Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2003. (VI.30.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről az alábbi rendeletet alkotja:

(1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakásra (a továbbiakban: lakás) és helyiségre (a továbbiakban helyiség).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a 2/1998. (I.21.) ök. rendelettel szabályozott Nyugdíjas-házban lévő lakásokra, továbbá az Önkormányzat által alapított költségvetési intézmények használatába adott lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

gyakorolja.

(2) Ahol a rendelet külön nem rögzíti a bérbeadói jogokat, illetve kötelezettségeket gyakorló szervet, ott ezeknek a jogoknak és kötelezettségeknek gyakorlója a polgármester.

(4) Az (1) bekezdésben megjelöltek kötelesek e rendeletben meghatározott feladataik ellátása során egymással együttműködni, a kért adatokat haladéktalanul közölni, szakmai ismereteikkel egymást segíteni.

(7) Amennyiben a döntésre jogosult nem tudja gyakorolni a jogokat, az (1)–(6) bekezdésében foglaltak szerinti ügyekben a Képviselő‑testület dönt.

(2)

(3) Lakást nem lakás célú helyiséggé, illetve nem lakás célú helyiség lakássá való át-, vagy visszaminősítéséről, továbbá az állományból való törlésről, valamint visszahelyezéséről a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(5)

(6) A szerződéskötést követő 8 napon belül a kezelő köteles a tulajdonost a bérleti szerződés megküldésével értesíteni a szerződéskötés létrejöttéről.

(8) A kezelő a határozott idejű szerződés lejártát hatvan nappal megelőzően köteles e tényre, valamint a lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettségére a bérlőt írásban felhívni.

(11) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A rendeletben meghatározott ilyen feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatta.

(2) A pályázat útján megvalósuló bérbeadás:

a) Szociális alapon (rászorultság szerint)

b) Költségelven

c) Piaci viszonyok alapján

történhet.

(3) Pályázaton kívüli

a) az e rendeletben meghatározott közérdekű feladatok, célok megvalósítása érdekében,

b) lakáscsere jogcímén,

c) megállapodáson alapuló elhelyezési – másik lakás bérbeadási kötelezettség jogcíme alapján,

d) a bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján,

e) a kényszerbérlők elhelyezése jogcímén,

f) jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség jogcíme alapján,

g) méltányosság alapján,

h) lakásgazdálkodási érdek alapján,

i) adósságátvállalás alapján,

j) a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok lakáshelyzetének a rendezése érdekében,

k) ismételt bérbeadás (hosszabbítás) alapján,

l) a lakásbérleti jogviszony rendezése érdekében.

(1) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra az jogosult, aki

a.) nem rendelkezik más beköltözhető ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával vagy bérleti jogával, és

b) egyedülállónál az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a 77.000,-Ft-ot, több tagú háztartásnál az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a 66.000,-Ft-ot.

(2) A bérlő a szerződés megkötését követően 6 hónaponként köteles a vagyonkezelőnek bemutatni a közüzemi szolgáltatók számláit vagy igazolásait arról, hogy a lakásra fennáll-e tartozása.

(3) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlőjének a jogosultágát a bérbeadó minden év október 31-éig felülvizsgálja. Ennek érdekében a bérlő köteles minden év június 30-áig benyújtani a szociális helyzetét bizonyító iratokat, jövedelmi kimutatásokat, nyilatkozatot a lakásban élők számáról és az ott lakás jogcíméről. Erre az 1. sz. függelék szerinti nyomtatványt kell használni. Amennyiben a bérlő az e bekezdésben foglalt kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt felmondhatja.

(4) Amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a bérlő már nem jogosult szociális bér fizetésére, a bérbeadó megállapítja az új bért és azt a bérlővel írásban, haladéktalanul közli.

(5) A költségelvű lakbérrel bérbe vehető lakás bérleti jogára az jogosult, aki a jövedelmi és vagyoni helyzete alapján szociális bérű lakást nem bérelhet, és az egy főre eső havi nettó jövedelme egyedülállónál 77.000,- forintnál magasabb, de a 120.000,-Ft-ot nem haladja meg. Több tagú háztartásnál az egy főre eső havi nettó jövedelem 66.000,- forintnál magasabb, de nem haladja meg a 100.000,-Ft-ot.

(6) A szociális helyzet alapján, illetve a költségelven bérbe adott lakások esetén a bérlő a bérbeadó felé haladéktalanul írásban köteles bejelenteni és igazolni a jövedelmi/vagyoni helyzetében bekövetkezett változást. Ennek elmulasztása esetén a kezelő intézkedhet a bérleti jogviszony felmondása iránt.

(7)

(8) Piaci alapon az bérelhet lakást, akinek az egy főre eső havi nettó jövedelme egyedülállónál a 120.000,-Ft-nál magasabb, több tagú háztartásnál az egy főre eső havi nettó jövedelem meghaladja a 100.000,- forintot.

(9) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásáról szóló előterjesztések mellékletét kell, hogy képezze a kérelmező munkáltatója által kiállított munkáltatói- és jövedelemigazolás.

(10) E paragrafus tekintetében a bérbeadói jogokat a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja.

(1)

(2) Szociális helyzet alapján, valamint költségelven történő bérbeadás esetén a jelen rendelet 1. mellékletében meghatározottak szerinti, a lakásigény mértékét meg nem haladó szoba számú lakás adható bérbe.

(3) A lakásigény mértékének megállapításánál figyelembe kell venni:

a) a pályázót,

b) kiskorú gyermekét (gyermekeit) és vele – a pályázat benyújtását megelőző három év óta - életvitelszerűen együttlakó azon személyeket, akik az Ltv. 21. § (2) bekezdés alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatóak be a lakásba,

c) akik öröklés útján jutottak nem beköltözhető lakásra vonatkozó tulajdonjoghoz.

(4)

(5) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén sem adható bérbe lakás, ha:

a) a pályázó a pályázat benyújtására megállapított határnapig a 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha házasságkötés útján vált nagykorúvá,

b) öt éven belül volt beköltözhető önálló lakása, tulajdonjoga vagy eredményes pályázat útján bérbevételre lehetősége volt, amit önhibájából nem kötött meg

(6) Szociális helyzet alapján, valamint költségelven történő bérbeadás esetén a bérbeadói jogokat az Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja.

(7) A határozott idő lejártával, változatlanul fennálló szociális rászorultság esetén kérelemre, az Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság döntése alapján, a bérlővel újabb – legfeljebb öt évre szóló - bérleti szerződést lehet kötni.

(1) Piaci alapon történő bérbeadás elsősorban pályázat keretében történik. A polgármester javaslatára az e rendeletben egyéb módon szabályozott esetekben a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság ettől eltérhet.

(3) Piaci alapú bérbeadásra olyan pályázat is kiírható, amelynek alapján a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételére, felújítására, komfortfokozatának emelésére és lakbérére együttesen kell ajánlatot tenni. A pályázat részletes feltételeit a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság hagyja jóvá.

(1) Közérdekből valósul meg a bérbeadás:

a) az Önkormányzat kisajátítási kérelme alapján kisajátított lakás bérlője vagy használója elhelyezése esetén,

b) a megsemmisült vagy életveszélyes lakás bérlőjének vagy használójának elhelyezése esetén,

d) az Önkormányzat részére jelentős értékű ingó vagy ingatlan vagyont adományozó személy részére,

e) fegyveres testületek és rendvédelmi szervek dolgozóinak az elhelyezése esetén,

g)

h) az olyan személy részére, aki legalább öt éve a kerületben él, beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik és művészi tevékenységével hozzájárult a kerületi kulturális élet színvonalának az emeléséhez.

(2) Akinek lakását az (1) a), b), c), pontja alapján közérdekű célból kell kiüríteni (a továbbiakban: jogosult), az Ltv. rendelkezései szerinti másik lakásra tarthat igényt.

(3) A közérdekű célból történő elhelyezés esetén a cseréből adódó indokolt költségeket - lakbéren kívül - az Önkormányzat viseli.

(5) Az (1) bekezdés tekintetében a bérbeadói jogokat

a) az a) pont vonatkozásában a Pénzügyi és Jogi Bizottság,

b) a b) és c) pont vonatkozásában a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság,

c) az d) pont vonatkozásában – a Pénzügyi és Jogi Bizottság javaslatára- a Képviselő-testület,

d) az e) és a h) pont vonatkozásában a polgármester,

amennyiben a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság akadályoztatva van, és a döntés nem tűr halasztást, a polgármester gyakorolja.

(8) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a bérbeadás ideje legfeljebb öt év határozott idő lehet, vagy a bérlő szolgálati jogviszonyának idejére szólhat.

(9) A (8) bekezdés szerinti bérbeadást a munkáltatók kezdeményezhetik.

(1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás tulajdonjogára vagy bérleti jogára cserélhető, amennyiben nem esik az Ltv. 29. §-ában meghatározott kizáró okok hatálya alá. A lakásokat akkor lehet elcserélni, ha mindegyik érintett bérbeadó hozzájárult a lakás, lakások elcseréléséhez.

(2) Az e paragrafusban foglaltak tekintetében, a lakáscseréhez való hozzájárulást a polgármester adja meg.

(3)

(1) Ha a bérlő a szociális intézménybe utaláskor a lakását pénzbeli térítési igény nélkül bocsátja a bérbeadó rendelkezésére, elhelyezéséről az Önkormányzat az intézményből történő elbocsátás esetén a leadott lakásnak megfelelő másik lakás bérbeadásával gondoskodik. Erről az Önkormányzat az intézetbe utaláskor a bérlővel írásban megállapodik.

(2) Az e paragrafusban foglaltak tekintetében a bérbeadói jogokat a polgármester gyakorolja.

(1) Lakásra egyszeri bérlőkijelölési jog biztosítható határozott időre.

(2) A bérlőkijelölési jog biztosítható:

c) térítésmentesen.

(3) Az egyszeri bérlőkijelölési jog ellenében megállapítható pénzbeni térítés összege a lakás értékbecslésében rögzített piaci forgalmi értékének 40%-a. A pénzbeni térítést egy összegben kell a kezelő számlájára megfizetni.

a) rossz műszaki állapota,

b) felújításra szorultsága

indokolja.

(5) A (4) bekezdés a)-b) pontjaira vonatkozó adatokat, a kezelő ellenőrzi, és tételes jegyzőkönyvvel igazolja.

(6) Térítésmentes az egyszeri bérlőkijelölési jog, ha a jog jogosultja más közigazgatási szerv, és a térítés- mentességet a kerületet érintő közérdek alapján kéri, és indokolja.

(7) Az e § -ban foglaltak tekintetében a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(4) Kényszerbérlet pénzbeli térítés ellenében megváltható, melynek mértékéről a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság dönt.

(1) Másik lakást kell bérbe adni annak a jogcímnélküli személynek, aki az Ltv. hatálybalépését követően a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, ha:

a) a bérbeadó a lakásba történő befogadásához korábban adott hozzájárulást, illetve erre kötelezettséget vállalt,

c) a befogadott személy nem tartozik a b) pontban foglaltak közé, de a bérlő halálát megelőző tíz év óta a lakásban igazolt módon, életvitelszerűen tartózkodik.

(2) Az (1) bekezdés alapján másik lakás csak akkor adható bérbe, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi - másik lakás bérbevételére nem jogosult - személy lakásba történő befogadását.

(6) Ha az a lakás, amelyben az elhelyezésre jogosult lakik, nem haladja meg a lakásigénye mértékét, az általa használt lakás részére bérbe adható.

(7) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a polgármester - a kezelő javaslatára - a közléstől számított tizenöt napos határidő megjelölésével szólítja fel a lakáshasználót. A határidő eredménytelen leteltével a másik lakásra való jogosultságot nem lehet megállapítani.

(8) Jelen §-ban foglalt bérbeadói jogokat a polgármester javaslatára a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja.

(1) A polgármester javaslatára méltányosságból, kivételesen pályázaton kívül bérlakás biztosítható annak a személynek,

a) akinek szociális helyzete vagy egészségi állapota indokolttá teszi és

b) aki szociális alapú lakáspályázaton legalább 2 alkalommal érvényesen, de eredménytelenül vett részt a Budapest XV. kerületben, és méltányossági kérelme benyújtását megelőzően legalább 5 éve a Budapest XV. kerületben lakik életvitelszerűen.

(2) A polgármester javaslatára különösen indokolt esetben, méltányosságból, kivételesen pályázaton kívül bérlakás adható. Különösen indokolt esetnek minősül a bérbeadás:

a) ha a kérelmező lakása természeti vagy egyéb katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott,

c) ha a kerületben lakó család a Szociális és Rehabilitációs Alapítványnál nyert átmeneti elhelyezést és rászorultsága bizonyított,

d) ha a kérelmező családi, munkahelyi vagy egészségügyi körülménye a lakásjuttatást indokolttá teszi, szociális, költségelvű vagy piaci bérű lakásra méltányosságból kijelölhető.

(4) Ha a bérlő a lakást ismételten bérbe kívánja venni, de szociális helyzete alapján a lakásbérletre már nem jogosult, akkor bérleti joga – jövedelmi/vagyoni helyzetének vizsgálata függvényében – költségelvűre vagy piaci alapú bérletre változik, és a továbbiakban az újonnan megállapított bérleti joga szerinti lakbért kell fizetnie.

(5) Ha a bérlő piaci alapú bérlakását szociális helyzete miatt nem tudja ismételten piaci alapon bérbe venni, de a bérleti idő lejárta előtt kéri szociális jogcímen történő elhelyezését, bizonyítja szociális helyzetének romlását és szociális bérlakásra való rászorultságát, akkor a továbbiakban szociális alapú lakbért kell fizetnie.

(6) Méltányosság alapján történő szociális bérlakás juttatása esetén, egyenlő feltételek mellett előnyben részesül az a kérelmező, aki a döntést megelőző időszakban a lakásbérlet szabályai tekintetében jogkövető magatartást tanúsított.

(7) Az e §-ban foglaltak tekintetében a bérbeadói jogokat a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja.

(8) Az e rendelet 4. számú mellékletét képezi a méltányossági lakáskérelmek elbírálásához szükséges környezettanulmány-formanyomtatvány.

(1) Üres komfort nélküli, vagy szükséglakás bérbe adható lakásgazdálkodási érdekből a falszomszédos lakás bővítésére, ha:

a) az üres lakás önállóan nem hasznosítható, illetve a hasznosításához a bérbeadót terhelő kötelezettségek az önálló hasznosíthatósághoz képest aránytalanul nagyok, és

b) a bővítendő lakás bérlője vállalja az üres lakás felújítását, illetve a lakásához csatolásával kapcsolatos munkák hat hónapon belül, saját költségére történő elvégzését, valamint az egyéb járulékos költségek – társasház esetén az alapító okirat módosításának költségének – megfizetését.

(2) A megvalósulást követően a változást a vagyonkataszterben át kell vezetni.

(3) Másik, nagyobb alapterületű, több szoba számú, és/vagy magasabb komfortfokozatú lakás adható bérbe annak,

- akinek lakhatási igényének mértéke az e rendelet 1. sz. mellékletében foglaltakat nem haladja meg, és

-az Önkormányzatnak bérlakását tisztán, kifestve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leadja, és

-vállalja a másik lakás felújításának költségeit.

(4) Másik, kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás adható bérbe annak,

a) akivel szemben az Ltv. 24. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján a kezelő a fennálló, határozatlan idejű bérleti szerződés felmondását kezdeményezte, de a lakbérben és a lakhatáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatások díjában keletkezett tartozását kiegyenlítette vagy ennek érdekében megállapodást kötött és a tartozás kiegyenlítését megkezdte

b) akinek a határozott idejű bérleti szerződése úgy járt le, hogy azt megelőzően a lakbérben és a lakhatáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatási díjban tartozása keletkezett, de tartozását kiegyenlítette vagy ennek érdekében megállapodást kötött és a tartozás kiegyenlítését megkezdte

c) aki a családi, szociális helyzetében bekövetkezett változás miatt az általa bérelt nagyobb alapterületű, több szobás, magasabb komfortfokozatú lakást a továbbiakban nem kívánja bérelni, de bérlakásra igényt tart.

(1) Bérbeadás egyedi térítés ellenében történhet

a) adósság miatt megüresedett lakáson ténylegesen fennálló tartozás (lakbér, közüzemi díj) átvállalása alapján,

b) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel, térítés ellenében történő megszüntetése alapján visszaadott lakás újbóli bérbeadásával.

(2) Az (1) bekezdés a-b) pontjaiban meghatározott lakás bérleti jogát az kérelmezheti, aki az adott lakáson nyilvántartott összes tartozás vagy kiadás legalább 50 %-át, de minimum 500.000 Ft-ot egy összegben megfizeti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti lakások címe, a (2) bekezdés szerinti összeg, továbbá a lakás megtekinthetőségi ideje az Önkormányzat honlapján, valamint az Ügyfélszolgálati Iroda hirdetőtábláján minden hónap első hetének utolsó munkanapjáig kerül kihelyezésre.

(4) Az azonos időpontban megjelenő lakások közül legfeljebb 2 lakásra lehet ajánlatot tenni az Ügyfélszolgálati Irodán beszerezhető formanyomtatványon minden hónap utolsó napjáig (2. sz. függelék).

(5) Ajánlatot az tehet,

a) akinek a saját, valamint a vele együttköltöző hozzátartozóknak az egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át meghaladja, és

b) nem rendelkezik beköltözhető ingatlan 1/1 tulajdoni hányadával vagy bérleti jogával.

(6) A lakás bérleti jogát az nyeri el, aki a legmagasabb összegű ajánlatot teszi.

A legmagasabb összegű ajánlat a tartozás teljes összegét nem haladhatja meg

Több azonos ajánlat esetén az a pályázó nyer, akinek az együttköltöző személyekkel együtt számított egy főre jutó havi nettó jövedelme a legmagasabb.

(7)

(8) Az e paragrafusban foglaltak tekintetében a bérbeadói jogokat a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja.

(1) Amennyiben a Képviselő-testület az Ltv. 85/F. § (1) és (2) bekezdésében biztosított elővásárlási jogának az érvényesítéséről határoz az 5/2000. (II. 29.) ök. rendeletet 9. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, a lakóingatlant annak megszerzése esetén a végrehajtási eljárás adósának vagy a zálogkötelezettnek az Ltv. 85/F. § (4) bekezdése figyelembe vételével, határozatlan időre kell bérbe adni.

(2) a lakóingatlanba a bérlővel – az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túlmenően – azok a személyek költözhetnek, akik az önkormányzat tulajdonszerzését megelőzően haszonélvezőként, életvitelszerűen a lakóingatlanban laktak és ott érvényes állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkeztek.

(2) A pályázat kiírásáról, közzétételéről és a pályázathoz szükséges feltételek biztosításáról a bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlójának (lakás esetében a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottságnak, helyiség esetében a Pénzügyi és Jogi Bizottságnak) javaslatára a polgármester gondoskodik.

(3) A pályázat kötelező tartalmi elemeit az Önkormányzat lapjában közzé kell tenni, a pályázati kiírás teljes szövegét pedig a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati helyiségében 15 napra ki kell függeszteni.

(4) Pályázni az jogosult, aki a pályázati feltételeknek megfelel.

A lakásra vonatkozó pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a)

b) a bérbe adandó lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki állapotát és a pályázat alapjául szolgáló bérleti díjakat,

d) a bérleményben végzendő esetleges felújítási munkálatokkal kapcsolatos költségvállalás megoszlását,

h) a pályázat elbírálásának módját és szempontjait,

j) az eredmény közlésének módját és időpontját,

l) a lakás átadásával, karbantartásával, felújításával, szerződéskötés egyéb feltételeivel kapcsolatos megállapodás tartalmára vonatkozó bérbeadói ajánlatot,

m) az egyéb pályázati feltételeket.

(1) A pályázatot írásban kell benyújtani.

(2) A pályázatot legkésőbb a kiírásától számított 30. napon, a hivatali munkaidő végéig lehet benyújtani. A kiírás napja az a nap, amikor a pályázati kiírás a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán kifüggesztésre kerül.

(4) Egy pályázó csak egy lakás és egy helyiség bérbevételére jogosult.

(5) Érvénytelen az a pályázat, amelyet e rendeletben foglaltak, valamint a pályázati kiírás megsértésével, a pályáztató tévedésbe ejtésével vagy megtévesztésével nyújtottak be.

(1) A pályázati kiírásnak a 17. §-ban meghatározott feltételeken túlmenően tartalmaznia kell:

- a pályázati díjat, ami a lakás e rendelet 17. § b) pontja alapján a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság által meghatározott egyhavi bérleti díjnak megfelelő összeg. A befizetett pályázati díjra kamat nem jár.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő személy nevét, lakóhelyét, értesítési címét,

b) lakásba költözők számát,

c)a lakás bérletéért megajánlott legtöbb havi bérleti díjat, továbbá a bérleti díj értékállandóságának megőrzésére vonatkozó, e rendelet 17. §-a f) pontjában meghatározott kötelezettségvállalást,

d) pályázati költségek megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot.

(3) A pályázatot zárt, sem feladót, sem címzettet vagy egyéb írást nem tartalmazó borítékban kell a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati helyiségében leadni.

Az átvételkor az ügyintéző a borítékot egy, a Polgármesteri Hivatal fejbélyegzőjével ellátott másik borítékba helyezi és a borítékot sorszámmal ellátja. Az átvételről az időpont és a sorszám, valamint az ügyintéző megjelölésével elismervényt kell kiállítani, s azt a Polgármesteri Hivatal körbélyegzőjével kell lepecsételni.

(6) A helyezettek által megajánlott legtöbb havi bérleti díjat és a pályázatok sorszámát az Ügyfélszolgálati Irodán öt napra ki kell függeszteni.

(1) A bérleti szerződést a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság által kijelölt pályázóval kell megkötni.

(3) A szerződéskötéskor a kezelő köteles érvényesíteni azt a szerződési feltételt, mely szerint lakás piaci alapon történő bérbeadásánál a megajánlott hónapok száma szerinti bérleti díj egy éves tartamú megfizetését követően a mindenkor hatályos önkormányzati lakbérrendelet alapján megállapított lakbért köteles fizetni a bérlő.

(5) Eredménytelen pályázat esetén a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság dönt a pályázat megismétléséről, vagy javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a lakás más jogcímen történő hasznosítására.

(1) A szociális helyzet alapján, valamint a költségelven történő bérbeadásra kiírt pályázatot a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán – térítés ellenében - beszerezhető nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A pályázati szabályokat (a kiírás feltételeit, a pályázati csomag adatlapjait és az elbírálásra szolgáló pontrendszert) a polgármester javaslatára a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság hagyja jóvá.

(3) A benyújtott pályázatokat a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság 3 tagja pontrendszer alapján rangsorolja, és lakásonként az I.-III. helyezettre javaslatot tesz, amelyről a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság dönt.

Az elbírálást szolgáló pontrendszert e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(4) A pályázatokat a pályázati határidő leteltét követő harminc napon belül el kell bírálni. A pályázati eredményt a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati helyiségében ki kell függeszteni.

(5) A pályázóval a bérleti szerződést a pályázat elnyerését közlő bérbeadói nyilatkozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a kezelő köti meg.

(6) Ha a nyertes pályázó a szerződést önhibájából nem köti meg az e rendeletben foglaltak szerint, akkor a szerződést a soron következő helyezettel kell megkötni.

(7) A szerződést legfeljebb öt évre, de legalább 6 hónapra - a pályázati kiírás szerint - lehet megkötni.

(8)

(9)

Érvénytelen a pályázat, ha:

a) azt nem az előírt formanyomtatványon terjesztették elő,

b) nem felel meg a pályázati kiírásnak,

c) hiányos, valótlan adatokat tartalmaz,

d) az e rendeletben meghatározott anyagi vagy eljárási szabályok megsértésével került benyújtásra,

valamint szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén akkor is, ha

e) szociálisan nem rászorult személy terjesztette elő, vagy vele szemben kizáró ok áll fenn,

f) a pályázó nem igazolja a szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra való jogosultságát.

(1) Szociális helyzet alapján, valamint költségelven történő bérbeadás esetén pályázat úgy is kiírható, hogy a bérbeadás feltételeként az adott lakás műszaki felújítása kerül meghatározásra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérbeadásra kiírt pályázat esetén az pályázhat, aki:

a) együttesen megfelel e rendelet 5. § (3) és (5) bekezdésben foglaltaknak,

b) vállalja, hogy a bérleményt a bérleti szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül saját költségén, utólagos visszatérítés nélkül, rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi.

(3) Ha a pályázati kiírás szerint vállalt felújítási kötelezettség 6 hónapon belül nem teljesül, újabb bérleti szerződés nem köthető.

(1) Ha jogszabály –ide értve e rendeletet is – másként nem rendelkezik, lakás legfeljebb öt évig tartó határozott időre adható bérbe, de a bérlő a 3. § (9) bekezdése szerint igényelheti újabb bérleti jogviszony létesítését.

(2) Határozott időre kell bérbe adni a lakást, ha:

a) a bérlő kiválasztására szociális, költségelvű vagy piaci alapú pályázat alapján került sor,

b) a bérbeadás törvényben, illetve e rendeletben előírt kötelezettség alapján valósul meg,

c) a bérlő és a bérbeadó így állapodnak meg.

(3) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni, ha a bérlőkijelölési vagy bérlő kiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(4) Ha a bérlő a határozott idő letelte előtt ismételt bérbevételre irányuló kérelemmel nem él, illetve további szociális bérletre nem jogosult, és költségelven vagy piaci alapon történő bérbeadás iránti kérelemmel nem él, úgy a lakást az e § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell leadni a kezelőnek.

(5) A határozott időre szóló bérleti szerződéssel bérbe adott lakást:

a) határozatlan időre adhatja bérbe, ha a határozott idejű szerződése legalább egy ízben hosszabbításra került, és a meghosszabbítást nyert bérleti szerződésben foglalt időtartam letelt;

b) feltétel bekövetkeztéig tartó időre is bérbe adhatja.

(6) Ha a bérlő ismételt bérbevételre irányuló kérelemmel nem él, a határozott idejű, vagy feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti idő lejár, a lakást tisztán, kifestve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a bérleti szerződés lejártát követő 15 napon belül köteles a kezelő birtokába visszaadni.

(7) A költségalapú bérlakás a használatbavételi engedély megadásától kezdődően húsz évig csak költségalapú lakásbérleményként hasznosítható.

(8) Az e paragrafus tekintetében a bérbeadói jogokat a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja.

A lakbér megállapítására vonatkozó előírásokat és annak elveit, a lakbér mértékét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(3)

(5)

(1) A bérlő kérelmére a bérbeadó engedélyezheti, hogy a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott, és vele együtt lakó gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha, és nevelt gyermek) valamint a jogszerűen befogadott unokája a bérlőtársi szerződést megkösse, ha a gyermek illetőleg az unoka a 18. életévét betöltötte és az együtt lakás a bérlővel legalább 3 év óta folyamatos.

(2) A házastársak közös kérelme esetén a bérlőtársi szerződést meg kell kötni.

(2) A hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha:

d)

(3) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulásban egyidejűleg hozzájárul az eltartó lakásba való befogadásához.

(4) A bíróság jogerős döntése alapján cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes személy, mint eltartott által kötendő tartási szerződéshez hozzájáruló nyilatkozat a gyámhivatal előzetes hozzájárulását követően adható.

(5) Az e paragrafus tekintetében a tartási szerződés megkötésének hozzájárulásáról a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság dönt.

(1) Egy szobás lakás albérletbe nem adható, kivéve, ha a bérlő katonai szolgálata, gyógykezelése, külföldön teljesített munkavállalása, illetve egyéb rendkívüli, méltányolható ok ezt indokolttá teszi.

(2) A lakás egy részének albérletbe adásához bérbeadói hozzájárulás szükséges. Az (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve piaci alapon, illetve méltányossági jogcímen bérbe adott lakás albérletbe adásához a bérbeadó nem ad hozzájárulást.

(3) A bérbeadó a lakásban visszamaradó albérlő elhelyezésére előzetesen kötelezettséget nem vállal. Ezt a bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni.

(4) Az albérletbe adás - fentieken túli - feltételei:

b) a befogadó nyilatkozat bérbeadó részére történő átadása,

c) bérlőtársak esetén valamennyi bérlőtárs írásos hozzájáruló nyilatkozata,

d) az albérlő teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt írásos kötelezettségvállalása arra, hogy a bérleti szerződés megszűnését követő három munkanapon belül a bérleményt elhagyja,

e) legalább egy lakóhelyiség / félszoba, szoba / a bérlő használatában maradjon és az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, valamint már lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve a lakás minden egyes használójára legalább 6 m²-es lakóterület jusson,

(7) A lakás engedély nélküli albérletbe, vagy használatba adása esetén a kezelő a bérleti szerződés felmondását kezdeményezi.

(8) E paragrafus tekintetében a bérbeadói jogokat a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja.

(1) A határozott időre szóló és feltétel bekövetkeztéig tartó szerződés megkötésének feltétele olyan közjegyzői okirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat bérbeadónak történő átadása, amelyben egy másik lakás tulajdonosa (bérlője, haszonélvezője) vállalja, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlőt és a vele együtt lakó személyeket, a lakásába befogadja, és a bérelt lakásban lévő ingóságok elhelyezését biztosítja (a továbbiakban: befogadó nyilatkozat). Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásba történő befogadásra csak határozatlan időre szóló bérleti jogviszony esetén és a bérbeadó hozzájárulásával kerülhet sor.

(2) Befogadó nyilatkozat helyett a bérlő külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint közjegyzői okiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (továbbiakban együtt: befogadó nyilatkozat) is kötelezettséget vállalhat arra, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást kiürített állapotban azonnali hatállyal elhagyják.

(3) Ha a befogadó nyilatkozat benyújtására kötelezett (volt) bérlő a lakás-kiürítési kötelezettségét nem teljesíti, a bérbeadó jogosult a lakásban lévő ingóságokat a volt bérlő költségére és kárveszélyére raktárba elszállítani és raktárbérleti díj ellenében tárolni. Ehhez a befogadó nyilatkozat átadására kötelezett (volt) bérlőnek írásban hozzá kell járulnia. Ilyen hozzájárulás hiányában a befogadó nyilatkozatot nem lehet érvényesnek tekinteni.

(1) Bérbeadó a bérlő (bérlőtársak esetén valamennyi bérlőtárs) írásos kérelmére hozzájárulhat testvérének, élettársának, élettársa kiskorú gyermekének, gyermeke házastársának, unokájának a lakásba meghatározott vagy határozatlan időre történő befogadásához.

(2) Határozott időre szóló és feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti szerződés esetén a bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a befogadandó személy a rendelet 29. § szerinti okiratot a kérelemhez mellékelje. Szükséges e rendelet 29. § szerinti okirat benyújtása abban az esetben is, ha a bérlő határozott időre kéri a bérbeadói hozzájárulást.

(3) A bérbeadó hozzájárul azoknak a személyeknek a befogadásához, akik csere folytán költöznek a lakásba, ha a csereszerződés benyújtását megelőzően legalább egy éve a bérlővel életvitelszerűen együtt laktak és a lakásban bejelentett lakóhellyel rendelkeznek.

(4) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának bármely okból való megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(5) Amennyiben a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogad be a lakásba bárkit, a kezelő a bérleti szerződés felmondását kezdeményezi.

(6) Nem lehet az (1) bekezdésben felsorolt személyek befogadásához hozzájárulni, ha a lakásban életvitelszerűen lakók vagy a lakásban állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezők száma szerint (a befogadandó személyeket is figyelembe véve) a lakás össz-alapterületéből egy főre nem jut legalább 6 m².

(7) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásával, 2001. január 1-je előtt befogadott személy a bérlő halála esetén akkor tarthat igényt az adott, vagy másik lakásra, ha a lakásnak nincs bérlője, illetőleg a bérleti jogviszony folytatására jogosult más személy, s a befogadott a befogadáshoz való hozzájárulás után legalább 10 évig, életvitelszerűen a bérlővel együtt a bérleményben lakott.

(8) Az (1) bekezdésben felsorolt személyeken kívül más befogadásához a bérbeadó nem járul hozzá.

(9) Az e paragrafusban foglaltak tekintetében a befogadáshoz szükséges hozzájárulást a polgármester adja.

(3) A bérleti szerződést a nyilatkozatban foglaltak szerint a kezelő a bérleti jogviszony folytatójával e rendelet 3. § (5) bekezdése szerint köti meg.

(2) Ha a lakást a bérlő engedély nélkül nem lakás céljára használja a lakásbérleti jogviszonyt a kezelő köteles a tudomásra jutástól számított 15 napon belül felmondani.

a) lakásban folyó tevékenységet a bérlő saját jogon egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként végzi,

(4) A (3) bekezdés tekintetében az engedélyt a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság adja meg, és egyben dönt a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek esetében a telephely engedélyezési eljáráshoz szükséges tulajdonosi hozzájárulásról is.

(2) A visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhatott.

(4) A visszamaradt társbérlő számára felajánlandó cserelakás, társbérleti lakrészénél kisebb szobaszámú és alacsonyabb komfortfokozatú nem lehet, kivéve, ha ezt a bérlő kifejezetten kéri.

(5) Az e paragrafusban foglaltak tekintetében a bérbeadói jogokat a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja.

(1) A bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulása alapján vállalhatja a bérlet ideje alatt a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételét, vagy komfortfokozatának növelését a hatósági előírásoknak megfelelően, a kezelővel kötött szerződés alapján. Ha a munkálatoknak az elvégzését a bérlő pályázat keretében vállalta, akkor az erre vonatkozó megállapodást a bérleti szerződés rögzíti. A bérlő által elvégzett, a bérbeadótól átvállalt (egyébként a bérbeadót kötelezően terhelő) munkák, kötelezettségek teljesítésének ellenértékét a lakbérbe történő beszámítással lehet ellentételezni.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek mellett:

(3) A rendeletben nem szabályozott egyéb, a bérbeadót, valamint a bérlőt megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek vonatkozásában az Ltv. 13. § (1)-(2) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4)

(5) A lakás átadás-átvételéről tételes leltárt kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a lakás, illetve a berendezési és felszerelési tárgyak tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit.

(6) Az épület felújítása, a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(1) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy, de legfeljebb négy alkalommal a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A bérlő alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés irányadó rendkívüli káresemény, és/vagy vészhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

(3) A bérbeadó követelheti az épületben, vagy az épület központi műszaki berendezéseiben a rongálással keletkezett károk, vagy a nem rendeltetésszerű használat miatt bekövetkezett hibák kijavítását. Ha az épületben, vagy az épület központi műszaki berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek rongálása vagy a nem rendeltetésszerű használat folytán kár keletkezik, úgy a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(1) A luxusberuházás költségeinek a megtérítésére, vagy bérbeszámítására a bérlő nem tarthat igényt.

(2) Luxusberuházásnak minősül minden olyan kialakítás vagy anyagfelhasználás, amely meghaladja a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket.

Amennyiben az önkormányzatnak lakás-felajánlási kötelezettsége van a bérlővel szemben, különös tekintettel az Ltv. 23. § (4) bekezdésében szabályozott esetre, akkor másik, legfeljebb 3 megfelelő lakást kell részére felajánlani.

(1) A lakásbérlet megszűnik, ha:

(3) Amennyiben a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt pénzbeli térítés ellenében szünteti meg, a megállapodásban ki kell kötni a bérlő azon nyilatkozatát, hogy az Önkormányzattal szemben 5 évig elhelyezési igényt nem támaszt.

(4) A bérlő, szociális intézménybe utalásakor megállapodhat a bérbeadóval a lakásbérleti jogviszonya pénzbeli térítés ellenében történő megszüntetésében. A megállapodásra az e paragrafusban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A megállapodások esetén a feleknek az értékkülönbözettel el kell számolniuk. Az értékkülönbözet megállapítása alapjául szolgáló szakértői értékbecslést a bérbeadó készítteti el, de annak költségei – a (11) bekezdésben szabályozott esetet kivéve - a bérlőt terhelik.

(6) Ha a megállapodás keretében a bérbeadó a bérlőnek:

a) kisebb forgalmi értékű másik lakást vagy kisebb összforgalmi értékű másik lakásokat ad bérbe, a bérlő részére kifizeti a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás (lakások) beköltözhető forgalmi értéke közötti különbség 30 %-át (továbbiakban: térítés),

(13) A lakáscseréket önkormányzati lakásgazdálkodási célokból a kezelő is köteles kezdeményezni.

(14) Lakásgazdálkodási érdek alapján létrehozandó lakáscserék során előtérbe kell helyezni a vegyes tulajdonú társasházak helyett teljes egészében magántulajdonú társasházak kialakítását segítő cseréket.

(15) Az e paragrafusban foglaltak tekintetében a bérbeadói jogokat a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja.

a) a bérlő a lakbért és/vagy a lakás közüzemi díját a fizetésre megállapított határidőig nem fizeti meg, kivéve, ha a 40. § (1) bekezdés e) pontja szerinti lakáscsere során a bérlő a lakbér és közüzemi díj hátraléka –a kezelő által igazoltan – kiegyenlítésre kerül,

f) a bérlő az önkormányzati lakás bérleti szerződésének időtartama alatt adás-vétel alapján beköltözhető magántulajdonú lakást szerez.

(2) A kezelő a fennálló tartozás erejéig az (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetési megállapodás megkötését követő 8 napon belül a kezelő köteles a tulajdonost a részletfizetési megállapodás megküldésével értesíteni.

(1) A helyiségek piaci értékük szerint KIEMELT I., KIEMELT II., és EGYÉB kategóriába sorolhatóak.

(2) A területi besorolást e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(3) Üresnek minősül a helyiség,

a) ha a helyiség bérletére kötött határozott idejű bérleti jogviszony időtartama lejárt,

b) természetes személy elhalálozása esetén,

c) a bérleti szerződésnek az Ltv. 39-41. § rendelkezéseinek figyelembevételével történő megszűnése esetén,

d) a határozatlan idejű bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében való megállapodás esetén, feltéve, hogy a szerződés megszűnéséig kevesebb, mint két hónap van hátra.

(4) A társasházban lévő önkormányzati tulajdonú helyiség bérbeadása során tekintettel kell lenni a társasházi alapító okiratban, illetve a társasház közgyűlése határozataiban foglaltakra.

(2) Pályázat útján nem hasznosítható üres helyiséget pályázaton kívül is bérbe lehet adni.

(1) A pályázat kiírásáról, a pályáztatás módjáról, a pályázat közzétételéről és a szükséges feltételek biztosításáról valamint a helyiségben folytatható tevékenység meghatározásáról pályázat esetén a Pénzügyi és Jogi Bizottság dönt, a pályázat kiírásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A pályázati eljárás szabályaira – a II. fejezet eltérő rendelkezési hiányában – e rendelet 16. §-a, 18. §-a és a 19. § (3) bekezdéseinek rendelkezései irányadóak.

(4) Pályázni a Pénzügyi és Jogi Bizottság által meghatározott, induló bérleti díjra történő ajánlattétel útján lehet.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b) a bérbeadó megnevezését, címét, telefonszámát,

c) a hasznosítás célját (céljait),

d) a pályázati ajánlat benyújtásakor letétbe helyezendő biztosíték összegét,

e) a bérleti díj alsó határát, amelyre ajánlatot lehet tenni,

f) a bérleti díj értékkövetésének módját és mértékét,

g) a bérleti szerződés időtartamát,

h) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos megállapodás tartalmára vonatkozó bérbeadói ajánlatot,

i) a pályázat benyújtásának módját, helyét és idejét,

j) a pályázók körét,

k) az igénybevételi díj mértékét,

l) az eredményközlés módját és időpontját.

(6) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét,

b) a bérleti díjra tett ajánlatot,

c) a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását.

(1) A pályázati ajánlat érvényességének feltétele, hogy a pályázó a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfeleljen, ne álljon fenn az Önkormányzattal szemben bármilyen jogcímen keletkezett tartozása és a pályázati hirdetményben meghatározott összegű pályázati díj megfizetését igazolja.

(2) A biztosíték összege a tárgy évre meghatározott helyiségbérleti alapdíj éves összegének 10 %-a, amelyet a bérleti díj fizetésének kezdetétől számított 6 hónap alatt, egyenlő arányban, havonta a bérleti díjba be kell számítani.

(3) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet. A pályázatok bontását a megszabott határidő lejártát követő 3 munkanapon belül kell megtartani a Pénzügyi és Jogi Bizottság által kijelölt 3 bizottsági tag, valamint közjegyző jelenlétében.

(4) A pályázat nyertese az, aki a legmagasabb bérleti díj megfizetésére vállalt kötelezettséget.

(5) A Pénzügyi és Jogi Bizottság a pályázatok elbírálásánál figyelembe veheti a helyiség tervezett funkcióját, és a lakossági ellátás szempontjából kedvezőbb funkció esetén dönthet a legfeljebb 20%-kal alacsonyabb ajánlatot tevő mellett is.

(6) A nyertes pályázóval a pályázati eredmény alapján létrejött bérbeadói nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a bérleti szerződést a kezelő köti meg. Amennyiben a szerződéskötés a pályázat nyertese önhibájából nem történik meg, akkor a biztosítékot elveszíti. Az eredménytelenül pályázók részére a licittárgyalást követő 8 napon belül a befizetett összeget vissza kell téríteni.

(7) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a helyiség bérleti jogát a sorban következő legmagasabb összegű bérleti díjra ajánlatot tevő szerzi meg.

(1) A pályázati ajánlatot tevők körét előre meghatározott pályázat is kiírható.

(2) A résztvevők körét és a pályázati feltételeket a helyi igényeknek megfelelően a polgármester javaslatára a Pénzügyi és Jogi Bizottság határozza meg.

(1) A pályázati úton nem hasznosítható helyiségek bérbeadásának módjáról és feltételeiről a polgármester javaslatára a Pénzügyi és Jogi Bizottság dönt.

a) a határozott időre kötött bérleti szerződés megszűnése után a helyiséget az eredeti célra ugyanannak az érdekeltnek célszerű bérbe adni,

b) a helyiséget az Önkormányzat szerve, szervezete, intézménye kívánja hasznosítani,

c) a korábban hatályos jogszabályok szerint kötött szerződés értelmében a bérlőnek előbérleti joga van,

d) az alól a polgármester javaslatára a Pénzügyi és Jogi Bizottság felmentést adott,⁶

(4) A (3) bekezdésben meghatározott bérbeadásról a polgármester javaslatára a Pénzügyi és Jogi Bizottság dönt.

(5)

(1) Üres helyiség határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig adható bérbe.

A bérbeadás feltétele, hogy a bérlő

a) egy havi bérleti díjnak megfelelő összeget igénybevételi díj jogcímén és

b) három havi bérleti díjnak megfelelő összeget óvadék jogcímén

a bérbeadónak előre befizet.

Az igénybevételi díj nem jár vissza. Ha önkormányzati érdekből történik az üres helyiség bérbeadása korábban bérbe adott más helyiség helyett, akkor igénybevételi díjat nem kell megfizetnie.

Az óvadék összege a bérleti szerződés megszűnésekor visszajár, azzal a feltétellel, hogy bérlőnek sem bérleti díj, sem közmű szolgáltatási díj hátraléka nincs, illetve a bérleményt bérbeadó részére újra hasznosítható állapotban átadja.

Bérbeadó az óvadékot a bérleti díj vagy közüzemi díj tartozás vagy kártalanítás összegébe beszámíthatja. Ebben az esetben a bérlő köteles az óvadékot az eredeti összegre kiegészíteni a bérbeadó felhívásától számított 8 napon belül.

(2) A határozott időre szóló bérlet időtartama legfeljebb öt év, de a felek ettől rövidebb időtartamban is megállapodhatnak. Határozatlan, illetve öt évnél hosszabb határozott idejű szerződést csak a képviselőtestület engedélyezhet.

(3) A határozott időre kötött bérleti szerződés legfeljebb tíz éves egyszeri időtartamra meghosszabbítható, ha:

a) a bérlőnek a helyiséggel kapcsolatos felújítási, korszerűsítési ráfordításai a helyiség forgalmi értékének 50 %-át meghaladják, illetve a helyiséget teljes egészében a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, valamint azt a kezelő ellenőrizte és az e rendelet 36. § (5) bekezdése szerinti tartalommal a helyiségre vonatkozó leltárt felvette,

b) a meghosszabbításhoz az önkormányzatnak különös érdeke fűződik feltéve, hogy a bérlőnek az Önkormányzattal szemben nincs köztartozása és bérleti díj elmaradása.

(4) Bérleti szerződés feltétel bekövetkeztéig akkor köthető, ha:

b) a helyiségre az Önkormányzat szervének, szervezetének, intézményének van szüksége, de az igény teljesítésének időpontja nem határozható meg.

(5) A helyiség bérét a Pénzügyi és Jogi Bizottság határozza meg. Döntése során figyelembe veszi az e rendelet 1. függelékében meghatározott területi besorolást, valamint az általa évente kialakított irányadó bérleti díjakat, azzal, hogy az ott meghatározott díjtételektől eltérhet.

Amennyiben az érintett, azonos helyrajzi számon lévő ingatlanban vagy helyiségben ( a továbbiakban együtt: helyiség) az alaptevékenység végzéséhez szükséges helyiségrészeken túl kiszolgáló helyiségek is tartoznak, azokra alacsonyabb díjtételeket lehet alkalmazni. A csökkentett díjtétel mértéke az alaptevékenységre meghatározott díjtétel mértékének az 50%-a lehet, de nem lehet kevesebb, mint a helyiségre a teljes összeg figyelembe vételével kiszámított összeg 25%-a.

(6)

(7) A helyiség kedvezményes bérbeadásáról a polgármester javaslata és a szakmai bizottságok véleménye alapján a Pénzügyi és Jogi Bizottság dönt.

Kedvezményesen jogosultak a helyiséget bérelni:

a) a kerületi önkormányzati képviselők, képviselői tevékenységükkel összefüggő használatra

b) a kerületi kisebbségi önkormányzatok

c) az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok és intézmények

d) a közhasznú, valamint kiemelten közhasznú és kifejezetten közhasznú tevékenységet végző szervezetek

e) a képviselő-testület által közérdekűnek nyilvánított szervezetek

f) az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladata ellátásában közreműködő szervezetek

g) a sporttevékenységet biztosító intézmények, egyesületek a nyereség-érdekeltségi alapon szolgáltató szervezetek kivételével

h) a bérlő, ha tevékenységét egészségi állapota miatt részben vagy egészben nem tudja folytatni, a tevékenység ismételt megkezdéséig, illetve ha a bérlő a bérbe vett helyiséget a tevékenysége megkezdése előtt a saját költségén teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a vállalt feladat szerinti használat megkezdéséig.

(8) Film és TV felvétel céljára történő bérbeadásról lakás és nem lakás célú helyiség esetén a Polgármester dönt.

(1) Helyiséget több bérlő együttesen is bérelheti (a továbbiakban: bérlőtársak).

(2) A helyiséget bérlőtársak részére akkor lehet bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtársa megállapodnak és vállalják az e rendeletben meghatározott feltételek teljesítését.

(3) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, amely méreténél fogva erre alkalmas, és a bérlőtársak a helyiségben az eredeti célnak megfelelő tevékenységet kívánnak folytatni.

(5) A már fennálló bérlőtársi jogviszony esetén újabb bérlőtárssal a felek megállapodása alapján csak akkor lehet bérlőtársi szerződést kötni, ha a bérlők az e rendeletben előírt valamennyi feltétel teljesítését vállalják.

(2) E megállapodás tartalmára a bérbeadó részéről a lakásbérletnél szabályozottakat kell megfelelően alkalmazni a (3)-(8) bekezdésekben foglalt eltérésekkel.

(3) Ha a bérlő önhibáján kívül a helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert annak állapota az egészséget, az életet, vagy a közbiztonságot veszélyezteti, és az átalakítás, bővítés, helyreállítás, felújítás másként nem oldható meg a költözéssel kapcsolatos költségeket a bérbeadó viseli, illetve igény esetén hasonló feltételekkel rendelkező cserehelyiséget biztosít.

(5) A bérlő köteles gondoskodni:

a) az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról és megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt válik szükségessé,

b) a tevékenységével kapcsolatban keletkezett háztartási és ipari hulladék elszállításáról, a helyiség előtti utcaszakasz takarításáról,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,

d) a helyiségekhez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,

(6) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - ha a felek másként nem állapodtak meg - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, tisztán és kifestve és az átvételkori felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.

(8) A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik a bérlő tűrési kötelezettsége mellett:

a) az ingatlan (műtárgy) karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotban tartásáról és a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről,

b) az életveszélyt okozó, az ingatlan állagát veszélyeztető, a helyiség rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák kijavításáról.

(1) A bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához a Pénzügyi és Jogi Bizottság akkor adhat hozzájárulást, ha:

c) a befogadott személy tevékenysége a bérlő tevékenységével összefüggő, azt kiegészítő tevékenység.

(2) A bérbeadói hozzájárulást írásban kell megadni.

(3) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel módosítsa. A szerződés módosításakor a bérleti díjat felül kell vizsgálni. A bérleti díj módosításának mértékét a Pénzügyi és Jogi Bizottság határozza meg.

(4) Ha a befogadott személy a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, cserehelyiségre való igény nélkül köteles a helyiséget elhagyni.

(1) Helyiség csak a Pénzügyi és Jogi Bizottság engedélyével adható albérletbe.

a) a Pénzügyi és Jogi Bizottság által meghatározott, a helyiség bérleti díjának legalább kétszeres, és legfeljebb tízszeres összegének megfelelő bérleti díj fizetésének vállalása,

b) az albérlőnek teljes bizonyító erejű magánokiratban történő nyilatkozata arról, hogy az albérlet, de legkésőbb a bérlő szerződésének bármilyen okból történő megszűnésekor minden elhelyezési igény nélkül kiüríti a helyiséget, és a bérbeadó tulajdonossal szemben semmiféle további igényt nem támaszt.

(3) A helyiség más jogcímen történt használatra (üzemeltetésre) átengedéséhez hozzájárulni nem lehet.

(4) A 47. § (3) bekezdés e) pontja szerinti helyiség bérlet határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig bejegyzés alapján közhasznú, kiemelten közhasznú tevékenység fennállásának időtartamáig szól. A bérlet megszüntetéséről, ha azt a megállapodás nem tartalmazza a polgármester javaslatára a Pénzügyi és Jogi Bizottság dönt.

(1) Helyiség bérleti joga kizárólag a bérbeadó hozzájárulása mellett ruházható át másra vagy cserélhető el.

(2) A bérbeadói hozzájárulást a Pénzügyi és Jogi Bizottság javaslata alapján a polgármester adja meg.

(3) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérleti jog átruházására vagy cseréjére vonatkozó megállapodás tartalmazza:

a) a helyiség fekvési helyét (település, kerület, helyrajzi szám, utca, házszám), alapterületét, az addig fizetett bérleti díjat,

b) a bérleti jogot megszerző által folytatni kívánt tevékenység megjelölését,

c) az új bérlő adatait, nyilatkozatát arról, hogy a Pénzügyi és Jogi Bizottság által meghatározott bérleti díj tekintetében a bérleti szerződést közös megegyezéssel módosítja,

d) az új bérlő nyilatkozatát arról, hogy tudomásul veszi azt a tényt, hogy a bérleti jog cseréjéről ill. átruházásáról szóló megállapodás nem jogosítja fel a bérleti szerződésnek a más célú felhasználásra szóló módosítására, melyhez a bérbeadó engedélye szükséges,

e) mindkét fél nyilatkozatát arról, hogy az Önkormányzattal szemben fennálló köztartozásuk és bérleti díj tartozásuk nincs,

f) az új bérlő nyilatkozatát arról, hogy a helyiséget addig nem veheti birtokba, amíg a bérbeadói hozzájárulást be nem szerezte.

g) a bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a bérleti jogot átadó a bérleményben legalább egy éves rendeltetésszerinti működést, a bejelentett, vagy módosított tevékenységi körben bizonyítani tudjon.

(4) A 47. § (3) bekezdés e) pontja szerint bérbeadott helyiségek használatának megosztása csak a fenti pontban felsorolt szervezetek számára lehetséges a döntéshozó külön határozata alapján.

(5) Bérleti jog átadása és cseréje esetén az új bérlőnek is teljesíteni kell, az e rendelet 48. § (1) bekezdése szerinti igénybevételi díj megfizetését.

Bérleti jog cseréje esetén az új bérlőnek 5 havi, bérleti jog átadása esetén az új bérlőnek 10 havi bérleti díjnak megfelelő igénybevételi díjat kell megfizetnie.

(2)

A bérlő által a helyiségben folytatott tevékenységet módosítani csak a Pénzügyi és Jogi Bizottság engedélyével lehet.

(2) E rendelet 41. § (1) bekezdése, valamint az Ltv. 24. § (1) bekezdése alapján a helyiségbérletet fel lehet mondani.

(3) A bérleti szerződés akkor is megszűnik, ha:

a) a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formájában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik;

b) a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt a bérlő visszaadta.

(4) A felmondási jogot a bérbeadó vagy a polgármester erre irányuló nyilatkozata alapján a megbízott vagyonkezelő gyakorolja.

(5) Bérbeadó kezdeményezésére a bérlő és a bérbe adó megállapodhatnak abban, hogy a bérleti jogviszony megszűnése mellett a bérlő részére másik helyiséget és/vagy pénzbeli térítést biztosít a bérbeadó.

(6)

(7)

(1) A bérbeadó és a kezelő – a Ltv. és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítására, megtagadására, a bérbeadói hozzájárulás megadásához szükséges döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2) A polgármester utasításban rendelkezik arról, hogy az önkormányzati lakás és a helyiséggazdálkodással kapcsolatosan a Polgármesteri Hivatal milyen nyilvántartásokat köteles a vezetni.

(3) A bérbeadó, valamint a kezelő a bérlő adatait a követelés behajtása végett, vagy a követelés értékesítése céljából követeléskezelő cégnek kiadhatja.

(1) Az e rendelet szerinti kérelmeknek a Polgármesteri Hivatalba való beérkezésétől számított 30 napon belül tájékoztatni kell az ügyfelet az általa kezdeményezett eljárás szabályairól, az ügyben hatáskörrel rendelkező szervről, vagy személyről és a várható ügyintézési időről.

(2) A bérbeadó a lakás jogviszonyváltozására irányuló kérelmet -a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel- elutasítja, ha a bérlő/használó a bérleti/használati díjjal vagy a használattal kapcsolatos közüzemi díjjal tartozik.

(2a) A bérbeadó a jogviszony változásra irányuló kérelmet elfogadhatja, ha a kérelmező

a) a (2) bekezdésben foglalt tartozások törlesztésére megállapodást kötött, és azok időarányos teljesítését igazolja, vagy

b) a tartozások rendezése érdekében adósságkezelési támogatást igényelt, és azt az adósságkezelő befogadta és igazolja.

(3) A kezelő egyezséget köthet a rendelet szerinti bérleti díjak teljesülése érdekében:

a) az e rendelet 41. §-ának (2) bekezdése szerinti módon,

b) bíróság előtti eljárásban.

(4) A kezelő kezdeményezéssel élhet a polgármester felé a 41. § (1) bekezdés a) pontja alapján történt felmondás visszavonására, amennyiben a bérlő a tartozását a felmondási időn belül maradéktalanul kiegyenlíti.

(5) Amennyiben a bérlő a felmondási időn túl egyenlíti ki a tartozását, akkor a lakás határozott időre történő bérbeadásáról a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság dönt.

(6)

1./ Szociális bérlakás: változó komfortfokozatú, önkormányzati tulajdonú bérlakás, melyet az e rendelet 4/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott jövedelmi és vagyoni helyzetben élők kaphatnak e rendeletben szabályozott jogcímeken.

2./ Piaci bérlakás: önkormányzati tulajdonú, összkomfortos, vagy komfortos lakás, amiben legalább egy lakószoba nagysága a 12 m2-t meghaladja, van benne főző, fürdő helyiség és WC, közművesített, melegvíz ellátással és központi, vagy egyedi fűtésmóddal. A lakhatási szolgáltatások színvonala miatt lakbére a mindenkori piaci lakbérrel egyenlő.

4./ Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenesági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.

5./ A 7. § (1) bekezdés d) pontjában említett vagyont akkor kell jelentős értékűnek tekinteni, ha annak értéke a tíz millió forintot meghaladja.

6./ Kényszerbérletnek minősül: az állampolgárok tulajdonában álló lakásra:

a) hatósági kiutalás alapján, valamint az állampolgárok tulajdonában álló lakásra 1953. április 1. előtt, bármilyen jogcímen létrejött lakásbérlet.

b) az Ltv. módosításáról szóló 1997. évi LVII. tv. hatályba lépésének időpontja után jogerős bírósági ítélettel megállapított kényszerbérleti jogviszony.

7./ Egyenesági a rokonság: azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.

8./ Az egy főre jutó havi nettó jövedelem számításánál a kérelem benyújtását megelőző utolsó három havi jövedelmet kell figyelembe venni.

9./ Jogkövető magatartásnak az minősül, ha a bérlő a szerződésben foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz.

10./ A 15. § (1) b) pontjában meghatározott összegen a volt bérlőnek ténylegesen kifizetett összeget kell érteni, ez a bérleten fennálló tartozás esetén a pénzbeli térítés mértékének a tartozással csökkentett összege.

11./ A 48. § (5) bekezdésében említett kiszolgáló helyiség: az ingatlanhoz vagy helyiséghez tartozó kert, udvar, pince, melléképület, tároló, amennyiben annak használatára az alaptevékenység végzéséhez közvetlenül nincs szükség.

(1) E rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba.

Elfogadta a Képviselő-testület 2007. június 20-i ülése, hatályos 2007. június 25-től

[143] Hatályon kívül helyezte a 27/2007. (XII. 21.) ök. rendelet 17. §-a, hatályos 2008. január 1-től.