Tiszabercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014. (X.27.) önkormányzati rendelete

Tiszabercel Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye: Tiszabercel Község Önkormányzata

Székhelye: 4474 Tiszabercel, Fő utca 40.

Bessenyei György Emlékszoba

címe: 4474 Tiszabercel, Bessenyei utca 6.

Tiszabercel Község Önkormányzat Védőnői Szolgálat

címe: 4474 Tiszabercel, Vásártér utca 8.

Bessenyei György Községi Könyvtár

címe: 4474 Tiszabercel, Vásártér utca 9.

Bessenyei György Művelődési Ház

címe: 4474 Tiszabercel, Fő utca 52.

Tiszaberceli Komp és Révátkelő

címe: 4474 Tiszabercel – Tisza utca - Révátkelő”

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése és székhelye: Tiszabercel Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

Székhelye: Tiszabercel, Fő utca 40.

(3) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Tiszaberceli Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal)

Székhely: Tiszabercel, Fő utca 40.

(4) A Képviselő-testület szervei:

1. Tiszabercel Község Önkormányzata Polgármestere: Szántó Zsolt

2. Tiszaberceli Közös Önkormányzati Hivatal

3. Tiszaberceli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője: Kovácsné Elek Irén

4. Tiszabercel Község Önkormányzata Alpolgármestere: Görömbei Ferenc

5. Tiszabercel Község Önkormányzata Ügyrendi Bizottsága:

Elnöke: Hegedüs Zoltán

Tagja: Szabó Zoltán

Külsős tagja: Görömbei Lajos

6. Tiszabercel Község Önkormányzata Szociális és Egészségügyi Bizottsága:

Elnöke: László Antal

Tagja: Baloghné Szabó Mária

Tagja: Kerekes Jánosné

Külsős tagja: Korpai Miklós

Külsős tagja: Váraljai Jánosné

(5) Az önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi Tiszabercel község közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.

(6) Az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását, a választókerületek beosztását az SZMSZ 1 sz. melléklete tartalmazza.

1. Tiszabercel község címere csücskös talpú pajzs alakú, kék mezejében hullámos ezüstpólya jelképezi a Tiszát. A pajzs főközépen nyitott, ékkövekkel kirakott arany levélkoronából ágaskodó arany griff jobb mellső lábával arany szablyát emel. Ezen motívumok utalnak a település híres nemesi származású szülöttére, Bessenyei Györgyre. A pajzstalp középen jobbra úszó tátott szájú aranyszínű tükörponty lebeg - a Tisza e környékén halban való gazdagságát jelképezve. A pajzson jobbra néző fekete bíborral bélelt pántos sisak nyugszik. A sisaktartó, levél alakúra bevágott szélű, jobb oldalon kék – ezüst, bal oldalon vörös – arany színű.

1. Tiszabercel község zászlója álló téglalap alakú, 2:1 méretarányú fehér (ezüst) textil, melyet körben sárga (arany) színű rojt szegélyez. A színes címer a feliratos szalaggal a zászló hosszanti szimmetriatengelyén, annak felülről mért 1/3 –os osztásvonalán helyezkedik el. A szalagon „Emeld nemzetedet” felirat olvasható, mely idézet Bessenyei György: Egy magyar társaság iránt való jámbor szádék c. munkájából származik.

(3) Tiszabercel község díszpecsétje kör alakú pecsétlap szélén peremmel. A pecsétmező közepén Tiszabercel község címerének kontúrrajza, melyet két oldalról és felülről nagybetűs körirat övez: TISZABERCEL KÖZSÉG PECSÉTJE.

(4) A képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben „Tiszabercel Község Önkormányzati Képviselő Testülete” feliratot, valamint a belső körben a képviselő-testület székhelyét.

(5) A polgármesteri hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben „Tiszabercel Község Polgármesteri Hivatala” feliratot, valamint a belső körben a polgármesteri hivatal székhelyét.

(6) A címer, a zászló és a pecsét használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(1) Az önkormányzat hivatalos lapja a „Berczeli Napló”, az önkormányzat hivatalos honlapja a: www.tiszabercel.hu

(1) Tiszabercel Község Önkormányzata által alapított kitüntetésekről, ezek adományozási rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(1) Az Önkormányzat köteles ellátni a törvényben előírt feladatokat, ezen túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(2) Közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek eredményeként a Képviselő-testület elé kerülő javaslatnak tartalmaznia kell a feladat személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, melyet az illetékes bizottság előzetesen véleményez.

(3) Közfeladat önkéntes vállalása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

(4) Az Önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét és együttműködik a közösségekkel. A Képviselő-testület a polgármesteren, a jegyzőn, az alpolgármesteren és a bizottságokon, valamint a képviselőkön keresztül tart kapcsolatot velük, a vonatkozó döntések előkészítésébe bevonja őket.

(5) A (2) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához a Képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges. Ugyanez vonatkozik az ilyen jellegű feladat megszüntetésére is.

(6) Az önkormányzat a következő közfeladatok ellátását biztosítja önkéntes vállalás alapján:

nappali gondozást nyújtó intézmény társulási fenntartása,

idegenforgalmi és turisztika feladatok ellátása.

(7) Az önkormányzat a kötelező és önként vállalt közfeladatait

saját maga,

a Közös Önkormányzati Hivatal,

b) az általa létrehozott költségvetési intézmények,

c) a részvételével működő önkormányzati társulások, gazdasági társaságok,

d) vásárolt közszolgáltatások,

e) önkormányzati döntés, vagy megállapodás alapján az állampolgárok, önszerveződő közösségek, egyházak

közreműködésével látja el.

.

1. A polgármester a képviselő-testület által átruházott feladat és határkörében eljárva:

dönt a temetési segély odaítéléséről, a köztemetés engedélyezéséről

rendkívüli sürgős szükség esetén kivételesen dönt a hatályos képviselő-testület rendelet alapján önkormányzati segély odaítélésről

gondoskodik a bel- és külterületi közterületek és azok tartozékainak, valamint az egyházi temetők jógazda gondosságával való rendben tartásáról, megszervezi az eseti lomtalanítási, szemétszállítási feladatokat.

gondoskodik a tulajdonában lévő közutak tartozékát képező fák, cserjék, bokrok közlekedésbiztonsági szempontú gondozásáról

gondoskodik a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről

szabályozza a helyi utak forgalmát, elhelyezi, fenntartja, üzemelteti, eltávolítja a közúti jelzéseket

hozzájárul a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez és megállapítja önkormányzati rendelet előírásai alapján a fizetendő díj összegét.

gondoskodik a közvilágítási berendezés üzemeltetéséről

feladata a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz és belvízelvezetés

gondoskodik a települési vízrendezési feladatok körében a természetes vízfolyások és belvízcsatornák, a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok, zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák, tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak fenntartásáról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkár-elhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek.Gondoskodik a fenntartási feladatok során, különösen – a vízfolyás és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról, az elfajult medrek helyreállításáról, a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról, kapubejárók alatti csőátereszek tisztán tartásáról, tározótér feliszapolódásának eltávolításáról.

gyakorolja az éven belüli, 25 millió forintos összeghatárig a hitelműveletekkel kapcsolatos képviselő-testületi hatáskört

dönt pályázatok benyújtásáról

nyilatkozik a pályázatokhoz szükséges önerő rendelkezésre állásáról 5 millió forintos összeghatárig

megszervezi a közfoglalkoztatást, dönt a hozzá kapcsolódó pályázatok és elszámolások benyújtásáról

az önkormányzati dolgozók és a közfoglalkoztatottak feletti munkáltatói jogokat gyakorolja

A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői, önkormányzat esetében a polgármester előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek, az előirányzatok erejéig kötelezettséget szabadon vállalhatnak

A képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát 10 000 ezer Ft összeghatárig - mely esetenként az 3 000 ezer Ft összeghatárt nem haladhatja meg a polgármesterre átruházza. A költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai saját hatáskörben módosíthatók (Önkormányzat esetében polgármester, Hivatal esetében polgármester és jegyző együttesen, Óvoda esetében polgármester és óvodavezető együttesen), a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók.

r) jogosult a helyi közút kezelőjeként hozzájárulás elbírálása

Átruházott hatáskörökben hozott döntésről polgármester beszámol a Képviselő-testületnek.

1. A Szociális és Egészségügyi Bizottság a képviselő-testület által átruházott feladat és határkörében eljárva:

Ellátja az önkormányzati segélyek intézésével kapcsolatos valamennyi hatáskört.

Az államháztartási körön belüli és azon kívülről érkező segélyek elosztásának megszervezésével, szétosztásával, elszámolásával kapcsolatos feladat és hatáskör.

(10) Az Ügyrendi Bizottság a képviselő-testület testület által átruházott feladat és hatáskörében eljárva:

Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester felett.

Összeférhetetlenségi, méltatlansági, és vagyonnyilatkozati kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat látja el.

Figyelemmel kíséri a polgármester éves szabadságát.

Részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntések, közbeszerzések előkészítésében és közbeszerzések lefolytatásában.

Ellátja a sport tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.

Nyilvántartja a képviselők és nem képviselő-testületi bizottsági tagok ülésekről, és rendezvényekről való távolmaradását.

(11) Hatáskör átruházásához minden esetben minősített többségű szavazat szükséges. A Képviselő-testülettől kapott hatáskörök tovább nem ruházhatók. Az döntéshozó az átruházott hatáskörben hozott döntéséről a képviselő-testületnek beszámol.

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselő-testület tagjainak nevét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testületi ülés jellegéből fakadóan: alakuló, munkaterv szerinti - rendes -, rendkívüli, vagy közmeghallgatás lehet.

(3) Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.

(4) Az alakuló ülés kötelező napirendje:

a.) a Helyi Választási Bizottság beszámolója a választás eredményéről,

b.) települési képviselők és polgármester eskütétele

c.) a képviselő-testület bizottságainak megválasztása, a nem képviselő tagok eskütétele

d.) alpolgármester választása, tiszteletdíjának megállapítása

e.) a képviselő-testület tagjai és a bizottságok nem képviselő-testületi tagjai tiszteletdíjának megállapítása

f.) a polgármester programjának ismertetése

g.) tájékoztató az összeférhetetlenségi szabályokról, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről

szervezeti és működési szabályzat módosítása.

(5) Az alpolgármester titkos választását a testület tagjai közül választott ad-hoc bizottság bonyolítja, a titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a választás időpontját, az ideiglenes bizottság tagjainak nevét, tájékoztatást a szavazás menetéről, a szavazatok számlálásának eredményét, a bizottság tagjainak aláírását.

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az itt rögzített sorrendben:

1. Az Ügyrendi Bizottság elnöke

2. A Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke

hívja össze.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a 10 napot meghaladó távollét.

1. A Képviselő-testület a munkaterve szerint, de évente legalább hat ülést tart.

1. A Képviselő-testület ülésének helye a Képviselő-testület székhelye. A polgármester döntése alapján az ülés a székhelytől eltérő helyen is megtartható.

1. A lakosságot a Képviselő-testület rendes üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább kettő nappal tájékoztatja a meghívó önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztésével.

1. A Képviselő-testület üléséről a vélemények korlátozásmentes és szabadabb kifejezése érdekében képfelvétel nem, azonban a jegyzőkönyvkészítés segítésére hangfelvétel készülhet.

(5) Választásra, kinevezésre irányuló eljárás esetén a pályázók meghallgatása a többi pályázó távollétében egyenként történik, melynek során a képviselő-testület lehetőséget biztosít a pályázónak a pályázata szóbeli kiegészítésére, majd a képviselő-testület tagjai a pályázóhoz kérdéseket intézhetnek. A döntést megelőző vita a pályázók jelenléte nélkül zajlik.

(1) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a települési képviselőket,

a jegyzőt,

a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökét,

napirendhez kapcsolódó előadót, külső szakértőt.

(2) Az ülést meghívóval kell összehívni, a meghívót úgy kell személyesen kézbesíteni, hogy a meghívott az ülést megelőzően legalább kettő nappal korábban értesüljön annak időpontjáról, az ülés jellegéről, az ülés helyszínéről, és a tervezett napirendi pontokról. A napirendi pontok sorrendjét a polgármester állapítja meg.

(3) A képviselő-testületi ülés meghívóját a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztésekkel együtt kell megküldeni.

(4) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testületi ülés elé terjesztendő rendelet- tervezet, a határozat-tervezet, a beszámoló, a tájékoztató, a pályázati felhívás.

(5) Előterjesztés benyújtására jogosult a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület tagja, a képviselő-testület bizottságainak elnökei.

(6) Szóbeli előterjesztés csak kivételes esetben lehetséges, de a döntés tervezetét ekkor is írásban kell legkésőbb a képviselő-testületi ülésen kiosztani, vagy a testületi ülésen a jegyzőkönyv részére szó szerint bediktálni.

(7) Az ülés meghívóján nem szereplő előterjesztések – sürgősségi indítványok – napirendre tűzéséhez a képviselők minősített többségű szavazata szükséges.

(8) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a témakörökről a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel, valamint plakátokkal tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább tizenöt nappal.

(1) A rendkívüli ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának indítványára, legkésőbb az indítvány beadását követő két héten belüli időpontra. Rendkívüli ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester indítvány nélkül is összehívhat.

(2) Rendkívüli ülésre a Képviselő-testület személyes értesítéssel vagy telefonon, írásos előterjesztés nélkül, akár azonnal is összehívható.

(3) Rendkívüli esetben a határozat meghozatalához szükséges képviselői döntés telefonon is beszerezhető. A határozat-képességet ilyen esetben is fent kell tartani. A telefonon történő kommunikáció legalább a polgármester és jegyző együttes jelenlétében történhet. A telefonbeszélgetésről, a döntésről, és annak szükségességét alátámasztó körülményekről az általános szabályok szerint jegyzőkönyvet kell készíteni. A telefonbeszélgetés megtörténtének tényéről utólag jelenléti ívet kell felvenni.

(7) Azokat az előterjesztéseket, vagy mellékleteiket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény előírja, illetve lehetővé teszi, és azt az előterjesztő a „Zárt ülésre javasolt!” minősítéssel látja el, csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni. E rendelkezés nem érinti a Képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést a javaslattól eltérően – ha azt törvény nem zárja ki –, nyílt ülésen vitassa meg. A zárt ülésre szánt előterjesztéseket a zárt ülés résztvevői kötelesek bizalmasan kezelni, figyelemmel a személyes adatok és az üzleti titkok védelmét szolgáló vonatkozó jogszabályi előírásokra.

1. A határozatképtelen ülést 8 napon belülre változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a meghívottak számára.

(2) A képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönt arról, hogy az ülést félbeszakítja úgy, hogy azt a következő munkanapon, a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalásával folytatja.

(1) Az ülésvezető jogkörei:

a.) Megállapítja az ülés határozatképességét, majd folyamatosan figyelemmel kíséri,

b.) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

c.) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

d.) lezárja a vitát,

e.) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

f.) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,

g.)szünetet rendelhet el,

h.) rendre utasíthatja a képviselő-testület ülését megzavaró résztvevőt,

i.) ismételt rendzavarót kiutasíthatja a teremből (kivéve: képviselőt)

j.) bezárja az ülést.

(1) A napirendi pontok tárgyalási rendje:

a.) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,

b.) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,

c.) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

d.) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,

e.) módosító javaslatok megtétele,

f.) döntés a módosító javaslatokról,

g.) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő javaslatokról.

1. A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de az ülés vezetője soron kívül is engedélyezhet hozzászólást.

1. Ha ugyanazon testületi tag, vagy tanácskozási taggal jelenlévő ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételt hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezetőa második és a harmadik hozzászólásokat öt-öt percre korlátozhatja. Ezen döntéséről - a szómegvonás terhe mellett- tájékoztatja a jelenlévőket.

1. Az ülésvezető a (2) bekezdésben meghatározott hozzászólótól megvonja a szót, ha a hozzászólás nem az adottnapirendhez kapcsolódik, vagy a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépésre kerül.

(4) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot az ülésvezető hozzászólóként 5 perc időtartamban engedélyezi a vita lezárását követően, még a döntés meghozatala előtt.

(1) A nyílt szavazás - a névszerinti szavazás kivételével - kézfelemeléssel történik.

(2) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A képviselő-testület a módosító indítványokról a javaslat elhangzásának sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához olyan szavazati arány szükséges, mint a döntéshez.

(3) A módosító indítvány előterjesztője a szavazás megkezdése előtt indítványát visszavonhatja.

(4) Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott eseteken kívül:

a.) fegyelmi ügyek eldöntéséhez,

(5) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadáshoz szükséges szavazati arányt, úgy 10 perc szünet elrendelését követően a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

1. Bármely képviselő indítványára – előzetes vita lefolytatása nélkül – egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el.

1. Névszerinti szavazásnál a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát. A névszerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

.

(1) A képviselő-testület zárt ülésének tartására a jogszabályi feltételek fennállása esetén elsősorban a polgármester, vagy a jegyző tesz javaslatot. Amennyiben zárt ülés tartására azért kerülhet sor, mert érintett a nyilvános ülés tartásába nem egyezik bele, úgy az érintettet erre vonatkozóan a napirendi pont tárgyalását megelőzően nyilatkoztatni kell.

(2) Zárt ülésen tartható titkos szavazás elrendelésére a polgármester, vagy bármelyik képviselő tehet javaslatot. A titkos szavazás elrendeléséhez – előzetes vita nélküli – egyszerű többséggel hozott határozat szükséges.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása minden esetben a 6.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint történik.

(4) Zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, a jegyzőkönyvvezető, továbbá meghívása esetén az érintett, illetve jogi képviselője és a polgármester által felkért vagy kirendelt szakértő – ideértve az érintett által felkért szakértő is – vesz részt.

1. A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozásáraegész arab számokat kell alkalmazni. Ha egyazon napirendi pont keretében több szerkezetileg különálló határozat meghozatala is szükséges, úgy a határozat a sorszámát követően „/” jellel elválasztva az ábécé nagybetűinek sorrendjében kap további jelölést.

1. A határozat megjelölése tartalmazza

a.) a képviselő-testület megnevezését,

b.) a „határozata” kifejezést,

c.) a határozat meghozatalának évét, hónapját, napját

1. A határozat jelölése:

vagy

(4) A határozat az (1-2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza a képviselő-testület döntését, és amennyiben van, úgy a végrehajtásra szolgáló határidőt, és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(5) Az e §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(6) A normatív határozatokat az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(1) A polgármesternél rendelet alkotását kezdeményezheti:

a.) alpolgármester,

b.) képviselő-testület tagjai,

c.) a képviselő-testület bizottságai

d.) jegyző

(2) A rendelet-tervezetet a jegyző felügyelete mellett a hivatal készíti el, és megküldi a véleményezésre jogosult szerveknek. A tervezet elkészítésével és véleményezésével külső szakértő is megbízható.

(3) A képviselő-testület rendeleteinek számozását évente újrakezdi. A rendeletek számozása folyamatos. A rendeletek számozására egész arab számokat kell alkalmazni.

(4) A rendelet megjelölése tartalmazza:

a.) a képviselő-testület megnevezését,

b.) a „önkormányzati rendelete” kifejezést,

c.) a rendelet kihírdetésének évét, hónapját, napját

d.) a rendelet címét.

(6) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(7) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a rendelet számát,

a rendelet címét,

a rendelet kihirdetésének idejét,

hatályon kívül helyezés, módosítás idejét.

(1) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv két példányban készül. A képviselő-testület üléséről esetlegesen készített hangfelvételt a jegyzőkönyv elkészítéséig kell megőrizni.

1. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a.) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a távol maradt képviselők nevét,

b.) az ülés jellegét, helyét, idejét

b.) a tárgyalt napirendi pontokat,

c.) a tanácskozás lényegét,

d.) a szavazás számszerű eredményét,

e.) a hozott döntéseket

(3) A jegyzőkönyvhöz eredeti a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről másolat kérhető.

(1) Az Ügyrendi Bizottság 2 fő képviselőből és 1 fő nem képviselő tagból áll. A bizottság tagjainak nevét a 2.számú melléklet tartalmazza.

1. Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

1. A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait nyilvántartja és szükség esetén ellenőrzi.

2. Összeférhetetlenség, és méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálja és javaslattal él a Képviselő-testület felé.

3. Véleményezi más önkormányzatokkal, nem önkormányzati szervekkel, intézményekkel kapcsolatos társulások létrehozásának szükségességét, az azokból való kiválást

4. Kezdeményezheti a Képviselő-testület feladatköreit érintő önkormányzati rendelet megalkotását.

5. Figyelemmel kíséri a község polgárai panaszainak közérdekű javaslatainak intézését.

6. Véleményezi az önkormányzat gazdasági társaságban való részvételre irányuló előterjesztést, javaslatot tesz a társaságban az önkormányzatot képviselő személyre.

7. Véleményezi az önkormányzati tulajdonú ingatlanok eladási árát.

8. Véleményezheti az önkormányzati beruházások programjait, azok végrehajtását.

9. Figyelemmel kíséri a település szerkezeti és szabályozási tervek hatályosulását, a községfejlesztés és a községrendezés összhangját.

10. Kezdeményezi és véleményezi a védett területek, épületek karbantartását, felújítását, rekonstrukcióját.

11. Javaslatot tehet az kitüntető díjak odaítélésére, ösztöndíjak létesítésére.

12. Átruházott hatáskörök gyakorlása.

(3) A Szociális és Egészségügyi Bizottság 3 fő képviselőből és 2 fő nem képviselő tagból áll. A bizottság tagjainak nevét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A Szociális és Egészségügyi Bizottság feladatai:

1. Figyelemmel kíséri a község lakosságának életkörülményeit, szociális és egészségügyi helyzetét.

2. Figyelemmel kíséri a szociális gondoskodás különböző formái működésének tapasztalatait, és javaslatokat készít azok továbbfejlesztésére.

3. Figyelemmel kíséri és elemzi a község hátrányos helyzetben élő rétegei szociális és egészségügyi helyzetének alakulását, a jellemző feszültségek alapján azok mérséklésére tesz javaslatot.

4. Együttműködik a szociális gondoskodás kiterjesztése érdekében az egyházakkal és a karitatív szervezetekkel.

5. Figyelemmel kíséri a hajléktalanokról való gondoskodást.

6. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az oktatási és közművelődési intézmények szakmai tevékenységét, és az ezzel összefüggő feladataik végrehajtását.

7. Segíti a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátását.

8. Támogatja a lakosság önszerveződő közösségi tevékenységét, együttműködik az általuk létrehozott érdekképviseleti szervekkel.

9. Figyelemmel kíséri a nevelési-oktatási intézmények szakmai munkáját, véleményezi szakmai programját, nevelési illetve pedagógiai programját.

10. Javaslatokat dolgoz ki a nevelési-oktatási intézmények működése személyi és dologi feltételei javítására.

11. Javaslatot tehet az kitüntető díjak odaítélésére, ösztöndíjak létesítésére.

12. Közreműködik az idegenforgalmi és turisztikai rendezvények megszervezésében, lebonyolításában.

13. Átruházott hatáskörök gyakorlása.

( 5) A képviselő-testület egyes feladatok ellátására ad-hoc bizottságot is bármikor létrehozhat.

(6) A bizottság feladatkörét és hatásköreit ülésein gyakorolja. Az ülést a bizottság elnöke – összevont ülés esetén elnökei – hívja össze. Az elnök bárminemű akadályoztatása esetén az ülést a bizottság korelnöke hívja össze, vezeti le, és írja alá a jegyzőkönyvet. A bizottság ülését a polgármester indítványára is össze kell hívni.

(7) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet bármelyik képviselő, valamint az, akit a bizottság elnöke az ülésre meghív.

(8) Összevont bizottsági ülések esetén a bizottságoknak külön-külön is határozatképesnek kell lenniük. Az összevont bizottsági ülés vezetése a bizottságok elnökeinek megállapodása alapján – ennek hiányában sorshúzással – történik.

(9) A bizottság titkos szavazás esetén – tagjai sorából – három fős szavazatszámláló bizottságot választ, amely a titkos szavazást a 6.§ (6) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával bonyolítja le.

(10) A bizottság működésének ügyviteli feladatait, döntéseik végrehajtását a Hivatal ügykör szerint illetékes ügyintézője látja el.

(11) A bizottság munkájának koordinálásáért, az ülések technikai előkészítéséért a jegyzőkönyv vezetéséért és a döntések nyilvántartásáért a Hivatal a felelős.

(12) A bizottság üléséről a 20. § szerinti jegyzőkönyv készül.

(13) Az átruházott hatáskörben hozott döntést a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban külön határozati formába kell foglalni.

(14) A határozatokat naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(15) A határozat jelölése:

Valamint

(16) Az összevont bizottsági ülésről egységes, összevont jegyzőkönyv készül. A bizottságok határozataikat közösen – erre utaló jelöléssel – hozzák. A határozat sorszáma az ülést levezető elnök bizottságának folyósorszámához igazodik.

(17) A határozat jelölése:

(18) A jegyzőkönyvet – melyet 15 napon belül kell elkészíteni –, a bizottság elnöke és a jegyző – összevont ülés esetén elnökei - írják alá.

(19) A jegyzőkönyv egy példányát Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván.

(20) Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(21) A döntéshozatali mechanizmusok megegyeznek a jelen SZMSZ-ben foglalt, és a képviselő-testületre vonatkozó előírásokkal.

(1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (kérdés), amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül érdemi választ kell adni.

(2) Interpellációt (számonkérés) a képviselő a Képviselő-testület hatáskörébe, illetve az általa átruházott hatáskörbe tartozó ügyben írásban terjeszthető elő a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez úgy, hogy az a soron következő képviselőtestületi ülést megelőző 15 nappal korábban a címzetthez megérkezzen.

(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 15 napon belül nyújtják be, csak abban az esetben kell az ülésen választ adni, ha a válaszadás nem igényel előzetes vizsgálatot. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül kell írásban válaszolni, ennek tartalmáról a következő ülésen tájékoztatást adni.

(4) A képviselő-testület ülés kezdetén a címzett tájékoztatja jelenlévőket az interpelláció tárgyáról. Ezt követően megadja a szükséges választ. Ezt követően az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról, vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Az interpellációra adott válasz el nem fogadása estén a képviselő-testület a polgármestert, vagy a tárgyánál fogva illetékes bizottságot bízza meg az ügy kivizsgálásával. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vehessen.

.

(1) A képviselő és a bizottsági külsős tag az önkormányzati törvényben meghatározottakon túl köteles:

a.) kapcsolatot tartani a település választópolgáraival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b.) olyan magatartást tanúsítani, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára

c.) távollétét a polgármesternek, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének lehetőség szerint az ülést megelőző napig bejelenteni.

(2) A képviselőket a polgármester, a jegyző, és a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói munkaidőben kötelesek – lehetőleg soron kívül – fogadni.

(3) A képviselő, a polgármester és a bizottsági külsős tag vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az illetékes bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.

1. A képviselői, polgármesteri vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát a Közös Önkormányzati Hivatalnál történő betekintés lehetősége biztosítja, melyről a helyben szokásos módon kapnak tájékoztatást az állampolgárok.

1. Az önkormányzati törvényben és jelen SZMSZ-ben meghatározott kötelezettségeit nem teljesítő önkormányzati képviselő vagy külsős bizottsági tag tiszteletdíját a képviselő-testület 2 hónapra megvonja, ha a képviselő kötelezettségeit felróhatóságtól függetlenül nem teljesíti.

Az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában foglaltak nem teljesítését jelenti, ha három egymást követő testületi vagy bizottsági ülésen a képviselő vagy bizottsági tag nem vesz részt.

A kötelezettségek teljesítését az Ügyrendi Bizottság felügyeli. A kötelezettségeit nem teljesítő képviselő vagy bizottsági tag mulasztásáról a bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet, akik a tiszteletdíj megvonását kimondják.

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(1) A képviselő-testület a képviselő-testület tagjai közül 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén gyakorolja a polgármesteri feladat és hatásköröket.

(1) A képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal szervezetileg nem tagozódik, aljegyzőt, kirendeltség vezetőt nevezhet ki.

(1) Az önkormányzat a Tiszaberceli Cigány Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez biztosítja a tanácsterem használatát üléseinek, illetve ügyfélfogadás tartásához, gépelési, sokszorosítási, postai kézbesítési feladatok ellátását, valamint viseli az ezzel járó költségeket. Az Önkormányzat és Cigány Nemzetiségi Önkormányzat közötti együttműködést a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat SZMSZ-e tartalmazza, melynek tartalmát a testület jelen SZMSZ megalkotásával elfogadja.

(1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait, eljárási rendjét.

.

(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(1) A Képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntéseinek előkészítése során, véleményük megismerése érdekében lakossági fórum, illetve közmeghallgatás megtartását és – szükség szerint – a rendelet-tervezetek közszemlére tételét rendelheti el.

(2) A lakossági fórum és közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, illetve napirendjéről az lakosságot hirdetmény útján, a Képviselő-testület tagjait pedig minden esetben személyes meghívó megküldésével kell értesíteni.

(3) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett általános közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alapvető célja a - Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, nagyobb horderejű döntésekkel kapcsolatos –, lakossági vélemények előzetes megismerése.

(4) A lakossági fórumon és közmeghallgatáson bárki, időbeli korlátozás nélkül fejtheti ki véleményét, közérdekű kérdést, illetve javaslatot tehet.

(6) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a polgármesteri hivatal köztisztviselői, az intézményvezetők.

(7) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(8) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről, és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.

1. A rendelet a kihirdetés a következő napon lép hatályba.

Tiszabercel, 2016. november 30.

Szántó Zsolt Kovácsné Elek Irén

polgármester jegyző