Kifejezéskereső
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/2013 (II.25.) önkormányzati rendelete
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2019.10.25.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
1. Székesfehérváron a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzat működik.
2. Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)
3. Az Önkormányzat székhelye: 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1.
4. Az Önkormányzat honlapja: www.szekesfehervar.hu
5. 1Az Önkormányzat működési területe: Székesfehérvár közigazgatási területe. A közigazgatási terület leírását az 10. melléklet tartalmazza.
6. Az Önkormányzat képviselő-testületének a hivatalos neve: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés).
7. A Közgyűlés hivatalának neve: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
8. A Polgármesteri Hivatal székhelye: 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1.
2. §
1. Az Önkormányzat jelképei:
a. címer,
b. zászló
2. A város részére I. Lipót király által 1703. október 23-án kiadott kiváltságlevél alapján Székesfehérvár Megyei Jogú Város címerének alakja álló pajzs, az uralkodó színei a kék, a vörös és a zöld. A pajzs alsó részén zöld hármas halom ezüstszínű kövekből rakott várfal, középen kétfelé nyitott várkapuval, annak felső egyharmadáig lefüggő vasráccsal. A várfalon három ablakos torony, mely közül a középső fedeles torony kiemelkedik. A címerpajzs fölött ötlombú nyitott aranykorona helyezkedik el vörös és kék kövekkel ékesítve. A címerpajzsot jobbról arany és kék, balról ezüst és vörös sisaktartó foszlány övezi.
3. Székesfehérvár Megyei Jogú Város zászlaja hosszanti irányban osztott, felül kék, alul vörös színű anyagon, középen eredeti színeiben a város címerével. A zászló egyik rövidebb oldalán rúdhoz rögzített, másik rövidebb oldalán 10 cm hosszú arany rojtozással.
4. A címer és a zászló használatának rendjét a Közgyűlés külön rendelete szabályozza.
3. §
1. Az Önkormányzat kitüntetéseket, elismerő címeket adományoz.
2. A kitüntetésekre, elismerő címekre vonatkozó szabályokat a Közgyűlés külön rendelete szabályozza.
4. §
1. Székesfehérvár Megyei Jogú Város ünnepi időszaka – tekintettel államalapító királyunk Nagyboldogasszony napjának vigíliáján bekövetkezett halálának és a későbbiekben nemzeti, majd állami ünneppé váló szentté avatásának napjára, valamint a következőkben ezen napokhoz kötődően városunkban tartott, a magyar államiság szempontjából meghatározó jelentőségű törvénylátó napokra, országgyűlésekre – augusztus 14-től augusztus 20-ig tart.
2. Az ünnepi időszak megnevezése: Székesfehérvári Királyi Napok.
3. Az ünnepi időszak alatt a Közgyűlés ünnepi ülést tart.
5. §2
Az Önkormányzat testvérvárosi és partnervárosi kapcsolatokat tart fenn. A testvérvárosok és partnervárosok névsorát a 11. melléklet tartalmazza.
II. Fejezet
ÖNKORMÁNYZAT, HATÁSKÖRÖK, FRAKCIÓK
1. Önkormányzat
6. §
1. Az Önkormányzat a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.
2. Az Önkormányzat jogi személy.
7. §
A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
8. §
1. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Közgyűlést illetik meg.
2. A Közgyűlést a polgármester képviseli.
3. Az önkormányzati feladatokat a Közgyűlés és szervei: a polgármester, a Közgyűlés bizottságai, a Polgármesteri Hivatal, a jegyző, továbbá társulás látja el.
4. A Közgyűlés egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, társulására ruházhatja.
5. 3Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 17. melléklet tartalmazza.
9. §
1. A Közgyűlés 21 főből áll.
2. A polgármester tagja a Közgyűlésnek.
3. 4A települési képviselők (továbbiakban: képviselő) és a polgármester nevét a 12. melléklet tartalmazza.
2. Hatáskörök
10. §
A Közgyűlés hatásköréből nem ruházható át:
a. a rendeletalkotás;
b. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
c. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
d. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
e. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
f. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
g. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
h. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
i. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
j. a bíróságok ülnökeinek a megválasztása;
k. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
l. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
m. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
n. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
o. területszervezési kezdeményezés;
p. amit törvény a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal.
11. §
1. A Közgyűlés által a polgármesterre, továbbá a jegyzőre ruházott hatáskörök felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
2. A Közgyűlés által a bizottságokra ruházott hatáskörök felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.
3. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását a 7. számú melléklet tartalmazza.
3. Frakciók
12. §
1. A Közgyűlésben képviselettel rendelkező pártokhoz, egyesületekhez tartozó képviselők közgyűlési tevékenységük összehangolására képviselő-csoportot (továbbiakban: frakció) hozhatnak létre. A pártok, egyesületek közös frakciót is létrehozhatnak.
2. Egy bejegyzett párthoz, egyesülethez tartozó képviselők csak egy frakciót alakíthatnak.
3. Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja.
4. Frakciót legkevesebb 3 képviselő alakíthat.
5. A már megalakult frakció elfogadhatja pártokhoz, illetve egyesületekhez nem tartozó képviselők csatlakozását.
6. A frakcióból kizárt képviselőt pártokhoz illetve egyesületekhez nem tartozónak kell tekinteni.
7. A frakció működési szabályait maga állapíthatja meg.
8. A frakcióvezetők ülését a polgármester hívja össze, melyre meg kell hívni a frakcióvezetőket, és akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.
9. A Közgyűlés biztosítja a frakciók működésének alapvető feltételeit a Polgármesteri Hivatal infrastruktúrája útján.
13. §
1. A frakció megalakulását és annak tisztségviselőit a megalakulástól számított 8 napon belül a polgármester részére írásban be kell jelenteni.
2. 5A frakció megszűnését, illetve a tagságában történt voltozást - a megszűnést követő 8 napon belül - írásban be kell jelenteni a polgármester részére.
3. Az (1) és (2) bekezdésben leírt bejelentési kötelezettséget a frakcióvezető köteles teljesíteni.
III. Fejezet
KÖZGYŰLÉS ÜLÉSEI
4. Közgyűlés ülésére vonatkozó általános rendelkezések
14. §
1. A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.
2. A Közgyűlés ülése folytatólagos ülésként is tartható, ha
a. a polgármester az ülést folytatólagos ülésként hívja össze, vagy
b. a Közgyűlés az ülés folytatólagos tartásáról határoz.
3. A folytatólagos ülést az ülést követően három napon belül kell megtartani.
4. A folytatólagos ülésen csak az eredeti ülésen elfogadott napirendi pontok folytatólagos tárgyalása történhet meg.
15. §
1. A Közgyűlés a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább nyolc alkalommal, általában pénteki napokon rendes ülést tart.
2. Az ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselők egynegyedének vagy a Közgyűlés bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az írásbeli indítványára. Az ülés összehívásának indokát a kezdeményezésnek tartalmaznia kell.
3. A kormányhivatal összehívja a Közgyűlés ülését, ha a (2) bekezdés szerint tett indítványnak a polgármester tizenöt napon belül nem tesz eleget.
5. Rendes ülés
16. §
1. A Közgyűlés rendes üléseit féléves, a Közgyűlés által jóváhagyott munkaterv szerint tartja.
2. 6
17. §
A munkaterv tervezetét - a polgármester útmutatása szerint - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé.
18. §7
A munkatervnek tartalmaznia kell:
a. az ülésnapok várható időpontját,
b. a közmeghallgatás időpontját.
19. §
1. 8A Közgyűlés ülésének helye a Városháza Díszterme. A Közgyűlést a polgármester indokolt esetben más helyszínre is összehívhatja.
2. A Közgyűlés minden év július 1. napja és augusztus 15. napja között ülésszünetet tart.
3. A polgármester az ülésszünet idejére is jogosult ünnepi ülést, rendkívüli ülést összehívni.
20. §
A Közgyűlés ülésén a polgármester, alpolgármesterek, képviselők, a Polgármesteri Hivatal vezetőinek és munkatársainak, a meghívottaknak és érdeklődőknek ülésrendjét a farkciók vezetőivel és a frakciókhoz nem tartozó képviselőkkel történt egyeztetést követően a polgármester állapítja meg.
21. §
1. A Közgyűlés ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
2. A polgármester akadályoztatása, vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az ülést
a. a polgármester által erre a feladatra megbízott – a Közgyűlés tagjai közül választott – alpolgármester a polgármester által meghatározott helyettesítési sorrendben,
b. az a) pontban leírt alpolgármesterek akadályoztatása esetén a korelnök,
c. a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő, nem akadályozott legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.
3. A polgármestert helyettesítő alpolgármester, korelnök ülésvezetési jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.
4. A (2) bekezdés a), b), c) pontjában leírt személyekre a polgármester részére megállapított, a Közgyűlés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.
22. §
1. A Közgyűlést a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.
2. A meghívó tartalmazza:
a. az ülés jellegét,
b. az ülés helyét,
c. az ülés idejét,
d. a tervezett napirendi pontok felsorolását
e. a tervezett napirendi pontok előterjesztőjét,
f. a tervezett napirendi pontokat előzetesen tárgyaló bizottságok megnevezését.
23. §
1. A Közgyűlés meghívóját a meghívóban szereplő napirendek előterjesztésével együtt legkésőbb az ülést megelőző 4. napig kell a képviselők részére a kézbesítési címre kézbesíteni elektronikus formában e-mailen, vagy elektronikus tároló eszközön (pl.: CD, DVD, pendrive).
2. A Közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztések előkészítésének rendjét, tartalmi és alaki követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.
3. A kézbesítési cím a képviselő által megjelölt elektronikus kézbesítési cím, vagy a Polgármesteri Hivatal erre a célra kijelölt hivatali helyiségében található kézbesítő fiók.
4. 9Azon napirend előterjesztését ismételten nem kell kézbesíteni, melyet a képviselők korábban megkaptak, ha az előterjesztés szövegében változás nem történt.
5. A Közgyűlés meghívóját a tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéssel együtt legkésőbb az ülést megelőző 4. napig kell kézbesíteni az általuk megjelölt elektronikus vagy postai kézbesítési címre.
6. A Közgyűlés meghívóját a tanácskozási jog nélkül meghívottak részére legkésőbb az ülést megelőző 4. napig kell kézbesíteni az általuk megjelölt elektronikus kézbesítési címre.
24. §
1. A Közgyűlés nyílt ülésére tanácskozási joggal kell meghívni:
a. a jegyzőt, aljegyzőt,
b. a Székesfehérváron egyéni választókerületben megválasztott, továbbá a város közigazgatási területén lakó országgyűlési képviselőket,
c. 10a Fejér Megyei Kormánymegbízottat és a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetőjét
d. a Fejér Megyei Közgyűlés Elnökét,
e. az Állami Számvevőszék megyei számvevőjét,
f. Székesfehérvár Városi Rendőrkapitányát,
g. az önkormányzat intézményeiben dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát érintő előterjesztések esetében az illetékes reprezentatív szakszervezet képviselőjét,
h. a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
i. a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
j. a véleményezési körébe tartozó téma tárgyalásához a könyvvizsgálót,
k. a bizottság beszámolójának tárgyalásához a bizottság nem képviselő tagjait,
l. a napirend előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendhez,
m. akit a polgármester szükségesnek tart,
n. akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi.
2. A tanácskozási joggal meghívottak – a döntéshozatalban való részvétel kivételével – a képviselőket megillető jogosultságokkal rendelkeznek az ülésen.
3. A Közgyűlés ülésére tanácskozási jog nélkül meg kell hívni:
Székesfehérvár Szenátusának tagjait,
az állandó bizottságok nem képviselő tagjait,
a közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, társadalmi szervezetek képviselőit,
történelmi egyházak képviselőit,
helyi tömegkommunikációs szervek képviselőit,
a gazdasági kamarák képviselőit,
akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.
4. A tanácskozási jog nélkül meghívott személy az őt, vagy az általa képviselt szervezetet érintő kérdésben az ülésen szót kérhet, a polgármester szót adhat.
5. Amennyiben a polgármester a hozzászólást nem engedélyezi, a meghívott kérésére a hozzászólás engedélyezéséről a Közgyűlés vita nélkül határoz.
25. §
1. A Közgyűlés ülésének megkezdéséig rendkívüli körülmények által indokolt esetben a polgármester az ülést új időpont kijelölésével elhalaszthatja.
2. Az (1) bekezdésben leírt esetben a polgármester az ülés elhalasztásról annak indokával együtt a meghívottakat értesíti.
3. Az ülés megkezdését követően a Közgyűlés határozhat arról, hogy az ülést elnapolja és az elfogadott napirend alapján későbbi időpontban folytatja.
4. Amennyiben a Közgyűlés az ülés elnapolásáról határoz, vagy a polgármester az ülést tartós rendzavarás vagy rendkívüli körülmény által indokolt esetben berekeszti, az ülést a lehető legrövidebb időn – legkésőbb 8 napon – belül folytatni kell. Ebben az esetben a már megkezdett ülés elfogadott napirendjei alapján folytatódik a tárgyalás menete.
6. Határozatképesség
26. §
1. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van.
2. A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Közgyűlés dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
3. 11A személyes érintettség bejelentésének elmulasztására irányuló bejelentést bármely képviselő, illetve a jegyző tehet írásban a polgármesternél. Az eljárásra a 83. § (3)-(7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
27. §
1. A polgármester az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét.
2. A határozatképesség megállapítása érdekében az üléstermet elhagyó képviselő köteles távozását, visszaérkezését a gépi szavazórendszer használatával jelezni.
28. §
1. A polgármester határozatképtelenség esetén
a. amennyiben legkésőbb 30 percen belül az ülés várhatóan határozatképessé válik, szünetet rendel el,
b. amennyiben az a) pontban leírt idő elteltével nem lesz határozatképes az ülés, berekeszti azt.
2. Határozatképtelenség miatt elmaradt vagy félbeszakadt ülés esetén a polgármester 8 napon belüli időpontra köteles a Közgyűlést összehívni, az eredeti, még nem tárgyalt napirendi pontokkal.
3. A (2) bekezdés szerint tartott ülésen újabb napirendi pontok is tárgyalhatóak, amennyiben a Közgyűlés a napirend felvételéről külön határoz, feltéve, azok előkészítése jelen rendeletben a rendes ülésre vonatkozóan meghatározott szabályok szerint megtörtént.
7. Az ülés vezetése
29. §
A polgármester az ülés vezetésének keretén belül különösen:
a. megnyitja, vezeti a vitát,
b. megadja a szót a hozzászólásra jelentkezőnek,
c. intézkedik az ülés rendjének fenntartása érdekében,
d. összefoglalja a vitában elhangzottakat,
e. a javaslatot szavazásra bocsátja,
f. megállapítja a szavazás eredményét.
30. §
1. A Közgyűlés az elfogadott napirend alapján végzi munkáját.
2. A napirendre és a napirendek sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.
3. A napirendek sorrendjére vonatkozóan, napirendek levételére vonatkozóan bármely képviselő tehet módosító javaslatot.
4. A napirendre és a napirendek sorrendjére tett javaslatról, módosító javaslatról a Közgyűlés vita nélkül határoz.
5. A napirend elfogadását követően új napirend nem vehető fel.
8. Napirend sürgős tárgyalása
31. §
1. A polgármester, az alpolgármester, a bizottság, a képviselők legalább 1/4-e, a tanácsnok, valamint a jegyző javasolhatják a Közgyűlésnek a meghívóban nem szereplő napirend sürgős tárgyalását.
2. A sürgős tárgyalásra vonatkozó javaslatot írásban, indokolással ellátva legkésőbb a Közgyűlés ülésének kezdetéig a polgármesterhez kell benyújtani.
3. A sürgős tárgyalásra vonatkozó javaslat napirendre vételéről, a javaslat tárgyalásának sorrendjéről a Közgyűlés minősített többséggel határoz.
4. A sürgős tárgyaláshoz szükséges írásbeli előterjesztés elkészítéséről a javaslattevő köteles gondoskodni, amelyhez a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján segítséget nyújt.
32. §
A rendeletalkotást kivéve a Közgyűlés napirendjének előterjesztője lehet:
a. polgármester,
b. alpolgármester,
c. jegyző,
d. képviselő,
e. a Közgyűlés vagy a polgármester által tájékoztatásra felkért személy, szervezet képviselője,
f. a Közgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozó személy, szervezet képviselője
g. 12összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat ellenőrzési és a képviselő kötelezettségszegésével kapcsolatos ügyekben a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság.
9. Tanácskozási rend
33. §
1. A Közgyűlésen a napirendi pontok tárgyalásakor elsőként a napirendi pont előterjesztője jogosult hozzászólásra.
2. Az előterjesztőtől hozzászólását követően a jelentkezés sorrendjében felvilágosítást lehet kérni. Az előterjesztő a felvilágosítás megadásához igénybe veheti a jegyző, a Polgármesteri Hivatal segítségét.
3. A tanácskozási joggal meghívottak részére hozzászólási igényük esetén a képviselőket követően kell szót adni.
4. A tanácskozási joggal nem rendelkezők részére – amennyiben a polgármester vagy a Közgyűlés a hozzászólást engedélyezi - ezt követően lehet szót adni.
34. §
1. Egyes napirendi pont tárgyalásához legfeljebb kétszer lehet hozzászólni, az első felszólalás esetében legfeljebb öt percben, a második felszólalás esetében legfeljebb három percben. Ezen korlátozások az előterjesztőre nem vonatkoznak.
2. Amennyiben hozzászólását az utána következő hozzászólás érinti, a képviselő egy alkalommal két percben reagálhat.
3. Indokolt esetben a polgármester és bármely képviselő javaslatára a hozzászólások időtartamának korlátozásáról a Közgyűlés vita nélkül határoz.
35. §
A Közgyűlésen bármikor szót kérhet:
a. a jegyző,
b. a Fejér Megyei Kormányhivatal képviselője,
c. a képviselő, amennyiben ügyrendi kérdésben kíván hozzászólni.
36. §
1. 13Ügyrendi kérdésben tett hozzászólásnak minősül az, ha a képviselő e rendelet, vagy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) valamely eljárási, ügyrendi szabályának érvényesülésére hivatkozik.
2. Az ügyrendi kérdésben a felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.
3. Ügyrendi kérdésben a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
37. §
1. Aki személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni, az személyes megjegyzésre jogosult, melynek időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.
2. A személyes megjegyzés elhangzása után az ügyben további hozzászólásnak nincs helye.
38. §
1. A döntési javaslathoz a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző módosító javaslatot tehetnek, azt visszavonhatják.
2. A mindenkori költségvetésről szóló rendelet, rendeletmódosítás tervezetéhez tett, kiadást növelő módosító javaslat esetén meg kell jelölni a kiadás költségvetésen belüli forrását.
39. §
1. A polgármester, az alpolgármester és bármely képviselő indokolt esetben a döntéshozatal előtt egyeztetést javasolhat.
2. Amennyiben a döntéshozatal előtti egyeztetést az előterjesztő, a polgármester, a téma szerint illetékes bizottság elnöke, a frakció vezetője javasolja, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el a Közgyűlés határozata nélkül is.
3. A javaslatról – amennyiben azt nem a (2) bekezdésben leírt személy teszi – a Közgyűlés vita nélkül határoz, elfogadása esetén a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.
40. §
1. A polgármester, az alpolgármester vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet a vita lezárására, mely javaslatról a Közgyűlés külön vita nélkül határoz.
2. Amennyiben a Közgyűlés a vita lezárása mellett határozott, a vitában még szót nem kapott, de hozzászólásra már jelentkezett képviselő, továbbá a polgármester, a jegyző és a napirend előterjesztője szót kaphat.
41. §
1. Amennyiben a vitához hozzászólásra jelentkező nincs, a polgármester a vitát lezárja.
2. A vita lezárását követően az előterjesztő, a polgármester és törvényességi észrevétel esetén a jegyző hozzászólhat a napirendhez.
10. Döntéshozatal
42. §
1. A döntéshozatalhoz a javaslatot a polgármester – szükség esetén a jegyző közreműködésével - fogalmazza meg.
2. Elegendő a javaslat egyértelmű megjelölése, amennyiben az mindenben megegyezik az írásban benyújtott javaslattal.
3. A polgármester a javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, először a módosító, majd szükség esetén a teljes javaslatot.
4. A módosító javaslat elfogadásához ugyanolyan szavazati arány szükséges, mint az eredeti javaslat elfogadásához.
5. Amennyiben a javaslat alternatív javaslatot tartalmaz, akkor először az előterjesztő által támogatott javaslatról kell szavazni. Az előterjesztő által nem támogatott javaslatról csak abban az esetben kell szavazni, ha az előterjesztő által támogatott határozati javaslat a szükséges többséget nem kapta meg a szavazás során.
6. Kinevezés, megbízás, választás esetén, amennyiben a Közgyűlés több jelölt vagy pályázó (a továbbiakban együtt: jelölt) közül választ, minden jelöltről külön-külön szavazni kell. Minden képviselő minden jelöltre szavazhat. Azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a legtöbb szavazat eléri az adott döntéshez szükséges többséget.
Amennyiben a kinevezhető, megbízható, megválasztható személyek számánál több jelölt kap az adott döntéshez szükséges azonos számú igen szavazatot, úgy e jelöltekről újabb szavazást kell tartani, és azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a döntéshez szükséges számú szavazatot.
7. 14A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően kitüntetés, díj adományozására vonatkozó javaslat esetén először az előterjesztést előzetesen tárgyaló bizottság által javasolt – ennek hiányában az előterjesztő által javasolt – személyről, szervezetről kell dönteni. Amennyiben a javasolt személy, szervezet a javaslat elfogadásához szükséges számú szavazatot nem kapja meg, a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
43. §
1. A Közgyűlés döntéseit – a 45. §-ban foglaltak kivételével – nyílt szavazással hozza.
2. Szavazni személyesen kell. A szavazás általában gépi szavazórendszer igénybevételével, külön döntés alapján kézfeltartással történik.
3. Gépi szavazórendszerrel történő szavazás esetén a képviselő saját kezűleg a számára kijelölt gépen szavazhat.
4. A kézfenntartással történő szavazásról a Közgyűlés vita nélkül határoz. Ebben az esetben a szavazás a javaslatra az „igen”-nel szavazók, majd a „nem”-mel szavazók, végül a „tartózkodás”-sal szavazók megszámlálásával történik.
44. §
1. Név szerinti szavazást kell tartani:
bármely képviselő indítványára, ha a Közgyűlés azt megszavazza,
a képviselők legalább ¼-ének írásbeli indítványára,
ha jogszabály előírja.
2. A név szerinti szavazáskor a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester utolsóként szavaz.
3. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.
4. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.
45. §
(1) A Közgyűlés a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő javaslatára titkos szavazást tarthat:
a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy, önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor,
b) a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor.
(2) A titkos szavazás elrendeléséről a Közgyűlés vita nélkül határoz.
46. §
1. 15A titkos szavazást a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság képviselő tagjai bonyolítják le, amennyiben jelen rendelet másként nem rendelkezik.
2. 16Amennyiben a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság legalább három tagja nincs jelen az ülésen, a Közgyűlés a polgármester javaslatára három fős szavazatszámláló bizottságot (e szakasz alkalmazásában a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság és a szavazatszámláló bizottság együttesen: Bizottság) választ.
3. A szavazólap tartalmát a Közgyűlés határozza meg az alábbiak szerint:
a. az eldöntendő kérdést és az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget, vagy
b. személyi döntés esetén a megválasztható személyek számát, a jelöltek nevét és jelöltenként az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget.
4. A Bizottság a Polgármesteri Hivatal közreműködésével elkészíti a szavazólapokat. A Bizottság tagjai lezárják és lepecsételik az urnát. A titkos szavazás lebonyolítása alatt a szavazóhelyiségben a Bizottság tagjain, a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen.
5. A Bizottság a képviselő jelenlétében lepecsételi a szavazólapot és átadja a képviselőnek, aki az átvételt aláírásával igazolja, majd szavazatát a lepecsételt urnába dobja.
6. Érvényes a szavazat, ha:
a. a Bizottság által lepecsételt szavazólapon adták le, és
b. a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szavazó egy választási lehetőséget jelölt meg,
c. a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szavazó legfeljebb a megválasztható személyek számával megegyező számú jelölt neve mellett szavazott igennel.
7. Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, a Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a Hivatal közreműködésével - külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a. a szavazás időpontját, helyszínét,
b. a Bizottság tagjainak nevét, aláírását,
c. a jegyzőkönyvvezető nevét, aláírását,
d. a szavazásra feltett kérdés pontos meghatározását, személyi döntés esetén a jelöltek nevét,
e. a szavazólapot átvett képviselők számát,
f. az urnában talált szavazólapok számát, ebből az érvényes, valamint az érvénytelen szavazatok számát,
g. az érvényes szavazatok közül az igen, a nem és a tartózkodom szavazatok számát, a titkos szavazás eredményét.
8. A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet a Bizottság átadja a polgármesternek.
47. §
1. A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.
2. Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő kérésére, a Közgyűlés vita nélkül határoz a szavazás megismételéséről. A szavazás csak egyszer ismételhető meg.
3. Szavazás után egy ülésen belül – beleértve a folytatólagos ülést is – ugyanarról a javaslatról ismételten csak akkor lehet szavazni, ha a javaslattal kapcsolatban olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. Az ismételt szavazás tartásáról a polgármester jogosult dönteni.
48. §
1. A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
2. A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.
3. Minősített többség szükséges:
a. rendeletalkotáshoz,
b. szervezetének kialakítása és működésének meghatározásához,
c. törvény által a Közgyűlés hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,
d. önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
e. megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
f. intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
g. képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
h. alapítvány létrehozásához, ahhoz való csatlakozáshoz, alapító okirat módosításához,
i. önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványok gyakorlásához,
j. önkormányzati tulajdonrésszel létrejövő gazdasági társaság alapításához, megszüntetéséhez, átalakításához,
k. a folyószámlahitel kivételével hitel felvételéhez, kötvénykibocsátáshoz,
l. a 77. § (2) bekezdés c) pontjában leírt zárt ülés elrendeléséhez,
m. napirend sürgős tárgyalására vonatkozó javaslat elfogdásához,
n. rendkívüli Közgyűlésen a meghívóban nem szereplő napirend felvételéhez,
o. az eseti bizottsággal kapcsolatban a 95. § (3) bekezdésében leírt határozatok meghozatalához,
p. a 103. § (2) bekezdésében meghatározott döntéshez,
q. tanácsnok feladatának meghatározásához, visszahívásához,
r. tárgyéven túli kötelezettségvállaláshoz,
s. forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy más vagyonrészbe történő besorolásához,
t. kitüntetés és elismerő cím adományozásához,
u. azokban az esetekben, ahol törvény vagy önkormányzati rendelet ezt előírja.
11. Önkormányzati rendeletalkotás
49. §
1. A Közgyűlés a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A Közgyűlés rendelete jogszabály.
2. A rendelet alkotását kezdeményezheti:
a. képviselő,
b. a Közgyűlés bizottsága,
c. polgármester,
d. alpolgármester,
e. jegyző,
f. a nemzetiségi önkormányzat.
3. A kezdeményezést írásban – a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével – a polgármesternél kell benyújtani.
4. A Közgyűlés bizottsága vagy a képviselők legalább egynegyede kezdeményezésére – amennyiben annak jogszabályi akadálya nem merül fel – a rendelettervezetet ki kell dolgozni, és a Közgyűlés elé kell terjeszteni.
50. §
A Szervezeti és Működési Szabályzat, a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelettervezet előterjesztője a polgármester. Az egyéb rendelettervezeteket a polgármester, vagy a jegyző terjeszti a Közgyűlés elé.
51. §
1. Amennyiben a szabályozandó társadalmi viszony összetettsége azt indokolja, az előterjesztő javaslatára a rendelettervezetet több fordulóban tárgyalja a Közgyűlés.
2. A Közgyűlés - a jegyző véleményének figyelembevételével - egyes rendeletek tervezetét közmeghallgatásra bocsáthatja.
12. Az önkormányzati döntésekre vonatkozó közös szabályok
52. §
1. A rendeletekről és a határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
2. A jegyző köteles gondoskodni a rendeletek kihirdetéséről.
3. 17A rendeletet és a normatív határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztés időtartama rendelet esetében a kihirdetéstől számított 15 nap, normatív határozat esetében az ülésről készült jegyzőkönyv teljes körű aláírásától számított 15 nap.
4. A rendeletet, a normatív határozatot közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
13. Alakuló ülés
53. §
1. A Közgyűlés az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg.
2. A polgármester az alakuló ülést megelőzően az alpolgármesterek megválasztása, a bizottsági szerkezet kialakítása érdekében egyeztetéseket tart a képviselőkkel.
54. §
Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
55. §
1. Az alakuló ülésen
a. a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a Közgyűlésnek a választás eredményéről,
b. a helyi választási bizottság elnöke átadja a megbízólevelet a polgármester és a képviselők részére.
c. a polgármester és a képviselők esküt vagy fogadalmat tesznek, erről esküokmányt írnak alá,
d. a polgármester a polgármesteri eskü letételét követően ismerteti programját.
2. A Közgyűlés az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról, továbbá tanácsnokot választhat.
56. §
Az alakuló ülésre – az 53-55. §-okban foglalt eltérésekkel – a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
14. Rendkívüli ülés
57. §
1. A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a 15. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.
2. A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze bármely képviselő, bizottság, a jegyző indítványára, ha halaszthatatlan ügy vagy önkormányzati érdek azt indokolja.
3. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indokolással ellátott indítványt írásban a polgármesterhez kell benyújtani.
4. A Közgyűlés rendes ülésén felmerült rendkívüli ok esetén a polgármester a rendes ülést követően azonnal összehívhatja a Közgyűlés rendkívüli ülését.
58. §
1. A rendkívüli ülés meghívóját legkésőbb a rendkívüli ülést megelőző napon kell kézbesíteni, az 57. § (4) bekezdés szerinti összehívás esetét kivéve.
2. 18A rendkívüli ülésen interpelláció, kérdés – az 58/A § szerinti azonnali kérdés kivételével – nem tehető fel.
3. A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának és a döntéshozatalnak – amennyiben azt jogszabály nem zárja ki - nem feltétele a napirend előzetes bizottsági tárgyalása.
58/A §19
1. A képviselő a Közgyűlés rendkívüli ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől halaszthatatlan önkormányzati ügyekben azonnali kérdés formájában felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.
2. Az azonnali kérdésre a 61. §, a 62. § és a 68. § rendelkezései nem alkalmazhatóak.
3. A Közgyűlésen az azonnali kérdés tárgyalására a nyílt ülés utolsó napirendjének megtárgyalását követően kerül sor. Az azonnali kérdés tárgyalására 15 perc áll rendelkezésre.
4. Az azonnali kérdés előadására a képviselőknek felváltva kell lehetőséget biztosítani. Amennyiben a frakcióból többen jelentkeznek felszólalásra, a hozzászólások sorrendjét a frakción belül egyeztetik.
5. A 77. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyi ügyekkel összefüggésben az azonnali kérdés zárt ülésen tárgyalandó. Az érintett erre irányuló nyilatkozatát az azonnali kérdés előterjesztője szerzi be és csatolja a kérdés bejelentéséhez.
6. Az azonnali kérdés ismertetésének, és az arra adott válasz időtartama legfeljebb 3-3 perc lehet.
7. Az azonnali kérdést a rendkívüli ülés kezdete előtt legalább 30 perccel kell bejelenteni a polgármesternél. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kérdező nevét, a kérdés teljes tartalmi összefoglalását, a kérdés címzettjét és annak feltüntetését, hogy2 a kérdező a kérdést szóban elő kívánja-e adni.
8. Visszavontnak kell tekinteni az azonnali kérdést, és tárgyalását meg sem kell kezdeni, ha a kérdező képviselő az ülésen nincs jelen.
9. A kérdező az azonnali kérdést a Közgyűlés ülésén ismertetheti.
10. A válaszra történő felkészüléshez a Polgármesteri Hivatal segítséget nyújt.
11. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerül sor.
12. Az azonnali kérdésekről és az azokra adott válaszokról a jegyző nyilvántartást vezet.
59. §20
A rendkívüli ülésre – az 57-58. §-okban, az 58/A §-ban foglalt eltérésekkel, a 23. § (1) bekezdésének kivételével – a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
15. Ünnepi ülés
60. §
1. Az ünnepi ülésre a (2)-(4) bekezdésben meghatározott, valamint a határozatképességre, az ülés vezetésére vonatkozó rendelkezések kivételével nem kell alkalmazni jelen rendeletet.
2. A Közgyűlés ünnepi ülésére tanácskozási jog nélkül meg kell hívni Székesfehérvár díszpolgárait.
3. Az ünnepi ülésen napirend sürgős tárgyalására nem kerülhet sor.
4. Az ünnepi ülésen interpelláció, kérdés nem tehető fel.
5. Ünnepi ülésen döntés nem hozható, kivéve, ha a döntésre vonatkozó előterjesztés az ünnepi ülés meghívójában napirendi pontként szerepelt, és azt a Közgyűlés az ünnepi ülés kezdetén a vonatkozó szabályok szerint napirendre veszi.
16. Kérdésre, bejelentésre, interpellációra vonatkozó általános rendelkezések
61. §
1. A szóbeli kérdés, interpelláció a Közgyűlés rendes ülésén gyakorolható képviselői jogosítvány.
2. A Közgyűlésen a szóbeli kérdés, az interpelláció tárgyalására, a bejelentésre a nyílt ülés utolsó napirendjének megtárgyalását követően kerül sor.
3. A szóbeli kérdés, bejelentés tárgyalására 30 perc áll rendelkezésre.
4. Az interpelláció tárgyalására 30 perc áll rendelkezésre.
5. A szóbeli kérdés, bejelentés, interpelláció előadására a képviselőknek – frakciókhoz tartozásuktól függően – frakciónként felváltva kell lehetőséget biztosítani.
6. Amennyiben egy frakcióból többen jelentkeznek felszólalásra, a hozzászólások sorrendjét a frakción belül egyeztetik.
7. A szóbeli kérdésekről, a szóbeli kérdésekre adott válaszokról, az interpellációkról, az interpellációkra adott válaszokról a jegyző nyilvántartást vezet.
8. A 77. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyi ügyekkel összefüggésben a szóbeli kérdés, az interpelláció az érintett kérésére zárt ülésen tárgyalandó. Az érintett erre irányuló nyilatkozatát a kérdés, interpelláció előterjesztője szerzi be és csatolja a kérdés, interpelláció bejelentéséhez.
17. Szóbeli kérdés
62. §
1. A képviselő a Közgyűlés ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
2. A kérdés szóbeli ismertetésének, és az arra adott válasz időtartama legfeljebb 3-3 perc lehet.
3. A kérdést az ülés napját megelőző munkanapon 12.00 óráig lehet írásban bejelenteni a polgármesternél. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kérdező nevét, a kérdés teljes tartalmi összefoglalását, a kérdés címzettjét, és annak feltüntetését, hogy a kérdező a kérdést szóban elő kívánja-e adni.
4. Visszavontnak kell tekinteni a kérdést, és tárgyalását meg sem kell kezdeni, ha a kérdező képviselő az ülésen nincs jelen.
5. A kérdező a kérdést a Közgyűlés ülésén ismertetheti.
6. A kérdésre a Közgyűlés ülésén a megkérdezett személyesen köteles választ adni. A válaszra történő felkészüléshez a Polgármesteri Hivatal segítséget nyújt.
7. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerül sor.
18. Bejelentés
63. §
1. A bejelentés közérdekű információ közlése, melyet a polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző a Közgyűlés ülésén szóban ismeretet, legfeljebb 3 perc időkeretben.
2. A bejelentéshez írásbeli kiegészítés készíthető.
19. Interpelláció
64. §
1. Az interpellációs jog olyan képviselői jogosítvány, amelyet a képviselő a Közgyűlésen vagy annak közreműködésével gyakorol.
2. Az interpelláció tárgya bármilyen, az önkormányzat feladat- és hatáskörével kapcsolatos kérdés vagy intézkedésre irányuló javaslat lehet.
3. A képviselő az interpellációt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez intézheti a feladatkörükbe tartozó, az önkormányzat feladat- és hatáskörével kapcsolatos ügyben.
65. §
1. Azonos kérdésben – változatlan tényállás mellett - újabb interpellációnak nincs helye. Kétség esetén az azonosságról a Közgyűlés határoz.
2. Nincs helye interpellációnak
a. államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyben,
b. olyan ügyben, amely nem minősül az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügynek,
c. előkészítést és testületi döntést igénylő önálló napirend esetében,
d. olyan személyi ügyben, amelyben a kinevezés, megbízás nem a Közgyűlés hatásköre.
3. A polgármester vagy a jegyző javaslatára a Közgyűlés visszautasítja az interpellációt, ha annak az (1)-(2) bekezdésben leírtak szerint nincs helye.
66. §
1. Az interpellációt legkésőbb az ülés napját megelőző munkanapon 8.00 óráig kell a polgármesterhez írásban benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció teljes szövegét, az interpelláció címzettjét, és annak feltüntetését, hogy az interpelláló az interpellációt szóban elő kívánja-e adni.
2. Az interpelláló az interpellációt a Közgyűlés ülésén szóban ismertetheti.
3. Az interpellációra a Közgyűlésen annak címzettje személyesen köteles választ adni. A válaszra történő felkészüléshez a Polgármesteri Hivatal segítséget nyújt.
4. Az interpelláció tárgyalását nem kell megkezdeni, ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, ebben az esetben a képviselő kérdésére a 68. § szerint kell választ adni.
67. §
1. A szóban ismertetett interpelláció, a válasz időtartama maximum 3-3 perc lehet.
2. A Közgyűlés ülésén történő válaszadás után előbb az interpellálónak viszontválaszadásra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról.
3. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a Közgyűlés határoz a válasz elfogadásáról.
4. Amennyiben az interpellációra adott választ a Közgyűlés nem fogadja el, úgy a Közgyűlés határoz a szükséges intézkedésekről.
20. Írásbeli kérdés
68. §
A képviselő a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben írásban felvilágosítást kérhet, amelyre a megkérdezettnek 15 napon belül a Polgármesteri Hivatal bevonásával írásban érdemi választ kell adnia.
21. Napirenden kívüli felszólalás
69. §
1. A képviselő a Közgyűlés rendes ülésén, az ülés napirendjén nem szereplő témában legfeljebb egy alkalommal, kettő perc időkeretben felszólalhat.
2. A napirenden kívüli felszólalás szándékát az ülés kezdetéig a polgármester részére írásban be kell jelenteni.
3. A napirenden kívüli felszólalások az interpellációkat, kérdéseket és bejelentéseket követően hangozhatnak el.
4. A napirenden kívüli felszólalásokról vita nem tartható.
22. Jegyzőkönyv
70. §
1. A Közgyűlés üléséről hangfelvétel alapján szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
2. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik, és azt a polgármester és a jegyző írja alá.
3. A Közgyűlés üléséről készült hangfelvételt az ülést követő 6 hónapig meg kell őrizni.
4. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjének.
71. §
A jegyzőkönyv tartalmazza:
a. az ülés helyét, időpontját,
b. a megjelent önkormányzati képviselők nevét,
c. a meghívottak nevét, megjelenésük tényét,
d. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,
e. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét,
f. napirendenként az elhangzottakat szó szerint,
g. a polgármesternek a rendfenntartás érdekében, és az ülés vezetése során tett intézkedéseit,
h. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
i. a döntéshozatalban résztvevők számát,
j. a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
k. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
l. a határozathozatal módját,
m. a szavazás számszerű eredményét,
n. a hozott döntést.
o. a meghívót,
p. az előterjesztéseket,
q. a jelenléti ívet,
r. a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását,
s. a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,
t. kihirdetett rendeletet.
72. §
1. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül a nyílt ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint.
2. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet külön kell kezelni és gondoskodni kell arról, hogy azt csak az arra jogosultak tekinthessék meg.
3. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott közgyűlési döntés is nyilvános.
23. Nyilvántartás, végrehajtás
73. §
1. Az önkormányzati rendeletekről, a Közgyűlés és a bizottságok határozatairól nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartások vezetéséről a jegyző gondoskodik.
2. A Közgyűlés határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelős részére.
3. A jegyző a Polgármesteri Hivatal útján folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását és arról a Közgyűlés rendes ülésére jelentést készít a Közgyűlésnek.
24. Rendfenntartás
74. §
Az ülés rendjének fenntartásáért a polgármester felel. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett - e szabályzatban meghatározott - intézkedései ellen felszólalni nem lehet.
75. §
1. A polgármester a rendfenntartás körében:
figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,
rendre utasítja azt a hozzászólót, közbeszólót, aki a Közgyűlés tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ,
az ülésen megjelent polgárt figyelmezteti, ha magatartása az ülés rendjét zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti,
tartós rendzavarás, az ülés folytatását ellehetetlenítő esemény bekövetkezésekor felfüggeszti, szükség esetén berekeszti az ülést.
2. Rendzavarás esetén a polgármester a hozzászólótól a szót megvonhatja.
25. Nyilvánosság
76. §
1. A Közgyűlés, bizottságok meghívóját – a képviselők részére történő kézbesítéssel egyidejűleg – a Városháza hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, és az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
2. A Közgyűlés, bizottságok nyilvános ülésének előterjesztéseit – a képviselők részére történő kézbesítéssel egyidejűleg – az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és a Polgármesteri Hivatalban biztosítani kell az előterjesztésekbe való betekintés lehetőségét ügyfélfogadási időben.
77. §
1. A Közgyűlés ülése nyilvános.
2. A Közgyűlés
a. zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,
b. zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,
c. zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdekét sértené.
3. A zárt ülésen a Közgyűlés tagjai, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
4. A (2) bekezdés c) pontjában leírtakra hivatkozással zárt ülésen történő tárgyalásra javasolt napirendi javaslat esetében a zárt ülésen történő tárgyalásról szóló döntés meghozataláig a zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
78. §
1. A Közgyűlés nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet annak aláírását követően 15 napon belül, a Közgyűlés rendeletét annak kihirdetését követően 15 napon belül
a. 21el kell juttatni az 13. mellékletben felsorolt intézményekhez, és ott mindenki által hozzáférhető módon el kell helyezni,
b. el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán.
2. A Közgyűlés és a bizottságok nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet, a Közgyűlés és a bizottságok nyílt ülésen hozott döntéseit azok aláírását követően haladéktalanul közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
3. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
4. A nyílt ülés szavazásának eredményét, gépi szavazórendszer alkalmazása esetén az egyes képviselők szavazatát az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
26. Közmeghallgatás
79. §
1. Közmeghallgatást kell tartani évente legalább egy – előre meghirdetett – alkalommal.
2. Közmeghallgatást kell tartani, ha azt a Közgyűlés tagjainak több mint fele indítványozza.
3. 22A közmeghallgatásról a tervezett időpontot megelőzően legalább 6 nappal a lakosságot tájékoztatni kell. Ennek keretében hirdetményt kell közzétenni a város honlapján, a helyi televízióban és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. A hirdetményben fel kell tüntetni a közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét.
4. A közmeghallgatás napirendjével összefüggő kérdéseket, indítványokat írásban a polgármesterhez, vagy szóban a közmeghallgatáson lehet előterjeszteni. A közmeghallgatáson az elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdést, javaslatot a Közgyűlésnek, az illetékes bizottságnak, a polgármesternek, vagy a jegyzőnek meg kell vizsgálni, és 30 napon belül a kérdést feltevőnek érdemi választ kell adni.
5. A közmeghallgatásra meg kell hívni a 24. § (1), (3) bekezdésében felsorolt személyeket.
6. A közmeghallgatásra egyebekben a rendkívüli Közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
80. §
1. Közérdekű ügyek megvitatása, a polgárok véleményének, javaslatainak megismerése érdekében a polgármester esetileg, az általa meghatározott időpontban online fórumot, meghallgatást, fogadóórát tarthat.
2. A polgárok közvetlen tájékoztatása, javaslatainak megismerése érdekében a polgármester, az alpolgármester, a képviselő városrészi tanácskozást hívhat össze.
IV. Fejezet
KÉPVISELŐK
27. Képviselők
81. §
1. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
2. A képviselő részt vehet a Közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.
3. A képviselő:
a. gyakorolhatja törvényben vagy jelen rendeletben biztosított képviselői jogosítványait;
b. kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
c. tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a Közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek, a részönkormányzat testületének, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének - a Közgyűlés által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
d. megbízás alapján képviselheti a Közgyűlést;
e. 23a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
82. §24
1. A képviselő a Közgyűlés üléséről történő távolmaradását köteles a Polgármesternél, a bizottság üléséről történő távolmaradását a bizottság elnökénél az ülést megelőzően bejelenteni, a rendes ülésről történő távolmaradásának okát igazolni.
2. 25Amennyiben a képviselő a Közgyűlés, a bizottság rendes ülésén 6 hónapon belül legalább 3 alkalommal nem vesz részt és távolmaradását nem igazolja, a Polgármester e tényről tájékoztatja a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottságot a kötelezettségszegés kivizsgálása érdekében
83. §
1. A Közgyűlés a képviselők részére külön rendeletben tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapít meg.
2. A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozatalával, ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat a 4. számú melléklet tartalmazza.
3. 26A képviselő kötelezettségszegésének megállapítására vonatkozó kezdeményezést (a továbbiakban: kezdeményezés) írásban a polgármesterhez nyújthatja be bármely képviselő, a jegyző, a Kormányhivatal. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kötelezettségszegés pontos megjelölését és jogi alapját. A kezdeményezést a polgármester továbbítja a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottsághoz kivizsgálásra.
4. 27A Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság megvizsgálja a kezdeményezést, az eset körülményeit, ennek során felhívja a képviselőt nyilatkozattételre, bizonyítékai előterjesztésére és javaslatot tesz a Közgyűlésnek a döntésre. A bizottság ülésére az érintett képviselőt meg kell hívni.
5. 28Ismételt kezdeményezés esetén – amennyiben az új tényt vagy körülményt nem tartalmaz – a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság külön vizsgálat nélkül lezárja az ügyet.
6. 29A Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság a vizsgálatot a kezdeményezés átvételét követő harminc napon belül folytatja le, a Közgyűlés a határidőt meghosszabbíthatja.
7. 30A képviselői kötelezettségét megszegő képviselő tiszteletdíját – az eset összes körülményének figyelembe vételével – a Közgyűlés legfeljebb 12 hónap időtartamra csökkentheti, megvonhatja.
8. 31A képviselő összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezés esetén a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság eljárására a (4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
84. §
1. A képviselőnek a Közgyűlés képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni.
2. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.
V. Fejezet
BIZOTTSÁG, ESETI BIZOTTSÁG, ALBIZOTTSÁG, MUNKACSOPORT, SZAKÉRTŐ
28. Bizottságra, eseti bizottságra, albizottságra, munkacsoportra, szakértőre vonatkozó általános rendelkezések
85. §
1. A Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat – továbbiakban: bizottság - választ és eseti bizottságokat választhat.
2. A Közgyűlés feladatai eredményes ellátása érdekében munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport a Közgyűlés munkáját segítő, javaslattevő, döntés-előkészítő, konzultatív testület.
3. A Közgyűlés bármely ügyben szakértői vizsgálatot rendelhet el.
86. §
1. A bizottság, albizottság, az eseti bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A munkacsoport üléséről emlékeztetőt kell készíteni.
2. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a. az ülés helyét, időpontját,
b. a megjelent bizottsági tagok nevét,
c. a meghívottak nevét, megjelenésük tényét,
d. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,
e. az előterjesztéseket,
f. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,
g. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
h. a döntéshozatalban résztvevők számát,
i. a döntésből kizárt bizottsági tag nevét és a kizárás indokát,
j. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
k. a határozathozatal módját,
l. a szavazás számszerű eredményét,
m. a hozott döntést.
3. Az emlékeztető tartalmazza
a. a megjelent tagok nevét,
b. a meghívottak nevét,
c. a tárgyalt napirendi pontokat,
d. a tanácskozás lényegét, esetleges állásfoglalást.
4. A bizottság, albizottság, eseti bizottság, ülésének jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt bizottsági tag írja alá. A munkacsoport ülésének emlékeztetőjét a munkacsoport vezetője írja alá.
5. A jegyzőkönyv, emlékeztető elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
6. A bizottság, az albizottság, az eseti bizottság, üléséről készült jegyzőkönyvre egyebekben a Közgyűlés üléséről felvett jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
87. §
A bizottság, eseti bizottság, albizottság, munkacsoport működésével kapcsolatos koordinációs feladatokat a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján látja el.
29. Bizottság
88. §
1. A bizottság elnöke, alelnöke és tagjainak több mint a fele csak képviselő lehet.
2. Egy képviselő legfeljebb három bizottságnak lehet tagja.
3. A bizottság képviselő és nem képviselő tagjait, elnökét és alelnökét a Közgyűlés választja meg és menti fel.
4. 32A bizottságnak legfeljebb kettő alelnöke lehet.
5. 33A bizottság elnöke jelöli ki azt az alelnököt, aki a bizottság elnökének akadályoztatása esetén helyettesíti a bizottság elnökét. A bizottság elnöke a kijelölésről írásban tájékoztatja a polgármestert. Az elnök rendelkezésének hiányában vagy az elnöki megbízatás betöltetlensége esetén a helyettesítés sorrendjét a Közgyűlés határozza meg.
6. A Közgyűlés a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.
89. §
1. 34A Közgyűlés négy bizottságot alakít az alábbiak szerint:
a) Humán Közszolgálati Szakbizottság tagjainak létszáma: 23 fő,
b) Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság tagjainak létszáma: 11 fő,
c) Stratégiai és Fejlesztési Bizottság tagjainak létszáma: 11 fő,
d) Városüzemeltetési Szakbizottság tagjainak létszáma: 13 fő.”
2. 35A bizottságok tagjainak névsorát az 14. melléklet tartalmazza.
3. 36Ahol önkormányzati rendelet
a. Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságot említ, azon a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottságot,
b. Gazdasági Szakbizottságot említ, azon a Városüzemeltetési Szakbizottságot,
c. Pénzügyi, Költségvetési Bizottságot említ, azon a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottságot,
d. Kiemelt Stratégiai Ügyek Bizottságot említ, azon a Stratégiai és Fejlesztési Bizottságot
kell érteni.
90. §
1. A bizottságok belső működési szabályaikat a jogszabályok keretei között és e rendeletben foglaltaknak megfelelően maguk határozzák meg.
2. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3. A bizottság szükség szerint tartja üléseit.
4. A bizottság ülését annak elnöke hívja össze és vezeti.
5. A polgármester vagy a bizottság tagjai legalább 1/3-ának indítványára a bizottság elnöke rendkívüli bizottsági ülést köteles összehívni.
6. A bizottság ülése nyilvános.
7. A bizottság zárt ülést tart a 77. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, zárt ülést tarthat a 77. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.
91. §
1. Kizárólag bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztéseket a 3. számú melléklet I.4. pontja tartalmazza.
2. A polgármester vagy a Közgyűlés bármely önkormányzati ügyet bizottsági tárgyalásra adhat ki.
3. 37A polgármester, a jegyző, a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság elnöke bármely Közgyűlési előterjesztés megtárgyalását kérheti a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottságtól. A Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság a bizottság elnökének, tagjának javaslatára bármely Közgyűlési előterjesztés megtárgyalását napirendre veheti.
4. Bármely képviselő javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság elnöke a javaslat benyújtását követő 30 napon belül köteles a bizottság elé terjeszteni megtárgyalás céljából. A javaslatot tárgyaló bizottsági ülésre a javaslattevő képviselőt meg kell hívni.
5. A bizottság a polgármester által felfüggesztett döntését még a Közgyűlés ülése előtt napirendjére veheti, és amennyiben a felfüggesztésnek helyt ad, és döntését a felfüggesztésnek megfelelően megváltoztatja, nincs szükség a Közgyűlés elé terjesztésre.
6. A bizottsági ülések napirendjéről minden képviselőt, a bizottságok döntéseiről, állásfoglalásairól külön kérésre a képviselőket tájékoztatni kell.
92. §
1. 38A bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a Jogi, Igazgatási és Közbiztonsági Bizottság állásfoglalását kell kérni.
2. 39Amennyiben a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság állásfoglalásával az érintett bizottság nem ért egyet, a hatásköri összeütközésben a Közgyűlés határoz.
93. §
A Közgyűlés önkormányzati rendeletben döntési jogkört biztosíthat bizottságainak.
94. §
1. A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A bizottsági tag köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett bizottsági tag kérésére, vagy bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság dönt. A kizárt bizottsági tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
2. Amennyiben a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának tényét a bizottság megállapítja, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell és e megállapításról a bizottság elnöke a soron következő rendes ülésen a Közgyűlést tájékoztatja.
30. Eseti bizottság
95. §
1. Az eseti bizottság feladatát a Közgyűlés állapítja meg.
2. Az eseti bizottság nem képviselő tagjainak tiszteletdíja az állandó bizottság nem képviselő tagjaira vonatkozó szabályok szerint kerül megállapításra.
3. Eseti bizottság létesítéséhez, feladatának megállapításához, megbízatásának meghosszabbításához, valamint feladatának végrehajtását megelőzően történő megszüntetéséhez minősített többségű döntés szükséges.
4. Az eseti bizottság megszűnik, ha a feladata végrehajtásáról szóló bizottsági előterjesztést a Közgyűlés elfogadja, vagy az eseti bizottságot a Közgyűlés megszünteti.
5. Az eseti bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
31. Albizottság
96. §
1. A bizottság feladatai ellátása előkészítése érdekében a polgármester javaslatára a Közgyűlés albizottságot hozhat létre.
2. Az albizottság tagjait a bizottság képviselő és nem képviselő tagjai sorából kell megválasztani.
3. Az albizottság feladatait a Közgyűlés állapítja meg.
4. Az albizottság működésére, határozatképességére, határozathozatalára egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
32. Munkacsoport
97. §
1. A munkacsoport vezetőjét és tagjait a Közgyűlés jelöli ki.
2. A munkacsoport tagja lehet:
a. alpolgármester,
b. képviselő,
c. jegyző, aljegyző,
d. a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője,
e. a munkacsoport feladatának ellátására alkalmas más szakember.
3. A Közgyűlés a munkacsoport feladatát létrehozásakor határozza meg.
4. A munkacsoport írásbeli beszámolót készít feladatának ellátásáról a Közgyűlés részére.
5. A munkacsoport működésére vonatkozó szabályokat a munkacsoport határozza meg.
VI. Fejezet
TANÁCSNOKOK
33. Tanácsnokok
98. §
1. A Közgyűlés - a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára – meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátásának felügyeletére a képviselők közül tanácsnokot választhat.
2. Tanácsnok választására különösen akkor kerül sor, ha az általa ellátandó feladat sokoldalú komplex megközelítést, érdemi koordinációt, speciális szakértelmet igényel.
3. 40A tanácsnokok feladatait a 5. számú melléklet, névsorát a 15. melléklet tartalmazza.
4. A tanácsnokok feladatának meghatározásához minősített többségű döntés szükséges.
5. A tanácsnok visszahívásáról a képviselők 1/3-ának javaslatára a Közgyűlés minősített többséggel dönt.
6. 41A Közgyűlés az alábbi feladatok ellátására választ tanácsnokokat:
a. család- és nemzetpolitikai ügyekkel kapcsolatos feladatok,
b. egészségüggyel, sporttal, és a társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatos feladatok,
c. generációk közötti együttműködéssel kapcsolatos feladatok,
d. kulturális ügyekkel kapcsolatos feladatok,
e. költségvetési ügyekkel kapcsolatos feladatok,
f. környezetvédelemmel, civil ügyekkel kapcsolatos feladatok,
g. közbiztonsági ügyekkel kapcsolatos feladatok,
h. szociális ügyekkel kapcsolatos feladatok,
i. terület- és településfejlesztési operatív program forrásaival és a közvetlen Európai Uniós támogatások megszerzésével kapcsolatos feladatok,
j. történelmi belváros funkcióinak összehangolásával kapcsolatos feladatok,
k. városfejlesztési ügyekkel kapcsolatos feladatok,
l. vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok,
m. zártkertekkel, külterületi lakott helyekkel kapcsolatos feladatok
VII. Fejezet
POLGÁRMESTERI HIVATAL
34. Polgármesteri Hivatal
99. §
1. A Közgyűlés által létrehozott Polgármesteri Hivatal az önkormányzati és államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával valamint az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat lát el.
2. 42A Polgármesteri Hivatal létszáma 350 fő, melyből az önkormányzati tanácsadói munkakörök száma 10 fő. A Polgármesteri Hivatal tagozódását a 6. melléklet tartalmazza.
3. A közterület-felügyelet a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeként működik.
35. Ügyfélfogadás
100. §
1. A Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálata (8000 Székesfehérvár, Kossuth u. 4.) ügyfélfogadási rendje:
hétfő, kedd, csütörtök: 8.00-16.00 óráig
szerda: 8.00-18.00 óráig
péntek: 8.00-12.00 óráig
2. A Polgármesteri Hivatal Adóirodájának (8000 Székesfehérvár, Várkörút 1/A) ügyfélfogadási rendje:
hétfő: 13.00-15.00 óráig
szerda: 8.00-12.00 óráig, 13.00-18.00 óráig
péntek: 8.00-12.00 óráig
3. A Polgármesteri Hivatal (8000 Székesfehérvár, Városház tér 1., 2.) (1)-(2) bekezdésben nem szereplő szervezeti egységeinek ügyfélfogadási rendje:
szerda: 8.00-12.00 óráig, 13.00-18.00 óráig
péntek: 8.00-12.00 óráig
4. A polgármester, alpolgármesterek, jegyző ügyfélfogadási idejét a 8. számú melléklet tartalmazza.
VIII. Fejezet
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTEREK, JEGYZŐ
36. Polgármester
101. §
1. A Közgyűlés határozattal megállapítja a polgármester illetményét, költségtérítését vagy költségátalányát.
2. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármestere tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban látja el.
102. §
1. A polgármester tagja a Közgyűlésnek, a Közgyűlés határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.
2. A polgármester tekintetében a Közgyűlés gyakorolja a munkáltatói jogokat.
3. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
103. §
1. A polgármester a Közgyűlés döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Polgármesteri Hivatalt. A polgármester
a. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
b. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
c. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Közgyűlésnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
d. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
e. gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,
f. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
2. A polgármester, ha a Közgyűlés döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a Közgyűlés a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt.
3. 43A polgármester a 10. §-ban meghatározott, át nem ruházható hatáskörökön és az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott, a polgármesterre átruházott hatáskörökön kívül a Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben döntést hozhat.
4. 44A polgármester munkáját a polgármester által felkért, a város tiszteletre méltó polgáraiból álló „Székesfehérvár Szenátusa” megnevezésű, legfeljebb tizenöt tagú tanácsadó testület segíti. A tanácsadó testület tagjai tevékenységük ellátásáért díjazásban nem részesülnek. Tevékenységük ellátásához az Önkormányzat a tagok részére kiemelt övezetbe érvényes behajtási és parkolási engedélyt biztosít. A Közgyűlés a tanácsadó testület működési feladataira az Önkormányzat költségvetésében forrást biztosíthat.
37. Alpolgármesterek
104. §
1. 45 A Közgyűlés a polgármester javaslatára – titkos szavazással –
a. a közgyűlés tagjai közül két főállású alpolgármestert, és
b. egy főállású, nem közgyűlési tag alpolgármestert
választ.
2. Az alpolgármesterek megválasztásakor a titkos szavazást a Közgyűlés tagjai sorából megválasztott három fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
3. Az alpolgármesterek esküt vagy fogadalmat tesznek, erről az esküokmányt aláírják.
105. §
1. Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladatukat.
2. Az alpolgármesterek polgármester által meghatározott feladatainak jegyzékét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
106. §
1. A polgármestert az általa kijelölt alpolgármester helyettesíti.
2. A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a helyettesítéskor a polgármesterével azonosak.
38. Jegyző, aljegyző
107. §
1. A polgármester - pályázat alapján - határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt.
2. A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - kinevezi az aljegyzőt. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
3. A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt. A jegyző
a. dönt a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b. gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
c. tanácskozási joggal vesz részt a Közgyűlés, a Közgyűlés bizottságának ülésén;
d. jelzi a Közgyűlésnek, a Közgyűlés szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
e. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
f. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
g. dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
h. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
4. 46
5. A jegyzői és aljegyzői munkakör egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői munkakörbe tartozó feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Humán Erőforrás Gazdálkodási és Koordinációs Főosztály vezetője látja el.
IX. Fejezet
EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS ÖNKORMÁNYZATOKKAL ÉS EGYÉB SZERVEKKEL
39. Együttműködés más önkormányzatokkal és egyéb szervekkel
108. §
1. Az Önkormányzat Fejér Megye Önkormányzatával, a város közvetlen környékén lévő települési önkormányzatokkal, a nemzetiségi önkormányzatokkal, valamint a város közigazgatási területén tevékenységet végző gazdasági és társadalmi szervezetekkel törekszik együttműködési megállapodásokon nyugvó kapcsolatok kialakítására.
2. 47A nemzetiségi önkormányzatok megnevezését és tagjaik névsorát a 16. melléklet tartalmazza.
109. §
A Közgyűlés a külön jogszabályban meghatározott véleményezési joguk érvényesítése érdekében a gazdasági érdekképviseletekkel és a reprezentatív szakszervezetekkel Érdekegyeztető Fórumot hoz létre. Az Érdekegyeztető Fórum működésének szabályait külön megállapodásban határozzák meg.
110. §
1. A Közgyűlés - a települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére - jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához éves költségvetésében meghatározza a települési nemzetiségi önkormányzat használatába adandó vagyont, a vagyontárgyak és a pénzeszközök pontos megjelölésével.
2. 48A Közgyűlés a nemzetiségi önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételeit a nemzetiségi önkormányzattal – a 9. melléklet szerinti tartalommal – kötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.
3. 49Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Közgyűlés döntése szükséges, a helyi nemzetiségi önkormányzat erre irányuló írásban benyújtott kezdeményezését a Közgyűlés a következő rendes ülés napirendjére tűzi.
4. A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében, a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő önkormányzati rendelet tervezetet véleményezésre meg kell küldeni a helyi nemzetiségi önkormányzatnak.
5. 50A nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján javaslattételi, kezdeményezési, véleményezési, egyetértési joggal (e fejezet tekintetében együttesen: kezdeményezési jog) rendelkező nemzetiségi egyesület, nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: nemzetiségi szervezet) e jogát írásban a polgármesterhez címzett jognyilatkozattal gyakorolhatja. A jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a kezdeményező megnevezését, közhiteles nyilvántartásba bejegyzett képviselőjének nevét, aláírását, elérhetőségét. Amennyiben a kezdeményezést nem a képviseletre jogosult nyújtja be, a kezdeményezéshez csatolni kell a képviseleti jogosultság igazolását.
X. Fejezet51
111. §52
112. §
113. §53
XII. Fejezet
ZÁRÓ ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
114. §
1. E rendelet alkalmazásában:
a. a Közgyűlés hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga magába foglalja a felmentés, a megbízás visszavonásának jogát,
b. az egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni;
c. közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni
d. 54Halaszthatatlan az önkormányzati ügy, ha a döntés:
da) elemi csapás vagy következményeinek elhárítása érdekében, vagy
db) élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető ügyben, vagy
dc) előre nem látható, működtetést akadályozó állapot megszüntetése érdekében, vagy
dd) az önkormányzati vagyon értékének megőrzése, vagy állagának megóvása, üzemképes állapotának fenntartása érdekében
szükséges.
2. E rendelet 2013. március 1. napján lép hatályba.
3. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2011. (VI. 3.) önkormányzati rendelete.
|
Dr. Cser-Palkovics András s.k. |
Dr. Bóka Viktor s.k. |
Záradék:
A rendeletet 2013. február 25. napján kihirdettem
|
Dr. Bóka Viktor s.k. |
Egységes szerkezetbe foglalva 2019. október 28. napján.
|
Dr. Cser-Palkovics András |
Dr. Bóka Viktor |
1
Módosította: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése, hatályos 2015. április 21-től
2
Módosította: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése, hatályos 2015. április 21-től
3
Módosította: 41/2014. (XI.21.) önkormányzati rendelet 1. §-a, majd módosította a 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 14. § (3) bekezdése, hatályos 2015. április 21-től
4
Módosította: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 14. § (4) bekezdése, hatályos 2015. április 21-től
5
Módosította: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2015. április 21-től.
6
Hatályon kívül helyezte: 43/2013. (X. 29.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatálytalan 2013. november 1-től.
7
Módosította: 43/2013. (X. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2013. november 1-től.
8
Módosította: 43/2013. (X. 29.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2013. november 1-től
9
Módosította: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 14. § (5) bekezdése, hatályos 2015. április 21-től
10
Módosította: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2015. április 21-től.
11
Módosította: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2015. április 21-től.
12
Beiktatta: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2015. április 21-től, majd módosította a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától
13
Módosította: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 14. § (6) bekezdése, hatályos 2015. április 21-től
14
Módosította: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2015. április 21-től.
15
Módosította: 41/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet 5. § 1. pontja, hatályos 2014. november 24-től, majd módosította a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától
16
Módosította: 41/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet 5. § 1. pontja, hatályos 2014. november 24-től, majd módosította a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától
17
Módosította: 39/2016. (X. 14.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2016. október 15-től
18
Módosította: 37/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2013. szeptember 1-től
19
Beiktatta: 37/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2013. szeptember 1-től
20
Módosította: 37/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2013. szeptember 1-től
21
Módosította:14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 14. § (7) bekezdése, hatályos 2015. április 21-től
22
Módosította: 39/2016. (X. 14.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2016. október 15-től
23
Módosította: 41/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2014. november 24-től
24
Módosított: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2015. április 21-től
25
Módosította a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától
26
Beiktatta: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2015. április 21-től, majd módosította a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától
27
Beiktatta: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2015. április 21-től, majd módosította a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától
28
Beiktatta: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2015. április 21-től, majd módosította a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától
29
Beiktatta: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2015. április 21-től, majd módosította a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától
30
Beiktatta: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2015. április 21-től
31
Beiktatta: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2015. április 21-től, majd módosította a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától
32
Módosította: 38/2014. (X.31.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése, hatályos 2014. október 31-től, majd módosította a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától
33
Kiegészítette: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 8. §-a, hatályos 2015. április 21-től
34
Módosította: 38/2014. (X.31.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése, hatályos 2014. október 31-től, majd módosította 22/2018. (X. 12.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2018. október 12. 9.00 órától, majd módosította a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától
35
Módosította:14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 14. § (8) bekezdése, hatályos 2015. április 21-től
36
Beiktatta a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától
37
Módosította: 41/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet 5. § 1. és 2. pontja, hatályos 2014. november 24-től, majd módosította a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától
38
Módosította: 41/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet 5. § 1. pontja, hatályos 2014. november 24-től
39
Módosította: 41/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet 5. § 1. pontja, hatályos 2014. november 24-től, majd módosította a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától
40
Módosította: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 14. § (9) bekezdése, hatályos 2015. április 21-től
41
Módosította: 38/2014. (X.31.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdése, hatályos 2014. október 31-től, majd módosította a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától.
42
Módosította: 40/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 1. §-a, majd módosította a 23/2016. (V. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2016. június 1-től.
43
Módosította: 34/2014. (IX. 19.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2014. szeptember 22-től
44
Módosította: 3/2015. (I. 19.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2015. február 1-től
45
Módosította: 36/2014. (X. 19.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2014. október 20-tól, majd módosította a 20/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2019. október 25-én 15.00 órától
46
Hatályon kívül helyezte: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 15. §-a, hatálytalan 2015. április 21-től
47
Módosította:14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 14. § (10) bekezdése, hatályos 2015. április 21-től
48
Módosította: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése, hatályos 2015. április 21-től
49
Módosította: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése, hatályos 2015. április 21-től
50
Beiktatta: 14/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése, hatályos 2015. április 21-től
51
Hatályon kívül helyezte: 35/2016. (IX. 9.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatálytalan 2016. szeptember 10-től
52
Hatályon kívül helyezte: 41/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése, hatálytalan 2014. november 24-től
53
Hatályon kívül helyezte: 41/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése, hatálytalan 2014. november 24-től
54
Beiktatta: 34/2014. (IX. 19.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2014. szeptember 22-től
