Kifejezéskereső
Galgahévíz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2026. (V. 21.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól
[1] Galgahévíz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
[2] az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a (2) bekezdésben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja és hatálya
1. § (1) A rendelet Galgahévíz Község Önkormányzata Képviselő-testülete által a közösségi együttélés alapvető szabályait és e szabályokat megsértőkkel szemben alkalmazható szankciókat szabályozza.
(2) A rendelet célja Galgahévíz Község (a továbbiakban: település) közigazgatási területére vonatkozó kötelező érvényű magatartási szabályok megállapításával elősegíteni a település területén
a) a köztisztaság fenntartását, a köztisztaság helyzetének fokozatos javulását,
b) hulladékgazdálkodási rendjének betartását,
c) a város zöldfelületének mennyiségi és minőségi továbbfejlesztését, továbbá azon szabályok megállapítását, amelyek meghatározzák a zöldfelület és az ember, valamint az épített környezet harmonikus kapcsolatának kialakítását, az ökológiai elemek és folyamataik védelmét,
d) a levegő védelmét az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésével kapcsolatban.
(3) A rendelet hatálya kiterjed:
a) minden ingatlant használó természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban: használó),
b) az ingatlan tulajdonosára, a szórakoztató-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek üzemeltetőjére,
c) a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, valamint szennyező tevékenységekre és az ilyen tevékenységet folytatókra,
d) az épített és természetes környezetre,
e) az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében, használatában lévő zöldterületekre, közutakra, közterületekre, közparkokra, közterekre, játszóterekre, utcai fasorokra és az azokat kísérő zöldsávokra, valamint az önkormányzati tulajdonú közterületen lévő zöldfelületekre, továbbá minden beépített és beépítetlen telek zöldfelületére és növényzetére,
f) a jármű üzembetartójára vagy a járművet használatba vevő személyre.
2. Általános eljárási szabályok
2. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.
(2) Ingatlan esetén az ingatlan tulajdonosával, közös tulajdonú ingatlan esetén elsősorban a polgári jog szerinti birtokossal szemben kell eljárni a közös ingatlantulajdonosok egyetemleges felelőssége mellett.
(3) A közösségi együttélés szabályait megsértő magatartásokkal kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.
(4) A közösségi együttélés szabályait megsértő magatartás miatti közigazgatási hatósági eljárás hivatalból indított eljárás.
(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő:
a) természetes személlyel szemben: 10.000 - 200.000 forintig terjedő,
b) jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben: 100.000 - 2.000.000 forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
(6) A kiszabásra kerülő közigazgatási bírság mértékének megállapításánál - a közigazgatási szabályszegések szankcióról szóló 2017. évi CXXV. törvényben foglaltakon túl - figyelembe kell venni
a) közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás súlyát,
b) amennyiben ismert, az elkövető vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) ingatlan: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 11–13. §-ai szerinti önálló ingatlan;
b) jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék I.) a, b, c, d, alpontjaiban meghatározott fogalmak szerinti jármű;
c) járdaburkolat: a járdának gyalogos közlekedésre szolgáló szilárd felülete (kavics, murva, mart aszfalt, járdakő és más hasonló szilárd felület);
d) fű kaszálása: a magasra nőtt fű és egyéb növényzet rendszeres lenyírását jelenti;
e) fás szárú növény: lombhullató és örökzöld fák, bokorfák, cserjék és többtörzsű fák együttes megnevezése;
f) haszonállat: a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 2. § szerinti fogalom;
g) közszolgáltatási műtárgy: vízelzáró csap, gázóra, tűzcsap, lámpaoszlop, hirdetőoszlop;
h) közterület: Galgahévíz Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlan, terület;
i) külterületi lakott ingatlan: az a külterületen fekvő ingatlan, amely az avar, száraz kerti és egyéb növényi hulladék égetését végző személy - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (4) bekezdés szerinti – lakcíme;
j) mozgóbolt: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. 2. § 17. pontjában meghatározott fogalom;
k) útburkolat: az úttestnek a közúti járművek közlekedésére szolgáló szilárd felülete ( kavics, murva, mart aszfalt, melegen hengerelt aszfalt és más hasonló szilárd felület );
l) szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pont szerinti minden alkohol tartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat;
m) zöldterület: Galgahévíz Község Önkormányzata Képviselő-testületének Galgahévíz Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet szerinti zöldterület;
n) zöldfelület: a településen lévő fával, cserjével, lágyszárú növényzettel állandóan fedett, benőtt, betelepített terület, valamint a tavak és vízfolyások
Közösségi együttélési szabályok
4. Ingatlan, közterület tisztántartása
4. § (1) Az ingatlan tulajdonosának, (bérlő, örökös, ingatlankezelő, továbbiakban: használó), az ingatlan tisztántartásával és karbantartásával kapcsolatos feladatai:
a) az ingatlan folyamatos gyommentesítése, az ingatlanon növő lágy- és fás szárú növények ápolása, fű folyamatos kaszálása,
b) az ingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok nyesése, a nyesedék elszállítása,
c) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) tisztántartása
d) a járda szakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartása,
e) a csapadék víz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása,
f) ingatlan rendeltetésének megfelelő karbantartása és használata, a közösségi együttélési szabályok tiszteletben tartása mellett.
g) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolításáról,
h) az ingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok nyeséséről úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos és a közúti forgalom zavartalanságát, a közúti jelzések, a forgalomirányító lámpa és tábla láthatóságát.
(2) A több épület elhelyezésére szolgáló beépített vagy beépítetlen építési teleknél az épület körüli járdát vagy az épület körüljárására szolgáló területet és a közterületi járdával összekötő járdaszakaszát, továbbá az ott lakók által használt várakozóhelyeket az épület vagy telek használója vagy használói egyetemlegesen kötelesek tisztántartani.
(3) A közterületen lévő fák, díszcserjék, növények megsértése, leszakítása, kiirtása, egyedi sorszámozott azonosító jelzés megrongálása, eltávolítás tilos.
(4) Megsérti a közösségi együttélés szabályait az
a) közterületet közterület-használati engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az abban foglaltaktól eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használja,
b) közterületen, a közhasználatú létesítményeket rendeltetéstől eltérő módon használja, vagy szennyezi, rongálja,
(c) közterületen zaklató, másokat zavaró módon árusít, egyéb szolgáltatást nyújt.
(5) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek üzemeltetője köteles
a) nyitvatartási ideje alatt – a bejárat közvetlen környezetében továbbá annak 25 méteres körzetében – a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladékgyűjtő edényt elhelyezni,
b) a közhasználatú hulladékgyűjtő edény javításáról, pótlásáról, rendszeres ürítéséről és tisztán tartásáról gondoskodni,
c) nyitvatartási időben az üzlet vagy a vendéglátóhely bejáratától számított 25 méteres közterületi szakaszon a szeszesital fogyasztásának megakadályozásáról gondoskodni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az érvényes közterület használati engedéllyel, szerződéssel rendelkező vendéglátó egységek teraszaira, a jogszabály által előírt engedélyekkel rendelkező alakalmi rendezvényekre, továbbá minden év első és utolsó napjára.
d) köteles az üzlet- homlokzati vonalától az úttestig terjedő részt folyamatosan tisztán tartani, az átadott egyéb eszközt az üzlet bejáratától számított 25 méteres távolságon belül visszagyűjteni.
5. Hó- és síkosság mentesítés
5. § (1) A használó köteles az ingatlan előtti
a) járda – sarki telek esetén az épület körüli járda-,
b) a burkolt területek,
c) kiépített járda hiányában a közterület legalább 1 méter szélességű síkosság mentesítésére, valamint a hó eltakarítására. Amennyiben az ingatlant két közút is határolja, úgy ezek a feladatok mindkét közút irányában kötelezőek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közterületről letakarított havat úgy kell összegyűjteni, hogy a gyalogos forgalmat és a gyalogos átkelőhely megközelítését ne akadályozza.
(3) Hórakást tilos felhalmozni
a) útkereszteződésben, útburkolati jeleken, tömegközlekedési járművek megállóhelyén,
b) közszolgáltatási műtárgyra vagy a köré,
c) kapubejárat elé annak teljes szélességében.
(4) Szükség esetén naponta többször is el kell végezni a síkosság-mentesítést.
(5) A hó- és síkosság mentesítést a kiépített burkolat és a környezetében lévő zöldfelület megóvásának figyelembevételével kell elvégezni.
6. A települési szilárd hulladékkezelésével összefüggő magatartás alapvető szabályai
6. § (1) A települési szilárd hulladékkezelésével összefüggően a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:
a) hulladékot saját ingatlanán felhalmoz, hulladékát más ingatlanán, vagy közterületen helyezi el,
b) a hulladékgyűjtő edényzet és környékének tisztántartásáról nem gondoskodik,
c) élővízfolyásokba, belvízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, valamint környezetre veszélyes anyagokat a szennyvíz és csapadékcsatornába dob, önt, vagy bevezet, trágyalevet leenged, partjait szemét, vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezi,
d) rothadó, bűzős szemét, hulladék elszállításáról, megsemmisítéséről haladéktalanul nem gondoskodik,
e) nyílt téren hulladékot éget,
f) kazánban, kályhában gumi, műanyag, műanyagpalack, egyéb veszélyes hulladék égetését végzi,
g) a közterületre kihelyezett hulladékot engedély nélkül átveszi, elviszi,
h) hulladékgazdálkodási engedélyek hiányában hulladékot átvesz, szállít, vagy más személynek átadja,
i) építési törmeléket, zöldhulladékot, háztartásban keletkező kommunális hulladékot közterületre helyez ki.
(2) Ha a jármű üzemeltetése során a közút, a közterület beszennyeződik, a jármű üzembentartója köteles a szennyeződés eltávolításáról azonnal gondoskodni.
7. Utcanév- és házszámtáblák elhelyezése
7. § (1) A használó, aki az utcanév tábla kihelyezését és az azzal járó munkálatokat akadályozza, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(2) Aki az elhelyezett névtáblákat, házszámtáblákat megrongálja, beszennyezi, olvashatatlanná teszi, szövegét megváltoztatja, vagy engedély nélkül eltávolítja, illetve jogszerűtlenül helyezi el. A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
8. Temetkezéssel és a köztemető használatával kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
8. § (1) A köztemető használatával összefüggő közösségi együttélés alapvető szabályait sértő, magatartás követ el, aki
a) a temetőben nem a hely csendjének, kegyeletnek megfelelő magaviseletet tanúsít,
b) hangoskodással, zajkeltéssel a szertartások rendjét megzavarja, a látogatók kegyeleti érzéseit megsérti,
c) a temetőbe gépjárművel indokolatlanul, kizárólag saját kényelmi szempontjainak érvényesítése céljából behajt (indokolt behajtásnak minősül pl. gyalogosan nem vagy nehezen szállítható anyagok, eszközök, növények, továbbá mozgásában korlátozott idős vagy beteg emberek szállítása céljából történő behajtás),
d) a temetőbe kutyát visz be (kivételt képez a vakvezető - és a rendőrkutya)
e) hulladékot, koszorút, virágmaradványt a kijelölt lerakóhelyen kívül egyéb helyen lerak, elhagy,
f) a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett növényeket, valamint a sírok díszítésére használt anyagokat megrongálja, beszennyezi, áthelyezi,
g) sírboltot vagy sírt a szükséges hatósági engedélyek nélkül felnyit,
h) aki a külön rendeletben előírt sírhelyek közti minimum távolságra vonatkozó szabályokat beépítéssel vagy beültetéssel megszegi,
i) a sírok közötti területrészek karbantartását, gyommentesítését a sírhelyek négy oldala mentén nem végzi el. A karbantartás és gyommentesítés a sírhely felett rendelkezésre jogosultak feladata.
(2) Aki az üzemeltető engedélye és/vagy a temetőhasználati díj megfizetése nélkül síremléket felállít, áthelyez, vagy eltávolít, illetve a temetőben felállított síremlék lebontása, áthelyezése, átalakítása előtt a munkálatokat az üzemeltetőnek nem jelenti be, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(3) Aki az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött temetői építési, felújítási, bontási munkálatok elvégzése során keletkező hulladék, törmelék, visszamaradt sírkő, síremlék eltávolításáról nem gondoskodik, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
9. Növényzet, kerti hulladékok égetése, környezet, illetve zöldfelületek védelmével kapcsolatos magatartások
9. § (1) Galgahévíz közigazgatási területén fekvő belterületi ingatlanon és külterületi lakott ingatlanon, az ingatlant határoló közterületen keletkezett avar, száraz kerti és egyéb növényi hulladékot égetni tilos.
(2) Aki a közhasználatú zöldterületeket, zöldfelületeket, valamint a rajtuk lévő növényzetet (fák, cserjék, virágok, gyep) megcsonkítja, elpusztítja, padokat, berendezéseket és egyéb felszerelési tárgyakat rongálja, a közhasználatú zöldfelületeket tiltott módon vagy célra, illetve engedély nélkül rendeltetéstől eltérően használja, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(3) Az az ingatlantulajdonos, aki az ingatlanán a zöldfelület kialakítására, valamint az ott található fás szárú növények megőrzésére, kivágására, pótlására, védelmére vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit megszegve, növényvédelmi kötelezettségének nem vagy nem az előírásoknak megfelelően tesz eleget, illetve az előírások megszegésével járó munkát végez (pl. engedély nélküli fakivágás) vagy annak elvégzésére megbízást ad, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
10. Járművek tárolása, várakozás szabályai
10. § (1) A település közigazgatási területén lévő közutakon, közterületeken és közterületi várakozóhelyeken tilos a járművek 24 órát meghaladó tárolása.
(2) A közterületen a járműben keletkezett károkért az Önkormányzat felelősséggel nem tartozik.
(3) Zöldterületre, parkra, kiemelt szegélyes útszakaszon a zöldfelületre járművel való ráhajtás, az ott való megállás, várakozás tilos.
11. Közterületen alkoholfogyasztás tilalmának szabályai
11. § (1) Tilos a szeszesital árusítása és fogyasztása a település közterületén, parkokban, tereken.
(2) A rendelet szempontjából közterületnek minősül a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét.
(3) A fenti szabályozás alól kivétel képeznek:
a) az érvényes közterület-használati megállapodással rendelkező vendéglátó egységek nyitvatartási időben,
b) az Önkormányzat szervezésében, valamint a közterület használati engedéllyel rendelkező alkalmi rendezvény területe a rendezvény időtartama alatt.
(4) A közterületi alkoholfogyasztás tilalmának betartását a rendőrség ellenőrzi.
12. Zajjal kapcsolatos magatartások
12. § (1) Tilos olyan zajkeltő tevékenységet indokolatlanul folytatni 22.00 - 06.00 óra között, amely mások nyugalmát megzavarja, és amely érzékszervileg bárki számára hangos.
(2) A szabályozás kiterjed a zenehallgatásra, egyéb módón keltett zajra, családi rendezvényekre és egyéb társas összejövetelekre.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott napszakban, valamint a (2) bekezdésben felsorolt tevékenységekkel, tilos a szomszédok és a környező ingatlanok nyugalmát megzavarni.
(4) Vasár- és ünnepnapokon a motoros fűnyírást, fűkaszálást, favágást lehetőség szerint el kell kerülni, a vasár- és ünnepnapot megelőző nap 18.00 órától a vasár- és ünnepnapot követő nap 06.00 óráig.
(5) Tilos az oktatási és nevelési intézmények 50 méteres körzetében a nyugalmat megzavaró mértékű zenehallgatás, mulatozás.
(6) A fenti szabályozás alól kivétel az esküvő, lakodalom és az önkormányzat által szervezett vagy engedélyezett rendezvények. Az engedélyt a rendezvényt megelőző 3 munkanappal előtte kell megkérni a jegyzőtől.
13. Állattartással kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
13. § (1) A község közigazgatási területén kedvtelésből tartott állatokat kizárólag az állatvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi törvény szabályainak betartásával, és az e rendeletben meghatározott módon lehet tartani.
(2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy a kedvtelésből tartott állata a közterületet, a szomszédos ingatlanokat ne szennyezze. Az állattartó az okozott szennyeződést ( pl: ürülék stb.) köteles azonnal eltávolítani.
(3) A kedvtelésből tartott állat tartásának feltétele, hogy az ingatlan kerítését oly módon kell kialakítani, hogy az megakadályozza az állat kiszabadulását, és mások testi épségének veszélyeztetését.
(4) Az ebtartás kiegészítő szabályai
a) az állattartó köteles az ebét a vonatkozó jogszabályok kereti között úgy tartani, hogy az a szomszédoknak anyagi kárt ne okozzon, testi épségüket és egészségüket ne veszélyeztesse,
b) az eb tulajdonosa köteles gondoskodni, arról, hogy az eb a tartási helyét ne hagyhassa el,
c) bekerített ingatlanon, az eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem közterületre ne juthasson ki, oda kinyúlni. kiharapni ne tudjon,
d) a támadó, kiszámíthatatlan természetű ebet a kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani és a ház, telek bejáratán a harapós kutyára utaló, figyelmeztető táblát szembetűnő módon kell elhelyezni. Bekerítetlen ingatlanon ebet tartani tilos,
e) a felügyelet nélkül hagyott ebet közterületen, vagy üzlet előtt kikötött, valamint közterületen, szabadon engedett, az önkormányzat által erre a feladatra megbízott gyepmester befogja, és a telephelyére szállítja. A gyepmester a chip alapján megkísérli az eb tulajdonosát megkeresni, a ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető, vagy elaltatható,
f) ha az állattartó nem kívánja tovább tartani a kedvtelésből tartott állatát, úgy köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, mindent megtenni annak érdekében, hogy az állat a lehető legrövidebb időn belül új gazdához kerüljön.
(5) A rendelet szabályainak megsértése esetén – amennyiben az intézkedésre a jogszabály nem más szervet jogosít fel- a jegyző az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozhatja, vagy megtilthatja.
Záró rendelkezés
14. § Ez a rendelet 2026. június 1-jén lép hatályba.