Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Kereki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2004. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó szabályokról1

2004.12.21.

2004-12-21-tól

Kereki Község Önkormányzatának Képviselő -testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló, módosított 1993. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján, az önkormányzati tulajdonban álló lakások bérletére, a lakásbérleti szerződés tartalmára, megszűnésére, a következő rendeletet alkotja:

1. § A RENDELET HATÁLYA

A rendelet hatálya kiterjed:
· az önkormányzati tulajdonú lakásokra,
· a lakáshoz juttatásnak rendjére és a lakásigénylés elbírálására,
· az önkormányzati lakások bérletére,
· önkormányzati lakások bérleti jogviszonyáról való lemondásáért járó pénzbeli térítésre,
· az önkormányzati tulajdonban álló lakások és házingatlanok elidegenítésére.

2. § A DÖNTÉSHOZATAL FÓRUMRENDSZERE

1. A rendelet vonatkozásában a bérbeadói feladatokat a képviselő -testület látja el.

3. § A LAKÁSOK ELOSZTÁSA

Az 1. § -ban felsorolt lakások felhasználásáról a képviselő -testület dönt.

4. §

1. A szerződéskötés feltételei
Önkormányzati lakásra az e rendeletben meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni.

5. §

2. A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei
1. Az igénylő önkormányzati bérlakás juttatására akkor jogosult szociális jelleggel, ha az igénylő és a családjához tartozó bármely személy, aki a lakásigényét vele együtt kívánja kielégíteni ( továbbiakban: az igénylő és családja ), jelentősebb vagyonnal nem rendelkezik és a családban az 1 főre jutó ( nettó ) jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj kétszeresét, gyermektelen fiatal házaspár, gyermekét egyedül nevelő szülő, továbbá a kizárólag nyugdíjból élő, mozgáskorlátozott és volt állami gondozott esetében a mindenkori öregségi nyugdíj másfélszeresét nem haladja meg.
2.
a. Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából jelentősebb vagyon az 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon;
b. A havi jövedelem számítása szempontjából az 1993. évi III. tv. 4. § (1) bek. a) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
3. Jövedelmi és vagyoni viszonyaiktól függetlenül önkormányzati bérlakáshoz juttathatók:
a. akik lakásuk kisajátítása, vagy bármely közérdekű célból történő igénybevétele folytán cserelakásra nem tartanak igényt, de ingatlanvásárlás vagy építés miatt átmeneti elhelyezést kérnek;
b. akik önkormányzati bérlakásuk visszaadása ellenében kisebb szobaszámú lakást kérnek.

6. §

1. A szociálisan rászorulók részére a lakás határozott időre, maximum 5 évre juttatható, a bérlet meghosszabbítható.
2. A határozott idő eltelte után a bérlő köteles a lakást beköltözhető, kiürített állapotban az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. Elhelyezésre igényt nem tarthat.
3. Amennyiben a bérlő a határozott idő eltelte előtt saját tulajdonú lakáshoz, vagy ezzel egyenértékű vagyonhoz jut, köteles a szerzéstől számított 30 napon belül bérleményét az önkormányzatnak visszaadni.

7. §

3. Munkaviszonyhoz, szolgálati viszonyhoz kötött bérlakáshoz juttatás rendje
1. Munkaviszonyhoz, szolgálati viszonyhoz kötött bérlakáshoz a Polgármesteri Hivatalnál, a képviselő -testület intézményeinél közszolgálati vagy közalkalmazotti viszonyban álló sze-mélyeknek, valamint a rendőrség helyi őrsénél szolgálatot teljesítő személyeknek bérbe a-dott lakás.
2. A bérbeadásnál figyelembe kell venni a dolgozó:
a. lakáskörülményeit,
b. lakásigényének mértékét,
c. munkavégzését,
d. jövedelmi és vagyoni helyzetét, szociális körülményeit,
e. családi viszonyait.
3. A bérbeadásnál előnyben kell részesíteni azt a dolgozót, aki:
a. jelenlegi munkahelyén öt éves, vagy ennél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik,
b. kettő vagy ennél több gyermeket nevel,
c. gyermekét ( gyermekeit ) egyedül neveli,
d. alacsony jövedelmű,
e. munkáját kimagasló színvonalon látja el.
4. Az elhelyezés csak határozott időre - maximum öt évig terjedő időre - szólhat, melynek le-járta után - meghosszabbítás esetét kivéve - a bérlő köteles elhelyezési igény nélkül a lakást elhagyni.
5. A szolgálati lakás iránti kérelmet az igénylőnek - munkahelyi vezetőjének véleményével együtt - a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.
6. Szolgálati lakáshoz jutásról a képviselő –testület dönt.
7. A dolgozó munkaviszonya megszűnését követő 30 napon belül köteles a szolgálati lakást beköltözhető, kiürített állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

8. §

4. A lakásigény mértéke
1. A lakásigény mértékét e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
2. Az igénylővel együttlakó különböző korú és nemű személyek részére a lakásigény mértékét legfeljebb egy szobával meghaladó szobaszámú lakás akkor biztosítható, ha azt a 12 évet betöltött és különnemű hozzátartozó, vagy egészségügyi ok igazolja. Az ilyen igény fél szobával is kielégíthető.

9. §

5. A lakásigénylés
1. Lakásigénylést a Polgármesteri Hivatalhoz, e rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott lakásigénylő lapon lehet benyújtani.
2. A Polgármesteri Hivatal a lakásigénylő lap adatainak valódiságát, az igénylő körülményeit, jövedelmi és vagyoni viszonyait a lakásigény benyújtását követő 30 napon belül, majd a lakásigény kielégítéséig folyamatosan ellenőrzi.

10. §

6. A lakásigények kielégítése
A lakásigények kielégítése sorrendjének megállapításánál elsőbbségben kell részesíteni:
a. a családosokat az egyedülállókkal szemben,
b. a nagycsaládosokat a kisebb létszámú családokkal szemben,
c. a gyermeküket egyedül nevelő szülőket,
d. a zsúfolt körülmények között élőket,
e. az egészségre ártalmas körülmények között élőket,
f. az azonos csoportba tartozók közül azokat, akiknek igénylését előbb vették nyilvántartásba,
g. a nyugdíjból és a szociális támogatásból élőket,
h. a lakáscsere igénylőket,
i. volt állami gondozottat.

11. § ÖNKORMÁNYZATI LAKÁS NEM LAKÁS CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁSA

Önkormányzati lakást nem lakás céljára csak a képviselő -testület egyedi döntése alapján lehet bérbe adni, hasznosítani.

12. § BÉRLŐTÁRSI SZERZŐDÉS

Önkormányzati bérlakásra alanyi jogon bérlőtársi szerződés csak a bérbeadó írásbeli hozzájáru-lásával köthet.

13. § A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A Ltv. 10. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatok teljesítésére a bérlő és a bérbeadó eseti, írásbeli megállapodása irányadó.

14. § A Ltv. 13. § (1) bekezdésében foglaltak elvégzéséről a bérlő köteles gondoskodni.

15. § A Ltv. 9. § (1), 15. § (1), 17. § (2) és 18. § (1) bekezdésében foglaltak esetében a bérbeadó és a bérlő eseti írásbeli megállapodása irányadó.

16. § JOGCÍM NÉLKÜLI LAKÁSHASZNÁLAT

A jogcím nélküli lakáshasználó esetében a lakás használati díja
1. a lakbér kétszeres összege, amennyiben a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap eltelt és a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt,
2. a lakbér háromszoros összege, amennyiben a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 12 hónap eltelt és a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt.

17. § A BEFOGADÁS

1. A bérlő képviselő -testületi hozzájárulással önkormányzati lakásába befogadhatja élettársát, oldalági rokonát, gyermeke házastársát.
· a képviselő -testület írásos hozzájárulása alapján,
· feltéve, hogy sem a bérlő, sem a befogadott Kereki településen saját tulajdonú lakó- vagy üdülőingatlannal nem rendelkezik.
·
2. Az (1) bekezdés alapján befogadott személyek a bérleti jogviszony megszűnése esetén elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

18. § A TARTÁSI SZERZŐDÉS

1. A bérlő a Ltv. 22. § (1) bekezdésében foglalt szerződést a képviselő -testület hozzájárulásával kötheti meg.

2. Feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti jogviszony esetén a szerződéshez hozzájárulni nem le-het.

3. A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja abban az esetben is, ha a Polgármesteri Hivatal a tartást a bérlő részére szociális rendelete terhére biztosítja.

19. § A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

1. A Ltv. 23. § (3) bekezdésében foglalt pénzbeli térítés mértéke az adott lakás mindenkori havi lakbérének
4 -szerese legalább 2 éves lakásbérlet fennállása esetén,
10 -szerese legalább 5 éves lakásbérlet fennállása esetén,
20 -szorosa legalább 10 éves lakásbérlet fennállása esetén,
50 -szerese legalább 20 éves lakásbérlet fennállása esetén.
2. Ha a bérlő önkormányzati bérlakásra fennálló határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára mond le és másik bérlakást nem kér, illetve nem kap, a pénzbeli térítés mértéke az (1) bekezdés szerint alakul.

20. § A Ltv. 23. § (4) bekezdése esetén az önkormányzat a lakásigény mértékének megfelelő, legalább komfort nélküli lakást köteles maximum a helyreállításig biztosítani.

21. §

1. A Ltv. 27. § (2) bekezdésében foglalt pénzbeli térítés mértékénél a 19. § (1) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A fizetés feltételeit a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg.
2. Az (1) bekezdésnél nagyobb összegű térítést a képviselő -testület eseti döntéssel állapíthat meg.

22. §

1. Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakásra cserélhető.
2. Határozott időre ( szociális jelleggel ) juttatott lakás bérleti joga nem cserélhető el.

23. § A Ltv. 31. § (1) bekezdésben foglalt személyek elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

24. § AZ ALBÉRLET

1. Önkormányzati lakás albérletbe adásához akkor lehet hozzájárulni, ha az a bérlő szociális helyzete miatt szükséges és a bérlő kisebb szobaszámú lakáskérelmét az önkormányzat 1 év alatt nem elégítette ki. A rászorultság tekintetében a szociális rendelet rendelkezései az irányadók.

2. Határozott időre, szociális jelleggel bérbe adott lakás, valamint a szolgálati lakás albérletbe nem adható.

25. § AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK LAKBÉRÉNEK MÉRTÉKE

1. A havi lakbér mértékét a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
2. Önkormányzati lakbértámogatásra az a bérlő jogosult, akinek a családjában a havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 200 % -t.
3. A lakbér támogatás mértéke:
· ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 150 % -nak megfelelő összeget, akkor 30 %,
· ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíjminimum 150 % -t, de nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 200 % -nak megfelelő összeget, akkor 20 %,
· munkaviszonyhoz, szolgáltai viszonyhoz kötötten bérbeadott lakás esetében a bérlő anyagi, szociális, jövedelmi és egyéb viszonyait figyelembe véve a lakbér 30 % -áig terjedhet a lakbértámogatás mértéke.
4. Támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
5. A támogatást a kérelmező az önkormányzattól igényelheti, mellékelve családtagoknak a kérelem benyújtását megelőző ½ évre vonatkozó jövedelemigazolását.
6. A lakbértámogatást folyósító önkormányzat a megállapított pénzbeli támogatást közvetlenül a lakbér beszedésére jogosult szervezet részére folyósítja.
7. A támogatást a kérelem benyújtását követő hónaptól 12 hónapon keresztül, havonta előre kell folyósítani.
8. A támogatási idő eltelte után a támogatás ismételten igényelhető, ha a család jövedelmi, vagyoni viszonyai azt változatlanul indokolják.

26. § A KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA

A Ltv. 35. § (2) bekezdésében foglalt külön szolgáltatás díját a képviselő -testület a helyiség bérbeadásával egy időben határozza meg.

27. § A HELYISÉGEK BÉRBEADÁSÁNAK SZABÁLYAI

Az önkormányzati helyiség bérbeadásáról a képviselő -testület egyedileg dönt a vagyonrende-letben foglaltak megtartásával.

28. § Az Ltv. 42. § (2) bekezdésében foglalt önkormányzati hozzájárulás akkor adható, ha a csere vagy a bérleti jog átruházása a település érdekét szolgálja, hiányszolgáltatás teljesítésére irányul. A települési érdek illetőleg hiányszolgáltatás megállapítása tárgyában a képviselő-testület külön határozattal dönt.

29. § A LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

1. Önkormányzati lakások elidegenítésének feltételei
1. Ha a házingatlant a Ltv. 45. §, ill. 49. § -ban említett magánszemélyek vásárolják meg a vé-telár a helyi forgalmi érték teljes összegének 80 % -a, ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben kiegyenlíti.
2. a) 100 % -a részletfizetés esetén,
a. Az a) pontban megállapított vételár 10 % -át a szerződés megkötésekor egy összegben
b. kell befizetni. A teljes vételár befizetésére legfeljebb 25 évre részletfizetési kedvezményt kell biztosítani, a vevő kérelme alapján,
c. A vevőt a megállapodás megkötésétől számított második év végéig kamatfizetési kötelezettség nem terheli. E határidőt követő időszakra a 10 % kamatot kell az adásvé-teli szerződésben kikötni,
d. Az ingatlan megterheléséhez a polgármester, elidegenítéséhez a képviselő -testület hozzájárulása szükséges,
e. Ha a vevő a szerződés megkötésekor a vételár 10 % -át meghaladó fizetést teljesít, őt a többletfizetés után 10 % árengedmény illeti meg,
f. A vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő kiegyenlítése ( rendkívüli törlesz-tés ) esetén a vevő részére fennálló tartozásból 10 % engedményt kell adni,
g. Az árengedményt, illetve a vételárhátralékra adott engedményt - amennyiben a vevő a szerződés feltételeit megszegi - vissza kell téríteni. A megtérítés alól rendkívüli esetben a képviselő -testület adhat felmentést.
3. Versenytárgyalás útján kell értékesíteni az ingatlant, amennyiben azt nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg. A versenytárgyalásnál az induló ár a helyi forgalmi érték 100 % -a.
4. A munkaviszonyhoz, szolgálati viszonyhoz kötődően bérbe adott lakások nem értékesíthe- tőek.

30. §

2. Az önkormányzati tulajdonú helyiségek elidegenítésének feltételei
Az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek elidegenítése esetében a vételár a forgalmi érték 100 % -a, amelyet egyösszegben a szerződés megkötésekor kell megfizetni.

31. § VEGYES RENDELKEZÉSEK

A Ltv. 68. § (1) bekezdésében foglalt lakás akkor megfelelő, ha legalább azonos komfortfokozatú a lemondással érintett lakással és eléri vagy meghaladja a R. foglalt lakásigény mértékének alsó határát.

32. § Ha bérlő pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásbérleti jogviszonyról, másik lakás részére akkor juttatható, ha a kérelmező befizeti a 19. § (2) pontja szerint meghatározott térítési díjat.

33. § Az önkormányzati lakások bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgárok a következő adatokat kötelesek szolgáltatni:

- a kérelmező és vele együtt költöző családtagok neve ( leánykori neve ), születési helye és ideje, anyja neve, személyi száma, lakcíme,
- a kérelmezők jövedelmi és vagyoni viszonyai,
- a kérelmezők lakáskörülményei.

34. § Cserelakásként a rendeletben meghatározott lakásigény -mértékének megfelelő szobaszámú és a kényszerbérleménynek megfelelő komfortfokozatú lakás bérbeadását kell felajánlani.

35. § ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Kereki Község Önkormányzatának 15/2004. ( IV.29. ) számú rendelete. * „E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
Kereki, 2004. december hó 21.
Mellékletek
· 1 melléklet
×

1. melléklet

Lakásbérleti szerződés

2. melléklet

A lakásigény mértéke

3. melléklet

Lakásigénylő lap

4. melléklet

LAKBÉR TÁBLÁZAT
1

Az önkormányzati rendeletet a Kereki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2023. július 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás