Kifejezéskereső
Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2006.(V.28.) rendelete
a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL ÉS A SZABÁLYOZÁSI TERVEK ELFOGADÁSÁRÓL
2017.12.31.
Nyírbéltek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében és az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörében, valamint Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdése (Étv.) és az 1999. évi CXV. törvényben foglalt módosítások szerinti felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magában foglaló) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg, és elrendeli az alkalmazását.
I. fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. §.
A rendelet hatálya
(1.) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) területi hatálya kiterjed Nyírbéltek település egész közigazgatási területére.
(2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv., Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv) és az 1999. évi CXV. törvényben foglalt módosítása, valamint az e törvények által meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, mely módosításra került a 36/2002. (III.7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T-14/2003. törzsszámú településrendezési terv szabályozási tervei (S-1, S-2) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.
(3.) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
2. §.
A belterületbe vonás szabályai
(1) A Szabályozási Terv a kialakult belterületekhez illeszkedve belterületbe vonást határoz meg a beépítésre szánt területek vonatkozásában. A belterületbe vonás a Szabályozási Terv szerint beépítésre szánt területen, falusias lakóterület és különleges területek érdekében történhet.
3. §.24
Építési engedélyezés általános szabályai,
építési engedély kérelem mellékletei
Engedélyhez kötött építési munkák
(1.) 2
(2.) 4
(3.) 3
(4.)1, 5
4. §.
Általános építési szabályok
(1.) 6
(2.) 7
(3.) 8
(4.) 9
(5.) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(6.) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(7.) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartási önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
(8.) Közterületen történő építés szabályozása:
a.) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb tevékenységek céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.
(9.) Közművesítés
a.) Közművesítettségi fokozatok:
teljes közművesítettség,
részleges közművesítettség,
hiányos közművesítettség,
közművesítetlen terület.
b.) Nyírbéltek egész területére legalább részleges közművesítettség szükséges.
c.) Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges, melynek vízzárósági próbáját kötelezően el kell végezni, és a használatbavételi engedély csak a vízzárósági próba megfelelősége esetén adható ki.
d.) Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező, és a használatbavételi engedély csak a rákötés után adható ki.
(10.) A telekalakítás szabályai:
a.) Az Étv 23. §., 24. §, valamint a 85/2000 (XI.8.) FVM rendelet a telekalakításról szabályai betartandók.
b.) Kisajátítás: Étv 26. §- nak megfelelően történik.
c.) A kialakítható legkisebb telekterület méretek az övezeti előírásoknak megfelelően a HÉSZ-ben és a szabályozási terveken kerültek rögzítésre.
d.) Az egyes építési övezetekben meghatározott kialakítható legkisebb telekméretek minden telekalakítással újonnan kialakított telkek esetében betartandó. A kialakult telek (K) - ha telekalakítás nem történik - beépítése az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telkek megközelítése és közműellátása biztosítható és telek-megszűntetési szabályozás nem érinti. Kialakult - az övezeti szabályozásban megadottnál kisebb területű és méretű teleknél a beépítettség mértéke ennél nagyobb az megtartható, de nem növelhető.
e.) Nyúlványos telek: nyúlványos telkek nem alakíthatók ki.
II. fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
5. §.
Településszerkezet, területfelhasználás
(1.) A település igazgatási területe építési szempontból
Beépítésre szánt területre,
Beépítésre nem szánt területre tagozódik.
(2.) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak.
(A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.)
a. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei:
1. Lakóterületek:
falusias lakóterületek (Lf)
2. Vegyes területek:
településközpont vegyes területek (Vt, Vt*)
3. Gazdasági területek:
ipari gazdasági területek (Gip)
kereskedelmi-szolgáltató terület (Gksz)
4. Különleges területek:
temető területek (Kü-t)
sport terület (Kü-s)
hulladéklerakó (Kü-h)
üzemanyagtöltő állomás (Kü-ü)
b. A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:
1. Közlekedési, közmű elhelyezési területek (Köp)
2. Zöldterületek:
közparkok (Kp)
2. Erdőterületek:
védelmi erdő (Ev),
gazdasági erdő (E),
védett erdő (E-v)
egészségügyi, szociális, turisztikai erdő (Ee)
3. Mezőgazdasági területek (M):
belterületi mezőgazdasági területek (Mb)
általános mezőgazdasági területek (M)
általános (védett) mezőgazdasági területek (M*)
gyepes mezőgazdasági területek (Mgy)
gyepes (védett) mezőgazdasági területek (Mgy-v)
4. Vízgazdálkodással összefüggő területek (V)
6. §.
Épületek, építmények elhelyezésének általános szabályai
(1.) Az egyes terület-felhasználási egységeken belül épületeket és építményeket elhelyezni csak a terület-felhasználási egységek szabályozási tervben jelölt övezeteinek övezeti előírásai, építési övezetek szabályozási előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint szabad.
(2.) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket kell kialakítani.
(3.) A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magastetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető, melyet egy légtérben levő galériaszint kiegészíthet.
(4.) Alagsori helyiség, helyiség csoport, pinceszinti helyiség, helyiség csoport létesíthető a max. építménymagasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint alatti építmények - az elő-, oldal- és hátsó kertben elhelyezhető melléképítmények kivételével - csak a telkek "építési helyein belül" helyezhetők el. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet. Magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.
(5.) Építmények közötti legkisebb távolság:
1. "A", "B", "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények OTÉK 36. §. (1) bekezdés szerint.
2. Az 1. pontban rögzített kialakult állapotokat kivéve az OTÉK 36. §. előírásai érvényesek.
3. Nem védett területeken belül az alap épület elhelyezéstől – alap esetben az oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely a telekhatárral egybe esik - az alábbi esetekben lehet eltérni, az épület oldalirányú elhelyezésének tekintetében:
Oldalhatáron álló beépítési mód:
a.) Főépületek esetében:
Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgótávolság elhagyásával lehetséges.
Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 25 métert, szabadon álló épületelhelyezés is lehetséges.
b.) Melléképületek esetében:
A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető a főépület mögött 1,0m-es csurgótávolságra.
(6.) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél a következőket is be kell tartani. Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló, és állattartó épület építménymagassága legfeljebb 3,5 méter, a tetőgerinc magassága pedig maximum 7,0 méter lehet.
(7.) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
(8.) Az utcavonalra, vagy az attól számított 3,0 méteren belül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött legalább 0,45 m magasságban helyezendő el.
(9.) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:
a.) Előkertek:
Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.
A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
EK= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is.
b.) Oldalkertek:
Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül az oldalkertek mérete minimum 6 méter
c.) Hátsókertek:
Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül a hátsókertek mértéke minimum 6 méter, illetve a kialakult.
(10.) Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése:
az adott paramétert - az adott szabályozási keretek között - az építésügyi hatósági eljárás folyamán kell meghatározni az Étv (1997. évi LXXVIII. törvény) 18. § (2) bekezdése alapján.
- 10
a.) Kialakult legnagyobb beépítettség:
Amennyiben a kialakult beépítettségi mérték nagyobb, mint az övezetben megadott legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni, a meglevő beépítettségi érték tovább nem növelhető.
b.) Kialakult építménymagasság:
Kialakult építménymagasság esetében az övezetben lévő építménymagasság a meghatározó. Új épületek létesítése esetén az építménymagasságot a szomszédos épületek építménymagasság átlagának figyelembe vételével (+- 1 m) kell meghatározni.
A kialakult beépítések esetén az OTÉK 36.§ (2) bekezdésétől eltérően az építmények közötti távolságot nem a telekhatártól, hanem az egyes épületek között kell megállapítani. Új építések esetén az oldalkerti méretet a beépítési mód függvényében az OTÉK szerint kell megállapítani.
c.) Kialakult telekterület:
Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott kialakítható legkisebb telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető. A telekterülete tovább nem csökkenthető.
(11.)25
- 11
b.) 12
III. fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
7. §.
A lakóterületre vonatkozó általános előírások
(1.) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2.) A lakóterületen fő és melléképületek helyezhetők el (A fő- és melléképületek fogalom meghatározása az 1.mellékletben található meg)
(3.) Valamennyi lakóterületen gondoskodni kell a keletkező szennyvizek, és csapadékvizek elvezetéséről, illetve ártalommentes elhelyezéséről. A településközpont építési övezeteit teljes közművesítéssel kell ellátni. A belterületbe vonással újonnan létesítendő lakóövezeteket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4.) Az állattartás helyi szabályairól szóló rendeletben foglaltak betartását biztosítani kell.
(5.) Falusias lakóterületen maximum egy lakóépület építhető, melyekben maximum két rendeltetési egység helyezhető el, azonban a lakóegységek száma minden esetben csak egy lehet.
(6.) Nyírbéltek lakóterületei, sajátos építési használatuk szerint:
- falusias lakóterületek (Lf)
8. §.
Falusias lakóterületek
(1.) A falusias lakóterület maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági építmények továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, mező- és erdőgazdasági építmény elhelyezésére szolgál.
a.) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
lakóépület
mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
szálláshely szolgáltató épület
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (garázs, tároló épület)
kézműipari épület
(2.) Melléképületek a HÉSZ 1. melléklet szerint építhetők.
(3.) Az övezetben melléképítmények közül elhelyezhető:
Közműbecsatlakozási műtárgy
Közműpótló műtárgy
Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
Kerti épített tűzrakóhely
Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop
(4.) Az építmények üzemeltetése során, az épületen kivüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.
(5.) Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles, ha a terület nem áll védelem alatt, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak.
Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 22,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(6.) Az előkertek szabályozása szabályozási terv szerint.
(7.)26
(8.) Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 6. §. (5) 2. és a 9 b. bekezdések szerinti eltérésekkel.
(9.) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni:
|
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max. építmény-magasság |
|||
|
Leg |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü |
Legna-gyobb beépített- |
||||
|
Falusias lakó |
Lf-1 |
oldalhatáron álló |
800 |
14 |
30 |
30 |
4,5 |
|
Lf-2 |
oldalhatáron álló |
1100 |
14 |
50 |
30 |
4,5 |
|
|
Lf-3 |
oldalhatáron álló |
1600 |
14 |
50 |
30 |
4,5 |
|
(K) = meglévő adottság, értéke jelen HÉSZ 6. §. (9) bekezdés alapján számítható és értelmezhető
(10.) A beépítettség mértéke, a telek területének függvényében, az alábbiak szerint módosulhatnak a falusias lakóterületeken, kivéve az Lf-3 jelű építési övezetben:
meglévő telkek esetén, ha a telekterület 540-720 m2 közötti, akkor a megengedett beépítettség 35 %-os, sarok telek esetén 50 %-os.
ha a telekterület 1080-1260 m2 közötti, akkor a megengedett beépítettség 25 %-os, sarok telek esetén 40 %-os.
ha a telekterület nagyobb, mint 1260 m2 akkor a beépítettség legnagyobb mértéke 20 %, sarok telek esetén 30 %-os.
(11.)27
9. §.
Településközpont vegyes terület
(1.) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportlétesítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2.) a) Az övezetben elhelyezhető:
Lakóépület
Igazgatási épület
Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.
Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
Sportépítmény
A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak
figyelembevételével:
Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
c) Melléképítmény közül elhelyezhető:
Közműbecsatlakozási műtárgy
Közműpótló műtárgy
Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)
Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
Kerti épített tűzrakóhely
Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop
d) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
e) Melléképületek közül - az állattartás céljára szolgáló épületek kivételével – építhető a HÉSZ 1 mellékletben felsoroltakból.
(3.) Előkertek szabályozása szabályozási terv szerint. Oldalkertek és hátsókertek szabályozása, jelenleg OTÉK 35. §. szerint, illetve a szabályozási terven jelölt érték, valamint a HÉSZ 6. §. (5) 2. és a (9) b. bekezdések szerinti kivételek.
(4.) A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
|
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max. építmény-magasság |
|||
|
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü |
Legna |
||||
|
Település központi vegyes |
Vt |
Oldal határon |
700 |
15 |
20 |
40 |
-7,5 |
|
Vt* |
Szabadon álló |
2000 |
15 |
20 |
40 |
-7,5 |
|
10. §.
Gazdasági területek
(1.) A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint:
Ipari, gazdasági területek
Mezőgazdasági jellegű ipari-gazdasági területek
Kereskedelmi-szolgáltató területek
(2.) Nyírbéltek község ipari gazdasági területein a lakóterületeket jelentős mértékben zavaró hatású terület nem alakítható ki.
(3.) A gazdasági területeken belül az OTÉK-ban előírt parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, legalább négyegységenként egy előnevelt (3 éves) őshonos fa telepítésével.
11.§.
Az ipari gazdasági területek
(1) Nyírbélteken az ipari gazdasági területek nem jelentős zavaró hatású ipari gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az ipari gazdasági területek ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál. Kivételesen elhelyezhető a területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. Az iparterületeken kivételesen sem helyezhetők el egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max. építmény-magasság |
|||
|
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü |
Legna |
||||
|
Ipari gazdasági terület |
Gip-1 |
szabadon álló |
2000 |
40 |
40 |
35 |
7,5 |
12.§.
Mezőgazdasági jellegű ipari-gazdasági területek
(1.) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.
(2.) a). Az övezetben elhelyezhető:
Ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei
b). Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
Gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
(3.)Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max. építmény-magasság |
|||
|
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü- |
Legna- |
||||
|
Ipari gazdasági terület |
Gip-2 |
szabadon álló |
2000 |
40 |
40 |
30 |
7,5 |
13. §.
A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek
(1.) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2.) a)Az övezetben elhelyezhető :
A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
Igazgatási és iroda épület
Parkolóház, szerviz
Sportépítmény
b.) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
Egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3.) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
|
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max. építmény-magasság |
|||
|
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü- |
Legna- |
||||
|
Ker szolg. gazdasági területek |
Gksz |
Oldalhatáron álló |
500 |
20 |
20 |
30 |
-4,5 |
(4.) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken előkertek szabályozása szabályozási terv szerinti, oldalkertek, és hátsókertek szabályozása OTÉK 35. §. Szerint.
14. §.
Különleges területek
(1.) Nyírbéltek különleges területei sajátos használatuk szerint:
a.) működő temető (övezeti jel Kü-t)
b.) hulladéklerakó (övezeti jel Kü-h)
c.) sportpálya területe (övezeti jel Kü-s)
d.) üzemanyagtöltő állomás területe (övezeti jel Kü-ü)
(2.) A különleges területek célja és használatuk fajtája:
a.)működő temető (övezeti jel Kü-t) Nyírbéltek község köztemetője, a temetőben ravatalozó épület helyezkedik el, a terület célja a község temetkezési területének biztosítása a temető parcellázási tervnek megfelelően. A temető használatát temetkezési rendelet szabályozza. A temetőre temető-rendezési tervet kell készíteni a temetőrendelet felülvizsgálatával. A temető területének legalább 40 %-át növényzettel kell beültetnie a terület mindenkori üzemeltetőjének.
b.) sportlétesítmény (övezeti jel Kü-s): Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet elsősorban sportpálya, lovarda, parkoló, idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények (szálláshely, kulturális-, vendéglátó-, kereskedelmi épületek) elhelyezésére szolgál.
c.) A külterületen lévő hulladéklerakók (övezeti jel: Kü-h) Nyírbéltek község hulladékát fogadja be.
d.) Az övezet üzemanyagtöltő állomás elhelyezésére szolgál. Az övezetben elhelyezhető üzemanyagtöltő állomás, szerviz, továbbá a főépülettel egybeépítve a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
(3.) A különleges területek építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell figyelembe venni:
|
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max. építmény-magasság |
|||
|
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü |
Legna |
||||
|
működő temető |
Kü-t |
szabadon álló |
- |
- |
40 |
10 |
-4,5 |
|
sportpálya területe |
Kü-s |
szabadon álló |
K |
- |
30 |
20 |
-7,5 |
|
hulladéklerakó területe |
Kü-h |
szabadon álló |
2000 |
- |
30 |
10 |
-7,5 |
|
üzemanyagt |
Kü-ü |
szabadon álló |
1000 |
- |
30 |
30 |
-7,5 |
(K) = meglévő adottság, értéke jelen HÉSZ 6. §. (9) bekezdés alapján számítható és értelmezhető
IV. fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
15. §.
Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület
(1.) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál
(2.) A közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közmű-elhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell.
(3.) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a tervvel összhangban történhet.
(4.) A közlekedési területbe a következő közutak tartoznak:
K.III. Országos mellékutak:
4906. sz kl út külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán min. 16 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.
Nyírlugos (4903 sz.) felé vezető közl. út külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán min. 14 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.
Ömböly (49133 sz.) felé vezető közl. út külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán min. 14 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.
B. VI. d. Települési gyűjtőutak:
A S-2 Szabályozási tervek szerint alakítandók ki.
A településközponton és a csatlakozó területeken a községszerkezet védelme érdekében ettől eltérő szélesség is lehetséges, amennyiben az út közlekedési, közmű-elhelyezési funkciói biztosíthatók szabályozási terv szerint.
Köp - Jelentősebb kapacitású személygépkocsi parkolóhely.
Gyalogút, minimális szélessége 3 m.
Külterületi mezőgazdasági feltáró és összekötő út, minimum 14,0 m szabályozási szélességgel alakítandó ki.
Mezőgazdasági kiszolgáló út, melyek minimális szélessége 12,0 m.
(5.) A mezőgazdasági utak építési területszélességének szabályozását az úttengelytől egyenlő mértékben kell végezni. Ez alól kivételek a közcélú csatornával, természeti védettséggel rendelkező területekkel szomszédos utak, ahol a szabályozási szélességet e területek határától kell kimérni.
(6.) A közterületeken elhelyezett parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, négy egységenként egy előnevelt (min. 3 éves) környezetbe illő, a környéken őshonos fafaj telepítésével.
16. §.
Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások
(1) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval)
(2) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információstáblákkal a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.
(3) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább kettő kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.
17. §.
Zöldterületek
(1.) A zöldterületek körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel.
(2.) A közlekedési területen belüli zöldsávokat a zöldterületi terv alátámasztó munkarész határozza meg.
18. §.
Erdőterületek
(1.) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2.) A terv erdőterületei rendeltetésük szerint:
a.) Védelmi (védő) erdők: Ev övezeti jellel
b.) Gazdasági erdők E övezeti jellel
c.) Védett erdők E-v övezeti jellel
d.) Egészségügyi, szociális, turisztikai erdő Ep övezeti jellel
(3.) Védelmi erdő övezetben és ökológiai hálózat területén épületet elhelyezni nem lehet.
(4.) Gazdasági erdőterületen építményt elhelyezni az OTÉK 28. §. (4) bekezdés szerint lehet.
(5.) 13
19. §.
Mezőgazdasági területek
(1.) A település területének mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást), szolgáló területe.
(2.) Mezőgazdasági területen a az OTÉK 29. §. (5) és (6) bekezdése szerint birtoktest és birtokközpont alakítható ki.
(3) 14
(4.) A mezőgazdasági területeken az a következő övezetek kerültek kijelölésre:
a.) Mgy: gyep (rét, legelő) terület
b.) 15
c.) M: szántó művelésű terület
d.) Mb: belterületi szántó művelésű terület
e.) 16
a.) Mgy: gyep (rét, legelő) terület:
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Épületeket jelen előírás az OTÉK 38. §. (3) figyelembevételével a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.
b.) Mgy-v : gyep (rét, legelő) terület:
1. A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló védett területekenterületet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad, illetve mindennemű beavatkozással kapcsolatban a FETI-KTVF engedélyét be kell szerezni.
c.) M : döntően szántó művelésű terület:
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét. Az övezetben birtokközpont kialakítható.
(3) Épületeket elhelyezni a legalább 3,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épülettel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet.
d.) Mb : belterületi szántó művelésű terület:
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben épületet elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet.
e.) M*: döntően szántó művelésű terület:
(1) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló védett területekenterületet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad, illetve mindennemű beavatkozással kapcsolatban a FETI-KTVF engedélyét be kell szerezni.
20.§.
Vízgazdálkodási területek
(1.) A terv vízgazdálkodási területei az OTÉK 30. §.-a alapján közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (övezeti jel: V)
(2.) Vízügyi érdekből a főcsatornáknál 3-3 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, ott csak rét-legelőművelés folytatható.
21. §.
Tűzrendészeti előírások
(1.) A létesítésre kerülő tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.
(2.) Új létesítmények kialakításával egyidőben gondoskodni kell a megváltozott körülményeknek megfelelő oltóvíz mennyiségéről az OTSZ 47. §. (1) bekezdésében meghatározottak szerint, földfeletti tűzcsapokkal.
(3.) A legkedvezőtlenebb helyzetű tűzcsapról 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó nem mezőgazdasági létesítménynél legalább 200 kPa /2 bar/ kifolyási nyomást kell biztosítani.
(4.) Az gazdasági terület fejlesztése során gondoskodni kell legalább két nyomsáv szélességű, szilárd burkolattal ellátott közlekedési út kiépítéséről - amely alkalmasnak kell lennie tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
V. fejezet
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
22. §.17
Általános előírások
23. §.
Levegőtisztaság-védelmi előírások
(kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira
és összetételére valamint a klímára)
(1.) Új létesítmények elhelyezésének érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).
24. §.
Zaj- és rezgés elleni védelem
1. A 4903 és 4906 sz. út zajjellemzőire tekintettel az út szabályozási vonalától mért 30 m-en belül szálloda, szállásadó épület létesítése csak zajvédelmi műszaki megoldások alkalmazása mellett engedélyezhető.
25. §.
Természetvédelmi előírások
(1.) 18
(2.) Általános tájvédelem, természeti területek, élőhelyek védelme:
1. A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjai - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdaságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természet közeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen természeti adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni.
2.19 Természeti területen a település belterülete kivételével - tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en, tavak partjától számított 100 m-en belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése.
3. 20
VI. fejezet
ORSZÁGOS ÉS HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
26. §.28
27. §.29
Védett területek építési szabályai
VII. fejezet
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
28. §.
Az 1997. évi LXXVIII. törvény 17.§ szerinti, a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények érvényesítése szükséges.
1. Kisajátítás a tervezett út területének biztosítására:
a. A Bajcsy Zsilinszky és Esze Tamás utca között – belterületbe vonással - a szabályozási tervnek megfelelően
b. Az 1334 hrsz-ú utca és az Zrínyi I. út között- belterületbe vonással - a szabályozási tervnek megfelelően
VIII. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. §.
1. Ez a rendelet 2006 augusztus 1-én lép hatályba.
1. E rendelet a hatálybalépés napjától iktatott új ügyekben kell alkalmazni.
1. E rendelettel összefüggésben a települési önkormányzat a hatálybalépéstől számított 6 hónapon belül köteles rendeletet alkotni az állattartásról, az építési tilalmakról, az elővásárlási jogról, a kisajátításról, a településrendezési kötelezésekről, az épített környezet helyi értékvédelméről.
(4) * E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács
2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
__________
1 Módosította a 19/2008.(XII.21.) számú rendelet. Hatályos 2009. január 1-től.
2 Hatályon kívül helyezte a 19/2008.(XII.21.) számú rendelet.
3 Hatályon kívül helyezte a 19/2008.(XII.21.) számú rendelet.
4 Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
5 Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
6 Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
7 Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
8 Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
9 Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
10Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
11Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
12Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
13Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
14Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
15Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
16Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
17Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
18Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
19A 25. § (2) bekezdés 2) pontja utolsó mondatát hatályon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
20Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
21Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
22Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
23Hatáyon kívül helyezte a 19/2016.(XI.26.) rendelet.
24 Hatályon kívül helyezte a 19/2017.(XII.4.) rendelet.
25 Hatályon kívül helyezte a 19/2017.(XII.4.) rendelet.
26 Hatályon kívül helyezte a 19/2017.(XII.4.) rendelet.
27 Hatályon kívül helyezte a 19/2017.(XII.4.) rendelet.
28 Hatályon kívül helyezte a 19/2017.(XII.4.) rendelet.
29 Hatályon kívül helyezte a 19/2017.(XII.4.) rendelet.
*Kiegészítette a 16/2009.(IX.26.) számú rendelet. A rendelet hatályba lép2009. szeptember 26-án.
