Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Balatonboglár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (III. 5.) önkormányzati rendelete

BALATONBOGLÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

2024.07.09.

Balatonboglár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Tervének (a továbbiakban BKÜTT) és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (a továbbiakban BTSZ) szóló 2000 évi CXII számú törvényre, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1)1 [1], 2[2]A rendelet területi hatálya a város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4)3 [3],4[4] A szabályozási terven kötelező, tájékoztató és irányadó szabályozási elemek jelöltek.

(5) A szabályozási tervben:

a.)5[5] kötelező elemnek kell tekinteni:
- a település igazgatási határát
- a meglévő és tervezett belterületi határt
- a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,
- az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait.
- a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, és helyi védelmi szabályokat és kikötéseket.
- az építési vonalat, építési határvonalat, előkertet, építési helyet,
- megszüntető jelet,
- közutat, gyalogutat, kerékpárutat,
- megtartandó és kialakítandó zöldfelületeket,
- beültetési kötelezettséget,
- a telek erdővel fedett részét,
- helyi védelem alatt álló területeket, építményeket, épületeket, védett fasort.
b.)6[6] tájékoztató elemnek kell tekinteni, a más jogszabályokban, előírásokban, magasabb rendű tervekben meghatározottakat, melyek lehatárolására, megváltoztatására csak a lehatárolásukat meghatározó jogszabályok megváltoztatása esetén van lehetőség:
- meglévő külterületi határ;
- műemlék, műemlék telke;
- műemléki környezet;
- régészeti lelőhelyek;
- védőterületek, védőtávolságok, védősávok, Natura 2000 természet-megőrzési terület;
- ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület;
- felszínmozgás veszélyes területek,
- kedvezőtlen talaj adottságú területek.
c.) 6A szabályozási terv irányadó szabályozási eleme
- a telekhatár;
- javasolt telekhatár megszűntetés.
(6) 7 [7]
(7) 8 [8]
(8) 9 [9]
(9) 10 [10] A város közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK előírásai alapján, a helyi parkoló rendelet szerint kell biztosítani.
(10) 11 [11]
(11) 12 [12]
(12) 13 [13]
(14) 14 [14]
(15) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
(16) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
(17) 15 [15]
(18) 16 [16]
(19) A város belterületén az országos és a helyi természetvédelmi területeken valamint az ökologiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető.
(20) 17 [17]
(21) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 2000 évi CXII törvény és az OTÉK valamint a vonatkozó rendeletek előírásait kell figyelembe venni, illetve az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni.
(22) 18 [18]
(23) 19 [19]
(24) 20 [20]
(25) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.
(26) A város beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületeken engedélyezhető. A további területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembe vétele mellett terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el oly módon, hogy a telekre előírt beépítettség nem növelhető.
(27) 21
(28) 22 [21]
(29) 23 [22]
(30) 24 [23] A vízparti rehabilitációs szabályozással érintett területen meghatározott építési határvonalon részben vagy egészben kívül eső, a közhiteles alaptérképen is feltüntetett, illetve szerkezet-kész állapotban lévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, hőszigetelhetők és burkolhatók,- maximálisan 30 cm vastagságban,- akkor is, ha az építési helyen kívüli területre átnyúlnak.
(31) 25 [24]
(32) 26
(33) 27
(34) 25 A gazdasági terület kivételével város belterületén szélerőmű, illetve 6,0 m-nél magasabb szélkerék nem létesíthető. A gazdasági területen és külterületen legfeljebb 10 m magas szélkerék létesíthető a telek beépíthető területén.
(35) 28 A helyi építési szabályzatban előírt építménymagasságot meghaladó építmények építménymagassága, az épület felújítása, bővítése, korszerűsítése rekonstrukciója, során megtartható. Az épület teljes lebontása esetén az új épület építménymagasságát az építési övezetre vonatkozó előírások szerint kell biztosítani.
(36) 29 Azoknál az építési övezeteknél, ahol az építési övezeti előírásokban a kialakítható legkisebb telekméretre vonatkozóan „Nem osztható” szabályozás van előírva, a korlátozást telekhatárrendezés esetén nem kell figyelembe venni, azt csak a telek megosztása esetén kell alkalmazni.

Felszínmozgás-veszélyes és kedvezőtlen talajadottságú területekre vonatkozó előírások30[26]

1/A. § (1) A felszínmozgás-veszélyes területeket a szabályozási tervek lehatárolják. Ezeken a területeken:

E szakasz alkalmazásában:
a) kőzettér a terepszint alatt elhelyezkedő szilárd állapotú ásványi nyersanyagokból álló kőzetek összessége, a Föld kérgének felszínhez közeli sávja, melyet talaj takarhat.
b) kőzetfal olyan közel függőleges „falszerű” képződmény, ahol a kőzetteret alkotó rétegek sorrendisége és időbelisége követhető, a falat alkotó egyes rétegek települési viszonyai és aktuális állaga megállapítható.
(2) A felszínmozgás veszélyes területeken:
a.) az olyan építési tevékenység, telekalakítás, melynek során az építési hely 15o-nál meredekebb lejtőre vagy mesterséges teraszra kerül nem engedélyezhető;
b.) 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfal közvetlen előterébe (a kőzetfal lábvonalától számított 5 m széles sávon belül) építmény nem építhető, kivéve a kőzetfal megtámasztását szolgáló támfal és tereplépcső;
c.) a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület és a nyitott kőzetfal lábvonala közötti távolságnak minimum 5 méternek, de legalább az övezeti előírásokban meghatározott építménymagasságnak kell, lennie;
d.) a területen szikkasztás, koncentrált víznyeletés még ideiglenesen sem folytatható, öntözéses műveléssel járó területhasznosítás tilos;
e.) a felszíni vizek szakszerű elvezetéséről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. Az építési engedélyezési eljárás során igazolni kell a felszíni vizek befogadóig történő erózió,- és akadálymentes elvezetésének megoldását, a vízelvezető nyomvonalának és szelvény méretének a helyszínrajzon történő feltüntetésével;
f.) az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi elvárásainak megfelelő talajvizsgálati jelentést kell készíteni, a jogszabályban előírtakon túl akkor is, ha az építési tevékenység:
g.a.) az érintett telek teljes alapterületének 50 %-át meghaladóan, 2 m-nél nagyobb vastagsággal, véglegesen megváltoztatásra kerül (bevágás, feltöltés);
g.b.) a terepalakítás olyan mértékű, hogy 2 vagy több, egyenként 2 m-es magasságot elérő vagy meghaladó, továbbá a telek teljes szélességében építendő terasz (tereplépcső) kialakítására kerül sor;
g.c.) 10 m-nél nagyobb szintkülönbséggel létesülő teraszosítás, függetlenül a teraszok számától és a közvetlenül szomszédos tereplépcsők közötti magasság különbségektől;
g.d.) a bevágással létesülő építési helyen, ha 4 m-nél nagyobb vastagsággal kerül eltávolításra a kőzettér és az építés keretében megnyitásra került felület lejtőszöge a 60°-ot meghaladja.
(3) Nem adható meg a használatbavételi engedély ha:
- rendezetlen a felszíni vizek elvezetése,
- nem épült meg az építés során függő helyzetbe jutott földtömegeket megtámasztó műtárgy.
(4) A bontás engedélyezése iránti kérelemben be kell mutatni, hogy a bontási tevékenység:
- nem vezet a megtámasztó funkció megszűnéséhez a felszínmozgásos jelenségek kialakulásához;
- az építmény elbontása következtében keletkezik-e olyan instabilitás, mely veszélyhelyzetet okoz.
(5) Ha az elbontandó építmény 2 m-es magassággal vagy ennél nagyobb mértékben közvetlenül érintkezik a kőzetfallal, akkor a bontási engedély iránti kérelemben be kell mutatni a nyitott kőzetfal megtámasztásának vagy lefedésének megoldását.
(6) A bontási területen olyan terepfelszínt kell visszahagyni, amely eleget tesz a rendezett felszíni vízelvezetés kívánalmainak.
(7) A 4 m-nél nagyobb magasságú vagy azt meghaladó és létével földtömeget is megtámasztó építmények elbontásához olyan talajvizsgálati jelentést (geotechnikai szakvélemény) kell a kérelemhez csatolni, amely tartalmazza, hogy:
- a bontás következményeként nem alakulhat ki mozgás az érintett területen és annak közvetlen környezetében,
- részletezi, egyedi paraméterek megadásával igazolja, hogy a bontási tevékenység során, – a kötelezően elvégezendő munkálatokkal, – biztosított marad a továbbiakban is a terület állékonysága.
(8) A kedvezőtlen talajadottságú területeket a szabályozási terv jelöli. Ezeken a területeken a talajok teherbírása beépítésre alkalmatlan.
II. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás.31[27]

2. §

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek

3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A város területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

- Kisvárosias lakóterület (Lk)
- Kertvárosias lakóterület (Lke)
- Falusias lakóterület (Lf)
(3) 32 [28] A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv és a lakóterületek részletes előírásai tartalmazzák.
(4) 33 [29] A lakóterületeken az oldalkert legkisebb szélessége szabadon álló és ikres beépítési mód esetén az adott övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság felénél oldalhatáron álló beépítési mód esetén 4 méternél kisebb nem lehet.
(5) 34 [30] Teleknyúlvánnyal határos telek teleknyúlvány melletti, oldalkertje 3 méternél kisebb nem lehet.
(6) 35 [31]
(7) 36 [32]
(8) 37 [33] Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, a legalább 20 méter széles telken, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető úgy, hogy.
(9) 38 [34]
(10) 39 [35] A lakótelkeken a hátsókert legkisebb méretét az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásai alapján kell biztosítani. A Liszt Ferenc utcában ettől eltérően,- a kialakult állapotra tekintettel,- a hátsókert minimális mérete 3 méterig csökkenthető.

Kisvárosias lakóterület

4. § (1)40 [36][41] A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lk" A szabályozási terven Lk1-Lk10 és Lk12- Lk13 valamint Lk11* jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírását a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható telekszélesség min. m

kialakítható
telekmélység min. m

Lk1

SZ

7,5

30

700

Lk2

IKR

6,0

60

350

Lk3

CS

6,0

60

350

Lk4

O

5,0

30

600

Lk5

SZ

5,0

30

700

Lk6

SZ

5,0

35

450

18

25

Lk7

CS

6,0

55

350

Lk8

SZ

6,0

25

700

Lk9

O

6,0

30

400

Lk10

Z

6,0

4042[37]

400

Lk11*

SZ

9,0

40

4000

Lk12

SZ

6,0

40

400

K

K

Lk13

SZ

6,0

35

550

*Tömbtelkes beépítés. A határértékek a tömbtelek egészére vonatkoznak.
beépítési módok: SZ szabadonálló, O oldalhatáros, IKR ikres, Cs csoportházas
(2) A legkisebb építménymagasság: egy szint
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a
(4) A területen lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari létesítmény és kivételesen elhelyezhető: szálláshely szolgáló épület, igazgatási épület, termelő kertészeti építmény és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) 43 [38] Melléképítmények az OTÉK- ban felsoroltak helyezhetők el a siló, az ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló, valamint szélkerék, antenna oszlop, trágyatároló kivételével.
(6) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

Kertvárosias lakóterület

5. §44 (1)45 A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". A szabályozási terven Lke1-Lke14 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

a) Lke1 övezet : Beépítési mód: O, Építmény magasság max 5,0 m, Beépítettség max 30%, Kialakítható legkisebb telekméret 550 m2

b) Lke2 övezet : Beépítési mód: SZ, Építmény magasság max 5,0 m, Beépítettség max 30%, Kialakítható legkisebb telekméret 450m2

c) Lke3 övezet : Beépítési mód: O, Építmény magasság max 5,0 m, Beépítettség max 30%, Kialakítható legkisebb telekméret 450m2

d) Lke4 övezet : Beépítési mód: SZ, Építmény magasság max 4,5 m, Beépítettség max 30%, Kialakítható legkisebb telekméret 550m2

e) Lke5 övezet : Beépítési mód: O, Építmény magasság max 5,0 m, Beépítettség max 30%, Kialakítható legkisebb telekméret 400m2

f) Lke6 övezet : Beépítési mód: O, Építmény magasság max 5,0 m, Beépítettség max 30%, Kialakítható legkisebb telekméret 700m2

g) Lke7 övezet : Beépítési mód: SZ, Építmény magasság max 5,0 m, Beépítettség max 30%, Kialakítható legkisebb telekméret 700m2

h) Lke8 övezet : Beépítési mód: Z, Építmény magasság max 4,5 m, Beépítettség max 40%, Kialakítható legkisebb telekméret 400m2

i) Lke9 övezet : Beépítési mód: SZ, Építmény magasság max 5,0 m, Beépítettség max 25%, Kialakítható legkisebb telekméret 700m2, Kialakítható telekszélesség: 18m, Kialakítható telekmélység 45m

j) Lke10 övezet : Beépítési mód: O, Építmény magasság max 5,0 m, Beépítettség max 30%, Kialakítható legkisebb telekméret 700m2, Kialakítható telekszélesség: 16m, Kialakítható telekmélység 35m

k) Lke11 övezet : Beépítési mód: IKR, Építmény magasság max 5,0 m, Beépítettség max 30%, Kialakítható legkisebb telekméret 400m2,

l) Lke12 övezet : Beépítési mód: O, Építmény magasság max 5,0 m, Beépítettség max 30%, Kialakítható legkisebb telekméret 550m2, Kialakítható telekszélesség 15m, Kialakítható telekmélység 35m

m) Lke13 övezet : Beépítési mód: SZ, Építmény magasság max 6,0 m, Beépítettség max 30%, Kialakítható legkisebb telekméret 550m2

n) Lke14 övezet : Beépítési mód: O, Építmény magasság max 5,0 m, Beépítettség max 30%, Kialakítható legkisebb telekméret 330m2

(2) A legkisebb építménymagasság: egy szint

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a.

(4)46 [40]

(5)47 [41] A területen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivételesen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épület, sportépítmény, 1 db négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely épület. A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, egyéb közösségi szórakoztató, önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(6)48 [42]

(7) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

Falusias lakóterület

6. § (1)49 [43]A szabályozási terven a lakóterület jele: „Lf”. A szabályozási terven Lf1-Lf6 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépített-ség max %

kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható telekszélesség min. m

kialakítható telekmélység min. m

Lf1

SZ

5,0

25

1200

16

50

Lf2

SZ

5,0

30

18

40

Lf3

SZ

5,0

25

1500

18

60

Lf4

O

5,0

30

900

16

50

Lf5

O

5,0

30

800

Lf6

O

5,0

30

600

beépítési módok: SZ szabadonálló, O oldalhatáros
(2) 50 [44]
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 40 % -a.
(4) A területen elhelyezhető lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, sportépítmény.
(5) 51 [45]
(6) A területet teljes közművel kell ellátni.
(7) 52 [46]

Vegyes terület

7. § (1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A város területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:

- Településközpont vegyes terület (Vt)
- Központi vegyes (Vk)
(3) A területeket teljes közművel kell ellátni.
(4) 53 [47]

Településközpont vegyes terület

8. § (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)54 [48] (55)[56] A szabályozási terven a terület jele: "Vt". A szabályozási terven Vt1-Vt15 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható telekszélesség min. m

kialakítható telekmélység min. m

Vt1

SZ

7,5

30

1500

30

50

Vt2

SZ

7,5

30

1000

Vt3

SZ

5,0

35

700

30

25

Vt4

SZ

6,0

35

650

Vt5

SZ

5,0

35

600

Vt6

SZ

7,5

35

450

Vt7

SZ

5,0

40

450

Vt8

Z

6,0

40

450

Vt9

SZ

6,0

40

Nem osztható

Vt10

SZ

5,0

25

800

20

40

Vt11

SZ

9,0

60

450

Vt12

Z

10,5

80

120

Vt13 57[49]

O

6,0

35

650

Vt 14

SZ

6,0

40

Nem osztható

Vt 15 (58)

SZ

6,5

30

600

beépítési módok: SZ szabadonálló, Z zártsorú
(3) A legkisebb építménymagasság: egy szint
(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 10 %-a
(5) 59 [50] A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény helyezhető el. A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, egyéb közösségi szórakoztató, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(6) 60 [51] A Vt 12 jelű építési övezetben az utcai határvonalon kerítés nem építhető.
(7) 61 A Vt 15 építési övezetben az Üü (üdülőházas) területen megengedett környezeti határértékeket kell betartani. Az építési övezetben az (5) bekezdésben megengedett építmények közül csak lakó-, igazgatási- egyházi-, egészségügyi- és szociális épület helyezhető el.

Központi vegyes terület.

9. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2)62 [52] A szabályozási terven a terület jele: "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk11 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható telekszélesség min. m

kialakítható telekmélység min. m

Vk1

SZ

7,5

30

2000

35

50

Vk2

SZ

7,5

30

Nem osztható

Vk3

SZ

5,0

30

1200

Vk4

SZ

6,0

40

Nem osztható

Vk5

SZ

K

40

Nem osztható

Vk6

SZ

6,0

40

600

Vk7

SZ

6,0

40

600

30

20

Vk8

SZ

4,5

40

Nem osztható

Vk9

SZ

9,0

35

2000

Vk10

SZ

5,0

60

Nem osztható

Vk11

SZ

6,0

20

Nem osztható

(3) 63 [53]
(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a
(5) 64 [54] A központi vegyes területen (Vk) igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások építhetők. A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, üzemanyagtöltő és önálló lakóépület.

Gazdasági terület

10. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A város igazgatási területén:

- Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
- Ipari és mezőgazdasági üzemi gazdasági területek (Gip) (Gipm)
kialakítására került sor.
(3) 65 [55]
(4) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.

11. § (1) A területen kereskedelmi, szolgáltató és nem zavaró ipari építmények helyezhetők el

elsősorban. (Gksz).
(2) 66 [56] A szabályozási terven Gksz1-Gksz6 jelű övezetek jelöltek A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület,- a szabályozási terven is jelöltek az alábbiak szerint:

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépített-ség max %

Kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható telekszélesség min. m

kialakítható telekmélység min. m

Gksz1

SZ

10

40

2000

30

50

Gksz2

O

5,0

40

2000

Gksz3

SZ

6,0

40

600

Gksz4

SZ

6,0

30

2000

25

50

Gksz5

SZ

10,5

50

2000

30

40

Gksz6

SZ

6,0

40

900

20

40
beépítési módok: SZ szabadonálló, O oldalhatáros
(3) 67 [57]
(4) A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 25 %-a.
(5) A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épület és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el.
(6) [68]Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani. A Klapka György utca, Dózsa György és Kórház utca közötti szakaszán,- az utcai telekhatár szélességének 25%-ig, az előkert mérete 1 méterig csökkenthető.
(7) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
(8) 69 [58]Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény (kémény, siló, stb.) magassága meghaladhatja az övezetben meghatározott épületmagasságot, ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges. A technológiai építményekre a megengedett építménymagasság legfeljebb 25 méter lehet.
(9) 56

Ipari és mezőgazdasági üzemi gazdasági terület.

12. §70 (1) Az ipari és mezőgazdasági üzemi gazdasági területek a város külterületén lévő, beépítésre szánt területként jelölt ipari (Gip) és mezőgazdasági üzemi területek (Gipm)

Beépítési előírásuk a következő:
Beépítési mód: szabadon-álló
Építmény magasság legnagyobb: 7,5 m, legkisebb: egy szint
Beépítettség max: 30 %
Telek nagyság minimum: 2.000 m2
Telekszélesség min: 25 m
Telekmélység min: 50 m
(2) 71 [60] A területen történő beépítéseknél az OTÉK-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el valamint állattartó és mezőgazdasági üzemi épületek
(3) A legkisebb zöldfelület a telek 40 %
(4) 72 [61]
(5) Az utak mentén, minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.
(6) 73 [62]
(7) 74 [63]
(8) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
(9) 75 [64] Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény (kémény, siló, stb.) magassága meghaladhatja az övezetben meghatározott épületmagasságot, ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges. A technológiai építményekre a megengedhető építménymagasság legfeljebb 25 méter lehet.
(10) 62

Üdülőterületek

13. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A város területén az alábbi üdülőterületek szabályozására kerül sor:

- Üdülőházas üdülőterület (Üü)
- Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és az üdülőterületek részletes szabályozása tartalmazza.
(4) 76 [65]
(5) 77 [66]
(6) 78 [67] Oldalhatáron álló beépítésű övezetben a legalább 20 méter széles telken, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető úgy, hogy az oldalhatáros beépítésnek megfelelő oldalon az oldalkert legkisebb szélessége 6,0 méter legyen.
(7) 79 [68]
(8) 80 [69]Az üdülőterületeknek a Balaton parttól számított első tömbjében különálló melléképület,- annak funkciójától függetlenül,- nem építhető

Üdülőházas üdülőövezet

14. §81 (1)82 A szabályozási terven az üdülőházas üdülőterület jele: "Üü". A szabályozási terven Üü1-Üü12 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb építménymagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

a) Üü1 övezet: beépítési mód: szabadonálló (SZ), építménymagasság: max. 6,0 m, beépítettség: max 20 %, kialakítható legkisebb telekméret: kialakult (K) , kialakítható telekszélesség: kialakult (K), kialakítható telekmélység: kialakult (K)

b) Üü2 övezet: beépítési mód: szabadonálló (SZ), építménymagasság: max. 7,5 m, beépítettség: max 25 %, kialakítható legkisebb telekméret: 550 m2 , kialakítható telekszélesség: min. 18 m, kialakítható telekmélység: min. 25 m

c) Üü3 övezet: beépítési mód: szabadonálló (SZ), építménymagasság: max. 7,5 m- kialakult (K), beépítettség: max 20 %, kialakítható legkisebb telekméret: 1200 m2 , kialakítható telekszélesség: min. 30 m, kialakítható telekmélység: min. 50 m

d) Üü4 övezet: beépítési mód: szabadonálló (SZ), építménymagasság: max. 7,5 m, beépítettség: max 20 %, kialakítható legkisebb telekméret: 1200 m2

e) Üü5* övezet: beépítési mód: szabadonálló (SZ), építménymagasság: max. 7,5 m, beépítettség: max 20 %, kialakítható legkisebb telekméret: nem osztható. Tömbtelkes beépítés. A határértékek a tömbtelek egészére vonatkoznak.

f) Üü5** övezet: beépítési mód: szabadonálló (SZ), építménymagasság: max. 7,5 m, beépítettség: max 20 %, kialakítható legkisebb telekméret: nem osztható. Tömbtelkes beépítés. A határértékek a tömbtelek egészére vonatkoznak.

g) Üü5*** övezet: beépítési mód: szabadonálló (SZ), építménymagasság: max. 7,5 m, beépítettség: max 20 %, kialakítható legkisebb telekméret: nem osztható. Tömbtelkes beépítés. A határértékek a tömbtelek egészére vonatkoznak.

h) Üü6 övezet: beépítési mód: szabadonálló (SZ), építménymagasság: max. 7,5 m, beépítettség: max 20 %, kialakítható legkisebb telekméret: nem osztható

i) Üü7 övezet: beépítési mód: szabadonálló (SZ), építménymagasság: max. 7,5 m, beépítettség: max 25 %, kialakítható legkisebb telekméret: 1600 m2

j) Üü8 övezet: beépítési mód: szabadonálló (SZ), építménymagasság: max. 7,5 m, beépítettség: max 30 %, kialakítható legkisebb telekméret: 450 m2

k) Üü9 övezet: beépítési mód: szabadonálló (SZ), építménymagasság: max. 6,0 m, beépítettség: max 30 %, kialakítható legkisebb telekméret: nem osztható

l) Üü10 övezet: beépítési mód: szabadonálló (SZ), építménymagasság: max. 7,5 m, beépítettség: max 30 %, kialakítható legkisebb telekméret: nem osztható

m) Üü11 övezet: beépítési mód: szabadonálló (SZ), építménymagasság: max. 6,5 m, beépítettség: max 25 %, kialakítható legkisebb telekméret: 600 m2

n) Üü12 övezet: beépítési mód: szabadonálló (SZ), építménymagasság: max. 5,0 m, beépítettség: max 30 %, kialakítható legkisebb telekméret: 400 m2

(2) A legkisebb építménymagasság: egy szint

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a.

(4)83 Az övezet területén az OTEK- ban szereplő létesitmények, helyezhetők el.

(5) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

(6) Az Üü1 jelű építési övezetben jelölt Üü1-L jelű építési alövezetben az Üü1 jelű építési övezetben meghatározott beépítési paraméterek megtartása mellett lakóépület, vagy lakó rendeltetés is létesíthető.

(7)84 Az Üü5** építési övezetben, a meglévő beépítési paraméterek (építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség) megtartása mellett lakó rendeltetés is létesíthető, a meglévők átminősíthetők.

(8) Az Üü5*** építési övezetben a meglévő beépítési paraméterek (építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség) megtartása mellett lakó rendeltetés is létesíthető, a meglévők - a helyi védett épületek kivételével - átminősíthetők.

Hétvégi házas üdülőterület

15. § (1)85 [76] A szabályozási terven az hétvégi házas üdülőterület jele: "Üh". A szabályozási terven Üh1- Üh8 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható
telekszélesség min. m

kialakítható
telekmélység min. m

Üh1

SZ

5,0

20

600

18

35

Üh2

SZ

5,0

20

550

Üh3

IKR

5,0

20

360

Üh4

O

3,5

20

360

Üh5

SZ

5,0

20

600

Üh6

O

4,5

20

450

15

30

Üh7

SZ

4,5

20

600

Üh8

SZ

4,5

20

550

beépítési módok: SZ szabadon álló, O oldalhatáron álló, IKR ikres
(2) A legkisebb építménymagasság: egy szint
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 60 %-a.
(4) A kialakult területeken beépítés minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén lehetséges.
(5) 86 [77] Az övezet területén az OTEK- ban szereplő létesitmények helyezhetők el.
Legfeljebb kétegységes üdülő építhető egy tömegben.
(6) A területen nem helyezhető el közösségi szórakoztató, kulturális építmény és 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek részére garázs és parkolóhely kialakítás
(7) 87 [78]
(8) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

Különleges területek

16. § (1)88 [79] A különleges területek közé a város területén a temetők (Kt), a kegyeleti parkok (Ktk), közműterület (KÖ), a sportterületek, (Ksp), kempingek (Kkp), kikötő (Kk), a turisztikai fejlesztési terület (KTu.), strandterületek (Kst), a bányaterület (KB),a megújuló energiaforrások céljára kijelölt terület, a különleges mezőgazdasági terület (KMá) a különleges mezőgazdasági terület övezetén belüli védelmi erdő alövezet soroltak. A beépítési előírásokat a szabályozási terv illetve az építési szabályrendelet tartalmazza.

(2)89 [80]A temető (Kt) és a kegyeleti park (Ktk) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A lezárt területeket kegyeleti parkká kell nyilvánítani és e szerint kell kezelni. A beültetési kötelezettséggel érintett területen háromszintes, gyep, cserje-,és lombkorona-szinttel képzett növényzetet kell telepíteni és fenntartani. A beültetési kötelezettséget az ingatlan beépítéséig kell teljesíteni.

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható
legkisebb telekméret m2

Kt

SZ

6

15

Nem osztható

Ktk

SZ

6

15

Nem osztható
(3) 90 [81]A sportterületen (Ksp, Ksp1) a sportolással, illetve a strandolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetők el. A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 40 %-a.
A Ksp1 jelű övezetben az oldalkert minimális mérete terepszint feletti létesítményeknél 5 méter. A terep szint alatti létesítményeknél helyét a szabályozási terv tartalmazza.

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható
legkisebb telekméret m2

Ksp

SZ

10,5

25

Nem osztható

Ksp1

SZ

10,0

25

Nem osztható
(4) 91 [82] A kempingek területén (Kkp) szállásférőhelyek, sportlétesítmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények helyezhetők el. A telek legnagyobb beépítettsége 15 %, a beépítési módja szabadon-álló, az építménymagasság legfeljebb 6,0 m lehet. Meglévő épületeknél a kialakult építménymagasság megtartható, illetve legfeljebb 6,0 m –ig növelhető. Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke a telek területének 70 %. A területet teljes kőzművesítettséggel kell ellátni.
(5) 92 [83] A kikötő területén (Kk) a hajózással és vitorlázással kapcsolatos építmények, valamint vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató építmények helyezhetők el. A területet teljes kőzművesítettséggel kell ellátni.

Övezet jele

Beépítési mód

Épímény magasság
max. m

Beépítettség max %

Kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható
telekszélesség min. m

kialakítható
telekmélység min. m

Kk1

SZ

7,5

10

1200

25

50

Kk2

SZ

6

10

700

30

20
(6) 93 A turisztikai övezetben (KTu) 5 ha-nál nagyobb területek építhetők be, 8 legfeljebb 10%-os beépítettséggel. A megengedhető legnagyobb építménymagasság 7,5 m lehet. Az épületeket szabadon-álló beépítési móddal kell elhelyezni. A telek területének legalább 50 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani. Az M7-es út autópálya 250 méteres védőtávolságán belül épület nem helyezhető el. A területet legalább részleges kőzművesítettséggel kell ellátni. A területen az alábbi funkciójú épületek helyezhetők el:
a) a legeltetést biztosító állatállomány szállásául, a lovas turizmus bázisául szolgáló hagyományos istállóépület;
b) egyéb turisztikai és sportépítmény;
c) kereskedelmi szállásférő-helyek;
d) vendéglátó, szolgáltató-;
e) igazgatási-;
f) kereskedelmi építmény;
g) a tulajdonos, használó és a személyzet részére lakások;
h) esőbeállók 4,5 m-es épületmagassággal;
i) tűzrakóhely;
j) közösségi és vallási épület, építmény.
(7) A különleges területek szabad területeit fásítani kell.
(8) 94 [85] A strandterületeken a strandolás célját szolgáló, valamint a strandoláshoz kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató építmények helyezhetők el. A területet teljes kőzművesítettséggel kell ellátni. beépítési mód: SZ szabadon álló

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható
legkisebb telekméret m2

Kst

SZ

4,5

8

Nem osztható
(9) 95 [86] A bányaterületeken a bánya üzemszerű működésével összefüggő létesítmények, mobiliák helyezhetők el, ideiglenes jelleggel, a bánya működésének időtartamára.
A bánya területére az alábbi beépítési előírásokat kell alkalmazni:

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max.
%

kialakítható
legkisebb telekméret m2

KB

SZ

5

10

1000
beépítési mód: SZ szabadon álló
(10) 82 A különleges mezőgazdasági területbe a volt Gaál kúria és parkja tartozik. A területen meglévő értékes erdőterületet meg kell őrizni, az ingatlanon belüli építési helyeket a szabályozási terv kijelöli. Épületek, csak ennek határain belül helyezhetők el. A területen a vendéglátáshoz, az idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények, szállásférőhelyek, továbbá a tulajdonos, a kezelő és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el. A területet teljes kőzművesítettséggel kell ellátni.

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható
legkisebb telekméret m2

KMá

SZ

5,5

4

30.000

KMá-Ev

a telek nem beépíthető védelmi erdő része

(11) 82A Különleges mezőgazdasági terület övezetének védelmi erdő alövezetében (KMá-Ev) a védelmi erdőterületekre vonatkozó 19/A. § előírásai érvényesek, azzal, az eltéréssel, hogy tulajdonosi és üzemeltetési szempontból a KMá építési övezettel együtt kell kezelni. A területen meglévő értékes faállományt meg kell őrizni.
(12) 96 [87]A közműterületeken a vízellátás, szennyvízelvezetés, elektromos- és gázközmű létesítményei helyezhetők el.
A közműterületekre az alábbi beépítési előírásokat kell alkalmazni:

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max.
%

kialakítható
legkisebb telekméret m2

KÖ

SZ

5

40

150
beépítési mód: SZ szabadon álló
(13) 97 [88]A megújuló energiaforrás céljára kijelölt területen (Kme) 5 MW névleges teljesítményű kiserőmű napkollektorai és a hozzá tartozó transzformátor helyezhető el. A területet részleges kőzművesítettséggel kell ellátni. A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 40 %-a.
A területre az alábbi beépítési előírásokat kell alkalmazni:

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépített-ség max %

Kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható telekszélesség min. m

kialakítható telekmélység min. m

Kme

SZ

4,5

40

1000

20

40
beépítési mód: SZ szabadon álló”

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmű területek

17. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmű)

(2)98 [89] A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK -ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A közutak, a vasút és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(4)99 [90]

(5) 83 A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK-ban felsorolt építmények helyezhetők el.

(6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.

(7)100 [91]

(8) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni. és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

Zöldterületek

18. § (1) A város igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Zkp), a part menti közparkok (Z1), valamint azon zöldterületek tartoznak, amelyeken strandolás rendeltetés is létesíthető (Z-st).

(2) A közparkok (Zkp) a város állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3)101 [92] A közparkokban valamint a szabad strandok területén az OTÉK felsorolt építmények, helyezhetők el legfeljebb 2 %-os, beépítettségig. A területen épület csak akkor létesíthető, bővíthető, ha a keletkező szennyvíz a közcsatornára ráköthető. Az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága a 4,5 métert nem haladhatja meg.

(4) A területek kialakítása, átépítése csak szaktervező (táj- és kertépítész) által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(5)102 [93] A közparkok (Zkp) a zölddel való fedettség minimum 70 % , a Z1 és a Z-st jelű part menti területeken minimum 80% kell legyen.[drFSné1]

(6)103 [94] A parkolóhelyek, közmű létesítmények a meglévő és tervezett zöldfelületi elemeket nem károsíthatják.

(7) A strand területén lévő Z-st jelű övezetben épület, építmény nem helyezhető el, az a beépítetlenül megőrzendő parti területsáv részeként kezelendő.

Erdőterületek

19. § (1)104 [95] A város igazgatási területén meglévő és tervezett erdők védelmi erdő (Ev), gazdasági erdő (Eg) és kiváló termőhelyi adottságú erdő (Eg-k) területbe soroltak.

(2)105 [96]

(3) 90

(4) 90

(5) 90

(6)106 [97]

(7) 90

(8) 90

(9) 90

Védelmi erdőterületek107[98]

19/A. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületen (Ev) épületet elhelyezni nem lehet.

(2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény (továbbiakban: Btsz) szerint a védelmi erdők területét több,- a Btsz.-ben részletesen szabályozott- védelmi övezet érinti. A törvény övezeti előírásait az engedélyezési eljárások során érvényesíteni kell. Érintettségük alapján a védelmi erdőterületek az alábbi övezetekbe soroltak, melyet a szabályozási terv is tartalmaz:

Övezet
jele

Érintettsége a Btv. alapján

Ev1

Ökológiai folyosó (Ö-2)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Ev2

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Ev3

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)
Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)

Ev4

Ökológiai folyosó (Ö-2)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)
Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Ev5

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)
Földtani veszélyforrás területe (P-1)
Vízeróziónak kitett terület (P-2)

Gazdasági erdőterületek108[99]

19/B. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg) övezetében az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással összefüggő építmény létesíthető. Az övezet területén épületek a következő feltételekkel létesíthetők:

a) a beépíthető telek területe a 10 ha-t meghaladja,

b) a beépítettség mértéke a telekterület legfeljebb 0, 3 %-a,

c) az épületek épületmagassága legfeljebb 4, 50 m,

d) az épület a telekhatártól való távolsága legalább 20 m.

(1) A gazdasági erdőterületeket az alábbi Btv védelmi övezetek érintik, ez alapján a gazdasági erdőterületek az alábbi övezetekbe sorolhatók, melyeket a szabályozási terv is tartalmaz, a törvény övezeti előírásait az engedélyezési eljárások során érvényesíteni kell:

Övezet
jele

Érintettsége a Btv. alapján

Eg1

Ökológiai magterület (Ö-1)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)
Felszíni vízminőség-védelmi terület (F-1)

Eg2

Ökológiai folyosó (Ö-2)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Eg3

Puffer terület (Ö-3)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Eg4

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Eg5

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)
Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Eg6

Ökológiai folyosó területe (Ö-2)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)
Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Eg7

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)
Földtani veszélyforrás területe (P-1)
(3) A gazdasági erdőterületen – amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozásra – új épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvíz tisztítása és elhelyezése a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.
(4) A területen csak magastetős, 35-50º tetőhajlással kialakított nyeregtetős épület létesíthető. A tetőfedés természetes anyagú és természetes színű, égetett cseréppel, vagy azzal harmonizáló formájú és színű betoncseréppel, továbbá fazsindellyel és náddal történhet.
(5) Kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.
(6) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, az erdőterület nem csökkenthető.
(7) Erdőterületen terepmotorozás, terepautózás, vadaskert létesítése nem engedélyezhető.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek109[100]

19/C. § (1) A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek (Eg-k) egyben gazdasági erdőterületek, melynek beépítési, kezelési feltételei a 19/B. §.-ban szabályozott gazdasági erdőterületével megegyeznek.

(2) A szabályozási terv a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket lehatárolja, az övezeteket az alábbi Btv védelmi övezetek érintik, a törvény övezeti előírásait az engedélyezési eljárások során érvényesíteni kell:

Övezet
jele

Érintettsége a Btv. alapján

Eg1-k

Ökológiai magterület (Ö-1)
Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Eg2-k

Ökológiai folyosó (Ö-2)

Eg3-k

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Eg4-k

Ökológiai magterület (Ö-1)
Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)
Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Eg5-k

Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Eg6-k

Ökológiai folyosó (Ö-2)
Földtani veszélyforrás területe (P-1)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Mezőgazdasági területek

20. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A város igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

 Mezőgazdasági általános területek (Má)
 Általános I. oszt szőlőkataszteri területek Má-C1
 Kertes szőlő és gyümölcsös területek (Mk)
 Be nem építhető mezőgazdasági általános területek (Má0)
 Be nem építhető mezőgazdasági kertterületek (Mk0)110[101]
(3) 111 [102]
(4) 95Mezőgazdasági területen – amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozásra – új épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvíz tisztítása, ártalmatlanítása és elhelyezése a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.
(5) 96
(6) 112 [103]A 10 m-nél magasabb, vagy a 250 m2-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építéséhez, továbbá tájképvédelmi területre eső mezőgazdasági területen,- a tájkarakter védelme érdekében,- az épületek elhelyezéséhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.
(7) 113 [104]Mezőgazdasági területen lakóépület, lakás csak akkor létesíthető, ha
a) az állandó ott tartózkodást a gazdálkodási körülmények indokolttá teszik,
b) a lakás, vagy lakóépület rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését,
c) a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos, vagy használó biztosítani tudja.

Mezőgazdasági általános területek

21. § (1)114 [105] A mezőgazdasági árutermelő területek (Má, Má-C1) a szabályozási terven jelöltek.

(2)115 [106]

(3)116 [107] Szántóföldi művelés esetén a 20 ha-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépített alapterület a telek 0,3%-át illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.

(4)117 [108]Gyep művelési ágú, 5,0 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégítő épület építhető és a beépíthető alapterület a telek 1%-át illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 6,0 m.

(5)118 [109] Szőlő műveléssel hasznosított területen,- a (6) bekezdésben foglaltak kivételével,- a 2 ha-nál nagyobb telken a termelést és a borturizmust szolgáló és lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépített alapterület a telek 2%-át illetve az 800 m2-t nem haladja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.

(6) A Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlő műveléssel hasznosított telekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik – a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő – telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem kerülő telkekre a tulajdonos érdekében – telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 7,5 m.

(7)119 [110] Az Má-C1 szőlőkataszteri területeken az előző pontokban rögzítetteken túl a szőlőfeldolgozás, bortárolás és borturizmus célját szolgáló, lakófunkciót is kielégítő építmény helyezhető el, ha terület legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított.

(8) 100

(9)120 [111]Az általános mezőgazdasági területet a szabályozási terv lehatárolja, az övezeteket az alábbi Btv. védelmi övezetei érintik, a törvény övezeti előírásait az engedélyezési eljárások során érvényesíteni kell:

Övezet
jele

Érintettsége a Btv. alapján

Má1

Má2

Ökológiai folyosó (Ö-2)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Má3

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)

Má4

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Má5

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)
Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Má6

Ökológiai folyosó (Ö-2)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)
Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Má7

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)
Vízeróziónak kitett terület (P-2)
(10) 121 [112]A szőlő termőhelyi kataszteri területet a szabályozási terv lehatárolja, az övezeteket az alábbi Btv. védelmi övezetei érintik, a törvény övezeti előírásait az engedélyezési eljárások során érvényesíteni kell.:

Övezet
jele

Érintettsége a Btv. alapján

Má1-C1

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Má2-C1

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Má3-C1

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)
Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Má4-C1

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)
Vízeróziónak kitett terület (P-2)

Kert, szőlő és gyümölcsös területek.

22. § (1)122 [113] A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk).

(2)123 [114] A területeken kialakítható beépíthető legkisebb földterület 3.000 m2.

(3)124 [115]

(4)125 [116] Gazdasági épület,- művelt telekre,- legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, és 4,0 m-s építmény magassággal építhető oly módon, hogy legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 6,0 m-t. Művelt teleknek a legalább 80%-ban intenzív kertkultúrával rendelkező ingatlan tekinthető.

(5)126 [117]

(6) 111

(7) 111

(8) A területen egytömegű, szabadon-álló, vagy a kialakult állapot szerinti magas tetős, 35-45 fok közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők. Cserép vagy cseréphez igazodó karakterű és színű fedés vagy nádfedés alkalmazható

(9) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.

Be nem építhető mezőgazdasági övezetek.

23. § (1)127 [118] A be nem építhető mezőgazdasági területek (Má0) a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek.

(2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

(3) A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2

(4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések ( a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

(5)128 [119] Az be nem építhető mezőgazdasági területet a szabályozási terv lehatárolja, az övezeteket az alábbi Btv. védelmi övezetei érintik, a törvény övezeti előírásait a hatósági eljárások során érvényesíteni kell:

Övezet
jele

Érintettsége a Btv. alapján

Má01

Ökológiai magterület (Ö-1)
Felszíni vízminőség-védelmi terület (F-1)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Má02

Ökológiai folyosó (Ö-2)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Má03

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Má04

Ökológiai folyosó (Ö-2)
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)
Vízeróziónak kitett terület (P-2)

Má05

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Be nem építhető kertterületek129[120]

23/A. § A be nem építhető kertterület (Mk0) Szőlőskislak belterületén, a Jamai patak partján helyezkedik el, a területen épület, építmény nem helyezhető el.

Vízgazdálkodási területek.

24. § (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V),

(2) A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

(3)130 [121] A vízfolyások parti sávjának szélességét a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló Korm. rendelet parti sávra vonatkozó előírásai szerint kell biztosítani.

(4)131 [122]A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló Korm. rendelet előírásai szerint gondoskodni kell.

(5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.

III. FEJEZET.

Védelmi övezetek

25. § .132[123]

Összevont védelmi övezetek

26. § .133[124]

Önálló védelmi övezetek

27. §134

IV. Fejezet

Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem.

28. §135

Környezetvédelem

29. § (1)136 [125]

(2)137 [126]

(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést

c)138[127] kizárja a környezetkárosítást.

(4)139 [128] Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl.

(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.

(8) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag engedélyezett szennyvíztisztító telepre szállíthatók.

(9)140 [129] A település szennyeződés érzékenységi besorolása,- a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló jogszabály alapján „fokozottan érzékeny”.

(10)141 [130] A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó,- a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályi előírások,- a különböző funkciójú védendő területeken teljesüljenek .

(11) Zajvédelmi szempontból érzékeny övezet:

a) a temető területe és csendes övezetei,

b) a közparkok területe,

c) védett természeti területek,

d) turisztikai rendeltetésű erdők területe,

(12) Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny laza beépítésű övezet a településközpont vegyes terület, a kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületek (Vt, Lk, Lke, Lf) a hozzájuk kapcsolódó vegyes területekkel.

(13) Zajvédelmi szempontból nem érzékeny övezetek a központi vegyes területek (Vk), a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz), ill. ipari gazdasági (Gipm) területek övezetei.

(14)142 [131]

(15) Technológiai eredetű szennyvíz a közcsatornába, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz a csapadékcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént.

(16) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

(17) A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

(18) A szennyvíztisztító teleptől 300 m; a dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

(19)143 [132]

(20) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(21)144 [133]

(22) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(23)145 [134] A településen üzemanyagtöltő állomás közlekedési, gazdasági területen helyezhető el, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény.

(24) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

Természetvédelem

30. § (1)146 [135]

(2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

(3) Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

(4)147 [136] Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.

(5)148 [137] Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi jellegű, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.

(6) Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.

(7) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

(8)149 [138]

(9)150 [139]

Tájvédelem

31. § (1)151 Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.

(2) 143 Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

(3) 143 Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(4) 143 Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(5)152 [140]

(6)153 [141] Az egyes gazdálkodási tevékenységek, területhasználatok, földhasználati módok, és az ezekhez kapcsolódó építési tevékenységek nem okozhatnak tájhasználati konfliktust, tájképi és ökológiai tájpotenciál csökkenést.

(7) 133 A tájjelleg megőrzés, helyreállítás szakmai elveit a gazdálkodási tevékenységek, a terület és a földhasználati módok, valamint a járulékos építési tevékenységek során érvényre kell juttatni.

Helyi értékvédelemre- és településkép védelemre vonatkozó előírások

31/A. §154155

Kulturális örökség védelme

32. § (1) A település műemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit valamint régészeti területeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2)156 [143] A műemlékek és régészeti lelőhelyek listáját az 1. számú függelék, a helyi védelem alatt álló épületeket, területeket és egyéb objektumokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3)157 [144]

(4)158 [145]

(5)159 [146] Régészeti leletek illetve objektumok előkerülése esetén a munkálatokat fel kell függeszteni, az illetékes Múzeumot és a régészeti szakhatóságot azonnal értesíteni kell.

(6)160 [147]

(7)161 [148]

(8)162 [149]

(9)163 [150] A helyi védelem alatt álló építmények védettsége csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával,- a városi főépítész szakvéleményével igazoltan,- szűntethető meg.

Reklám, hirdetőtábla elhelyezésére vonatkozó rendelkezések

32/A. §164 Hirdető berendezéseket, reklámtáblákat, feliratokat, plakátokat csak az önkormányzat erre vonatkozó rendelete szerint lehet elhelyezni.

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.

Építésjogi követelmények

33. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:

- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- közérdeket nem sért,
- az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.
(3) 165 [152]

Tilalmak és korlátozások

34. § (1)166 [153] Az építési tilalommal terhelt ingatlanokat a 3. számú melléklet tartalmazza, az építési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2)167 [154]A szabályozási terv a hidrológiai védőterületek „A”,- belső és „B”,- külső védőidomainak határát kijelöli. A védőidomok területére vonatkozó korlátozó intézkedéseket és a vízbázis védelmét szolgáló magatartási szabályokat a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabályi előírás tartalmazza.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés168[155]

35. §

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

36. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.

(2)169 [156]

Településrendezési kötelezések

37. § (1)170 [157]

(2)171 [158]

(3)172 [159]

(4)173 [160]

(5)174 [161]

(6)175 [162] A beültetési kötelezettséggel érintett területeken háromszintes, gyep-, cserje-, és lombkoronaszinttel képzett növényzetet kell telepíteni és fenntartani. A beültetési kötelezettséget az ingatlan beépítéséig kell teljesíteni.

A rendelet szabályozási tervmellékletei176[163]

37/A

5. melléklet 1/M-9/M jelű Belterületi Szabályozási Terv
6. melléklet SZ-1/M jelű Külterületi Szabályozási Terv
7. melléklet SZ-2/M jelű Kertterületi Szabályozási Terv
8. melléklet SZ-3 jelű volt Gaál kúria környezetének Szabályozási Terve
VI. Fejezet

Záró rendelkezések.

38. § (1)177 [164] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2)178 [165]

(3)179 [166]

(4)180 [167] E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszítik a 6/1996.( IV.1.), a 19/1997.(XI.17), a 20/1998.(IX.25.) és a 45/1998.(XII.17.) számú képviselő - testületi rendeletek.

1. melléklet

181

2. melléklet

A növényzet telepítésére vonatkozó előírások
1) A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától:
a)182[205] belterületen és külterületeknek a kertterületre (MK) és beépítésre szánt területnek minősített területek belső részén:
- szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 1,0 méter,
- 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,50 méter,
- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 3,0 méter.
Az ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határa és a növény törzsének középvonala (bokor középpontja) között mérhető távolság.

b) külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén:

- gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m,
- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,
- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,
- vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
- cseresznyefa esetén 5,0 m
- dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,

c) külterületnek kertterületen és beépítésre szánt területen kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

- 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m
- 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m
- 2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m
- fa esetében 8,0 m
2./ Közút és vasút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

3. melléklet

Építési tilalmak és korlátozások.183

4. melléklet

Védelmi övezetek

6. melléklet

7. melléklet

8. melléklet

1

[1] Szövegét megállapította a 11/2005.(V. 2.) KT számú rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2005. 05.10-től.

2

Szövegét megállapította az 1/2014. (I. 14.) KT. rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2015.01.15-től.

3

Szövegét megállapította az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2010.02.23-tól.

4

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX 15.) KT. rendelet 1.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól.

5

Szövegét megállapította az 18/2014. (II. 15.) KT rendelet 1.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól.

6

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 1.§ (3) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól.

7

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

8

Hatályon kívül helyezte a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 2.§ (1) bekezdése Hatálytalan 2005.05.10-től

9

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

10

Szövegét megállapította a 19/2015. (VIII.31) KT. rendelet 1.§ (1) bekezdés Hatályos 2015.09.10-tól.

11

Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól.

12

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

13

Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól.

14

Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól.

15

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

16

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

17

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

18

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

19

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

20

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

21

Hatályon kívül helyezte a 35/2018. (XII.19.) KT. rendelet 36.§ Hatálytalan 2018.XII.20-tól

22

Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (1) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól.

23

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) r KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

24

Szövegét megállapította az 1/2014. (I. 14.) KT. rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.15-től.

25

Hatályon kívül helyezte a 24/2016. (XI. 28.) KT. rendelet 6.§ (2) bekezdése. Hatályos 2016.12.13-tól.

26

Hatályon kívül helyezte a 35/2018. (XII.19.) KT. rendelet 36.§ Hatálytalan 2018.XII.20-tól

27

Hatályon kívül helyezte a 35/2018. (XII.19.) KT. rendelet 36.§ Hatálytalan 2018.XII.20-tól

28

Szövegét megállapította 18/2019. (XI.29.) KT rendelet 1.§ Hatályos 2019. december 26.-tól

29

Az 1. § (36) bekezdését a Balatonboglár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (II. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

30

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 2.§ (5) Hatályos 2014.10.16-tól.

31

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

32

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 3.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól.

33

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 3.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól.

34

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 3.§ (3) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól.

35

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

36

Hatályon kívül helyezte a 18/2014 (IX.15.) KT. rendelet 34.§-a. Hatálytalan 2005.05.10-től

37

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 3.§ (4) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

38

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (XI.15.).) KT. rendelet 34.§-a. Hatálytalan 2014.10.16-tól

39

Szövegét megállapította a 24/2016. (XI. 28.) KT. rendelet 6.§ (2) bekezdése. Hatályos 2016.12.13-tól.

40

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 4.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól.

41

Szövegét megállapította a 7/2020. (V. 18.) Polgármesteri. rendelet 1.§ Hatályos 2020.06.02-től.

42

Mértékét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 4.§ (1) bekezdése. Hatályos 2005.05.10-től

43

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 4.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

44

Az 5. § a Balatonboglár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

45

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 5.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

46

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

47

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 5.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

48

Hatályon kívül helyezte a 26/2009. (IX. 11.) KT. rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2009.10.01-től.

49

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 6.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

50

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

51

Hatályon kívül helyezte a 26/2009. (IX. 11.) KT. rendelet 4.§-a. Hatálytalan 2009.10.01-től.

52

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

53

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

54

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 7.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

55

Szövegét módosította a 18/2019. (XI.29.) KT rendelet 2.§. Hatályos 2019. december 26.-tól

56

Szövegét módosította a 7/2020. (V.18.) polgármesteri rendelet 2.§. (1) bekezdés Hatályos 2020. június 2.-től

57

Szövegét megállapította a 24/2016. (XI. 28.) KT. rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályos 2016.12.13-tól.

58

Szövegét megállapította a 7/2020. (V. 18.) polgármesteri rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos 2020.05.02-tól.

59

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 7.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

60

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 7.§ (3) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

61

Szövegét megállapította a 7/2020. (V. 18.) polgármesteri rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos 2020.06.02-től.

62

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 8.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

63

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

64

Utolsó mondata szövegét megállapította a 26/2009. (IX. 11.) KT. rendelet 3.§-a. Hatályos 2009.10.01-től.

65

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

66

Szövegét megállapította a 21/2017. (X. 10.) KT. rendelet 1.§ (1) bekezdés Hatályos 2017.10.30-tól

67

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

68

Szövegét megállapította a 7/2020. (V. 18.) polgármesteri rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos 2020.06.02-től.

69

Hatályon kívül helyezte a 19/2015. (VIII.31) KT. rendelet 5.§ (2) bekezdés Hatályos 2015.05.10-tól

70

Szövegét megállapította a 7/2020. (V. 18.) polgármesteri rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos 2020.06.02-től

71

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 32.§ Hatályos 2014.10.16-tól

72

Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól.

73

Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól.

74

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

75

Hatályon kívül helyezte a 19/2015. (VIII.31) KT. rendelet 5.§ (2) bekezdés Hatályos 2015.05.10-tól

76

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

77

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

78

Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 5.§-a. Hatályos 2005.05.10-től

79

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

80

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 11.§ Hatályos 2014.10.16-tól

81

A 14. § a Balatonboglár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VII. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

82

Szövegét megállapította a 4/2017. (II.16.) KT. rendelet 2.§ Hatályos 2017.03.03.-tól

83

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 12.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

84

OTÉK előírásainál megengedőbb szabályozáshoz az Állami Főépítész SOD/08/00210-4/2019 számú záró véleményében hozzájárult

85

Szövegét megállapította az 1/2014. (I. 14.) KT. rendelet 13.§. (2) bekezdés Hatályos 2014.01.15-től.

86

Hatályon kívül helyezte a 26/2009. (IX. 11.) KT. rendelet 4.§-a. Hatálytalan 2009.10.01-től.

87

Szövegét megállapította a 21/2017. (X.10.) KT. rendelet 2.§ (1) bekezdés Hatályos 2017.10.30-tól

88

Szövegét megállapította a 24/2016. (XI. 28.) KT. rendelet 3.§ Hatályos 2016.12.13-tól.

89

Szövegét megállapította az 21/2017. (X. 10.) KT. rendelet 2.§ (2) bekezdés Hatályos 2017.10.30.-tól.

90

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 14.§ (3) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

91

Szövegét megállapította a 21/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 14.§ (4) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

92

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 14.§ (5) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

93

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 14.§ (6) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól A 16. § (6) bekezdése a Balatonboglár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (II. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

94

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 14.§ (7) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

95

Hatályba léptette a19/2015. (VIII.31) KT. rendelet 3.§ (2) bekezdés Hatályos 2015.09.10-tól

96

Szövegét megállapította a 21/2017. (X. 10.) KT. rendelet 2.§ (3) bekezdés Hatályos 2017.10.30-tól

97

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 32.§ Hatályos 2014.10.16-tól

98

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

99

Hatályon kívül helyezte a 26/2009. (IX. 11.) KT. rendelet 4.§-a. Hatálytalan 2009.10.01-től.

100

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 15.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

101

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 15.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

102

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 15.§ (3) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

103

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 16.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

104

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

105

Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (2) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól.

106

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 17.§ Hatályos 2014.10.16-tól

107

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 17.§ Hatályos 2014.10.16-tól

108

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT.rendelet 17.§ Hatályos 2014.10.16-tól

109

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 18.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

110

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

111

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 18.§ (3) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

112

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 18.§ (3) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

113

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 19.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

114

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

115

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 19.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

116

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 19.§ (3) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

117

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 19.§ (4) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

118

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 19.§ (5) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

119

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 19.§ (6) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

120

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 19.§ (6) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

121

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 20.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

122

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 20.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

123

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

124

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 20.§ (3) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

125

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

126

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 21.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

127

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 21.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

128

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 22.§ Hatályos 2014.10.16-tól

129

Szövegét megállapította a 21/2017. (X. 10.) KT. rendelet 3.§ (1) bekezdése Hatályos 2017.10.30-tól

130

Szövegét megállapította a 21/2017. (X. 10.) KT. rendelet 3.§ (2) bekezdése Hatályos 2017.10.30-tól

131

Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (X. 10.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

132

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

133

Hatályon kívül helyezte a 24/2016. (XI. 28.) KT. rendelet 6.§ (2) bekezdése. Hatályos 2016.12.13-tól.

134

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

135

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

136

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

137

Szövegét megállapította az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (2) bekezdés f) pontja. Hatályos 2010.02.23-tól.

138

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 23.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

139

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 23.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

140

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 23.§ (3) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

141

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

142

Hatályon kívül helyezte a 24/2016. (XI. 28.) KT. rendelet 6.§ (2) bekezdése. Hatályos 2016.12.13-tól.

143

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

144

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 23.§ (5) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

145

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

146

Szövegét megállapította az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (2) bekezdés g) pontja. Hatályos 2010.02.23-tól.

147

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 24.§ Hatályos 2014.10.16-tól

148

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15. KT.) rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

149

Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (2) bekezdés i) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól.

150

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

151

Hatályon kívül helyezte a 35/2018. (XII.19.) KT. rendelet 36.§ Hatálytalan 2018.XII.20-tól

152

Szövegét megállapította a 24/2014. (XII. 02..) KT. rendelet 2.§. Hatályos 2015.01.01-tól.

153

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 25.§ Hatályos 2014.10.16-tól

154

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 26.§ (1) bekezdés.Hatályos 2014.10.16-tól

155

Hatályon kívül helyezte a 35/2018. (XII.19.) KT. rendelet 36.§ Hatálytalan 2018.XII.20-tól

156

Hatályon kívül helyezte a 35/2018. (XII. 19.) KT. rendelet 36.§ (1) bekezdése Hatálytalan 2019.12.20-tól.

157

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

158

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 26.§ (2) bekezdés. Hatályos 2014.10.16-tól

159

Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (2) bekezdés i) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól.

160

Szövegét megállapította a 15/2008. (VI. 5.) KT. rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályos 2008.06.13-tól.

161

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

162

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 26.§ (3) bekezdés. Hatályos 2014.10.16-tól

163

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 27.§ Hatályos 2014.10.16-tól

164

Hatályon kívül helyezte a 35/2018. (XII.19.) KT. rendelet 36.§ Hatálytalan 2018.XII.20-tól

165

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 28.§ (8) bekezdés. Hatályos 2014.10.16-tól.

166

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 28§ (2) bekezdés. Hatályos 2014.10.16-tól

167

Hatályon kívül helyezte a 24/2016. (XI. 28.) KT. rendelet 6.§ (2) bekezdése. Hatályos 2016.12.13-tól.

168

Hatályon kívül helyezte a 24/2016. (XI. 28.) KT. rendelet 6.§ (2) bekezdése. Hatályos 2016.12.13-tól.

169

Hatályon kívül helyezte a 24 /2016. (XI. 24.) KT. rendelet 6.§.§ (2) bekezdése 2016.XII.13.-tól

170

Hatályon kívül helyezte a 24 /2016. (XI. 24.) KT. rendelet 6.§.§ (2) bekezdése 2016.XII.13-tól

171

Hatályon kívül helyezte a 24/2016. (XI. 24.) KT. rendelet 6.§.§ (2) bekezdése 2016.XII.13-tól

172

Hatályon kívül helyezte a 24 /2016. (XI. 24.) KT. rendelet 6.§.§ (2) bekezdése 2016.XII.13.-tól.

173

Hatályon kívül helyezte a 24 /2016. (XI. 24.) KT. rendelet 6.§.§ (2) bekezdése 2016.12.13.-tól

174

Szövegét megállapította a 24/2016. (XI.28.) KT. rendelet 4.§. Hatályos 2016.12.13.-tól

175

Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 31.§ Hatályos 2014.10.16-tól

176

Beiktatta a 26/2009. (IX. 11.) KT. rendelet 5.§-a. Hatályos 2009.10.01-től.

177

Hatályon kívül helyezte a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2004. 06.09-től.

178

Hatályon kívül helyezte a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2004. 06-09-től.

179

Szövegét megállapította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 7. § (3) bekezdése. Hatályos 2004. 06.09-től.

180

Beiktatta a 18/2014. (IX.15.) Kt. rendelet 33.§ Hatályos 2014. október 16.-tól

181

Hatályon kívül helyezte a 35/2018. (XII.19.) KT. rendelet 36.§ Hatálytalan 2018.XII.20-tól

182

Módosította a 24 /2016. (XI. 24.) KT. rendelet 5.§. 2016.12.13.-tól

183

Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT.rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

184

Az 5. melléklet a Balatonboglár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Balatonboglár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VII. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Balatonboglár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (II. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Balatonboglár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VII. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás