
3. működteti a miniszter irányítása alá tartozó szervek gépjárműállományával kapcsolatos központi adatnyilvántartást,
4. részt vesz a szolgálati jármű használatához kapcsolódó engedélyezési eljárások lebonyolításában, a kérelmek előkészítésében,
5. ellenőrzi és felügyeli a belügyi szervek jármű szabályzatának szakmai előkészítését,
6. végzi a minisztériumi szervezeti egységek és az önálló belügyi szervek járműkövető rendszerével kapcsolatos létesítési, fejlesztési feladatok szakmai felügyeletét, koordinációját,
7. koordinálja és javaslatot tesz a minisztériumi felsővezetők, valamint a belügyi szervezeti egységek és arra jogosultak gépjárművel történő ellátására,
8. koordinálja a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó szervek részére a gépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződés létrehozásával, valamint a CASCO biztosítással kapcsolatos feladatait,
9. irányítja, felügyeli és egységesíti a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek egyenruházati fejlesztését,
10. koordinálja és szervezi a jóváhagyott ruházati fejlesztések eredményeként létrejött termékek csapatpróbáját, figyelemmel kíséri és értékeli az eredményeket, mely alapján meghozza a bevezetéshez szükséges intézkedéseket,
11. nyilvántartja a rendszeresített egyenruházati termékek műszaki leírásait, továbbá intézkedik azok felülvizsgálatára,
12. a belügyi szervekkel együttműködve, előkészíti a ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét szabályozó tervezetet, figyelemmel kíséri a természetbeni ruházati ellátáshoz kapcsolódó határidők betartását az éves ellátás biztosítását,
13. értékeli a ruházati szemlék tapasztalatait, amely alapján szükség szerint szakmai javaslatot tesz,
14. működteti, ellenőrzi a ruházati nyilvántartó program adatnyilvántartását, a szakterületi adatok karbantartását,
15. részt vesz a fegyveres biztonsági őrség, a természetvédelmi és mezei őrszolgálat, valamint a kadétok ruházati ellátásával kapcsolatos dokumentációk, szabályozók előkészítésében,
16. szervezi és koordinálja a fegyverzeti- és kényszerítő eszközökkel, az egyéb rendészettechnikai eszközökkel és a rendvédelmi célú egyéni- és kollektív védőeszközökkel kapcsolatos műszaki fejlesztési feladatokat,
17. tervezi a hadi- és rendészettechnikai eszközök vonatkozásában jogszabályok alapján a minisztériumot terhelő kiadások költségeit, fejezeti kezelésű előirányzatok formájában,
18. felügyeli az eszközök használatból történő kivonása eljárásának szakszerű előkészítését, lefolytatását, valamint a felesleges eszközök hasznosítási folyamatának szabályszerű lebonyolítását,
j) a beszerzési szakterület szakirányítása keretében
1. felméri és összesíti az önálló szervezeti egységek éves visszterhes beszerzési igényeit, ideértve az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya által közölt, az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzéseket is, amelyek alapján összeállítja a minisztérium éves közbeszerzési és beszerzési tervét, valamint azok módosítását,
2. az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések kivételével ellátja a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott ajánlatkérői feladatokat,
3. nyilvántartja a minisztérium közbeszerzési eljárásait, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokban szabályozott beszerzéseket, ideértve az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya által közölt, az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseket is,
4. az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések kivételével közreműködik a minisztérium közbeszerzési értékhatár alatti és feletti beszerzéseivel kapcsolatos szervezési, döntés-előkészítési feladatok ellátásában,
5. vezetői döntés esetén ellátja a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek nagy értékű közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos előzetes vagy utólagos ellenőrzési feladatokat,
6. a központi beszerző szervek és a közbeszerzési igények megvalósítására jogszabályban kijelölt egyéb szervezetek részére elvégzi a minisztériumot érintő központosított közbeszerzések tervezésére vonatkozó feladatokat, ideértve az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya által jelzett közbeszerzéseket is, és ennek keretében – az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések kivételével – ellátja a minisztériumot terhelő egyéb feladatokat,
7. teljesíti a minisztériumot a közbeszerzési és beszerzési eljárásokkal kapcsolatban terhelő adatszolgáltatási kötelezettségeket, ideértve az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya által közölt közbeszerzéseket és beszerzéseket is,
9. az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések kivételével gondoskodik a kormányzat közbeszerzési politikájának a minisztérium közbeszerzései során történő egységes érvényesítéséről,
10. képzi a közbeszerzést végző személyi állományát, és közbeszerzési útmutatókat készít,
11. ellátja a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban a minisztérium képviseletét,
k) a működéskoordinációs szakterület szakirányítása keretében
1. a minisztérium szervezeti egységeinek megfelelő elhelyezése érdekében kapcsolatot tart a KEF, a NISZ Zrt., valamint az MNV Zrt. illetékes szakterületével,
2. elkészíti a minisztérium szervezeti egységei részére kijelölt és használatba adott ingatlanok vonatkozásában az MNV Zrt. és a KEF által meghatározott irányelveknek megfelelően az elhelyezési koncepciót,
3. részt vesz az MNV Zrt. és a KEF által szervezett épületbejárásokon,
4. megvizsgálja az MNV Zrt. által elhelyezésre felajánlott állami tulajdonú ingatlanok és bérlemények igénybevételének megfelelőségét,
5. a KEF elhelyezések végrehajtásáért felelős szervezeti egységével együttműködve koordinálja a minisztérium szervezeti egységeinek költöztetésével kapcsolatos feladatokat,
6. koordinálja, szakmailag megvizsgálja, indokolt esetben a KELL rendszerben bejelenti a minisztérium szervezeti egységeinek elhelyezésére szolgáló épületekben jelentkező elhelyezési igényekben bekövetkező változásokat,
7. az optimális helykihasználás figyelembevételével szervezi és nyilvántartja a minisztérium központi, valamint egyéb épületeiben működő szervezeti egységek elhelyezését,
8. folyamatos kapcsolatot tart fenn, és a feladatok végrehajtásában együttműködik a KEF épületgondnoksággal, illetve a minisztériumi épület üzemeltetőjével,
9. összegyűjti és megvizsgálja a felmerülő épületkarbantartási és javítási igényeket, és indokoltság esetén bejelenti a KELL rendszerben,
10. összesíti, felülvizsgálja és indokoltság esetén a KELL rendszerben rögzíti a minisztérium szervezeti egységeinél jelentkező bútorozási igényeket,
11. végrehajtja a KEF által nyújtott szolgáltatásokat végző – belépési engedéllyel nem rendelkező – személyek minisztériumi épületbe történő belépéséhez kapcsolódó feladatokat, továbbá kapcsolatot tart az épület őrzési feladatait ellátó Készenléti Rendőrséggel,
12. végrehajtja és nyilvántartja a Budai Vár sorompókkal határolt területére érvényes behajtási engedélyeztetésekkel kapcsolatos feladatokat,
13. végrehajtja és nyilvántartja a minisztérium által használt épületekhez tartozó parkolóhelyek kiosztását és időszakos felülvizsgálatát, szükség esetén gondoskodik a helyek optimalizálásáról és újra elosztásáról,
14. kezeli a KELL rendszer igényjóváhagyási felületét,
15. részt vesz az épületben megvalósuló rendezvények, idegenvezetések szervezésének koordinálásában, előzetes bejárások biztosításában, látogatói útvonalak meghatározásában,
16. intézi az épületben üzemelő konditerem rendszeres karbantartásával és a használati jogosultságokkal kapcsolatos feladatokat,
17. gondoskodik a minisztérium központi épületébe történő belépésre, épülethasználatra és – engedély alapján – gépjármű-behajtásra jogosító kártyák elkészítéséről és kiadásáról, a kártyákhoz kapcsolódó jogosultságok kiosztásáról,
18. gondoskodik a minisztérium telephelyeire érvényes belépőkártyák elkészítéséről és kiadásáról,
19. üzemelteti a 17–18. alpont szerinti kártyákhoz kapcsolódó informatikai rendszereket, kezeli a kapcsolódó adatbázist,
20. intézi a kulcsszéf használati jogosultságokkal kapcsolatos feladatokat.
6. A Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) együttműködik az iparjogvédelmi és találmányi ügyekben a szakmai szervezetekkel és hivatalokkal,
b) ellátja a minisztérium képviseletét a haditechnikai eszközök külkereskedelmi forgalmának engedélyezésével, a haditechnikai eszközök gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésével, az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzésével, valamint a katonai szabványosítási ügyekkel foglalkozó tárcaközi bizottságok munkájában,
c) végzi a BM ÁC nyilvántartását, ellenőrzését, tervezi a pénzügyi fedezetet fejezeti kezelésű előirányzatok formájában a szavatossági cserék, a szükséges mennyiségi fejlesztések, valamint a fenntartási költségek vonatkozásában, továbbá irányítja a kapcsolódó beszerzések végrehajtását, javaslatot tesz az egyes elemek (készletek) ideiglenes készletre vételére,
d) ellátja és irányítja a védelmi célú tartalékolással kapcsolatban a minisztériumra háruló feladatok logisztikai részét, amelyen kívül
da) végzi a honvédelmi, illetve nemzetbiztonsági szempontból stratégiai érdekű kapacitásokról, valamint védelmi ipari kapacitások rögzítéséről szóló kormányhatározat szerinti rögzített védelmi ipari kapacitások összetételének éves felülvizsgálatát,
db) az önálló belügyi szervek rendkívüli igénye esetén – a da) pont szerinti éves felülvizsgálattól függetlenül – kormány-előterjesztés tervezetet készít elő a társminisztérium részére a stratégiai érdekű kapacitásokat, illetve a rögzített védelmi ipari kapacitásokat biztosító gazdálkodó szervezetek összetételéről, ezen gazdálkodó szervek által biztosított termékek és eszközök változtatása esetén a da) pont szerinti kormányhatározat módosítása érdekében,
dc) részt vesz a da) pont szerinti kormányhatározat, valamint a védelmi felkészítés egyes kérdéseiről szóló kormányhatározat feladattervében meghatározottak alapján, a rögzített védelmi ipari kapacitásokat biztosító gazdálkodó szervezetek éves ellenőrzésében,
e) a b) alpontban meghatározott haditechnikai külkereskedelmi, illetve haditechnikai gyártási és szolgáltatási tevékenység-ellenőrzési tárcaközi bizottságban való részvételével összefüggésben kezeli a közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazása alól – a feladat- és hatáskör szerint érintett országgyűlési bizottság által – mentesített beszerzésekkel kapcsolatos információkat,
f) ellenőrzi és értékeli a fegyverviselésre jogosult belügyi önálló szervek által összeállított béke időszaki fegyverzeti- és vegyivédelmi szakanyagellátás tervezésére, a tartalékok képzésére vonatkozó éves eszközszükségleti (ESZT) táblázatokat, jelentéseket,
g) nyilvántartásba veszi és tárolja a jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz által meghatározott eszközök rendszeresítési, valamint alkalmazásba vételi dokumentációit.
7. A Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály operatív és koordinációs feladataival összefüggésben
a) központilag végzi a minisztériumi szervezeti egységek és az önálló belügyi szervek járműkövető és flottamenedzsment rendszer üzemeltetését, ellátja a rendszer hibakezelési feladatait,
b) koordinálja és szervezi a minisztérium központi épülete alatt lévő mélygarázs igénybevételét, használatát,
c) gondoskodik a BM által használt épületekre vonatkozó tűzvédelemmel, a tűzoltással és műszaki mentéssel kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátásához szükséges külső szakértő megbízásáról, tevékenységének ellenőrzéséről,
d) gondoskodik a munkáltatói tűzvédelmi feladatok dokumentálásáról,
e) a tűzvédelmi használati szabályok érvényesítése érdekében folyamatosan ellenőrizteti a BM által használt épületek tűzvédelmi szempontoknak megfelelő rendeltetésszerű használatát, a bejárások alapján feltárt, a tűzvédelmet érintő kockázatok megszüntetése érdekében értesíti az épület üzemeltetőjét,
f) közbeszerzési szempontból vizsgálja és véleményezi a részére átadott szerződéseket és szabályzatokat, a minisztérium szervezeti egységeinek megkeresése alapján közbeszerzési jogi és szakmai állásfoglalásokat készít,
g) az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések kivételével koordinálja a minisztérium közbeszerzési eljárásait,
h) koordinálja és ellenőrzi a minisztérium háttérintézményei részére történő, kiemelt jelentőségű közbeszerzéseket,
i) felügyeli és összehangolja a minisztérium szervezeti egységeinél jelentkező elhelyezési, ellátási, szolgáltatási és költöztetési feladatokat.
2.3.4. Fejezeti Összefoglaló Főosztály
1. A Fejezeti Összefoglaló Főosztály a gazdasági helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Fejezeti Összefoglaló Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben részt vesz a minisztérium hivatali egységei, valamint a társminisztériumok által készített tervezetek véleményezésében, közreműködik a közigazgatási egyeztetésekben.
3. A Fejezeti Összefoglaló Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben végzi a Belügyi Alapok támogatásainak felhasználásával kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatokat.
4. A Fejezeti Összefoglaló Főosztály végzi a minisztérium irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában a pénzügyi és számviteli feladatokat.
5. A Fejezeti Összefoglaló Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben
a) információkat gyűjt és szolgáltat a Belügyminisztérium fejezet és a minisztérium hivatali egységeinek gazdálkodásáról, ennek keretében kontrolling-információkra, kontrolling-adatokra alapozva vezetői információs rendszert működtet a döntés-előkészítés támogatása érdekében,
b) felelős az államháztartás működési rendjének változásából adódó gazdálkodási feladatok figyelemmel kíséréséért, gyakorlatban történő alkalmazásáért.
6. A Fejezeti Összefoglaló Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
6.1. kialakítja és irányítja a miniszter felügyelete alá tartozó címek és költségvetési szervek tervezési, költségvetési gazdálkodási, beszámolási rendszerét, összeállítja és egyezteti a Belügyminisztérium fejezet éves költségvetési javaslatát, e feladatkörében intézkedhet, feladatokat határozhat meg a fejezethez tartozó költségvetési szervek részére,
6.2. a jogszabályok és a Pénzügyminisztérium előírásainak figyelembevételével meghatározza a Belügyminisztérium fejezethez tartozó költségvetési szervek, a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a központi kezelésű előirányzatok éves tervezési és beszámolási rendjét, a lebonyolítás részletes szabályait,
6.3. közreműködik fejlesztési koncepciók, elgondolások, valamint – kormányzati és belső döntések alapján – több évre szóló költségvetési koncepciók kidolgozásánál és ezek érvényesítésénél az éves költségvetési javaslat összeállítása során,
6.4. felülvizsgálja a Belügyminisztérium fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetését, valamint összeállítja a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetését, azokat benyújtja a Pénzügyminisztériumhoz, valamint visszaigazolja a költségvetési szerveknek,
6.5. felülvizsgálja a jóváhagyott keretek, címek, illetve azok költségvetési szervek, feladatok közötti felosztását, szükség esetén javaslatot tesz a zárolására, elemzi a költségvetés végrehajtását, gondoskodik az előirányzatok év közben szükséges módosításáról, koordinálja az ilyen jellegű javaslatokat,
6.6. előterjesztések és egyéb elemzések alapján, szükség esetén javaslatot tesz a címek közötti előirányzat-átcsoportosításra,
6.7. felülvizsgálja és jóváhagyja a Belügyminisztérium fejezet irányítási körébe tartozó intézmények időközi mérlegjelentéseit, éves költségvetési beszámolóit,
6.8. gondoskodik a Belügyminisztérium fejezet költségvetési beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséről, ellátja a kincstári finanszírozásból adódó fejezeti feladatokat, meghatározza a számviteli renddel összefüggő követelményeket, működteti a pénzügyi információs rendszert, elkészíti a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást, előterjesztéseket készít az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó évközi előirányzat-módosításokhoz, engedélyezteti a fejezeti hatáskörbe tartozó évközi módosításokat, jóváhagyást követően az előirányzat-módosításokat Magyar Államkincstár felé továbbítja, azokat nyilvántartja,
6.9. a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló szabályzat figyelembevételével végzi a kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok szakmai kezelőinek előkészítése és felterjesztése alapján, teljes körűen végzi a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok pénzkezelési, könyvvezetési feladatait,
6.10. a Forrás.NET Integrált Ügyviteli rendszer alkalmazásával ellátja a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok pénzügyi feladatait (kötelezettségvállalások rögzítése és nyilvántartása, a fejezeti számlákról indított átutalási megbízások teljesítése),
6.11. elkészíti a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok éves költségvetési beszámolóját, az időközi költségvetési és mérlegjelentéseket,
6.12. közreműködik a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok terhére vállalt kötelezettségvállalások dokumentumainak összeállításában,
6.13. közreműködik a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok, továbbá szükség esetén a Belügyminisztérium fejezetbe sorolt tulajdonosi joggyakorló szervezet költségvetési, pénzügyi, számviteli, továbbá a gazdálkodási és az ahhoz kapcsolódó döntés-előkészítő feladatainak ellátásában,
6.14. beszámolókat és jelentéseket állít össze a Belügyminisztérium fejezet éves költségvetésének várható és tényleges végrehajtásáról, a gazdálkodásról az Országgyűlés, a Kormány, a Pénzügyminisztérium, illetve a minisztérium felső vezetése részére,
6.15. egyedi feladatokra, új költségvetési szerv létrehozására, meglévő költségvetési szerv átalakítására vagy megszüntetésére vonatkozó költségvetési javaslat összeállításához szakmai iránymutatást nyújt,
6.16. a minisztérium hivatali egységeinél és a Belügyminisztérium fejezet költségvetési szerveinél egyedileg és általánosan felmerülő gazdálkodási-pénzügyi kérdésekben elvi állásfoglalásokat, iránymutatásokat alakít ki,
6.17. a minisztérium költségvetési gazdálkodását, a felhasználás alakulását folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmények költségvetési előirányzatainak teljesítését bemutató jelentések elkészítésével és elemzésével, a költségvetési szervek gazdasági hatékonyságát elemzi, javaslatot tesz a költségvetési gazdálkodást érintő, szükségessé váló módosításokra,
6.18. elkészíti az eseti és rendszeres adatszolgáltatásokat,
6.19. közreműködik a minisztérium és a Belügyminisztérium fejezet gazdasági képviseletében, jogosult a minisztérium nevében a szakterületét érintő szerződések megkötésére, jognyilatkozatok megtételére, a kötelezettségvállalásra vonatkozó előírások betartásával,
6.20. közreműködik a Belügyminisztérium fejezethez tartozó költségvetési szervek vállalkozási alapokra helyezésével kapcsolatos kezdeményezések elbírálásában, engedélyezésében, tevékenységének felügyeletében,
6.21. ellátja a Belügyminisztérium fejezet és az annak irányítása alá tartozó intézmények tekintetében a számla-törzsadatokkal kapcsolatos bejelentési, módosítási, megszüntetési feladatokat a Magyar Államkincstár felé.
2.4. Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai
2.4.1. Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkári Titkárság
1. Az Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkári Titkárság az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.
2. Az Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkári Titkárság nem tagozódik osztályokra.
2.4.2. Európai Belügyi Együttműködési Főosztály
1. Az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. Az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben
a) közreműködik a menekültügy, a legális migráció, valamint a szabad mozgás joga terén a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésében, ellátja az EU jogalkotásból eredő notifikációs feladatokat,
b) a feladat- és hatáskör szerint érintett szakmai szervezetek és hivatali egységek bevonásával kidolgozza a minisztérium hatáskörébe tartozó területeket érintő két- és többoldalú nemzetközi szerződéseket és tárcaegyezményeket, előkészíti az azokhoz kapcsolódó előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket.
3. Az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
3.1. koordinálja a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó önálló belügyi szervek európai uniós együttműködési tevékenységét,
3.2. koordinálja az Európai Unió keretében folytatott belügyi együttműködés terén az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményei döntéshozatalában a kormányzati álláspont kialakítását és képviseletét, valamint az ezzel összefüggő kormányzati feladatok teljesítését a miniszter külön utasításában meghatározottak szerint; az Európai Unió közös kül-, biztonság- és védelempolitikája terén részt vesz az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményei döntéshozatalában képviselt kormányzati álláspont kialakításában és képviseletében, valamint az ezzel összefüggő kormányzati feladatok teljesítésében,
3.3. végzi a belügyi tárgyú nemzetközi szerződések előkészítésével, aláírásával és a további kormányzati és dokumentációs tevékenységgel, a szükséges jóváhagyással, megerősítéssel és kihirdetéssel, valamint közzététellel kapcsolatos szakterületi feladatokat; elkészíti a törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok szakmai indokolását, közreműködik a miniszteri expozé előkészítésében,
3.4. koordinálja a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartást a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos ügyekben,
3.5. a minisztérium részéről kapcsolatot tart a Külügyminisztérium terrorizmus elleni koordinátorával,
3.6. ellátja a határigazgatással kapcsolatos tárcaközi együttműködés adminisztratív teendőit,
3.7. koordinálja Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiájának elkészítését, figyelemmel kíséri az annak végrehajtását célzó kormányzati intézkedésekhez kapcsolódó szakértői szintű feladatokat,
3.8. koordinálja a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított, magyarországi beutazás céljából elismert okmányok meghatározásának elősegítésére létrehozott szakértői munkacsoport feladatait,
3.9. ellátja a minisztérium feladatkörét érintően a polgári védelemmel kapcsolatos uniós koordinációs, döntéselőkészítő és véleményezési feladatokat,
3.10. részt vesz a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatos kormányzati intézkedések végrehajtásának koordinálásában,
3.11. koordinálja a minisztérium részéről a más minisztériumtól, országos hatáskörű szervtől érkezett, nemzetközi együttműködésre, adatszolgáltatásra, kormányzati álláspont kialakításában vagy képviseletében való közreműködésre irányuló megkeresések teljesítését,
3.12. koordinálja a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartást a korrupció-megelőzéssel és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos ügyekben,
3.13. koordinálja – az informatikai helyettes államtitkár irányítása alá tartozó, feladatkör szerint érintett szervezeti egység bevonásával – a bel- és igazságügyi uniós informatikai rendszerek fejlesztésével kapcsolatos hazai feladatok megvalósítását,
3.14. ellátja az integrált határigazgatás területén kialakított nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmus működtetéséhez kapcsolódó koordinációs és akkreditálással kapcsolatos feladatokat,
3.15. a belügyi ágazatot érintően gondoskodik az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítéséről szóló 302/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok ellátásáról, szükség esetén az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok minisztériumi munkatervben való megjelenítéséről, a belügyi ágazatot érintő pilot és kötelezettségszegési eljárásokban a tárcaálláspont kialakításáról,
3.16. ellátja az emberkereskedelem elleni fellépés tárcaközi koordinációját, ellátja és összehangolja az emberkereskedelem elleni nemzeti stratégiából eredő feladatok végrehajtását, továbbá teljesíti az emberkereskedelem elleni küzdelemmel összefüggésben jelentkező nemzetközi jelentéstételi, adatszolgáltatási kötelezettségeket.
4. Az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben – a Külügyminisztérium feladatkör szerint érintett szervezeti egységével együttműködve – előkészíti a multilaterális vagy bilaterális keretben ellátandó magyar polgári válságkezelési tevékenységgel összefüggő vezetői döntéseket, és folyamatosan elvégzi az ehhez kapcsolódó tájékoztató, javaslattevő feladatokat.
5. Az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben
5.1. figyelemmel kíséri az Európai Unió jogának változását, új jogi aktusok kibocsátását és közreműködik az ezekből következő jogalkotási és a végrehajtáshoz szükséges egyéb feladatok meghatározásában; tájékoztatja a minisztérium kodifikációs feladatokat ellátó szervezeti egységeit a feladatkörükbe tartozó európai uniós jogi aktusok kibocsátásáról és változásáról a főosztály szakterületei tekintetében,
5.2. közreműködik az Európai Unióval való kapcsolattartásban; a belügyi területeken, illetve a főosztály szakterületei tekintetében – a miniszter külön utasításában meghatározottak szerint – koordinálja, valamint ellátja az Európai Unió intézményeinek döntés-előkészítő szakértői munkacsoportjainak, szakbizottságainak munkájában való minisztériumi képviseletet, különösen a stratégiai szintű COSI, SCIFA és CATS bizottságokban,
5.3. ellátja Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete belügyi, migrációs és polgári válságkezelési szakdiplomatáinak, valamint az Európai Unió intézményeinél és a nemzetközi szervezeteknél tartós kiküldetésben lévő, a belügyekkel foglalkozó vezető tisztségviselők szakmai irányítását,
5.4. közreműködik a belügyi attasék Európai Unióhoz kapcsolódó szakmai irányításában,
5.5. ellátja a tárca feladatkörébe tartozó, nemzetközi szervezetekbe és európai uniós belügyi posztokra történő magyar jelölések előkészítésével, koordinációjával kapcsolatos feladatokat,
5.6. közreműködik a Belügyi Alapok, valamint a Svájci–Magyar Együttműködés forrásainak felhasználásával kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában, továbbá miniszteri kijelölés alapján felelős a Belügyi Alapok forrásainak végrehajtási módban történő felhasználásának megvalósításáért, továbbá részt vesz a monitoring bizottság munkájában,
5.7. kapcsolatot tart az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, a Nemzetközi Migrációs Szervezettel, a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központtal, az Európa Tanáccsal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) a főosztály ügykörét érintő kérdésekben,
5.8. elősegíti az európai uniós polgári válságkezelési missziókban való magyar szerepvállalás tervezését, szervezését, irányítását,
5.9. javaslatot tesz a vízumkiadási jog átadására és átvételére,
5.10. ellátja az Európai Migrációs Hálózat kapcsolattartó pont feladatát és működteti a nemzeti hálózatot,
5.11. ellátja a nemzetközi fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos minisztériumi feladatokat a főosztály szakterületei tekintetében,
5.12. ellátja a Határellenőrzési Munkacsoportról szóló 1022/2015. (I. 29.) Korm. határozat szerinti Határellenőrzési Munkacsoport titkársági, valamint az Integrált Határigazgatási Nemzeti Koordinációs Platform almunkacsoport elnökségi feladatait,
5.13. ellátja a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és működéséről, valamint az 1053/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2022/922 tanácsi rendelet szerinti nemzeti kapcsolattartási, valamint a schengeni értékelések során megfogalmazott ajánlások végrehajtásának utókövetésével kapcsolatos koordinációs feladatokat,
5.14. feladatkörében eljárva kapcsolatot tart és együttműködik a külföldi társminisztériumokkal, a Magyarországra akkreditált külképviseletekkel, a más országba akkreditált magyar külképviseletekkel,
5.15. ellátja a hazai képviseletet az eu-LISA Európai Uniós Ügynökség igazgatótanácsában, illetve közreműködik az ügynökség egyéb szervezeteiben a magyar képviselet ellátásában,
5.16. közreműködik az Európai Határregisztrációs Rendszer, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer fejlesztéséhez szükséges kormányzati intézkedéseket koordináló munkacsoport létrehozásáról szóló 1538/2018. (X. 30.) Korm. határozat szerinti EES-ETIAS Munkacsoport titkársági feladatai ellátásában,
5.17. biztosítja a képviseletet az Európai Uniós Innovációs Labor Irányító Hatóságában, illetve koordinálja az európai uniós bel- és igazságügyi innovációs kezdeményezéseket,
5.18. közreműködik az európai uniós és nemzetközi polgári válságkezeléssel, ellenállóképességgel és általános válságkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátásában.
6. Az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) kezdeményezi az európai uniós és nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges hazai rendészeti jogszabályok alkotását, e kötelezettségekre tekintettel véleményezi azok tervezetét,
b) figyelemmel kíséri a feladat- és hatáskörébe tartozó belügyi tárgyú nemzetközi szerződések, kétoldalú megállapodások végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi azok módosítását, deregulációját, vezeti és aktualizálja a belügyi tárgyú nemzetközi szerződések, kétoldalú megállapodások minisztériumi nyilvántartását,
c) feladat- és hatáskörébe tartozóan szakmai véleményt készít az egyeztetést koordináló főosztály felkérésére a más minisztériumtól, országos hatáskörű szervtől érkezett európai uniós és nemzetközi tárgyú jogszabályok és az ezekhez kapcsolódó kormány-előterjesztések, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteiről,
d) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán képviseli a minisztériumot a tárcaközi koordinációt ellátó minisztérium felé,
e) ellátja és szakmailag előkészíti a belügyi együttműködés területére tartozó bilaterális vagy multilaterális, regionális jelentőségű együttműködési fórumok, kezdeményezések munkájában való magyar részvételt,
f) előkészíti az Európai Unió Tanácsa bel- és igazságügyi formációja üléseinek a minisztérium kompetenciájába tartozó napirendi pontjai tekintetében a tagállami képviseletet,
g) elvégzi a miniszter irányítása alá tartozó önálló belügyi szervek – elsősorban a rendőrség – által kiállított okiratok tekintetében a közbenső felülhitelesítést,
h) az integrált határigazgatás területén kialakított nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmus független ellenőrző szervezeteként végrehajtja az időszakos megfelelőségértékelési feladatokat, elkészíti a szükséges auditprogramokat, kiválasztja és felkészíti saját auditorait.
2.4.3. Nemzetközi Főosztály
1. A Nemzetközi Főosztály az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Nemzetközi Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben összeállítja a minisztérium nemzetközi kapcsolataira vonatkozó prioritásokat a hivatali egységek és az önálló belügyi szervek javaslatai alapján, és felterjeszti az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárhoz.
3. A Nemzetközi Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) a vezetői szintű kiutazások és partnerfogadások minisztériumi tervét a kormányzati szintű összehangolás érdekében megküldi a Külügyminisztériumnak, gondoskodik a koordináció nyomán esetlegesen szükséges változtatásoknak a minisztérium feladat- és hatáskör szerint érintett hivatali egységei által történő végrehajtásáról,
b) szervezi és koordinálja az univerzális, regionális és szubregionális nemzetközi szervezetekkel való belügyi szakmai kapcsolattartást – az EU-hoz és NATO-hoz kapcsolódó szervezetek kivételével –, javaslatot tesz az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárnak az e fórumokon való részvételére.
4. A Nemzetközi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben
a) az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály bevonásával kapcsolatot tart a partnerországokban a minisztérium illetékességi körébe tartozó kérdésekért felelős főhatóságokkal és a Budapesten akkreditált külképviseletekkel, valamint biztosítja a szükséges szakmai tájékoztatást,
b) ellátja a belügyi attasékkal történő kapcsolattartásból adódó feladatokat.
5. A Nemzetközi Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben
a) szervezi a minisztérium nemzetközi tevékenységét,
b) jogszabály rendelkezései szerint nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó szolgálati útlevelekről, biztosítja a rendeltetésszerű felhasználást, a jogosultság megszűnéséig kezeli azokat,
c) végzi a minisztérium felső vezetésének nemzetközi levelezését, indokolt esetekben biztosítja a szakmai anyagok fordítását (fordíttatását),
d) vezeti a minisztérium nemzetközi kapcsolataival összefüggő nyilvántartásokat, azokból adatot szolgáltat,
e) ellátja a minisztérium felsővezetőinek kiutazásaival és a külföldi partnerek fogadásával kapcsolatos protokolláris, utaztatási és szervezési teendőket, valamint előkészíti a pénzügyi döntések meghozatalához az előzetes költségkalkulációt a kiutazások és a rendezvények tekintetében, továbbá megszervezi a felső szintű és szakértői szintű tárgyalásokhoz szükséges tolmácsolási szolgáltatásokat,
f) ellátja a minisztérium szakértőinek kiutazásával járó adminisztrációs feladatokat (repülőjegy- és vonatjegy-foglalás, szállásfoglalás, utasbiztosítás megkötése, taxi-csekkek biztosítása),
g) végrehajtja a külföldiek részvételével megvalósuló szakértői szintű rendezvények előkészítésével, lebonyolításával és pénzügyi elszámolásával járó szervezési és protokolláris teendőket,
h) javaslatot tesz és lebonyolítja a protokollajándékok beszerzését, valamint kezeli a kis értékű protokollajándékokat,
i) a szakértői és vezetői szintű hazai és külföldi nemzetközi találkozókhoz biztosítja a megfelelő szintű protokoll ajándékokat és vezeti nyilvántartásukat.
6. A Nemzetközi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) a jóváhagyott prioritások alapján elvégzi a hivatali egységek éves kiutazási és fogadási terveinek összesítését, majd a minisztérium összesített kiutazási és fogadási tervét felterjeszti az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárhoz,
b) a feladat- és hatáskör szerint érintett hivatali egységek, társtárcák és más államigazgatási szervek bevonásával előkészíti a minisztérium felső szintű vezetői nemzetközi tárgyalásainak szakmai anyagait; gondoskodik az e tárgyalásokból eredő feladatok végrehajtásáról, valamint az e tárgyalásokról szóló tájékoztató jelentéseknek a Kormány vagy a minisztérium vezetése számára történő előkészítéséről,
c) gondoskodik a nemzetközi szerződések végrehajtásának összehangolására létrehozott vegyes bizottságok működéséről, határozataik végrehajtásáról,
d) tájékoztatja a minisztérium feladat- és hatáskör szerint érintett hivatali egységeit, az érintett társtárcákat és más államigazgatási szerveket a helyettes államtitkár és magasabb beosztású vezetők nemzetközi tárgyalásairól,
e) a minisztérium hivatali egységei vezetőinek, valamint az önálló belügyi szervek vezetőinek kezdeményezésére végzi az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár által engedélyezett szolgálati útlevelek kiadásával, valamint a miniszteri engedély alapján kérelmezett diplomata útlevelekkel kapcsolatos ügyintézést.
2.5. Az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai
2.5.1. Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
1. Az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.
2. Az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság nem tagozódik osztályokra.
3. Az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság közreműködik a Belügyi Támogatások Főosztályának a 2014–2020-as időszak Belügyi Alapok forrásai vonatkozásában Felelős Hatóságként, valamint a 2021–2027-es időszak Belügyi Alapok tekintetében Irányító Hatóságként ellátott feladatai végrehajtásában.
4. Az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság közreműködik
a) az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztályának az európai uniós forrásból megvalósuló projektek keretében, valamint
b) a Belügyi Támogatások Főosztályának az általa kezelt források technikai segítségnyújtás költségkereteinek terhére
megvalósuló közbeszerzési és beszerzési eljárásai előkészítésében és lefolytatásában,
c) a fejlesztéspolitikai jogszabályokban meghatározott, a Belügyi Alapokat érintő közbeszerzések és beszerzések ellenőrzésében.
5. Az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a minisztérium beszerzési szabályzatának előkészítésében együttműködik a Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztállyal.
6. Az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a belügyi ágazatban egyezteti a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság ülésein tárgyalandó előterjesztéseket.
7. Az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság részt vesz az Európai Unió 2021–2027 közötti pénzügyi időszaka tervezésében, a programok kidolgozásában és módosításában, a megvalósuló fejlesztések előkészítésében, koordinálja az ágazati álláspont kialakítását, amelyet képvisel az érintett tárcaközi szervezetekben és bizottságokban, valamint koordinálja a fejlesztéspolitikai jogszabályokban meghatározott szakpolitikai felelős feladatait, különösen a fejlesztési dokumentumokban tett vállalások és a forrásfelhasználás szempontjából.
8. Az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az operatív programok forrásaiból, valamint az egyéb európai uniós és nemzetközi forrásból finanszírozott, továbbá az Európai Unió Bizottságától közvetlenül igényelt forrásokat felhasználó projektek lebonyolításával összefüggő monitoring és felügyeleti feladatokat.
2.5.2. Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya
1. Az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. Az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya
a) az érintett főosztályokkal és önálló belügyi szervekkel együttműködve ellátja az egyéb európai uniós és nemzetközi forrásból finanszírozott, valamint az Európai Unió Bizottságától közvetlenül igényelt forrásokat felhasználó projektek lebonyolításával összefüggő projekt- és pénzügyi menedzsment feladatokat,
b) előkészíti és lefolytatja az európai uniós forrásból megvalósuló projektek keretében megvalósuló közbeszerzési és beszerzési eljárásokat,
c) a rendészeti államtitkár által irányított büntetés-végrehajtási szervek közreműködésével ellátja a fogvatartottak reintegrációjával kapcsolatos uniós projekt lebonyolításával összefüggő szakmai és projekt monitoring feladatokat,
d) támogatja a projektek szakmai megvalósításával összefüggő, több projektet is érintő feladatok egységes végrehajtását,
e) adatot szolgáltat az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési és beszerzési eljárásokról a Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztálynak a minisztérium közbeszerzési és beszerzési eljárásainak nyilvántartásához, valamint a minisztérium adatszolgáltatási és tervezési feladatainak teljesítéséhez, ideértve a központi beszerző szervek és a közbeszerzési igények megvalósítására jogszabályban kijelölt egyéb szervezetek részére teljesítendő adatszolgáltatásokat,
f) az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések esetében a központi beszerző szervekkel és a közbeszerzési igények megvalósítására jogszabályban kijelölt egyéb szervezetek részére teljesíti a minisztériumot terhelő kötelezettségeket a tervezési feladatok kivételével,
g) az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések esetében kapcsolatot tart a központi beszerző szervekkel és a közbeszerzési igények megvalósítására jogszabályban kijelölt egyéb szervezetekkel, és ennek keretében képviseli a minisztérium álláspontját,
h) az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések esetében kezdeményezi a közbeszerzések előzetes engedélyezési és ellenőrzési eljárását, valamint ennek keretében kapcsolatot tart az ellenőrzést végző szervezettel,
i) az európai uniós forrásból megvalósuló minisztériumi beszerzések során egységesen érvényesíti a kormányzat közbeszerzési politikáját,
j) a Beszerzési Szabályzat előkészítésében együttműködik a Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztállyal.
2.5.3. Belügyi Támogatások Főosztálya
1. A Belügyi Támogatások Főosztálya az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Belügyi Támogatások Főosztálya ellátja
a) az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság közreműködésével
aa) az Európai Unió 2014–2020 közötti pénzügyi időszaka tekintetében a Belügyi Alapok Felelős Hatósága feladatkörébe tartozó feladatokat,
ab) az Európai Unió 2021–2027 közötti pénzügyi időszakában a Belügyi Alapok tervezéséhez és végrehajtásához kapcsolódóan az irányító hatósági feladatokat, továbbá az Európai Bizottság felé történő elszámoláshoz kapcsolódó számviteli funkciókat,
ac) az Európai Unió 2028–2034 közötti pénzügyi időszaka tekintetében a támogatási források tervezéséhez és végrehajtásához kapcsolódóan az irányító hatósági feladatokat, valamint részt vesz a szabályozás kialakításában,
b) az Európai Unió 2007–2013 közötti pénzügyi időszaka tekintetében a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program Alapjai Felelős Hatóságának feladatait.
3. A Belügyi Támogatások Főosztálya előkészíti és lefolytatja az általa kezelt források technikai segítségnyújtás költségkereteinek terhére megvalósuló közbeszerzési és beszerzési eljárásokat az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság, valamint az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya közreműködésével,
4. A Belügyi Támogatások Főosztálya az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár kezdeményezésére
a) közreműködik az Európai Unió intézményei és ügynökségei tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntéselőkészítő szerveiben képviselendő kormányzati álláspont kialakításában,
b) feladatkörében részt vesz az Európai Unió intézményeitől, valamint a külföldi országoktól érkező megkeresések megválaszolásában, a megkeresést a szakterületi álláspont kialakítása céljából továbbítja az érintett belügyi szervnek, a szakterületi válaszokat összegzi, eltérő álláspont esetén azokat az érintett belügyi szervekkel egyezteti, és az így kialakított egységes álláspontot továbbítja az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárnak.
5. A Belügyi Támogatások Főosztálya – normatív utasításban foglaltak szerint – részt vesz az európai uniós kormányzati koordinációs mechanizmus keretében működő belügyi együttműködési szakértői csoport tevékenységeihez kapcsolódó munkacsoportok munkájában, továbbá ellátja az európai uniós források felhasználásával foglalkozó önálló alcsoportok koordinációját.
2.6. Az informatikai helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai
2.6.1. Az Informatikai Helyettes Államtitkári Titkárság
1. Az Informatikai Helyettes Államtitkári Titkárság az informatikai helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.
2. Az Informatikai Helyettes Államtitkári Titkárság nem tagozódik osztályokra.
2.6.2. Informatikai Rendszerek Működtetéséért, Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Főosztály
1. Az Informatikai Rendszerek Működtetéséért, Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Főosztály az informatikai helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. Az Informatikai Rendszerek Működtetéséért, Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben feladatkörében szakmailag előkészíti a jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetét.
3. Az Informatikai Rendszerek Működtetéséért, Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben közreműködik a más szervek által készített jogszabálytervezetek külső és belső véleményezésében, a más tárcák által előkészített tervezetek belső egyeztetésében.
4. Az Informatikai Rendszerek Működtetéséért, Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Főosztály a minisztérium nyilvántartásaihoz, valamint a feladatkörébe tartozó elektronikus információs rendszerekhez, projektekhez kapcsolódó informatikai szakmai felügyeleti és koordinációs feladataival összefüggésben
a) gondoskodik az adatgazda igényeinek megfelelően az informatikai fejlesztések szakmai támogatásáról, ennek keretében a jogszabályváltozásból és az adatgazda igényeiből eredő fejlesztések megrendeléséről és végrehajtásának szakmai felügyeletéről,
b) a Belügyminisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó informatikai alkalmazásfejlesztések rendjéről szóló 12/2024. (V. 31.) BM utasítás 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint engedélyezi és nyomon követi a hatáskörébe tartozó informatikai alkalmazásfejlesztéseket, és a nyomon követés keretében
ba) informatikai szakmai kontrollt gyakorol a fejlesztések teljes folyamatában,
bb) koordinálja a fejlesztési folyamatban részt vevő szervezetek, szervezeti egységek feladatait,
bc) ellenőrzi a fejlesztések előzetesen meghatározott ütemezés szerinti megvalósítását,
bd) a megrendelő szerv közreműködésével informatikai szakmai szempontból felügyeli a teljesítések keretében átadott informatikai tárgyú eredménytermékeket,
c) ellátja a hatáskörébe utalt európai uniós és hazai forrású projektek szakmai felügyeletét,
d) együttműködik a minőségbiztosító által végzett feladatellátásban,
e) ellátja a hatáskörébe utalt elektronikus információs rendszerekhez kapcsolódó beszerzések informatikai szakmai felügyeletét,
f) ellátja a hatáskörébe utalt informatikai rendszerek üzemeltetési feladataival kapcsolatos teljesítések szakmai kontrollját,
g) informatikai szakmai kontrollt gyakorol a Belügyminisztérium hivatali szervezetei kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési, valamint érvényesítési rendjéről szóló 26/2013. (VIII. 30.) BM utasítás szerinti BM Igazgatás előirányzat terhére, továbbá az európai uniós források – BM Igazgatáson keresztül történő – felhasználására indított beszerzések esetében kötendő szerződések és a feladatkörébe tartozó teljesítésigazolások vonatkozásában,
h) közreműködik a feladatkörébe tartozó elektronikus információs rendszerekhez kapcsolódó közszolgáltatások vonatkozásában a felhasználói igények előzetes felmérésében, valamint javaslatot fogalmaz meg az informatikai fejlesztések ügyfélorientált megvalósításával kapcsolatban.
5. Az Informatikai Rendszerek Működtetéséért, Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben
a) közreműködik a minősített adatok tárolásával, továbbításával kapcsolatos szolgáltatások működtetésében, felügyeletében, végzi a minősített adatok védelmével kapcsolatos információbiztonsági tevékenységeket,
b) a minisztériumi szervezeti egységek tekintetében az informatikai infrastruktúra üzemeltetése során történő biztonsági incidens vagy kritikus hibajavítás esetén dönt infrastrukturális alrendszerek, szolgáltatások ideiglenes vagy időszakos szüneteltetéséről, felfüggesztéséről, ellenőrzéseket tart az incidenskezeléssel kapcsolatban, a kritikus incidensek kivizsgálása során javító és megelőző intézkedésekre tesz javaslatot,
c) közreműködik a mesterséges intelligenciát alkalmazó koncepciók kidolgozásában, koordinálja a mesterséges intelligencia alkalmazásához kötődő fejlesztési folyamatot,
d) koordinálja a minisztérium szervezeti egységeinek igényei alapján a kis értékű és a nagy értékű elektronikai eszközbeszerzések folyamatát,
e) ellátja a helyi rejtjel-felügyeleti és rejtjel tevékenységet, elkészíti a minisztérium rejtjelszabályzatát, üzemelteti a minisztérium minősített informatikai rendszereit,
f) biztosítja a központi informatikai szolgáltató által biztosított üzemeltetési, hálózati, irodai, valamint a foglalkoztatotti eszközellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételének kereteit biztosító szerződések szakmai kontrollját, a kapcsolódó teljesítések felügyeletét.
6. Az Informatikai Rendszerek Működtetéséért, Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Főosztály a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény alapján végzi a minisztérium elektronikus információs rendszereinek információbiztonsági feladatait.
7. Az Informatikai Rendszerek Működtetéséért, Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Főosztály feladatainak ellátása során együttműködik a hivatali egységekkel, a társminisztériumokkal, a minisztérium elektronikus szolgáltatás-fejlesztési, üzemeltetési feladatokat ellátó intézményeivel, a feladatok végrehajtásáért felelős gazdasági társaságokkal.
8. Az Informatikai Rendszerek Működtetéséért, Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) ellátja a minisztérium foglalkoztatottjainak mobiltelefon használatával összefüggő, a mobil telekommunikációs eszközökkel történő ellátás rendjéről, valamint a szolgáltatások igénybevételének szabályairól szóló 27/2023. (XI. 9.) BM utasítás szerinti felügyeleti feladatokat,
b) üzemelteti a feladatkörébe tartozó elektronikus információs rendszereket,
c) üzemelteti a minisztérium telephelyén és a Kormányzati Adatközpontban elhelyezett, a feladatkörébe tartozó elektronikus információs rendszerek működéséhez szükséges szervereket, informatikai eszközöket.
2.6.3. Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály
1. A Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály az informatikai helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben
a) feladatkörében szakmailag előkészíti és kidolgozza a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó elektronikus szolgáltatások működési szabályait, valamint az azzal összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,
b) feladatkörében szakmailag előkészíti a feladatkörébe tartozó belügyi ágazati informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításával kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét.
3. A Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) közreműködik a más szervek által készített jogszabálytervezetek külső és belső véleményezésében, a más tárcák által előkészített tervezetek belső egyeztetésében,
b) közreműködik a feladatkörébe tartozó belügyi ágazati informatikai alkalmazások és nyilvántartások összehangolásával összefüggő finanszírozási és jogi feladatok végrehajtásában,
c) koordinálja és kötelezettségvállalásra előkészíti a belügyi informatikai szolgáltatások megvalósíthatóságának biztosítása érdekében kötendő szerződéseket.
4. A Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály a rendészeti informatikai projektekhez kapcsolódó informatikai szakmai felügyeleti és koordinációs feladataival összefüggésben
a) gondoskodik az informatikai fejlesztések szakmai támogatásáról, ennek keretében felméri a fejlesztési elvárásokat, meghatározza a konkrét fejlesztési feladatokat,
b) a Belügyminisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó belügyi informatikai alkalmazásfejlesztések rendjéről szóló 12/2024. (V. 31.) BM utasítás 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint engedélyezi és nyomon követi a rendészeti informatikai alkalmazásfejlesztéseket, és a nyomon követés keretében
ba) informatikai szakmai kontrollt gyakorol a fejlesztések teljes folyamatában,
bb) koordinálja a fejlesztési folyamatban részt vevő szervezetek, szervezeti egységek feladatait,
bc) ellenőrzi a fejlesztések előzetesen meghatározott ütemezés szerinti megvalósítását,
bd) a megrendelő szerv közreműködésével informatikai szakmai szempontból felügyeli az informatikai feladatok teljesítését,
c) ellátja a feladatkörébe tartozó projektek szakmai felügyeletét,
d) együttműködik a minőségbiztosító által végzett feladatellátásban,
e) ellátja a feladatkörébe tartozó informatikai rendszerekhez kapcsolódó beszerzések informatikai szakmai felügyeletét,
f) ellátja a feladatkörébe tartozó informatikai rendszerek üzemeltetési feladataival kapcsolatos teljesítések szakmai kontrollját.
5. A Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
5.1. gondoskodik az elektronikus szolgáltatási stratégia kidolgozásáról, folyamatos aktualizálásáról, éves lebontásáról és monitoringjáról,
5.2. figyelemmel kíséri és monitorozza az elektronikus szolgáltatási szempontból stratégiai jelentőségű szolgáltatások, fejlesztések, feladatok megvalósítását, és szükség esetén javaslatot tesz a beavatkozásra a működési összhang biztosítása érdekében,
5.3. véleményezi feladatkörében a belügyi ágazat szakpolitikai felelősségi körébe tartozó, informatikai fejlesztést tartalmazó operatív programokat, azok tervezett beavatkozásait és a támogatási konstrukciók útmutatóit, valamint felügyeletet gyakorol ezen informatikai fejlesztést tartalmazó operatív program akciótervének, tervezett beavatkozásainak és a támogatási konstrukció megvalósításában,
5.4. részt vesz a monitoring rendszer működési modelljének kidolgozásában és a projektlisták előzetes véleményezésében, értékelésében, valamint a feladatkörébe tartozó fejlesztések végrehajtásának monitorozásában,
5.5. ellátja a feladatkörébe utalt projektek szakmai előkészítését, felügyeletét, monitorozását,
5.6. közreműködik belügyi ágazati szinten az egységes közigazgatási infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési és -szolgáltatási politika előkészítésében,
5.7. közreműködik a feladatkörébe tartozó, a belügyi ágazati informatika infrastrukturális megvalósítását szolgáló stratégiai terv előkészítésében, a stratégia aktualizálásában, alábontásában, végrehajtásában és monitoringjában,
5.8. felügyeleti tevékenysége körében monitoring és kontrolling rendszert működtet, amelynek keretében közvetlenül adatszolgáltatást és előkészítő anyagokat kér be a felügyelt szervezetek működésével és tevékenységével kapcsolatban, közvetlenül vagy elektronikus rendszerhozzáférés útján ellenőrzéseket végez a közszolgáltatási tevékenységgel és annak ellentételezésével, valamint ennek céljából és mértékéig a közszolgáltatást nyújtó szervezetek működésével összefüggésben, a monitoring és kontrolling rendszerekből származó jelzéseket továbbítja az illetékességgel rendelkező szakmai szervezetek részére,
5.9. közreműködik az informatikai helyettes államtitkár szakmai felelősségi körébe és felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos tervezési, költségvetési előirányzat-gazdálkodási, beszámolási feladatok végrehajtásában,
5.10. az informatikai fejlesztések, az infrastrukturális háttér biztosítása érdekében meghatározza a minisztérium szerveinek informatikai stratégiai célkitűzéseit,
5.11. közreműködik feladatkörében a belügyi ágazat felelősségi körébe tartozó közigazgatási IT infrastruktúra, valamint e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésében,
5.12. közreműködik feladatkörében a belügyi ágazat elektronikus ügyintézést biztosító szervekre vonatkozó kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges feladatok végrehajtásában,
5.13. ellátja az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat.
2.7. A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai
2.7.1. Stratégiai Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
1. A Stratégiai Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.
2. A Stratégiai Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 57. § (1) bekezdésében és a 68. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.
2.7.2. Stratégiai Főosztály
1. A Stratégiai Főosztály a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Stratégiai Főosztály koordinációs feladatai körében
a) összehangolja a több szakpolitikai területet, valamint a minisztérium egészét érintő stratégiai tervezést,
b) nyomon követi a minisztérium által előkészített és előterjesztett, átfogó nemzetstratégiai jelentőségű kormányzati és miniszteri döntések végrehajtását,
c) elősegíti a több szakpolitikai terület felelősségébe tartozó kiemelt jelentőségű programok megvalósítását,
d) koordinálja a minisztériumnak a Központi Statisztikai Hivatallal való kapcsolattartásából fakadó feladatok ellátását.
3. A Stratégiai Főosztály funkcionális feladatai körében
a) stratégiai jelentőségű témákban a döntések előkészítését segítő, társadalmi hatásait vizsgáló, a kommunikációs megjelenéseket támogató felméréseket, adatgyűjtéseket, összehasonlító elemzéseket készít,
b) véleményezi a minisztériumi ágazatok és háttérintézmények stratégiai dokumentumait és kezdeményezéseit,
c) véleményezi a kormányzati előterjesztéseket a kormányzati stratégiai célkitűzésekhez való hozzájárulásuk szempontjából,
d) figyelemmel kíséri a társadalmi folyamatokat, szakpolitikai területeken átívelő javaslatot tesz az esetleges beavatkozásokra,
e) javaslatot dolgoz ki a minisztérium által felügyelt adatvagyon felhasználására és fejlesztésére,
f) munkája során kapcsolatot tart a stratégiai tervezéssel és elemzéssel foglalkozó minisztériumi szervezeti egységekkel, kormányzati szervekkel és kutatóintézetekkel,
g) elősegíti a nemzetközi statisztikai adatgyűjtések és adatfelmérések elemzését,
h) közreműködik a közérdekű adatigénylések teljesítésében,
i) elősegíti a parlamenti háttéranyagok előkészítését.
4. A Stratégiai Főosztály egyéb feladatai körében
a) képviseli a minisztériumot a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testületben,
b) ellátja az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program szerinti, a minisztérium mint adatgazda alá tartozó adatfelvételek vonatkozásában a hivatalos statisztikáról szóló törvényben meghatározott feladatok koordinációját,
c) ellátja a Belügyi Értéktár Bizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat.
5. A Stratégiai Főosztály ellátja a kormányzati eredménykommunikáció minisztériumi tartalomfejlesztési feladatát, aminek keretében
a) támogatja az államtitkárokat a kormányzati célok és intézkedések széles körű lakossági megismertetésében,
b) elősegíti az államtitkárok közösségi oldalainak szerkesztésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátását,
c) biztosítja a minisztérium feladatkörét érintő kormányzati események audiovizuális rögzítését és azok közzétételét az aktuális kormányzati kommunikációs tartalmakhoz illeszkedve,
d) elvégzi az online felületeken való közzétételből fakadó további feladatokat,
e) sajtó- és egyéb kommunikációs anyagokat készít, valamint tartalmakat állít elő,
f) gondoskodik az előállított tartalmak validálásáról,
g) kapcsolatot tart az államtitkárok kommunikációs feladatot ellátó szervezeti egységeivel, amelyektől eredménykommunikációs háttéranyagokat igényel,
h) sajtó- és kommunikációs ügyekben felel a minisztérium sajtókommunikációért és parlamenti ügyekért felelős főosztályaival való kapcsolattartásért,
i) kommunikációs kérdésekben szükség szerint együttműködik a kormányzati kommunikációs feladatokat ellátó szervezeti egységgel.
3. A parlamenti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai
3.0.1. Parlamenti Államtitkári Kabinet
1. A Parlamenti Államtitkári Kabinet a parlamenti államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén parlamenti államtitkári kabinetfőnök áll.
3.0.2. Parlamenti Főosztály
1. A Parlamenti Főosztály a parlamenti államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Parlamenti Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) ellátja a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok, jelentések benyújtásával és megtárgyalásával, így különösen a kormányzati álláspont kialakításával kapcsolatos, a minisztériumra háruló szervezési feladatokat, e körben gondoskodik különösen az előterjesztések, a kormányálláspontok beszerzéséről, dokumentálásáról, a minisztérium feladatkörrel rendelkező hivatali egységei részére történő eljuttatásáról és az előterjesztéseknek az Országgyűlés Hivatala részére történő benyújtásáról,
b) összehangolja a minisztériumnak az Országgyűlés állandó, al-, ideiglenes és eseti bizottságaival, a parlamenti pártokkal és a képviselőkkel kapcsolatos munkáját, információs összeköttetést biztosít az Országgyűlés és a minisztérium között, szervezi a parlamenti állandó, al-, ideiglenes és eseti bizottsági üléseken való szakértői képviseletet,
c) szervezi a miniszter és az államtitkárok országgyűlési képviselőkkel, frakciókkal való kapcsolattartását és együttműködését,
d) intézkedik a minisztérium feladatkörébe tartozó bizottsági és képviselői önálló indítványokkal kapcsolatban a Kormány képviseletének ellátása érdekében,
e) tájékoztatást ad az Országgyűlés működésével kapcsolatos kérdésekről, gondoskodik az Országgyűlés munkája során keletkező irományoknak a vezetők, illetve az érintett munkatársak részére történő, szükség szerinti megküldéséről,
f) koordinálja a belügyminiszter által az Országgyűléshez benyújtott, valamint feladatköréhez tartozó törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslatok tekintetében a kormányzati szándékok érvényesítését,
g) felel az Országgyűlés hivatali szerveivel, a Miniszterelnökséggel, valamint az egyes minisztériumok parlamenti szervezeti egységeivel való kapcsolattartásért.
3. A Parlamenti Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) fő feladatként támogatja az Országgyűlésben a miniszter, a parlamenti államtitkár munkáját,
b) biztosítja a miniszternek, az államtitkároknak, valamint a minisztérium feladatkörrel rendelkező hivatali egységeinek az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseivel kapcsolatos tájékoztatását, megszervezi a bizottsági ülésen való részvételüket,
c) előkészíti a miniszterhez intézett, a miniszter által átvett, illetve a miniszterre átszignált interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre, továbbá a minisztériumot érintő napirend előtti felszólalásokra adandó válaszokat, e körben különösen beszerzi és a minisztérium feladatkörrel rendelkező hivatali egysége részére az előzményekkel együtt eljuttatja az indítványokat, beszerzi és aktualizálja az indítvánnyal kapcsolatos válaszokat,
d) gondoskodik az Országgyűlés minisztériumot érintő anyagainak nyilvántartásáról,
e) a miniszter, a parlamenti államtitkár, a belügyi szakterületi államtitkárok felhatalmazása alapján az ágazatnak az Országgyűlés tevékenységét érintő ügyeiben tájékoztatókat és egyéb információs anyagokat juttat el a parlamenti pártfrakciók vezetőinek, politikai pártoknak,
f) tájékoztatást ad a házszabályról és az ügyrendi javaslatokról, valamint az Országgyűlés működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről,
g) az országgyűlési ülésszakok ideje alatt hetente tájékoztatást készít a miniszter és a közigazgatási államtitkár részére az Országgyűléshez benyújtásra váró, az Országgyűléshez újonnan benyújtott, valamint az országgyűlési tárgyalás alatt álló – a minisztériumot érintő – törvényjavaslatokról, országgyűlési határozati javaslatokról és azok tárgyalási menetrendjéről,
h) az egyes ülésszakokat követően tájékoztatást ad a miniszternek, a parlamenti államtitkárnak, a közigazgatási államtitkárnak és a szakterületi államtitkároknak az ülésszak alatt kifejtett minisztériumi tevékenységről.
4. A rendészeti államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai
4.0.1. Rendészeti Államtitkári Kabinet
1. A Rendészeti Államtitkári Kabinet a rendészeti államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén a rendészeti államtitkári kabinetfőnök áll.
2. A Rendészeti Államtitkári Kabinet a rendészeti államtitkár feladatellátását segítő, döntés-előkészítő feladatokat lát el.
3. A Rendészeti Államtitkári Kabinet
a) fogadja és felterjeszti a rendészeti államtitkár irányítása alá tartozó szervek által az államtitkárhoz felterjesztett dokumentumokat,
b) kapcsolatot tart a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a minisztérium szervezeti egységeinek vezetőivel.
4.0.2. Rendészeti Igazgatási Főosztály
1. A Rendészeti Igazgatási Főosztály a rendészeti államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Rendészeti Igazgatási Főosztály
2.1. közreműködik a rendvédelmi szervek szakmai irányításából eredő koordinációs feladatok végrehajtásában,
2.2. összehangolja a több rendvédelmi szerv felelősségi körébe tartozó feladatok tervezését, nyomon követi azok végrehajtását,
2.3. elkészíti a rendészeti területet érintő, állami szervektől és civil szervezetektől érkező megkeresésekre vonatkozó válaszokat,
2.4. előkészíti a rendészeti területtel kapcsolatban előterjesztett közérdekű bejelentésekre, panaszokra vonatkozó válaszokat,
2.5. elősegíti a minisztériumhoz címzett, a rendészeti területet érintő közérdekű adatigénylések kezelését,
2.6. elősegíti a parlamenti megkeresésekre vonatkozó kormányzati álláspont tervezetének elkészítését,
2.7. végzi az állampolgári megkeresésekkel, állásfoglalás-kérésekkel kapcsolatos koordinációs feladatokat, kialakítja a rendészeti álláspontot,
2.8. kivizsgálásra továbbítja a rendvédelmi szervnek a rendőri intézkedésekkel kapcsolatban a minisztériumnál előterjesztett megkereséseket, panaszokat, bejelentéseket,
2.9. a rendészeti területre vonatkozóan döntések előkészítését segítő, a döntések hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató kutatásokat, felméréseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket kezdeményez és koordinál,
2.10. közreműködik a rendészeti ágazatot érintő stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában,
2.11. módszertani segítséget nyújt a rendészeti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek részére,
2.12. a miniszter, valamint a minisztérium felsővezetői részére háttéranyagokat készít, információt szolgáltat a rendvédelmi szervek működésével, tevékenységével kapcsolatban,
2.13. a nemzeti érdekből gazdasági, kulturális, tudományos és sportérdekre hivatkozással kiállított tartózkodási engedély, valamint nemzeti tartózkodási kártya vonatkozásában kijelölt véleményező testület tekintetében ellátja a szakmai előkészítő, adminisztratív és titkársági feladatokat,
2.14. a nemzeti érdekből, nemzetpolitikai érdekre hivatkozással kiállított tartózkodási engedély, valamint nemzeti tartózkodási kártya vonatkozásában közreműködik a szakmai előkészítő, adminisztratív és titkársági feladatok végrehajtásában,
2.15. a miniszter hatósági jogkörének gyakorlása során az idegenrendészeti eljárásokban gondoskodik a szakmai előkészítő, adminisztratív és titkársági feladatok ellátásáról,
2.16. gondoskodik Menekültügyért Felelős Tematikus Munkacsoport és Légiközlekedés Védelmi Bizottság ülésével összefüggésben felmerülő feladatok ellátásáról, valamint közreműködik az Elismert Okmányok Munkacsoport működésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
4.0.3. Rendészeti Koordinációs Főosztály
1. A Rendészeti Koordinációs Főosztály a rendészeti államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Rendészeti Koordinációs Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) koordinálja a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervek irányításával összefüggő feladatokat,
b) véleményezi a kormányzati jogszabály-előkészítés során kapott tervezeteket,
c) közreműködik a rendészeti területet és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központot érintő jogszabály-előkészítő és jogalkotási feladatokban; e körben
ca) fogadja a miniszter által irányított rendvédelmi szervektől, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központtól vagy a minisztérium hivatali egységeitől érkező, rendészeti tárgyú jogszabály-módosításokat és jogalkotási javaslatokat,
cb) lefolytatja a tervezeteknek a miniszter által irányított rendvédelmi szervek és az érintett minisztériumi hivatali egységek körében szükséges szakmai koordinációját,
cc) előkészíti a rendészeti államtitkár tervezetekkel kapcsolatos szakmai álláspontját,
cd) biztosítja, hogy a tervezet a rendészeti szakmai állásponttal, valamint a beérkezett véleményekkel együtt továbbításra kerüljön a jogi és koordinációs helyettes államtitkárnak.
3. A Rendészeti Koordinációs Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben
a) közreműködik – az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve – az európai uniós támogatásoknak a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervek általi felhasználásához szükséges, e szervek irányába megvalósuló koordinációban,
b) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár kezdeményezésére
ba) közreműködik az Európai Unió intézményei és ügynökségei tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben képviselendő kormányzati álláspont kialakításában,
bb) feladatkörében részt vesz az Európai Unió intézményeitől, valamint a külföldi országoktól érkező megkeresések megválaszolásában, a megkeresést a szakterületi álláspont kialakítása céljából továbbítja az érintett belügyi szervnek, a szakterületi válaszokat összegzi, eltérő álláspont esetén azokat az érintett belügyi szervekkel egyezteti, és az így kialakított egységes álláspontot továbbítja az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárnak.
4. A Rendészeti Koordinációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) előkészíti a rendészeti államtitkár részére a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szakmai tevékenységét érintő javaslatokról, jelentésekről, előterjesztésekről, fejlesztési koncepciókról szóló véleményt,
b) közreműködik rendvédelmi kérdésekben a miniszter kormányülésre történő felkészítésében,
c) figyelemmel kíséri a jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek a miniszter által irányított rendvédelmi szerveket érintő változásait,
d) feladatkörét érintően előkészíti a rendészeti államtitkár – miniszter nevében gyakorolt – kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben keletkező dokumentumokat,
e) a rendészeti államtitkár döntése alapján szakterületén közreműködik a miniszter ellenőrzési jogkörének gyakorlásában,
f) véleményezi a rendvédelmi szervek jogszabály-módosítási tervezeteit, javaslatait, indokolt esetben jogszabály-módosítást kezdeményez,
g) a rendészeti államtitkár kijelölése alapján részt vesz az egyes büntetőjogi tárgyú munkacsoportok munkájában,
h) a gazdasági helyettes államtitkár szakirányítási felügyelete alá tartozó szakterületi kérdésekben egyeztet a gazdasági szakirányító főosztályokkal.
4.0.4. Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály
1. A Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály a rendészeti államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben részt vesz a védelmi és biztonsági igazgatás rendszerére és működtetésére vonatkozó koncepciók kialakításában, kormányzati döntések előkészítésében.
3. A Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
3.1. koordinálja a miniszter által irányított rendvédelmi szervek, valamint a minisztérium hivatali egységei védelmi és biztonsági igazgatási irányításával összefüggő feladatokat,
3.2. véleményezi a kormányzati jogszabály-előkészítés során kapott tervezeteket,
3.3. közreműködik a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával, a gyülekezési joggal, a sportrendezvények biztonságával, valamint a rendészeti területet érintő jogszabály-előkészítő és jogalkotási feladatokban,
3.4. figyelemmel kíséri és koordinálja a rendészeti államtitkár által a rendvédelmi szervek részére meghatározott feladatok végrehajtását,
3.5. közreműködik a minisztérium vezetőinek parlamenti munkájával összefüggő közbiztonsági, védelmi és biztonsági igazgatási vonatkozású feladatok ellátásában,
3.6. koordinálja a minisztérium hivatali egységei, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek különleges jogrendi felkészülését,
3.7. kijelölés alapján ellátja a minisztérium képviseletét tárcaközi bizottságokban,
3.8. közreműködik a hazai és nemzetközi védelmi és biztonsági igazgatási rendszergyakorlatok tervezésében, részt vesz azok végrehajtásában,
3.9. a miniszter eseti megbízása esetén végzi a polgári válságkezelési, a katasztrófavédelmi és a kritikus infrastruktúra védelmi feladatok kormányzati koordinációjával összefüggő feladatokat,
3.10. koordinálja a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény szerinti, az európai létfontosságú rendszerelemnek kijelölt, valamint a hazai létfontosságú ágazati rendszerelemekre vonatkozó, az Európai Bizottságnak szóló éves jelentés összeállítását a Kormány részére,
3.11. koordinálja a NATO Befogadó Nemzeti Támogatás rendszerével összefüggő, minisztériumra háruló feladatokat,
3.12. koordinálja az európai létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárásával kapcsolatos feladatrendszert,
3.13. közreműködik a nemzeti ellenálló képességgel kapcsolatos feladatok végrehajtásában,
3.14. közreműködik a NATO Válságkezelési Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokban,
3.15. ellátja az európai uniós és nemzetközi partnereket, valamint társszervezeteket érintő összehangolt védelmi és biztonsági, integrált válságkezelési, valamint társszervi együttműködésen alapuló szakmai és taktikai gyakorlatok minisztériumi szintű koordinációját, aminek keretében
a) koordinálja a hazai részvétellel megvalósuló nemzetközi rendészeti gyakorlatok előkészítését,
b) összehangolja a felkészülési és végrehajtási folyamatokat az érintett szervek között,
c) biztosítja a hazai és külföldi rendészeti kapacitások összehangolt alkalmazását,
d) ellátja a kapcsolódó tárcaszintű koordinációs feladatokat.
4. A Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) miniszteri döntés esetén közvetlenül irányítja a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központban végrehajtandó operatív tevékenységet,
b) közreműködik a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központba kijelölt szakértők felkészítésében,
c) részt vesz – a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ berendelt állománya részleges vagy teljes alkalmazása esetén – a katasztrófa- és válsághelyzet kezeléséhez szükséges információk elemzésében, értékelésében, javaslatok és előterjesztések kidolgozásában,
d) figyelemmel kíséri a nemzetközi sport-, valamint kulturális rendezvények esetén a rendvédelmi szervek tevékenységét érintő felkészülést, szükség esetén a rendezvények időszakában belügyi vezetési pontot üzemeltet,
e) részt vesz Magyarország nemzeti ünnepei, valamint a kiemelt fontosságú rendezvények biztonságos lebonyolításának előkészítésében, szükség esetén részt vesz a nemzeti rendezvények biztonságos lebonyolításáért felelős Operatív Törzs tevékenységében,
f) figyelemmel kíséri a gyülekezési jog hatálya alá tartozó gyűlések biztonságát szolgáló rendvédelmi feladatokat,
g) feladatkörét érintően előkészíti a rendészeti államtitkár – miniszter nevében gyakorolt – kiadmányozási jogkörében tartozó ügyekben keletkező dokumentumokat,
h) a rendészeti államtitkár döntése alapján szakterületén közreműködik a miniszter ellenőrzési jogkörének gyakorlásában,
i) elkészíti a minisztérium értesítési, berendelési és készenlétbehelyezési tervét, valamint közreműködik a minisztérium feladat- és hatáskörébe utalt védelmi és biztonsági célú tervezési feladatok végrehajtásában,
j) koordinálja a védelmi és biztonsági igazgatás feladatrendszerében a minisztérium hatáskörébe tartozó ügyeket, valamint kapcsolatot tart a Védelmi Igazgatási Hivatallal,
k) közreműködik a honvédelmi feladatok elkülönített pénzügyi alapjainak tervezésében.
4.0.5. Rendészeti Szakmai Ellenőrzési Főosztály
1. A Rendészeti Szakmai Ellenőrzési Főosztály a rendészeti államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Rendészeti Szakmai Ellenőrzési Főosztály feladatellátása során eseti jelleggel együttműködik a Belső Ellenőrzési Főosztállyal.
3. A Rendészeti Szakmai Ellenőrzési Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben kidolgozza, és szükség szerint aktualizálja a rendészeti szakmai ellenőrzésre vonatkozó szabályokat.
4. A Rendészeti Szakmai Ellenőrzési Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) ellátja az önálló belügyi szervek szakmai ellenőrzési tevékenységének felügyeletét, kapcsolatot tart az önálló belügyi szervek ellenőrzési vezetőivel, számukra szakmai, módszertani segítséget nyújt feladataik színvonalas végzése érdekében,
b) az éves ellenőrzési tervek jóváhagyását megelőzően konzultációt kezdeményez az önálló belügyi szervek szakmai ellenőrzési vezetőivel az ellenőrzések koordinációja érdekében,
c) közreműködik a szakmai ellenőrzésre vonatkozó jogszabálytervezetekkel kapcsolatos rendészeti álláspont kialakításában és koordinációjában.
5. A Rendészeti Szakmai Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben
5.1. elkészíti az éves rendészeti szakmai ellenőrzési tervet,
5.2. jóváhagyást követően az éves rendészeti szakmai ellenőrzési tervet végrehajtja, valamint megvalósítását nyomon követi,
5.3. indokolt esetben kezdeményezi az éves rendészeti szakmai ellenőrzési terv módosítását,
5.4. lefolytatja a feladat- és hatáskörébe tartozó, az önálló belügyi szervek, valamint a minisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságok szakmai feladatainak végrehajtására vonatkozó ellenőrzéseket, továbbá a miniszter vagy a rendészeti államtitkár javaslatára soron kívüli ellenőrzéseket folytat le,
5.5. elkészíti az éves rendészeti szakmai ellenőrzési jelentését,
5.6. nyomon követi a rendészeti szakmai ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtását,
5.7. nyilvántartást vezet a rendészeti szakmai ellenőrzési feladatok megvalósításáról és az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának állásáról,
5.8. szükség szerint közreműködik a rendészeti tárgyú közérdekű bejelentések és panaszok vizsgálatában,
5.9. fejleszti és működteti a szakmai ellenőrzések minőségbiztosítási rendszerét,
5.10. erősíti az önálló belügyi szervek korrupcióellenes elkötelezettségét, közreműködik az ehhez kapcsolódó feladatok ellátásában,
5.11. közreműködik az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek ellenálló képességéről szóló 475/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzési feladatok ellátásában.
6. A Rendészeti Szakmai Ellenőrzési Főosztály intézi a büntetés-végrehajtási tárgyú és a fogvatartással kapcsolatos ügyben érkező kérelmeket, panaszokat.
7. A Rendészeti Szakmai Ellenőrzési Főosztály felkérés esetén részt vesz a minisztérium adatvédelmi incidens bizottságának tevékenységében.
8. A Rendészeti Szakmai Ellenőrzési Főosztály szakmai ellenőr munkatársai az ellenőrzés során jogosultak
a) az ellenőrzött szerv, szervezeti egység helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szerv, szervezeti egység biztonsági előírásaira, munkarendjére,
b) az ellenőrzött szervnél, szervezeti egységnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, minősített adatot, üzleti és gazdasági titkot tartalmazó iratokba, a közszolgálati alapnyilvántartásba és más dokumentumokba, valamint elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat – másolat hátra hagyása mellett – jegyzőkönyvben rögzítetten átvenni vagy visszaadni,
c) az ellenőrzött szerv, szervezeti egység vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni,
d) az ellenőrzött szerv, szervezeti egység működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben más szervektől információt kérni,
e) kezdeményezni szakértő bevonását a vizsgálatba.
4.1. A rendészeti helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai
4.1.1. Rendészeti Titkársági Főosztály
1. A Rendészeti Titkársági Főosztály a rendészeti helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Rendészeti Titkársági Főosztály
a) ellátja a 68. § (1) és (3)–(5) bekezdésében meghatározott feladatokat,
b) koordinálja a rendészeti helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket érintő feladatok összehangolt végrehajtását, gondoskodik az egységes álláspont kialakításáról és kiadmányozásra felterjesztéséről.
4.1.2. Rendészeti Stratégiai Főosztály
1. A Rendészeti Stratégiai Főosztály a rendészeti helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Rendészeti Stratégiai Főosztály
a) koordinálja a rendészeti ágazat stratégiai célkitűzéseinek, közép- és hosszú távú fejlesztési koncepcióinak végrehajtását,
b) közreműködik a rendészeti szakterületet érintő kormányzati stratégiák, programok és cselekvési tervek kidolgozásában, felülvizsgálatában és értékelésében,
c) elemzi a hazai és nemzetközi rendészeti folyamatokat, azokból stratégiai következtetéseket fogalmaz meg, valamint döntés-előkészítő anyagokat készít a felsővezetők részére,
d) figyelemmel kíséri a rendészeti szakterületet érintő jogalkotási, szervezetfejlesztési és működési folyamatokat, és javaslatot tesz azok stratégiai irányaira,
e) összehangolja a rendészeti ágazatot érintő stratégiai jelentőségű adatszolgáltatásokat, elemzéseket és beszámolókat,
f) koordinálja a rendészeti ágazat innovációs, digitalizációs és szervezetfejlesztési kezdeményezéseinek stratégiai előkészítését,
g) ellátja a rendészeti államtitkár által meghatározott stratégiai tervezési, koordinációs és döntés-előkészítési feladatokat,
h) a rendészeti államtitkár megbízása alapján véleményezi a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervek szakmai munkáját,
i) a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervek szakmai munkája eredményességének növelését célzó javaslatokat dolgoz ki,
j) ellátja a rendvédelmi informatikai fejlesztési igényekkel kapcsolatos szakmai feladatokat.
4.1.3. Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály)
1. A Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály) a rendészeti helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály) kodifikációs feladataival összefüggésben
a) közreműködik a bűnügyi nyilvántartási rendszert, a tagállami ítéletek nyilvántartását, a szabálysértési nyilvántartási rendszert és a hatósági fegyvernyilvántartást érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteinek előkészítésében és véleményezésében,
b) véleményezi a más minisztériumok, illetve más szervek által előkészített jogszabálytervezeteket és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,
c) közreműködik az Egységes Igazságügyi Statisztikai Rendszer kidolgozásában.
3. A Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály) koordinációs feladataival összefüggésben
a) felügyeli a bűnügyi nyilvántartási rendszer és a szakértői nyilvántartó szerv kezelésében lévő bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása összehangolt működését, továbbá közreműködik a két nyilvántartás közötti kapcsolati kódrendszer kialakításában és működtetésében,
b) felügyeli a bűnügyi nyilvántartások kezelését – különösen az adattartalom és adatszolgáltatások oldaláról – a nyilvántartások közötti együttműködés és közvetlen kapcsolatok megfelelő működése érdekében, aminek keretében
ba) összehangolja a bűnügyi nyilvántartások kezelését végző szervek szakmai együttműködését, amelyben egyúttal részt vesz, valamint
bb) javaslatokat – különösen jogszabály-módosítási, informatikai fejlesztési, gyakorlati együttműködést segítő javaslatokat – fogalmaz meg, és véleményezi az együttműködő szervek e témában készített dokumentumait,
c) figyelemmel kíséri és szükség esetén javaslatokkal támogatja a bűnüldöző és rendvédelmi szervek feladatellátásához szükséges, az egyes bűnügyi nyilvántartásokban kezelt bűnügyi adatokból származó információk felhasználását és az információ-felhasználás fejlesztését,
d) felügyeli a kezelésében lévő nyilvántartásokból – akár közvetlen hozzáféréssel, akár adatigénylés útján – adatátvételre jogosult szervek kapcsolódó tevékenységét, különösen a jogosultság, az adattartalom és az adatátvétel módja szempontjából,
e) ellenőrzi a bűnügyi nyilvántartási rendszer és más nyilvántartások közötti, közvetlen adatkapcsolattal történő adatszolgáltatások működését, és ennek érdekében együttműködik az érintett szervekkel, valamint az együttműködést segítő javaslatokat fogalmaz meg,
f) az egységes és helyes gyakorlat érvényesítése érdekében ellenőrzi a kezelésében lévő nyilvántartások részére adatközlésre kötelezett szervek vonatkozó tevékenységét, és a hatékonyság, szakszerűség érdekében e szervekkel együttműködik,
g) együttműködik a kezelésében lévő nyilvántartások törvényességi felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészséggel,
h) együttműködik az Európai Unió tagállamainak kijelölt központi hatóságaival az adatcsere kialakítása és fenntartása érdekében,
i) közreműködik a szakterületét érintő közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálásában és megválaszolásában,
j) gondoskodik a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben meghatározott egyes biztonsági okmányok miniszter hatáskörébe tartozó kibocsátói feladatainak végrehajtásáról az előállítók és az informatikai helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek közreműködésével,
k) a hatáskörébe tartozó biztonsági okmányok kibocsátásához kapcsolódóan szakmai szempontból észrevételezi a NISZ Zrt. és az IdomSoft Zrt. által végzendő feladatokat, és azok jóváhagyására javaslatot tesz a NISZ Zrt. és az IdomSoft Zrt. felett tulajdonosi jogokat gyakorló közigazgatási szervezet képviselőjének egyidejű tájékoztatása mellett.
4. A Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály) nyilvántartás-kezelési és információs feladataival összefüggésben
a) kezeli a bűnügyi nyilvántartási rendszert, valamint az arra jogosultak részére adattovábbítást végez, és az adattovábbításokkal kapcsolatban
aa) az egyes feladatok ellátása érdekében ügyfélszolgálatot működtet,
ab) irányítói és felügyeleti jogot gyakorol az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. postai úton kérelmezett hatósági erkölcsi bizonyítványok kiállításával kapcsolatos feladatellátására vonatkozóan,
ac) közvetlen kapcsolatot tart Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteivel az azoknál személyesen előterjesztett, hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása és kézbesítése iránti kérelmek teljesítése érdekében,
b) kezeli a tagállami ítéletek nyilvántartását, valamint az arra jogosultak részére adattovábbítást végez, szükség esetén az ügyészég útján, illetve a bíróságnál megfeleltetési eljárást kezdeményez,
c) kezeli a szabálysértési nyilvántartási rendszert, valamint az arra jogosultak részére adattovábbítást végez,
d) kezeli a hatósági fegyvernyilvántartást, fegyvernyilvántartó lapokat állít ki, valamint az arra jogosultak részére adattovábbítást végez,
e) biztosítja az a)–d) alpontban nevesített nyilvántartásokhoz történő hozzáférésre, valamint az e nyilvántartások adatainak megismerésére jogosultak számára a szükséges jogosultságot,
f) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben, valamint a kezelésében lévő nyilvántartásokról rendelkező jogszabályokban foglaltak alapján ellátja az érintett személy saját adatairól való tájékoztatását és az adatszolgáltatásokról való tájékoztatásból adódó feladatokat.
5. A Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály) európai és nemzetközi feladataival összefüggésben
a) adatszolgáltatási feladatokat teljesít a Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1994. évi XIX. törvény alapján,
b) részt vesz az Európai Unió Tanácsa Büntetőügyi Együttműködési Munkacsoportja (COPEN) bűnügyi nyilvántartásban szereplő információk cseréjének megszervezésével kapcsolatos munkájában,
c) kijelölt központi hatóságként végzi a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, valamint a tagállami ítéletek nyilvántartásában szereplő adatoknak az Európai Unió más tagállamaival való cseréjével összefüggő adatfogadási és adatátadási feladatokat az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren (ECRIS) keresztül,
d) részt vesz az Európai Bizottság bűnügyi nyilvántartásokkal és a nemzetközi bűnüldözést elősegítő információcserékkel kapcsolatos szakértői ülésein, valamint az Európai Bizottság és az eu-LISA Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerrel (ECRIS) kapcsolatos ülésein,
e) figyelemmel kíséri a bűnügyi statisztikai szakterülettel összefüggő nemzetközi és európai uniós tapasztalatokat, és közreműködik a nemzetközi és európai uniós szintű összehasonlító vizsgálatok és kutatások magyar vonatkozású feladatainak teljesítésében.
6. A Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály) egyéb feladataival összefüggésben
a) ellátja a részére érkező iratok ügyviteli feladatait,
b) hatáskörét érintően előkészíti a rendészeti helyettes államtitkár kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben keletkező dokumentumokat,
c) közreműködik a szabálysértési és a bűnügyi statisztikai adatok minisztériumi honlapon történő közzétételében,
d) a szabálysértési és a bűnügyi statisztikai területre vonatkozó háttéranyagokat és felkészítő anyagokat készít a minisztérium felsővezetői, valamint az érintett főosztályok részére,
e) felel a bűnügyi statisztikai rendszerben szereplő adatok megbízhatóságáért, pontosságáért és az abból történő adatszolgáltatásért,
f) adatot szolgáltat a szabálysértési statisztikai rendszerből.
4.1.4. Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály
1. A Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály a rendészeti helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben
a) feladatkörében szakmailag közreműködik a Schengeni Információs Rendszert (SIS) érintő koncepciók, jogszabálytervezetek szakmai tartalmának kialakításában és előkészítésében,
b) szakmai irányítói és egyetértési jogot gyakorol a Schengeni Információs Rendszer (SIS) jogszabályi környezetét érintő módosító javaslatok összeállításában,
c) véleményezi a szakterületét érintő jogszabálytervezeteket, közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit, javaslatokat, jelentéseket, előterjesztéseket.
3. A Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) a Schengeni Információs Rendszer (SIS) nemzeti alrendszere (N.SIS) központi informatikai elemeinek (NS.CP) működtetése keretében szakmai irányítói, egyetértési és szakmai koordinációs jogokat gyakorol a jogszabályban meghatározott és a minisztérium hatáskörébe utalt feladatok ellátásában,
b) koordinálja a schengeni vívmányok és a hazai joganyag változása miatt szükséges fejlesztések megvalósítását, valamint felügyeli az új funkciók helyes alkalmazását,
c) véleményezi és jóváhagyja az N.SIS fejlesztését, módosítását célzó igazgatási és informatikai rendszerterveket,
d) együttműködik az európai uniós szintű schengeni koordinációs és operatív irányítási tevékenységet ellátó szervezetekkel, a Rendőrséggel, a NAIH-hal és a schengeni feladatellátásban részt vevő más hazai szervekkel, valamint az adatvédelmi tisztviselővel,
e) együttműködik – az Informatikai Rendszerek Működtetéséért, Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Főosztály bevonásával – az NS.CP üzemeltetéséért és fejlesztéséért felelős, valamint az adatfeldolgozói feladatokat ellátó, jogszabály által kijelölt központi szolgáltatókkal (IdomSoft Zrt., NISZ Zrt.), felügyeli e szervezetek adatkezelési tevékenységét,
f) az NS.CP és a Portál tekintetében ellenőrzi a szervezeti szintű és az egyéni felhasználói jogosultság igények megalapozottságát,
g) az NS.CP és a Portál tekintetében gondoskodik a jogosultság-nyilvántartás és a schengeni napló, valamint a nemzeti másolat (N.COPY) adatkezelői feladatainak ellátásáról,
h) közreműködik az információbiztonsági felügyeleti tevékenységet ellátó Informatikai Rendszerek Működtetéséért, Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Főosztály információbiztonsági adatszolgáltatási, ellenőrzési feladatának ellátásában,
i) közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálásában és megválaszolásában.
4. A Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal összefüggésben
a) az érintett kérelmére tájékoztatást nyújt a minisztérium által a SIS rendszerben az érintettre vonatkozóan elhelyezett jelzésekről,
b) adatszolgáltatást teljesít az NS.CP napló nyilvántartásból az abban tárolt adatok igénylésére jogosultak részére.
5. A Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben
a) részt vesz más tagállamok schengeni értékelésében,
b) szakértői részvételt biztosít elsősorban a SIS SIRENE munkabizottság és a SIS-IO Projekt Menedzsment Fórum, az EES-ETIAS vezetői és szakértői formáció, a SIS Keresletszabályozási Fórum, valamint a SIS Adatminőségi Fórum ülésein,
c) szakmai képviseletet biztosít a SIS továbbfejlesztése és a határrendészetet, bűnügyi együttműködést és migrációt érintő nagy európai uniós informatikai rendszerek interoperabilitása érdekében létrehozott, tárgyspecifikus uniós munkacsoporti és projektüléseken, valamint az európai uniós formációkat támogató rendészeti tárgyú belügyi munkacsoport üléseken,
d) közreműködik az európai uniós, a nemzetközi és a hazai információs rendszerek, adatbázisok hatékonyabb felhasználására, az e rendszerek közötti információcsere és interoperabilitás növelésére, valamint a SIS bűnügyi és migrációs célú felhasználására irányuló célkitűzések megvalósításában.
6. A Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben
a) a schengeni vívmányok változásainak és a hazai jogszabályoknak megfelelően, továbbá az NS.CP-t érintő rendészeti tárgyú projekteket érintően gondoskodik a felmerülő fejlesztési igények felméréséről,
b) nyomon követi és elemzi a SIS hazai alkalmazásával kapcsolatos felhasználói igényeket, a központi és a nemzeti alrendszer működésével kapcsolatos üzemeltetői jelentéseket és statisztikákat, közreműködik a szükséges intézkedések meghozatalában és végrehajtásában,
c) az NS.CP Portálhoz kapcsolódó adminisztrátori feladatokat lát el,
d) végzi az NS.CP-hez rendszer-rendszer kapcsolat útján hozzáférő szervezetek, valamint az NS.CP-t és a CS.SIS-t az NS.CP Portál felületen keresztül elérő felhasználók jogosultságkezelését,
e) végzi a bűnügyi nyilvántartási rendszer és a szabálysértési nyilvántartási rendszer felhasználói szintű jogosultságkezelését,
f) ellátja az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) vonatkozásában a nemzeti technikai kapcsolati pont feladatait, és végzi a felhasználói jogosultságok kezelését,
g) ellátja az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) megfelelő működéséhez szükséges tanúsítványkezelési feladatokat,
h) ellátja a minisztérium részére az elektronikus aláíró tanúsítványok, az elektronikus bélyegző, az időbélyeg és a szervezeti aláíró tanúsítványok megrendelésével, valamint az ehhez kapcsolódó szerződések megkötésével és gondozásával kapcsolatos feladatokat,
i) ellátja a feladatkörébe tartozó nem aláírás célú (titkosító és autentikációs) tanúsítványokkal kapcsolatos igénykezelési és nyilvántartási feladatokat, valamint koordinálja az e tanúsítványok kiállításával összefüggő tevékenységeket.
7. A Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) szakmai támogatást nyújt az NS.CP-t érintő, továbbá a schengeni együttműködést, interoperabilitást, határrendészeti támogatást és a belső biztonságot erősítő, az Európai Unió támogatásával megvalósuló, valamint a nemzeti finanszírozású rendészeti projektekhez,
b) előkészíti a rendészeti helyettes államtitkár kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben keletkező dokumentumokat,
c) gondoskodik a szakterülethez érkező iratok ügyviteli feladatairól.
4.1.5. Bűnmegelőzési Koordinációs Főosztály
1. A Bűnmegelőzési Koordinációs Főosztály a rendészeti helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Bűnmegelőzési Koordinációs Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben
a) kidolgozza a bűnmegelőzés új nemzeti stratégiájának tervezetét, valamint az ahhoz tartozó intézkedési terveket,
b) részt vesz a bűnmegelőzés rendszerére vonatkozó koncepciók kialakításában, kormányzati döntések előkészítésében,
c) véleményezi a szakterületéhez kapcsolódó, a kormányzati jogszabály-előkészítés során érkező jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit, indokolt esetben kezdeményezi azok megalkotását, módosítását.
3. A Bűnmegelőzési Koordinációs Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) koordinálja a minisztériumok közötti szakmai együttműködést, elősegítve az összehangolt kormányzati fellépést,
b) koordinálja, szervezi és felügyeli a hatályos bűnmegelőzési stratégiában és annak intézkedési terveiben foglalt feladatok és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek végrehajtását,
c) összehangolja, szakmailag irányítja, valamint felügyeli a rendészeti és a társadalmi bűnmegelőzést.
4. A Bűnmegelőzési Koordinációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) végzi a minisztérium bűnmegelőzési feladatait,
b) gondoskodik az Európai Bűnmegelőzési Hálózat (EUCPN) nemzeti képviseletéről,
c) végzi az Iskolaőr Programmal kapcsolatos koordinációs feladatokat,
d) közreműködik az országos bűnmegelőzési felvilágosító és tájékoztató rendszer kialakításában,
e) közreműködik a bűnmegelőzési képzések szakmai követelményeinek kialakításában,
f) részt vesz a Kormány bűnmegelőzési programjának, valamint a bűnmegelőzés és a bűnözés előző évi helyzetét értékelő jelentések elkészítésében,
g) a rendészeti helyettes államtitkár egyetértésével együttműködik a hazai és a nemzetközi bűnmegelőzési szervezetekkel,
h) koordinálja a pályázati és az egyedi döntés alapján támogatott projekteket, azok értékelési, ellenőrzési és elszámolási feladatainak elvégzését,
i) kezeli és nyilvántartja a bűnmegelőzési tárgyú projekteket és költségvetési támogatásokat.
4.2. A nemzetbiztonsági helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai
4.2.1. Nemzetbiztonsági Titkársági és Jogi Főosztály
1. A Nemzetbiztonsági Titkársági és Jogi Főosztály a nemzetbiztonsági helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Nemzetbiztonsági Titkársági és Jogi Főosztály titkársági feladatai körében előkészíti, megszervezi a nemzetbiztonsági helyettes államtitkár szakmai rendezvényeit.
3. A Nemzetbiztonsági Titkársági és Jogi Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) véleményezi a kormányzati jogszabály-előkészítés során érkezett tervezeteket,
b) közreműködik a nemzetbiztonsági területet érintő jogszabály-előkészítő és jogalkotási feladatokban, és ennek körében
ba) fogadja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoktól vagy a minisztérium hivatali egységeitől érkező, nemzetbiztonsági tárgyú jogszabály- és közjogi szervezetszabályozó eszköz módosításokat és jogalkotási javaslatokat,
bb) véleményezi a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabály- és közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítási tervezeteit, javaslatait, indokolt esetben jogszabály- és közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítást kezdeményez,
bc) lefolytatja a tervezeteknek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és az érintett minisztériumi hivatali egységek körében szükséges szakmai koordinációját,
bd) előkészíti a nemzetbiztonsági helyettes államtitkár tervezetekkel kapcsolatos szakmai álláspontját,
be) biztosítja, hogy a tervezet a nemzetbiztonsági szakmai állásponttal, valamint a beérkezett véleményekkel együtt továbbításra kerüljön a jogi és koordinációs helyettes államtitkárnak.
4. A Nemzetbiztonsági Titkársági és Jogi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben
a) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár kezdeményezésére
aa) közreműködik az Európai Unió intézményei és ügynökségei tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben képviselendő kormányzati álláspont kialakításában,
ab) feladatkörében részt vesz az Európai Unió intézményeitől, valamint a külföldi országoktól érkező megkeresések megválaszolásában, a megkeresést a szakterületi álláspont kialakítása céljából továbbítja az érintett polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak, a szakterületi válaszokat összegzi, eltérő álláspont esetén azokat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal egyezteti, és az így kialakított egységes álláspontot továbbítja az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárnak,
b) végzi a minősített adat védelmével kapcsolatos nemzetközi szerződések előkészítésével, aláírásával, valamint az azokhoz kapcsolódó kormányzati és dokumentációs feladatokkal, a szükséges jóváhagyási, megerősítési, kihirdetési és közzétételi eljárásokkal összefüggő szakterületi feladatokat,
c) elkészíti a minősített adat védelmével kapcsolatos nemzetközi szerződésekhez kapcsolódó törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslatok szakmai indokolását, valamint közreműködik a miniszteri expozé előkészítésében,
d) figyelemmel kíséri a minősített adat védelmével kapcsolatos nemzetközi szerződések és kétoldalú megállapodások végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi azok módosítását vagy deregulációját,
e) vezeti és aktualizálja a minősített adat védelmével kapcsolatos nemzetközi szerződések minisztériumi nyilvántartását.
5. A Nemzetbiztonsági Titkársági és Jogi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) előkészíti a nemzetbiztonsági helyettes államtitkár részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szakmai tevékenységét érintő javaslatokról, jelentésekről, előterjesztésekről, fejlesztési koncepciókról szóló véleményt,
b) közreműködik nemzetbiztonsági kérdésekben a miniszter kormányülésre történő felkészítésében,
c) közreműködik az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő vagy országgyűlési képviselő által a miniszterhez intézett, a nemzetbiztonsági tevékenységet érintő megkeresésre adott választervezet előkészítésében,
d) közreműködik a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét érintő sajtómegkeresésekkel kapcsolatos feladatok koordinálásában,
e) közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományát érintő személyügyi tárgyú intézkedések előkészítésében, ennek érdekében adminisztratív tevékenységet végez,
f) figyelemmel kíséri a jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek a polgári nemzetbiztonsági szerveket érintő változásait,
g) feladatkörét érintően előkészíti a rendészeti államtitkár és a nemzetbiztonsági helyettes államtitkár – miniszter nevében gyakorolt – kiadmányozási jogkörébe tartozó dokumentumokat,
h) a jogalkalmazáshoz kapcsolódó jogértelmezést végez,
i) kijelölés alapján részt vesz a Budapest Főváros Kormányhivatala által vezetett és összehívott Haditechnikai Véleményező Munkacsoport munkájában,
j) a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt kijelölés alapján a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó döntések meghozatala érdekében közreműködik a vizsgálat lefolytatásában,
k) közreműködik a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 71. §-a által a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter hatáskörébe utalt másodfokú szakhatósági állásfoglalás kialakításában.
4.2.2. Nemzetbiztonsági Szakmai Felügyeleti Főosztály
1. A Nemzetbiztonsági Szakmai Felügyeleti Főosztály a nemzetbiztonsági helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Nemzetbiztonsági Szakmai Felügyeleti Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) folyamatos munkakapcsolatot tart fenn a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóival, vezetőivel, szervezeti egységeivel és háttérintézményeivel, más állami szervekkel, gazdasági társaságokkal,
b) részt vesz a rendészeti államtitkár által szervezett vezetői és munkaértekezleteken, állománygyűléseken,
c) szakmai felügyelet keretében folyamatosan nyomon követi a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok belső biztonsági és bűnmegelőzési, valamint objektumai műveleti védelmi tevékenységét, szervezi és koordinálja e tevékenységek szakszerűségének és jogszerűségének ellenőrzését,
d) folyamatosan vizsgálja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott alaptevékenységének közösen kihasználható szinergiáit, javaslatot tesz a hatékonyság fokozása érdekében,
e) részt vesz a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hírtájékoztatással kapcsolatos feladat végrehajtásának ellenőrzésében,
f) figyelemmel kíséri a jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő változásait,
g) ellátja a nemzetbiztonsági helyettes államtitkár által meghatározott egyéb feladatokat.
4.2.3. Nemzetbiztonsági Koordinációs Főosztály
1. A Nemzetbiztonsági Koordinációs Főosztály a nemzetbiztonsági helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Nemzetbiztonsági Koordinációs Főosztály
a) – a Fejezeti Összefoglaló Főosztállyal együttműködve – közreműködik a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodása tekintetében a tervezési, előirányzat-átcsoportosítási, beszámolási, és egyéb kapcsolódó kötelezettségek és jogok teljesítésében,
b) közreműködik a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége miatti, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti, valamint az Nbtv. 72/D. § (1) bekezdésére figyelemmel benyújtott panaszok elbírálásában,
c) együttműködik a Védelmi Kabinet titkársági feladatait ellátó kormányzati szervvel,
d) közreműködik a Védelmi Kabinetben való tagságból eredő feladatok végrehajtásában,
e) közreműködik a minisztérium és a miniszter által irányított szervek egyes minősített, vagy alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzéseinek a közbeszerzésekről szóló törvény, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény alkalmazása alóli mentesítésére, továbbá egyes hírszerzési, valamint elhárítási tevékenység ellátásához szükséges védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések saját hatáskörben történő lefolytatására irányuló előterjesztések előkészítésében és a kapcsolódó beszámolók összeállításában, valamint ellátja a kapcsolódó kormányrendeletek szerinti mentesítési kérelmekkel összefüggő feladatokat,
f) az e) alpont szerinti beszerzésekkel kapcsolatban adatot szolgáltat a Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály részére a 2.3.3. alcím 6. pont e) alpontjában meghatározott képviseleti feladatok ellátásához,
g) ellátja a nemzetbiztonsági helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek minősített adatkezelését végző nyilvántartói feladatokat,
h) közreműködik a nemzetbiztonsági helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó védelmi és biztonsági feladatok ellátásában,
i) közreműködik az Nbtv. 69. § (3) bekezdése szerinti, az Nbtv. 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonható személyekre vonatkozó keretszámok, továbbá az Nbtv. 72/F. § (4) bekezdése szerinti, az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonható személyekre vonatkozó keretszámok megállapításában,
j) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzésével összefüggésben közreműködik az Országgyűlés, annak nemzetbiztonsági bizottsága irányában fennálló tájékoztatási és jelentéstételi, valamint a honvédelmi és rendészeti ügyekkel foglalkozó bizottsága irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítésében.
5. A sportért felelős államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai
5.0.1. Sportért Felelős Államtitkári Kabinet
1. A Sportért Felelős Államtitkári Kabinet a sportért felelős államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén a sportért felelős államtitkári kabinetfőnök áll.
2. A Sportért Felelős Államtitkári Kabinet funkcionális feladataival összefüggésben
a) végzi a sportért felelős államtitkár irányítása és szakmai felügyelete alá tartozó szervezetek közös rendezvényeivel összefüggő programkoordinációs és tájékoztatási feladatokat,
b) nyilvántartja a sportért felelős államtitkár által meghatározott feladatokat, figyelemmel kíséri azok végrehajtását, ennek keretében koordinálja a szakmai feladatok végrehajtását a sportért felelős államtitkár irányítása és szakmai felügyelete alá tartozó szervezeti egységek között,
c) végzi a sportért felelős államtitkárhoz érkezett okmányok, levelek, meghívók és egyéb küldemények felvételével, iktatásával, kezelésével, feldolgozásával, a válaszhoz szükséges háttéranyagok, választervezetek bekérésével vagy előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
3. A Sportért Felelős Államtitkári Kabinet koordinációs feladatai körében segíti a sportért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak ellátását.
5.1. A sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai
5.1.1. Sportigazgatásért és Sporttámogatások Ellenőrzéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
1. A Sportigazgatásért és Sporttámogatások Ellenőrzéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Sportigazgatásért és Sporttámogatások Ellenőrzéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság funkcionális feladataival összefüggésben
a) ellátja a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkárhoz érkezett okmányok, levelek, meghívók és egyéb küldemények felvételével, iktatásával, kezelésével, feldolgozásával, feldolgozáshoz történő előkészítésével, az azok megválaszolásához szükséges háttéranyagok, választervezetek bekérésével kapcsolatos feladatokat,
b) végzi a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár programjainak nyilvántartásával, illetve figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladatokat, bekéri az ezekhez szükséges okmányokat, háttéranyagokat, valamint ellátja az egyéb feltételek meglétének pontosításával kapcsolatos feladatokat,
c) ellátja a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár által meghatározott feladatok nyilvántartásával, végrehajtásának figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladatokat,
d) beszámoláshoz előkészíti a beérkező anyagokat, illetve feladatszabás alapján továbbítja azokat az érintett minisztériumi szervezeti egységnek,
e) részt vesz a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár vendégei fogadásának, bel- és külföldi utazásainak előkészítésében,
f) végzi a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár tevékenységéhez szükséges tárgyi feltételek folyamatos biztosításával kapcsolatos feladatokat,
g) végzi a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár hazai és nemzetközi tárgyalásaihoz, előadásaihoz, médiaszerepléséhez szükséges dokumentáció összeállításának kezdeményezésével és koordinálásával kapcsolatos feladatokat,
h) koordinálja a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: NSÜ Zrt.) történő együttműködésből fakadó feladatok ellátását,
i) segíti a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának előkészítését.
5.1.2. Sportirányítási Főosztály
1. A Sportirányítási Főosztály a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Sportirányítási Főosztály a kodifikációs feladataival összefüggésben
a) előkészíti a Nemzeti Sportinformációs Rendszer fejlesztését és üzemeltetését érintő, a Kormány döntését igénylő előterjesztéseket,
b) előkészíti a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni nemzetközi egyezmény nemzeti jogrendszerbe illesztésével és az egyezmény szerinti Nemzeti Platform működtetésével kapcsolatos, a Kormány döntését igénylő előterjesztések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai tervezeteit,
c) közreműködik a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó egyéb jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.
3. A Sportirányítási Főosztály a koordinációs feladataival összefüggésben
a) javaslatot tesz a sportigazgatási feladatokra, ellátásuk rendjére,
b) feladatkörében figyelemmel kíséri a sport civil szervezeteinek tevékenységét, kapcsolatot tart a sportköztestületekkel és a sport területén működő más civil, érdekképviseleti szervekkel, sportszövetségekkel, – meghívásra – részt vesz meghatározó jelentőségű eseményeiken,
c) közreműködik az állami jutalommal és az eredményességi támogatással kapcsolatos feladatok ellátásában, valamint gondoskodik az állami jutalom és az eredményességi támogatás folyósításának előkészítéséről,
d) figyelemmel kíséri a sport és a gazdaság kapcsolatát, nyomon követi a sporttal kapcsolatos hazai és nemzetközi információkat, részt vesz a programokban,
e) végzi a sportigazgatási tárgyú nemzetközi szerződések előkészítésével, aláírásával, és az azokhoz kapcsolódó kormányzati és dokumentációs tevékenységgel, a szükséges jóváhagyással, megerősítéssel és kihirdetéssel, valamint közzététellel kapcsolatos szakterületi feladatokat, elkészíti a törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslatok szakmai indokolását, közreműködik a miniszteri expozé előkészítésében.
4. A Sportirányítási Főosztály az egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben
a) előkészíti a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) alapján az állami vagyon körébe tartozó, az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként megjelölt ingatlanok tulajdonba adásához, valamint sportcélú ingatlanok értékesítéséhez szükséges előzetes sportszakmai egyetértés megadására vagy elutasítására vonatkozó miniszteri döntést,
b) ellátja az olimpiai járadék megállapításával és a járadék folyósításának előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
c) ellátja a „Nemzet Sportolója” cím adományozásával és a címmel járó járadék folyósításának előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
d) előkészíti az állami vagyon körébe tartozó sportcélú ingatlanok vagyonkezelői jogának megszerzéséhez szükséges előzetes sportszakmai egyetértés megadására vagy elutasítására vonatkozó miniszteri döntést.
5. A Sportirányítási Főosztály a funkcionális feladataival összefüggésben
a) előkészíti a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó sportcélú támogatási szerződéseket és azok módosításait, valamint sportigazgatási szempontból véleményezi a sport területet érintő szerződések, megállapodások, nyilatkozatok tervezeteit, illetve javaslatokat tesz azokkal kapcsolatban,
b) közreműködik a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésében, kezelésében, ellátja a felhasználásukkal kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat, a szerződéskötéssel és utalványozással kapcsolatos előkészítő feladatokat, gondoskodik a pénzügyi folyamatok nyomon követéséről, és közreműködik a zárszámadással kapcsolatos feladatok ellátásában,
c) részt vesz a sportrendezvényeket biztonsági kockázat szerint minősítő bizottság munkájában,
d) a Sportintézettel együttműködve ellátja a Nemzeti Sportinformációs Rendszer fejlesztésével, üzemeltetésével összefüggő szakmai feladatokat.
6. A Sportirányítási Főosztály az egyéb feladataival összefüggésben
6.1. ellátja a sport területén adományozható köztársasági elnöki, valamint miniszteri kitüntetésekkel és egyéb sportszakmai elismerésekkel kapcsolatos sportágazati adminisztrációs feladatokat, az egyes kitüntetések adományozására vonatkozóan személyügyi javaslatokat tesz a miniszter számára,
6.2. kapcsolatot tart a Nemzeti Doppingellenes Szervezet feladatait ellátó HUNADO-val, javaslatot tesz a doppingellenes felvilágosító és nevelő tevékenység irányaira, részt vesz a nemzetközi doppingellenes szervezetek, valamint az Európai Unió és az UNESCO doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos munkájában, kapcsolatot tart a doppingellenes tevékenységben részt vevő más szervezetekkel, ellátja a doppingellenes tevékenység állami koordinációjával kapcsolatos további feladatokat,
6.3. előkészíti a külföldi sportolók magyarországi (munkaviszony keretében végzendő) sporttevékenységéhez szükséges munkavállalói engedélyhez, magyarországi tartózkodáshoz és letelepedéshez, valamint a magyar állampolgárság megszerzéséhez kapcsolódó miniszteri támogató iratot,
6.4. a világbajnokoknak járó nyugdíj-kiegészítés folyósítása érdekében igazolást állít ki a nyugdíjfolyósító szerv részére,
6.5. a sportágazatban végzett munkavállalás időtartamáról igazolást állít ki a nyugdíjfolyósító szerv előtti eljárásban való felhasználás érdekében,
6.6. felvilágosítást nyújt az Stv., valamint végrehajtási rendeletei és a sport különböző területeinek működését érintő jogszabályok értelmezésével kapcsolatos, állampolgároktól, sportszervezetektől, sportszövetségektől, sportköztestülettől, helyi önkormányzatoktól, államhatalmi szervektől, valamint egyéb szervektől érkező megkeresésekre,
6.7. ellátja a sportágazatba tartozó szakmai képesítésekkel, szakmai képzésekkel, szakképesítésekkel és azok vizsgáival kapcsolatos feladatokat, valamint kiállítja a sport ágazati szakirányú oktatás vonatkozásában – a szakképző intézmény kérelmére – a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 223/B. § (1) bekezdése szerinti igazolást,
6.8. ellátja a sportágazatba tartozó programkövetelmények, programtantervek előkészítésével, véleményezésével, továbbá a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges végzettségek szabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat, valamint kapcsolatot tart az érintett hivatalokkal, képző-, illetve vizsgaszervező intézményekkel,
6.9. előkészíti a sportegyesület, illetve a sportszövetség bírósági nyilvántartásból való törlését megelőző, az Stv. 17. § (7) bekezdésében és 19. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállására vonatkozó igazolást,
6.10. előkészíti az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás bírósági bejegyzését megelőző, az Stv. 20. § (4)–(5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállására vonatkozó igazolást,
6.11. ellátja az Országos Sportegészségügyi Intézet sportszakmai irányításával kapcsolatos feladatokat, ennek keretében különösen javaslatot tesz a sportegészségügyi feladatok ellátására, gondoskodik a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló kormányrendeletben meghatározott, feladatkörébe tartozó sportegészségügyi feladatok támogatásáról, kapcsolatot tart az Országos Sportegészségügyi Intézettel, részt vesz a sportegészségügy fejlesztési stratégiáinak, koncepcióinak elkészítésében, valamint a sportegészségügyi ellátórendszer struktúrájára vonatkozó szakmai döntés-előkészítésben, meghatározza az állami sportcélú támogatásban részesítendő kiemelkedő jelentőségű sportegészségügyi feladatokat, javaslatot tesz a sportegészségügyi feladatok ellátásának szervezeti kereteire, és figyelemmel kíséri a feladatok megvalósítását, ellátja az emelt szintű sportegészségügyi szűrővizsgálatok végzésének, a kiemelt élsportolók soron kívüli ellátása biztosításának, a sportegészségügyi informatikai rendszer üzemeltetésének támogatásával kapcsolatos feladatokat, nyomon követi e feladatok végrehajtását és az Országos Sportorvosi Hálózat működését,
6.12. javaslatot tesz a sportágazati elismerésekre, kidolgozza a sportágazati elismerés rendszerét és az odaítélés feltételeit és módját,
6.13. kapcsolatot tart a sport civil irányítási intézményrendszerével a sport stratégiai folyamatainak megvalósításában,
6.14. ellátja a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni nemzetközi egyezmény szerinti Nemzeti Platform működésével kapcsolatos szakmai és koordinációs, valamint a Nemzeti Platform elnökségével kapcsolatos feladatokat,
6.15. ellátja a sport területén megvalósuló, az Európa Tanács keretében megvalósuló, valamint az európai uniós együttműködéssel összefüggő feladatokat, és teljesíti a feladatköréhez kapcsolódó egyéb nemzetközi megkereséseket, feladatkörével összefüggésben részt vesz az Európai Unió és az Európa Tanács munkájában, együttműködik és kapcsolatot tart más nemzetközi szervezetekkel,
6.16. figyelemmel kíséri a feladat- és hatáskörébe tartozó sportigazgatási tárgyú nemzetközi szerződések, kétoldalú megállapodások végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi azok módosítását, deregulációját, valamint vezeti és aktualizálja a sportigazgatási tárgyú nemzetközi szerződések, kétoldalú megállapodások minisztériumi nyilvántartását.
5.1.3. Sportlétesítmény-fejlesztési Főosztály
1. A Sportlétesítmény-fejlesztési Főosztály a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Sportlétesítmény-fejlesztési Főosztály a kodifikációs feladataival összefüggésben
a) közreműködik az állami sportcélú infrastruktúra-fejlesztésekkel (azok létrehozásával, működtetésével, hasznosításával) összefüggésben a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésében és véleményezésében, továbbá e körben javaslatot tesz a sportberuházásokra vonatkozó kormányzati döntésekre, és előkészíti azokat, így különösen
aa) a sportlétesítmény-fejlesztéseket érintő,
ab) a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program tornaterem-, tanuszoda- és tanterem-fejlesztéseihez, valamint egyedi iskola-beruházásaihoz kapcsolódó,
ac) a Modern Városok Program felelősségi körébe utalt sportcélú projektjeihez kapcsolódó,
ad) az állami vagyon körébe tartozó sportlétesítményekkel való gazdálkodás eltérő szabályaira vonatkozó
koncepció kidolgozásában, valamint szabályozás kialakításában és véleményezésében,
b) az a) alpontban meghatározott tevékenysége keretében ellátja az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmény-fejlesztéssel kapcsolatos beruházási koncepciók és programok előkészítésével, végrehajtásával, koordinálásával kapcsolatos feladatokat, együttműködik a helyi önkormányzati és államigazgatási szervekkel, összehangolja a sportlétesítmény-fejlesztési programokkal kapcsolatos feladatokat,
c) előkészíti és véleményezi az állami, önkormányzati és egyéb tulajdonban lévő sportlétesítmények fejlesztésével, építésével, működtetésével összefüggésben az előterjesztések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit, és javaslatot tesz a sportberuházásokra, üzemeltetésre vonatkozó kormányzati döntésekre a miniszter feladatkörébe tartozó állami és nem állami sportlétesítmény-fejlesztési és -üzemeltetési feladatok tekintetében,
d) közreműködik a sport területét érintő jogszabályok véleményezésében az állami tulajdonú sportinfrastruktúra működtetésével, hasznosításával kapcsolatos kérdésekben,
e) közreműködik a Nemzeti Versenysport-fejlesztési Programhoz és a kiemelt sportszervezetekhez kapcsolódó, programszerűen megvalósuló sportlétesítmény-fejlesztésekre vonatkozó előterjesztések előkészítésében.
3. A Sportlétesítmény-fejlesztési Főosztály a koordinációs feladataival összefüggésben
a) közreműködik az állami sportcélú beruházási koncepciók és programok költségvetési és pénzügyi tervezésével kapcsolatos feladatokban,
b) koordinálja a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek közreműködését az ellenőrző szervezetek sportcélú állami vagyont érintő vizsgálataival, jelentéseikben megfogalmazott megállapításokkal, intézkedési javaslatok végrehajtásával kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásában,
c) a sportcélú állami vagyont érintő vagyongazdálkodás felügyeletének keretében
ca) részt vesz az állami tulajdonú sportlétesítmények vagyongazdálkodást, vagyonpolitikát érintő kérdéseivel kapcsolatos szakmai egyeztetéseken,
cb) gyűjti, elemzi és vezetői döntésekhez előkészíti a támogatásokkal összefüggő költségvetési adatokat, valamint azokból kimutatásokat, rendszeres és eseti beszámolókat, jelentéseket készít a minisztériumon belüli és az európai uniós intézményrendszerben történő tájékoztatás céljából,
d) a Modern Városok Program sportcélú beruházásai tekintetében
da) közreműködik a sportcélú beruházások előkészítésével és kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásában,
db) közreműködik a Kormány, illetve a Modern Városok Bizottság részére benyújtandó előterjesztésekhez kapcsolódó feladatok végrehajtásában,
dc) kapcsolatot tart a programot koordináló minisztérium illetékes szervezeti egységével,
e) a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programmal kapcsolatos feladatai körében közreműködik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program előkészítésével és kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásában.
4. A Sportlétesítmény-fejlesztési Főosztály az egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben – a költségvetésért és a portfólió-kezelésért felelős szervezeti egységgel egyeztetve – a feladatkörét érintő kérdésekben előkészíti és koordinálja az NSÜ Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával összefüggő tulajdonosi döntéseket, és szakmailag közreműködik azok végrehajtásában.
5. A Sportlétesítmény-fejlesztési Főosztály a funkcionális feladataival összefüggésben
5.1. a feladatkörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok szakmai kezelésével összefüggő feladatok ellátása keretében az NSÜ Zrt. által kezelt, sportlétesítmény-fejlesztéssel kapcsolatos támogatási jogviszonyokat előkészíti, a minisztériumi engedélyezési rendnek megfelelően létrehozza, módosítja, lezárja, és ellenőrzi azok érvényesülését,
5.2. közreműködik az egységes állami tulajdonú sportingatlan-portfólió kialakításában, amelynek keretében ellátja az állami sportcélú ingatlanok (különösen az olimpiai központok és az NSÜ Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő egyéb létesítmények) hasznosításának tervezésével, ellenőrzésével, működtetésével összefüggő költségvetési és pénzügyi tervezési feladatokat,
5.3. a sportcélú állami vagyont érintő vagyongazdálkodás felügyeletének keretében:
a) szakmai javaslatot tesz az NSÜ Zrt. kezelésében lévő sportcélú vagyonnal kapcsolatos vagyongazdálkodási feladatok ellátása tekintetében,
b) szükség esetén tájékoztatja a tárgykör szerint illetékes, szabálytalansági gyanú bejelentésére jogosult szervet,
c) eseti jelleggel részt vesz a támogatott projektek végrehajtása során és befejezését követően a helyszíni ellenőrzésekben,
5.4. előkészíti a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetésével összefüggésben a magyar államot megillető eseménynapokkal kapcsolatos döntéseket, háromoldalú használati szerződések megkötését, módosítását, gondoskodik az állami eseménynapokkal kapcsolatos pályázati rendszer működtetéséről, javaslatot készít a Papp László Budapest Sportaréna működéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó jogi, műszaki, gazdasági és egyéb kérdésekben, valamint ennek keretében kapcsolatot tart és együttműködik a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetőjével és tulajdonosával,
5.5. az NSÜ Zrt., a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság közreműködésével ellátja az olimpiai központok sportszakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,
5.6. a Modern Városok Program sportcélú beruházásai tekintetében
a) végrehajtja a sportcélú beruházások előkészítésével és kezelésével kapcsolatos feladatokat,
b) sportszakmai válaszjavaslatot tesz a Modern Városok Programban részt vevő önkormányzatoktól, illetve a programot koordináló minisztériumtól érkező szakpolitikai állásfoglalás-kérésekre,
c) gondoskodik a Modern Városok Programban részt vevő önkormányzatokkal történő kapcsolattartásról, előrehaladási jelentések, záró beszámolók szakmai ellenőrzéséről, azoknak a Sporttámogatás Ellenőrzési Főosztály részére pénzügyi ellenőrzés céljából történő átadásáról,
d) részt vesz a Kormány, illetve a Modern Városok Bizottság részére szükséges előterjesztések előkészítésében,
5.7. a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programmal kapcsolatos feladatai körében
a) végrehajtja a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program előkészítésével és kezelésével kapcsolatos feladatokat,
b) a program egyes ütemeinek előkészítése körében szükség szerint helyszínbejárásokat végez,
c) a tanuszoda-fejlesztések körében végrehajtja az Úszó Nemzet Programmal való összehangoláshoz szükséges feladatokat, amelyek keretében kapcsolatot tart a Magyar Úszó Szövetséggel és az egyéb érintettekkel,
5.8. a Nemzeti Szabadidős–Egészség Sportpark Program előkészítése keretében szakmai javaslatot tesz a fejlesztési helyszínekre és műszaki tartalomra vonatkozóan, valamint nyomon követi a program keretében megvalósuló beruházásokat,
5.9. koordinálja, felügyeli, ellenőrzi és összehangolja a Kormány, valamint a miniszter által meghatározott, a miniszter feladatkörébe tartozó állami és nem állami sportlétesítmény-fejlesztési feladatokat, ennek keretében
a) ellátja az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmény-fejlesztéssel kapcsolatos sportszakmai és beruházási koncepciók és programok előkészítésével, végrehajtásával, koordinálásával kapcsolatos feladatokat, együttműködik a helyi önkormányzati, államigazgatási és egyéb szervekkel, összehangolja a sportlétesítmény-fejlesztési programokkal kapcsolatos feladatokat, valamint az egyes sportlétesítmény-fejlesztési pályázatok előkészítésével és a megvalósított pályázatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
b) ellátja az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmény-fejlesztéssel kapcsolatos sportszakmai koncepciók előkészítésével, végrehajtásával, koordinálásával kapcsolatos sportszakmai feladatokat, ellátja továbbá az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztését, fenntartását biztosító állami támogatás pénzügyi tervezési feladatainak előkészítésével és végrehajtásával, valamint az azokhoz kapcsolódó egyeztetésekkel, kapcsolattartással, az egyes projektek előkészítésével, koordinációjával, végrehajtásával összefüggő szakmai feladatokat,
c) ellátja a sportszervezetekhez, sportszövetségekhez és önkormányzatokhoz kapcsolódó üzemeltetés-támogatási feladatokat, továbbá létesítmény-üzemeltetési szempontból felügyeli e támogatási koncepciók végrehajtását,
d) közreműködik az egységes állami tulajdonú sportingatlan-portfólió kialakításában, ennek keretében ellátja az állami sportcélú ingatlanok (különösen az olimpiai központok és az NSÜ Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanok) hasznosításának tervezésével, ellenőrzésével, működtetésével kapcsolatos feladatokat,
5.10. saját hatáskörében, önállóan eljárva, vagy az NSÜ Zrt. útján ellátja a sportlétesítmény-fejlesztéssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos támogatási jogviszonyokkal és azok módosításaival kapcsolatos feladatokat, és ellenőrzi a támogatási szerződésekben foglaltak érvényesülését a miniszter feladatkörébe tartozó állami sportlétesítmény-fejlesztési és üzemeltetési feladatok tekintetében,
5.11. előkészíti a feladatköre szerint érintett fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő kötelezettségvállaláshoz szükséges előzetes egyetértés kiadását, valamint a meglévő kötelezettségvállaláson alapuló kifizetés engedélyezését,
5.12. közreműködik az állami vagyon körébe tartozó, sportcélú ingatlanok portfóliójának bővítéséhez, tulajdonba adásához, értékesítéséhez, valamint egyéb módon történő hasznosításához szükséges döntések előkészítésében,
5.13. a sportcélú állami vagyont érintő fejlesztési források felhasználásának állami vagyongazdálkodás szempontjából történő felügyelete keretében
a) részt vesz az operatív programok állami tulajdonú sportlétesítmények vagyongazdálkodását, vagyonpolitikáját érintő kérdéseivel kapcsolatos szakmai egyeztetéseken,
b) gyűjti, elemzi és vezetői döntésekhez előkészíti a támogatások céljaira vonatkozó, az állami tulajdonba és fenntartásba kerülő sportcélú területekkel, létesítményekkel összefüggő adatokat, valamint azokból kimutatásokat, rendszeres és eseti beszámolókat, jelentéseket készít a minisztériumon belüli és az európai uniós intézményrendszerben történő tájékoztatás céljából,
c) szükség esetén tájékoztatja a tárgykör szerint illetékes, szabálytalansági gyanú bejelentésre jogosult szervet,
d) eseti jelleggel részt vesz az elfogadott projektek végrehajtása során a helyszíni ellenőrzésekben,
5.14. ellátja a programszerű beruházások – különösen a Nemzeti Stadionfejlesztési Program, a Budapesti Pályafejlesztési Program, a Magyar Kézilabda Szövetség Országos Kültéri Kézilabda Pálya Építési Program – keretében történő sportlétesítmény-fejlesztések előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokat,
5.15. közreműködik a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésében, kezelésében, ellátja a felhasználásukkal kapcsolatos döntéselőkészítő feladatokat, a szerződéskötéssel és utalványozással kapcsolatos előkészítő feladatokat, gondoskodik a pénzügyi folyamatok nyomon követéséről, és közreműködik a zárszámadással kapcsolatos feladatokban,
5.16. az NSÜ Zrt. útján ellátja a kiemelt sportágakhoz, valamint kiemelt sportszervezetekhez kapcsolódó, programszerűen megvalósuló sportlétesítmény-fejlesztésekkel összefüggő támogatási feladatokat,
5.17. előkészíti a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozóan kötendő lebonyolítói megállapodást,
5.18. együttműködik a látvány-csapatsport támogatással összefüggő módszertani feladatok ellátásában, sportlétesítmény-fejlesztési szempontból véleményezi a látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos, a Sporttámogatások Ellenőrzési Főosztály által átadott megkereséseket.
6. A Sportlétesítmény-fejlesztési Főosztály az egyéb feladataival összefüggésben
a) kapcsolatot tart és együttműködik az ágazati stratégiai partnerekkel az őket érintő feladatok ellátásában,
b) feladatkörében ellátja a nemzeti sportinformációs rendszerrel összefüggő feladatokat.
5.1.4. Sporttámogatások Ellenőrzési Főosztály
1. A Sporttámogatások Ellenőrzési Főosztály a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Sporttámogatások Ellenőrzési Főosztály a kodifikációs feladataival összefüggésben előkészíti a látvány-csapatsport támogatást, valamint az állami sportcélú támogatás elszámolását és ellenőrzését érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, indoklását, hatásvizsgálatát, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását.
3. A Sporttámogatások Ellenőrzési Főosztály koordinálja a sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár, valamint a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek közreműködését az ellenőrző szervezetek látvány-csapatsport támogatást és sportcélú állami támogatásokat érintő vizsgálataival, jelentéseikben megfogalmazott megállapításokkal, intézkedési javaslatok végrehajtásával kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásában.
4. A Sporttámogatások Ellenőrzési Főosztály a funkcionális feladataival összefüggésben
a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Taotv.) és az Stv.-ben meghatározott esetekben megvizsgálja és jóváhagyásra előkészíti a támogatás igénybevételére jogosult szervezetek kérelme szerinti sportágfejlesztési programokat, és folyamatosan nyomon követi megvalósításukat,
b) a Taotv.-ben és az Stv.-ben meghatározott esetekben ellátja a sportfejlesztési programokkal, igazolásokkal, támogatási igazolással kapcsolatos feladatokat, illetve előkészíti az ezekkel összefüggő döntéseket,
c) a költségvetés előkészítése során részt vesz a látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos költségvetési előirányzatok tervezésében, kidolgozza azok szakmai tartalmát, és figyelemmel kíséri felhasználásukat,
d) döntésre előkészíti a látvány-csapatsport és az állami sportcélú támogatás minőségbiztosítási rendszerét (benchmark-rendszer) és követelményeit,
e) a látvány-csapatsportok támogatására nyújtható támogatási keretösszeg megállapításáról szóló 39/2019. (III. 7.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján javaslatot tesz a látvány-csapatsportok támogatására nyújtható támogatási keretösszeg látvány-csapatsportágak közötti felosztásának arányára,
f) sportszakmai javaslatot tesz a szakszövetség látvány-csapatsportok támogatására nyújtható támogatási keretösszege átcsoportosítására vonatkozó kezdeményezésének jóváhagyására,
g) ellátja a minisztériumnak a látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos, más közigazgatási szerv vagy más minisztériumi szervezeti egység feladat- és hatáskörébe nem tartozó, az Stv.-ben, a Taotv.-ben és az egyéb jogszabályokban nevesített feladatait,
h) az Stv.-ben meghatározott esetekben ellenőrzi a támogatás igénybevételére jogosult szervezetek jóváhagyott támogatásának felhasználását, és döntésre előkészíti az ezzel összefüggő döntéseket,
i) gondoskodik a sportért felelős államtitkár feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötött szerződések, támogatói okiratok és más, a sportcélú állami támogatásokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon, az előirányzatokról nyújtott sportcélú állami támogatások elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
j) ellátja az állami sportcélú, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának utóellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
5. A Sporttámogatások Ellenőrzési Főosztály az egyéb feladataival összefüggésben,
a) feladatkörében ellátja a nemzeti sportinformációs rendszerrel összefüggő feladatokat,
b) az Stv. 51. § (2) bekezdés g) pont gf) alpontja szerinti befizetési kötelezettség kapcsán előterjesztett részletfizetési kérelmek esetében – felsővezetői jóváhagyást követően – javaslatot tesz a részletfizetési megállapodás megkötésére, előkészíti azt, és figyelemmel kíséri annak szerződésszerű teljesítését.
5.2. A sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai
5.2.1. Sportszakmáért és Sportprogramokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
1. A Sportszakmáért és Sportprogramokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Sportszakmáért és Sportprogramokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság funkcionális feladataival összefüggésben
a) ellátja a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkárhoz érkezett okmányok, levelek, meghívók és egyéb küldemények felvételével, iktatásával, kezelésével, feldolgozásával, feldolgozáshoz történő előkészítésével, az azok megválaszolásához szükséges háttéranyagok, választervezetek bekérésével kapcsolatos feladatokat,
b) végzi a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár programjainak nyilvántartásával, illetve figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladatokat, bekéri az ezekhez szükséges okmányokat, háttéranyagokat, valamint ellátja az egyéb feltételek meglétének pontosításával kapcsolatos feladatokat,
c) ellátja a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár által meghatározott feladatok nyilvántartásával, végrehajtásának figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladatokat,
d) beszámoláshoz előkészíti a beérkező anyagokat, illetve feladatszabás alapján továbbítja azokat az érintett minisztériumi szervezeti egységnek,
e) részt vesz a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár vendégei fogadásának, bel- és külföldi utazásainak előkészítésében,
f) végzi a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár tevékenységéhez szükséges tárgyi feltételek folyamatos biztosításával kapcsolatos feladatokat,
g) végzi a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár hazai és nemzetközi tárgyalásaihoz, előadásaihoz, médiaszerepléséhez szükséges dokumentáció összeállításának kezdeményezésével és koordinálásával kapcsolatos feladatokat,
h) koordinálja az AMFK Kft.-vel történő együttműködésből fakadó feladatok ellátását,
i) segíti a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának előkészítését,
j) a sportkontroll feladatrendszer vonatkozásában
ja) közreműködik a sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésében,
jb) ellátja a sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat,
jc) gondoskodik a sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő pénzügyi folyamatok nyomon követéséről, és közreműködik a zárszámadással kapcsolatos feladatok ellátásában.
5.2.2. Versenysport Főosztály
1. A Versenysport Programok Főosztály a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Versenysport Főosztály a kodifikációs feladataival összefüggésben
a) előkészíti a sportköztestületek, az országos sportági szakszövetségek, sportszövetségek, sportszervezetek működésének támogatási rendjére vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, továbbá figyelemmel kíséri a támogatások felhasználását,
b) előkészíti a versenysport, a fogyatékosok sportja, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, valamint a főiskolai-egyetemi sport fejlesztési stratégiáit, koncepcióit, cselekvési programjait,
c) előkészíti a Kormány döntését igénylő, a sportági akadémiai rendszer és a sportiskolai rendszer megvalósítására, valamint a sportösztöndíjakra és edzői programokra vonatkozó előterjesztéseket,
d) előkészíti a sporttudomány területével kapcsolatos, a Kormány döntését igénylő előterjesztések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai tervezeteit.
3. A Versenysport Főosztály a koordinációs feladataival összefüggésben
3.1. a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, valamint a nem olimpiai sportágak tekintetében a Nemzeti Versenysport Szövetség javaslatának figyelembevételével ellátja a sportösztöndíj és edzői programok megállapításával és – a Sportintézettel együttműködve – működtetésével kapcsolatos feladatokat,
3.2. közreműködik – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint – a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtésében a köznevelés területén, továbbá ezek felsőoktatási intézményekben és a felsőoktatási kollégiumokban történő biztosításában,
3.3. ellátja az állami utánpótlás-nevelési programok megállapításával és – a Sportintézettel együttműködve – működtetésével kapcsolatos feladatokat, figyelemmel kíséri e programok megvalósulását,
3.4. a tehetséggondozó programokban részt vevő sportszövetségek bevonásával előkészíti a programokba bekerült sportolók magas színvonalú edzésmunkája szakmai feltételeinek meghatározását,
3.5. együttműködik a sportszövetségekkel a sportágfejlesztési koncepcióik kidolgozásában,
3.6. figyelemmel kíséri az országos sportági szakszövetségek, országos sportági szövetségek, a fogyatékosok sportja, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport területén működő sportszövetségek szakmai tevékenységét, és – meghívásra – részt vesz meghatározó jelentőségű eseményeiken, kapcsolatot tart a sportszövetségekkel,
3.7. támogatja Magyarország sportolóinak részvételét a fogyatékosok sportjának kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sporteseményein,
3.8. figyelemmel kíséri a sportköztestületek szakmai tevékenységét, azokkal kapcsolatot tart, – meghívásra – részt vesz meghatározó jelentőségű eseményein, továbbá kapcsolatot tart a sport területén működő civil, érdekképviseleti szervezetekkel,
3.9. támogatja az olimpiai, paralimpiai és a siketlimpiai mozgalmat, Magyarország sportolóinak részvételét az olimpiákon, olimpiai sporteseményeken, paralimpiákon, siketlimpiákon és más, az épek és a fogyatékosok sportjának kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sporteseményein,
3.10. figyelemmel kíséri a versenysport, a nem versenyszerű sporttevékenység, a fogyatékosok sportja, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, valamint a főiskolai-egyetemi sport területén támogatott sporteseményeket, rendezvényeket,
3.11. támogatja az országos sportági szakszövetségek által a sportágukban ellátott, a nem versenyszerű sporttevékenységgel összefüggő feladatokat,
3.12. közreműködik az Ezüstgerely Művészeti Pályázat működésének támogatásával és az idős sportolók szociális támogatásával kapcsolatos feladatok ellátásában,
3.13. a Sportintézet útján ellátja a Nemzeti Versenysportfejlesztési Programmal és a kiemelt sportszervezetek támogatásával kapcsolatos feladatokat,
3.14. javaslatot tesz a Sportlétesítmény-fejlesztési Főosztálynak a külön jogszabály szerint olimpiai központnak minősülő sportlétesítmények sportcélú működtetése, használata, hasznosítása során a sportági fejlesztési programokban foglaltak teljesülésére,
3.15. feladatkörében ellátja a Kormány, valamint a miniszter által meghatározott sportfejlesztési programok és projektek tekintetében a kormányzati koordinációs, irányítási és koncepcióalkotási, képviseleti és érdekérvényesítési feladatokat, együttműködik a helyi önkormányzati és államigazgatási szervekkel, részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó költségvetési tervezéshez kapcsolódó feladatok ellátásában,
3.16. kezdeményezi és koordinálja a sportágazatot érintő döntések előkészítését segítő, a döntések hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató kutatásokat, felméréseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket.
4. A Versenysport Főosztály a funkcionális feladataival összefüggésben
a) előkészíti a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó sportcélú támogatási szerződéseket és azok módosításait,
b) közreműködik a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésében, kezelésében, ellátja a felhasználásukkal kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat, a szerződéskötéssel és utalványozással kapcsolatos előkészítő feladatokat, gondoskodik a pénzügyi folyamatok nyomon követéséről, és közreműködik a zárszámadással kapcsolatos feladatok ellátásában,
c) együttműködik a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Sportintézettel és az NSÜ Zrt.-vel az olimpiai felkészüléssel és a válogatott keretek sportszakmai feladataival kapcsolatos koordinációs feladatok ellátásában, továbbá a Magyar Olimpiai és Sportmúzeummal a szakmuzeális tevékenység sportszakmai hátterének biztosításában,
d) előkészíti a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozóan kötendő lebonyolítói megállapodást.
5. A Versenysport Főosztály az egyéb feladataival összefüggésben
a) együttműködik a látvány-csapatsport támogatással összefüggő módszertani feladatok ellátásában, sportágfejlesztési és sportszakmai szempontból véleményezi a látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos, a Sporttámogatások Ellenőrzési Főosztály által átadott megkereséseket,
b) ellátja a szociálisan hátrányos helyzetűek sportjával és a rétegsportokkal kapcsolatos feladatokat,
c) kezdeményezi és koordinálja a sportágazatot érintő döntések előkészítését segítő, a döntések hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató kutatásokat, felméréseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket,
d) feladatkörében ellátja a nemzeti sportinformációs rendszerrel összefüggő feladatokat,
e) kapcsolatot tart és együttműködik az ágazati stratégiai partnerekkel az őket érintő feladatok ellátásában,
f) együttműködik a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemmel a sportágfejlesztési feladatokhoz kapcsolódó programok ellátásában, valamint a sportolók által használt táplálékkiegészítőknek a tiltott teljesítményfokozás szempontjából történő vizsgálatát végző sport-táplálkozástudományi intézmény működtetésében,
g) ellátja a Sportintézet szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat, valamint szakmailag előkészíti, koordinálja és nyilvántartja a Sportintézet irányításával összefüggő döntéseket,
h) ellátja a Sportiskolai Programmal összefüggő sportfejlesztési feladatokat, és figyelemmel kíséri a sportiskolai rendszer működését, kapcsolatot tart a területen működő köznevelési jellegű és egyesületi típusú sportiskolákkal, valamint a sportiskolák országos érdekképviseleti szervezetével,
i) ellátja a sportolói kettős karrier elősegítését célzó programok bevezetésével, működtetésével kapcsolatos feladatokat,
j) ellátja a helyi, integrált szabadidősportos és egyesületi keretek közötti sport programmal (HISZEK Benned Sport Program) kapcsolatos feladatokat,
k) ellátja a Tehetség Plusz programmal kapcsolatos támogatási feladatokat,
l) ellátja a sportakadémiai rendszerrel összefüggő feladatokat, figyelemmel kíséri a sportakadémiák minősítési rendszerének gyakorlati megvalósulását,
m) a Sportintézet útján előkészíti és működteti a sportakadémiák komplex ellenőrzési rendszerét, kapcsolatot tart a sportakadémiákkal a napi szintű működésüket segítve, összehangolja a sportakadémiák szakterületeinek tevékenységét az utánpótlás-nevelés hatékonysága érdekében, felügyeli a sportakadémiák nevelési, fejlesztési programjainak operatív terveit,
n) figyelemmel kíséri a versenysport területén támogatott és egyéb kiemelt jelentőségű sporteseményeket, rendezvényeket.
5.2.3. Aktivitásért Felelős Főosztály
1. Az Aktivitásért Felelős Főosztály a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. Az Aktivitásért Felelős Főosztály a kodifikációs és koordinációs feladataival összefüggésben
a) ellátja valamennyi, a szabadidősporthoz és a rekreációs célú sporttevékenységhez kapcsolódó szabályozási feladatot, előkészíti a szabadidősporthoz és a rekreációs célú sporttevékenységhez, kapcsolódó jogszabályokat, előterjesztéseket,
b) felel az aktív életmódhoz és szabadidőhöz kapcsolódó stratégiák kidolgozásáért,
c) felel az országos felnőtt és gyerek szabadidő- és rekreációs célú sporttevékenységekre vonatkozó programok kidolgozásáért és végrehajtásáért,
d) koordinálja és irányítja az Ötpróba Program és a Vándortábor Program megvalósításához szükséges kormányzati feladatokat,
e) ellátja az aktív életmóddal és szabadidősporttal összefüggő tevékenységek, programok koordinálását, népszerűsítését,
f) felel az aktív életmód és szabadidősport ágazatot érintő stratégiai tervdokumentumok előkészítéséért, végrehajtásáért és kormányközi koordinációjáért,
g) gondoskodik az aktív életmódhoz és szabadidősporthoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó előírások, módszertanok kidolgozásáról,
h) közreműködik az aktív életmód és szabadidősport népszerűsítését célzó szemléletformáló, kutatási és oktatási programok kidolgozásában, terjesztésében,
i) gondoskodik az aktív életmódhoz és szabadidősporthoz kapcsolódó fejlesztésekhez szükséges stratégiai, koncepcionális és programjellegű dokumentumok kidolgozásáról,
j) felel az aktív életmódot támogató színterek – különösen a szabadtéri sportparkok, bringaparkok, görparkok, futópályák, vízi szabadidős és raftingparkok, asztalitenisz-csarnokok, via ferrata pályák és sziklamászó iskolák, falmászó termek, sí- és jégpályák – fejlesztéséért; továbbá ezek működtetéséhez, fenntartásához és nyilvántartásához kapcsolódó jogszabályok, előterjesztések szakmai előkészítéséért,
k) kialakítja a szabadidős és rekreációs célú tevékenységek ellátására szolgáló zöldfelületek fejlesztésének irányait, és részt vesz azok megvalósításában,
l) összehangolja az aktív életmódhoz és szabadidősporthoz kapcsolódó fejlesztéseket,
m) gondoskodik az egyéb infrastruktúra-fejlesztések esetében az aktív életmód és szabadidősport szempontok érvényesüléséről.
3. Az Aktivitásért Felelős Főosztály funkcionális feladatai körében
a) együttműködik az aktív életmódhoz és szabadidősporthoz kapcsolódó szervezeti egységekkel,
b) ellátja a hazai és európai uniós támogatással megvalósításra tervezett aktív életmódhoz és szabadidősporthoz kapcsolódó fejlesztések összehangolását, a fejlesztési programokba történő beillesztését,
c) közreműködik az aktív életmód és szabadidősport létesítmények működtetését és fejlesztését szabályozó előírások kidolgozásában és aktualizálásában,
d) gondoskodik az aktív életmóddal és szabadidősporttal kapcsolatos adatok gyűjtéséről, feldolgozásáról, valamint a szabadidősport hatásainak méréséről,
e) közreműködik a költségvetés tervezésében és a zárszámadás elkészítésében,
f) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelése és felhasználása körébe tartozó feladatokat,
g) kommunikációs, szervezési és egyéb teendőiben szorosan együttműködik az AMFK Kft.-vel,
h) kapcsolatot tart a szabadidősport, aktív- és ökoturisztika terén érintett szakmai és civil szervezetekkel, és együttműködik az államigazgatás megfelelő szervezeti egységeivel,
i) felel az ifjúsági táborok, szálláshelyek, turistaházak, kulcsosházak fejlesztésének koordinálásáért, a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program megvalósításáért,
j) felel az aktív- és ökoturizmussal összefüggő létesítmények működésének szakmai értékeléséért,
k) a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve kidolgozza az ifjúsági táborok felújítására vonatkozó programot, és felelős annak megvalósításáért,
l) kialakítja a horgászat mint szabadidős és rekreációs tevékenység fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégiát, és felelős annak megvalósításáért,
m) az AMFK Kft. koordinációjában felelős az aktív kikapcsolódás, a természetjárás, a vízi-, a kerékpáros- és a lovasturizmus, a horgászat, valamint az ökoturizmus és létesítményei fejlesztéséért, a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program, valamint az ifjúsági szálláshely-fejlesztési program megvalósításáért, a szabadidős vitorlázás, a szabadidős kikötők, valamint a magyarországi sípályák fejlesztéséért,
n) ellátja az Aktív Magyarország díjjal és az Aktív Település díjjal kapcsolatos ágazati adminisztrációs feladatokat, személyügyi javaslatot tesz a miniszter számára.
4. Az Aktivitásért Felelős Főosztály az egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben – a költségvetésért és a portfólió-kezelésért felelős szervezeti egységgel egyeztetve – a feladatkörét érintő kérdésekben előkészíti és koordinálja az AMFK Kft. tulajdonosi joggyakorlásával összefüggő tulajdonosi döntéseket, és szakmailag közreműködik azok végrehajtásában.
5.2.4. Nemzetközi Sportkapcsolatok Főosztály
1. A Nemzetközi Sportkapcsolatok Főosztály a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. A Nemzetközi Sportkapcsolatok Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben előkészíti a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események, valamint a kiemelt hazai rendezésű nemzetközi sportesemények támogatásával kapcsolatos, a Kormány döntését igénylő előterjesztések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai tervezeteit.
3. A Nemzetközi Sportkapcsolatok Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) figyelemmel kíséri az utánpótlás-korosztályban a nemzetközi sportesemények hazai rendezésével, az Olimpiai Reménységek Versenyén történő részvétellel, illetve az Olimpiai Reménységek Versenyének magyarországi megrendezésével összefüggésben felmerült feladatok Sportintézet általi ellátását,
b) figyelemmel kíséri a sport ágazatban működő nemzetközi szervezetek szakmai tevékenységét, azokkal kapcsolatot tart.
4. A Nemzetközi Sportkapcsolatok Főosztály funkcionális feladatai körében
a) ellátja a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események és egyéb, kiemelt hazai rendezésű nemzetközi sportesemények támogatásával kapcsolatos feladatokat,
b) kapcsolatot tart és feladatkörében együttműködik a Sportintézettel a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események, valamint egyéb, kiemelt hazai rendezésű nemzetközi sportesemények megrendezésével összefüggő tevékenységben,
c) előkészíti a sport tárgyú nemzetközi találkozókat, ellátja az azokkal összefüggő protokollfeladatokat,
d) ellátja a nemzetközi sportkapcsolatok fejlesztéséhez kapcsolódó sportszakmai feladatokat, ennek keretében együttműködik és kapcsolatot tart a sportszövetségekkel,
e) ellátja a nemzetközi sportszövetség és a sportfióktelep alapításával kapcsolatos feladatokat, ennek keretében előkészíti a miniszteri támogató nyilatkozatot vagy a kérelem elutasítását,
f) ellátja a nemzetközi sportszövetség és sportfióktelep részére nyújtott sportcélú állami támogatásokhoz kapcsolódó feladatokat,
g) előkészíti a kétoldalú állami vezetői szintű sportügyi megállapodásokat, ellátja az aláíráshoz kapcsolódó feladatokat,
h) együttműködik a Külügyminisztériummal a külföldi sportolók és sportszakemberek Magyarországra történő beutazásához és vízum-ügyintézéshez kapcsolódó szakmai feladatok ellátásában,
i) ellátja a sport területén megvalósuló, nemzetközi együttműködéssel összefüggő feladatokat, és teljesíti a feladatköréhez kapcsolódó egyéb nemzetközi megkereséseket,
j) előkészíti a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó sportcélú támogatási szerződéseket és azok módosításait,
k) közreműködik a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésében, kezelésében, ellátja a felhasználásukkal kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat, a szerződéskötéssel és utalványozással kapcsolatos előkészítő feladatokat, gondoskodik a pénzügyi folyamatok nyomon követéséről, és közreműködik a zárszámadással kapcsolatos feladatok ellátásában,
l) előkészíti a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozóan kötendő lebonyolítói megállapodást,
m) kezdeményezi és koordinálja a feladatkörét érintő döntések előkészítését segítő, a döntések hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató kutatásokat, felméréseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket.
5. A Nemzetközi Sportkapcsolatok Főosztály egyéb feladatai körében
a) ellátja a nemzeti sportinformációs rendszerrel összefüggő feladatokat,
b) kapcsolatot tart és együttműködik az ágazati stratégiai partnerekkel az őket érintő feladatok ellátásában.
1.0.2. Belső Ellenőrzési Főosztály
1.0.2.1. Belső Ellenőrzési Osztály
1.0.3. Kommunikációs Főosztály
2. Közigazgatási államtitkár
2.0.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság
2.1. Személyügyi helyettes államtitkár
2.1.1. Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság
2.1.1.1. Elismerési és Protokoll Osztály
2.1.2. Személyügyi Főosztály
2.1.2.1. Személyzeti Osztály
2.1.2.2. Ügyfélszolgálati Osztály
2.1.3. Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály
2.1.3.1. Oktatásigazgatási Osztály
2.1.3.2. Vizsgaközpont Osztály
2.1.4. Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály
2.1.4.1. Vezetőképzési Osztály
2.1.4.2. Továbbképzési Osztály
2.1.5. Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály
2.1.5.1. Tudományszervezési Osztály
2.1.6. Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály
2.1.6.1. Vezetőkiválasztási és Szakmai Módszertani Osztály
2.2. Jogi és koordinációs helyettes államtitkár
2.2.1. Jogi és Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság
2.2.1.1. Titkársági Támogató Osztály
2.2.2. Rendészeti Kodifikációs Főosztály
2.2.2.1. Általános Rendészeti Szabályozási Osztály
2.2.2.2. Közrendvédelmi Szabályozási Osztály
2.2.3. Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály
2.2.3.1. Kodifikációs Osztály
2.2.3.2. Szabályozási Osztály
2.2.4. Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály
2.2.4.1. Perképviseleti Osztály
2.2.4.2. Jogi Szolgáltatási Osztály
2.2.4.3. Adatvédelmi Osztály
2.2.5. Iratkezelési és Biztonságfelügyeleti Főosztály
2.2.5.1. Ügykezelési és Irattári Osztály
2.2.5.2. Biztonságfelügyeleti Osztály
2.3. Gazdasági helyettes államtitkár
2.3.1. Gazdasági Helyettes Államtitkári Titkárság
2.3.1.1. Portfóliófelügyeleti és Gazdálkodás-szabályozási Osztály
2.3.2. Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály
2.3.2.1. Intézmény-gazdálkodási Osztály
2.3.2.2. Intézményi Számviteli Osztály
2.3.2.3. Bérszámfejtési Osztály
2.3.3. Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály
2.3.3.1. Vagyongazdálkodási Osztály
2.3.3.2. Beruházási Osztály
2.3.3.3. Anyagi és Technikai Osztály
2.3.3.4. Beszerzési Osztály
2.3.3.5. Működéskoordinációs Osztály
2.3.4. Fejezeti Összefoglaló Főosztály
2.3.4.1. Fejezeti Számviteli Osztály
2.3.4.2. Támogatás-kezelési Osztály
2.3.4.3. Intézményfelügyeleti és Kontrolling Osztály
2.4. Európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár
2.4.1. Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkári Titkárság
2.4.2. Európai Belügyi Együttműködési Főosztály
2.4.2.1. Migrációs Ügyek Osztálya
2.4.2.2. Rendőri Együttműködési Osztály
2.4.2.3. Határigazgatási Osztály
2.4.2.4. Nemzetközi Szerződés-előkészítő és Koordinációs Osztály
2.4.3. Nemzetközi Főosztály
2.4.3.1. Nemzetközi Protokoll és Szervezési Osztály
2.4.3.2. Nemzetközi Ügyek Osztálya
2.5. Európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár
2.5.1. Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
2.5.2. Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya
2.5.2.1. Projekt Végrehajtási Osztály
2.5.2.2. Nemzetközi Projektek Osztálya
2.5.2.3. Szakmai Megvalósító és Támogató Osztály
2.5.3. Belügyi Támogatások Főosztálya
2.5.3.1. Program Koordinációs Osztály
2.5.3.2. Végrehajtás Monitoring Osztály
2.5.3.3. Módszertani és Ellenőrzési Osztály
2.6.2. Informatikai Rendszerek Működtetéséért, Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Főosztály
2.6.2.1. Kiberbiztonságért Felelős Osztály
2.6.2.2. Információtechnológiai és Rejtjel Osztály
2.6.2.3. Szolgáltatásmenedzsment Osztály
2.6.2.4. Fejlesztésmenedzsment Osztály
2.6.3. Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály
2.6.3.1. Elektronikus Szolgáltatások Stratégiai és Szabályozás Támogató Osztály
2.6.3.2. Belügyi Informatikai Szolgáltatásokat Támogató Osztály
2.6.3.3. Közszolgáltatási Teljesítés-igazoló Osztály
2.7. Stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár
2.7.1. Stratégiai Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
2.7.2. Stratégiai Főosztály
2.7.2.1. Elemzési Osztály
2.7.2.2. Adatmenedzsment Osztály
2.7.2.3. Tartalom-előkészítő Osztály
3. Parlamenti államtitkár
3.0.1. Parlamenti Államtitkári Kabinet
3.0.1.1. Titkársági Osztály
3.0.2. Parlamenti Főosztály
3.0.2.1. Parlamenti Osztály
4. Rendészeti államtitkár
4.0.1. Rendészeti Államtitkári Kabinet
4.0.2. Rendészeti Igazgatási Főosztály
4.0.2.1. Igazgatási Osztály
4.0.2.2. Idegenrendészeti Osztály
4.0.3. Rendészeti Koordinációs Főosztály
4.0.3.1. Jogi Osztály
4.0.3.2. Koordinációs Osztály
4.0.4. Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály
4.0.4.1. Szakmai Koordinációs Osztály
4.0.4.2. Védelmi Igazgatási Osztály
4.0.5. Rendészeti Szakmai Ellenőrzési Főosztály
4.0.5.1. Rendészeti Szakmai Ellenőrzési Osztály
4.1. Rendészeti helyettes államtitkár
4.1.1. Rendészeti Titkársági Főosztály
4.1.1.1. Támogató Koordinációs Osztály
4.1.2. Rendészeti Stratégiai Főosztály
4.1.2.1. Rendészeti Stratégiai Osztály
4.1.3. Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály)
4.1.3.1. Bűnügyi és Szabálysértési Nyilvántartó és Statisztikai Osztály
4.1.3.2. Bűnügyi Nyilvántartás Igazgatási Osztály
4.1.3.3. Nemzetközi Bűnügyi Adatkezelési Osztály
4.1.3.4. Ügyvitel-támogatási Osztály
4.1.4. Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály
4.1.4.1. N.SIS Hivatal (Osztály)
4.1.5. Bűnmegelőzési Koordinációs Főosztály
4.1.5.1. Bűnmegelőzési Koordinációs Osztály
4.2. Nemzetbiztonsági helyettes államtitkár
4.2.1. Nemzetbiztonsági Titkársági és Jogi Főosztály
4.2.1.1. Nemzetbiztonsági Jogi és Hatósági Osztály
4.2.2. Nemzetbiztonsági Szakmai Felügyeleti Főosztály
4.2.2.1. Nemzetbiztonsági Szakmai Osztály
4.2.3. Nemzetbiztonsági Koordinációs Főosztály
4.2.3.1. Nemzetbiztonsági Koordinációs Osztály
5. Sportért felelős államtitkár
5.0.1. Sportért Felelős Államtitkári Kabinet
5.0.1.1. Sportért Felelős Államtitkári Titkársági Osztály
5.1. Sportigazgatásért és sporttámogatások ellenőrzéséért felelős helyettes államtitkár
5.1.1. Sportigazgatásért és Sporttámogatások Ellenőrzéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
5.1.2. Sportirányítási Főosztály
5.1.2.1. Sportigazgatási Osztály
5.1.2.2. Sportszabályozási és Hatósági Osztály
5.1.3. Sportlétesítmény-fejlesztési Főosztály
5.1.3.1. Sportlétesítmény-fejlesztési Osztály
5.1.3.2. Sportlétesítmények Üzemeltetési Osztály
5.1.4. Sporttámogatások Ellenőrzési Főosztály
5.1.4.1. Látványcsapatsport Ellenőrzési Osztály
5.1.4.2. Állami Támogatások Ellenőrzési Osztály
5.2. Sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár
5.2.1. Sportszakmáért és Sportprogramokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
5.2.1.1. Sportkontroll Osztály
5.2.2. Versenysport Főosztály
5.2.2.1. Sportszakmai Osztály
5.2.2.2. Kiemelt Programok Osztály
5.2.3. Aktivitásért Felelős Főosztály
5.2.3.1. Aktív Terek Osztály
5.2.3.2. Aktív Programok Osztály
5.2.4. Nemzetközi Sportkapcsolatok Főosztály
5.2.4.1. Hazai Rendezésű Sportesemények Osztály
5.2.4.2. Nemzetközi Sportkapcsolatok Osztály
4. függelék
A miniszter által irányított, felügyelt szervezetek
A) Minisztériumi szervek
A
B
C
D
1
Háttérintézmény
A miniszter hatásköre
A miniszter által átruházott hatáskörben eljáró felsővezető / egyéb vezető, valamint az át nem ruházott hatáskörök tekintetében a miniszter döntéseit előkészítő felsővezető
A miniszteri hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő szerv / szervezeti egység / vezető
Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály
3
Belügyi Szemle Szerkesztősége
felügyelet
közigazgatási államtitkár
személyügyi helyettes államtitkár
B) Önálló belügyi szervek
A
B
C
D
1
Háttérintézmény
A miniszter hatásköre
A miniszter által átruházott hatáskörben eljáró felsővezető / egyéb vezető, valamint az át nem ruházott hatáskörök tekintetében a miniszter döntéseit előkészítő felsővezető
A miniszteri hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő szervezeti egység
2
Országos Rendőr-főkapitányság és irányítása alá tartozó szervek
irányítás
rendészeti államtitkár
Rendészeti Koordinációs Főosztály
Rendészeti Igazgatási Főosztály
Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály
3
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az irányítása alá tartozó szervek
irányítás
rendészeti államtitkár
Rendészeti Koordinációs Főosztály
Rendészeti Igazgatási Főosztály
Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály
4
Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az irányítása alá tartozó szervek
irányítás
rendészeti államtitkár
Rendészeti Koordinációs Főosztály
Rendészeti Igazgatási Főosztály
Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály
5
Nemzeti Védelmi Szolgálat
irányítás
rendészeti államtitkár
Rendészeti Koordinációs Főosztály
Rendészeti Igazgatási Főosztály
Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály
6
Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság
irányítás
rendészeti államtitkár
Rendészeti Koordinációs Főosztály
Rendészeti Igazgatási Főosztály
Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály
7
Nemzeti Szakértői és Kutató Központ
irányítás, jogszabályban meghatározott kivétellel
rendészeti államtitkár,
országos rendőrfőkapitány
Rendészeti Koordinációs Főosztály
Rendészeti Igazgatási Főosztály
Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály
8
Terrorelhárítási Központ
irányítás
rendészeti államtitkár
9
Alkotmányvédelmi Hivatal
irányítás
rendészeti államtitkár
nemzetbiztonsági helyettes államtitkár
10
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
irányítás
rendészeti államtitkár
nemzetbiztonsági helyettes államtitkár
11
Nemzeti Kommunikációs Hivatal
irányítás
miniszteri közvetlen
Kommunikációs Főosztály
12
Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet
irányítás
sportért felelős államtitkár
Versenysport Főosztály
13
Országos Sportegészségügyi Intézet
irányítás
az egészségügyi szakmai irányítás kivételével a sportért felelős államtitkár
Sportirányítási Főosztály
C) A minisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságok
A
B
C
D
1
Háttérintézmény
A miniszter hatásköre
A miniszter által átruházott hatáskörben eljáró felsővezető / egyéb vezető, valamint az át nem ruházott hatáskörök tekintetében a miniszter döntéseit előkészítő felsővezető
A miniszteri hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő szervezeti egység
2
Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft.
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott BVOP-n keresztül
3
Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft.
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott BVOP-n keresztül
4
DUNA-MIX Ipari Kereskedelmi Szolgáltató Kft.
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott BVOP-n keresztül
5
DUNA PAPÍR Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott BVOP-n keresztül
6
Ipoly Cipőgyár Termelő és Szolgáltató Kft.
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott BVOP-n keresztül
7
Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft.
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott BVOP-n keresztül
8
NOSTRA Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott BVOP-n keresztül
9
Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Kft.
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott BVOP-n keresztül
10
Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft.
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott BVOP-n keresztül
11
Bv. Holding Kft.
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott BVOP-n keresztül
12
PKLV Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság
tulajdonosi joggyakorló
gazdasági helyettes államtitkár
rendészeti államtitkár
13
Aktív Magyarország Fejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
tulajdonosi joggyakorló
gazdasági helyettes államtitkár
sportért felelős államtitkár,
Aktivitásért Felelős Főosztály
14
Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
tulajdonosi joggyakorló
gazdasági helyettes államtitkár
sportért felelős államtitkár,
Sportlétesítmény-fejlesztési Főosztály
15
NETI Informatikai Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott Nemzetbiztonsági Szakszolgálaton keresztül
16
Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül
17
Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Korlátolt Felelősségű Társaság
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságon keresztül
18
Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság “v.a.”
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságon keresztül
19
HUNGARORING SFP Korlátolt Felelősségű Társaság
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságon keresztül
20
HUNGARORING Sport Zártkörűen Működő Részvénytársaság
szakmai irányítás a tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságon keresztül
5. függelék
A jogszabály-előkészítő tevékenység rendje
1.Szabályozási javaslat
1.1. A Kormány munkatervében, illetve a minisztérium jogalkotási munkatervében szereplő, valamint a helyettes államtitkárok által meghatározott jelentősebb jogszabálytervezetek előkészítéséhez szabályozási javaslat (koncepció) készül, melynek összeállításáról a feladatköre szerint felelős szervezeti egység gondoskodik. A szabályozási javaslat elkészítésében a szakmailag felelős szervezeti egység felkérésére a Rendészeti Kodifikációs Főosztály, a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály, a Rendészeti Koordinációs Főosztály, a Fejezeti Összefoglaló Főosztály, a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály és a Személyügyi Főosztály feladatkörének megfelelően közreműködik.
1.2. A szabályozási javaslat tartalmazza
a) az elérendő közpolitikai célt, a jogi szabályozás szakmai, közgazdasági indokait, a tervezett szabályozás bevezetésének, illetve elmaradásának következményeit,
b) a szabályozással befolyásolni tervezett szabályozási terület, társadalmi jelenség rövid leírását,
c) a célhoz rendelt szabályozási, intézkedési megoldást, ennek indokait, költségkihatását, szükség szerint a cél megvalósulásához szükséges nem jogalkotási jellegű kormányzati lépéseket.
1.3. Törvényi szintű szabályozás esetén az 1.2. pontban meghatározottakon túl be kell mutatni a szabályozás rövid történeti előzményeit, az adott területen a jogérvényesülés tapasztalatait, az Európai Unió jogához, valamint az Európa Tanács egyezményeihez és ajánlásaihoz való illeszkedés főbb jellemzőit, a végrehajtás szervezeti, személyi feltételeit, a végrehajtáshoz szükséges időt és a végrehajtás ütemezését.
1.4. Ha a szabályozási javaslatot a Kormány ügyrendje szerint a Kormánynak előzetesen be kell mutatni, a belső és a közigazgatási egyeztetés, valamint a benyújtás szabályait a szabályozási javaslatra nézve is alkalmazni kell.
1.5. Szabályozási javaslat, jogszabálytervezet, törvényjavaslat elkészítésére a feladatkörükben érintett minisztériumok (központi államigazgatási szervek), a minisztérium hivatali szervezetei, az önálló szervek, valamint tudományos intézetek felkérésével – a miniszter döntésének megfelelően – törvényelőkészítő, jogszabály-előkészítő bizottság szervezhető.
2.A tervezet előkészítése
2.1. A szakmailag felelős helyettes államtitkár vagy államtitkár által elfogadott szabályozási javaslat alapján a szakmailag felelős szervezeti egység elkészíti a jogszabálytervezetet vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz szakmai tervezetét és a hozzá tartozó indokolást vagy előterjesztést (a továbbiakban: tervezet).
2.2. A tervezet előkészítése során
a) a szakmailag felelős helyettes államtitkár vagy államtitkár felelős a tervezet szakmai tartalmának meghatározásáért,
b) az érintett szervek, egységek által a tervezetekhez készített költségvetési hatásvizsgálatot
– amennyiben nem indokolt a tervezet sürgős belső, illetve közigazgatási egyeztetése – a Fejezeti Összefoglaló Főosztály ellenőrzi, és közreműködik a közös álláspont kialakításában; indokolt esetben kiegészítésre visszaadja azt az érintetteknek,
c) a tervezet tárgyának megfelelően a Rendészeti Kodifikációs Főosztály vagy a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály végzi a tervezet előírások szerinti szerkesztését, gondoskodik a Kormány ügyrendjében foglaltak és a jogalkotási eljárás szabályainak megtartásáról és a jogrendszeri illeszkedésről, az Európai Unió normarendszerének való megfelelésről, az alkotmányos követelmények, a nemzetközi jog által elismert jogelvek érvényesítéséről, ellenőrzi az elfogadott javaslatok érvényesítését,
d) a Parlamenti Főosztály vezetője – a parlamenti államtitkár irányításával – szervezi a parlamenti pártokkal történő, szükség szerint felmerülő egyeztetést, előkészíti a benyújtott és iktatott törvényjavaslatok országgyűlési tárgyalását, a törvényjavaslatokhoz elkészíti a politikai tartalmú dokumentumokat, különösen a miniszteri, államtitkári expozét, zárszót, tájékoztató feljegyzéseket és a parlamenti pártok frakciói számára a szakmai háttéranyagot, az ágazati szakterületi szervezeti egységek szükség szerinti bevonásával,
e) a szakmailag felelős szervezeti egység vezetője és a Rendészeti Kodifikációs Főosztály vagy a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály vezetője gondoskodnak arról, hogy a tervezetek az érdekelt társadalmi szervezetekkel egyeztetésre kerüljenek,
f) a Kommunikációs Főosztály szükség esetén elkészíti a tervezet kommunikációjára vonatkozó javaslatot, valamint a Parlamenti Főosztály felhívására véleményezi az ágazati szakterületi szervezeti egység által a törvényjavaslatokhoz elkészített kommunikációs összefoglalót.
2.3. A tervezetnek a belső és a közigazgatási egyeztetését – a 2.4. pontban foglaltakra figyelemmel – a szakmailag felelős helyettes államtitkár vagy államtitkár megkeresése alapján és szakmai közreműködésével a jogi és koordinációs helyettes államtitkár végzi. Más minisztériummal közös előterjesztés, miniszteri együttes rendelet, vagy más miniszterrel egyetértésben kiadott rendelet előkészítése során a társminisztériumokkal
– a szakfőosztály bevonásával – a jogi és koordinációs helyettes államtitkár tartja a kapcsolatot.
2.4. Rendészeti tárgyú tervezetek belső egyeztetése során a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervekkel az egyeztetést a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egység folytatja le.
2.5. A belső egyeztetésben részt vesznek a helyettes államtitkárok és azok a szervezeti egységek, amelyek feladatkörük alapján a tervezetben szakmailag érintettek. A tervezettel kapcsolatos véleményadásra észszerű határidőt kell biztosítani. A beérkezett véleményeket a szakmailag felelős szervezeti egység a Rendészeti Kodifikációs Főosztállyal vagy a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztállyal együttműködve feldolgozza és beépíti. Ha a tervezettel kapcsolatos véleménykülönbségek miatt ez indokolt, munkaértekezleten kell rendezni a nézetkülönbségeket, ennek sikertelensége esetén a Rendészeti Kodifikációs Főosztály vagy a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály felső vezetői döntést kér.
2.6. A tervezet belső egyeztetése során – ha arra nem került sor az előkészítés keretében – a tervezethez készített hatásvizsgálatot a Fejezeti Összefoglaló Főosztály ellenőrzi, és közreműködik a közös álláspont kialakításában; indokolt esetben kiegészítésre visszaadja azt az érintetteknek.
2.7. A belső egyeztetés lefolytatását követően a közigazgatási államtitkár a Miniszterelnökségtől kéri a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátásának engedélyezését vagy a közigazgatási egyeztetési kötelezettség alóli felmentést, kivéve a közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetét. Ha a Miniszterelnökség a tervezetet közigazgatási egyeztetésre bocsáthatónak ítélte, a közigazgatási államtitkár a tervezetet közigazgatási egyeztetésre küldi.
2.8. A Rendészeti Kodifikációs Főosztály vagy a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály megkeresése alapján a Kommunikációs Főosztály gondoskodik arról, hogy a közigazgatási egyeztetéssel egy időben a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 8. § (2) bekezdésének megfelelően a tervezet megtekinthető és véleményezhető legyen a minisztérium honlapján. Az észrevételekről és az el nem fogadott javaslatok elutasításának indokairól készített összefoglalót a honlapon közzé kell tenni.
2.9. A közigazgatási egyeztetésre biztosított határidő esetében, valamint a beérkezett észrevételek feldolgozására, egyeztetésére és érvényesítésére a belső egyeztetésre vonatkozó rendelkezések irányadók. Ha a tervezettel kapcsolatos véleménykülönbségek miatt ez indokolt, a Rendészeti Kodifikációs Főosztály vagy a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály vezetője javaslatára a jogi és koordinációs helyettes államtitkár egyeztető megbeszélést hív össze az érintett tárcák, valamint más véleményező szervek részvételével.
2.10. A végleges tervezetet a közigazgatási, a parlamenti államtitkár egyetértésével a Rendészeti Kodifikációs Főosztály vagy a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály által készített rövid felterjesztő feljegyzéssel a jogi és koordinációs helyettes államtitkár felterjeszti a miniszter számára.
2.11. Miután a miniszter aláírásával ellátta a tervezetet, a jogi és koordinációs helyettes államtitkár közjogi szervezetszabályozó eszköz esetében gondoskodik a közzétételről, miniszteri rendelet esetében a kihirdetésről, kormány-előterjesztés esetében pedig a tervezetet elküldi a Miniszterelnökségnek annak érdekében, hogy a közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést napirendjére vegye és megtárgyalja.
3.Koordináció
3.1. A jogalkotási hatáskörrel felruházott más szervek által készített tervezetekkel (a továbbiakban: tárcatervezet) kapcsolatos minisztériumi vélemény kiadmányozására a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében a megkereső személyétől függően a közigazgatási államtitkár vagy a jogi és koordinációs helyettes államtitkár jogosult. A tárcavélemény tervezetének előkészítése a tárcatervezet tárgya szerint a Rendészeti Kodifikációs Főosztály vagy a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály feladata.
3.2. A Rendészeti Kodifikációs Főosztály vagy a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály – szükség esetén a minisztériumi szervezeti egységek és az önálló belügyi szervek bevonásával, azok észrevételei alapján – összeállítja a minisztérium álláspontját összegző tárcavélemény-tervezetet. A véglegesített tárcavélemény-tervezetet a jogi és koordinációs helyettes államtitkárhoz továbbítja kiadmányozás vagy a közigazgatási államtitkárhoz történő továbbítás céljából.
4.A tervezet és a tárcatervezet elektronikus úton történő továbbítása
4.1. A tervezet belső és közigazgatási egyeztetése, valamint a tárcatervezet koordinációja során az elektronikus levelezés a kormányzati elektronikus levelezési címeken folytatható.
4.2. Kormányzati igazgatási irat nem kormányzati elektronikus levelezési címre
a) a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységek tekintetében a rendészeti államtitkár,
b) egyéb minisztériumi szervezeti egységek tekintetében a jogi és koordinációs helyettes államtitkár
engedélyével továbbítható.
6. függelék
A kiadmányozás rendje
1. A kiadmányozási jog
a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,
b) – ha e Szabályzat így rendelkezik – a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására vagy
c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára
ad felhatalmazást.
2. A miniszter kiadmányozza
a) a kormány-előterjesztést és a Kormányhoz benyújtandó jelentést,
b) a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat (támogatott módosító indítványok listája, egységes javaslattervezet vagy átdolgozott egységes javaslattervezet, zárószavazást előkészítő módosító javaslat, az elfogadott törvény kihirdetésre kerülő szövege),
c) a miniszteri rendeletet, a közjogi szervezetszabályozó eszközt,
d) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, a Kúria elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék elnökének, valamint a 12. pontban meghatározott kivétellel az alapvető jogok biztosának címzett ügyiratot,
e) e Szabályzatban meghatározott kivételekkel a kamarák feletti törvényességi felügyeleti jogkörben tett intézkedést,
f) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést,
g) az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott választ.
3. A miniszter akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő ügyekben – a 2. pont c) alpontja szerinti ügyek, valamint a köztársasági elnöknek címzett ügyirat kivételével –
a) a feladatkörrel rendelkező államtitkár,
b) a miniszter és az a) alpontban meghatározott vezetők egyidejű akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár
intézkedik és kiadmányoz.
4. A 2. pont a)–f) alpontjában meghatározott iratokat a közigazgatási államtitkár terjeszti elő kiadmányozásra.
