Kifejezéskereső
Révfülöp Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013.(III.27.) önkormányzati rendelete
A RÉVFÜLÖP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
2018.09.25.
A Révfülöp Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Révfülöp Nagyközség Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 8253 Révfülöp, Villa Filip tér 8.
(3) Az önkormányzat jogi személy.
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete, a Szervezeti Működési Szabályzat , illetve más önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában.
(5) A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester
b) a képviselő-testület bizottságai
c) a jegyző
d) a közös önkormányzati hivatal
e) a társulások
(6) A képviselő testület bizottságai
a) Oktatási, Szociális és Kulturális Bizottság
b) Gazdasági, Településfejlesztési és Turisztikai Bizottság
(7) Az Önkormányzat hivatala: Kővágóörsi Közös Önkormányzati Hivatal
(8) A képviselő-testület tagjai: a polgármester és 6 fő képviselő.
(9) A képviselő-testület a nagyközség címerét, zászlaját, egyéb jelképeit és kitüntetéseit külön rendeletben szabályozza.
II. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
2. § (1) Révfülöp Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mhötv.) keretei között önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat-és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
(2) A Képviselő-testület figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően az önkormányzat éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, és milyen mértékben lát el.
(3) A képviselő-testület önként vállalt feladatairól rendeletben dönt. Az önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az Önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására. Az önkéntes feladat vállalás előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, az érintett bizottságnak a véleményét ki kell kérni. A javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrást.
3. §1 Az Önkormányzat által használt kormányzati funkciókat az 5. melléklet tartalmazza.
4. § Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet nem végez.
III. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
5. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a Kővágóörsi Közös Önkormányzati Hivatalra, a jegyzőre és társulásaira ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör gyakorlás jogát visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskört gyakorló a képviselő-testületnek a soron következő ülésen számot ad.
(3) A Képviselő-testület e rendelet szerint dönt hatásköreinek átruházásáról, melynek felsorolását e rendelet 1., 3. melléklete tartalmaz.
(4) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mhötv.42.§-ban meghatározott hatáskörök.
Munkaterv
6. § (1) A képviselő-testület munkaterv alapján évente legalább 10 ülést tart. Az éves munkatervet úgy kell összeállítani, hogy július és augusztus hónapokban a testületi munka szünetel.
(2) A munkaterv tartalmazza az ülések időpontját, napirendjét, napirendi pontok előadóit, a napirendeket véleményező bizottság megnevezését és egyéb szervezési feladatokat (közmeghallgatás, bizottsági ülések).
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a helyi társadalmi szervezetek, jogi személyiséggel rendelkező cégbíróságon bejegyzett helyi önszerveződő közösségek, egyesületek (továbbiakban: civil szervezet) vezetőitől,
c) a településen működő intézmények vezetőitől.
(4) A munkaterv-javaslat benyújtásának ideje minden év december 1. A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület minden év decemberi ülésén dönt.
(5) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(6) A képviselő-testület munkatervét meg kell küldeni:
a) a képviselő-testületi tagoknak,
b) a bizottságok tagjainak,
c) a tanácskozási joggal rendelkező civil szervezetek vezetőinek.
A képviselő-testület összehívása
7. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester – együttes akadályoztatás esetén az Oktatási, Szociális és Kulturális Bizottság Elnöke – az ülés előtt legalább hat nappal előbb hívja össze.
(2) A képviselő-testületi ülések rendszeres tartásának helyszíne: Révfülöp Községháza Szontagh Tamás terem, melytől a közmeghallgatás és a közös testületi ülés esetén el lehet térni.
(3) Halasztást nem tűrő, kivételes, sürgős esetben a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés szóban, – távbeszélőn –, emailen is összehívható. Rendkívüli esetben összehívott ülésre közvetlenül elegendő a képviselő-testületi tagok, a jegyző és a napirend előadójának meghívása. A tevékenységi körükben tanácskozási joggal rendelkező civil szervezetek képviselői az ülés időpontjáról a révfülöpi honlapon szerezhetnek információt.
(4) A képviselő-testületet össze kell hívni legalább 2 képviselő, vagy a képviselő-testület állandó bizottságának indítványára.
(5) Az indítványban meg kell jelölni a megtárgyalandó napirendet, indokát, a helyszínt, kérdést, kit javasolnak az ülésre meghívni, javaslatot az ülés időpontjáról.
8. § (1)2 A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a települési képviselőket, valamint
b) tanácskozási joggal:
ba) a jegyzőt,
bb) a bizottságok nem képviselő tagjait,
bc) az egyes napirendekhez a napirend előadóját,
bd) a tevékenységi körükben a civil szervezetek képviselőit,
be) akiket a polgármester vagy az előterjesztő indokoltnak tart.
(2)3 A munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésre meg kell hívni a sajtó képviselőjét.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a polgármester lejárt határidejű önkormányzati döntések (határozatok) végrehajtásáról szóló jelentését, a napirendek írásos előterjesztését, a határozati javaslatokat.
(4) A munkaterv szerinti ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, valamint az érintett napirendek előadóinak, a tanácskozási joggal rendelkezőknek úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább hat nappal megkapják. Az ülés meghívója és az előterjesztés minden meghívott részére elektronikus úton, e-mailen kerül megküldésre. A rendkívüli ülésre szóló meghívó és előterjesztés kiküldésének határideje a hat naptól kevesebb is lehet, a napirend tárgyalásának sürgősségétől függően.
(5) A testületi ülések időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái az ülést megelőző héten a „Villa Filip” televízió képújsága, Révfülöp település honlapja, melynek címe: www.revfulop.hu. Az önkormányzat internetes honlapján a nyilvános ülésekre készített írásos előterjesztéseket is közzé kell tenni.
9. § (1)4 A Képviselő-testület munkaterv szerinti nyilvános üléséről a Villa Filip Televízió közvetítést ad.
(2) A zárt ülés tartását a polgármester, valamely képviselő és a jegyző indítványozhatja.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe csak a képviselők, a polgármester, a jegyző, valamint a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja – csak a reá vonatkozó, őt illető részébe – tekinthet be.
(4) Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást – nem sértve meg azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak – a polgármester, vagy az általa kijelölt személy adhat.
(5) A zárt ülésen hozott döntéseket, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltak betartásával a következő nyilvános ülésen ki kell hirdetni.
Tanácskozási jog
10. § (1) Tanácskozási joggal vehetnek részt a Képviselő-testület, továbbá a bizottság nyilvános ülésein az alapszabályukban rögzített tevékenységi körükkel kapcsolatos kérdésekben, a bírósági nyilvántartásban szereplő révfülöpi székhelyű civil szervezetek.
(2) A bírósági nyilvántartásba vételről szóló végzés másolatát a Közös Önkormányzati Hivatalban vagy Kirendeltségén le kell adni. Az a szervezet, amely a bírósági nyilvántartásba vételről szóló végzés másolatát nem adja le, tevékenységi körével kapcsolatos kérdésekben tanácskozási joggal nem élhet.
(3) A tanácskozási jog a szervezet bírósági nyilvántartásában rögzített képviseletére jogosult személyét , vagy meghatalmazottját illeti meg.
(4) A tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselője az ülésen a napirendi pontok elfogadását követően jelzi a polgármesternek (ülés vezetőjének), hogy mely napirendi pontok érintik tevékenységi körét és kíván tanácskozási jogával élni.
(4) Az (1) bekezdésben írt tanácskozási jog tartalma a kérdezés és véleményezés jogát foglalja magába, mely érintett napirendi pontonként egy-egy ízben 3 perces időtartamban történhet.
11. § Az üléseken megjelenő lakosság az egyes napirendekhez csak a jelenlévő képviselő-testületi tagok többségének hozzájárulásával szólhat, esetenként a testület a hozzászólás időtartamát megszabhatja, korlátozhatja.
Előterjesztések, sürgősségi indítvány
12. § (1) A képviselő-testület a napirendi pontokat írásos előterjesztés alapján tárgyalja meg, de lehetőség van kivételes esetben szóbeli előterjesztésekre, illetve előterjesztések ülésen történő kiosztására is.
(2) A képviselő-testület ülésén „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A sürgősség tényének indoklásával indítványt terjeszthet elő a polgármester és a jegyző. A „sürgős” indítvány napirendre tűzéséről a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. A képviselő-testület a sürgősségi indítványt előzetes bizottsági véleményezés nélkül tárgyalhatja, a sürgősségi indítvány megfelelő előkészítettsége esetén.
(3) Az előterjesztés lehetőleg teljes naptári, illetve gazdasági évet (éveket) fogjon át. Az előterjesztések kidolgozásánál figyelembe kell venni az országos és helyi szabályozást, értékelni kell a munka hatékonyságát és esetleg hiányosságokért felelős személyek megjelölésével, reális többoldalú értékelést kell adni, az elért eredmények mellett tárgyilagosan kell elemezni az ügy kapcsán keletkező gondokat és problémákat.
13. § (1) A testület elé kerülő írásos előterjesztésekkel szemben támasztott követelmények:
a) az első részben meg kell határozni
aa) a tárgyat, napirend előadóját,
ab) a témával kapcsolatos előzményeket, korábban hozott képviselő-testületi döntéseket, azok végrehajtásával kapcsolatos információkat,
ac) a téma lényegét tartalmazó ismertetést,
ad) a jogszabályi háttér bemutatását,
ae) fel kell tüntetni mindazon körülményt és összefüggést, amelyek indokolják, segítik a meghozandó döntést, (érvek, ellenérvek)
af) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat költségvetésére gyakorolt hatást.
b) a második rész a határozati javaslat
ba) a határozati javaslat csak egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből állhat,
bb) tartsa szem előtt a törvényességet, jogszabályok keretei között segítse az állampolgári jogok érvényesülését és az állampolgárok jogos igényeinek megvalósítását,
bc) lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a határozati javaslat több alternatívát tartalmazzon,
bd) az eltérő tartalmú határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni,
be) meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt vagy szervet,
bf) tartalmazza a végrehajtásnak – az ügy összes körülményeire tekintettel – a határidejét.
(2) A határozati javaslat a végrehajtás határidejére elsősorban naptár szerinti vagy azonnali jelölést használhat.
a) a naptár szerinti (év, hónap) határidő esetén a határidő lejártakor a végrehajtás eredményéről, a közbeeső intézkedésekről be kell számolni;
b) az azonnali határidő megjelölése esetén a határozat végrehajtását azonnal meg kell kezdeni és arról a soron következő testületi ülésen számot kell adni.
(3) Határidő hosszabbítás tárgyában a képviselő-testület dönt egyszerű szótöbbséggel a határidő lejártát követő testületi ülésen.
(4) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi, törvényességi szempontból meg kell vizsgálni.
A képviselő-testület ülése, tanácskozási rendje,
ülésvezetés szabályai
14. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatás esetén az Oktatási, Szociális és Kulturális Bizottság Elnöke.
(2) A képviselő-testület ülése formáit tekintve lehet alakuló ülés, munkaterv szerinti (rendes) ülés és rendkívüli ülés.
(3) Az alakuló ülésre vonatkozó speciális szabályokat az Mhötv. 43.§ tartalmazza.
(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét (név szerint a távollévők megállapítása),
b) határozatképesség esetén megnyitja az ülést,
c) napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, és kéri az átruházott hatáskörben a bizottságok döntéseinek ismertetését.
d) javaslatot tesz az ülés napirendjére (napirendre bármely képviselő is javaslatot tehet, mely javaslat az ülés összehívását megelőző 3 munkanapig írásban tehető meg a polgármesternél, az előterjesztés tartalmi és formai szabályainak betartása mellett.),
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát,
f) napirendenként szavazásra bocsátja – először a módosító, kiegészítő indítványokat – a rendelet tervezeteket, határozati javaslatokat,
g) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet és fenntartja a tanácskozás rendjét,
h) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
i) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
j) kezdeményezheti a nem képviselő-testületi tag - ismételten rendbontó - kiutasítását, melyről a testület vita nélkül dönt,
k) biztosítja a képviselő-testületi tagok bejelentési, kérdezési és interpellációs jogának gyakorlását,
l) berekeszti az ülést.
(5) A képviselő-testület a fő napirendi pontok tárgyalása előtt dönt a polgármester előterjesztése alapján a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, a két ülés között történt eseményről szóló tájékoztatóról. A polgármester, illetve az adott bizottság elnöke számot ad – a két ülés közötti időben történt – átruházott hatáskörök gyakorlásáról.
(6) A polgármester előterjeszti a napirend tervezetet, indokolja, ha eltérő a munkatervben rögzítettektől. Bejelenti, ha az előterjesztésekhez, napirendekhez a bizottság külön észrevételt kíván tenni, javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.
(7) A munkatervtől eltérés és más javaslat esetén az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
15. § (1) Az írásos előterjesztést a napirendi előadó a vita előtt szóban röviden kiegészítheti. A kiegészítésnek tömören, szorosan az előterjesztéshez kapcsolódóan kell megtörténnie.
(2) A napirendi előadóhoz a képviselőt-testületi tagok és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, ezekre a vita előtt válaszolni kell.
(3) Amennyiben az előterjesztést (az adott napirendet) bizottság előzetesen tárgyalta, a bizottság véleményét, javaslatát a bizottság elnöke (vagy alelnöke) a hozzászólások, vélemények adása előtt teszi meg.
(4) A kérdésekre, hozzászólásokra, véleménynyilvánításra a jelentkezés sorrendjében – először a testületi tagok, majd a tanácskozási joggal meghívottak – kerülhet sor.
16. § (1) A napirendi téma vitája során a hozzászólók lényegre törően kötelesek kifejteni állásfoglalásukat, megtenni észrevételeiket, valamint egyértelműen meg kell fogalmazniuk a döntéstervezetre vonatkozó esetleges javaslataikat. A napirendi pont tárgyalása során egy képviselő két alkalommal szólhat hozzá, további hozzászólásra a testület engedélye alapján kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc.
(2) Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. Akitől a szót a polgármester megvonta, ugyanabban az ügyben ismételten nem szólalhat fel, azonban a hozzászólását már megtevő képviselő a személyével foglalkozó hozzászólásra maximum 2 percben válaszolhat.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők – tevékenységi körükkel kapcsolatos napirendeknél – egy alkalommal maximum 3 percben szólalhatnak fel.
(4) A polgármester vagy bármely képviselő kezdeményezésére a vita korlátozható és lezárható, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(5) Az előterjesztő a javaslatát, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
17. § (1) A vita lezárását követően a napirendi pont előadója szükség szerint válaszolhat a hozzászólásokra, elhangzott észrevételekre és a felvetett javaslatokra.
(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni, a döntés meghozatala vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.
(3) A polgármester először a vitában felmerült módosító vagy kiegészítő javaslatokat bocsátja külön-külön szavazásra, melyről a testület a javaslat elhangzását követően azonnal szavaz. A módosító javaslatok elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges. Ezt követően az előterjesztésben (határozati javaslatban, rendelet-tervezetben) szereplő – a testület által elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel egybefoglalt határozati javaslatról egyszerű szótöbbséggel, rendelet-tervezetről minősített többségű szavazattal dönt.
(4) Amennyiben több előterjesztést együtt vitatott meg a képviselő-testület vagy egy előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz ez esetben is külön-külön kell a szavazást elrendelni.
(5) A képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:
a) sürgősségi indítványról,
b) ügyrendi kérdésekről,
c) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
d) információs jelentés tudomásul vételéről, tájékoztató anyag elfogadásáról,
e) interpellációra adott válasz elfogadásáról.
A döntéshozatal módja
18. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen a megválasztott képviselők többsége – 4 fő – jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, illetve be kell rekeszteni. Ilyen esetben a polgármester köteles a képviselő-testületet 8 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendek tárgyalására újból összehívni.
(2) A képviselő-testület - amennyiben bebizonyosodik, hogy a képviselő a személyes érintettségének bejelentését elmulasztotta megtenni - az ügy döntését megelőzően és ezt más képviselő sem kezdeményezte, jogkövetkezményként megvonhatja a képviselő egy havi tiszteletdíjának 20%-át, melyről egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához, a határozathozatalhoz a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Amennyiben a javaslat a jelenlevő települési képviselők több mint felének igen szavazatát nem kapta meg, a javaslatot elutasították.
(4) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének az igen szavazata szükséges.
(5) Minősített többség szükséges az Mhötv. 50.§-ban írt eseteken.
(6) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(7) A képviselők „igen”, vagy „nem” vagy „tartózkodom” szavazattal vesznek részt a szavazáson.
19. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat, mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülés tartható, továbbá, ha azt magasabb szintű jogszabály előírja (pl. alpolgármester választásnál).
Titkos szavazást bármelyik képviselő indítványozhat.
(2) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként, vita nélkül dönt.
(3) A titkos szavazáson a szavazólapra felkerülésre a jelenlévő képviselők több mint felének igenlő szavazata szükséges.
(4) A titkos szavazás lebonyolítását az Oktatási, Szociális és Kulturális Bizottság (továbbiakban: bizottság) végzi.
(5) A titkos szavazás eredményét a bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatok számát, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét, a szavazás eredményét, a szavazás során felmerült körülményeket. A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvvezetői feladatokat a jegyző látja el.
20. § (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával, urna igénybevételével történik.
(2) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(3) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
21. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni ha:
a) azt törvény előírja,
b) azt a képviselő-testület egynegyede kezdeményezi, indítványozza.
(2) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ („igen”, „nem”, „tartózkodom”) a névsorban rögzíti.
(4) Bármilyen módon történik a döntéshozatal a szavazás eredményét a polgármester számszerűen állapítja meg és ismerteti, kihirdeti az önkormányzat döntését.
Kérdés, interpelláció
22. § (1) Az interpellációt legkésőbb az ülés előtt két nappal írásban kell benyújtani. Ha az ülésen az interpelláló nincs jelen, úgy az interpellációt megtárgyalni nem lehet.
(2) Képviselő-testület tagjai az ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökeihez kérdést, interpellációt terjeszthetnek elő 3-3 perc időtartamban.
(3) A kérdésekre lehetőleg az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban válaszolni kell, a válaszról a képviselő-testület csak akkor határoz, ha azt a kérdező nem fogadja el.
(4) Az interpellációra – ha nem lehetséges az ülésen – írásban kell válaszolni 15 napon belül. A választ meg kell küldeni valamennyi képviselőnek.
Az interpellációkra adott válaszról az interpelláló nyilatkozik, a Képviselő-testület vita nélkül dönt annak elfogadásáról.
(5) A Képviselő-testület a szélesebb körű vizsgálatot igénylő képviselői kérdés, illetve interpelláció vizsgálatával bizottságot is megbízhat. A bizottság 15 napon belül köteles választ adni és azt valamennyi képviselőnek megküldeni. A vizsgálatban a kérdést feltevő képviselő is részt vehet.
A képviselő-testület jegyzőkönyve
23. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni az Mhötv. 52. § tartalma szerint.
(2) Az (1) bekezdésben írtakon túlmenően tartalmazza:
a) a távolmaradt képviselők nevét, a távollét okát /illetve, hogy azt nem jelezte/,
b) a napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
c) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, bejelentéseket, az azokra adott válaszokat,
d) a határozat végrehajtásáért felelős nevét és a végrehajtás határidejét, az ülés bezárásának idejét.
(3) Képviselő-testület tagja kérheti, hogy hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. A testületi tag kérheti továbbá, hogy a jegyzőkönyvben név szerint rögzítsék, hogy adott kérdés (napirend, téma) ellen szavazott.
24. § (1) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Veszprém Megyei Kormányhivatal részére.
(2) A képviselő-testületi jegyzőkönyvek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. (A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.)
(3) A jegyzőkönyv egy másolati példányát a községi könyvtárban kell elhelyezni.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányával együtt kell kezelni, ahhoz csatolni kell: a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, a jegyzőkönyvbe nem foglalt rendelet hiteles példányát, az írásban benyújtott interpellációkat.
(4a)5 A jegyzőkönyvek megváltoztathatatlanságát oldalainak összefogásával –így különösen az oldalak összefűzésével, és az összefűzést biztosító kapocsra való etikett címke ragasztásával, továbbá az etikett címke oly módon való lebélyegzésével, hogy a bélyegzőlenyomat egy része a címkére, másik része a jegyzőkönyv lapjára kerüljön - kell biztosítani.
(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, de kezeléséről – a korlátozott betekintési jogra tekintettel – a jegyzőnek külön kell gondoskodni. A zárt ülésen hozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik.
(6) A jegyzőkönyveket – a zárt ülés anyagát kivéve – az érdeklődő polgárok a hivatalban és a könyvtárban megtekinthetik. A nyilvános ülés jegyzőkönyve teljes terjedelemben olvasható (és letölthető) a település honlapján www.revfulop.hu önkormányzat/képviselő-testület/képviselő-testületi jegyzőkönyvek menüpont alatt. A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet.
(7) A testületi ülés jegyzőkönyvéből a határozat kivonatát minden esetben meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek, mindazoknak, akiket a határozat érint.
A képviselő-testület döntései
Önkormányzati határozatok, rendeletek
25. § (1) A képviselő-testület döntései:
a) határozat,
b) rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) 6
b) a napirend elfogadásáról,
c) ügyrendi kérdésekről,
d) névszerinti szavazás elrendeléséről,
e) képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról.
26. § 1) A határozat és rendelet előkészítésére, alaki és formai követelményeire, kihirdetésére a jogalkotásról szóló törvény és annak végrehajtására kiadott miniszteri rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
27. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is,
a) az önkormányzat költségvetését,
b) a településrendezési terveket,
c) a helyi adók bevezetését, és
d) minden, a lakosság széles körét érintő, további anyagi megterhelést eredményező javaslatot, döntést igénylő ügyekben.
(3) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az önkormányzati rendelet-tervezetet testület elé terjesztése előtt mindegyik bizottságnak meg kell tárgyalnia és véleményeznie kell.
(5) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Helyben szokásos módnak minősül (amelyhez joghatás fűződik): a Közös Önkormányzati Hivatal Révfülöpi Kirendeltség hirdetőtáblájára történő kihelyezés.
(6) Egyéb nyilvánosságra hozatal módja: a „Villa Filip” Televízió képújságában, valamint a település honlapján a www.revfulop.hu címen való közzététel. A rendeletek a hivatalban teljes terjedelemben megtekinthetőek, illetve olvashatóak a www.revfulop.hu weblapon az önkormányzat/rendeletek menüpont alatt.
27/A.§7,8
27/B. §9,10
27/C.§11,
27/D. §12, 13
IV. fejezet
TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK
28. § (1)A települési képviselő Révfülöp Nagyközség egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit.
(2) A települési képviselőt megillető tiszteletdíjról külön rendelet rendelkezik.
29. §14
A képviselők jogai és kötelességei
30. §15 (1) A képviselőt az Mhötv-ben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2)16 A települési képviselő további jogai az Mhötv-ben meghatározottakon túl
a) a polgármester megbízása alapján különböző tanácskozásokon és tárgyalásokon való részvétel;
b) feladatainak eredményesebb ellátása érdekében tájékoztatást igényelhet a művelődésügyi, egészségügyi, kommunális, igazgatási, hatósági, kereskedelmi egységek, intézmények vezetőitől;
c) a jegyzőn keresztül betekintési joga van a hivatal munkájába.
31. § (1) A képviselő köteles:
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről;
b) ha a testületi (bizottsági) ülésen nem tud megjelenni azt a polgármesternek, bizottság elnökének bejelenteni (igazolt távollét);
c) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre;
d)17 a képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a jogszabályi előírásoknak – esküjének – megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket;
e )köteles felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
f) köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál;
g) a rábízott feladatok teljesítése, annak eredményéről történő számadás;
h) a hozzá forduló állampolgárok részére történő felvilágosítás, tájékoztatás megadása, kérelmének, közérdekű bejelentéseinek, javaslatainak polgármesteri hivatalhoz történő továbbítása, a település egészéért vállalt felelősséggel képviselni választóinak érdekeit;
i) a társadalmi munka szervezésében, irányításában történő részvétel.
(2) Amennyiben a képviselő a napirend tárgyalásakor a személyes érintettsége esetén - törvényben meghatározott - bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának 20%os csökkentéséről.
(3) A települési képviselő szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal fogadóórát tart. A fogadóórák technikai lebonyolításához (helyiség biztosítása, állampolgárok tájékoztatása) a hivatal segítséget nyújt.
32. § A képviselő szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat, települési képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, és nem használhat fel.
33. §18
34. § A képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a 4. melléklet tartalmazza.
V. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
35. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Oktatási, Szociális és Kulturális Bizottság 2 fő képviselő és 1 fő nem képviselő,
b) Gazdasági, Településfejlesztési és Turisztikai Bizottság 3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő.
(4) A bizottság elnökét, alelnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani.
(5) A képviselő testület tagjai javaslatot tesznek a bizottságok elnökeire és a bizottság képviselő és nem képviselő-testületi tagjaira, melyet a polgármester terjeszt a képviselő testület elő. A bizottság alelnökére a bizottság elnöke tesz javaslatot. A javaslat adása során a megválasztott képviselőkkel konszenzus kialakítására kell törekedni.
36. §19
A bizottságok működése
37. § (1) A bizottságok a Képviselő-testületi üléseket megelőzően munkaterv szerint minden esetben, továbbá szükség szerint tartanak ülést.
(2) A bizottsági üléseket – az ülést megelőzően legalább 3 nappal – az elnök hívja össze, és vezeti. A bizottsági tagok részére a meghívót a napirendi előterjesztésekkel együtt kell megküldeni.
(3) Az ülést az elnök - akadályoztatása esetén - az alelnök hívja össze és vezeti.
(4) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(5) A bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet bármely települési képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint tevékenységi körében a civil szervezetek képviselői.
38. § (1) A bizottság döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a bizottság elnöke a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.
(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az átruházott hatáskörben hozott döntés esetében minősített többségű szavazat szükséges.
A bizottság feladatai
39. § A bizottság a következő feladatokat látja el:
a) feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit,
b) szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,
c) benyújtja az előterjesztéseket,
d) előterjesztésekhez állásfoglalást készít,
e) gyakorolja a testület által rá átruházott hatósági hatáskört,
f) feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját,
g) ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdeksérelmet, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
A képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai
40. § A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:
a) meghatározza a bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait,
b) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselő-testületnek,
c) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
d) döntési jogot adhat bizottságainak,
e) a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja,
f) önkormányzati rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak,
g) határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követő ülésen)
41. § A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:
a) indítványára össze kell hívni a bizottságot,
b) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,
42. § (1) A bizottságok feladatait, hatáskörét e rendelet 1., 2. melléklete tartalmazza.
A testület ideiglenes bizottságai
43. § (1) A képviselő-testület egyes nem állandó feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.
(2) Az ideiglenes bizottság feladata lehet különösen:
a) egyes önkormányzati rendeletek előkészítése, illetőleg felülvizsgálata,
b) munkatervben meghatározott valamely napirend előkészítése,
c) egyes megállapodások előkészítése,
d) valamely ügy kivizsgálása,
e) speciális ellenőrzési feladatok elvégzése, vizsgálatok lefolytatása.
(3) Az ideiglenes bizottság nem képviselő tagjaivá olyan személyeket javasolt megválasztani, akik a bizottsági feladatok végrehajtásában kellő jártasággal és szakértelemmel rendelkeznek.
(4) Ideiglenes bizottság létrehozása esetén meg kell határozni a bizottság konkrét feladatát, megbízatásának terjedelmét és határidejét. Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.
(5) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
VI. fejezet
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
A polgármester
44. § (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, az önkormányzat egész működéséért felelős.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el, munkabérét a képviselő-testület a jogszabályok keretei között határozatban állapítja meg.
(3)20
(4)21 A polgármester illetményére, jutalmazására az ügyrendi feladatokat is ellátó Oktatási, Szociális és Kulturális Bizottság véleménye alapján ezen bizottság elnöke tesz javaslatot.
(5) A polgármester átruházott hatáskör gyakorlását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(6) A polgármester dönt a reprezentáció felhasználásáról, melynek összegét az éves költségvetési rendeletben kell meghatározni, a felhasználást számlákkal kell igazolni.
(7) Reprezentációnak minősül:
a) a hivatalos tárgyalásokon, kiállításokon, kongresszusokon, konferenciákon, ankétokon, szimpóziumokon ellenérték nélkül felszolgált étel, ital, illetőleg az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás, utazás) értéke,
b) vásárolt, vagy saját előállítású tárgy (termék vagy szolgáltatás) ellenérték nélküli átadása (ajándékozás)
c) nemzeti ünnepekhez, évfordulókhoz, társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezés költsége (ingyenesen felszolgált étel, ital dolgozó részére nyújtott ajándék, terembérlet, művészek fellépti díja stb.)
Alpolgármester
45. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többségű szavazattal, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(3)22
(4) Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása, a közöttük lévő munkamegosztás kialakítása a helyettesítés rendjének kimunkálása a polgármester jogkörébe tartozik.
(5) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat (pl. bizottsági döntés felfüggesztése, testületi ülés összehívása stb.) az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja. Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
(6) Az alpolgármester önkormányzati hatáskörök címzettje nem lehet, ilyet sem a képviselő-testület sem a polgármester nem ruházhat rá.
Jegyző
46. § (1) A közös önkormányzati hivatal létrehozó települések polgármesterei a jogszabályban megállapított feltételekkel jegyzőt, aljegyzőt neveznek ki, határozatlan időre.
(2) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, megszervezi annak munkáját.
(3) A jegyző helyettesítését, a jegyző által meghatározott feladatok ellátását aljegyző végzi.
(4) A jegyzői, illetve az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap – a jegyzői feladatokat az igazgatási csoportvezető látja el.
(5) A jegyzőnek törvényi kötelezettsége, hogy felhívja a képviselő-testület figyelmét a jogszabálysértő döntésekre, illetve a képviselő-testület működésének szabálytalanságaira. A jegyző ezt a kötelezettségét a testületi ülésen szóban, egyéb esetekben írásban nyújtja be a polgármesternek, aki erről a képviselő-testületet a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatja.
(6) A jegyző részletes feladatait az Mhötv. 81. §-ában foglalt rendelkezések alapján látja el.
VII. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA
Közös Önkormányzati Hivatal
47. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Megállapodás alapján Kővágóörsi Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn, mely hivatalon belül Révfülöpi Kirendeltség is működik.
Révfülöp Nagyközség Önkormányzat szerve a Kővágóörsi Közös Önkormányzati Hivatal, melynek Székhelye: 8254 Kővágóörs, Petőfi u. 2. A Kirendeltség neve: Révfülöpi Kirendeltség, címe 8253 Révfülöp, Villa Filip tér 8.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal a képviselő-testület által elfogadott Megállapodás, Alapító okirat, és Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik. A Képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatot határozatban fogadja el.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal jogállása: önálló jogi személy.
(4) Gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(5) A jegyző köteles beszámolni a képviselő-testületnek a közös önkormányzati hivatal előző éves munkájáról. A beszámolót a képviselő-testületek a közös önkormányzati hivatal zárszámadását tárgyaló együttes testületi ülésen tűzik napirendre.
VIII. fejezet
A TÁRSULÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
48. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) 23 Az Önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:
a) Révfülöp és Térsége Óvodai Intézményfenntartó Társulás, melynek feladata az óvodai nevelés biztosítása.
b) a Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás, melynek feladata a gyermekjóléti, a szociális étkeztetési, házi segítségnyújtási, családsegítési és épület üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátása, valamint az egészségügyi alapellátáson belül a központi orvosi ügyelet szervezése és fenntartása.
c) Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás, melynek feladata szilárdhulladék kezelési rendszer létrehozása és működtetése.
(3) Az Intézményi Társulások működésének részletes szabályait – a jogszabályban írtaknak megfelelően – az érintett képviselő-testületekkel külön kötött társulási megállapodásban határozza meg.
(4) A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.
IX. fejezet24
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
X. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERE
Közmeghallgatás
50. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente a törvényben előírt legalább egy előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helye: Általános Iskola, melytől indokolt esetben el lehet térni.
(2) A közmeghallgatást a képviselő-testület hirdeti meg, melynek tervezett időpontját a testület az éves munkatervében határozza meg.
(3) A közmeghallgatás meghirdetésére, határozatképességére, vezetésére, rendjére értelemszerűen a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben kérdést tehetnek fel, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.
(5) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre lehetőleg azonnal választ kell adni. Olyan kérdésekben, melyekkel a képviselő-testület a közmeghallgatáson érdemben foglalkozni nem tud, intézkedik a szükséges teendők megtételéről.
(6) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdések, javaslatok feldolgozásáért és végrehajtásáért a polgármester a felelős.
(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
Községi fórum
51. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából községi fórumot, – egyeztető megbeszélés céljából – civil szervezetek fórumát hívhat össze.
(2) A községi fórum előkészítése, összehívása, vezetése a polgármester feladata.
(3) A községi fórum összehívása a helyben szokásos módon (meghívó, helyi televízió képújság, település honlapja) történik. A fórumra meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt is.
(4) A községi fórum elé kerülő anyagot, előzetesen a képviselő-testületnek meg kell tárgyalnia.
(5) A fórumon elhangzottakról rövid emlékeztetőt kell készíteni. A községi fórum tapasztalatairól a polgármester összegző jelentésben ad számot a képviselő-testületnek.
XI. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
Az önkormányzat vagyona
52.§ (1)Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni jellegű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósulását szolgálják.
(2) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
Az önkormányzat gazdálkodása, belső kontrollrendszere
53. § (1) A képviselő-testület a költségvetését, és a költségvetés végrehajtását önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtására kiadott Kormányrendelet, finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet tervezetét, valamint a zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
54. §25
55. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körben különösen:
a) az előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a negyedéves költségvetési mérlegjelentést, megküldi a Magyar Államkincstár (MÁK) részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételét,
c) „leigényli” a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat,
d) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja könyvvitelének számlarendjét,
e) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát,
g) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működnek a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket csak a Közös Önkormányzati Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.
(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök államilag garantált lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok figyelembevételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.
(4) Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.
56. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Mhötv. 119.§ (1) és (2) bekezdésében meghatározott külső szervek ellenőrzik.
(2) 26Az önkormányzat a gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Közös Önkormányzati Hivatal szervezésében gondoskodik. Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb belső kontrollrendszerét a jegyző - jogszabályok alapján – alakítja ki és működteti.
(3)27
(4) A Gazdasági, Településfejlesztési és Turisztikai Bizottság látja el az Mhötv. 120. §-ban meghatározott feladatokat.
XII. fejezet
Záró rendelkezések
57. § (1) Ez a rendelet 2013. április 1-én lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Révfülöp Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (III.23.) önkormányzati rendelet.
(3) 28 A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Az Oktatási, Szociális és Kulturális Bizottság feladata, átruházott hatásköre
b) 2. melléklet: A Gazdasági, Településfejlesztési és Turisztikai Bizottság feladata
c) 3. melléklet: A polgármester átruházott hatásköre
d) 4. melléklet: A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat kezelésének, nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályairól
e) 5. melléklet Révfülöp Nagyközség Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása.”
(4) 29
Kondor Géza sk. Tóthné Titz Éva sk.
Polgármester jegyző
1
Módosította a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos: 2014. október 31-től.
2
Módosította a 7/2017. (III.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2017. március 28-tól.
3
Módosította a 7/2017. (III.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2017. március 28-tól.
4
Módosította a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 2 §-a. Hatályos: 2014. október 31-től.
5
Kiegészítette a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 3 §-a. Hatályos: 2014. október 31-től.
6
Hatályon kívül helyezte a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 5 § a) pontja. Hatálytalan 2014. október 31-től.
7
Kiegészítette a 6/2014. (V.8.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos: 2014. május 9-től.
8
Hatályon kívül helyezte a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 5 § b) pontja. Hatálytalan: 2014. október 31-től.
9
Kiegészítette a 6/2014. (V.8.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos: 2014. május 9-től.
10
Hatályon kívül helyezte a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 5 § b) pontja. Hatálytalan: 2014. október 31-től.
11
Kiegészítette a 6/2014. (V.8.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos: 2014. május 9-től.
12
Kiegészítette a 6/2014. (V.8.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos: 2014. május 9-től.
13
Hatályon kívül helyezte a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 5 § b.) pontja. Hatálytalan: 2014. október 31-től.
14
Hatályon kívül helyezte a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 5 § b.) pontja. Hatálytalan: 2014. október 31-től.
15
Módosította a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 4 § a) pontja. Hatályos: 2014. október 31-től.
16
Módosította a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 4 § b) pontja. Hatályos: 2014. október 31-től.
17
Módosította a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 4 § c) pontja. Hatályos: 2014. október 31-től.
18
Hatályon kívül helyezte a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 5 § d) pontja. Hatálytalan: 2014. október 31-től.
19
Hatályon kívül helyezte a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 5 § e) pontja. Hatálytalan: 2014. október 31-től.
20
Hatályon kívül helyezte a 11/2014. (X.30) önkormányzati rendelet 5 § f) pontja. Hatálytalan: 2014. október 31-től.
21
Módosította a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 4 § d) pontja. Hatályos: 2014. október 31-től.
22
Hatályon kívül helyezte a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 5 § g) pontja. Hatálytalan: 2014. október 31-től.
23
Módosította a 6/2014. (V.8.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos: 2014. május 9-től.
24
Hatályon kívül helyezte a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 5 § h.) pontja. Hatálytalan: 2014. október 31-től.
25
Hatályon kívül helyezte a 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet 5 § i) pontja. Hatálytalan: 2014. október 31-től.
26
Módosította a 6/2014. (V.8.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos: 2014. május 9-től.
27
Hatályon kívül helyezte a 6/2014. (V.8.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan: 2014. május 9-től.
28
Módosította a 6/2014. (V.8.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos: 2014. május 9-től.
29
Hatályon kívül helyezte a 6/2014. (V.8.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan: 2014. május 9-től.
