Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2008. (VII.1.) önkormányzati rendelete

Zánka Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

2016.08.30.

Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testülete

3/2008. (VII.01.) rendelete 1

Zánka Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről²

Egységes szerkezetbe foglalva: 2016. szeptember 20.

Lukács Ágnes

jegyző

³ Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. Törvény 7.§-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. Évi LXV. Törvény 8.§. (1) bekezdésében adott felhatalmazása alapján Zánka Község Önkormányzata az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Általános

RENDELKEZÉSEK

Az előírások hatálya

1.§.

Jelen rendelet hatálya Zánka község teljes közigazgatási területére terjed ki.

Az előírások alkalmazása

2.§.

1. A 1.§-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.

2. ⁴Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó mellékletei:

1. sz. melléklet Szabályozási terv - Beépítésre szánt területek: BSZA-1, egységes szerkezetbe foglalt módosított BSZA-2-es tervlap és a BSZA-3 és SZAB-GY tervlapok,

2. sz. melléklet Szabályozási terv –Beépítésre nem szánt területek KSZA jelű tervlapja,

3. sz. melléklet Szabályozási terv - Kertes Mezőgazdasági területek MKSZA jelű tervlapja,

4. sz. melléklet Az Üh-cs övezetben a sor, ill. láncházak tetőráépítési szabályainak M-1 jelű tervlapja,

5. sz. melléklet Szabályozási terv – 7313. sz. főút – 71. sz. főút – 013/40 és 013/52 hrsz-ú

ingatlanok nyugati telekhatára által határolt terület M-2 jelű tervlapja,

6. sz. melléklet SZT/M-3 jelű szabályozási terv

7. sz. melléklet SZT/M-4 jelű szabályozási terv

3. A rendelet előírásai a felsorolt szabályozási tervlapokkal együtt alkalmazandók.

2/A. §.

Fogalommeghatározások

1. Telek be nem építhető része: a telek azon része, ahol építmény nem helyezhető el.

A szabályozás elemei

3.§.

1. ⁸Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek:

- Szabályozási vonal

- Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa, valamint a belterület határa

- Területfelhasználási egységek határa

- Telekre vonatkozó: építési övezet/övezet határa, építési övezet/övezet jele, építési hely, vonal, kialakítható legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei, telek be nem építhető része.

-méretezés

-a módosítás területi hatálya

-telken belül kötelezően fenntartandó nádas területe

-beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határa

2. Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala.

3. Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet.

4. A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.

5. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:

Nyilvántartott régészeti lelőhely határa;

Országos ökológiai hálózat magterület határa és területe;

Nemzeti Park terület határa;

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület határa.

3/A.§.

Beépítési mód, építési hely

1. Beépítésre nem szánt területen az OTÉK beépítésre szánt területekre vonatkozó építési hely meghatározását, arra vonatkozó előírásait kell alkalmazni, ha jelen rendelet másként nem rendelkezik.

Külterület és belterület

4.§.

1. A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható.

Egyedi előírások az Erzsébet Üdülőközpont és tábor területére vonatkozóan

4/A.§.

1. Az Erzsébet Üdülőközpont és tábor területén egy telek több építési övezetbe, övezetbe is tartozhat.

2. Az Erzsébet Üdülőközpont és tábor területén több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek adott övezetbe eső területrészének arányában.

3. Az Erzsébet Üdülőközpont és tábor területén az építésnek nem feltétele, hogy a telken kijelölt építési övezetek, övezetek határa egyben telekhatár legyen.

Területfelhasználás

5.§.

1. A település területe építési szempontból

a. beépítésre szánt területekre

b. beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:

a.) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

Lakóterület:

– Falusias Lf

– Kertvárosias Lke¹¹

Vegyes terület:

– Településközpont vegyes terület Vt

– Központi vegyes területek Vk

Gazdasági terület:

– Kereskedelmi, szolgáltató Gksz

Üdülőterület:

– Üdülőházas Üü

– Hétvégi házas Üh

Különleges terület:

– temető területe Kte

– idegenforgalmi, rekreációs terület Kr

– strand területe Kst

– sportolási és strandolási célú Ks

– kikötő Kki

– szabadidő központ Kszk

– élménypark Ké

– szennyvíztisztító Kszt

b.) beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

Közlekedési és közmű terület:

Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt:

- országos közutak KÖ-u

- vízi közlekedési övezet KÖ-v

- a helyi közutak területe külön nem jelölt

- vasútterület KÖk

Zöldterület:

– zöldterületek Z

Erdőterület:

- védelmi Ev

- gazdasági Eg

- egészségügyi, szociális, turisztikai Ee

Mezőgazdasági terület:

- kertes mezőgazdasági terület Mk

- általános Má

Vízgazdálkodási terület:

– vízgazdálkodási területek tómederben (Balaton) V-1

– vízgazdálkodási területek- vízfolyás V-2

– vízgazdálkodási területek- vízbeszerzési területek V-3

– vízgazdálkodási területek tómedren kívül V-4

¹²A területfelhasználási egységekben a rendelet előírásainak megfelelő építmények helyezhetők el, abban az esetben ha a rendelet e tekintetben nem szabályoz, a 2012.08.06-án hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

A lakóterületek általános előírásai

6. §.

1. A lakóterületeken elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint az OTÉK-ban felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve az üzemanyagtöltőt.

2. A főfunkciójú épület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő mellékfunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el. A főfunkciójú épület megléte vagy jogerős építési engedélye nélkül nem engedélyezhető mellékfunkciójú épület.¹³

3. Nyeles telek csak úttól elzárt belső fekvésű meglévő telek esetében alakítható ki, csak akkor ha a feltárandó terület megfelel az övezeti előírásoknak.

4. Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani, kivéve az Lf-4 övezetet, ahol a meglévő erdő jelleghez igazodó őshonos növényállományból 60 % kell legyen.

5. A szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani, de amennyiben a kialakult állapot miatt ez nem lehetséges, akkor az önkormányzati parkolási rendeletben foglaltak szerint kell megoldani.

6. Az épületek csak magas tetővel (nyeregtetővel) létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb és 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó (vörös és vörösesbarna) egyéb héjalás alkalmazható (zöld, kék szín nem alkalmazható). Nem alkalmazható a fémlemez és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Alkalmazható viszont a hagyományos régi betoncserép és nád.

7. A lakóterületen lakással egybeépített kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciók egy építészeti egységben helyezhetők el, úgy, hogy külső megjelenésében lakóépület összhatását keltse, az övezetre előírt beépítési %-ok betartásával. A működéshez szükséges parkolási lehetőséget az eddigi telken belül kell biztosítani.

8. Mellékfunkciójú épület tömege nem haladhatja meg a főfunkciójú épület tömegét.

9. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendeletben megengedett fajtájú és létszámú állatok figyelembevételével létesíthetők a lakóépületekre érvényes építészeti előírások betartásával.

10. ¹⁴ A lakóövezetek telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak max. 140 cm magas lehet és a helyben szokásos rakott terméskőből készülhet. Natúr deszka-kerítés csak natúr fa megjelenésű lehet és max. 160 cm magas, valamint legalább 35 % áttörtségű. Egyéb anyagú áttört kerítés max. 160 cm magas lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel.

-Teljes áttörtségű kerítés mely max 200 cm-es kerítéselem lehet max. 20 cm magas alapozott lábazattal látható el. A teljes áttörtségű kerítés tájhonos kísérő növényzettel telepítendő.

-Teljes áttörtségűnek tekinthető a kerítés, ha az előírt lábazat feletti kerítésszakasz a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb.

- Élő sövény-kerítés esetében sövénybe húzott dróthuzal is alkalmazható.

- Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, max. 20 cm-es tömör lábazattal. Látszó beton, zsalukő nem alkalmazható.

11.Teljes áttörtségű kerítés mely max 200 cm-es kerítéselem lehet max. 20 cm magas alapozott lábazattal látható el. A teljes áttörtségű kerítés tájhonos kísérő növényzettel telepítendő.

12. Teljes áttörtségűnek tekinthető a kerítés, ha az előírt lábazat feletti kerítésszakasz a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb.

- Élő sövény-kerítés esetében sövénybe húzott dróthuzal is alkalmazható.

- Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, max. 20 cm-es tömör lábazattal. Látszó beton, zsalukő nem alkalmazható.

1. A beépíthetőség előírt szabályainak nem megfelelően, de már beépített telek az épület méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyező méretű új épület építhető az övezet egyéb sajátos előírásainak betartásával.

2. A HÉSZ-ben előírt beépíthető minimális teleknagyságot többszörösen meghaladó méretű telken a többszörösség számának megfelelő számú épület építhető, de csak az övezetre előírt minimális telekszélességhez tartozó megadott építési feltételekkel.

3. Oldalhatárra előírt beépítésnél az épületek legszélső szerkezeti eleme (eresz széle) helyezkedhet el az oldalhatáron. Meglévő épület elbontásával nem járó felújítása illetve átalakítása esetén az épület az eredeti építési helyén maradhat. Oldalhatáron álló beépítés esetén a hátsókert min. 6 méter. Az oldalkert nem lehet kisebb, mint 5 méter. A szabadon álló beépítés esetén az oldalkert mérete minimum 3 m, a hátsókert minimum 6 m.¹⁵

4. A lakóövezetekben az utcafronti épületszélesség az Lf-1 és Lf-2 övezetben 9 métert, Lf-k övezetben a 7,6 métert nem haladhatja meg az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méterig.

5. A kialakítható teleknagyságok út és közműlétesítmények kialakítása, módosítása során eltérhetnek az övezetre előírt minimális értéktől. Telekalakításnál a fenti esetekben a visszamaradó teleknek továbbra is beépíthetőnek kell maradnia legalább az eseti előírásokkal.

6. Az építés feltétele a kiépített alapközmű (víz, csatorna, elektromos) gerincvezeték megléte.

7. Gázkémény csak burkolt (tégla, rabic) kivitelben épülhet.

1. Föld feletti kialakítású gáztartály nem építhető.

Kialakult falusias lakóterületek (Lfk)

7.§

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Övezeti jel	Kialakítható telek min. nagyság (m²)	Beépítés módja	Max. beépítettség mértéke (%)	Max. építmény magasság (m)	Kialakítható min. telekszélesség (m)
Lfk	800	O	30	3,5	14

1. Az Lfk övezetben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.

O: oldalhatáros beépítés

1. Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.

2. Az övezetben a hagyományokhoz illeszkedő homlokzati megjelenés kialakítása előírás legyen. (Macskalépcsős oromfal, osztott fa ablakok, húzott homlokzatdíszek.)

3. Az övezetben az előkert a kialakulthoz illeszkedő kell, hogy legyen.

Falusias lakóterületek (Lf)

8.§.

1. Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Övezeti jel	Kialakítható telek min. nagyság (m²⁾	Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m)	Beépítés módja	Max. beépítettség mértéke (%)	Max. építmény magasság (m)
Lf-1	800	18	O	30	4,0
Lf-2	600¹⁶	Kialakult tömb esetén 14, újonnan kialakítandó tömb esetén 20¹⁷	O	30	4,5
Lf-3	1000	24	SZ	30	7,0
Lf-4	800	18	O	30	4,0

O: oldalhatáros beépítés, Sz: szabadon álló beépítés;

2. A szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalakat kötelező jelleggel kell figyelembe venni. Ahol nem került feltüntetésre építési vonal, ott kialakult környezet esetén az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni, de általában az övezetben az előkert 7 m legyen.

3. Az Lf-4 övezet esetében a meglévő faállomány megőrzendő, illetve kivágás esetén azonnal pótlandó.

Kertvárosias lakóterületek (Lke)

[18]

8/A. §

1. A kertvárosias lakóterületeken az Lke-1 és Lke-2 övezetben elhelyezhető max. kétegységes lakóépület, valamint az OTÉK-ban felsorolt egyéb funkciójú épületek.

2. Az Lke övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Övezeti jel	Kialakítható telek min. nagyság (m²)	Kialakítható telek legkisebb közterülettel határos szélessége (m)	Beépítés módja	Max. beépítettség mértéke (%)	Max. építmény magasság (m)	Max. homlokzat-magasság (m)
Lke-1	800	20	O	30	3,5	4,0
Lke-2	800	15	SZ	30	3,5	4,0

O: oldalhatáron álló beépítés; Sz: szabadon álló beépítés;

3. A szabályozási tervlapon feltüntetett telekhatárok kötelezően figyelembe veendők.

4. A kertvárosias lakóövezetben egy építési telken csak egy épülettömeg helyezhető el.

5. A kertvárosias lakóterület építési övezetiben a fő tömeget meghatározó épületrész csak magas tetővel létesíthető. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 35o-nál alacsonyabb és 45o-nál meredekebb nem lehet. Az épület beépített alapterületének 30%-ig tetőterasz létesíthető. Az épületeken, építményeken és melléképítményeken is kizárólag piros színű égetett agyagcserép alkalmazható.

6. A kertvárosias lakóterületen a kerítésekre vonatkozó szabályok az alábbiak:

7. az Lke jelű építési övezetekben a telkek közterülettel határos telekhatárain max. 1,6 m magas kerítés építhető. Lábazatuk tömör, rakott mélyfugás kőlábazat lehet, 0,5 m magas. A felette lévő felületnek legalább 30 %-ban áttörtnek kell lenni natúr színű faanyagból mélyfugás rakott kő oszlopokkal. Az Lke-1 övezetben a hátsó, a Z-3 jelű zöldterülettel közös telekhatárokon egységesen 1,6 m magas, tömör mélyfugás kőkerítés építhető soros rakással (látszó beton, látszó zsalukő nem alkalmazható).

8. Az építési telkek oldal- és hátsó telekhatárán kizárólag max. 50 cm tömör mélyfugás kőlábazatú, 1,6 m magas kerítés építhető min. 30 % áttörtségű natúr színű fából, acél tartóoszlopok között, vagy bokorsorba rejtett huzal ill. hálókerítés alakalmazható. A kötelező beültetési területhatára és az azon belüli telekhatárok minden oldala kizárólag lábazat nélküli drótfonatból készülő kerítéssel keríthető szükség esetén.

9. A kertvárosias lakóterületen belül az előkertben a melléképítmények közül csak a kerítéssel egybeépített max. 2 m2-es hulladéktartály-tároló, valamint a közmű-becsatlakozási és közműpótló műtárgy helyezhető el.

10. Az épületek homlokzatait vakolt, tégla illetve nyerskő felülettel kell kialakítani, a homlokzatok színezésére kizárólag a fehér és törtfehér árnyalatai, a világos okkersárga és világos szürke (kizárólag világos pasztell színek) alkalmazhatók.

11. Az épületek közterület felé eső oldalán semmilyen gépészeti szerelvény nem helyezhető el takartan sem, míg egyéb homlokzatain a közműépítmények és szerelvényeik, valamint egyéb gépészeti szerelvények csak építészeti eszközökkel takartan helyezhetők el. A tetőn lévő napkollektorok csak tetősíkba süllyesztetten helyezhetők el.

12. A tetőfelület max. 10 %-a bonható meg tetősík ablakkal, ill. a tető síkjából felnyíló jellegű tetőablak felépítménnyel.

13. A kertvárosias lakóterület Lke-2 jelű építési övezetében, a telek kötelező beültetéssel jelölt telekrészen a fő funkciójú épület használatbavételi engedélykérelmének benyújtásáig – a függelékben felsorolt növényekből –teljes felületén háromszintű (fa, cserje, alacsony cserje) növényzetet kell telepíteni és folyamatosan ápolni, karban tartani.

Településközpont vegyes terület

9.§.

1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban központi igazgatási, egészségügyi, oktatási, szórakoztató, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, sport, lakó épületek elhelyezésére szolgál.

2. A településközponti vegyes területen az OTÉK 16.§ (2), (3), (4) bekezdései szerinti épületek helyezhetők el, kivéve: parkolóház és üzemanyagtöltő

3. Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Övezeti jel	Kialakítható telek min. nagyság (m²)	Kialakítható telek legkisebb szélesség (m)	Beépítés módja	Max. beépítettség mértéke (%)	Max. építmény magasság (m)
Vt-k	K	K	SZ	30	K
Vt-1	1500	30	SZ	20	4,5
*Vt-2*	800	20	O	30	4,5

K=kialakult (kizárólag a templomra és tömbjére vonatkozik), Sz: szabadon álló beépítés

3. A Vt-1 jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el. A Vt-2 jellel ellátott településközpont vegyes területen az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet min. 7 méteres előkerttel.

4. Az új intézmények létesítésével egyidejűleg az OTÉK szerinti parkolási igényt telken belül kell biztosítani, de amennyiben a kialakult állapot miatt ez nem lehetséges, akkor az önkormányzati parkolási rendeletben foglaltak szerint kell megoldani.

5. A Vt övezetben állattartás céljára szolgáló épületek, építmények nem építhetők.

6. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet, kivéve a Vt-k övezetben, ahol a kialakult szerinti lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. A Vt-k övezetben ettől eltérő is lehet, de csak a műemléki hatóság engedélye alapján.

7. ¹⁹Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 140 cm magas tömör, vagy részben áttört kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést

– Teljes áttörtségű kerítés mely max 200 cm-es kerítéselem lehet max. 20 cm magas alapozott lábazattal látható el. A teljes áttörtségű kerítés tájhonos kísérő növényzettel telepítendő.

– Teljes áttörtségűnek tekinthető a kerítés, ha az előírt lábazat feletti kerítésszakasz a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb.

8. A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a. az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

b.a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

c. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő.

d. allergiát okozó, illetve termésükkel szemetelő, valamint mérgező növények nem ültethetők.

e. új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása, ill. meglévő közintézmény átalakítása esetén az engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet kell tartalmaznia. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.

f. intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

Központi vegyesterület (Vk)

10. §

1. Az Vk övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Övezeti jel	Kialakítható telek min. nagyság (m²)	Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m)	Beépítés módja	Max. beépítettség mértéke (%)	Max. építmény magasság (m)
Vk	1000	20	SZ	30	6,0

Sz: szabadon álló beépítés

1. A Vk jellel ellátott központi vegyes területen épületek szabadon álló beépítési móddal, a kialakult állapothoz igazodóan helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet.

2. Az építési hely meghatározásánál mindig a kialakult állapothoz igazodóan az OTÉK szabályai alapján kell eljárni.

3. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények ezen övezetben nem építhetők.

4. Amennyiben az épületek magastetővel készülnek, úgy a fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható, kivéve az alacsony hajlású ill. lapostetőt. Nem alkalmazható a fémlemez, és táblás lemezfedés, kivéve az alacsony hajlású ill. lapostetőt. Csak épített kémény (szerelt nem) létesíthető.

5. Az övezetben nem helyezhető el parkolóház és üzemanyagtöltő.

6. Az övezetbe elhelyezhető:

- Igazgatási épület, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely épület

- Egyéb közösségi, kulturális és káros környezeti hatással nem járó szórakoztató épület

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportlétesítmény

- Nem zavaró hatású gazdasági tevékenységet szolgáló épület

- A fenti létesítmények tulajdonosainak ill. használóinak lakásai az épületen belül, a szintterület 30 %-ának mértékéig.

1. Központi vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak (melyek alkalmazása csak új létesítmény engedélyezésekor kötelező):

- az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

- a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

- új intézmények kertjeinek, zöldfelületeinek kialakítására vonatkozó terveket az engedélyezési terv részeként készülő kertészeti terveknek kell tartalmazniuk. A kertészeti tervet a „Magyar Építész Kamara Táj- és kertépítészeti szolgáltatások díjszámítási szabályzat” 3. sz. melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmérnök készíthet.

Üdülőterület

11. §

1. A tervezési területen meglévő és tervezett üdülőterületek – az OTÉK kategóriáit figyelembe véve – üdülőházas és hétvégiházas üdülőterületi besorolást nyertek, amelyek elsősorban laza beépítettségű üdülőépületek elhelyezésére szolgálnak. Üdülőházas üdülőövezetben a célzott felhasználásnak megfelelően, az OTÉK 21. és 22.§-ának megfelelően elsősorban több egységes üdülési célú tartózkodásra alkalmas építmények, valamint igazgatási, egészségügyi, művelődési, oktatási, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató, valamint sportolási célú építmények helyezhetők el

2. Az üdülőterületen az előző pontban felsoroltak kivételével üzemanyagtöltő és parkolóház nem helyezhető el: Az Üh-l hétvégi házas övezetben, amennyiben a jogszabályi követelményeknek megfelel, vagy megfelelővé tehető, lakó funkciójú épület is elhelyezhető.

3. Szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani.

4. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények ezen övezetben nem építhetők.

5. ²⁰ Az új épületek az összes Üh övezetben és az Üü és Üü-8 övezetekben csak magastetővel létesíthetők. Az Üh övezetben a fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 38°-nál alacsonyabb, 47°-nál meredekebb nem lehet. Az Üü és Üü-8 övezetben a tetőhajlás minimuma 30°. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez, és táblás lemezfedés, kivéve a korcolt „hagyományos” lemezfedést fémes színben. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Az Üü-0 jelű építési övezetben az épületek faszerkezetűek és fa homlokzatúak is lehetnek. Az Üü-0 jelű építési övezetben az új épületek lapos tetősek is lehetnek a meglévő növényzet fokozott védelme érdekében. Az Üü-0 jelű építési övezetben a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek az üdülőterületi normákra érvényesek legyenek. Az Üü-0 jelű építési övezetben terepszint alatti építmény a telek területének max. 5%-án lehet.

6. ²²Az üdülőövezetek telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Natúr deszka-kerítés csak natúr fa megjelenésű lehet és max. 160 cm magas, valamint legalább 35 % áttörtségű. Egyéb anyagú áttört kerítés max. 160 cm magas lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel. Élő sövény esetében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, max. 20. cm-es tömör lábazattal. Látszó beton, zsalukő nem alkalmazható.

– Teljes áttörtségűnek tekinthető a kerítés, ha az előírt lábazat feletti kerítésszakasz a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb.

7. Az üdülőövezetek telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Natúr deszkakerítés csak natúr fa megjelenésű lehet és max. 160 cm magas, valamint legalább 35 % áttörtségű. Egyéb kerítés max. 160 cm magas lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel. Élősövény esetében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, max. 20 cm-es tömör lábazattal. Látszó beton, zsalukő nem alkalmazható.

8. Az építési hely meghatározásánál a jelölt építési vonalak illetve az OTÉK előírásai érvényesek.

9.Amennyiben egy építési telken a szabályozási terven építési hely került feltüntetésre, úgy építmények csak a kijelölt építési helyen belül helyezhetők el.

Üdülőházas üdülőterület (Üü)

12.§.

1. ²⁴

Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Övezeti jel	Beépítés módja	Beépítettség mérték max. (%)	Építményma-gasság max.(m)	Kialakítható min. telek szélesség (m)	Övezet várható területe (m²)	Kialakítható telekterület min. (m²)	Beépíthető telekterület min. (ha)	Zöldfelületi Min. %
Üü	Sz	10	6,0	20	-	1100	-	50
Üü-O	Sz	10	6,0 – 7,5*	K	K	K	K	50
Üü-5	Sz	8	7,5	-	50 000	-	5,0	50
Üü-8	Sz	8	6,0	-	82 000	-	5,0	70

Sz: szabadon álló beépítés

*7,5 m kizárólag a HSZ 1. mellékletén jelölt építési helyen (ezen kívül 6,0 m)

K = kialakult, a meglévő közlekedési, közmű-, és közterület érintő telekalakítás kivételével tovább nem osztható.

1/A. Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

1/B.Üdülőházas terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) üdülő;

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;

c) szállás jellegű;

d) igazgatási, iroda;

e) kulturális, közösségi szórakoztató, művelődési;

f) oktatási;

g) egészségügyi;

h) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

1/C.Az üdülőházas terület Üü-1 és Üü-2 építési övezeteiben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

Építési övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható telek megengedett legkisebb területe (m²)	Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)	Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)	Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)	Zöldfelület legkisebb mértéke (%)
Üü-1	SZ	5ha	10	10	12,0	50
Üü-2	SZ	5ha	10	10	10,5	50

1/D.

[29]

Üü-1 és Üü-2 építési övezetek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

1/E.Üü-1 és Üü-2 építési övezetek építési telkein több épület is elhelyezhető.

1/F.Üü-1 és Üü-2 építési övezetek építési telkein új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

1/G.Üü-1 és Üü-2 építési övezetek építési telkein az épületeket úgy kell megtervezni, hogy azok a növényállományban, a meglévő értékekben a lehető legkisebb kárt okozzák, a szükséges növénytelepítés kizárólag tájhonos fajtákkal történhet.

1/H.Üü-1 és Üü-2 építési övezetben a járművek telken belül:

a) parkolóban;

b) az 1/B. pont szerinti rendeltetést szolgáló épületben;

c) felszín alatti építményben

helyezhetők el.

1/I.Üü-1 és Üü-2 építési övezetek építési telkein a Csorsza-patak menti területek ökológiai folyosó jellegét megőrizni szükséges. A patak menti területeken a természetes vízparti növényzet fenntartását biztosítani kell.

2. A számozott Üü övezetek célzott területefelhasználása:

Üü-1: vegyes jellegű lakó, üdülési, intézményi, valamint sportolási célú építmények elhelyezésére szolgál

Üü-2: elsősorban üdülési (és oktatási) célú építmények elhelyezésére szolgál. Elhelyezésre kerül még: élelmiszerüzlet, étterem, disco.

Üü-3: elsősorban üdülési (és oktatási) célú építmények.

Üü-4: üdülési, intézményi, sport (uszoda) célú építmények elhelyezésére szolgál

Üü-5: szállodaépület elhelyezésére szolgál, valamint szolgálati lakások elhelyezésére

Üü-6: elsősorban sportolási célú terület (sportcsarnok, gyógylovarda)

Üü-7: nagy kiterjedésű sportolási célú terület (stadion)

Üü-8: kemping, szolgálati lakások

Üü-9: üdülési, intézményi, szórakoztató, kereskedelmi célú építmények elhelyezésére szolgál

3.³⁵

Az Üü övezetben, amennyiben a szabályozási terven külön nem került kijelölésre, az építési hely határvonalai:

a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,

b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,

c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 6 m-re húzódik.

Az Üü-0 övezetben az építési hely a jelöltek szerint alakul. Ahol nincs jelölve, ott a kialakult állapot szerinti épületek felújíthatók, átépíthetők, a telekhatárok felé a telekhatártól számított 5 m-ig bővíthetők. Egyéb esetben az Üü övezet elő-, oldal- és hátsókert mértékei számítanak.

1. Az Üü övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

- az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.

- az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 3 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv létesítendő.

- zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során legalább 50% arányban honos növényfajok alkalmazandók.

- allergiát okozó, illetve termésükkel szemetelő, valamint mérgező növények nem ültethetők.

- a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő.

- az övezet zöldfelületeinek kialakítása, átalakítása kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. (A kertépítészeti terv kötelező munkarészei: favédelmi terv, tereprendezési terv, kertrendezési terv, növénykiültetési terv, részlettervek és az ezekhez tartozó szöveges munkarészek.)

- a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

5. Az Üü- 1-9 övezeteken belül a szabályozási terven eltérő használatú terület határa jel választja el az építési helyet, valamint az ev, zp, illetve zf-fel jelölt be nem építhető területrészeket.

6. Az ev jelű zöldfelület (erdő) a turisztikai erdőre (Ee) vonatkozó előírásai szerint kezelendők, a zp jelű zöldfelület (védelmi rendeltetésű park) nem beépíthető, míg a zf jelű zöldfelület (üdülési rendeltetésű park) a Z-1 övezetre vonatkozó szabályok szerint kezelendők.

7. A beépítésre szánt területeken (telkeken) a járművek elhelyezéséhez szükséges területeket az OTÉK szerint kell biztosítani.

Hétvégi házas terület (Üh)

13. §

1. Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Övezeti jel	Kialakítható telek min. nagyság (m²)	Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m)	Beépítés módja	Max. beépítettség mértéke (%)	Max. építmény magasság (m)
Üh	550	14	SZ	15	4,0
*Üh-l*	550	14	SZ	15	4,0
*Üh-o*	200	14	O	20	3,5
*Üh-i*	200	14	I	20	3,5
*Üh-cs*	200	14	Cs	20	3,5
*Üh-1*	450	14	O	15	4,0

SZ-szabadon álló, O-oldalhatáron álló, I-ikres, Cs-csoportos, l-lakóházas

2. Az övezetben az építési hely határvonalai:

a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,

b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 3 m-re,

c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 6 m-re húzódik.

3. ³⁷Az övezetben a jogszerűen meglévő épületek az övezet sajátos előírásainak megfelelően bővíthetőek, átépíthetőek, felújíthatók, magastetővel elláthatók. Az épületek tervezése és engedélyezése a 193/2009 (IX.15.) korm. rend. 27.§. (2) bekezdése (és későbbi módosításai) szerint történhet. Sor ill. láncház esetén a meglévő épületek tetőszerkezetének átalakítása felújítása, tetőtér beépítése az egységes utcakép megtartása érdekében a HÉSZ M-1 jelű rajzi mellékletében megadottak szerint csak az alábbi paraméterek mellett lehetséges:

1. Csak a telek oldalhatárára merőleges gerincirányú, 40-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtető alakítható ki. Saroktelek esetén a tetőgerinc irányát a szomszédos épülethez való illeszkedés határozza meg.

2. A tető héjazata piros cserépfedés lehet, épületcsoportonként csak azonos színű és fajtájú.

3. Az épületek tetőgerinc magassága maximálisan 7,5 m lehet, de egy csoportház esetén minden egység tetőgerincének azonos magasságúnak kell lennie.

4. Az épületek közterület felőli ereszvonalának a közterület felőli homlokzatnál kell indulniuk.

5. Tetőfelépítmény tetősíkból felnyíló kialakítással, vagy a tetőszerkezet hajlásszögével megegyező betoldással alakítható ki. Tetősík ablak elhelyezése a tetőfelület max. 10%-a lehet.

6. A tető közterülettel – Horgász utca (hrsz: 509 és 543) és a Dózsa Gy. utca (hrsz: 457) - ellentétes oldalán az épület beépített alapterületének 30%-ig tetőterasz létesíthető.

7. Az épületek felújítása során a bejáratok felett kizárólag max. 2 m2-es esővédő előtető építhető, konzolos kialakítással piros cserépfedéssel.

8. Felújítás során a homlokzatok színe csak a fehér és törtfehér árnyalataiból, a világos okkersárga és világosszürke árnyalataiból választhatók

4. Hétvégi házas üdülőterületen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: az egyes telkek területének legalább 60 %-át zöldfelületként kell megtartani, ill. kialakítani. Ez feltétele az építési engedélyezési eljárásnak.

5. Üh és Üh-1 építési övezetben a szabályozási terven kötelezően fenntartandó nádasterületként jelölt terület nem építési hely, területén:

a. épület, építmény nem helyezhető el, burkolt felület nem alakítható ki;

b. a nádas állomány nem bontható meg, bejáró nem vágható, a szegély sérülését vagy a nádast megbontó építés, telekhasználat nem végezhető,

c. palló vagy egyéb bejáró, viziállás nem létesíthető;

d. a nádasban terepalakítás, feltöltés, bevágás nem létesíthető;

e. medence, kerti építmény, kerítés nem létesíthető;

f. terepszint alatti beépítés és közmű nem létesíthető;

g. a természetes növényzet megőrzendő, törekedni kell az élőhelyi sokszínűség folyamatos fenntartására;

h. kerülendő az emberi beavatkozásból származó bolygatás;

i. a behurcolt és agresszíven terjeszkedő gyomnövényeket aktív természetvédelmi kezeléssel vissza kell szorítani;

j. vegyszerek használata csak kivételesen, estei természetvédelmi hatósági engedély birtokában történhet;

k. a nádvágás során figyelembe kell venni a nádasok fiziológiai állapotát és élőhelyközösségeik élőhely igényét;

l. nádvágás csak természetvédelmi kezelési célból, természetvédelmi engedéllyel végezhető

6. Üh-1 építési övezetben nyeles telek kialakítható.

7.Üh-1 építési övezetben a hátsókert 0 méter, amennyiben az a szomszédos építési telek beépítését nem korlátozza.

Gazdasági terület – kereskedelmi, gazdasági terület

14.§.

1. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen belül az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

- mindenfajta nem káros környezeti hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

- borgazdaság épületei, építményei,

- irodaépület,

- az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges épületek, építmények.

2. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

építési övezet jele	kialakítható telek min. nagysága (m²)	kialakítható/ beépíthető telek legkisebb szélessége (m)	Beépí- tés módja	beépítettség max. mértéke (%)	min. zöldfelületi borítottság (%)	építmény- magasság max. (m)
Gksz-1	5000	40	SZ	30	35	6,0
Gksz-2	2500	40	SZ	40	30	6,0
Gksz-2*	2500	40	SZ	40	30	6,0

Sz: Szabadon álló beépítés

3. A Gksz-2 * övezetben telket kialakítani és beépíteni csak a C-1 övezetből való kivonás megtörténte után lehet.

4. A Gksz-1 építési övezetben az építési helyet a kialakult beépítési vonalhoz illeszkedve kell meghatározni.

5. A Gksz-2 építési övezetben az építési hely határvonalai:

a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,

b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 15 m-re, kivéve a tervezett új úttól, ahol a meglévő épület az oldalhatáron helyezkedhet el, építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 15 m-re húzódik.

6. Az épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45 fok közötti lehet alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes anyag színéhez közelálló lehet.

7. Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.

b) a gazdasági övezetben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 5,0m széles, az oldal és a hátsókertben többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő.

c) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

d) a növényfajok kiválasztásakor a honos fajok helyezendők előtérbe.

e) gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet és műleírást kell tartalmaznia.

f) a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha az előírásoknak megfelelő, ill. a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

Különleges területek

15.§.

1. A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:

temető területe Kte

idegenforgalmi, rekreációs terület Kr

strand területe Kst

sportolási és strandolási célú Ks

kikötő Kki

szabadidő központ Kszk

élménypark Ké

szennyvíztisztító Kszt

Temető területek

16.§.

1. A Szabályozási terven temetőként (Kte) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

2. Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	beépíthető telek min. nagysága (m²)	beépíthető telek legkisebb telekszélessége (m)	beépítés módja	beépítettség max. mértéke (%)	minimális zöldfelületi borítottság (%)	max. építmény-magasság (m)
Kte	K	K	SZ	10	40	5,5

K: kialakult, tovább nem osztható

SZ: szabadon álló

1. A Kte övezetben az építési hely határvonalai: a telekszélektől számított 15 méter.

2. A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

- a temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő.

- a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell.

Rekreációs, idegenforgalmi terület

17.§.

1. A rekreációs terület (Kr) a pihenés, szabadidő eltöltés, lovas sport céljára szolgáló terület.

2. Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

- sportpályák, lovaspályák,

- vendéglátó, szálláshely-szolgáltató létesítmények,

- lovasturizmushoz kapcsolodó létesítmények: pl. lovasfogadó stb.,

- a lovas farmhoz kapcsolódó mezőgazdasági építmények: pl. állattartó épület, terménytároló,

- a személyzet alapfokú ellátását szolgáló építmények,

- a terület fenntartásához szükséges épület.

1. Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	kialakítható telek min. nagysága (m²)	kialakítható telek legkisebb szélessége (m)	Beépí- tés módja	beépítettség max. mértéke (%)	minimális zöldfelületi borítottság (%)	max. építmény-magasság (m)
Kr	10 000	100	SZ	15	40	4,5 ill. lovarda 7,0

SZ: szabadon álló

1. Az övezetben az építési hely határvonalai:

- építési határvonal az előkertben: a telekhatártól 10 m-re,

- építési határvonal az oldalkertben: a telekhatártól 10 m-re,

- építési határvonal a hátsókertben: a telekhatártól 20 m-re húzódik.

5. Az övezetben a zöldfelületek kialakítása az alábbi előírások vonatkoznak:

- az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

- a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása.

- a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintű növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

- növénytelepítés során a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos növényfajok alkalmazandók.

Strand területe

18.§.

1. A strand területén az alábbi létesítmények helyezhetők el:

- a strand kiszolgáló létesítményei: fogadó épület, öltöző, vizesblokk, raktárak, stb.

- vízi sport építményei,

- pihenést és testedzést szolgáló építmények pl.: pihenőhely, játszótér, tornapálya, stb.

- a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei,

- a terület fenntartásához szükséges épület.

2. Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	kialakítható telek min. nagysága (m²)	kialakítható telek legkisebb szélessége (m)	Beépí- tés módja	beépítettség max. mértéke (%)	minimális zöldfelületi borítottság (%)	max. építmény-magasság (m)
Kst	15 000	100	SZ	8	70	4,5

SZ: szabadon álló

3. Az övezetben az építési hely határvonalai:

- a partvonaltól 30 m-re,

- a többi telekhatártól 5 m-re húzódik.

4. Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

- az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/4-ét háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

- növénytelepítés során a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

- a strand zöldfelületének kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet kell készíteni. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.

GYIC településrész különleges területei

18/a.§.

1. A különleges építési övezetekben elsősorban a célzott terület felhasználásnak megfelelően az üdültetést kiszolgáló sportolási, strandolási, valamint vendéglátó kereskedelmi és szolgáltató célú épületek, építmények helyezhetők el.

2. Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Övezeti jel	Beépítés módja	Beépítettség mérték max. (%)	Építmény magasság max. (m)	Beépíthető telekterület min. (m2)	Zöldfelületi min. %
Ks	Sz	8	4,5	50 000	70
Kki	Sz	10	7,5	50 000	50
Kszk	Sz	8	3,5	50 000	70
Kszt	Sz	8	K	5 000	50
Ké	Sz	8	6,0	90 000	50

Sz: szabadon álló beépítés K:kialakult

3. A Ké övezetben a célzott felhasználás: az ország bemutatása kicsinyített léptékű épületek létesítésének felhasználásával. Kiszolgáló épület is elhelyezendő. (Az építménymagasság maximuma a kiszolgáló épületre méretezett, a kicsinyített épületekre egységesen ennél kisebb értéket célszerű alkalmazni. A Ké övezet engedélyezési tervei kötelezően tervtanácsi véleményezésre küldendők az engedélyezés beadása előtt.

4. Az övezeteken belül a szabályozási terven eltérő használatú terület határa jel választja el az építési helyet, valamint a zp, zf-fel jelölt be nem építhető területrészeket.

5. Az ev jelű zöldfelület (erdő) a turisztikai erdőre (Ee) vonatkozó előírásai szerint kezelendők, a zp jelű zöldfelület (védelmi rendeltetésű park) nem beépíthető, míg a zf jelű zöldfelület (üdülési rendeltetésű park) a Z-1 övezetre vonatkozó szabályok szerint kezelendők.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési területek és létesítmények

19.§.

1. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási és jellemző keresztszelvények tervlapok tartalmazzák.

1. A tervezési területen a közlekedési területek közé nyertek besorolást az országos főútvonalak, mellékútvonalak, illetve a helyi gyűjtőutak, valamint a vasútvonal és a hajóállomás területei.

2. A közlekedési területek közúti övezetre (KÖu), vasúti övezetre (KÖk), valamint a vízi övezetekre (KÖv) oszlik.

4. A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a közútkezelő hozzájárulásával és előírásai szerint lehet.

1. A települést érintő országos közutak:

71 sz. Lepsény-Fenékpuszta II. rendű főút

7312 sz. Zánka-Nagyvázsony összekötőút

7313 sz. Zánka-Gyulakeszi összekötőút

73116 sz. Zánka bekötőút

73306 sz Zánka-Köveskál állomáshoz vezető út

Tervezési osztály jele

71 sz. főút külterületen: K.IV.B

belterületen B.IV.b B

7212 és 7313 sz. ö.k. út külterületen: K.V.C

belterületen: B.V.c D

73116 sz. bekötőút külterületen K.VI.B

73306 sz. állomáshoz vezető út belterületen B.V.c B

Balaton körüli kerékpárút külterületen K. IX.

Belterületen B. IX.

6. Az országos közutak jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad. A külterületen az utak mentén a tengelytől számított 50-50; a 71 sz. II. rendű főút vonatkozásában 100-100 méteres védőtávolság van érvényben.

7. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, támfalat ill. bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni.

8. A kiszolgáló-lakóutcák (B. VI. d D) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerint változó, a meglevő, kialakult beépítésekre tekintettel. Az új kialakítású területeken jellemzően 16 ill. 12 méter.

9. A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását részleteiben kidolgozott terv alapján kell megépíteni.

10. Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.

11. Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani.

12. A GYIC településrészen lévő utak közforgalom elől elzárt magánutak.

13. A 71. sz. útnak a GYIC bejárati útnál lévő csomópontja a tervezett kemping kialakulásával négyágúvá fejlesztendő (alátámasztó forgalmi vizsgálatok esetén körforgalmú kialakítás is javasolható).

14. Az újonnan kialakított Ké különleges (volt Má) terület megközelítését a 013/41 hrsz-ú útról csatlakozó 041 hrsz-ú, kiépítendő földút szolgálja.

Zöldterületek

20.§.

1. Zöldterület a BSZA jelű szabályozási tervlapon „Z” szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.

2. „A zöldterületek a funkció, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:

- Z-1: közpark, közkert

- Z-2: parti sétány

- Z-3: fásított, védelmi célú közpark

- Z-4⁴¹

3. A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	beépíthető telek min. nagysága (m²)	beépíthető telek legkisebb szélessége (m)	beépítés módja	beépítettség max. mértéke (%)	max. építmény-magasság (m)
Z-1	5000	50	SZ	2	4,5
Z-2	3000	30	SZ	1	4,5
Z-3	1000	-	-	-	-
Z-4	-	-	-	-	-

SZ: szabadonálló

4. A Z-1 övezetben a 3.⁴² bekezdésben meghatározott feltételekkel az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

- pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.),

- sportpályák kiszolgáló létesítményei (öltöző, lelátó),

- kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon),

- köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.),

- vendéglátó létesítmény,

- szabadidő létesítmények,

- a terület fenntartását szolgáló épület”

5. A Z-1 övezetben az építési hely határvonalai:

- építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,

- építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,

- építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 20 m-re húzódik.

6. A Z-2 övezetben a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

- pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.),

- kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon),

- szabadidő létesítmények (pl. szabadtéri színpad),

- a sporthorgászat, a vízi sportolás, valamint a szabad strandok és kiszolgáló építményeik,

- a terület fenntartását szolgáló épület.

7. A 6. d) pontban meghatározott építmények, továbbá kerékpárutak, a gépjárműforgalom számára tervezett közutak kizárólag a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben kijelölt helyeken létesíthetők.

8. A Z-2 övezetben az építési hely határvonalai:

- a partvonaltól 20 m-re,

- a többi telekhatártól 5 m-re húzódnak.

9. A zöldterületeken az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

10. A zöldterületeken allergiát okozó, illetve termésükkel szemetelő, valamint mérgező növények nem ültethetők.

11. A Z-2 övezetben a meglévő természetes növényzetet, jellemző vízparti növénytársulásokat, nádasokat meg kell őrizni, növénytelepítés során a természetes galérianövényzethez hasonló természetközeli növényzetet kell kialakítani.

12. A zöldterületeken elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.

13. Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), favédelmi tervet, növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.

14. A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében:

- A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.

- A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét az építési hatóság meghatározhatja.

15.⁴³ A Z-4 jelű területen épület nem helyezhető el, kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeltetéshez kapcsolódó műtárgy, valamint a terület fenntartását szolgáló műtárgy helyezhető el a zöldterületi érték min. 80%-os megtartásával.

16. Z-5 jelű övezetben épület, építmény nem helyezhető el. A szabályozási terven kötelezően fenntartandó nádasterületként jelölt területen:

a. burkolt felület nem alakítható ki;

b. a nádas állomány nem bontható meg, bejáró nem vágható, a szegély sérülését vagy a nádast megbontó építés, telekhasználat nem végezhető,

c. palló vagy egyéb bejáró, viziállás nem létesíthető;

d. a nádasban terepalakítás, feltöltés, bevágás nem létesíthető;

e. medence, kerti építmény, kerítés nem létesíthető;

f. terepszint alatti beépítés és közmű nem létesíthető;

g. a természetes növényzet megőrzendő, törekedni kell az élőhelyi sokszínűség folyamatos fenntartására;

h. kerülendő az emberi beavatkozásból származó bolygatás;

i. a behurcolt és agresszíven terjeszkedő gyomnövényeket aktív természetvédelmi kezeléssel vissza kell szorítani;

j. vegyszerek használata csak kivételesen, estei természetvédelmi hatósági engedély birtokában történhet;

k. a nádvágás során figyelembe kell venni a nádasok fiziológiai állapotát és élőhelyközösségeik élőhely igényét;

l. nádvágás csak természetvédelmi kezelési célból, természetvédelmi engedéllyel végezhető.

Erdőterület

21.§.

1. A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és rendeltetésük alapján az alábbi övezetekbe sorolhatók:

Ev-1: védett erdő,

Ev-2: védő erdő,

Ee: turisztikai erdő,

Eg: gazdasági erdő.

2. A védett erdő övezetben (Ev-1) a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdő övezetben a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdőművelés (természetes erdőfelújítás, őshonos fafajokkal történő erdőfelújítás) folytatható. Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

3. Védő rendeltetésű erdőterületen (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

4. Turisztikai rendeltetésű erdőterületen (Ee) a vonalas létesítményeken (nyomvonal jellegű közmű létesítmények, feltáró utak) túlmenően a szabadidő eltöltését szolgáló építmények, létesítmények (pihenőhely, erdei tornapálya, sportpálya, játszótér, sétaút, fedett esőbeálló, lőtér, nyári bobpálya és építményei, stb.) helyezhetők el. Az övezetben csak a turisztikai és kereskedelmi szállásépület valamint az erdő rendeltetésének megfelelő épületek építhetők.

5. Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul.

6. Az egyes övezetek részletes előírásai az alábbiak:

Övezeti jel	kialakítható/ beépíthető telek min. nagysága (m²)	kialakítható/ beépíthető telek legkisebb szélessége (m)	Beépítési mód	Beépítettség mértéke (%)	Építmény-magasság (m)
Ev-1	1 ha/-	-	-	-	-
Ev-2	1 ha/-	-	-	-	-
Ee	100 000 (10ha)	50	SZ	0,5	4,5
Eg	100.000 (10ha)	50	SZ	0,3	4,5

SZ: szabadonálló

7. Az Eg és Ee övezetben egyenként maximum 300 m2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.

8. Az Eg és Ee övezetben az építési hely határvonalai:

- építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 20 m-re,

- építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 20 m-re,

- építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 20 m-re húzódik.

9. Az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, épület esetén magastetősek, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek.

10. Erdőtelepítés, erdőfelújítás során valamennyi erdőterületen a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

11. Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai, ill. védett természeti területen lévő erdőterületeken a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi kezelési terve szerint történhet.

12. Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság és a természetvédelmi hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Mezőgazdasági terület

22.§.

1. A KSZA jelű szabályozási tervlapon mezőgazdasági területként lehatárolt területek sajátos használatuk szerint:

- Mk: kertes mezőgazdasági területek és

- Má: általános mezőgazdasági területek.

2. A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

- lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.

- Gazdasági földel borított pince föld felett lévő épületrész nélkül is megépíthető.

- az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők.

- a 100m²-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.

- az épületek maximális szélessége 12 m lehet.

- állatok tartása az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet.

3. A KSZA jelű szabályozási tervlapon lehatárolt tájképvédelmi területre az alábbi előírások vonatkoznak:

- a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,

- a tájhasználat megváltoztatása kizárólag a tájkarakter erősítése érdekében engedélyezhető,

- a terület tájképi, településképi érzékenysége miatt növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor nem helyezhető el,

- önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el,

- átjátszó állomás nem helyezhető el, táv és hírközlő vezetékek kizárólag terepszint alatt létesíthetők, kivéve ha védendő érték veszélyeztetése miatt a természetvédelmi hatóság másként rendelkezik.

Kertes mezőgazdasági terület

23.§.

1. A kertes mezőgazdasági területbe a MKSZA jelű szabályozási tervlapon „Mk” jellel lehatárolt mezőgazdasági területek tartoznak.

2. A kertes mezőgazdasági területen kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m2, szélessége min. 16m.

3. A kertes mezőgazdasági területek a beépítés feltételei alapján az alábbi övezetekbe tartoznak:

a) borvidéki kertes övezet (Mk-1): történelmi borvidék szőlő I. kataszterbe tartozó, hagyományosan kertes használatú (volt zártkerti területek), a Btv. által kertgazdasági alövezetbe sorolt területek.

b) borvidéken kívüli kertes övezet 1 (Mk-2): történelmi borvidék szőlőkataszterbe nem tartozó, hagyományosan kertes használatú (volt zártkerti területek), a Btv. által is kertgazdasági alövezetbe sorolt területek.

c) borvidéken kívüli kertes övezet 2 (Mk-3): történelmi borvidék szőlőkataszterbe nem tartozó, a korábbi rendezési tervben nem kertes területként szabályozott, de a Btv. által kertgazdasági alövezetbe sorolt volt zártkerti területek.

4. A kertes mezőgazdasági övezetek részletes előírásai az alábbiak:

Övezeti jel	Épület típus	Beépíthető min. teleknagyság (m2)	Beépíthető min. telekszélesség (m)	Beépítés módja	Max. beépítési %	Max. építmény magasság (m)
Mk-1	G	3000	16	SZ	2	4,0
Mk-2	G	1500	14	SZ	3	4,0
Mk-3	G	2000	14	SZ	3	4,0

G: gazdasági épület, borturizmust szolgáló épület

SZ: szabadon álló

5. A kertes övezetekben az 1500 m2–nél kisebb telkek nem építhetők be, a területükön álló épületek nem bővíthetők és nem újíthatók fel, az épületeken kizárólag állagmegóvás végezhető.

6. Az Mk-1 övezetben a jelen Rendelet hatályba lépése előtt kialakult 1500-3000 m2 közötti nagyságú telkeken álló, jogszerűen létesült épületek, építmények átépítése, bővítése az egyes telkek legfeljebb 2%-os beépítettségéig engedélyezhető.

7. Az Mk-3 övezetben a jelen Rendelet hatályba lépése előtt kialakult 1500-2000 m2 közötti nagyságú telkeken álló, jogszerűen létesült épületek, építmények átépítése, bővítése az egyes telkek legfeljebb 3%-os beépítettségéig engedélyezhető.

8. Az Mk-1 övezetbe tartozó mezőgazdasági területek a történelmi borvidék I. osztályú szőlőkataszteri területei. Az övezetben a hagyományos tájhasználat, valamint a szőlőterületek védelme érdekében:

a) kizárólag a szőlőműveléshez, szőlőfeldolgozáshoz, borturizmushoz kapcsolódó gazdasági épületek (présház, pince) helyezhetők el. Az övezetben gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a telek legalább 80 %-a szőlőműveléssel hasznosított.

b) a tájkarakter megőrzése érdekében a területek szőlőműveléssel hasznosítandók. Szőlőművelési ágú terület más művelési ágba nem sorolható át, a más hasznosítású területek művelési ága kizárólag szőlő művelési ágra változtatható.

9. Az Mk-1 övezetbe tartozó mezőgazdasági területek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képezik. Az övezetben kizárólag környezetkímélő mezőgazdasági termelés, ill. integrált szőlőművelés folytatható.

10. A kertes övezetekben egy telken egy gazdasági épület helyezhető el. A gazdasági épületek alapterülete legfeljebb 100m² lehet. A terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 10%-át nem haladhatja meg.

11. A gazdasági épületek egy max. 20m²-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas részt is magukba foglalhatnak.

12. A kertes övezetekben az építési hely határvonalai:

c) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 5 m-re,

d) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 3 m-re,

e) építési határvonal a hátsókertben: az előkerti építési határvonaltól 20 m-re húzódik.

13. Az egymás melletti telkeken az építési helyeken belül az épületek oly módon helyezhetők el, hogy az épületek között egyéb jogszabályokban előírt távolságok (pl.: tűzvédelemi előírások stb.) biztosíthatók legyenek.

14. A tájkarakter erősítése és a tájkép védelme miatt az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással létesíthető.

a) Az épületek, építmények az alábbi építési anyagok és felületképzések alkalmazásával alakíthatók ki:

- az épület falazóanyaga: kő, vagy tégla,

- a homlokzat: kőporos vakolatú, fehérre meszelt vakolt felületű, vagy nyers kőhomlokzat,

- a nyílászárók: sötétszínűre pácolt, vagy mázolt fa, illetve fa utánzatú és színű műanyag nyílászárók,

- a burkolat: tégla, fa, vagy kő,

- a tető: cserép-, vagy nádfedésű, 40-45° tetőhajlásszögű lehet.

b) Oromfalon terasz, loggia, vagy erkély nem alakítható ki.

c) A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki.

d) A mezőgazdasági területeken különálló árnyékszék nem létesíthető.

15. A gazdasági épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően, hossztengelyével a szintvonalakra merőlegesen kell elhelyezni.

16. Lakó- vagy üdülőépület a kertes mezőgazdasági övezetekben nem létesíthető.

17. A kertes mezőgazdasági területen állattartó épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep stb. nem helyezhetők el.

18. Kerítés a kertes mezőgazdasági területen kizárólag élősövényből létesíthető.

Általános mezőgazdasági területek (Má)

24.§.

1. A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

a) korlátozott hasznosítású mezőgazdasági övezet (Má-1): az övezetbe a vízfolyásokat kísérő, ökológiai kapcsolatokat biztosító gyepterületek, a Balaton part menti mezőgazdasági területek, belterületi mezőgazdasági területek, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található szőlőkataszteren kívüli mezőgazdasági területek tartoznak.

b) borvidéki 1 általános mezőgazdasági övezet (Má-2): a kertes területen kívüli szőlőkataszter szerinti I. osztályú mezőgazdasági területek.

c) borvidéki 2 általános mezőgazdasági övezet (Má-3): a kertes területen kívüli szőlőkataszter szerinti II. osztályú mezőgazdasági területek.

d) borvidéken kívüli általános mezőgazdasági övezet (Má-4): az előbbi övezetekbe nem tartozó mezőgazdasági területek.

2. Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m2, szélessége min. 30m.

3. ⁴⁵Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	épület típus	művelési ág	beépíthető min. teleknagyság (m2)	beépíthető min. telekszéles-ség (m)	beépítés módja	max. beépítési %	max. építmény magasság (m)
Má-1	-	-	-	-	-	-	-
Má-2	G	szőlő	20 000 (2 ha)	50	SZ	1 (max: 500 m²)	4,0
Má-3	G	szőlő gyümölcs	20 000 (2 ha) 30 000 (3ha)	50	SZ	1 (max: 500 m²) 0,5(max:500 m²)	4,5
Má-4	G	gyep, szőlő, gyümölcs	50 000 (5 ha)	100	SZ	0,5 (max: 400 m²)	4,5
Má-4	G	szántó	200 000 (20ha)	100	SZ	0,1 (max: 500 m²)	4,5
Má-5	G,L	szőlő gyümölcs	20 000 (2 ha) 30 000 (3ha)	50	SZ	1 (max: 500 m²) 0,5(max: 500 m²)	4,5

G – gazdasági

L- lakó

SZ – szabadonálló

4. Az építési hely határvonalai:

a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,

b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,

c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.

5. Az övezetben a jogszerűen épült meglévő épületek az övezetre vonatkozó sajátos előírások, ill. a BTSZ előírásainak mértékéig bővíthetők, átépíthetők.

6. A természeti értékek és vízminőség védelme érdekében az Má-1 övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gyepgazdálkodást.

7. A tájkarakter erősítése érdekében az Má-2 (borvidéki 1) övezet területe szőlőműveléssel hasznosítandó. Az Má-2 övezetben a szőlő művelési ágú terület más művelési ágba nem sorolható át. A nem szőlő művelési ágú terület kizárólag szőlő művelési ágra változtatható.

8. Az Má-2 övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgáló, valamint a borturizmushoz kapcsolódó épület, építmény helyezhető el, kizárólag abban az esetben, ha a telek legalább 80 %-a szőlőműveléssel hasznosított.

9. Az Má-3 övezetben kizárólag a szőlő- vagy gyümölcstermelést, -feldolgozást, -tárolást szolgáló, valamint a borturizmushoz kapcsolódó épület, építmény helyezhető el, kizárólag abban az esetben, ha a telek legalább 75 %-a szőlő-, ill. gyümölcstermesztéssel hasznosított.

10. Az Má-4 övezetben (borvidéken kívüli általános) a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei helyezhetők el. Lakóépület nem alakítható ki.

11. Kerítés kizárólag fából, cserjesávval takart drótfonatból vagy vadvédelmi kerítés lábazat nélkül létesíthető. Tömör kerítés az általános mezőgazdasági övezetekben nem alakítható ki.

12. ⁴⁶Má-5 övezetben szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető.

13. ⁴⁷Má-5 övezetben gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető.

14. ⁴⁸Má-5 övezetben épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.

15. ⁴⁹Má-5 övezet telkein lakó rendeltetés csak gazdasági rendeltetés megléte, vagy azzal egyidejű létesítése esetén építhető. Legfeljebb 1 lakó rendeltetés létesíthető a beépíthető bruttó alapterület legfeljebb 20%-án.

16. ⁵⁰Má-5 övezetben új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

17. ⁵¹Má-5 övezetben a szabályozási terven jelölt telek be nem építhető részén építmény nem helyezhető el, kivéve a közművezetékeket.

18. ⁵²Má-5 övezetben épület építése a telek be nem építhető részét figyelembe véve, valamint a telek északi vagy északnyugati telekhatárával párhuzamosan kijelölt 40 m-es területsávon lehetséges.

19. ⁵³Má-5 övezetben 30-45° közötti tetőhajlásszögű épületek helyezhetők el.

20. ⁵⁴Má-5 övezetben az épület beépített alapterületének 30%-át meg nem haladó részén 30°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.

21. ⁵⁵Má-5 övezetben kizárólag

a) égetett agyagcserép,

b) betoncserép,

c) sík fémlemez fedés,

d) nád- és kévefedés, és

e) természetes pala

tetőhéjalás alkalmazható.

22. ⁵⁶Má-5 övezetben az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, homok szín, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók.

23. ⁵⁷Má-5 övezetben faburkolat, faszerkezetek esetén a 22. pontban foglaltakon kívül a barna és zöld szín is alkalmazható.

24. ⁵⁸Má-5 övezetben a tetőhéjalás csak bordó, piros, antracit, fekete, cserépszín vagy matt fém színű lehet.

25. ⁵⁹Má-5 övezetben technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül

a) parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni az épületek homlokzatán csak építészetileg takartan lehet,

b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy

ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg,

bb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.

c) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítés esetén – a tetősíkból nem emelkedhet ki.

26. ⁶⁰Má-5 övezetben házi gáznyomás-szabályozó az épület homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak

a) a telkek előkertjében, vagy

b) a telkek udvarán

létesíthető.

27. ⁶¹Má-5 övezetben égéstermék elvezetésére a közterületről látható homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

28. ⁶²Má-5 övezetben tereprendezés az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása kivételével nem lehetséges.

29. ⁶³Má-5 övezetben légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés légvezeték esetén is csak földkábel lehet.

30. ⁶⁴Má-5 övezetben csarnok jellegű és reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el.

31. ⁶⁵Má-5 övezetben korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

Vízgazdálkodási Terület (V)

25.§.

1. Vízgazdálkodási területbe a tavak, tározók, vízfolyások, árkok medre és partja, valamint a vízműterületek és vízbeszerzési területek és védőterületeik tartoznak.

2. A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:

a) vízgazdálkodási terület tómederben (V-1)

b) vízfolyások medre és partja (V-2)

c) vízbeszerzési és vízmű területek (V-3)

d) vízgazdálkodási terület tómedren kívül (V-4)

3. A vízfolyások parti sávja a partélektől számítva 6-6 m, az állóvizek parti sávja 3 m.

4. A vízfolyások, állóvizek parti sávjában kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki. A parti sávban épületek nem létesíthetők.

5. A vízgazdálkodási övezetekben kizárólag a vízkár-elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembe vételével és a vízügyi hatóság jóváhagyásával.

6. A vízfolyások, állóvizek mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.

7. A V-1 és V-4 övezetekben jelölt nádasok megőrzendők és a rá vonatkozó előírások alapján kezelendők.

Közművesítés, közműlétesítmények

26.§.

1. A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell.

2. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.

3. Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezelő műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeit és védősávjait biztosítani kell.

4. Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.

5. Az ivóvíz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

6. A település csapadékvízét nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.

7. A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű üzemeltetőkkel.

8. Útépítésnél a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

9. A meglévő fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát pótolni kell.

10. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK-ban rögzített közművesztettség mértéke szerint teljes közművesítés rendelkezésre áll továbbá az épülettulajdonosokat közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.

11. A település beépítésre nem szánt területein, épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a Btv-ben előírt közművesítettségi feltételeknekeleget tesz.

12. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornába való bevezetés előírásainak meg kell felelnie, a nagyobb szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel –az előírt szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

13. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

14. A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.

15. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésére, esztétikai követelmények és látványvédelem betartására is figyelemmel kell lenni.

16. Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

17. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a Vízügyi Felügyelőség engedélyével szabad.

Vízellátás - tűzvédelem

18. A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.

19. A csatornahálózat megvalósulását követően házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötéssel együtt engedélyezhető.

20. A mértékadó oltóvíz szükségletet a vonatkozó rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint a hálózaton biztosítani kell.

21. Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

22. A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

23. Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

24. A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m megközelítési távolságra kell elhelyezni.

25. A tűzcsapokat egymástól min. 5,0 m távolságra szabad telepíteni.

26. A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni.

27. Védőtávolságok az érvényes szabvány szerint biztosítandók:

a. Ivóvíz vezeték esetén (épület alapjától) minimum

– D 300 mm-ig 3,0 m

- D301-700 mm-ig 5,0 m

Szennyvízelvezetés

28. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.

29. A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontani!

30. A még csatornázatlan épületeknél a felhasznált vízmennyiségnek megfelelő szennyvíz szállítási gyakoriságot számlával kell igazolni.

31. Védőtávolságok az alábbiak szerint biztosítandók:

a. Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m

b. Szennyvíz nyomócső – D 300 mm-ig 3,0 m

32. A szennyvízátemelők környékén esetlegesen jelentkező szaghatás megszűntetéséről gondoskodni kell.

Csapadékvíz elvezetés

33. Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető!

34. A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

35. ⁶⁶A parkolókat vízzáró felülettel kell kialakítani, amelyek felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

36. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0.5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

37. Védőtávolságok:

a. Csapadékcsatorna (épület alapjától) 3,0 m

b. Felszíni vízfolyás patak partéltől 6,0 m

széles szabadon hagyandó sáv.

Villamosenergia ellátás

38. A nagyfeszültségű, illetve a középfeszültségű oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az ágazati szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.

39. Villamosenergia ellátási hálózatot létesítésekor illetve, rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

40. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

41. Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

Földgázellátás

42. Gázelosztó- és csatlakozó vezeték csak földalatti vezetéssel létesíthető.

43. Homlokzati, közterületről látszó gázvezeték nem létesíthető.

44. Gáznyomászabályozó-gázmérő állomások előkertes kivitelűek legyenek, közterületről nézve takarással létesüljenek.

Távközlés

45. Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

46. Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak az ide vonatkozó jogszabályok szerint helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez előzetesen településképi és sziluettvizsgálat készüljön, az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásával.

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

27.§.

1. A közigazgatási területeken található természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képező karsztbokorerdőkre, bokorfüzesekre, mocsárrétekre, a Balaton parti nádasokra és a vízfolyásokat kísérő gyepterületekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.

2. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó területeken a természetvédelmi kezelési terv előírásait be kell tartani.

3. A vasúttól délre lévő nádas területek hasznosítása, kezelése a vonatkozó jogszabály előírásai szerint történhet.

4. A táj esztétikai megjelenése érdekében a tájképet károsító épületek körül takarófásítás szükséges.

5. A műemlék védelem alatt álló és a szabályozási terveken védelemre javasolt épületek állagmegőrzése, felújítása, korszerűsítése csak oly módon lehetséges, hogy homlokzat és tömegkialakításuk ne változzon. Párkány és gerincmagasságuk, tetőhajlásszögük nem változtatható. Nyílászáróik befogadó mérete, aránya megtartandó.

6. A műemlék épületek átalakítása, felújítása, állagmegőrzése csak az illetékes hatóság jóváhagyásával történhet. Bontásuk életveszély esetén engedélyezhető.

Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település arculatának védelme, alakítása

28.§.

1. A műemléki környezet (az Országos Műemlékjegyzékben megfogalmazott lehatárolás pontosítása) a szabályozási terv szerint – MK – lehatárolással jelölt terület.

2. A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt műemléki környezeti területen a műemléki környezet védelméről a kulturális örökség védelméről szóló hatályos törvény és annak végrehajtási rendelete szerint kell gondoskodni.

3. A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt műemléki környezet területén területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, bármely létesítményt elhelyezni, mindennemű építési és bontási munkát végezni csak a műemléki hatóság által előírt módon és előzetes hozzájárulásával, továbbá – a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával – a szabályozási terv alapján szabad.

4. A szabályozási előírásban felsorolt településképi jelentőségű épület - az önkormányzati rendelet elfogadása után - önkormányzati védelem alatt áll, melynek alapján a létesítmények és helyreállításuk terveit településszerkezet megtartási, településképi megjelenési és műemléki szempontokból is bírálni kell. Az elbírálásnál a műemléki hatóság véleményét figyelembe kell venni.

5. A műemléki környezetben lévő ill. településképi jelentőségű területen bármilyen építmény, fő- vagy melléképület bontását az építési hatóság és a műemléki hatóság véleményének figyelembevételével bírálhatja el.

6. Az M 1:2.000-es léptékű Belterületi szabályozási terven jelölt műemléki, településképi, illetve helyi védettségű, és az Országos Műemlékjegyzékben nem nyilvántartott épületek védelméről megfelelő módon – Országos Jegyzékbe való felvétellel, illetve helyi védelem rögzítésének formájában – gondoskodni kell. A helyi védelem részletes szabályainak megállapításáról, és a továbbiakban helyi védelem elrendeléséről a képviselő testület külön rendelkezik.

7. A 10 m-nél magasabb építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el az egyéb jogszabályok betartása mellett.

8. A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.

9. A fentieken túl értelemszerűen alkalmazni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány javaslatait.

10. Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken földmunkával járó beruházás, fejlesztés esetén előzetesen írásban, már a tervezés fázisában meg kell keresni a KÖH illetékes Regionális Irodáját a szakhatósági állásfoglalás ügyében.

A földmunkával járó tevékenységet csak a Hivatal szakhatósági állásfoglalásában megfogalmazott feltételek teljesülése esetén szabad elkezdeni.

Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek

A levegő védelme

29.§.

1. Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek a vonatkozó jogszabály szerint.

2. A közigazgatási terület az egyes légszennyező anyagok szerint az alábbi zónacsoportokba tartozik:

a) kéndioxid: F,

b) nitrogéndioxid: F,

c) szénmonoxid: F,

d) szilárd (PM₁₀): E,

e) benzol: F,

f) talajközeli ózon: B.

3. Amennyiben a légszennyezettség mértéke a zónában a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot a vonatkozó jogszabály szerint.

4. Zánka erdőterületei – kivéve a településvédelmi erdőket -, szőlőkataszteri I. és II. osztályú területei, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó területei levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendők.

5. Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint a közigazgatási területen nem engedélyezhető.

6. Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

A felszíni- és felszín alatti vizek védelme

30.§.

1. A felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából a település besorolása fokozottan érzékeny terület. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait figyelembe kell venni.

2. Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

3. A beépítésre nem szánt területeken, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építése csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető.

4. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő minőségű szennyvizek vezethetők.

5. Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vonatkozó jogszabály szerint az 1. vízminőség-védelmi területi kategóriára (Balaton és vízgyűjtője) vonatkozó előírásoknak megfelel.

6. A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen

a) állattartás a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható,

b) növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 200 m-en belül korlátozottan folytatható a vonatkozó jogszabály szerint.

7. A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

8. Zánka nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a közigazgatási területen folytatott mezőgazdasági tevékenységek során a jó mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó jogszabályokat be kell tartani.

9. Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély alapján történhet.

A termőföld védelme

31.§.

1. Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

2. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

3. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

4. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

5. A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.

Hulladékelhelyezés

32.§.

1. A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

2. Lakó- és településközponti vegyes területen a veszélyes hulladékokról szóló jogszabály jegyzékében felsorolt veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.). Üdülőterületen veszélyes hulladékot eredményező tevékenység nem folytatható.

3. A gazdasági területeken keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

4. A közigazgatási területen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

5. Az állattenyésztésből és feldolgozásból származó hulladékok ártalmatlanításakor a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.

Környezeti zaj elleni védelem

33.§.

1. Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében nappal (6⁰⁰-22⁰⁰) a 45 dB, éjjel (22⁰⁰-6⁰⁰) a 35 dB zajterhelési határértékeket nem haladja meg.

2. A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületre meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.

áj- és természetvédelem

34.§.

1. A tervezési területen a 71. sz. főút és a vasútvonal közé eső 721/11, illetve 017/4, 017/5, 017/7 hrsz-ú területe a Balatoni Nemzeti Park része (a vonatkozó jogszabály szerint). A védett területre vonatkozó jogszabályokat, a kezelési terv előírásait be kell tartani.

2. A vonatkozó jogszabály értelmében védelem alatt áll a vasútvonal alatt lévő, 018/6 hrsz-ú nádas terület.

3. Ökológiai szempontból értékes egyéb természeti területek a szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőként (Ev-2), illetve turisztikai rendeltetésű erdőterületként szabályozott területek.

4. Az 1) pontban lehatárolt terület belterületen kívüli területén, valamint a 2) és 3) pontban lehatárolt területeken:

- csak a természetvédelmi hatóság engedélyével helyezhetők el létesítmények

- a 11.§ 6) pontban leírt létesítmények csak a 3) pontban lehatárolt területen belül lehetnek

- egyéb épületet elhelyezni nem lehet,

- a jelenlegi tájjelleg megőrzését biztosítani kell.

Településkép védelmi és egyéb környezetvédelmi előírások

35.§.

1. A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

2. A település lakó területein nem engedélyezhető a telepengedélyezési eljáráshoz kötött szolgáltató tevékenység.

3. A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

Reklámhordozók, parabolaantennák elhelyezése az épületeken.

36.§.

1. A település teljes közigazgatási területén reklámhordozó cég- és címtábla elhelyezése csak a jogszabályoknak megfelelően történhet.

A 2 m²-nél nagyobb reklámtáblák tervének a jogszabályban előírtakon túl tartalmaznia kell:

− az épület, és zártsorú beépítés esetén közvetlen szomszédai, érintett homlokzati tervét (a már engedélyezett reklámok feltüntetésével),

− a reklám színezett ábrázolását, vagy fotóját,

− a reklám hordozószerkezetét bemutató műszaki tervet,

− további, az építési hatóság által esetenként előírt munkarészeket, okmányokat.

2. A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület 10 %-át.

3. Az épületeken csak az épületben tevékenységet folytatók helyezhetnek el cég- és címtábla, vagy reklámhordozót.

4. A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el, a meglévők megszüntetendők.

5. Az Lfk övezetben parabolaantenna az utcai homlokzaton nem létesíthető.

6. A műemléki környezetben és a helyi utcakép védelem alatt álló területeken valamennyi utcai homlokzati árnyékoló szerkezet létesítése építési engedélyköteles.

Építési tilalmak, korlátozások

37.§.

1. Építési hatósági engedélyt csak az elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapján olyan területre szabad kiadni, ahol az úthálózat és közműellátás biztosított.

2. Szabályozással érintett területen csak rendezett, (a szabályozási tervnek megfelelően kialakított) telekre adható új épület építésére építési engedély.

3. A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem helyezhető el.

4. Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.

5. Felvonulási épület az ide vonatkozó jogszabályoknak megfelelően építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető és a használatba vétel időpontjáig tartható fenn.

6. Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt területen szabad.

7. A település beépítésre nem szánt területén a BTSZ-ben előírtnál kisebb telket kialakítani nem szabad.

8. A település közigazgatási területén a BTSZ-ben előírtnál nagyobb összes szintterületű csarnok jellegű épület nem létesíthető.

9. A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének a BTSZ-ben előírt %-át nem haladhatja meg.

10. A függelékben felsorolt hrsz-ekre megtörtént BTSZ 5%-os pontosítás további változtatása az 5%-os területi küszöb határain belül történhet, külön eljárás keretében.

11. A BSZA tervlapokon jelzett feltételhez kötött építési tilalom mindaddig fennáll, amíg a jelzett feltételek nem teljesülnek. Ilyen pl. terület a 089/18 hrsz jelölt része, ahol a C-1 (BTSZ) övezetből való kivonás meg nem történik.

12. Építési tilalom alá esnek általában természetvédelmi, illetve környezetvédelmi szempontok miatt az alábbi területek:

- 018/6 hrsz-ú nádas terület,

- 017/5 és 017/7 hrsz-ú – a Nemzeti Park részét képező természeti területek,

- az Ev-vel jelölt véderdő területek,

- az Má-1-val jelölt korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területek

13.Építési korlátozás alá – egyéb szempontok miatt –eső területek,

- a szabályozási terven (GYIC településrészen) az „ev” és „zp”-vel jelölt zöldfelületek.

Záró rendelkezések

38.§.

1. a) Jelen rendelet 2008. július 01-én kerül kihirdetésre és 2008. augusztus 01-én lép hatályba.⁶⁷

b) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

2. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Zánka Község GYIC Településrész Településrendezési tervének szabályozási előírásáról szóló 17/2004. (IV.30.) sz. rendelete és a Zánka Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 23/2005. (XI.30.) és a 10/2007. (IV.30.) sz. rendelete.

Zánka, 2008. október 15.

F i l e p Miklós sk. Sólyom Béláné sk.

polgármester körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2016. szeptember 20.

Lukács Ágnes

jegyző

Módosította a 11/2014. (VI. 11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. július 11. napjától.

A 13/2015.(VII.17.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szöveg.Hatályos:2015. augusztus 1-től

⁴

Módosította a 13/2015. (VII.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. 08.01-től.

⁸

Módosította a 13/2015. (VII.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. 08.01-től.

¹¹

Kiegészítette a 9/2010.(X.15.) önkormányzati rendelet 3.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2010. október 15-től.

¹²

Módosította a 11/2014. VI. 11. önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. július 11. napjától.

¹³

Kiegészítette a 9/2010.(X.15.) önkormányzati rendelet 3.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2010. október 15-től.

¹⁴

Módosította a 11/2014. (VI. 11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. július 11. napjától.

¹⁵

Módosította a 9/2010.(X.15.) önkormányzati rendelet 3.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2010. október 15-től.

¹⁶

Módosította a 9/2010.(X.15) önkormányzati rendelet 3.§ (4) bekezdése. Hatályos: 2010. október 15-től.

¹⁷

Módosította a 9/2010.(X.15.) önkormányzati rendelet 3.§ (4) bekezdése. Hatályos: 2010. október 15-től.

¹⁹

Módosította a 11/2014. (VI. 11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. július 11. napjától.

²⁰

Módosította a 11/2014. (VI. 11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. július 11. napjától.

²²

Módosította a 11/2014. (VI. 11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. július 11. napjától.

²⁴

Módosította a 11/2014. (VI. 11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. július 11. napjától.

³⁵

Módosította a 11/2014. VI. 11. önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. július 11. napjától.

³⁷

Módosította a 9/2010.(X.15.) önkormányzati rendelet 3.§ (6) bekezdése. Hatályos: 2010. október 15-től.

⁴¹

Módosította a 11/2014. VI. 11. önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. július 11. napjától.

⁴²

Módosította a 9/2010.(X.15.) önkormányzati rendelet 3.§ (7) bekezdése. Hatályos: 2010. október 15-től.

⁴³

Módosította a 13/2015. (VII.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. 08.01-től.

⁴⁵

Módosította a 13/2015. (VII.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. 08.01-től.

⁴⁶