Kifejezéskereső
Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2008.(IX.12.) önkormányzati rendelete
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról
2015.10.23.
Téglás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: önkormányzat) „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás szabályairól” szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a Téglás közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező, továbbá a Gyvt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre.
(2) E rendelet térítési díjakra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a közoktatás intézményeiben folyó gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott ellátás esetén is.
Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti alapellátások formái
2. §
Az Önkormányzat az alábbi személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
a) Gyermekjóléti szolgáltatást (Gyvt. 39. §) a Hajdúhadházi Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás által működtetett a Hajdúhadházi Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján;
b) Gyermekek napközbeni ellátását (Gyvt. 41. §): 0-3-4 éves korig, a Hajdúhadházi Mikrotérségi Bölcsődei Intézményfenntartó Társulás (továbbiakban: Társulás) által működtetett Hajdúhadházi Mikrotérségi Bölcsőde útján,
c) Átmeneti gondozás biztosítása érdekében, helyettes szülőt (Gyvt. 49. §) a Hajdúhadházi Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás által működtetett Hajdúhadházi Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján.
A gyermekjóléti szolgáltató igénybevétele és az ellátás megszűnésének esetei
3. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat igénybevétele önkéntes kapcsolatfelvétel alapján a kliens kezdeményezésére történik.
(2) A szolgáltatás igénybevételét kezdeményezhetik a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, a gyermek, a gyermek szülője, vagy törvényes képviselője, a jegyző, a gyámhivatal, vagy bármely állampolgár a gyermek veszélyeztetettségére utaló körülmény alapján. A jelzést az intézményvezetőnél, vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozójánál lehet előterjeszteni.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele kötelező, ha a gyermek testi, érzelmi, és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható, ha ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, és a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a szülő, a gyermek és a gyermekjóléti szolgáltató együttműködési megállapodást köt, valamint a járási gyámhivatal a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vételét határozattal elrendelte.
(4) A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásainak biztosítását a szolgáltató vezetője, illetve a családgondozó és a kliens között létrejött családgondozási terv, illetve megállapodás alapján alapozza meg, kötelezően előírt formában a nyilvántartásba vett és együttműködésre kötelezetteknek.
(5) A gyermekjóléti szolgálat ellátását biztosítani kell minden olyan gyermek részére, akinek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése és a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szükséges.
(6) Megszűnik az ellátás:
a) ha a szolgáltatás eredményességének következtében a gyermeket veszélyeztető okok megszűntek,
b) ha a szülő, illetve törvényes képviselő és a gyermek a veszélyeztetés megszüntetése érdekében nem működik együtt a családgondozóval,
c) ha a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében más gyermekvédelmi gondoskodás igénybevétele válik indokolttá.
Gyermekek napközbeni ellátásának igénybevétele és a szolgáltatás megszűnésének esetei
4. §
Bölcsőde
(1) A bölcsődei szolgáltatás a gyermek 20 hetes korától, harmadik életévének betöltéséig, illetve annak az évnek utolsó napjáig vehető igénybe, amelyben a gyermek a harmadik életévét betölti.
(2) Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi, vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, a bölcsődében gondozható, negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig.
(3) A bölcsődei ellátást különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek szülője, gondozója idős, egyedülálló, vagy munkavégzése, munkaerő piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvétele, betegsége, szociális helyzete indokolja, főiskola nappali tagozatán tanul, és e miatt gyermeke ellátásáról nem tud gondoskodni.
5. §
6. §
Gyermekek napközbeni ellátása igénybevételének közös szabályai
7. §
(1) Az ellátás iránti kérelmet a szülőnek, vagy más törvényes képviselőnek a rendelet 2. § b) pontjában foglalt intézmények vezetőjéhez kell benyújtani az ellátásra való jogosultság elbírálásához szükséges mellékletekkel együtt.
(2) Ha a gyermek védelme a napközbeni ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, szükség esetén a járási gyámhivatal a védelembe vételt elrendelő határozatával kimondhatja az ellátás kötelező igénybevételét.
(3) A napközbeni ellátás biztosításáról az intézményvezető nyilvántartásba vétel útján, az intézményi jogviszony megszüntetéséről írásban intézkedik. Az intézmény-vezető köteles külön eljárás nélkül soron kívüli ellátást biztosítani annak a gyermeknek, akinek:
a) ellátását a járási gyámhivatal kötelezően elrendelte, továbbá annak,
b) akinek a késedelem életét, testi épségét, egészséges fizikai és lelki fejlődését súlyosan veszélyeztetné.
(4) Az intézményvezető a bölcsődei szolgáltatás megkezdésekor az 1. sz. melléklet szerint megállapodást köt.
(5) Ha kérelmező, az intézményvezető döntését vitatja, vagy az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik a kérelmet mellékleteivel együtt 8 napon belül megküldi a fenntartó részére a döntés meghozatala céljából.
(6) Az (5) bekezdésben leírt eljárásra vonatkozó hatáskör gyakorlója a Társulás, aki határozattal dönt az ellátás igénybevételéről.
A szolgáltatás megszűnésének esetei
8. §
(1) A gyermekek napközbeni ellátása megszűnik
a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
b) a gyermek törvényes képviselőjének az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentését követő hónap l. napjától, kivéve, ha az ellátás kötelező igénybevételen alapul,
c) a nevelési év végén, ha a gyermek az adott intézményi ellátásra meghatározott korhatárt elérte, és korának megfelelő, másik napközbeni ellátást biztosító intézménybe felvételt nyert,
d)
e) a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése, átmeneti, vagy tartós nevelésbe vétele esetén a gondozási hely jogerős meghatározásával,
f) a gyermek halálával.
(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontja esetén az ellátás megszűnésének időpontjáról az intézményvezető legalább 8 nappal korábban értesíti a szülőt.
(3) Az ellátást az intézmény vezetője megszünteti:
a) ha az ellátás feltételei már nem állnak fenn,
b) ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megszegi, kivéve ha a gyermek kötelező ellátásban részesül.
Az ellátás megszüntetéséről, illetve az ellene tehető panaszról az intézményvezető írásban értesíti a szülőt, illetve a törvényes képviselőt.
(4) Amennyiben az ellátásra jogosult szülője, illetve törvényes képviselője a döntéssel nem ért egyet az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül panasszal fordulhat a fenntartóhoz.
(5) A panasz elbírálására vonatkozó hatáskör gyakorlója a Társulás, aki határozattal dönt a panasz ügyében. A határozat meghozataláig az ellátást biztosítani kell.
Gyermekek átmeneti gondozása igénybe vétele és a szolgáltatás megszűnése
9.§
Az ellátás igénybevételére és megszűnésére a Gyvt. 45. §, 48. § rendelkezéseit változatlanul kell alkalmazni.
Gyermekjóléti ellátásokért fizetendő térítési díjak
10. §
(1) A rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátás igénybevétele térítésmentes.
(2) A köznevelési intézményekben a gyermekétkeztetés térítési díjait a 2. melléklet tartalmazza. A rendelet 2. § b) pontjában meghatározott ellátás intézményi térítési díját a rendelet I. függeléke tartalmazza.
(3) A gyermekétkezésért fizetendő személyi térítési díjak mértékét az ellátást biztosító intézmény vezetője a Gyvt. 148. §-ában meghatározott szabályoknak megfelelően határozza meg, melyet a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, vagy más törvényes képviselő egy havi időtartamra előre tárgyhó 20-áig köteles megfizetni. Ha az adott hónapra fizetendő térítési díj összege kevesebb, mint a már befizetett összeg, úgy a többletet a következő fizetés alkalmával be kell számítani, vagy vissza kell fizetni.
(4) Étkezésben részesülhet az a 6-16 éves korú gyermek, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.
(5) Az átmeneti gondozás térítési díjának megállapítása a Gyvt. 150. §-ában leírtaknak megfelelően történik.
Az ellátásokért fizetendő térítési díjak csökkentésének és elengedésének esetei, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett térítési díjak megtérítésére vonatkozó szabályok
11. §
(1) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díjfizetésre kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.
(2) Ha a 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátások tekintetében a kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a térítési díjra vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz panasszal fordulhat.
(3) A térítési díj mértéke 50 %-kal mérsékelhető, illetve a térítési díjat el lehet engedni, ha az ellátásban részesülő családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg, illetőleg a család rendszeres kiadásai (lakhatással kapcsolatos költségek, gyógyszerköltségek) miatt létfenntartásuk veszélyeztetve van.
(4) A személyi térítési díj mérséklésére, illetve elengedésére vonatkozó eljárás lefolytatásával kapcsolatos hatáskör gyakorlója a Polgármester, a Mikrotérségi Bölcsőde vonatkozásában a Társulás.
(5) A Gyvt. 151. § (5) bekezdésében szabályozott feltételek hiányában, illetve az ott leírt rendelkezés megsértésével nyújtott kedvezményt az intézményvezető megszünteti, egyben kötelezi a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt a támogatás visszafizetésére (megtérítés). Folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni a tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(6) A fenntartó indokolt esetben engedélyezi a megtérítés részletekben történő visszafizetését, továbbá a megtérítést méltányosságból csökkentheti, illetve elengedheti.
(7) A megtérítés részletekben történő visszafizetésének, csökkentésének és elengedésének engedélyezésénél indokolt esetnek minősül, ha a megtérítés egyösszegű visszafizetése a család megélhetését veszélyezteti. A család megélhetését a megtérítés egyösszegű visszafizetése akkor veszélyezteti, ha a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-ának felső határát és a család rendszeres kiadásai (lakhatással kapcsolatos költségek, gyógyszerköltségek) a család létfenntartását veszélyezteti.
(8) A megtérítés részletekben történő visszafizetésére, csökkentésére, illetve elengedésére vonatkozó eljárás lefolytatásával kapcsolatos hatáskör gyakorlója a Polgármester, a Mikrotérségi Bölcsőde vonatkozásában a Társulás.
Záró rendelkezések
12. §
(1) Ez a rendelet 2008. szeptember 15-én lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások helyi szabályairól szóló 17/2004. (IV. 30.) sz., 23/2004. (VIII. 24.) sz., a 15/2005. (IX. 07.) sz., a 19/2006. (VIII. 30.) sz., 1/2008. (I.25.) sz., a 6/2008. (III. 20.), a 9/2008. (IV. 17.) sz.. rendeletek hatályukat vesztik.
T é g l á s, 2008. Szeptember 11.
Vatai Imréné
polgármester címzetes főjegyző
