Kifejezéskereső
Jászfényszaru Város Képviselő-testületének 11/2005 (V.26.) önkormányzati rendelete
Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (V.26.) ÖR Jászfényszaru Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
2016.01.29.
Jászfényszaru Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
11/2005. (V.26.) ÖR
Jászfényszaru Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Jászfényszaru Város Képviselő-testülete az 1991. évi LXV. Tv. 8.§. (1) bekezdés szerinti feladatkörében, az 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) bekezdésében biztosított hatáskörében megalkotja a Helyi Építési Szabályzatáról, (továbbiakban: HÉSZ) szóló rendeletét és egyúttal jóváhagyja a VÁTI Kht (Budapest) által 2194/2001. törzsszámú szabályozási tervet, valamint elrendeli azok együttes kötelező alkalmazását.
I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya és alkalmazása
1.§
(1) Jelen rendelet hatálya Jászfényszaru város közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni csak
- az általános érvényű jogszabályok rendelkezései,
- az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK),
- a jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek
szerint szabad.
(3) a rendeletet a
a. VÁTI KHT. által 2194/2001. törzsszámú az 1:4000 ma-ú beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), és az 1:10000 ma-ú (beépítésre nem szánt)
b. VÁTI Városépítési Kft. által 4150, 4237/2010. törzsszámú az M=1:4000 ma-ú beépítésre szánt (beépített további beépítésre kijelölt) és az M=1:10000 ma-ú beépítésre nem szánt.
Szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni. A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt szabályozási terv a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt terveket is tartalmazza (1. sz. melléklet)
(4) Jelen rendeletet az ARCHITEX Kft. (Szolnok) által készített 221/09. törzsszámú szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni (M=1:2000), (rajzszám: SzT-1/M, dátum: 2010. 01.)
(5) Jelen rendeletet a Váti Városépítési Kft. (1057 Budapest, Madách tér 3-4) által 4252/2010. (december hónap) törzsszámon készített szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni (M= 1:1000)
(6) jelen rendelet a VÁTI Városépítési Kft. (1057 Budapest,, Madách tér 3-4.) által 4273/2012. (július hónap) törzsszámon készített záradékolt szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni, kivéve a 317 hrsz-ú telekre vonatkozóan, amelynél az R. (10) bekezdésében foglaltak az érvényesek.
(7) Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési kft. (1057 Budapest, Madách tér 3-4.) által 4276/2011. (2012.október hónap) törzsszámon készített záradékolt szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(8) Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési kft. (1057 Budapest, Madách tér 3-4., 1085 Budapest, József körút 29.) által 4289/2012. törzsszámon készített záradékolt szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(10) Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési Kft. (1085 Budapest, József körút 29.) által 4302/2013 törzsszámon készített záradékolt >> 1. Jászfényszaru város településrendezési eszközeinek módosítása 2013/5 - Szabályozási terv << c. tervlappal együtt kell alkalmaznia a 316, 317, 318/3, 318/4 helyrajzi számú telkek tekintetében.
(11) Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési Kft. (1085 Budapest, József körút 29.) által 4299/2013 törzsszámon készített záradékolt>>1. Jászfényszaru város településrendezési eszközeinek módosítása 2013/2 - Szabályozási terv<< c. tervlappal együtt kell alkalmazni a 472, 473/1, 473/2, 478, 479/2, 485 helyrajzi számú telkek tekintetésben.
(12) Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési Kft. (1085 Budapest, József körút 29.) által 4301/2013 törzsszámon készített záradékolt >>1. Jászfényszaru város településrendezési eszközeinek módosítása 2013/4 - Szabályozási terv << c. fedvénytervi tervlapokkal (1,2 melléklet) együtt kell alkalmazni a 911/71, 969/1, 911/16 helyrajzi számú telkek tekintetében.
(13) Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési Kft. (1085 Budapest, József körút 29.) által 4296/2012 törzsszámon készített záradékolt szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(14) Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy utca 30-32.) által 4345/2015. törzsszámon készített záradékolt szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(15) Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési Kft. (1085 Budapest, József körút 29.) által 4322/2014 törzsszámon készített záradékolt szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
A szabályozás elemei
2.§
(1) A szabályozási terv elemei kötelezőek.
(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek:
- közigazgatási határ,
- területfelhasználási egység határa,
- szabályozási vonal, ha különböző területfelhasználási egységet választ el,
- az övezeti jelnek a területfelhasználásra utaló jele,
- a szerkezeti jelentőségű utak (országos főút, országos mellékút, települési mellékút) nyomvonalai és csomópontjai,
- helyi védelemre javasolt művi értékek
(3) Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
(4) II. rendű kötelező szabályozási elemek
- a (2) bekezdésben nem említett kötelező elemek.
(5) A II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása legalább a tömb egészére kiterjedő szabályozási terv készítésével, illetve a meglévő szabályozási terv módosításával történhet meg.
Területfelhasználás
3.§
(1) A település közigazgatási területe építési szempontból:
a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg
b) beépítésre nem szánt
területeket tartalmaz.
(2) A beépítésre szánt (beépített és további beépítésre kijelölt) terület építési használat szerint lehet:
a. lakóterület:
aa) kisvárosias lakóterület
ab) kisvárosias Jász-fésűs lakóterület
ac) kisvárosias Jász-halmazos lakóterület
ad) kertvárosias lakóterület
af) falusias Jász-fésűs lakóterület
a. vegyes terület
ba) településközponti vegyes terület
bb) központi vegyes terület
a. gazdasági terület
ca) kereskedelmi, szolgáltató terület
cb) egyéb ipari (jelentős mértékben nem zavaró hatású) terület
a. különleges terület
da) sport, rekreáció terület
db) temetkezési célú területe
dc) idegenforgalmi, szabadidő központ
dd) városüzemeltetési célú terület (közmű)
de) szennyvíztisztító mű területe
df) szilárdhulladék-lerakó területek
dg) mezőgazdasági üzemi terület
dh) sajátos egyéb lakóterület,
(3) beépítésre nem szánt terület lehet:
a. zöldterület (közpark, közkert)
b. erdőterület:
ba) védelmi célú (védendő) (védett és védő)
bb) gazdasági”
a. mezőgazdasági terület:
ca) kertes mezőgazdasági terület
cb) általános mezőgazdasági terület
cc) korlátozott használatú mezőgazdasági terület
a. vízgazdálkodási terület
b. közlekedési és közműterület
c. különleges beépítésre nem szánt terület
fa) nyersanyaglelőhelyek (bányászat) (Kk-b)
fb) a megújuló energiaforrások hasznosításának (Kk-e)
fc) a rekreációs idegenforgalmi tevékenységek (Kk-R)
céljára szolgáló területek (pl: szél-, napenergia)
II. BEL- ÉS KÜLTERÜLET
Az igazgatási terület tagozódása
4.§
(1) A város közigazgatási területe közigazgatási fogalomként az alábbi részekre oszlik:
a. belterület
b. külterület
A belterületi határ módosítása
5.§
(1) Belterületbe lehet vonni – külön jogszabályi előírás szerint – a tényleges igények alapján az alábbi területrészeket:
a. a belterület északi széléhez kapcsolódó tervezett gazdasági
b. a belterület északi széléhez kapcsolódó tervezett lakó- és különleges
c. a belterület nyugati széléhez kapcsolódó tervezett
d. a belterület keleti széléhez kapcsolódó tervezett lakó-
e. az ipari park és a belterület közötti gazdasági fejlesztési
f. az Ipari park és a vasútállomás közötti tervezett kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari gazdasági fejlesztési
g. a 074/9 hrsz telek környékén tervezett rekreációs
területeket
III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
Lakóterületek építési övezetei
6.§
(1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:
a. kisvárosias lakóterület (Lk)
b. kisvárosias jász-fésüs lakóterület (Lkj)
c. kisvárosias jász-halmazos lakóterület (Lkjh)
d. kertvárosias lakóterület (Lke)
e. falusias lakóterület (Lf)
f. falusias jász-fésűs lakóterület (Lfj)
(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
Kisvárosi lakóterület (Lk)
7.§
(1) A kisvárosias lakóterület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet is magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhetők el.
Kivételesen elhelyezhető szálláshely szolgáltató, igazgatási épület, termelő kertészeti építmény, üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény.
(3) A kisvárosias lakóterületen (Lk) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
|
Építési övezet jele |
Lk1- |
Lk2 |
|
Beépítési mód |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke(%) |
40 |
40 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
10,5 |
5,5 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
1000 |
800 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
25 |
25 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
30. |
50 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
teljes |
teljes |
(4) A korábban tömbtelkesként kialakított „lakótelep” területe az övezeti előírások szerint épületenként megosztható.
(5) A 12. § és 16. §-ban foglalt általános előírásokat is figyelembe kell venni.
Kisvárosias jász-fésűs lakóterület (Lkj)
8. §
(1) A kisvárosias lakóterület jellemző jász formája a Lkj (kisvárosi jász fésűs) beépítés, mely intenzitását tekintve kisvárosi sűrűségű, de csak egy lakó rendeltetési egységet foglal magában és az építmény magassága sem éri el az OTÉK szerinti értéket.
(2) A kisvárosi jász beépítési mód oldalhatáron, utcavonalon álló fésűs beépítés, ahol az építmény-magasság is igazodik a kialakult hagyományokhoz
A kialakítható legkisebb telek területe 400m2 szélessége 16 m.
Oldalhatáron álló beépítés alakítható ki max. 4,0 m-es építménymagassággal. (Az utcai homlokzatmagasság utcánként tovább differenciálható). Utcavonalon álló, oromfalas, nyeregtetős, az utcavonra merőleges gerincű, magastetős épületek alakíthatók ki. A tetősík min. 40°-os max 45°-os meredekségű lehet. Tetőtérbeépítés lehetséges. A tetőtéri ablakok csak tetősíkban fekvőek lehetnek.
Az épület téglalap alapú tömegéhez - az utcavonaltól min. 3m-re hátrahúzva keresztszárny is kialakítható.
Oldalhatáron álló beépítéssel (a telekhatár, az építési hely építési határvonala, a kötelező építési vonal egybe esik) beépíthető telkeknél az oldalkert 4,0 m, ha az oldalkert felőli falszakasz nyílás nélküli.
(3) A kisvárosias jász fésűs lakóterületen (Lkj) telket alakítani, illetve azt beépíteni a továbbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
|
Építési övezet jele |
Lkj-Ou/40/4,0/400 |
|
Beépítési mód |
Oldalhatáron álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
40 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
4,0 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
400 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
16 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
30 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
teljes |
az övezeti jelben szereplő „u” az épület utcavonalon való elhelyezésére utal
(4) A 12. § és 16. §-ban foglalt általános előírásokat is figyelembe kell venni.
Kisvárosias jász-halmazos lakóterület (Lkh)
9. §
(1) A kisvárosias lakóterület jellemző jász formája a Lkh (kisvárosi jász halmazos) beépítés, mely intenzitását tekintve kisvárosi sűrűségű, de csak egy lakó rendeltetési egységet foglal magában és az építmény magassága sem éri el az OTÉK szerinti értéket.
(2) A kisvárosias jász-halmazos övezet beépítési módja oldalhatáron álló. Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 40%.
A kialakítható legkisebb építési telek területe 250 m2 szélessége 14 m.
(3) A kisvárosias jász-halmazos lakóterületen (Lkh) telket alakítani, illetve azt beépíteni az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
|
Építési övezeti jel |
Lkh-Ou/40/4,0/250 |
|
Beépítési mód |
Oldalhatáron álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
40 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
4,0 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
250 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
14 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
20 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
teljes |
az övezeti jelben szereplő „u” az épület utcafronton való elhelyezésére utal.
(4) A 12. § és 16. §-ban foglalt általános előírásokat is figyelembe kell venni.
Kertvárosias lakóterület (Lke) építési övezetei
10.§
(1) A kertvárosias lakóterület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több (legfeljebb kettő) önálló lakó rendeltetési egységet is magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
Területén lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, vendéglátó, kézműipari, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhetők el.
(2) A kertvárosias lakóterületen (Lke) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
|
Építési övezet jele |
Lke1-Oe/30/4,5/600 |
Lke1-Oe/30/4,5/500 |
Lke2-Oe/30/4,5/800 |
|
Beépítési mód |
Oldalhatáron álló |
Oldalhatáron álló |
Oldalhatáron álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
30 |
30 |
30 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
4,5 |
4,5 |
4,5 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
600 |
500 |
800 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
16 |
14 |
16 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
50 |
50 |
50 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
teljes |
teljes |
teljes |
|
Építési övezet jele |
Lke3-Oe/30/5,5/800 |
|
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
30 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
5,5 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
800 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
16 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
50 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
teljes |
(3) Kertvárosias lakóterületen a lakóépületen kívül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, barkácsműhely, műterem létesíthető. Melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, jégverem létesíthető.
(4) A 12. § és 16. §-ban foglalt általános előírásokat is figyelembe kell venni.
Falusias jász-fésűs lakóterület (Lfj)
11. §
(1) A falusias jász-fésűs építési övezetben oldalhatáron álló, oromfalas, nyeregtetős, az utcavonalra merőleges gerincű, magastetős beépítésű épület építhető megengedett 4,5 m –es építménymagassággal.
a. Ha az utcában egységesen előkerttel kerültek elhelyezésre az új épületek, annak mértékét az új épületeknek is tartalmazni kell.
a. A tetősík min. 40 o-os, max 45 o-os meredekségű lehet.
Tetőtérbeépítés lehetséges. A tetőtéri ablakok csak tetősíkban fekvőek lehetnek.
2. Az épület utcavonalra merőleges elhelyezkedésű, téglalap alapú tömegéhez - az utcavonaltól min. 4m-re hátrahúzva keresztszárny is kialakítható.
Az oldalkert megengedett legkisebb mértéke 6,0m. Oldalhatáron álló beépítéssel (a telekhatár, az építési hely építési határvonala, a kötelező építési vonal egybe esik) beépíthető telkeknél az oldalkert 4,0 m, ha az oldalkert felőli falszakasz nyílás nélküli.
3. A falusias jász-fésűs lakóterületen [Lfj] telket alakítani, illetve azt beépíteni az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet:
|
Építési övezeti jel |
Lfj-Ou/30/4,0/700 |
|
Beépítési mód |
Oldalhatáron álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
30 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
4,0 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
700 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
16 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
50 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
teljes |
(4) A 12. § és 16. §-ban foglalt általános előírásokat is figyelembe kell venni.
Falusias lakóterület (Lf)
11/A. §
1. A falusias lakóterületre jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó vagy önálló mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdaság építmények elhelyezésére szolgál. A területén lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítményes üzemanyagtöltő helyezhető el.
2. Falusias lakóterületen lakóépületen kívül járműtároló, háztartási tároló, kereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló létesíthető.
3. A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve az beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
|
Építési övezeti jel |
Lf Oe/30/4,5/900 |
Lf Ou/30/4,5/1500 |
|
Beépítési mód |
Oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
30 |
30 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
4,5 |
4,5 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
900 |
1500 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
18 |
18 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
40 |
40 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
részleges |
részleges |
Az építési övezeti jelben szereplő „O” oldalhatáron álló beépítést, az „e” az épület előkertes elhelyezésére az „u” utcafronti elhelyezésre utal.
Lakóterületekre vonatkozó általános előírások
12.§
(1) Lakóterületen utcavonalon álló beépítési előírás esetén általában előkert nélküli, utcavonalon álló, a történetileg kialakult épülettömegeknek megfelelő épület építhető, azaz a szabályozási vonal egyben kötelező építési vonal is. Ennek értelmében az utcai homlokzaton sem tornác, sem emeleti ki- vagy visszaugrás, erkély, oromfali loggia nem engedélyezhető.
(2) Lakóterületen az előkert általános értéke 5m. Az övezeti előírásban szereplő „e*” az előkert egyedi, az utcában már jellemzően kialakult értékére utal, melyhez az új beépítésekkel is igazodni kell.
(3) Az épületek tetőidomai csak 38°- 45° közötti hajlásszöggel alakítható ki.
(4) A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, jégverem létesíthető.
Településközponti vegyes terület építési övezetei
13.§
1. A város területén a vegyes területek a sajátos építési használatuk szerint – a szabályozási terven jelölt helyeken – településközpont vegyes területbe tartoznak.
(2) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, kulturális valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen parkolóház és üzemanyag töltő építmények helyezhetők el.
(3) Kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény és termelő kertészeti építmény.
(4)
|
Építési övezeti jel |
Vt1 Oe/50/7,5/500 |
Vt2 Oe/40/7,5/800 |
Vt6-Sze /40/7,5/3000 |
Vt7 |
|
Beépítési mód |
Oldalhatáron álló |
Oldalhatáron álló |
szabadon álló |
szabadon álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
50 |
40 |
40 |
50 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
7,5 |
7,5 |
7,50 |
7,5 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
500 |
800 |
3000 |
500 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
16 |
20 |
20 |
20 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
20 |
20 |
20 |
20 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
teljes |
teljes |
teljes |
teljes |
(5) A településközpont vegyes területek egyes építési övezeteinek előírásai:
|
Építési övezeti jel |
Vt8 Ou/50/7,5*/500 |
Vt9 Ou/40/7,5/800 |
Vt10 |
|
Beépítési mód |
Oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
szabadonálló álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke(%) |
50 |
40 |
40 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
7,5* |
7,5 |
10,5 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
500 |
800 |
3000 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
20 |
20 |
20 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
20 |
20 |
20 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
teljes |
teljes |
teljes |
* 11,5 m kizárólag tornacsarnok építése esetén
Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal. Az építési övezeti jelben szereplő „u” az épület utcafronti elhelyezésére utal
A településközpont vegyes Vt4* jelű területen telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
|
Építési övezeti jel |
Vt4*-Ou/50/5,5/500 |
|
Beépítési mód |
Oldalhatáron álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
50 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
|
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
500 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
16 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
20 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
teljes |
Az építési övezeti jelben szereplő „O” oldalhatáron álló beépítést, az „e” az épület előkertes elhelyezésére az „u” utcafronti elhelyezésre utal, a „* ” jelzés építési övezeti jel megkülönböztetésre utal.
A településközponti vegyes Vt11 jelű területen telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet:
|
Építési övezeti jel |
Vt11 |
|
Beépítési mód |
Szabadon álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
50 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
10,5 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
500 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
16 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
20 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
teljes |
Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület elhelyezésére utal.
(6)
(7) Az épületek tetőidomai – a Vt8 építési övezet kivételével – csak 38-45° közötti tetőhajlásszögűek lehetnek
(8)
(9) Településközponti vegyes területek telkein kialakítható épületekre a 16. § előírásait be kell tartani.
(10) Meglévő épülethez - toldalékként – előkertben még akkor sem helyezhető el üzlet (stb) ha az övezeti előírás utcavonalon álló beépítést tartalmaz.
Központi vegyes terület (Vk)
13/A. §
1. A város területén a vegyes területek a sajátos építési használatuk szerint – szabályozási terven jelölt helyeken - központi vegyes területbe tartoznak”
2. A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, igazgatási kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épületek, kulturális, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. Az 1/2 hrsz. telken (Vk3) autóbusz-váró elhelyezhető.
3. A Központi vegyes Vk1; Vk2 és Vk3 jelű területen telket alakítani, illetve azt beépíteni az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
|
Építési övezeti jel |
Vk1-Sze40/7,5/3000 |
Vk2-Sze30/12,5/4000 |
Vk3-Sze40/7,5/1000 |
|
Beépítési mód |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
40 |
30 |
40 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
7,5 |
12,5 |
7,5 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
3000 |
4000 |
1000 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
16 |
20 |
15 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
30 |
30 |
- |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
teljes |
teljes |
részleges |
Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal.
Gazdasági területek építési övezetei
14.§
(1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint:
a) kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz)
b) egyéb ipari (jelentős mértékben nem zavaró hatású) terület (Gip)
c)
(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi, raktározási gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakások, igazgatási és egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő és sportépítmény helyezhető el.
(4) Kivételesen elhelyezhető egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület.
(5) A kereskedelmi szolgáltató terület Gksz1 és Gksz2 jelű építési övezetben telket alakítani, illetve azt beépíteni az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.”
|
Építési övezeti jel |
Gksz1-Sze/40/6,0/3000 |
Gksz2-Oe/40/5,5/1000 |
|
Beépítési mód |
Szabadon álló |
Oldalhatáron álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
40 |
40 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
6,0 |
5,5 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
3000 |
1000 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
30 |
20 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
30 |
30 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
teljes |
teljes |
Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal.
Megjegyzés: A szabályozási terven ahol a módosítás előtt Gk1, Gk2 építési övezeti jel szerepelt a Gksz1 és Gksz2 építési övezeti jel előírásait kell alkalmazni.
(6) Az ipari gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású üzemi jellegű gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási épületek és építmények helyezhetők el.
(7) Az ipari terület építési terület Gip1 és Gip2 jelű területen telket alakítani, illetve az beépíteni az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
|
Építési övezeti jel |
Gip1- Sze/50/10,5/2500 |
Gip2-Sze/50/10,5/3000 |
Gip4 – Sze/50/15,0/2500 |
|
Beépítési mód |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
50 |
50 |
50 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
10,5 |
10,5 |
15 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
2500 |
3000 |
2500 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
30 |
30 |
20 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
25 |
25 |
20 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
teljes |
teljes |
tejes |
Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal.
Az ipari építési Gip3 jelű területen telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
|
Építési övezeti jel |
Gip3 |
|
Beépítési mód |
Szabadon álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
40 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
10,5 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
3000 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
30 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
50* |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
teljes |
* háromszintes növényállományú
(8)
(9)
(10)
(11)
(12)
Különleges területek építési övezetei
15.§
(1) A különleges terület sajátos használata szerint:
a. sport (K-sp)
b. idegenforgalmi, szabadidő központ (K-id)
c. temetkezési célú (K-t)
d. városüzemeltetési célú (közmű) (K-v)
e. szilárdhulladék lerakó (K-h)
f. mezőgazdasági üzemi (K-mg)
g. szennyvíztisztítómű terület (K-szu)
h. sajátos egyéb lakóterület (K-egy-l)
(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A különleges sportterületen (K-sp) kizárólag a sportolással és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos, illetve azt kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(4)A különleges idegenforgalmi szabadidő-központi területen (K-id) kulturális, sport és vendéglátó építmények helyezhetők el, valamint kereskedelmi szálláshely.
(5) A különleges temetkezési célú, illetve kegyeleti park rendeltetésű terület (K-t) a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál (OTÉK 24. §)
(6) A különleges területek hasznosítása:
a. A különleges városgazdálkodási (közmű) terület (K-v) a település fenntartásához szükséges-telek igényes-közmű létesítmények elhelyezésére szolgál (OTÉK 24. §)
a. A szilárd hulladék lerakó területén (K-h) csak a hulladékkezeléssel vagy a lerakó rekultivációjával kapcsolatos üzemi létesítmények helyezhetők el.
a. A szennyvíztisztító-mű területén (K-szv) csak a szennyvíztisztítással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
a. Az R 15. § (3), (4), (5), bekezdésben, valamint a (6) bekezdés a, b, c, pontjaiban felsorolt területek építési övezeteinek beépítési feltételei:
da. a (6) d) ponthoz tartozó táblázat „új” második oszlopába (sportterület) előírt beépítési feltételek 1609, 1637, 1517/1, 1633 hrsz. közterületek és a 1635 hrsz telek által körülhatárolt telekre vonatkozik”
db. a (6) bekezdés da. pontjában megjelölt telek északkeleti részén helyezhető el új épület
|
Építési övezet jele |
Sportterület K-sp-Sze/10/4,5(7,5)/K |
Rekreációs Kr-R-Sze/2/4,5/5000 |
Sportterület KspSze |
|
Beépítési mód |
szabadon álló |
szabadon álló |
Szabadon álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
10 |
2 |
15 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
4,5 |
4,5 |
10,5 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
K |
5000 |
K |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
70 |
85 |
70 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
részleges |
teljes |
teljes |
Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére, a „K” kialakult telekterületre utal.
|
Építési övezet jele |
Temetkezési K-t-Sze/10/3,5(10,5)/10000 |
Városgazdálkodási K-v-Sze/10/4,5/3000 |
|
Beépítési mód |
szabadon álló |
szabadon álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
10 |
10 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
3,5 (10,5*) |
4,5 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
10000 |
3000 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
60 |
60 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
részleges |
részleges |
Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal.
*Épületnek nem minősülő építmények (pl.: napkollektor)
|
Építési övezet jele |
Idegenforgalmi terület K-id-Sze/10,0/5,5(10,5)/10000 |
|
Beépítési mód |
szabadon álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
10 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
5,5 (10,5*) |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
10000 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
60 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
részleges |
Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal.
*épületnek nem minősülő építmények (pl.: napkollektor)
|
Építési övezet jele |
Szilárdhulladék K-h- SZe/10/4,5/5000 |
Szennyvíz terület K-zv- SZe/40/7,5/3000 |
|
Beépítési mód |
szabadon álló |
szabadon álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
10 |
40 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
4,5 |
7,5 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
5000 |
3000 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
20 |
20 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
részleges |
részleges |
Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal.
a. mezőgazdasági (üzemi területén (K-mg) mezőgazdasági üzemi építmények és a tulajdonos, illetve az ott dolgozók számára szolgálati lakás létesíthető.
ea) A beépítésre szánt (beépített, beépítésre kijelölt) építési övezetben kialakítható (nem kialakult) legkisebb építési telek, telek területe 2000 m2 Az építési telek, telek közművesítését a tulajdonosnak vagy építtetőnek kell biztosítani.
eb) Az építési övezetben megengedett beépítettség 40 %, a legkisebb zöldfelületi arány 30%. Meglévő épületek átépíthető, felújítható, bővíthető, de a beépítettség mértéke a korábbi állapot szerinti beépítettséget nem haladhat meg.
ec) Az építési övezetben lapos tetős épület nem építhető, a nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 5-38o között lehet.
ed) A mezőgazdasági üzemi területen lévő építési telket az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be.
a. A (6) bekezdés e) pontjában megjelölt területek építési övezeteinek beépíti jellemzői:
|
Építési övezet jele |
K-mg-Sze (40/9,0/2000) |
|
Beépítési mód |
Szabadon álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
40 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
9,0 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
2000 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
20 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
30 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
részleges |
Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal.
a. A különleges egyéb sajátos egyéb lakóterületen (K-egy-l)
a szabályozási terven jelölt helyeken – a meglévő lakóépület felújítható, bővíthető, új lakóépület építhető az alábbi feltételek megléte esetén:
ga) A tulajdonos vagy építtető által a telek előtt vagy telken kiépített víz és villanyhálózat szükséges.
gb) Az építési övezetben a beépítési feltételen keletkező szennyvíz szivárgás mentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése
a. A (6) bekezdés g) pontjában megjelölt területek építési övezeteinek beépítési jellemzői:
|
Építési övezet jele |
K-egy-l-Oe /15/4,5/1000 |
|
Beépítési mód |
Oldalhatáron álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
15 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
4,5 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
1000 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
16 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
50 |
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
részleges |
Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal.
(7)
Építési övezetek általános előírásai
16. §
(1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.
(2) Az építési övezetekben a már kialakult területeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.
a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető.
b) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható legkisebb telek területe), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek - közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők.
c) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.
a. Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az összes övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos teleken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az 1997. évi LXXVII. Tv. 18.§. (2) bekezdés szerinti illeszkedés elve szerint kell eljárni a beépítettség előírásánál a közvetlenül érintett telkek (2-2 db) kialakult (meglévő) építmények paramétereinek figyelembevételével.
(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a szabályozási tervben vagy jelen szabályzatban meghatározott jelölt építési helyet kell figyelembe venni; ezek hiányában az alábbi értékeket kell figyelembe venni:
a) Meglévő állapot esetén az utcában kialakult jellemző előkertet kell irányadónak tekinteni.
b) Az előkert új utcanyitás esetén 5,0m, ez egyben kötelező építési vonal is
c) Oldalkert – szabadonálló beépítés esetén – az építménymagasság fele, de legkevesebb 3m
d) Oldalkert – oldalhatáron álló beépítés esetén – az építménymagasság, de legkevesebb 6m
e) Oldalkert – oldalhatáron álló földszintes beépítés esetén – ha az oldalkertre nem nyílik nyílás, (tűzfalként kialakított épületrész) legkevesebb 4,0m lehet.
f) Hátsókert 6,0m.
g) Jász-halmazos beépítés esetén oldalhatáron álló beépítéssel (a telekhatár, az építési hely építési határvonala, a kötelező építési vonalegybe esik) beépíthető telkeknél az oldalkert 4,0 m, ha az oldalkert felőli falszakasz nyílás nélküli.
(4) Terepszint alatti építmény a telek - építési előírásokban meghatározott - beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 20% alatt létesíthető.
(5) Az építési övezetek területén az OTÉK-ban szereplő kötelező parkoló számot és a kerékpártároló számot a telken belül kell biztosítani.
(6)
(7) A beépítési százalék számításnál Lke övezet esetén csak 50m mélységű telek vehető számításba.
(8) Oldalhatáron álló beépítési móddal többlakásos (két lakásnál több) építmény nem építhető.
(9) Építmények (lakóépület, nem lakás céljára szolgáló épület, gazdasági, állattartási épület) csak építési helyen belül helyezhető el.
(10) Az építési övezetekben – oldalhatáron álló beépítés esetén – a telekhatáron álló beépítés esetén - telekhatár, az építési hely határvonala, és a kötelező építési vonal egybeesik
(11)
IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
Zöldterület
17.§
1. Zöldterületnek az állandóan növényezettel fedett közterület minősül.
a. A zöldterület övezeti besorolása:
aa) Kp - közpark területe
ab) Z-Kp – közpark (2430 hrsz) sajátos területe
ac) Kk – Közkert területe”
2. Közpark területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) Közpark területén épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhető el.
(4) Közpark területén az azt igénybe vevők számára szükséges gépkocsiparkoló csak terepszinten, fásítva létesíthető, max. a közpark területének 5%-án.
(5) A közpark (Z-Kp. (2430 hrsz.) sajátos területén elhelyezhető
a. záportározó funkciójú víztározó építmény
b. pihenést és testedzés építményei (sétaút, pihenőhely, első beálló, torna pálya, gyermekjátszótér. stb)
c. aszfaltpálya, görkorcsolya pálya, terepkerékpár pálya
d. közösségi és a terület fenntartásához szükséges épület, valamint
e. utcabútor
(6) A közkert (kisvárosias lakóterülethez kapcsolódó nem települési jelentőségű zöldterület) a szabályozási terven Kk jelzéssel ellátott, beépítésre nem szánt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.
(7) A Kk övezet területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el.
(8) A Kk övezet területén a beépítettség szabadon álló módon, max. 2% lehet, max. 4,5 m építménymagassággal. A Kk övezet közhasználat elől elzárt területe az összterület max. 5%-a lehet.
Erdőterület
18.§
(1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.
(2) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)
védelmi (Ev)
gazdasági (Eg)
turisztikai (Ee)
rendeltetésű övezetekbe tartozik.
(3) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.
(4) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32.§-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(5) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag – termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek a következő feltételekkel helyezhetők el:
Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100000m2)
Beépítési mód: szabadon álló
Beépítettség (maximum): 0,5 %
Építménymagasság (maximum): 4,5 m
5.1. A gazdasági rendeltetésű erdőövezetben meglévő, erdőterületek közé ékelődő tanyák (jellemzően a közigazgatási terület DNY-i részén, a zsámboki út két oldalán lévő erdős térségben találhatók) épületei megtarthatók, felújíthatók. A beépítettség a teleknagyságtól függetlenül, egy alkalommal 40 m2-rel növelhető. A 043/39 hrsz-ú telken lévő épülete 120 m2-rel de maximum 30%-os beépítettséggel növelhető.
(6) Turisztikai rendeltetésű erdőövezetben (Ee) a turizmust, rekreációt, szabadidő-eltöltést szolgáló építmények helyezhetők el az OTÉK 28.§ szerint (min. 10 ha teleknagyság, max. 5% beépítettség). Az épületek építménymagassága max 4,5 m lehet.
Mezőgazdasági terület
19.§
1. A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területen csak tájbaillő, magastetős, maximum 45° tetőhajlásszögű épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos tetőkialakítást kell alkalmazni.
(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek (tanyák) a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), illetve - ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi - az érintett telken a beépítettség növelhető és új épület is létesíthető.
(3) A mezőgazdasági területek a tájjelleg, tájhasználat, tájképi és környezetvédelmi érzékenység, valamint a beépítettség intenzitása, és építési lehetőségek szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak:
a) általános mezőgazdasági terület övezete (Má)
b) korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezete (Mko)
(4) Általános mezőgazdasági terület övezetébe (Má) jellemzően az árutermelő mezőgazdasági területek (szántók, zöldség-gyümölcstermesztő ültetvények) tartoznak. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.
Az általános mezőgazdasági terület övezetében (jelenleg jellemzően szántó művelési ágú területek) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:
- Beépíthető telek területe szántó, kert, művelési ág esetén:
lakó-, és gazdasági , épülettel: min. 5 ha (50 000 m2)
gazdasági épülettel: min. 2 ha (20 000 m2)
- Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös művelési ág, és intenzív kertészeti hasznosítás (pl. fóliás, v. üvegházas termesztés) esetén:
lakó-, és gazdasági épülettel: min. 2 ha (20 000 m2)
gazdasági épülettel: min. 1 ha (10 000 m2)
- Beépítettség: max. 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként max. 500 m2, a lakóépület alapterülete max. 300 m2 lehet.
- Építménymagasság: max. 5,5 m
Beépítési mód: szabadonálló
előkert min. 10 m.
4.1).
4.2). Az övezetnek azon részén, amely a szabályozási terv szerint potenciálisan árvízi elöntés veszélyes területként kerül lehatárolásra, lakóépület, mezőgazdasági birtokközpont és kiegészítő központ, továbbá növényvédőszer-vegyszerraktár nem létesíthető.
(5) A korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezetébe (Mko) a jellemzően a természetes és természet közeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a természet- és tájképvédelmet is szolgáló területrészek tartoznak.
5.1. Az övezetben a gyep (rét, legelő) nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.
5.2. A korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetében az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:
Épület és létesítmény elhelyezés lehetőségei (funkció alapján):
lakóépület nem építhető
gazdasági épületként csak a gyepterületek művelését (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető
természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület kivételesen elhelyezhető.
nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.
Beépítés részletes előírásai:
A beépíthető telek nagysága min. 8 ha (80000 m2)
Beépítettség: max. 0,5%, de telkenként max. 300 m2 össz-alapterületű épület(ek) építhető, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, földszintes kialakítással.
Építménymagasság: max. 3,5 m
Beépítési mód: szabadon álló
előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3m
Az épületnek vízfolyástól, vízfelülettől min. 50 m távolságra kell lennie.
(6) Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai
6.1 Jászfényszaru város közigazgatási területén az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1.sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható
6.2A birtoktest szükséges minimális területi terjedése 15 ha.
6.3Az OTÉK 29. § (7) bekezdés szerinti kiegészítő központból birtoktestként 1 db létesíthető Jászfényszaru területén.
6.4. A birtokközpont telke legalább 1 ha (1000 m2) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek minimum 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani (két szintes növényállománnyal)
6.5A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 4,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max. 7,5 m lehet.
Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében, természetvédelmi érdekeltségű területen, valamint olyan területen, melyet a szabályozási terv szerint potenciálisan árvízi elöntés veszélyes területként jelöl, nem alakítható ki.
Kiegészítő központ kialakítására is a birtokközpontra érvényes előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m2 kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető, abban az esetben, ha lakóépület a központ területén már létesült.
Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezet területén meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák,
Birtokközpont, kiegészítő központ területén nagy létszámú állattartó telep a hatályos közegészségügyi, környezetvédelmi jogszabályok alapján helyezhető el. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével.
Vízgazdálkodási terület
20.§
(1) A Vízgazdálkodással kapcsolatos terület, szabályozási tervben (V) jelölve van.
(2) A területen csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízjogi jogszabályok rendelkezéseit is. Horgásztanya és hasonló funkciójú épületek, építmények nem építhetők..
Közlekedési és közműterületek
21.§
(1) A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint lehet:
a) általános közlekedési és közműterület (jelölés nélkül)
(2) Az általános közlekedési és közműterületek a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület. Az övezetben az OTÉK 26.§-a szerinti építmények helyezhetők el.
Közlekedési területek és létesítmények
22. §
(1) A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, a szakági előírások, valamint a jelenlegi rendelet előírásai szerint szabad.
(2) A közutak (és közterületek) számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell.
(3) A közutak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
(4) A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű építési területeket kell biztosítani:
a) a 32. sz. főút számára 40m;
aa) a 3-as és 4. sz. főutat összekötő tervezett út számára 40 m
b) az új, tóalmási és szentlőrinckátai utak, továbbá a 2106. sz. mellékút korrekciós szakaszai számára: 30m;
c) a Hunyadi és Corvina utcákon a tervezett szentlőrinckátai mellékút bevezető szakaszán 16-20 m (kialakult állapot)
d) gyűjtő utak
da) A tervezett északi és dél-keleti gyűjtő út számára: 18-30 m
db) Virág utca és folytatása: 22,0 m
dc) Vörösmarty utca: 16-18 m
dd) A dél-keleti fejlesztési területek gyűjtőútjai számára: 22 m
a. Feltáró utak, lakóutcák:
ea) Tervezett lakóutcák szabályozási szélessége: 12-14 m
(5) Az országos közutak külterületi szakaszai mentén a tengelytől számítottan:
a) a 32. sz. főút esetén 100-100 m-es,
b) a meglevő és tervezett országos mellékutak esetén 50-50 m-es
védőtávolságon belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad.
(A 32. főút korrekciós szakaszának megépültéig a jelenlegi nyomvonalat országos főútként kell kezelni 100-100 méteres védőtávolsággal).)
(6) A közúti csomópontok helyigényét a szabályozási terv tartalmazza.
(7) A kerékpáros közlekedés számára önálló nyomvonalat kell kialakítani:
a. a 3106. sz. főút jobb oldalán a meglévő szakasztól a vasútállomásig (ha az ipari fejlesztési területen nem megoldható a gyalogos közlekedés, osztott gyalogos – kerékpáros nyomvonalat kell létesíteni)
b. a Zagyva folyó mentén, a város felőli töltésen
(8) A gyalogos közlekedés számára az út-keresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani.
(9) Parkolás:
a) Új beruházásoknál az OTÉK-ben meghatározott parkolási igényt saját telken belül kell kielégíteni.
b) Közterületi parkolót kell kialakítani:
ba) a Város központjában” (Köp1) övezeti jelöléssel a 318 hrsz-ú telek mellett:
bb) az Árpád u. Szabadság u. felőli végén
bc. a 1444/1, 1442/1, 1444/4 hrsz. közterületek (telkek) és a 1444/10 hrsz telek által határolt terület „Köp” övezeti jelöléssel – az OTÉK-ban meghatározott előírások betartásával – az e rendelet 8.§-ban megjelölt új épület parkolási igényének kielégítésére
Különleges beépítés nem szánt terület
22/A §
1. A különleges beépítésre nem szánt területek:
a. A különleges bánya terület (Kk-b) anyaglelőhely. A területén csak a bányászattal kapcsolatos üzemi létesítmények helyezhetők el.
b. A különleges megújuló energia termelő terület (Kk-e) a megújítható energiaforrások hasznosításának céljára szolgál (pl. napkollektor)
c. Különleges rekreációs idegenforgalmi terület (Kk-R) a megújítható energiaforrások hasznosításának céljára szolgál (pl.: napkollektor)
2. A különleges beépítésre nem szánt területek övezeteinek beépítési feltételei (OTÉK 30/B §)
|
Övezet jele |
Megújuló energiaterület K-e-Sze/2/4,5/10000 |
Bányaterület K-b-Sze/2/4,5/ |
Rekreációs terület Kk-R-Sze2/5,5/10000 |
|
Beépítési mód |
szabadon álló |
szabadon álló |
szabadon álló |
|
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
2 |
2 |
2 |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
4,5 |
4,5 |
5,5 |
|
Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) |
10000 |
10000 |
|
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
60 |
||
|
Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
részleges |
részleges |
részleges |
Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal.
3. A különleges rekreációs, területen (K-r) kizárólag a szabadidő eltöltésével kapcsolatos sportolási és kulturális, illetve azt kiszolgáló építmények helyezhetők el. A külterületi horgásztavak és környezetük tartozik ide, valamint további tervezett szabadidős tevékenységek területei a szabályozási terv szerinti lehatárolással. Csak közösségi és a területet igénye vevők ellátását szolgáló funkciójú épületek létesíthetők.
A telkek tovább nem oszthatók. Kötelező zöldfelületi arány (melybe a v/2 felület is beleértendő): min 85 %. Az előírt minimum zöldfelület legalább 40%-án (a vízfelületek területét nem számítva) három szintes növényállomány létesítendő.”
Közművek általános előírásai
23. §
(1) A közműhálózatok elrendezésénél és a közműépítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell betartani, melyek előírások szerinti védőtávolságát biztosítani kell.
(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamosenergia-, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. (A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni a szolgáltató javára.)
(3) A város beépített, illetve beépítésre kijelölt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, funkció váltás csak akkor engedélyezhető, ha az előírt közművesítettség mértéke biztosított (a Közegészségügyi, Környezetvédelmi követelmények biztosítottak. Teljes közművesítettség kötelezés esetén átmenetileg a szennyvízcsatornázás megvalósításáig, részleges közművesítés engedélyezhető, az Ágazati közmű előírások 24. § (6) bekezdés a) pontja szerinti megoldással.
(4) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a 24.§ 4. bekezdésének megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés 6., és a felszíni vízrendezés 18. bekezdésben meghatározottak szerint biztosítható.
(5) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével -az ágazati előírások figyelembe vételével- kell megépíteni. (A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.)
(6) Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A középtávon történő közműfejlesztéseket mindig előrelátóan a közterületrendezés hosszú távú igényeit figyelembe véve kell megvalósítani. A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol mód van rá, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.
(7) A fejlesztési területeken a területek előkészítési fázisában egyidejűleg készülő, összehangolt tervezéssel kell megtervezni a terep rendezését, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot és a többi nem terepfüggő közművezetéket, továbbá az útburkolatokat, a járdákat és a zöldfelületek kialakítását a nagyobb térségi összefüggések figyelembe vételével.
(8) Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint a felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(9) A közterületi vízi közművezetékek építése és a vízrendezés megvalósítása vízjogi létesítési terv alapján engedélyezhető.
(10) A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.
(11) A tervezett épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét -a kezelhetőség biztosításával- az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel illetve a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.
Ágazati közmű előírások
24. §
Vízellátás
(1) A városi vízmű telep kútjainak hidrogeológiai védőterületét meg kell határozni a 123/1997. (VII.8) Kormányrendelet elírásai szerint. A vízmű meglévő és tervezett kútjainak meghatározandó és kijelölésre kerülő védőövezetében ezen területek beépítése és hasznosítása a jogszabály előírásainak a figyelembevételével történhet, a vízbázis biztonságba helyezés és biztonságba tartás érdekében.
(2) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét táblával jelölt földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. A funkciót váltó építmények esetében és a tervezett épületek építése idején a tűzcsapok helyének meghatározásához a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal és a szolgáltatóval egyeztetni kell. Új építmények környezetének tervezésekor a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és üzemeltetésére a területet illetve az utat biztosítani kell.
(3) Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani.
(4) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
Szennyvízelvezetés
(5) A szennyvizekkel a környezetet, a vízbázist szennyezni nem szabad, ezért:
a.) Az esetleg előforduló nyílt árkokba, patakba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba és a csapadékvíz elvezető hálózatba történő szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
b.) A szennyvízcsatornázásra kerülő utcákban, a csatorna megépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára rákötésre (egy éven belüli határidővel) kötelezni kell. A bekötés megvalósítását követően a helyi szennyvízgyűjtőt szakszerűen fel kell számolni.
(6) A beépített és a beépítésre szánt, csatornázásra kerülő területeken:
a) A szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig a talaj- és a talajvíz védelme érdekében a meglévő foghíjaknál (max. 3 telek) átmeneti megoldásként az érvényben lévő jogszabályok figyelembe vételével kell meghatározni a telken belüli egyedi szennyvízkezelés módját (szigorúan vízzáró szennyvízgyűjtő-tároló, illetve helyi kezelés)
b.) a foghíjaknál (max. 3 telek) nagyobb volumenű beépítésre szánt területen csak abban az esetben történhet fejlesztés, ha a beépítést megelőzően megvalósul az érintett területről a szennyvizek közcsatornában történő elvezetése és a szennyvízcsatorna hálózatra a bekötés.
(7) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket:
8. a) Vizsgálni kell a városi szennyvíztisztító telepet műszaki és gazdasági szempontból az érvényben levő előírások figyelembe vételével. (26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet szerint)
A csatornahálózat megépítésénél a szennyvízcsatornával ellátandó településrészek ellátási körzetének lehatárolási feltételei:
az 1,0 km vezetékhosszra történő rácsatlakozás érje el a 120 főt, vagy a 45 lakást(a vezetékhosszba a házi bekötővezetékek nem számítanak bele)
a legkisebb lakosszám hektáronként 30 fő,
a tartósan magas vízállású területeken 30 főnél kisebb lehet,
1000 fő után elvezetendő szennyvízmennyiség qmax=4-51/s.
b) a csatornázatlan (végleges megoldásként) nagy távlatban sem érintett területeket vízzáróan kialakított zárt gyűjtők alkalmazása szükséges:
ha a talajvíz évi maximális szintje a terepszinthez 1,5 m-nél közelebb van, vagy az elszivárogtatásra igénybeveendő talaj elszivárogtatására alkalmatlan,
ahol a teleknagyság nem éri el a 600 m2-t,
ha az építmény térségében nincs élővíz befogadó, ahova a tisztított vizek elvezethetőek és a terület távol van a csatornahálózattal rendelkező területektől
c) a csatornázatlan (végleges megoldásként) nagy távlatban sem érintett területeken szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény telepítésénél a talajmechanikai szakvélemény, az illetékes KÖFE és a VIZIG engedélyének előírásainak megfelelő, azokkal egyenértékű technológiai megoldást kell biztosítani, a 33/2000 (III. 17.) Korm. rendeletnek megfelelően.
d.) A beépített területektől távol eső, a gazdaságosan nem csatornázható, laza szétszórt beépítésű területeken egyedül álló épületek, épületegyüttesek szennyvízkezelési módját a kötelezően készítendő talajmechanikai szakvélemény meghatározása alapján kell megoldani. Tisztítás utáni szikkasztásra a Környezetvédelmi Felügyelőség, mezőgazdasági hasznosításra a Növény és talajvédelmi szolgálat adhat engedélyt.
Kedvezőtlen adottságok esetén
szennyvíztárolás (vízzáró gyűjtő-tárolóban), majd saját mezőgazdasági területen történő elhelyezés,
szennyvíztárolás (vízzáró gyűjtő-tárolóban) és a szippantott szennyvíz elszállítása a városi szennyvíztisztító telepre.
Kedvezőbb feltételek esetén:
egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése + szikkasztás,
egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése és a tisztított szennyvizek élővíz befogadóba vezetése, a technológiai folyamat végén keletkező szennyvíziszap elhelyezésének a megoldása, illetve elszállítása a városi szennyvíztisztító telepre.
A szakszerű helyi szennyvízelhelyező létesítmény (szennyvíztisztító kisberendezés) tervezése vízjogi létesítési engedély köteles.
(9) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.
(10) A szennyvíztisztító telep 300 m-es védőtávolságát és szennyvízátemelők 20 m-es védőtávolságát biztosítani kell.
Felszíni vízelvezetés
(12) A vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez:
a./ A település közigazgatási területén lévő vízfolyásokon, Zagyva és a Galga folyó mentén az árvízvédelmi töltés hullámtéri és mentett oldalán 10-10m széles sávot biztosítani kell.
b./ Az árvízvédelmi töltés mentett oldali lábától mérten 110 m-en belük anyaggödröt nyitni nem szabad.
b./ a társulati kezelésű csatornák mentén a partéltől mérten 3-3 m,
c./ Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 2-2 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani.
d./ A karbantartási sávok nem építhetők be, legfeljebb olyan tevékenység végezhető rajtuk, amely a szakfeladatok ellátását nem akadályozza ( pl. kerékpárút).
(13) A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(14) A beépítésre szánt területeken az építésnek a feltétele a beruházás előkészítési fázisában az érintett térség tereprendezésének és a felszíni vízelvezetésének a megvalósítása vízrendezési terv alapján a hosszú távú területfejlesztés figyelembe vételével.
(15) A település északnyugat, nyugati, és déli 111 mBf szint alatti ártéri területei, továbbá a központi belterületen belül levő ugyancsak 111 mBf alatti mélyfekvésű, belvizes területek csak korlátozott területhasználat mellett hasznosíthatók. Mély fekvésű, magas vízállású területet beépíteni nem lehet.
(16) A település hosszútávú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
a./ zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt központi belterület központjában és az igényesebben kialakított területeken. A meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz-csatornát megépíteni.
b./ nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt területen illetve beépítésre szánt területen (16) a./ bekezdésében megjelölt területeken kívül hosszabb távon is.
(17) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a befogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(18) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területek (árok, vízfolyás, horhas (vízmosás stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad..
(19) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.
Villamosenergia-ellátás
(20) Az új beépítésre szánt területen új (kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózat építésénél törekedni kell a földkábeles hálózat építésére, de legalább az ingatlanokhoz történő bekötések csatlakozását kell az átfeszítések helyett földkábeles összekötéssel megoldani.
(21) A foghíjaknál a meglevő villamosenergia hálózathoz az oszlopoktól indított földfeletti átfeszítések helyett földkábelben történő csatlakozást kell szorgalmazni.
(22) A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.
(23) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(24) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
Földgázellátás
(25) A település közigazgatási területének az északi részén áthaladó Testvériség nagynyomású gázvezeték védőtávolsága 28-28 m és a Barátság I. olajvezeték védőtávolsága 13-13 m.
A szállítóvezetékek biztonsági övezetében tilos:
mindennemű építési tevékenység,
tűzrakás, illetve anyagok égetése,
anyagok ideiglenes vagy állandó tárolása és kiöntése, kiszórása,
15-15 m távolságon belül árasztásos öntözés,
szőlő és egyéb kordonok elhelyezése,
rizstelep, halastó, víztározó létesítése,
5-5 m távolságon belül fák ültetése,
3-3 m-en belül bokrok és cserjék ültetése, valamint
50 cm-nél mélyebb talajművelés.
A védőtávolságon belül bárminemű építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulását meg kell kérni.
(26) A középnyomású hálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat -lehetőség szerint- földalatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők.
(27) A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
Hírközlés
(28) Az új beépítésre szánt területen a hírközlési (távközlés és kábel TV)) hálózat építésénél törekedni kell a földkábeles hálózat építésére, de legalább az ingatlanokhoz történő bekötések csatlakozását kell az oszlopokról az átfeszítések helyett földkábeles összekötéssel megoldani.
(29) A beépített területen a foghíjaknál a meglevő hírközlési hálózathoz az oszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell szorgalmazni.
(30)Amennyiben a meglévő közcélú rádiótelefon bázis állomásokról a szolgáltatás nem biztosítható: antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy elhelyezhető a szabályozási terven megjelölt helyen (Új távközlési létesítmény elhelyezésére kijelölt terület)
a./ Közszolgálati (6 m-t meghaladó magasságban elhelyezendő) hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el.
b./ Hírközlési antennák telepítésének feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.
c./ Újabb bázisállomás telepítése esetén törekedni kell arra, hogy a szolgáltató a meglevő állomásra helyezze fel a berendezését, még abban az esetben is, ha az, a tartószerkezet cseréjét igényli.
(31)
V. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM
Régészeti értékek
25.§
(1)A régészeti értékek védelméről a kulturális örökség védelméről szóló törvénynek megfelelően kell gondoskodni.
(2) A régészeti értékvédelem kiterjed:
- az ismert régészeti lelőhelyekre és,
- minden 60cm-nél nagyobb földmunkával járó építési tevékenységre, mely esetén régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. A szakfelügyelet költségei a beruházót terhelik.
(3) A régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak.
(4) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni.
(5) A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük.
(6) A régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.
(7) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.
8. A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárások kivételével - annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.
9. A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket - a (10) bekezdésben meghatározottak kivételével - el kell kerülni.
10. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni
(11) Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles
a) a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni,
b) a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni.
(12) Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.
Építészeti értékvédelem
26.§
(1) A építészeti értékvédelem kiterjed:
- országos műemléki védettségre,
- helyi védettségre.
(2) Az országos műemléki védettség megállapítására vagy visszavonására a mindenkori hatályos törvények előírásai szerint kell eljárni.
3. Országos védelemben részesülne a jelen paragrafus (2) bekezdése szerinti előírások megtartásával a településszerkezeti, valamint a szabályozási tervben jelölt, illetve az 1. sz. függelékben is felsoroltak, amely táblázat helyébe az e rendelet 1. sz. függeléke kerül.
4. Az Országos védelem alatt álló területek, illetve objektumok környezetében területet felhasználni, építési telket, illetve területet kialakítani és beépíteni csak a Kulturális Örökség védelméről szóló törvénynek megfelelően szabad.
5. A helyi védelem megállapítására vagy visszavonására az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben dönt. Az egyes védelemre javasolt objektumok listájának módosítása nem jár a Helyi Építési Szabályzat rendeletének módosításával.
6. Helyi védelemről az „R” (5) bekezdésben megjelölt külön rendelet rendelkezik.
7. A védelemben részesített épületen (útszakaszon) bármilyen beavatkozás (építés, felújítás, átalakítás, bontás, funkcióváltoztatás), illetve ezekre hatósági engedély kiadása csak a képviselő-testület határozata alapján végezhető. A felújítást, átalakítást az épület (beépítési struktúra) eredeti formavilágának megfelelően lehet elvégezni.
(8) A védett épület csak igen indokolt megalapozott esetben bontható el. A hatóságnak joga van a döntés megalapozottsága érdekében szakértőket bevonni. Ezen épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni és a terveket és a fotodokumentációt archiválni kell.
(9) A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell.
(10) Helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet, dokumentáció benyújtásával.
(11) Szabálysértést követ el, aki a védett építészeti értékeken engedély nélkül változtatást eszközöl, és a törvény adta kereteken belül bírsággal sújtható.
(12) Országos, vagy helyi védelem alá eső építmény telkén lévő idős díszfák szintén védettnek minősülnek, mint a kertek jellegzetes, településképileg karakteres elemei.
Zöldfelületi értékvédelem
27 §
(1) A közterületi zöldfelületek (közparkok, , fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya lehetőség szerint maximálisan védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén.
(2)Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, további közintézmények kertjeit, valamint a temetőket és kegyeleti parkokat érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) – új épület elhelyezésének esetén – kertépítészeti terv (kisebb jelentőségű esetekbe kertészeti szakvélemény) alapján végezhetők.
(3) A városban a közterületeken, közterületi zöldfelületeken, továbbá országos műemléki védelem, vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek telkein, műemléki környezethez tartozó telkeken lévő fás növényzet, fa károsodásával, pusztulásával járó tevékenység esetén növény értékbecslésen alapuló fapótlási díj állapítható meg az ilyen tevékenységet végző terhére akkor is, ha a tevékenységet egyébként engedéllyel végzi.
(4) Közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn. Túlkoros fának a többször iskolázott, min. 6 éves fa számít.”
5. Újonnan nyitott utcákban legalább egyoldali utcafásítást kell telepíteni.
6. Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot.
Vi. Környezetvédelem
Általános előírások
28.§
(1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.
A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.
(2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra magasabb rendű jogszabályok alapján előzetes vagy részletes környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni.
(3) Beépítési feltételek:
Az építési telken építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha
a) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia-, ivóvízellátás biztosított,
b) a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,
c) a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,
az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását és tisztaságát.
Levegőtisztaság-védelem
29.§
1. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a kibocsátás (emisszió), illetve a légszennyezettségi (imisszió) határértéke, védelmi övezetek kiterjedése, bűzzel járó tevékenységek a hatályos levegő védelmi jogszabályok szerint veendők figyelembe.
(2) A város területén hulladék nyílt téri, vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése (kis mennyiségű háztartási, papír és fahulladék kivételével), továbbá veszélyes hulladék égetése (vagy más formában történő ártalmatlanítása) nem engedhető meg.
(3) Állattartó telep és egyéb, kellemetlen szaghatást, bűzt okozó létesítmény, lakóterülethez, belterülethez, rekreációs különleges területhez 300 m-nél közelebb nem létesíthető.
Zaj és rezgés elleni védelem
30.§
(1) Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából a figyelembe veendő zaj és rengésterhelési határértékeket és követelményeket a zaj- és rezgésvédelemről szóló jogszabályok tartalmazzák.
(2)
Hulladékgazdálkodás
31. §
Talaj (föld) védelem
32. §
(1) Talajvédelmi érdekből a létesítmények építése során a talaj felső humuszos rétegét (min. 20 cm) el kell különíteni (deponálás) és újrahasznosításáról (pl a terület zöldfelületeinek létesítésénél) gondoskodni kell.
(2) A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége.
(3) Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
4.
5. Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, egyéb hulladéktól mentes építési törmelék) történhet.
Vizek védelme
33.§
(1) A keletkező kommunális illetve veszélyesnek nem minősülő szennyvizet az erre kiépített csatornahálózatba (azon keresztül szennyvíztisztító létesítménybe) kell vezetni, ameddig erre nincs lehetőség, csak zárt rendszerű szennyvíztárolók létesítése engedélyezhető.
(2) Az élővízbe vezetett szennyvizeknek és használt vizeknek a befogadóra vonatkozó, jogszabályban előírt mértékű tisztításáról gondoskodni kell.
(3) A meglévő és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell
(4) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.
(5) Szennyeződés érzékenységi szempontból Jászfényszaru teljes közigazgatási területe érzékeny besorolású.
Táj- és természetvédelem
34.§
(1)
(2) A Mint értékes táji környezeti elemek, helyi területi védelem alá tartoznak:
a. A szabályozási terven természeti területként körülhatárolt tájrészletek.
b. Az egyedi tájértékek, helyi egyedi védelem alá tartoznak:
ba) a bel- és külterületen található keresztek, feszületek
bb) a névvel megjelölt határbéli
bc) a Csörsz árok (kis- árok) fellelhető nyomvonala
(3) Javasolt az Öregerdő (069/10 hrsz) helyi természetvédelmi területté minősíteni, külön rendelettel.
Építési övezetekben érvényes
környezetterhelési határértékek
35.§
Védőtávolságból adódó építési korlátozások
külterületen ill., beépítésre nem szánt területen
36.§
(1) Távközlési átjátszó állomás sugárzási sávjaiban magassági korlátozás érvényes, erről az üzemeltetővel szükséges egyeztetni.
(2) Az országos főútvonal (32.sz. út) mellett az út tengelytávolságától számított 100-100 m védőtávolság érvényes, melyen belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(3) Egyéb országos közutak és a vasút mentén 50-50 m védőtávolság érvényes
(4) Nagy létszámú állattartó telepek telekhatárától 300 m-en belül lakóépület nem létesíthető.
(5) Nagynyomású gázvezeték és szénhidrogén (kőolaj) távvezeték védősávjában építési korlátozás érvényes, létesítmény kialakítási igénye esetén az üzemeltetővel egyeztetni szükséges.
(6) Nagyfeszültségű villamos távvezeték (120 kv) védősávjában építési korlátozás érvényes, létesítmény kialakítási igénye esetén az üzemeltetővel egyeztetni szükséges.
(7) Dögkút körül 100 m védőtávolság érvényes, ezen belül lakóépület, illetve állattartó telep nem létesíthető. A dögkút rekultivációját követően a védőtávolságra vonatkozó korlátozás megszűnik.
(8) A Szabályozási terven lehatárolt, potenciálisan árvíz elöntéssel veszélyeztetett területeken lakóépület, mg.-i birtokközpont és kiegészítő központ, növényvédőszer-vegyszer raktár nem létesíthető.
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
37.§
1. Jelen rendelet és elválaszthatatlan részét képező Szabályozási terv 2005. év június hó 01. napján lép hatályba.
2. Jelen rendelet mellékletét képezik:
- Szabályozási tervek:
-Belterületi tervlapok M=1:2000.
-Külterületi tervlapok M=1:10000.
- Út mintakereszt szelvények és mintacsomópontok
3. Jelen rendelet hatálybalépésével az egyes területekre vonatkozó szabályozási tervek és az alábbi határozatok és rendeleteket hatályukat vesztik.
- 35/1984. (I. 18.) sz. Tanácshatározat (Jászfényszaru Város Összevont rendezési tervéről)
- 7/1990. (IV. 27.) sz. Képviselő-testületi határozat
- 8/1994. (IV. 6.) sz. rendelet
- 11/1994. (VII. 1.) sz. rendelet
- 10/2001. (VI. 21.) sz. rendelet
4. Jelen rendelet előírásait a hatályba lépése napját követően induló ügyekben kell alkalmazni.
5. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
38. §
E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja, az irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.
……………………………. ………………………….
polgármester jegyző
