Udvari Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2007.(VII. 1.)önkormányzati rendelete

Udvari Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról.

2022.09.30.

Udvari Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazása alapján az Étv. 9. § (2)-(6) bekezdésében előírt véleményeztetési eljárás lefolytatását követően az Udvari Építési Szabályzata (továbbiakban: UÉSZ) és Udvari Szabályozási Terve (továbbiakban: USZT) megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1. § (1) A UÉSZ és USZT hatálya kiterjed Udvari község (a továbbiakban a község) közigazgatási területére.

(2) A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos előírások és a jelen rendelet előírásainak együttes alkalmazásával szabad.

A szabályozási elemek típusai

2. § (1) A szabályozási terv I. és II. rendű szabályozási elemeket rögzít.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek:

a) az építési övezet-, övezethatárok és a hozzátartozó területfelhasználási kategória,

b) az I. rendű közterületek,

c) az I. rendű közlekedési célú közterületen belül a szabályozási szélességek.

(3) II. rendű kötelező szabályozási elemek: a (2) bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek.

(4) Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(5) II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen, a területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.

II. Fejezet

TERVEZETT BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

3. § (1) A szabályozási terv a község közigazgatási területén

a) beépítésre szánt területet,

b) tervezett beépítésre szánt területet,

c) beépítésre nem szánt területet jelöl ki.

(2)¹

Területhez köthető előírások fajtái

4. § A szabályozási terv a község közigazgatási területén rögzíti

a) az építési övezeti

b) az övezeti

c) a környezetvédelmi

d) az értékvédelmi

e) a korlátozási előírások érvényességi területét.

Az építési övezetek előírásai

5. § A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi építési övezeteket jelöli ki:

a) falusias lakó: (Lfa)

b) településközponti vegyes: (Vt)

c) központi vegyes (Vk)

d) egyéb gazdasági (Ge)

e) különleges közhasználatú építményi: (Ki) övezeteket.

Az építési övezetek közös előírásai

6. § (1) Kialakult állapotra vonatkozó előírások:

a) Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési övezet előírásainak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni.

b) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető.

Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), és

1. a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték alatti, akkor a korábbi beépítettség visszaállítható,

2. a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték szerinti, vagy annál nagyobb, a telket beépítetlennek kell tekinteni és az építési előírások szerinti beépítési százalékot kell alkalmazni.

c) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési övezeti előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést kivéve, - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.

d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők.

e) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési övezeti előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.

(1) Egyéb közös előírások

a) A löszfalas telkeken az építési hely löszfaltól mért legkisebb távolsága a löszfal magasságának másfélszerese.

b) Azoknál a telkeknél, amelyeknél a szabályozási terv az ingatlant építési övezettel, vagy övezettel két telekrészre osztja, az országos előírások szerinti hátsókertet az építési övezet, ill. az övezethatár vonalától kell mérni.

c) Azoknál a telkeknél, amelyeknél a szabályozási terv az ingatlant építési övezettel, vagy övezettel két telekrészre osztja, a beépítési % alapjául szolgáló terület az építési övezettel, ill. övezettel megosztott telekterület.

d) ²

e) Épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet.

f) ³

g) Közterületről garázsok közvetlenül nem nyithatók.

h) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság az I.-III. tűzállósági fokozatú: nem éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú lakó- épületeknél: 4,0 m-ig csökkenthető beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő, szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m² nyíló felületnél nem nagyobbak, és ennek homlokzatmagassága nem haladja meg másik, a megnyitott homlokzatú épület magasságát; 2. 2,0 m-ig csökkenthető zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2-nél nem nagyobbak a nyílások;

i) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási terv másként nem intézkedik, kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni.

j) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,0 m, gerincmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

k) ⁴

l) ⁵

m) ⁶

n) ⁷

o) ⁸

p) ⁹

q) Mivel a település csúszásveszélyes területen fekszik az alábbi esetekben az építési engedélyezési eljárásba Geológiai Szolgálatot be kell vonni:

1. 7,0 m-nél nagyobb fesztávú előregyártott szerkezetű épületnél,

2. A jelen rendelet 22. § (6), (7), (10) bekezdésekben rögzített esetekben,

3. 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

4. 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés esetében,

5. továbbá azokban az esetekben, amikor a lakosság, a tervezők, az önkormányzat kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokat észlel.

Falusias lakó építési övezetek (Lfa)

7. § (1) Rendeltetési előírások

Az övezetben

1. legfeljebb kétlakásos lakóépület(ek), továbbá nem zavaró hatású

2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület(ek),

3. szálláshely szolgáltató épület(ek),

4. kézműipari építmény(ek),

5. mező- és erdőgazdasági építmény(ek) helyezhető(k) el.

(2) Építési előírások

a) Lfa-1222 építési övezet esetén

1. egy épület beépített területe nem haladhatja meg a 400 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,¹⁰

2. a megengedett beépítési mód szabadonálló

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900 m²

4. legnagyobb beépítettség 20 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60 %,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

b) Lfa-2122 építési övezet esetén

1. egy épület beépített területe nem haladhatja meg a 120 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

2. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 450 m²

4. legnagyobb beépítettség 20 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

c) Lfa-2131 építési övezet esetén

1. egy épület beépített területe nem haladhatja meg a 120 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 450 m²

4. legnagyobb beépítettség 30 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 50%,

6. legnagyobb építménymagasság 4,0 m lehet.

7. előkert nem létesíthető, kivéve, ha mindkét szomszéd esetében meglevő előkert van. Ez esetben az előkert mérete 3,0 m.

d) Lfa-2221 építési övezet esetén

1. egy épület beépített területe nem haladhatja meg a 180 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900 m²

4. legnagyobb beépítettség 20 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%,

6. legnagyobb építménymagasság 4,0 m lehet.

7. előkert nem létesíthető, kivéve, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, ill. mindkét szomszéd esetében meglevő előkert van. Ez esetben az előkert mérete 3,0 m.

e) Lfa-2222 építési övezet esetén

1. egy épület beépített területe nem haladhatja meg a 180 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900 m²

4. legnagyobb beépítettség 20 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert nem létesíthető, kivéve, ha mindkét szomszéd esetében meglevő előkert van. Ez esetben az előkert mérete 3,0 m.

f) Lfa-2321 építési övezet esetén

1. egy épület beépített területe nem haladhatja meg a 200 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²

4. legnagyobb beépítettség 20 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%,

6. legnagyobb építménymagasság 4,0 m lehet.

7. előkert nem létesíthető, kivéve, ha mindkét szomszéd esetében meglevő előkert van. Ez esetben az előkert mérete 3,0 m.

g) Lfa-2322 építési övezet esetén

1. egy épület beépített területe nem haladhatja meg a 200 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²

4. legnagyobb beépítettség 20 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert nem létesíthető, kivéve, ha mindkét szomszéd esetében meglevő előkert van. Ez esetben az előkert mérete 3,0 m.

h) Lfa-4122 építési övezet esetén

1. az ikerépület egy egységének beépített területe nem haladhatja meg a 100 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

2. a megengedett beépítési mód ikres.

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 450 m²

4. legnagyobb beépítettség 20 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert létesítendő, mérete 5,0 m.

Településközponti vegyes építési övezet (Vt)

8. § (1) Rendeltetési előírások

a) Az építési övezetben lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

b) kivételesen - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el.

c) Az építési övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

d)¹¹ A b). pontban felsorolt épületek, építmények csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos lakóövezeti telekhatár mellett 5 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént.

(2) Építési előírások

a) Vt 1333 építési övezet esetén

1. a megengedett beépítési mód szabadonálló.

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100m²

3. legnagyobb beépítettség 30%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 50%,

5. legnagyobb építménymagasság 6,0 m.

b) Vt 1422 építési övezet esetén

1. a megengedett beépítési mód szabadonálló.

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 2500m²

3. legnagyobb beépítettség 20%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%,

5. legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

c) Vt 2232 építési övezet esetén

1. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900m²

3. legnagyobb beépítettség 30%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 50%,

5. legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

d) Vt 2332 építési övezet esetén

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100m²

3. legnagyobb beépítettség 30%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 50%,

5. legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

Központi vegyes építési övezet (Vk)

9. § (1) Rendeltetési előírások

b) Az építési övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(2) Építési előírások

a) Vk 1333 építési övezet esetén

1. a megengedett beépítési mód szabadon álló.

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100m²,

3. legnagyobb beépítettség 30 %,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 50 %,

5. legnagyobb építménymagasság 6,0 m.

Egyéb gazdasági övezet (Ge)

10. § (1) Rendeltetési előírások

a) Az építési övezetben elhelyezhetők:

1) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

2) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

3) igazgatási, egyéb irodaépületek,

4) üzemanyagtöltő,

5) sportépítmény,

b) kivételesen, ha a kivételesen elhelyezett épületek működését a területen folyó gazdasági tevékenység nem zavarja

1) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

2) egyéb közösségi szórakoztató épület is elhelyezhető.

(2) Építési előírások

a) Ge 1413 építési övezet esetén

1. a megengedett beépítési mód: szabadonálló,

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 2500m²,

3. legnagyobb beépítettség 10%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 80%,

5. legnagyobb építménymagasság 6,0 m

b) Ge 1423 építési övezet esetén

1. a megengedett beépítési mód: szabadonálló,

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 2500m²,

3. legnagyobb beépítettség 20%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%

5. legnagyobb építménymagasság 6,0 m

Különleges közhasználatú építményi építési övezetek (Ki)

11. § (1) Rendeltetési előírások

Az építési övezetben csak a szabályozási terven megnevezett funkciójú épületek és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(2) Építési előírások

a) Ki 1012--temető

1. a megengedett beépítési mód szabadon álló,

2. újonnan nem alakítható ki építési telek,

3. legnagyobb beépítettség 10%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 80%,

5. legnagyobb építménymagasság 4,5m

b) Ki 1000-egyházi intézmény, (templom, kápolna)

1. a megengedett beépítési mód szabadon álló,

2. kialakult építési telek,

3. legnagyobb beépítettség a kialakult,

4. legnagyobb építménymagasság a jelenlegi épület építménymagassága.

c) Ki 1412-szabadidő, sport

1. a megengedett beépítési mód szabadon álló,

2. kialakítandó telek legkisebb területe 2500m²,

3. legnagyobb beépítettség 10%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 80%,

5. legnagyobb építménymagasság 4,5m

d) ¹² Ki 1331 – szennyvíztisztító. Az övezet területén csak a szennyvíztisztító épületei és építményei helyezhetők el.

1. beépítési mód szabadon álló,

2. kialakítható telek legkisebb területe 500 m²,

3. legnagyobb beépítettség 30 %,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 40 %,

5. legnagyobb építménymagasság 4,5 m”.

6. az előkert legkisebb mélysége 3 m.

Övezetek előírásai

12. § A szabályozási terv a község közigazgatási területének beépítésre nem szánt részén az alábbi övezeteket jelöli ki:- közlekedési és közmű:(KÖ)- zöld:(Z)- védelmi rendeltetésű erdő:(Ev)- mezőgazdaság (M)- vízgazdálkodási (Vg) övezetek.

Közúti közlekedési övezet (KÖ)

13. § (1) Az övezetben az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszerek, közművek és a hírközlés építményei, továbbá a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, valamint hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék helyezhetők el.

(2) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési övezetbe sorolt telek területének 2%- át, közműövezetbe sorolt telek 15 %-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.

Zöldövezet — Közpark (Z)

14. § (1) Az övezetbe eső telkek min. 85%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők.

(2) A közparkban a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület elhelyezhető.

(3) Ha a közpark területe 2500 m2-t nem éri el építmény nem helyezhető el.

(4) Az újonnan elhelyezhető épület magassága legfeljebb 3,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át.

(5) A közparknak közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev)

15. § (1) Az övezetben épület - kilátót kivéve - újonnan nem helyezhető el.

(2) Újonnan kijelölésre került erdőterületen a jelenlegi művelés korlátlanul folytatható, azonban az építés feltételeinél a védelmi rendeltetésű erdőövezet előírásait kell figyelembe venni.

(3) Újonnan kijelölésre került erdőterület jelenlegi művelési ága kizárólag erdőművelési ágra módosítható.

Mezőgazdasági övezetek (M)

16. § (1) A mezőgazdasági övezetekben csak tájba illő épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű tetőkialakítást kell alkalmazni.

(2) Kertes mezőgazdasági övezet (Mke)

Belterületi kertes mezőgazdasági övezetben épület nem helyezhető el.

(3) Általános mezőgazdasági övezet (Má)

a) Az övezetben a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló gazdasági épület, illetve földdel borított pince helyezhető el. Lakóépület újonnan nem építhető.

b) Újonnan létesülő épület szabadon állóan, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 15 m előkert- és 6 m oldalkert biztosításával helyezhető el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságot kell megtartani.

c) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken:

1. Beépíthető az a telek,· amelynek szántó, kert művelési ágba tartozó területe legalább 100 000 m2· amelynek szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) művelési ágba tartozó része min. 60 000 m2

2. Beépítettség: max. 500 m2,

3. Építménymagasság: max. 3,5 m, kivéve, ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, de akkor sem lehet több, mint 12,0 m.

4. A zónában nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - kiadásáról szóló FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) belterülethez, lakó- és üdülőterülethez, egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez, természeti területhez 300 mnél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, valamint hidrogeológiai védőövezetben nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri trágyalé gyűjtő létesítésével, és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek minőségét.

d) Az övezetben újonnan létesülő gazdasági épületet illetve épületegyüttest minden esetben legalább háromszintű védő- és takarófásítással takarni kell.

(4) Korlátozott használatú mezőgazdasági övezet (Mko)

a) Az övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai, természetvédelmi, vízvédelmi (környezetvédelmi), tájképvédelmi okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak. Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés folytatható.

b) Az övezetben gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos művelési ág nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg.

c) Az övezetben kizárólag a gyepgazdálkodással, legeltetéssel, halgazdasággal és turizmussal összefüggő építmények elhelyezésére van lehetőség. Ezek 10 ha-nál (100 000 m2-nél) kisebb telken nem helyezhetők el.

d) Vízfolyástól számított 50 méteres távolságig épület, építmény nem létesíthető.

e) Az övezetben az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdések szerinti birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető.

f) Az övezetben hígtrágyás állattartás nem folyatható.

Mezőgazdasági és erdőövezetek közös előírásai

17. § A mezőgazdasági ill. erdő övezetben a terv jóváhagyása előtt már meglévő épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek). Ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető.

Vízgazdálkodási övezet (VG)

18. §¹³ (1) Az övezetbe

a) vízmedrek telke (VG1),ezen belül

1. az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja,

2. az állóvizek medre és parti sávja,

3. a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

b) a vízbeszerzési területek,(VG2) tartoznak.

(2) A VG1 övezetben építményt elhelyezni nem szabad.

(3) A VG2 övezetben csak a vízművek ivóvízellátással kapcsolatos létesítményei helyezhetők el. A beépített telek területe nem lehet kisebb 900 m2-nél, az épület(ek) szabadonállóan helyezhető(k) el, a legnagyobb beépítettség 20 % lehet és az építménymagasság nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

Települési értékvédelmi területek előírásai

19. § (1)¹⁴

(2)¹⁵

Egyéb települési értékvédelmi előírások

20. §¹⁶

Táj- és természetvédelmi előírások

21. § (1) A szabályozási terven jelölt egyedi tájértékeket meg kell őrizni, jó karban tartásukról gondoskodni kell.

(2) Az erdők, védő zöldsávok, fasorok telepítésénél a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.

(3) Natura 2000 területeken művelési ág csak a Nemzeti Park engedélyével változtatható meg.

(4) Az Országos Ökológiai Hálózat részét képező területeken gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos művelési ág nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg.

(5) A patakok, vízfolyások mentén a fakivágás tilos, indokolt esetben a Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével végezhető.

Korlátozási előírások

22. § (1) Bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületére eső - a szabályozási terven jelölt - telkeken, ill. telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény nem helyezhető el.

(2) Közmű védőterületére eső –a szabályozási terven jelölt –telkeken, ill. telekrészeken építmény nem helyezhető el.

(3) A szabályozási terven jelölt vízfolyások menti védőterületen belül (külterületen a parttól számított 50 m-es sávban) kizárólag extenzív művelést lehet folytatni, vegyszerek, növényvédőszerek és műtrágya használata tilos, épület, építmény nem helyezhető el.

(4)¹⁷ Országos közút védőterületére eső - a szabályozási terven jelölt - telkeken, ill. telekrészeken építmény a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/a §-ban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(5)¹⁸

(6)¹⁹

(7)²⁰

(8) Meglévő pincékkel érintett telkeken az építés során figyelembe kell venni az építési terület pince és üregviszonyait.

III. Fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Közlekedési előírások

23. § (1) A közutak és közterek számára a szabályozási terven meghatározott építési területet kell biztosítani.

(2) A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhetők el a 13. § (1) bekezdésben felsorolt létesítmények, építmények függetlenül attól, hogy a közlekedési célú közterület I. vagy II. rendű kategóriába tartozik. A szabályozási szélességen belül kialakított zöldsávokon a 25. § (1) bekezdés szerinti előírások betartásával lehet növényzetet telepíteni.

(3) Az építési övezetekben a telkeken belül, kell elhelyezni az OTÉK előírásai szerinti gépkocsi tárolókat.

(4) Gépjármű parkolóhely, ha a szabályozási tervlap nem jelöli, csak a forgalmi sávok zavarása nélkül alakítható ki. Két parkolóhelyenként legalább egy lombos fát kell telepíteni.

Közmű előírások

24. § (1) Általános előírások

a) A közművek elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. Az üzemviteli, karbantartási célú hozzáférhetőség és a közművezetékek védelme érdekében vezetékek védőtávolságát meg kell tartani.

b) A közüzemi közműhálózatokat és a közműlétesítményeket közterületen, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

c) A telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel s mérési helyekkel kell csatlakozni.

Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot az illetékes Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

d) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

e) A közművezeték átépítésekor és új vezeték létesítésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.

(2) Vízellátás

a) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékekről az oltóvíz kivételéhez földfeletti tűzcsapokat kell kiépíteni. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni.

b) Azoknál a létesítményeknél, ahol az oltóvíz igény meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények tűzivíz ellátását tűzivíz tároló építésével és a tűzszakaszok méretének csökkentésével kell megoldani.

c) A beépítésre nem szánt területeken lakás céljául szolgáló, továbbá gazdasági vagy idegenforgalmi célú új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az épület az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízzel ellátható.

(3) Szennyvízelvezetés

a) A környezet védelmében a nyílt árkokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba történt szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

b) A szennyvízcsatornázás megvalósításáig

c) meglevő épület 50 m2 alapterülettel történő bővítésekor, továbbá

d) új épületek elhelyezésekor, valamint

e) meglevő épület ivóvíz bekötésének a megvalósításakor a szennyvizeket egyedi, vízzáró gyűjtőtárolókban kell felfogni, amelyekből a szennyvíz kiszippantható, a szennyvíz-iszap kiüríthető.

(4) Felszíni vízelvezetés

a) A település közigazgatási területén átvezető patakok és árkok partéleitől mért 6-6 m, a halastavak partéleitől mért 3-3 m, a társulati és önkormányzati kezelésben lévő árkoknak a partéleitől mért 3-3 m széles karbantartási sávot kell biztosítani. A már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani. A karbantartási sávok nem építhetők be, legfeljebb olyan tevékenység végezhető rajtuk, amely a szakfeladatok elvégzését nem akadályozza.

b) ²¹

c) A csapadékvíz hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell építeni.

d) A beépítésre szánt területeken az építésnek a feltétele az érintett terület tereprendezésének és a felszíni vízelvezetésének a megvalósítása összehangolt tervezés alapján.

e) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

(5) Villamosenergia-ellátás

a) ²²

b) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során energiatakarékos lámpatestek elhelyezéséről kell gondoskodni.

c) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

(6) Földgázellátás

a) ²³

b) ²⁴

c) ²⁵ A helyi gázelosztó vezeték üzemeltetőjét (a Dél dunántúli Gázszolgáltató Rt-t) a nyomvonalat érintő engedélyezésekbe, változtatásokba be kell vonni.

(7) Hírközlés, kábel TV

a) ²⁶

b) 6,0 m magasságot meghaladó hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel létesíthető. Az engedély csak az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás szerint adható ki.

Zöldfelületi előírások

25. § (1) A 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m, ill. annál kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, ill. a meglévők védelméről gondoskodni kell.

(2) A közművek létesítése nem károsíthatja a meglévő és tervezett zöldfelületeket.

(3) A jelentős zöldfelületekkel rendelkező intézmények kertjeit (templomkert) felújítani vagy újat létesíteni csak táj- és kertépítész által készített kertrendezési terv alapján szabad.

Általános környezetvédelmi előírások

26. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.A terhelési határértékeket bármely tevékenység és létesítmény esetén zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2)²⁷

(3) A község területén kommunális és veszélyes hulladék égetése nem engedhető meg.

(4)²⁸

(5) A meglévő és távlati vízbázisok védelmére a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(6) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a külön rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(7) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a települési hulladékgazdálkodási terv, illetve a mindenkor érvényben lévő, a hulladékgazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet(ek) szerint kell tervezni és végrehajtani.

(8) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni. Talajvédelmi érdekből létesítmények elhelyezése esetén a talaj felső humuszos (min. 20 cm-es) rétegét el kell különíteni és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(9) Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, egyéb hulladéktól mentes építési törmelék) történhet.

(10) A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése kizárólag csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken (a település közigazgatási területén kívül) lehetséges.

(11) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(12) A község igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott.

(13) Állattartó telep és egyéb, kellemetlen szaghatást, bűzt okozó létesítmény, lakó- és különleges területhez 300 m-nél közelebb nem létesíthető.

(14) Trágyalé mezőgazdasági, vagy erdőterületeken történő kiöntözése csak a talajvédelmi és a vízügyi hatósággal egyeztetve, engedélyükkel és jóváhagyásukkal történhet.

(15) A csapadékvíz elvezetéséről a telek (telkek) tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. Vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(16) A be nem épített telekrészek, zöldterületek allergiakeltő gyomnövényektől történő mentesítéséről a tulajdonosnak gondoskodni kell.

(17) Az élővizek partjától számított

a) külterületen – nem beépítésre szánt területen – 50 m,

b) belterületen és külterületi beépítésre szánt területen 15 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKBEN ÉRVÉNYES KÖRNYEZETTERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK

Lakóterületeken és településközpont vegyes területeken

27. § (1) Zaj és rezgés elleni védelem

a) A község lakóövezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkára, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a lakóövezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

b)²⁹

c)³⁰

d)³¹

(2) Levegőtisztaság-védelem

a) A lakóövezetekben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

b)³²

Különleges területeken

28. § (1) Zaj és rezgés elleni védelem

a) A különleges területek övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

b)³³

c)³⁴

d)³⁵

(2) Levegőtisztaság-védelem

a) A különleges területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

b)³⁶

IV. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Fogalmak

29. § A rendelet alkalmazása tekintetében:

- Építési övezet: OTÉK fogalom, a beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás (rendeltetés) és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.

- Épülettömeg: A beépítési % szerinti m2 és az építménymagasság szorzatával kapott érték.

- Építmény-szintterület:nettó: valamennyi építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete,bruttó: valamennyi építményszint külső falsíkok által határolt területe.

- Háromszintes növényállomány: Olyan fásított terület, ill. területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 15 m-ként, és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított.

- Homlokzatok karaktere: A homlokzatok legfontosabb jellegzetességét adó építészeti elemek összessége. Ilyenek a párkányok, nyílászárók, lábazatok, tagozatok, rusztikus vakolat, tetőformák, attika falak, ereszkiugrások.

- Kézműipari építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak elő termékeket, ahol a kézi munka a jellemző.

- Kisgarázs: Gépkocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, amelyben legfeljebb 2 gépkocsi állás alakítható ki.

- Közhasználatú kert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonálló-telepszerű beépítési módon vagy közhasználatú építményi telkeken belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. nem önkormányzati tulajdonú.

- Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsi-közlekedés célját szolgálja. De ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is.

- Közhasználatra szánt terület: A közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyi – szociális - turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható..

- Közhasználatú építmény: Az építmények olyan csoportja amelyek használata a köz számára nem korlátozott, és közösségi célokat szolgál. A szabályozási tervlap jelöli a különleges közhasználatú építményi zónákat, ahol a közhasználatú építmény funkciója kötött (pl. oktatás, sport stb.)

- Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás. Az építési hatóság határozatban értesíti ki az érintett telektulajdonosokat.

- Külterület: Étv fogalom. A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. Az OTÉK megengedi, hogy a településrendezési terv külterületen beépítésre szánt területet kijelöljön.

- Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye.

- Mezőgazdasági major: Új birtokközpont nem létesíthető, ezért csak a korábban kialakult mezőgazdasági birtokközpontok tartoznak ide. E későbbi birtokközpontok, majorok mezőgazdasági funkciója megszűnt vagy megszűnőben van. Ezért a szabályozási terv ezeket gazdasági zónákba sorolja.

- Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhető el. Az oldalhatáron álló építési hely a telektömb utcavonalán jellemzően a jobb vagy baloldali telekhatárhoz csatlakoztatva úgy helyezkedik el, úgy, hogy- vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel- vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel- határos, és a szomszédos telek építési helyével nem érintkezik.

- Ömlesztett anyag tároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg.

- Övezet: OTÉK fogalom. A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyesterületrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendelet szempontjából az övezet OTÉK fogalma azonos a beépítésre nem szánt területek rendeltetési zóna fogalmával.

- Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezetű, továbbá egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb mint 20 m2, valamint építmény magassága legfeljebb 3,0 m.

- Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással 120o-nál kisebb szöget bezáró határvonallal érintkezik.

- Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem.

- Szabadon álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan az építmény csak szabadon álló építési helyen belül helyezhető el.A szabadon álló építési hely vagy helyek a telken belül úgy helyezkednek el, hogy azok - vagy az elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel, - vagy a hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel határosak.

- Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben, vagy csak rajzilag rögzíthetők.A szöveges szabályozási elemeket a VÉSZ, a Udvari Építési Szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv rögzítik.

- Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között.

- Szabályozási terv: Étv. fogalom. A szabályozási terv a VÉSZ (Udvari Építési Szabályzata) rajzi kiegészítése (melléklete) és így annak elválaszthatatlan része.

- Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár.

- Tervezett beépítésre szánt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, amelyek a jelen előírás jóváhagyása előtt külterületbe és beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen szabályzat beépítésre szánt területbe sorolja.

- Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, ill. épületrész.

- Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg.

- Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak zártsorú építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és a hátsó kerttel vagy a hátsó telekhatárral határos.

A rendelet mellékletei

30. §

1. sz. melléklet: Az építési övezeteknél használt kódok táblázatos összefoglalása

2. sz. melléklet: A helyi védelem tárgyai

3. sz. melléklet: A belterület szabályozási terv

4. sz. melléklet: A külterület szabályozási terv

Záró rendelkezések

31. § (1) E rendelet módosítása a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

(3) „E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123EK irányelvének való megfelelést szolgálja.”

Udvari, 2009. szeptember 28.

Peszt Attila polgármester Péter Andrásné körjegyző