Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

(1) Az önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását az Alapokmány 6. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti felsorolását az Alapokmány 7. melléklete tartalmazza.

(3)

(1) Ott, ahol a rendelet nem tesz különbséget a közgyűlés tagja közül választott és nem a közgyűlés tagja közül választott alpolgármester között, ott értelemszerűen mindkét jogcímen megválasztott alpolgármestert érteni kell.

(2) Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt az önkormányzat székhelyén található hivatalos hirdetőtábláján történő közzététel értendő. Az önkormányzat honlapján történő közzétételhez joghatás nem kapcsolódik, az kizárólag a tájékoztatás célját szolgálja.

(1) A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.

(2)

(3) A Közgyűlés ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma

(1) A választási bizottság elnöke az alakuló ülésen ismerteti a választás eredményét, átadja a polgármester és a képviselők megbízólevelét. Az eskütételt követően a polgármester ismerteti programját.

(1) A Közgyűlés rendes üléseit a Közgyűlés által jóváhagyott feladattervben meghatározott időpontban tartja.

(2) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt az ülés előtt legalább a 6. nap 16 óráig a képviselők részére elérhetővé kell tenni. A képviselők a testületi anyagokat hivatalosan a napirend.eger.hu webes felületen keresztül érhetik el. A sürgősségi indítványt az előterjesztő a képviselőknek – az általuk a hivatalos kapcsolattartás céljából írásban megadott e-mail postafiókba - közvetlenül küldött elektronikus levél útján is rendelkezésre bocsáthatja. Ha a meghívóban szereplő napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztés kézbesítése a közgyűlés ülésének napját megelőző 4. nap 11. óra után történik, a Közgyűlés külön szavaz az előterjesztés napirendi pontként való tárgyalásáról.

(3) A nyilvános ülés anyagát a közgyűlési anyag képviselőknek történő kiküldésével egyidejűleg – a sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés napján- a város hivatalos honlapján elérhetővé kell tenni.

(4) A Közgyűlés üléséről hangfelvétel és a hangfelvétel alapján a Mötv. 52. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint jegyzőkönyv készül.

(5) A Közgyűlés üléséről készült hangfelvételt nyilvánosan elérhetővé kell tenni a város hivatalos honlapján, legkésőbb az ülést követő első munkanapon. Az ülések hanganyagának legalább 5 évig elérhetőnek kell lennie a város hivatalos honlapján. A Közgyűlés nyílt ülésén készült jegyzőkönyvét a város hivatalos honlapján kereshető formában is elérhetővé kell tenni. A jegyzőkönyvet olyan formátumban kell feltölteni, hogy annak tartalma Acrobat Reader olvasó programban kereshető legyen szavakra, kifejezésekre és számokra is.

(1) A polgármester a legalább 4 képviselő, a Közgyűlés bizottsága, valamint a főispán által a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítvány alapján köteles a Közgyűlés ülését a kezdeményezés benyújtását követő 5 napon belül összehívni, a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra. Az indítványban meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát. A polgármester indokolt esetben saját kezdeményezésére is összehívhat rendkívüli Közgyűlést, amelyre a meghívót legalább 5 nappal korábban kell a képviselőknek megküldeni. A rendkívüli ülés anyagát legkésőbb a rendkívüli Közgyűlést megelőző nap 12 óráig kell rendelkezésre bocsátani.

(2)

9/A. § (1) A Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időtartama alatt, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 46. § (4) bekezdése szerint a Közgyűlés feladat- és hatáskörében eljárva a polgármester a határozatok és rendeletek elfogadását megelőzően konzultálni köteles a Közgyűlés tagjaival.

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(1) A Közgyűlés tárgy megjelölése nélkül évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. Az erről szóló hirdetmény tartalmazza a közmeghallgatás helyét és időpontját, valamint a (6) bekezdés alkalmazásával tartott közmeghallgatás esetén, annak elektronikus elérhetőségét.

(2) A polgárok széles körét érintő rendelettervezetek esetén a települési képviselők egynegyede, a polgármester, a közgyűlés bizottsága, a jegyző kezdeményezésére a Közgyűlés közmeghallgatást tarthat. A kezdeményezést a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság elnökéhez kell benyújtani, aki köteles a kezdeményezést a Bizottság soron következő ülésére beterjeszteni. A Bizottság a kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról átruházott hatáskörben dönthet.

(3) A közmeghallgatás időpontját és a (2) bekezdés alapján megtartandó közmeghallgatás esetében, annak tárgyát is, a jegyző köteles az önkormányzat székhelyén található hivatalos hirdetőtábláján a közmeghallgatást megelőző 30 nappal korábban közzé tenni és ugyanezen időn belül az önkormányzat honlapján tájékoztató jelleggel is megjelentetni.

(4) A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel.

(5) A közmeghallgatáson személyesen részt vevő helyi lakosok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői felszólalási jeggyel helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek a Közgyűlés tagjaihoz. Egy hozzászóló egyszer szólalhat fel, mely felszólalás keretében bármennyi ügyre kitérhet, együttesen legfeljebb 6 percben.

(6) A közmeghallgatás a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, vagy a honlapon való közzététel útján is megtartható. A Közgyűlés a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet. A közmeghallgatás megtartásának módjáról az arra szóló meghívóban a polgármester rendelkezik.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott közérdekű kérdésekről, javaslatokról, amennyiben a Közgyűlés a közmeghallgatáson azonnal dönteni nem tud, a kérdésre vagy beérkezett javaslatra legkésőbb tizenöt napon belül kell választ adni. A Közgyűlés a feltett kérdésre, illetve megfogalmazott javaslatra való tizenöt napon belüli válaszadást, annak tárgya alapján a feladatkör szerinti bizottságnak adhatja ki.

(8) Amennyiben a javaslat nem tartozik a Közgyűlés feladat- és hatáskörébe, azt a polgármester az illetékes szervnek tizenöt napon belül továbbítja. Az áttételről a javaslattevőt írásban tájékoztatni kell.

(9) A közmeghallgatáson, valamint a város hivatalos honlapján történő tájékoztatás-nyújtáson, közzétett hirdetményeken és társadalmasítást szolgáló felhívásokon túl a lakosság közvetlen tájékoztatását, valamint a lakosságnak a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálja a Civil Kerekasztal civil delegáltjának a Közgyűlés állandó bizottságai ülésein tanácskozási joggal való részvétele is.

(1) A Közgyűlés üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a közgyűlés tagjai közül választott foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester, a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester akadályoztatása esetén, a közgyűlés tagjai közül választott társadalmi megbízatású alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlést a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság elnöke, az ő akadályoztatása esetén a Közgyűlés korelnöke hívja össze.

(2) A közgyűlésre a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

(3) A Közgyűlésre meghívottak az ülés folyamán szót kérhetnek, nekik a polgármester szót adhat, legfeljebb 2 alkalommal, legfeljebb 2 perces időkeretben.

(1) Az ülést a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a közgyűlés ülését a tagjai közül választott foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester vezeti. A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester akadályoztatása esetén a közgyűlés tagjai közül választott társadalmi megbízatású alpolgármester vezeti annak ülését. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlést a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság elnöke, az ő akadályoztatása esetén a Közgyűlés korelnöke vezeti. Az ülés megnyitásakor az ülés elnöke megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.

(2) Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetőleg a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.

(3) Az ülés megnyitásakor az elnök javaslatot tesz a napirend elfogadására és a hozzá benyújtott sürgősségi indítvány napirendi pontként való tárgyalására a 20. § (3) – (5) bekezdésében foglalt rendelkezések betartása mellett.

(3a) A bizottság által előzetesen nem tárgyalt előterjesztés, rendelettervezet, tájékoztató kapcsán - amennyiben az a Közgyűlés valamely bizottságának feladatkörét érinti – a Közgyűlés a napirend elfogadása során dönt arról, hogy szükséges-e vagy sem az előterjesztés előzetes bizottsági tárgyalása. Ez utóbbi esetben a Közgyűlés ülésén a polgármester a napirendi pont tárgyalása előtt – a bizottság elnöke által kért, de legfeljebb egy óra időtartamú – szünetet rendelhet el.

(4) Az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.

(1) Az ülés elnökének feladata az ülés rendjének biztosítása:

(2) Az ülés elnöke e feladatkörében azon jogokat gyakorolja, amelyeket e rendelet részére elnöki feladatként nevesít, minden más esetben az ülés elnökére a képviselőkre vonatkozó előírások alkalmazandók, ideértve a felszólalások számát és időtartamát.

(3) A nyilvános ülésen megjelentek a kijelölt helyeket foglalhatják el. Az ülés rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti a rendzavarókat a terem elhagyására.

(1) A Közgyűlés döntéseit rendeleti vagy határozati formában hozza.

(2) A közgyűlés alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:

(3) A rendelet kihirdetése az 5. § (2) bekezdésében meghatározott helyben szokásos módon, az önkormányzat székhelyén található hivatalos hirdetőtáblán való közzététellel történik. E rendelkezés alkalmazandó az Mötv. 51. § (3) bekezdése alapján helyesbített szövegű rendelet, valamint a Közgyűlés normatív határozatának kihirdetésére is. Az érintettek további tájékoztatása az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéssel történik.

(4) A Közgyűlés döntéseit – ahol jogszabályi rendelkezés a döntéshozatalhoz nem követel meg minősített többséget - egyszerű többséggel hozza.

(1) A közgyűlés napirendjén rendelet-tervezet, előterjesztés, tájékoztató, sürgősségi indítvány szerepelhet.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet, előterjesztést tehet, tájékoztatót és sürgősségi indítványt nyújthat be a Közgyűlés tagja, a Közgyűlés bizottsága, a jegyző és a nem a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester, a képviselőcsoport nevében a képviselőcsoport elnöke.

(3)

(1) A Közgyűlés döntéseit előterjesztés alapján hozza meg. Az írásbeli előterjesztés a jogszabályban meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmazza:

(2) Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó alaki és tartalmi követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell a sürgősségi indítványra, a rendkívüli közgyűlésre előterjesztett indítványra, a tájékoztatóra és a rendelet-tervezet előterjesztésére is.

(3) Az előterjesztést és a tájékoztatót a napirendre tűzést megelőzően legalább 8 nappal kell a polgármesterhez írásban benyújtani.

(1) A rendelettervezetet a napirendi pont tárgyalását megelőzően a Közgyűlésnek a tervezet szabályozási köre szerint érintett bizottságai véleményezik.

(2) Az állampolgárok, vagy szervezeteik rendeletalkotásra ajánlást tehetnek a jegyzőnél. A jegyző köteles tájékoztatni a Közgyűlést mindazon ajánlásról is, amely alapján nem kezdeményez rendeletalkotást.

(3) A közgyűlés rendeletet egyfordulós tárgyalással alkot.

(4) A közgyűlés kétfordulós tárgyalással dönt:

(5) A tárgyalásra előterjesztett rendelettervezetet a bizottsági anyag kiküldésének napján az önkormányzat székhelyén található hivatalos hirdetőtábláján ki kell függeszteni és az önkormányzat hivatalos honlapján is elérhetővé kell tenni.

(1)

(2) Sürgősségi indítványnak minősül az a rendelettervezet és előterjesztés, amely a kézbesített meghívóban nem szerepel. Az indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani és egyidejűleg a képviselők rendelkezésére bocsátani. A polgármester az általa benyújtott sürgősségi indítványt az ülést megelőző nap 16.00 óráig köteles a képviselőknek megküldeni. A polgármester a benyújtott és a képviselőknek megküldött sürgősségi indítványok címeit a napirendi pontok elfogadása előtt ismerteti, javaslatot tesz azok tárgyalásának sorrendjére és minden benyújtott sürgősségi indítványt köteles egyenként szavazásra bocsátani azok napirendi pontként való tárgyalásának eldöntése érdekében.

(3) A sürgősségi indítványt úgy kell napirendre tűzni, hogy annak tartalmát, valamennyi képviselő megismerhesse.

(4) Ha a sürgősségi indítvány kézbesítése a bizottság ülésének időpontját megelőzően történik, az előterjesztést a tárgy szerint illetékes bizottság is tárgyalhatja. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó sürgősségi indítvány – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - csak bizottsági véleménnyel tűzhető napirendre.

(5) A sürgősségi indítvány napirendre történő felvételével egyidejűleg – amennyiben a (4) bekezdésben foglaltak szerint erre nem került sor – a közgyűlés dönt arról, hogy azt bizottság megtárgyalja-e. Ez utóbbi esetben a polgármester a napirendi pont tárgyalása előtt – a bizottság elnöke által kért, de legfeljebb egy óra időtartamú – szünetet rendelhet el.

(1) A Közgyűlésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

(1) A napirend elfogadását követően a rendes közgyűlés napirendjén nem szereplő, a város életét jelentősen befolyásoló, halaszthatatlan és rendkívüli jelentőségű ügyben a napirendi pontok tárgyalása előtt bármely képviselő és a nem a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester –egy alkalommal – legfeljebb 5 perc időtartamban felszólalással élhet.

(2) A felszólalási szándékot az ülést megelőző nap 12 óráig – a felszólalás tárgyát és indokát megjelölve – írásban, vagy e-mail útján kell bejelenteni a polgármesternek. Az e-mailban megküldött bejelentést a Közgyűlés ülésének megnyitásáig az e-mail papír alapú példányának aláírásával meg kell erősíteni.

(3) A napirend előtti hozzászólás jogát a polgármester adja meg vagy utasítja el rövid szóbeli indokolással. Amennyiben a polgármester a hozzászólás jogát elutasítja, a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel megadhatja a szót.

(4) A rendes közgyűlésen rendkívüli ügyben a napirendi pontok tárgyalását követően bármely képviselő, a nem Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző legfeljebb 5 perces időtartamban felszólalhat, kérdést tehet fel.

(5) A napirenden kívüli felszólalás kapcsán a Közgyűlés minden tagját megilleti a hozzászólás lehetősége egy alkalommal, egy percben.

(6) A hozzászólást követően a felszólaló egyszer két percben reagálhat az elhangzottakra.

(1) A napirendi pontok elfogadása előtt a Közgyűlés tagja kezdeményezheti, hogy az Eger város életét jelentősen befolyásoló napirendnél a hozzászólási lehetőséget a Közgyűlés időkorlát nélkül biztosítsa. A kezdeményező a javaslatát indokolni köteles. A javaslatról a napirendi pontok elfogadásával egyidejűleg a Közgyűlés vita nélkül dönt.

(2) A napirendi pont tárgyalása előtt az előterjesztőnek lehetősége van annak módosítására, vitára bocsátás előtt legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet. Az önkormányzat gazdasági és hosszú távú működését meghatározó program, stratégiai terv, költségvetés, zárszámadás, ágazati koncepciók, a testületek és a polgármesteri hivatal működését érintő napirendeknél az előterjesztő legfeljebb 10 percben tehet szóbeli kiegészítést.

(3) A napirendi ponthoz meghívott legfeljebb 10 percben tehet szóbeli kiegészítést. Ha a kiegészítés várhatóan hosszabb időtartamú, az előterjesztő a napirendi pontok elfogadása előtt kezdeményezheti, hogy a meghívott hozzászólási lehetőségét a Közgyűlés időkorlát nélkül biztosítsa, melyről a Közgyűlés a napirendi pontok elfogadásával egyidejűleg vita nélkül dönt.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatosan a képviselő, valamint az ülésen tanácskozási joggal résztvevő kérdéseket tehet fel legfeljebb 1 perces időtartamban, melyekre az előterjesztőnek ezt követően válaszolnia kell.

(5) A kérdések elhangzását követően a frakcióvezető, a bizottsági elnök legfeljebb 3 percben ismertetheti a napirenddel kapcsolatos frakció és bizottsági véleményeket, valamint teheti meg bizottsága képviseletében a módosító javaslatokat. Ezt követően a képviselő fejtheti ki legfeljebb 3 percben álláspontját, valamint teheti meg módosító javaslatait.

(6) Ismételt felszólalásra a korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából az elnök egy alkalommal további 2 percet engedélyez.

(7) A képviselő, ha a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, legfeljebb 2 perces személyes megjegyzésre kérhet szót. A felszólalást az ülésvezető engedélyezi, viszontválasznak, további vitának nincs helye.

(8) A felszólalási időt túllépő felszólalót az ülésvezető figyelmezteti, eredménytelen felhívás után a szót megvonja.

(9) Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy más nem jelentkezett hozzászólásra. A vita lezárását követően az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy a beérkezett kiegészítéseket, módosító javaslatokat elfogadja-e. Az előterjesztő által elfogadott módosító javaslatokat a napirendre tűzött eredeti előterjesztés részének kell tekinteni.

(10) Az ülésvezető összefoglalhatja az elhangzottakat és ismerteti azokat a módosításokat, amelyekről külön kell szavazni.

(1) A képviselő a napirend megállapítása, a napirendek tárgyalása során ügyrendi javaslatot tehet, az ülés vezetésével, a felszólalások korlátozásával, a vita lezárásával és a szavazás módjával összefüggésben a határozathozatalig.

(2) A javaslat ügyrendi jellegéről a levezető elnök dönt. Az ügyrendi javaslat megtagadásáról a Közgyűlés vita nélkül határoz.

(3) A lezárt napirendi ponthoz, határozathozatal közben, és azt követően ügyrendi javaslat nem tehető.

(4) A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat csak akkor tehető, ha a hozzászólni kívánó képviselők már egyszer élhettek hozzászólási jogukkal. A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat elfogadása esetén, a Közgyűlés további vita nélkül dönt az előterjesztésről.

26. § Felszólalás

(1) A Közgyűlés ülésén jelenlévő állampolgárok az utolsó napirendi pont lezárását követően felszólalási jeggyel az önkormányzat és szervei, a Polgármesteri Hivatal és a közszolgáltatók feladatkörébe tartozó ügyekben közérdekű felvetéseket, kérdéseket, észrevételeket intézhetnek a Közgyűléshez és annak bizottságaihoz legfeljebb 2 percben. Egy Közgyűlésen legfeljebb tíz állampolgár szólalhat fel, a felszólalási szándékot az ülés megkezdésétől a közgyűlés szervezőjénél lehet a felszólalási jegy kitöltésével jelezni.

(2) A válaszadás módjáról az ülés elnöke dönt. Az önkormányzat a választ azonnal szóban, vagy 30 napon belül írásban adja meg.

(1) A határozati javaslatot az ülésvezető ismerteti. A javaslatot nem kell ismertetni, elegendő csupán arra utalni, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal. Nem kell ismertetni akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlenül megfogalmazást nyertek. A módosító javaslatot az indítványozó az erre rendszeresített formanyomtatványon a szavazás előtt írásban, szövegszerűen fogalmazza meg, melyet az ülésvezető a szavazáskor ismertet.

(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt a testület.

(3) Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(4) A képviselő a szavazás előtt köteles bejelenteni személyes érintettségét. Ha a bejelentés elmulasztása a szavazást követően derül ki, a képviselőt a szavazata szempontjából úgy kell tekinteni, mint a szavazásnál jelen lévő, nem szavazó képviselőt. Ha a mulasztástól számított egy év még nem telt el, és az így megállapított szavazati arányok módosítanák a szavazás eredményét, a Közgyűlés újra szavaz.

(5) Választás, kinevezés, vezetői megbízás adása esetén, amennyiben kettőnél több pályázó javaslata kerül a Közgyűlés elé és az első fordulóban egyik pályázó sem kapja meg a döntéshez szükséges minősített többséget, úgy a második fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott pályázóra lehet szavazni.

(6) A szavazás nyíltan vagy törvényben meghatározott esetekben titkosan is történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet. A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a döntést.

(1) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, technikai hiba esetén kézfelemeléssel történik.

(2) A közgyűlés elnöke legalább négy képviselő írásbeli indítványára név szerinti szavazást rendel el. A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(1) A Közgyűlés elnöke

(1a) A titkos szavazás a szavazatszámláló rendszer igénybevételével, illetve szavazólappal is történhet. Bármely képviselő, vagy az előterjesztő erre irányuló indítványára a titkos szavazás szavazólappal történő lefolytatásáról a Közgyűlés vita nélkül dönt.”

(2) A szavazólappal történő titkos szavazás szavazófülkében vagy külön helyiség és urna igénybevételével történik.”