Kifejezéskereső
Adorjánháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013 (V.10.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2019.07.20.
Adorjánháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
1. Általános rendelkezések
1.§ (1) Az Önkormányzat elnevezése: Adorjánháza Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
Székhelye: 8497 Adorjánháza, Fő utca 26.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Képviselő-testület, Adorjánháza (a továbbiakban: Képviselő-testület)
(3)A Képviselőtestület tagjainak száma: 5 fő
(4) A Képviselő-testület bizottságai elnevezése: Ügyrendi Bizottság, Adorjánháza (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság).
Székhelye: 8497 Adorjánháza, Fő utca 26.
(5) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).
Székhelye: 8495 Csögle, Rákóczi utca 188.
Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Kertai Kirendeltsége
8492 Kerta, Dózsa utca 36.
(6) A Képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, a hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig
a) A képviselő-testület pecsétjén a „Képviselő-testület Adorjánháza”
b) A polgármester pecsétjén a „Polgármester Adorjánháza”
c) A jegyző pecsétjén a „Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Vezetője”
felirat olvasható.
(7)2 Az önkormányzat hivatalos honlapjának (továbbiakban: önkormányzati honlap) címe: http://csoglekh.dokumentumtar.hu
(8)3 Adorjánháza Község jelképei a címer és a zászló, amelyekről és azok használatának rendjéről a képviselő-testület külön rendeletet alkot.
(9)4 A képviselő-testület - hatályos társulási megállapodás alapján, az abban foglalt feladatok ellátására – a Csöglei Intézményirányító Társulás tagja.
2. A Képviselő-testület feladat- és hatáskörei
2.§ (1) Az Önkormányzat törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatok ellátásán túl – saját felelősségére, a jogszabályokban előírt feltételek szerint – vállalkozási tevékenységet is folytathat.
(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai körében gondoskodik:
a) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatásáról,
b) egyesületek és civil szervezetek támogatásáról,
c) a község életében kiemelt jelentőséggel bíró rendezvények támogatásáról,
d) a társulások létrejöttének ösztönzéséről,
e) a kötelező körbe nem tartozó község infrastrukturális ellátáshoz szükséges beruházásokról és felújításokról,
f)5
g) az egyházi tulajdonú temető fenntartásában való közreműködésről.
3.§ (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy összefügg
a) a településfejlesztéssel,
b) település-üzemeltetéssel, vagy
c) a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével
áll szoros kapcsolatban.
(2) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
d) ellátásához a szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek fennállnak.
(3) Az önként vállalt – többlet - feladatok tekintetében a fedezetet az éves költségvetésben kötelező biztosítani.
4.§ (1) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházza
a) az önkormányzatot terhelő állategészségügyi feladatok ellátásával,
b) az önkormányzatnak a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott jogaival,
c) a közterületek használatával, engedélyezésével,
d) önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérleti szerződésének megkötésével,
e) a helyi szociális rendeletben meghatározott hatásköröket,
f) szociális étkeztetés engedélyezésével,
g) közfoglalkoztatottak munkaszerződéseinek megkötésével,
h) az önkormányzati tulajdonú egyes ingatlanok után a biztosítási szerződések megkötésével,
i) a behajthatatlan követelések törlését, ha jogszabály másként nem rendelkezik 300 000 Ft értékhatár alatt,
j) az átmenetileg szabad pénzeszközök egy éven belüli rövid lejáratú pénzintézeti lekötésével
kapcsolatos feladat- és hatásköreit.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen.
3. A képviselő-testület működése, az alakuló ülés
5.§ (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart
(2)6 A Képviselő-testület rendes üléseit az adorjánházi Községház tanácskozó termében tartja, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre, napra és időpontra is összehívható.
6.§ (1) A Képviselő-testület alakuló ülését Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott időn belül és módon tartja meg.
(2) Az alpolgármester választását e célra létrehozott ad hoc bizottság bonyolítja le.
(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
4. A rendes és rendkívüli ülés, közmeghallgatás
7.§ (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
a) polgármester beszámolója a két ülés között végzett munkájáról,
b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
c) a rendelet megalkotását igénylő napirendi pontok
d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok
e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok (beszámolók, tájékoztatók)
f) kérdések, interpellációk,
g) közérdekű bejelentések és javaslatok.
(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – a polgármester, vagy bármelyik Képviselő ügyrendi javaslatára, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – el lehet térni.
(4) A (2) bekezdés b) pontja keretében az ülés első napirendi pontjaként a polgármester írásban – és képviselői kérésre szóban is –:
a) beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és – az egyedi hatósági ügyek kivételével – az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
b) tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, tárgyalásairól, azok eredményéről, valamint az Önkormányzatot érintő jelentősebb eseményekről.
(5) A napirendi pontok előterjesztésének rendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez
b) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések
c) vita az előterjesztéssel kapcsolatban
d) módosító javaslatok megtétele
e) döntés a módosító javaslatokról
f) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
8.§ (1)7 A Képviselő-testület ülését össze kell hívni a Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha
a) az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy
b) a képviselő-testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét és indokát.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a Polgármesternél lehet előterjeszteni.
(4) A Polgármester köteles az indítványban meghatározott napra és időpontra – a javasolt napirendi pontokat tartalmazó napirenddel – a rendkívüli ülést összehívni.
9.§ (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésén – fő szabályként – csak az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítvány vonatkozott.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól való eltérésre csak indokolt és halasztást nem tűrő esetben van lehetőség. Ekkor az ülés elnöke a Képviselő- testület rendkívüli ülésén, szóban kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirend kibővítését. A rendkívüli ülés napirendjéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
10.§ (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) Közmeghallgatást a Képviselő-testület előre meghatározott napirend megtárgyalása esetén is tarthat.
(3) A közmeghallgatás összehívásáról a Polgármester a közmeghallgatást megelőző 8 napon belül gondoskodik.
(4) A közmeghallgatást a polgármester a község településrészein kihelyezett hirdetményekkel, szórólapokkal, az önkormányzati honlapon közzétett felhívással hirdeti meg, melynek tartalmaznia kell a közmeghallgatás időpontját, helyét és témakörét.
5. Az előterjesztések, tájékoztatók
11.§ (1) A képviselő-testület elé kerülő javaslatok lehetnek:
a) tájékoztatók, melyek tudomásulvételt igényelnek, vagy
b) előterjesztések, melyek határozati, vagy rendeleti formában meghozandó döntést igényelnek.
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések formai szempontból lehetnek írásbeliek, vagy kivételesen szóbeliek.
(3) A képviselő-testület elé előterjesztéseket, tájékoztatókat nyújthatnak be
a) a témakör szerint hatáskörrel rendelkező bizottság(ok),
b) a polgármester, alpolgármester, képviselők,
c) a képviselő-testület által napirendre tervezett előterjesztések tekintetében az érintett intézmények, vagy más szervezetek vezetői,
d) könyvvizsgáló,
e) a jegyző,
12.§ (1) Az előterjesztő a rendes ülést megelőzően legalább 8 nappal, a rendkívüli ülést megelőzően legalább 3 nappal korábban köteles a jegyzőnek megküldeni az előterjesztéseket, tájékoztatókat.
(2) Az írásos és előre kiküldött, továbbá a szóbeli előterjesztéseken túl a képviselő-testületi ülés, az előterjesztés benyújtására jogosultak előterjesztésében „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A „sürgős” indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 1200 óráig jelenthető vagy nyújtható be a polgármesternél, aki azt köteles azonnal továbbítani a jegyzőnek, illetve az ülésen a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni. A „sürgős” indítvány napirendi tárgyalásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
6. A Képviselő-testület ülései összehívásának rendje, nyilvánossága
13.§ (1)8 A Képviselő-testület összehívása a Mötv. 45. §-ának megfelelően történik azzal, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jogi és ügyrendi bizottság elnöke gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról és az ülés levezetéséről.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét,
b) mellékletként az előterjesztéseket és a rendelet-tervezetek, döntési javaslatok teljes szövegét.
(3) A meghívót a polgármester – a mellékletekkel együtt – a rendes ülés napját megelőzően legalább négy naptári nappal küldi meg az érintetteknek.
(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívó az ülés napját megelőzően legalább kettő nappal kell kézbesíteni.
(5) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület telefonon is összehívható.
(6)9 A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát Adorjánháza Község Önkormányzata hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel kell értesíteni. Az értesítést a képviselőknek szóló meghívó kézbesítésével egyidejűleg kell megjelentetni.
(7) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal kapnak meghívót:
a) a napirendi pontok előadói,
b) azoknak a bizottságoknak a nem képviselő tagjai, amely bizottságokat a tárgyalt napirendi pont érinti,
c) az önkormányzat intézményeinek vezetői,
d) akiknek meghívását a Polgármester egyébként indokoltnak tartja,
e) akiknek a meghívását a Képviselő-testület egyébként indokoltnak tartja,
f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
g)10 a helyi székhelyű bejegyzett társadalmi szervezetek vezetői, amennyiben a tárgyalt napirendi pont az alapszabályuk szerinti tevékenységi körüket érinti.
14.§ (1) A meghívottak közül azok, akiket kizárólag csak valamely napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, tanácskozási joggal a meghívásukhoz közvetlenül kapcsolódó napirendi pont vitájában vesznek részt.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
15.§ (1) A Képviselő-testület nyilvános üléséről – annak zavarása nélkül- a sajtó képviselői tudósíthatnak, az ülésről kép- és hangfelvétel készülhet.
(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésén a hallgatóság csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
(3) Az ülés rendjét a hallgatóság a napirendi pontok tárgyalásakor nem zavarhatja.
(4) Ha a hallgatóság az ülést, illetve a napirendi pontok tárgyalását zavarja, az ülés elnöke a rendzavarót – vagy ha annak személye nem állapítható meg, úgy a teljes hallgatóságot – rendre utasítja, illetve ha ez eredménytelen maradt, úgy az ülésről kiutasítja.
(5) A zárt ülésen hozott határozatokról az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével a nyilvánosságot a zárt ülést követően tájékoztatni kell, kivéve a képviselő-testület egyedi hatósági ügyben hozott döntését..
7. A Képviselő-testület ülésének tanácskozási rendje
16.§ (1) A polgármester:
a) megnyitja (berekeszti) az ülést, illetve megállapítja és az ülés során figyelemmel kíséri a határozatképességet,
b) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb intézkedésekről, eseményekről
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a döntési (határozati, rendeleti) javaslatokat és kihirdeti az elfogadott döntéseket,
d) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,
e) a hozzászóláskor megadja, megtagadja,vagy megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során (ugyanabban az ügyben) nem szólalhat fel újra,
f) szükség esetén rendre utasítja vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
g) tárgyalási szünetet rendel el,
h) javaslatot tesz a napirendek együtt történő tárgyalására,
i)11
j)12
k) a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra,
l) olyan rendzavarás esetén, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.
17.§ (1) Ha egy napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja.
(2) Az előterjesztő, vagy bármely Képviselő javasolhatja a Képviselő-testületnek a vita bezárását. A Képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
(3) Egy napirendi pont esetében két alkalommal, első alkalommal 3 perc, a második alkalommal 2 perc időtartamban lehet hozzászólni. A napirendi pont előadóját – legfeljebb 2 perces külön időkeretben –megilleti a zárszó joga is.
(4) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:
a) a (3) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,
b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.
(5) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja. A hozzászólási jog megtagadása esetén – kérelemre – a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt a hozzászólási jog biztosításáról.
18.§ (1) Ha a Képviselő felszólalása során a Képviselő-testületet vagy valamelyik Képviselő tekintélyét sértő kifejezést használ, illetve az ülés rendjét és a szavazásra vonatkozó szabályokat megsérti, a polgármester rendre utasítja.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szabályok ellen a polgármester vét, bármely Képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület a polgármestert utasítsa rendre. A Képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
8. Interpelláció, kérdés
19.§ (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, bizottság elnökétől önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdezhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.
(2) A települési képviselő az (1) bekezdésben meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben már megtett, vagy megtenni elmulasztott intézkedésről magyarázatot kérhet, amelyre a képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.
(3) Az interpelláció írásban a polgármesternél terjeszthető elő, a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 2 nappal.
(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát,
b) annak feltüntetését, hogy az interpellációt az interpelláló szóban is elő kívánja-e adni.
(5) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.
(6) Az interpelláló a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.
20.§ (1) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, az interpelláció kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Amennyiben a feltett interpelláció a címzett részéről azonnal nem válaszolható meg, akkor az érintett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a képviselőnek. A polgármester gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról. A képviselő-testület a válasz benyújtását követő ülésen tárgyalja az interpellációt.
(3) Abban az esetben, ha az interpelláló a következő ülésen nincs jelen, a testület dönt a válasz elfogadásáról.
21.§ (1) A Képviselő-testület ülésének végén nyílik lehetőség interpellációk és kérdések előterjesztésére.
(2) A Képviselők az ülésen önkormányzati ügyekben a tisztségviselőkhöz, interpellációt és kérdést, bármely Képviselőhöz pedig kérdést intézhetnek.
(3) A kérdés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezetet, működést, döntést, előkészítést, vagy végrehajtást érintő felvetés, vagy tudakozódás.
9. Határozatképesség, döntéshozatal
22.§ (1) A települési képviselő köteles részt venni a Képviselő-testületi üléseken, valamint azon bizottság ülésein, amelynek tagja.
(2) Határozatképtelenség esetén az ülés elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását telefonon történő értesítéssel.
23.§ (1) A határozatképesség helyreállításának meghiúsulása esetén, a képviselő- testületi ülés 8 napon belül a még meg nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a meghívó kerül megküldésre a korábban már kiadott előterjesztések, egyéb dokumentációk nem. A polgármester a képviselő-testületi ülés tervezett időpontját megelőzően legalább 2 nappal küldi ki a meghívót.
24.§ (1) A szavazás módja: nyílt szavazás, mely kézfelemeléssel történő szavazással történik.
(2) A képviselők „igen” vagy „nem”, nyilatkozattal szavaznak vagy tartózkodnak a szavazástól.
(3) A megválasztott képviselők több mint a felének (3 fő) az egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges a döntéshozatalhoz a Mötv.-ben meghatározott eseteken kívül a következő ügyekben:
a) a gazdasági program elfogadása,
b) a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, átadása,
c) hitelfelvétel,
d) önkormányzati tulajdonban lévő vagyon elidegenítése, megterhelése
e) zárt ülés elrendelése,
f)13
(4) A szavazás nyílt, vagy titkos lehet.
(5) A nyílt szavazás történhet:
a) kézfelemeléssel,
b) névszerinti módon.
(6) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik Képviselő kéri, úgy az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.
25.§ (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni – a Mötv.-ben meghatározott eseten kívül -, ha a képviselő-testület jelenlévő tagjainak többsége indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazatást tartani nem lehet.
(2) A jegyző a jelenlévő képviselők nevét abc sorrendben haladva olvassa és a nevén szólított képviselő „igen vagy „nem” válasszal nyilatkozik vagy tartózkodik a szavazástól. A szavazás eredményét rögzítő névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.
26.§ (1) Titkos szavazást bármelyik képviselő kezdeményezhet. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság tagjai bonyolítják le. Amennyiben az Ügyrendi Bizottság jelenlévő tagjainak a száma nem éri el a 2 főt, a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására nyílt szavazással a képviselők közül Szavazatszámláló Bizottságot hoz létre.
(2) A titkos szavazás elrendelésére vonatkozó javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
(3) A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon, erre a célra rendelkezésre bocsátott helyiségben, urna használatával történik.
(4) A szavazatszámláló bizottság
a) biztosítja a titkos szavazáshoz szükséges technikai feltételeket,
b) a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazásra vonatkozó szabályokat,
c) a szavazás közben folyamatosan biztosítja a szavazás titkosságát,
d) a szavazás megtörténte után összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít,
e) elnöke a szavazás eredményéről a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.
(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerülő körülményeket,
d) a szavazás során tett megállapításokat és határozatokat,
e) a szavazás eredményét.
(6) A szavazásról készült külön jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és egy tagja írja alá, melyet a Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A titkos szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti.
10. Határozathozatal, jegyzőkönyv
27.§ (1)14 A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben alakszerű határozatot hoz, rendeletet alkot.
(2) A határozat a (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a Képviselő-testület döntését
b) a végrehajtási határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.
(3) A képviselő-testület alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt
a) ügyrendi kérdésekről,
b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadása tárgyában,
c) tájékoztató anyagokról,
d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat esetén – a módosításra, kiegészítésre javasolt – a tervezet szövegének megállapításáról.
28.§ (1) A képviselő ellenszavazata esetén, kérésére a nevét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(2) A képviselő, a jegyző, a polgármester saját kérésére az általa elmondott véleményét, hozzászólását szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.
(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyzőn kívül a jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet. A jegyzőkönyvet az önkormányzat honlapján bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.
11. Rendeletalkotás
29.§ (1) A polgármesternél írásban rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) alpolgármester
b) Képviselő,
c) feladatkörét érintően a Képviselő-testület bizottsága,
d) Jegyző.
(2) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.
30.§ (1)15 A rendelet hatályba lépésének napja a Képviselő-testület által meghatározott időpont. A rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, ha az a Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal központi hirdetőtábláján 30 napra kifüggesztésre kerül. A határidőbe a kifüggesztés és levétel napja nem számít be. A kihirdetésről és annak nyilvántartásról a jegyző gondoskodik.
(2) A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeleteket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
12. A települési képviselő
31.§ (1) A települési képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy szervei ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében tartósan vagy ideiglenesen akadályoztatva van.
(2) A Képviselő-testület tagja köteles a Mötv. szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirendi pont tárgyalása előtt bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi illetménye, tiszteletdíja 25 %-kal csökken.
13. A képviselő-testület bizottságai
32.§ (1) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság neve: Ügyrendi Bizottság. Létszáma 3 fő, és kizárólag települési képviselő tagja van.
(2) A Képviselő-testület az esetenként jelentkező feladatok ellátására ideiglenes, ad hoc bizottságot hozhat létre, melynek működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell – értelemszerűen – alkalmazni.
33.§ (1) A bizottságot a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke képviseli, hívja össze és vezeti üléseit.
(2) A bizottság tagja köteles a bizottság ülésén részt venni. A bizottság üléséről való távolmaradást, legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig a bizottság elnökénél kell bejelenteni.
(3) A bizottságok üléseinek vezetésére a képviselő-testület üléseinek szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmi és formai követelményeire a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(5) A bizottság elnökének a helyi rendelet-tervezetét véleményező bizottság ülését az előterjesztésekre vonatkozóan meghatározott időbeli szempontra is figyelemmel kell összehívnia.
(6) A Képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalásához a javaslatot előterjesztő Képviselőt meg kell hívni.
(7) A bizottságok működésének adminisztratív, ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
34.§ Az Ügyrendi Bizottság
1. Lebonyolítja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntéseknél a titkos szavazást.
2. Vizsgálja a helyi rendeletek hatályosulását, önkormányzati ciklusonként legalább egyszer átfogó módon felülvizsgálja a helyi rendeleteket, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra, kiegészítésre.
3. Javaslatot tesz a polgármester illetményének és egyéb juttatására, módosítására, valamint véleményt nyilvánít a polgármesternek az alpolgármester tiszteletdíja megállapítására, módosítására irányuló kezdeményezéséről.
4. Ellátja a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatával, továbbá a bizottsági tagok kivételével ezen személyek, valamint meghatározott hozzátartozóik vagyonnyilatkozatával, az ezekhez kapcsolódó bejelentésekkel összefüggő nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat. Ennek során – a jogszabályban meghatározott eljárási szabályok biztosításán túl – a következő eljárási szabályokat kell érvényesítenie, melyért a bizottság elnöke tartozik felelősséggel:
a) határidő megjelölésével felhívja az érintetteket a nyilatkozat megtételére, a polgármester, az alpolgármester, a képviselő vagyonnyilatkozatát, továbbá ezen személyek és a bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatát nyitott, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot zárt – a bizottság elnöke által aláírt és a körjegyző bélyegzőjével lepecsételt, névvel ellátott – borítékban veszi át.
b) a bizottság elnöke köteles az a) pontban meghatározottak részére ezen iratok átvételéről – az iratok tartalmát, darabszámát, az átvétel időpontját, az átvevő aláírását tartalmazó – átvételi elismervényt adni.
c) a bizottságnak jegyzőkönyvben rögzített határozatával – zárt ülésen – kell döntenie az átvett iratok nyilvántartásba vételéről, nyilvántartásból való törléséről, a lefolytatásra kerülő ellenőrzésről, az ezen ügyekben tett kezdeményezések (bejelentések) kivizsgálásáról, annak eredményéről és a Képviselő-testület elé kerülő jelentés (tájékoztató), határozati javaslat tartalmáról.
d) a bizottság elnöke – a Közös Hivatal adminisztratív közreműködése mellett –ezen iratokról külön nyilvántartást vezet. Az iratokat együttesen, de más iratoktól fizikailag jól elkülönítve, képviselőnként külön egy – a nyilvántartásba vétel sorszámával és a polgármester, az alpolgármester, a képviselő nevével ellátott – iratgyűjtőben (dossziéban) elhelyezve, a Közös Hivatalban – a jegyző által kiadott Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően – jól zárható, tűzbiztos lemezszekrényben tárolja és őrzi, valamint ezek megtörténtét folyamatosan figyelemmel kísérni.
e) a törvény rendelkezése szerint nyilvános a vagyonnyilatkozatokba a külön törvényi előírások szerint a bizottság elnökének (akadályoztatása esetén egy tagjának) jelenlétében a Közös Hivatal munkaidejében külön engedély nélkül, bárki betekinthet. A betekintés tényét, idejét, a betekintő személyét a bizottság elnökének a megtekintett iratot tartalmazó iratgyűjtő belső lapján, vagy az iratgyűjtőben elhelyezett külön betekintési lapon kell rögzítenie.
f) a vagyonnyilatkozattal, vagy összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat, vagy az összeférhetetlenség konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, vagy a konkrét összeférhetetlenségi okot, úgy a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, úgy – az eljárás további folytatása és érdemi vizsgálat nélkül – a bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyben azt elutasítja, és erről tájékoztatja soron következő ülésén a képviselő-testületet, míg összeférhetetlenségi ügyben azt elutasításra javasolja a képviselő-testület felé.
g) eljárás esetén a bizottság elnöke felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító (személyre, a vagyontárgyra vonatkozó) adatok közlésére. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, s azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül megsemmisíti.
h) képviselői tisztség megszűnése esetén gondoskodik mind a volt képviselő, mind pedig hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata visszaadásáról
5.16
6. Azon közalkalmazottak esetében, akik munkáltatója a Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság látja el a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos őrzési feladatokat.
14. A polgármester, alpolgármester
35.§ (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2)17 A polgármester feladatai – a Mötv. polgármesterre vonatkozó előírásaiban foglaltakon kívül – a Képviselő-testület működésével kapcsolatban különösen:
a) meghatározza a képviselők ülésrendjét,
b) gondoskodik – a jegyző közreműködésével – a Képviselő-testület üléseinek előkészítéséről,
c) szervezi és ellenőrzi a Képviselő-testület határozatainak végrehajtását,
d) figyelemmel kíséri és segíti a Képviselő-testület bizottságainak tevékenységét,
e) biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
f) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Képviselő-testület hatásköréből rá átruház.
(3) A polgármester szabadságát a Képviselő-testület előzetesen engedélyezi, kivéve a 3 napnál nem hosszabb idejű szabadságot, melyet utólag hagyja jóvá.
36.§ (1) A Képviselő-testület egy fő alpolgármestert választ a képviselő-testület megválasztott tagjai közül, aki társadalmi megbízatású alpolgármesterként látja el tisztségét.
(2) Alpolgármester hiányában a polgármester a lemondását az Ügyrendi Bizottság Elnökének adja át.
(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az alpolgármesternek, annak akadályozatása esetén pedig az Ügyrendi Bizottság Elnökének adja át.
15. Jegyző, a képviselő-testület hivatala
37.§ (1)18 A jegyzőnek:
a) a Hivatal vezetésével,
b) az önkormányzat működésével összefüggő feladatok ellátásával,
c) a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjének szabályozásával,
d) a Hivatal köztisztviselőit érintő munkáltatói jogok gyakorlásával,
e) a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével,
f) a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségeivel kapcsolatosan,
g) a hatáskörébe utalt ügyekben való döntéssel kapcsolatos jogosítványaira és kötelezettségeire a Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Jegyző a jogszabályokban meghatározott feladatain túl:
a) tájékoztatást ad a Polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak a munkájukat érintő jelentősebb jogszabályi változásokról,
b) gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztések, döntési tervezetek elkészítéséről, azok törvényességéről,
c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről, színvonaláról,
d) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
(3)19 A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a közös önkormányzati hivatalban foglalkoztatottak közül a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 247. § szerinti feltételeknek megfelelő végzettségű köztisztviselőt bízhat meg.
16. Lakossági fórumok
38.§ (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek és a lakosság önszerveződő közösségeinek közvetlen tájékoztatására, a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések előkészítésére a Képviselő-testület lakossági fórumokat szervez a következő esetekben:
a) a község helyi építési szabályzatának elfogadását megelőzően,
b) a jelentősebb, a lakosság széles körét érintő önkormányzati fejlesztések, beruházások megkezdése előtt,
c) minden olyan esetben, amikor a Képviselő-testület azt indokoltnak tartja.
(2) A lakossági fórumokra a Képviselők minden esetben névre szóló meghívót kapnak.
(3) A lakossági fórumok időpontja - a fórumokat megelőző 8 nappal korábban - a község településrészein elhelyezett hirdetmények, illetőleg szórólapok útján kerül kihirdetésre, valamint az időpontjáról és helyéről az önkormányzati honlapon közlemény kiadására is sor kerül.
(4) A lakossági fórumokról Hivatal közreműködésével írásbeli feljegyzés (jegyzőkönyv) készül, amely az elhangzottak lényegét tartalmazza. A fórumon elhangzott legfontosabb állásfoglalásokról, véleményekről a Polgármester a legközelebbi rendes ülésen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek.
17.
39.§ (1)
(2)22
40.§23
18. Záró rendelkezések
41.§ Ez a rendelet 2013. június 1-jén lép hatályba, egyúttal hatályát veszti Adorjánháza község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2011. (IV.4.) önkormányzati rendelete és az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 13/2011. (XII.8.) önkormányzati rendelet.
Adorjánháza. 2013. április 29.
Marton Dezső sk. Kissné Kiss Zsuzsanna sk.
polgármester jegyző
címzetes főjegyző
Kihirdetés napja: 2013. május 10.
Kissné Kiss Zsuzsanna sk.
jegyző
címzetes főjegyző
1
Módosította Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
2
Módosította Adorjánháza község Képviselő-testületének 10/2016.(XI.29.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2016. december 1-től.
3
Módosította Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
4
Beiktatta Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
5
Hatályon kívül helyezte Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
6
Módosította Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
7
Módosította Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
8
Módosította Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
9
Módosította Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
10
Beiktatta Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
11
Hatályon kívül helyezte Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
12
Hatályon kívül helyezte Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
13
Hatályon kívül helyezte Adorjánháza község Képviselő-testületének 6/2015.(IV.30.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2015. május 4-től.
14
Módosította Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
15
Módosította Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
16
Hatályon kívül helyezte Adorjánháza község Képviselő-testületének 6/2015.(IV.30.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2015. május 4-től.
17
Módosította Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
18
Módosította Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
19
Módosította Adorjánháza község Képviselő-testületének 4/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. július 20-tól.
22
Hatályon kívül helyezte Adorjánháza község Képviselő-testületének 9/2017.(V.29.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2017. június 10-től.
23
Hatályon kívül helyezte Adorjánháza község Képviselő-testületének 6/2015.(IV.30.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2015. május 4-től.
