Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2009. (XI.18.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról és az adózás rendjéről
2016.03.12.
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének
39/2009. (XI. 18.) Önk. sz. rendelete
a helyi adókról és az adózás rendjéről
(Egységes szerkezetben a 31/2010. (XI.22.), a 35/2010. (XII.15.), a 12/2011. (III.16.), a 48/2011.(XII.15.), a 40/2012. (XI.30.), a 15/2015. (IV.21.), a 39/2015. (XII.14.), valamint a 7/2016. (III.11.) önkormányzati rendeletekkel)
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésben, valamint a helyi adókról szóló – többször módosított – 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség
1. §1
2. §
Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki:
a) az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,
b) az e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására és
c) nem állandó lakosként való tartózkodásra (továbbiakban együtt: adótárgy).
II. Fejezet
Az egyes adókra vonatkozó külön rendelkezések
1. Építményadó
3. §
(1) adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban: építmény ).
(2) 2
(3) 3
4. §4
5. §5
Mentes az adó alól:
a)
b)
c)
d) a lakás vagy üdülés (pihenés) célját szolgáló épülethez tartozó garázs, a kiegészítő helyiségként szolgáló építmény,
e)
f)
6. §6
7. §
Az adó alapja az építmény m2 –ben számított hasznos alapterülete.
8. §7
Az adó mértéke:
(1) 8nem lakás célú építményeknél:
a) - a város egész területén az építéshatóság által műhelynek minősített építmény, valamint a város rendezési tervében Gipe-1; Gipe-2; Gipe-3; Gipe-4, továbbá a Vasúti villasor – Kőzúzó utca – Kőzúzó köz által határolt területen található Gksz besorolású övezetben elhelyezkedő, a kereskedelmi rendeltetésű építmények kivételével minden típusú építmény után: 235 Ft/ m2
b) - az e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott belvárosi-idegenforgalmi övezetben: 1290 Ft/ m2
c) - az (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó építmények esetén: 610 Ft/ m2
(2) Szentendre Város helyi építési szabályzata szerint ÜH-1, ÜH-2, ÜH-3 és
ÜH 4 jelű építési övezetben fekvő gazdasági épületeknél: 1165 Ft/ m2
(3) lakás célú építményeknél:
- 300 Ft/m²
(4)9 üdülőnél:
- 1350 Ft/m2
9. §10
(1) Ha magánszemély adózó a város közigazgatási területén belül:
a) gáz-, út- vagy szennyvízcsatorna társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 9. § (3) bekezdésében meghatározott módon csökkenthető a szentendrei önkormányzat által megállapított lakás és üdülő után fizetendő építményadónak az adott évben esedékessé váló összege, kivéve a belterületbe vonással összefüggő közműberuházások. Útberuházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett útjavítást, kátyúzást, járdaépítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal főmérnöke (továbbiakban: főmérnök) által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor és a közútkezelő, valamint a főmérnök a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette.11
b) játszótér építési illetve felújítási társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 9. § (3) bekezdésében meghatározott módon csökkenthető a szentendrei önkormányzat által megállapított lakás és üdülő után fizetendő építményadónak az adott évben esedékessé váló összege. Játszótér beruházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett – a Képviselő-testület által jóváhagyott – játszótér létesítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, a főmérnök által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor és a közútkezelő, valamint a főmérnök a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette. 12
(1a) Az (1) bekezdés a)-b) pontban rögzített adókedvezmény nem igényelhető, amennyiben a beruházás megvalósítása önkormányzati támogatásban részesül.13
(2)14 Az érvényesített adócsökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át, szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át.
(3)10 Ha a beruházás teljesítésének évében fizetendő építményadó összege nem éri el a magánszemély adózó által teljesített beruházási értéket, akkor az adócsökkentés a levonási jog megnyíltát követő legfeljebb négy naptári évben esedékes építményadóval szemben is érvényesíthető mindaddig, míg a teljes beruházási érték levonásra nem került, figyelemmel arra, hogy az adócsökkentés mértéke az adóévben nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át, szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át.
(4) A magánszemélyek kommunális adójánál megnyílt és még érvényesíthető kedvezmények a lakások után fizetendő építményadó esetében is érvényesíthetőek a (2) és (3) bekezdés figyelembe vételével.
(5)15 Az építésügyi hatóság által lakóházzá nem minősíthető üdülőépület után, amelyet az adóalany az adóévet megelőzően – a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerint – állandó lakóhelyként bejelentett, és a bejelentkezés a teljes adóévben fennáll, valamint az adóalany nyilatkozik, hogy – függetlenül a tulajdoni hányad mértékétől – az ország területén más lakóingatlan tulajdonjogával vagy lakásbérleti joggal nem rendelkezik, az adó mértéke megegyezik a lakás célú épület után megállapított építményadó mértékével.16
2. Magánszemélyek kommunális adója
10. §
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő:
a) beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek),
b) a nem magánszemély tulajdonában álló lakás lakásbérleti jogviszonya.
11. §17
12. §18
13. §19
A magánszemélyek kommunális adójának évi mértéke a rendelet 10. §-ában meghatározott adótárgyaként, illetőleg lakásbérleti jogonként 17.240 Ft.
14. §20
(1) Ha magánszemély adózó a város közigazgatási területén belül:
a) gáz-, út- vagy szennyvízcsatorna társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 14. § (3) bekezdésében meghatározott módon csökkenthető a szentendrei önkormányzat által megállapított magánszemélyek kommunális adójának az adott évben esedékessé váló összege, kivéve a belterületbe vonással összefüggő közműberuházások. Útberuházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett útjavítást, kátyúzást, járdaépítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, a főmérnök által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor és a közútkezelő, valamint a főmérnök a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette.21
b) játszótér építési illetve felújítási társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 14. § (3) bekezdésében meghatározott módon csökkenthető a szentendrei önkormányzat által megállapított magánszemélyek kommunális adójának az adott évben esedékessé váló összege. Játszótér beruházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett – a Képviselő-testület által jóváhagyott – játszótér létesítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, a főmérnök által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor és a közútkezelő, valamint a főmérnök a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette. 22
(1a) Az a)-b) pontban rögzített adókedvezmény nem igényelhető, amennyiben a beruházás megvalósítása önkormányzati támogatásban részesül.23
(2)24 Az érvényesített adócsökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át, szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át.
(3)16 Ha a beruházás teljesítésének évében fizetendő magánszemélyek kommunális adója összege nem éri el a magánszemély adózó által teljesített beruházási értéket, akkor az adócsökkentés a levonási jog megnyíltát követő legfeljebb négy naptári évben esedékes magánszemélyek kommunális adójával szemben is érvényesíthető mindaddig, míg a teljes beruházási érték levonásra nem került, figyelemmel arra, hogy az adócsökkentés mértéke az adóévben nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át, szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át.
(4) 25
14/A. §26
Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól a hatályos helyi építési szabályzatban kötelező szabályozási elemmel – szabályozási vonallal – érintett közlekedési terület létrehozása érdekében telekalakítással kialakított, a közforgalom számára megnyitott, továbbá a közforgalom elől elzárt magánút.
3. Idegenforgalmi adó
15. §27
(1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt:
a) aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, továbbá
b)
(2)
(3)
16. §28
(1) Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.29
(2)
17. §30
(1) Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 420 Ft/fő/éjszaka.31
(2)
18. §32
(1) Az adókötelezettség alól mentes:
a)
b)
c)
d)
e) az a magánszemély, aki a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X.28.) Kormány rendelet szerint nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshelynek minősített és nyilvántartásba vett létesítményben vendégéjszakát tölt
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
19. §33
4. Helyi iparűzési adó
20. §34
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2)
(3)
21. §35
22. §36
23. §37
(1) Az adó mértéke – állandó iparűzési tevékenység esetén – az adóalap 2 %-a.
(2)38 Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:
a)39
b)40 a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 37. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5.000 Ft.
(3) Mentes a helyi iparűzési adó alól valamennyi háziorvos és védőnő, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.
(4) A 23. § (3) bekezdésben meghatározott adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
(5) A kedvezményezett az adómentesség következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.
(6) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat jelen rendelet 2. számú mellékletét képezi.
(7) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.
(8) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.
(9) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
(10)A támogatást nyújtó (önkormányzat) írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. Az igazolás jelen rendelet 3. számú mellékletét képezi.
(11) A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
(12) Jelen rendelet alkalmazásában:
a) állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás,
b) egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.
5. Telekadó41
23/A. §
(1) Adóköteles a Szentendre Város közigazgatási területén lévő telek.
(2) A telekadó alapja a telek, vagy telekrész m2-ben számított területe.
(3) A telekadó évi mértéke a telek vagy telekrész m2-ben számított területe után: 200 Ft/m2
(4) Mentes a telekadó alól a magánszemély tulajdonában álló telek, továbbá az a telek, melyen építményadó-köteles építmény található.
(5) Mentes a telekadó alól a hatályos helyi építési szabályzatban kötelező szabályozási elemmel – szabályozási vonallal – érintett közlekedési terület létrehozása érdekében telekalakítással kialakított, a közforgalom számára megnyitott, továbbá a közforgalom elől elzárt magánút.42
III. Fejezet
Az adóelőleg és az adó megállapítása és megfizetése
24. §43
(1)
(2) Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni.
(3)
IV. Fejezet
Az adóhátralék elengedése vagy mérséklése
25. §44
26. §
(1) Helyi adó és adóhátralékok (továbbiakban adóhátralék) fizetési könnyítése tárgyában beadott (elengedés, mérséklés, részletfizetés, halasztás) kérelem érdemi elbírálását megelőzően az önkormányzati adóhatóság a felhozott indokok – adózó anyagi és jövedelmi viszonyainak – igazolására szólítja fel az adókötelezettet. A kérelmező által rendelkezésre bocsátott adatok ellenőrzése végett megkeresheti a szociálpolitikai feladatot ellátó szervezetet és kérheti annak javaslatát a kérelem érdemi elbírálásához.
(2) Az adóhátralék elengedése vagy mérséklése iránti méltányossági kérelemnek érdemi elbírálása során az önkormányzati adóhatóság fordítson különös figyelmet.
a) a gyermekét egyedül eltartó,
b) a 70 éven felüli minimális nyugdíjjal rendelkező,
c) kettő vagy több gyermek eltartásáról gondoskodó,
d) a 100 %-os csökkent munkaképességű,
e) a kizárólag csak munkanélküli segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre jogosult, valamint a lakással nem rendelkező pályakezdő fiatal házasok kérelmének méltányos elbírálására.
V. fejezet
Hatályba léptető rendelkezések
27. §
A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e rendeletben és a helyi adókról szóló – többször módosított – 1990. évi C. törvényben, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
28. §
Záró rendelkezés
(1) Jelen rendelet 2010. január 1. napján lép hatályba és egyúttal hatályát veszti a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló 64/2003. (XII.18.) Önk. sz. rendelete, valamint az azt módosító 39/2005. (X. 18.) Önk. sz., a 2/2006. (I. 31.) Önk. sz., a 11/2006. (III. 10.) Önk. sz., az 54/2006. (XII. 20.) Önk. sz., a 13/2007. (II. 28.) Önk. sz., a 31/2007. (VI.15.) Önk. sz., a 60/2007. (XII. 22.) Önk. sz., az 5/2008. (II. 18.) Önk. sz., a 24/2008. (VI. 23.) Önk. sz., valamint a 38/2008. (X. 31.) Önk. számú rendeletek.
(2) A 14/A.§-ban és a 23/A.§ (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket 2016. január 1-től kell alkalmazni.45
Szentendre, 2009. november 12.
dr. Dietz Ferenc s.k. dr. Molnár Ildikó s.k.
polgármester címzetes főjegyző
Záradék:
A rendelet 2016. március 11-én került egységes szerkezetbe foglalásra.