Kifejezéskereső
Tapolca Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (IV.29.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONHASZNOSÍTÁS SZABÁLYAIRÓL
2016.03.30.
Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazása alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
Az önkormányzat vagyona, a vagyon minősítése nyilvántartása, értékének meghatározása
1. Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed Tapolca Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő
a) ingatlanokra,
b) ingó vagyontárgyakra,
c) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra,
d) értékpapírokra, és
e) társasági részesedésekre.
2. § A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő közterületekre.
2. Az önkormányzati vagyon csoportosítása, minősítése
3. § Az önkormányzati vagyon áll:
a) törzsvagyonból, ami lehet forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes, valamint
b) üzleti vagyonból, amely forgalomképes.
4. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló vagyontárgyakat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A törzsvagyon részét képező nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni kört a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Az üzleti vagyoni körbe tartozó vagyontárgyakat a 4. melléklet tartalmazza.
5. § A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.
6. § A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznosításának (bérbeadás) feltételeit törvény, és e rendelet határozza meg.
7. § A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, vagy egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.
8. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület - ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt estben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról (átminősítés). A döntést az átsorolandó vagyontárgy – átminősítést megelőző állapot szerinti – forgalomképessége alapján annak értékétől függetlenül hozza meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átminősítésre azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon esetén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervben foglaltakkal.
(3) Indokolt esetben – elsősorban városrendezési érdekből – a Képviselő-testület az adott vagyontárgy jellegét megváltoztathatja, korlátozottan forgalomképes, vagy forgalomképes vagyonná nyilváníthatja.
(4) Új vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy 3. §-ban foglaltak szerinti besorolásáról.
9. § Az önkormányzati vagyon rendeltetésével összhangban hasznosítható.
3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
10. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) tartja nyilván a hatályos jogszabályi előírások figyelembe vételével.
(2) Az önkormányzati vagyon nyilvántartása:
a) az ingatlanvagyon-kataszterben,
b) az értékpapír-nyilvántartásban,
c) az üzemeltetésre átadott vagyon-nyilvántartásban,
d) a gazdasági társaságokban lévő részesedések nyilvántartásában, és
e) az önkormányzati vagyonbiztosításhoz elkészült ingóság-nyilvántartásban
valósul meg.
11. § (1) Az Önkormányzat vagyoni helyzetét leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltár adott év december 31. fordulónappal készül.
(2)1 A leltár alapját képező mennyiségi számbavétel háromévente történik.
12. § A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az Önkormányzat üzleti vagyonát és kötelezettségét. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. A befektetett eszközök csoportjaiban ki kell emelni a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.
13. § A vagyonleltárt a zárszámadás keretében kell elfogadni.
14. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változása az ingatlanvagyon kataszterben kerül nyilvántartásra, feltüntetve annak elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is.
(2) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő intézkedések megtételéről a Hivatal gondoskodik.
15. § A vagyonleltárban nyilvántartott ingatlanok adatainak, az önkormányzati ingatlanok vagyonkataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezőségét biztosítani kell.
4. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
16. § (1) Az Önkormányzat az ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - névértéken tartja nyilván.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, egyéb módon történő hasznosítására, vagy megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét
a) ingatlan és ingó vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az
ba) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult árfolyam figyelembe vételével a hatáskörrel rendelkező által jóváhagyott limitáron,
bb) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján,
c) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján
kell meghatározni.
(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll a (2) bekezdésben foglaltaknál régebbi, legfeljebb 2 éven belül készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható.
17. § (1) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.
(2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(3) Forgalomképes vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekinthető, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes személy, jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.
II. FEJEZET
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
5. A tulajdonosi jogok gyakorlása, hatáskörök
18. § (1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az Önkormányzat Képviselő-testülete, vagy átruházott hatáskörben a polgármester, vagy a Képviselő-testület bizottságai gyakorolhatják.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos, polgármesterre átruházott feladatok és hatáskörök:
a) az Önkormányzat közigazgatási területén lévő külterületi ingatlanok tekintetében a hegyközségekről szóló, 2012. évi CCXIX. tv. 20. § (2) bekezdésében szabályozott elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozat megadása;
b) az Önkormányzat által a gazdasági társaságokba delegált tisztségviselők visszahívásának kezdeményezése, valamint új tagok delegálása, az önkormányzati részesedéssel rendelkező gazdasági társaságokban való tulajdonosi képviselet;
c) a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) Korm.rendelet 1. § (3) bekezdése alapján nyilatkozat tétele;
d) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon bárminemű szolgalmi jog bejegyzéséhez való hozzájárulás;
e) az osztatlan közös ingatlanban és a társasházakban az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos tulajdonosi jogok képviselete;
f) a 42. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat megadása;
g)2 gyakorolja a tulajdonosi jogokat az ingó vagyon, a maximum 25 millió Ft ellenérték fejében hasznosítandó tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok, üzletrészek értékesítése és vásárlása, továbbá az ingatlan bérbeadásáról, értékesítéséről és annak módjáról dönt bruttó 25 millió Ft ellenértékig. Bérbeadásnál a bruttó 25 millió Ft-os értékhatár az öt évre vetített bérleti díj összegére vonatkozik.
h) az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetése érdekében az önkormányzat nevében államilag garantált értékpapírt vásárolhat, vagy lekötött betétet helyezhet el. A 25 millió Ft értékhatár ezekre az esetekre nem vonatkozik.
i) nyilatkozik az önkormányzat nevében elővásárlási jog gyakorlásáról;
j) gyakorolja a kötvénykibocsátásból eredő devizaügyletek lebonyolításával kapcsolatos döntési jogokat összeghatárra tekintet nélkül. Döntését a Képviselő-testület által létrehozott munkacsoport javaslatának figyelembevételével hozza meg. A munkacsoport működésére vonatkozó szabályokat a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
(3) A polgármester havonta, de legkésőbb a szerződés megkötését követő testületi ülésen beszámol az önkormányzati vagyon hasznosítására kötött szerződésekről.
19. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. §-ban foglaltak figyelembe vételével lehet.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházása a Képviselő-testület hatásköre.
20. § Az önkormányzati vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő ügyek döntésre való előkészítésével, a döntések végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása a Hivatal feladatkörébe tartozik, különösen:
a) előkészíti és végrehajtja az önkormányzati vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó képviselő-testületi, bizottsági és polgármesteri döntéseket,
b) előkészíti a szerződéseket, megállapodásokat,
c) nyilvántartja és aktualizálja az üzletrészeket, értékpapírokat, és
d) forgalmi értékbecsléseket, üzleti értékeléseket készíttet.
6. Eljárás a tulajdonos képviseletében
21. § (1) E rendelet alkalmazása során az Önkormányzat képviseletében a polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra.
(2) A tulajdonos a portfolió vagyon kezelése körében a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésén eseti, vagy általános meghatalmazással képviselteti magát.
7. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog
22. § (1)3 A könyv szerinti bruttó 25 millió Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő–testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:
a) vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi száma,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) a hasznosítás módja, valamint
d) a pályázati feltételek meghatározása.
(3)4 Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a Képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján, és a helyben szokásos módon.
(4) Nem kell pályázati eljárást lefolytatni
a) az önkormányzat tulajdonában álló épületben állami, vagy az önkormányzattól átvállalt feladatot végző szerv elhelyezése esetén, vagy
b) ha a vagyonhasznosítási eljárás egy éven belül kétszer eredménytelen marad.
(5) A pályáztatási eljárás szabályait a III. fejezet tartalmazza.
23. § (1) Az ajánlati eljárás szabályait kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a pályázati eljárás szabályai alá nem tartozó vagyontárgy elidegenítésére kerül sor.
(2) Az ajánlati eljárás nyílt vagy zárt formában folytatható le.
24. § A nyílt ajánlati eljárás olyan hirdetmény útján közzétett ajánlattételi eljárás, amelyben a hatáskörrel rendelkező kezdeményezésére valamennyi érdekelt ajánlatot tehet és az ajánlattevők köre előre nem határozható meg.
25. § (1) A zárt ajánlati eljárás a hatáskörrel rendelkező kezdeményezésére induló olyan eljárás, ahol az ajánlatkérő által kiválasztottak tehetnek ajánlatot. A zárt ajánlati eljárás lefolytatásához legalább két ajánlat szükséges.
(2) Zártkörű pályázatot lehet tartani akkor, ha a teljesítésre csak meghatározott pályázók alkalmasak, továbbá az 52. § (7) bekezdése esetében.
26. § Az ajánlati eljárásra vonatkozóan a pályázati tárgyalás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az 52. § (7) bekezdésben megfogalmazott feltétel ajánlati eljárás során nem alkalmazható.
27. § (1) Az Önkormányzat vagyona társulásba vihető.
(2) Az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló önkormányzatoknak vagyonként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társuló önkormányzatok közös vagyona és arra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületeinek döntése alapján történik.
8. A forgalomképtelen vagyon feletti rendelkezési jog
28. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyon nem értékesíthető, vállalkozásba, társulásba nem vihető.
29. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, vagy hasznosítási jogát átengedni kizárólag az Nvtv. 6. § (1) bekezdésével összhangban lehet.
9. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog
30. § (1) A közművek - a Nvtv-ben foglaltak kivételével - nem idegeníthetők el, nem megterhelhetők. A közművek működtetési jogát az Önkormányzat kizárólag koncesszió útján, törvényben szabályozott módon engedheti át.
(2) Az intézményi feladat-, és középület esetén a közfeladat ellátásához szükséges korlátozottan forgalomképes vagyonelemek megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, használatba, vagy bérbeadásáról, más módon történő hasznosításáról, továbbá gazdasági vagy közhasznú társaságba való beviteléről, 25 millió Ft értékhatárig a polgármester, 25 millió Ft értékhatár felett a Képviselő-testület dönt.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületek, építmények, védett természeti területek, továbbá történeti (régészeti) emlék vonatkozásában a vagyonkezelői jog létesítéséhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.
10. Forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog
31. § Az Önkormányzat forgalomképes vagyonát a 22. §-ban foglaltak szerint értékesíti.
32. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona vállalkozásba vihető, melyről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.
(2) Az Önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
33. § Az Önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet, azonban betéti társaságnak csak kültagja lehet.
34. § Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona társulásba vihető.
35. § A Képviselő-testület egyedi döntése alapján az Önkormányzat ideiglenesen szabaddá váló pénzeszközeiből kizárólag állami garanciával rendelkező értékpapír vásárolható.
11. Vagyonkezelői jog
36. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának az Mötv-ben, az Nvtv-ben, valamint e rendeletben meghatározott körére, önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői jog megszerzése írásban megkötött vagyonkezelői szerződéssel történhet. Vagyonkezelői jog kizárólag az Nvtv-ben meghatározott személyekkel köthető.
(3) A vagyonkezelői jog – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(4) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra, meghatározott eszmei hányadok szerint több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának és a hasznok szedésének szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.
(5) Annak a szervezetnek, amellyel a vagyonkezelői szerződés létrejön, képesnek kell lennie a közfeladat ellátására, szakmailag meg kell felelnie a törvényi előírásoknak.
(6) Az önálló vagyonelemek külön-külön és összességükben is vagyonkezelésbe adhatók.
12. A vagyonkezelői jog gyakorlása
37. § (1) A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
b) teljesíteni a jogszabályban és a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget és egyéb kötelezettségeket,
c) évente elszámolni a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról,
d) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,
e) tűrni az Önkormányzat vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzéseit, valamint közreműködni az ilyen ellenőrzésekben,
f) gondoskodni az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről,
g) a tőle elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt feladat kapcsán a tárgyévi feladatokról a megvalósítás forrásainak tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezet vezetőjének véleményét, melynek figyelembe vételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.
38. § (1) A tulajdonos Önkormányzat követelheti a rendeltetés- vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Amennyiben az ilyen használat tovább folyik, vagy a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az Önkormányzat a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet.
(2) A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá mindent megtenni a veszély elhárítása és a kár következményeinek megszüntetése érdekében.
(3) A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az önkormányzati vagyon kezelőjétől elvárható.
13. Vagyonkezelői jog ellenértéke
39. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslata alapján dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, vagy a vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásához szükség szerint az érték meghatározására jogosultsággal rendelkező szakértőtől szakvélemény kérhető.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.
(3) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körében nem tartozó állagvédelem.
(4) A (3) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester a Hivatal közreműködésével köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.
(5) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, vagy gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (3) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.
14. Vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai
40. § Az Önkormányzat, mint tulajdonos a vagyonkezelés ellenőrzését a Hivatal közreműködésével, továbbá az Mötv. alapján a belső ellenőrzés keretében biztosítja. Az ellenőrzés, vizsgálat eredményéről be kell számolni a Képviselő-testületnek.
15. Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
41. § (1)5 Az Önkormányzat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben foglaltak figyelembe vételével vehet fel hitelt, illetve bocsáthat ki kötvényt. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátásával kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell megállapítani.
(2) A Képviselő-testület a beruházási program jóváhagyásával a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, továbbá rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.
(3) A Képviselő-testület lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.
16. Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal
42. § (1) Az Önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az intézmény működéséhez szükséges önkormányzati vagyont az alapító okirattal adja az intézmény használatába. Amennyiben az intézmény alapfeladatához egy ingatlan vagy egy ingatlanrész 3 hónapnál hosszabb ideig nem szükséges, úgy azt köteles visszaadni az Önkormányzatnak.
(2) Az önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjének a három hónapot meghaladó vagyonhasznosítási szerződés megkötéséhez be kell szereznie a polgármester előzetes hozzájárulását.
43. § A Képviselő-testület felhatalmazza a költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőit a vagyon használatára az alábbi feltételek mellett:
a) Az intézmény vezetője a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint felelős az általa irányított intézmény használatában lévő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatáért és az állagmegóvást szolgáló karbantartásért.
b) Az intézményi használatba adott ingatlanok és ingók felújítása a tulajdonos és az intézmény közös feladata.
c) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat és ingatlanokat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását és a vagyon állagát nem rontja.
d) Az intézmény költségvetésében a tervezetten felüli vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmény alapfeladatának ellátására, színvonalának javítására fordítható.
e) Az intézmény a használatában lévő, számára feleslegessé vált ingóságot a polgármester egyetértésével az Önkormányzat más intézményének nyilvántartási értéken átengedheti.
f) Az intézmény vezetője, amennyiben arra más intézmény nem tart igényt, és erről írásban nyilatkozik, a 100.000,- Ft értékhatár alatti feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, vagy selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről a vagyonleltár beterjesztésével egyidejűleg számot kell adni a Képviselő-testület felé.
g) Az intézmény az alapító okirat szabályai szerint vállalkozhat, de a használatba adott vagyont nem terhelheti meg.
44. § Az önállóan működő és gazdálkodó intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolhatja a vagyon használatát.
45. § A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.
III. FEJEZET
A pályázati eljárás
17. A pályázat meghirdetése
46. § (1) A pályáztatási eljárásban a kiíró köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a pályáztatás szabályszerűségét és nyilvánosságát. A kiírónak biztosítania kell az esélyegyenlőséget a pályázók számára.
(2) A kiíró a pályázati felhívás közzététele után köteles a meghirdetett feltételeket megtartani.
47. § (1) A pályázati felhívást a Képviselő-testület megbízásából a polgármester írja ki.
(2) A pályázatot meghirdetni csak akkor lehet, ha a kiíró a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik.
(3) A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki, illetve amely a pályázat közzétételét követően a pályázati anyagot megvásárolta és az előírt határidőben a kiírási feltételeknek megfelelő érvényes pályázatot nyújtott be.
(4) A pályázó a pályázat benyújtási határidejének letelte előtt a részletes pályázati kiírást és a hasznosítani kívánt vagyontárgyat megtekintheti a kiírásban megjelölt időpontban.
18. A pályázati kiírás tartalmi előírásai
48. §6 A pályázati felhívásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a kiíró szerv megnevezését, a kiírás időpontját, a benyújtás határidejét;
b) a pályázatra kiírt vagyontárgy helyét (cím, helyrajzi szám), paramétereit (alapterület, műszaki jellemzők állapota, közműellátottsága), a folytatható tevékenységi kör megnevezését, épületvagyon esetén az egyedi építészeti és funkcionális megkötéseket, a hasznosíthatóságára vonatkozó egyéb kikötéseket;
c) felhívást, amely arra vonatkozik, hogy a tulajdonosi vagy bérleti jogot a feltételeknek megfelelő legmagasabb, vagy a meghatározott szempontrendszer szerinti legkedvezőbb ajánlatot tevő nyeri el;
d) a pályázati biztosítékkal összefüggő kiírói igényt;
e) a hiánypótlás lehetőségét;
f) a pályázati ajánlatok elbírálásának helyét, idejét, az ajánlattevők értesítésének módját;
g) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes pályázatok benyújtása esetén is a pályázati eljárást eredménytelennek nyilváníthatja;
h) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön;
i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő előtt visszavonni, de erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni;
j) a pályázati eljárással kapcsolatos további információszerzés lehetőségének megjelölését, a kapcsolattartó elérhetőségét;
k) minden egyéb adatot, melyet a kiíró szükségesnek tart.
49. §
(1)7 A pályázat kiírása és a benyújtás határideje között legalább 15 nap időtartamnak kell lennie, de ennél hosszabb idő is meghatározható.
(2) A pályázati hirdetményt a www.tapolca.hu honlapon kell közzé tenni, ezzel egy időben a Hivatal hirdetőtábláján is el kell helyezni és esetenként a helyi, a megyei és az országos sajtóban is meg kell hirdetni. Nemzetközileg potenciális ingatlanok esetében a hirdetményt Európában megjelenő sajtóorgánumban is meg kell hirdetni.
50. § (1) A pályázatot írásban a polgármesternek címezve kell benyújtani.
(2) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, megnevezését, címét, képviselőjét, más megbízott esetén szabályszerű meghatalmazást, a pályázati feltételek elfogadását.
19. A pályázati biztosíték
51. § (1)8 A pályázaton való részvételt a kiíró meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) előzetes megfizetéséhez kötheti.
(2) A pályázat nyertese a bánatpénzt jogosult a vételárban érvényesíteni. A többi pályázónak a bánatpénzt a tárgyalást követő 3 banki napon belül vissza kell utalni.
(3) Abban az esetben, ha a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a bánatpénzre nem tarthat igényt, az a kiírót illeti meg.
20. A versenytárgyalás szabályai
52. § (1) A pályázati eljárás során több jelentkező esetén tartandó pályázati tárgyaláson az ajánlattevőknek a vagyontárgy vételárára vagy bérleti díjára kell licitálni.
(2) Az induló alapár mindenkor a Képviselő-testület által meghatározott minimum eladási ár vagy bérleti díj.
(3) A vételár összegét a licit során minimum 10.000,- Ft összeggel emelni kell. Ettől magasabb licitlépcsőről és a bérleti díj esetében a licitlépcsők nagyságáról a Képviselő-testület dönthet.
(4) A pályázatot az a pályázó nyeri el, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű vételár vagy bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.
(5) A pályázati tárgyaláson eredményt kell hirdetni. A tárgyalás menetéről és eredményéről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a tárgyalásvezető és a jegyzőkönyvvezető ír alá, melynek a másolatát a pályázók megkapják.
(6) A nyertes személy a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül köteles adásvételi, vagy bérleti szerződést kötni és ezzel egyidejűleg a vételárat a kiírás szerinti részletezésben kiegyenlíteni, vagy az esedékes bérleti díjat megfizetni.
(7) Amennyiben a pályázat nyertese a (6) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, akkor az utána következő legmagasabb ajánlattevő pályázót kell az általa vállalt feltételekkel nyertesnek tekinteni. Amennyiben több azonos ajánlat van, közöttük zártkörű licitálást kell tartani.
(8) Eredménytelen a pályázat, ha az ajánlattevők egyike sem tett eleget a pályázat előírásainak, vagy a pályázatot nyert személy nem köt szerződést az előírt időben.
IV. FEJEZET
Záró rendelkezések
21. Az önkormányzati vagyon védelme
53. § Az önkormányzati vagyon jelentős mértékű csökkenésének megakadályozása érdekében az ingatlan és portfolió vagyon elidegenítéséből, hasznosításából származó bevételekből vállalkozási alapot kell képezni, melynek százalékos mértékét és felhasználásának szabályait minden évben a költségvetési rendeletben kell meghatározni.
22. A vagyongazdálkodási terv
54. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő biztosítása céljából, az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és az önkormányzati feladatok ellátása érdekében feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására vonatkozó javaslatokat.
(3) A vagyongazdálkodási terv teljesítéséről évente egyszer a beruházási koncepció részeként a polgármester a Képviselő-testület felé beszámol.
23. Záró rendelkezések
55. § (1) E rendelet 2013. május 1. napján lép hatályba.
(2) Az 54. § 2013. szeptember 15-én lép hatályba.
56. § Hatályát veszti Tapolca Város Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 10/2004. (IV. 20.) Kt. rendelete, valamint a módosításáról szóló 3/2006. (II. 13.) Kt. rendelet, a 19/2006. (IX. 18.) Kt. rendelet, az 5/2007. (III. 26.) Kt. rendelet, a 23/2007. (V. 21.) Kt. rendelet, a 27/2007. (VII. 02.) Kt. rendelet, a 31/2007. (XI. 26.) Kt. rendelet, a 12/2008. (VI. 02.) Kt. rendelet, a 18/2008. (VI. 30.) Kt. rendelete, a 25/2008. (IX. 15.) Kt. rendelet, a 17/2009. (IX. 14.) Kt. rendelet, a 16/2011. (IX. 19.) önkormányzati rendelet, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonelemekről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet.
Tapolca, 2013. április 26.
Császár László sk. Ughy Jenőné sk.
polgármester jegyző
1
Módosította a 6/2016. (III. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a
2
Módosította a 26/2020. (XI.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a
3
Módosította a 26/2020. (XI.20.) önkormányzati rendelet 2. §-a
4
Módosította a 6/2016. (III. 29.) önkormányzati rendelet 2. §-a
5
Módosította a 6/2016. (III. 29.) önkormányzati rendelet 3. §-a
6
Módosította a 26/2020. (XI.20.) önkormányzati rendelet 3. §-a
7
Módosította a 26/2020. (XI.20.) önkormányzati rendelet 4. §-a
8
Módosította a 26/2020. (XI.20.) önkormányzati rendelet 5. §-a
