Csopak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2012. (XI.22.) önkormányzati rendelete

Csopak Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (1) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Csopak község önkormányzata tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) Az önkormányzati tulajdonú és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének és bérletének szabályait külön önkormányzati rendelet rögzíti.

2. § (1) Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolási kategóriái vonatkozásában a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) rendelkezései irányadóak.

(2) Az önkormányzati vagyon korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon-elemeit az 1. melléklet, a forgalomképes üzleti vagyonba tartozó ingatlanvagyon-elemeket a 2. melléklet, a forgalomképtelen ingatlanvagyon-elemeit a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása a Képviselő-testület hatásköre. A Képviselő-testület a besorolás megváltoztatásáról abban az esetben dönt, amennyiben a kérdéses vagyontárgy rendeltetése megváltozik, és a besorolás megváltoztatása összhangban van az Nvtv. rendelkezéseivel.

3. § (1) A rendelet alkalmazásában az Nvtv.-ben leírt hasznosításon különösen az egyes vagyontárgyak használatát, bérbeadását, haszonkölcsönbe adását kell érteni.

(2) A korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyontárgyak elidegenítésére az Nvtv.-ben leírt szabályok alkalmazásával a Képviselő-testület jogosult a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrző Bizottság javaslata alapján.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott döntéseket átruházott hatáskörben a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrző Bizottság jogosult meghozni abban az esetben, ha a vagyontárgy becsült forgalmi értéke az 1 000 000 Ft-ot nem haladja meg.

(4) Az önkormányzati ingatlant annak elidegenítése előtt, az ingóvagyont és egyéb vagyontárgyakat azok elidegenítése előtt 150 000 Ft nettó nyilvántartási érték felett fel kell értékeltetni.

4. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó mértékű vagyon tekintetében csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés alkalmazásával, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére történik.

(2) Amennyiben az önkormányzati vagyon (1) bekezdés szerinti hasznosítására közbeszerzési eljárásban kerül sor, úgy a közbeszerzési eljárás – a külön jogszabályokban a közbeszerzésekre előírt szabályok érvényesülésére tekintettel – e rendelet vonatkozásában versenyeztetésnek minősül.

(3) A tulajdonosi joggyakorló az (1) bekezdésben leírt értéket el nem érő vagyontárgy elidegenítése és hasznosítása esetén is köteles megvizsgálni a versenyeztetés lehetőségét, és ilyen esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról.

(4) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv (kiíró) dönt. A versenyeztetési eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv (a kiíró képviselője) is – a kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás eredménye alapján – megbízható, vagy arra bizományi szerződés köthető.

(5) A versenyeztetési eljárás típusai:

a) nyilvános vagy zártkörű pályázati eljárás,

b) nyilvános vagy zártkörű árverés,

c) versengő ajánlatkérés.

(6) A versenyeztetési eljárás alapvetően nyilvános. Nyilvánosról zártkörű versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás eredménytelensége miatti lezárást követően, a kiíró döntése alapján van lehetőség.

(7) Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha

a) az eljárás tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, társasági partnerek részvételét teszi szükségessé, így különösen, ha az önkormányzat közszolgáltatás ellátásával összefüggő érdeke azt indokolttá teszi,

b) a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat hat hónapon belül érdeklődés hiányában eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az önkormányzati vagyon gazdaságos hasznosítása, vagy

c) jogszabály rendelkezései, vagy a vagyon átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók, így a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők képesek, vagy az értékesítés csak meghatározott személy részére történhet (vételi vagy eladási opció).

(8) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) az érintett vagyontárgy megjelölését, szükség szerint annak értékét, minimál árát,

b) a kiíró megnevezését, székhelyét,

c) a pályázat célját, módját és típusát (nyilvános vagy zártkörű),

d) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat,

e) a megkötendő szerződés típusát, a hasznosításra, értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, biztosítékára vonatkozó előírásokat,

f) szükség esetén a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és költségét,

g) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,

h) az ajánlati biztosítékkal összefüggő kiírói igényt,

i) az ajánlati kötöttség időtartamát, illetve esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat,

j) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját, az ajánlattevők értesítésének módját,

k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – előre meghatározott okból és esetekben - eredménytelennek nyilvánítsa, vagy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön és

l) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.

(9) A nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles legalább a helyben szokásos oly módon közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el.

(10) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás nyilvánosságra hozatala nélkül - legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre azzal, hogy az ajánlattételi határidőig legalább 15 napot kell biztosítani. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell a nyilvános pályázatra irányadó módon nyilvánosságra hozni. A zártkörű pályázatra egyebekben a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(11) Versengő ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor a kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást (kiírást, hirdetményt), hanem azonos feltételek közlésével ajánlatot kér legalább három ajánlattevőtől és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt legalább 15 napban állapítja meg

(12) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy az ingatlan és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot árverés útján értékesíti, hasznosítja, s a szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat, illetve ellenértéket felajánló árverező szerez jogot. Az árverés kiírásáról szóló döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverés lebonyolítóját, a kikiáltási árat, továbbá az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat. E körben meg kell határozni azt is, hogy tartható-e, vagy milyen feltételek megléte esetén tartható a nyilvános licitet követően – második fordulóban – zártkörű licitálás. Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.

(13) A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

(14) Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlattevő számára - lehetőség szerint - hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlattevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

5. § (1) A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak, illetve az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő).

(2) A versenyeztetési eljárás eredményére vonatkozó döntést az elbírálást követő 30 napon belül kell meghozni, és azt követő legfeljebb 15 napon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.

(3) A versenyeztetési eljárás alapján megkötendő szerződés tartalmát a közzétett feltételek, illetve a legjobb ajánlattevő ajánlata alapján kell kialakítani. A szerződést az ajánlat elbírálásáról történt értesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül, az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell megkötni.

(4) A szerződésben szerepeltetni kell az Önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, a teljesítés megkövetelt biztosítékait és a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a szerződésszerű teljesítés ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.

(5) Ha a versenyeztetési eljárás nyertesével a szerződés megkötése a szerződéskötésre nyitva álló határidőben meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a legjobb ajánlattevő aszerződés létrejöttéhez, vagy hatálybalépéséhez szükséges feltételeket – az előírt módon és időben - nem teljesíti, úgy (ha a kiírás erre lehetőséget adott) a kiíró jogosult a soron következő helyre rangsorolt ajánlattevővel azonos feltételek mellett szerződést kötni, ha a versenyeztetési eljárás eredményéről hozott döntéstől számított 3 hónap még nem telt el.

6. § (1) Az önkormányzatot megillető követelésről – kivéve a behajthatatlan követeléseket – ingyenesen lemondani nem lehet.

(2) Behajthatatlan követelés a hatályos számviteli törvény szerint behajthatatlannak minősített követelés. A behajthatatlanság tényét és mértékét dokumentumokkal igazolni kell.

(3) A behajthatatlan követelések törlésére 1 000 000Ft. értékhatárig a polgármester, ezen értékhatár felett a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrző Bizottság jogosult.

(4) A mindenkori költségvetési törvényében meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

7. § Az önkormányzati vagyon feletti vagyonkezelői jog (továbbiakban: vagyonkezelői jog) megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének e rendeletben nem szabályozott rendelkezéseit az Nvtv. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény irányadó szabályai tartalmazzák.

8. § (1)Az önkormányzati vagyon kezelői különösen az önkormányzat hivatala és költségvetési szervei.

(2) A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg.

9. § A vagyonkezelői jog ellenértékének kiszámításához a vagyoni értékű jogok értékének kiszámításának törvényben leírt szabályait kell alkalmazni.

10. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Önkormányzat – az önkormányzati hivatal közreműködésével – ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) Az (1) bekezdésben leírt ellenőrzésre a polgármester, a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrző Bizottság az alábbiak szerint jogosult:

a) az önkormányzati tulajdonba tartozó, az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló ingatlan területére beléphet,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinthet, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttethet és

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérhet.

(4) A (3) bekezdésben leírt ellenőrzést végző a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 5 nappal tájékoztatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni és

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást,

nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni és

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot tájékoztatni.

(7) Az ellenőrzést végző az elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól jelentésben – a tárgyévet követő év április 30-ig – tájékoztatja a képviselő- testületet

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

1. Az önkormányzat vagyonáról szóló 11/2004. (VII. 21.) rendelet,

2. Az önkormányzat vagyonáról szóló 11/2004. (VII. 21.) rendelet módosításáról szóló 10/2010. (IV. 28.) rendelet.

Ambrus Tibor Dr. Szántód Anita

polgármester jegyző

Egységes szerkezetben az 5/2013. (III. 28.), 12/2013. (VI. 20.) 17/2013. (X. 24.), 10/2014. (V. 30.), 5/2016. (II.10.), 12/2016. (VI.29.), 6/2017. (IV.06.), 8/2017. (V.12.), 14/2017. (VIII.7.), 22/2017. (XII.22.), 4/2018. (III.29.), 15/2018.(XII.17.), 2/2019. (I.28.), 9/2019. (V.17.), 18/2019. (IX.27.). 23/2019. (XI.27.), 6/2020. (III.16.), 11/2020. (V.04.), 18/2020. (VI.15.) önkormányzati rendeletekkel.