Balatonakali Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2026. (IX. 9.) önkormányzati rendelete

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Balatonakali község közigazgatási területén minden magánszemélyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, valamint valamennyi ingatlan, önálló lakó- és üdülőegység tulajdonosára, kezelőjére, használójára.

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni az egyes ingatlanok tulajdonosával, használóival, szemben a magántulajdonban lévő területek, a közterületek, a közcélra megnyitott magánterületek, zöldterületek, zöldfelületek védelmére, tisztántartására.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

3. § (1) A közhasználatú zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. A parkokat rendeltetésüknek megfelelően időbeli korlátozás nélkül bárki jogosult használni. A parkokban nem szabad olyan magatartást tanúsítani, amely mások pihenését, nyugalmát vagy üdülését zavarja.

(2) A játszótereket, eszközöket és a hozzá tartozó zöldterületeket rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. A 6 éven aluli gyermekek a játszótereken csak felügyelet mellett tartózkod-hatnak.

(3) Zöldterületre gépjárművel, segédmotorral, kerékpárral behajtani, azokon parkolni, bármi-lyen módon károsítani, sátortáborozni tilos. Behajtani az engedélyező táblával megjelölt területekre ill. munkavégzés céljából szabad.

(4) Zöldterületet rendeltetéstől eltérő célra igénybe venni csak rendkívül indokolt esetben és az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségével, erre feljogosító engedéllyel szabad. Az engedélyt polgármester adja meg.

(5) Tilos a zöldterületen a növényzetet, annak ágait, virágját, termését rongálni, levágni, kivéve az arra jogosítottak által végzett kertészeti tevékenységet, fagallyazást, fakivágást, továbbá az ingatlantulajdonos által ültetett, illetve ápolt virágok, cserjék, fák virágjának szokásos vágását és termésének begyűjtését.

(6) Tilos a fák és egyéb növények, valamint a közterületi felszerelési műtárgyak (padok, játékok, sporteszközök stb.) elmozdítása, rongálása, azokon hirdetmény elhelyezése.

4. § (1) Zöldterületen a legeltetés tilos.

(2) Az állatok által okozott szennyezés eltakarításáról az állatok gazdája, vagy a felügyeletet ellátó személy köteles gondoskodni.

(3) A zöldterületre a kutyákat csak pórázon, harapós-, támadó természetű kutyákat csak szájko-sárral ellátva lehet bevinni.

(4) Játszótérre, sportpályára és a strand területére (a nyári üzemeltetés alatt) kutyát bevinni, ott sétáltatni tilos.

5. § (1) Balatonakaliban fürödni a Balatonban kizárólag az önkormányzat strandján és a kempingek erre kijelölt részein lehet. Tilos a strandolás és a napozás a kikötő területén, és a kikötőtől a strandig terjedő sétány/partszakaszon.

(2) A sólyázónál kijelölt terület kivételével tilos kutyát a Balatonban füröszteni.

(3) A Balaton természetes flóráját és faunáját gondos emberi tevékenységgel óvni kell.

(4) Az élővizek által a partra kihordott, illetve közvetlenül a vízparton, továbbá a parti vizek sávján található szemét, uszadék és hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról közvetlen a vízparti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles haladéktalanul gondoskodni.

(5) Szemetet vagy egyéb háztartási, építési hulladékot; ételmaradékot; szennyvizet; egészség-re, környezetre ártalmas (mérgező, fertőző) anyagot a Balatonba vagy közvetlen vízgyűjtőjébe vezetni, kiönteni, lerakni tilos. Ez a tilalom vonatkozik a kikötők (hajó, csónak), stégek és ví-ziállások használóira is.

(6) Horgászcsónak és víziállás (stég) szárazföldön csak az arra kijelölt zöldterületen tárolható.

6. § (1) A település területén lévő ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek az ingatlant tisztán tartani, megművelni és rendben tartani. Az ingatlan tulajdonosa vagy tényleges használója köteles elvégezni az ingatlanán az aktuális növényápolási feladatokat (különösen a fű folyamatos kaszálása, kórokozók és kártevők elleni védekezés, közterületre kihajló, kilátást és légvezetékeket zavaró ágak, bokrok folyamatos nyesése).

(2) Az ingatlan utcáról is látható részén tilos a településképet zavaró tárgy, anyag elhelyezése, különösen kiselejtezett gép, bontott gépjármű, építőanyag, törmelék elhelyezése.

(3) Az ingatlan tulajdonosának vagy tényleges használójának kötelessége a járda mellett növő gyom kiirtása, és az ingatlanról a járdára vagy közterületre az űrszelvénybe 20 cm-en túl belógó ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(4) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadék-víz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az annak az ingatlan tulajdonosnak vagy tényleges használónak a kötelessége, akinek az ingatlana előtt a műtárgyak megtalálhatóak.

(5) Járműbehajtók átereszeinek építése, tisztántartása – a szükséges engedélyek beszerzését követően - minden esetben a járműbehajtóval megközelíteni kívánt ingatlan tulajdonosának vagy tényleges használójának kötelessége.

(6) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.

(7) A település területén lévő élő vízfolyásba, vízelvezető árkokba, talajba, vízbázisba tisztítat-lan vagy szennyezett szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

(8) A település közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

7. § Az ingatlantulajdonos vagy a tényleges használó köteles gondoskodni az ingatlanon történő gyommentesítésről.

8. § (1) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni. A közterületi hulladékgyűjtőkbe háztartási gyűjtött szemetet elhelyezni tilos.

(2) Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(3) Elhullott állatot, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(4) Ebek és egyéb, közterületen sétáltatott, hajtott állat által okozott szennyezés eltávolításáról az állattartó köteles haladéktalanul gondoskodni.

(5) Az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes lehullott falomb és kerti hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással kell gondoskodni.

9. § (1) A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az Önkormányzat az alkalmazásában álló zöldterület gondozókkal, másrészt az érintett ingatlan-tulajdonosok vagy tényleges használók kötelezésével gondoskodik.

(2) Ha bármilyen anyag szállításánál, fel- vagy lerakásánál a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézője, ha az közérdekből szükséges, akkor azonnal, de munkája elvégzése után nyomban köteles a közterületet ismét kifogástalanul tiszta állapotba hozni és az összegyűjtött hulladékot onnan eltávolítani.

10. § (1) Az ingatlantulajdonos vagy a tényleges használó a közterület tisztántartásával, a zöldterület ápolásával kapcsolatos feladatai:

(2) A közterületen szervezett rendezvény, piac, vásár során keletkezett hulladék tárolásáról, szállításáról a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a közszolgáltatóval kötött külön szerződés alapján.

11. § (1) Építési, bontási, tatarozási munkákat úgy kell elvégezni, az építési, bontási anyagokat úgy kell tárolni, hogy a környezet ne szennyeződjék.

(2) Építés, bontás vagy tatarozás helyét szükség esetén a környező közterülettől kerítéssel kell elzárni. Minden ilyen munkánál, amely a közterület burkolatának felbontásával jár, vagy a talaj feltárását teszi szükségessé, ügyelni kell arra, hogy a közterület lehetőleg ne szennyeződjék.

(3) Közterületen építési, bontási és egyéb anyagot, valamint zöldhulladékot csak engedély alapján - az engedélyben megjelölt helyen és időben - szabad tárolni.

12. § (1) Avar és kerti hulladék hasznosítása elsősorban helyben történő komposztálással történhet.

(2) Égetéssel csak a nem komposztálható - nem lebomló, a komposztálásra alkalmatlan – avar, kerti hulladék, fertőzött szőlő tőke, nyesedék ártalmatlanítható.

(3) A nem komposztálható, a komposztálásra alkalmatlan avar és kerti hulladék égetése minden év október 1-től a következő év május 10-ig végezhető el. A határidők kezdő- és utolsó napján az égetés engedélyezett.

(4) Égetést csütörtökön, pénteken 8-16 óra, szombaton 8-12 óra közötti időszakban lehet végezni. Ünnepnapokon, munkaszüneti napokon, vasárnap az égetés tilos.

(5) Az égetést végző lakos az égetést megelőzően annak időpontjáról és várható időtartamáról a szomszédokat köteles szóban értesíteni.

13. § (1) Égetni csak száraz kerti hulladékot lehet. A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet.

(2) Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő füst, bűz, pernye, és hőterhelés hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környékében levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Amennyiben az égetéssel járó füst, bűz, pernye, és hőtermelési hatásokat felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni.

(3) Tilos az avar és kerti hulladék égetése párás, tartósan ködös, esős időben, füstköd-riadó és erős szél esetén.

(4) Tilos égetni egészségügyi, kulturális és szociális intézmények, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működésének ideje alatt, valamint az egyházi és vallási rendeltetésű ingatlanok 100 méteres körzetében az egyházi szertartások, rendezvények ideje alatt. Tilos égetni nádtetős épület 100 méteres körzetében.

(5) Az égetést csak 18 éven felüli cselekvőképes személy végezheti.

(6) Az avar és kerti hulladék meggyújtásához nem használható olaj, benzin, vagy más vegyi adalékanyag és az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, vagy ezek maradékait.

(7) Az avar és kerti hulladék közterületen történő elégetése tilos.

14. § (1) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható, így különösen kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 l vizet edényben, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot.

(2) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni. A tűz kihunyásáról a tűzgyújtás helyszínének elhagyása előtt meg kell győződni.

(3) A hatóságilag elrendelt országos általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

15. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelő-berendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyag ill. a kis mennyiség-ben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék égetése végezhető.

(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladék, műanyag, gumi, vegyszer, festék, rongy stb.) égetni tilos.

(3) A háztartási energiatermelő berendezésekben csak vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, gáz, fütőolaj égethető el.

16. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartályban lehet szállítani.

(4) A keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedet-len talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési munkák végzésével érintett telek végleges tereprendezését és parkosítását (környezetrendezését) az építmény használatba-vételétől (vagy a használatbavétel tudomásulvételétől) számított legfeljebb 12 hónapon belül kell teljes körűen megvalósítani.

(5) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.

17. § (1) A település területén a (2) bekezdés kivételével a zajjal járó építési, átépítési, szerelési tevékenység, valamint motoros és elektromos gép, készülék használata vagy szerelése és üzemeltetése, amely a szomszédos ingatlan lakóit/használói nyugalmát megzavarja

(2) A Keleti lakóparkban zajjal járó építési, átépítési, szerelési tevékenység, valamint motoros és elektromos gép, készülék használata vagy szerelése és üzemeltetése, amely a szomszédos ingatlan lakóit/használói nyugalmát megzavarja

(3) A (1)–(2) bekezdésbe foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a közcélú hibaelhárítás, kommunális hulladékszállítás és köztisztasági tevékenység, közérdekű beruházás, önkormányzati feladatellátás keretében történő munkavégzésre.

(4) Közterületre irányuló hangszórás (strand, vasútállomás, kertmozi kivételével) tilos. Egyéb közérdekű hírszórók használatát a polgármester esetenként engedélyezheti (pl. gépkocsiról történő hirdetés).

18. § (1) A község területén ingatlannal rendelkező tulajdonos, használó kötelessége házi kertjének, beépítetlen területének, építési telkének, mezőgazdasági művelési ágú ingatlanának rendben tartása, az időszerű mezőgazdasági munkák rendszeres elvégzése. Különösen az állati kárte-vők, a betegségek, a gyomok, az allergén növények kiirtása, elterjedésének megakadályozása, a károsítók elleni védekezés kötelessége.

(2) A rendszeres kaszálás, a gyomirtás akkor is kötelessége a földdel rendelkezőnek, ha a területén mezőgazdasági termelést nem folytatnak (pl. építési telek).

(3) A község területén kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédőszert, műtrágyát tárolni.

(4) Az ingatlan tulajdonos kötelesek a területükön lévő kiszáradt fákat – a baleseti és biztonsági szabályok betartása mellett - kivágni.

(5) Az utcákra az önkormányzat beleegyezésével, a közlekedés beláthatóságát nem zavaró módon ültethető fa, cserje. A fák elsősorban őshonos, nem tájidegen fák lehetnek. Így kü-lönösen mandula és egyéb nem magasra növő gyümölcsfa (a dió, cseresznye kivételével), va-lamint maximum közép magasra növő sorfa (pl. hárs, törökmogyoró) ültethető. Tilos akác és allergén fák (nyár) utcákra ültetése. Az így kiültetett fák gondozásáról, ápolásáról, a légvezetékeket veszélyeztető ágak lemetszéséről, eltávolításáról az köteles gondoskodni, akinek az ingatlana elé ültették.

19. § (1) A belterületen a legkisebb ültetési, telepítési távolság az ingatlan határától:

(2) A telek szomszédok megegyezhetnek ennél kisebb (pl. telek határra ültetett sövény) ülte-tési távolságokban.

20. § Hatályát veszti A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről szóló 9/2006. (VII. 5.) önkormányzati rendelet.

21. § Ez a rendelet 2026. szeptember 10-én lép hatályba.