Kifejezéskereső
Kondoros Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
2015.03.29.
Kondoros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk 81) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat és jelképei
1.§
(1) Az önkormányzat megnevezése: Kondoros Város Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 5553. Kondoros, Hősök tere 4-5.
(3) Az önkormányzat működési területe: Kondoros város közigazgatási területe
(4) A Képviselő-testület szervei:
1. a polgármester
2. a bizottságok:
- Pénzügyi, Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Ügyrendi Bizottság,
- Szociális- és Egészségügyi Bizottság,
- Oktatási, Kulturális és Vallásügyi Bizottság
- Civilekért Bizottság
3. a hivatal: Kondorosi Közös Önkormányzati Hivatal
2.§
(1) Az önkormányzat jelképei Kondoros címere és a zászlaja. A címer és zászló leírását és használatának rendjét az 1995. évi 18.(XII. 18.) számú rendelet szabályozza.
(2) Az önkormányzat a helyi kitüntetései és elismerő címei:
- Kondoros Nagyközség Díszpolgára
- Kondoros Nagyközségért Emlékérem
(3) A Díszpolgári Cím, valamint a Kondorosért Emlékérem alapításáról és adományozásának rendjét a 2001. évi 12. /V. 25./ számú rendelet szabályozza.
(4) Az önkormányzat honlapot működtet www.kondoros.hu internetes elérhetőséggel.
3.§
(1) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: körívben „Kondoros Város Önkormányzata Kondoros” felirat, középen a Magyar Köztársaság címerével.
(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétje: körívben „Kondoros Város Polgármestere Kondoros” felírat, középen a Magyar Köztársaság címerével.
2. Az önkormányzat együttműködése más önkormányzatokkal, szervezetekkel és nemzetközi kapcsolatai
4.§
(1) Az önkormányzat aktív részese és formálója a kistérségi együttműködésnek. Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A társulások jegyzékét a 1. függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, melyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.
(3) A támogatandó társulások célja és rendeltetése különösen:
a.) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b.) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
c.) a lakosság közügyekbe való bevonása,
d.) a közös érdekképviselet, közös fellépés, meghatározott közös érdekű feladatok ellátása,
e.) intézmény közös alapítása, fenntartása és fejlesztése
5.§
(1) A képviselő-testület és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzat közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében:
a) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, vagy ezzel megbízott tagja tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület és a bizottságok ülésein;
b) a nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az éves költségvetéshez, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóhoz valamint a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő testületi határozat, illetve rendelet tervezetéhez;
c) a testület által alapított helyi kitüntetések odaítélése előtt a nemzetiségi önkormányzattól javaslatot kell kérni;
d) a nemzetiségi oktatással, illetve kultúrával is foglalkozó intézmény vezetőjének kinevezésénél, munkája értékelésénél a nemzetiségi önkormányzatnak véleményezési joga van;
e) a nemzetiségi önkormányzat javaslatot tehet a képviselő-testület éves munkatervének összeállításához.
6. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a testület rendeletben határozza meg a nemzetiségi önkormányzat használatába adandó vagyont, vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével.
(2) A testület a nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított pénzügyi hozzájárulás mértékét az éves költségvetésben állapítja meg.
(3) A költségvetéshez kapcsolódó együttműködés kereteit külön megállapodás rögzíti, melyet a képviselő-testület határozattal fogad el.
(4) Az Együttműködési Megállapodást a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
7.§
(1) Az önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn
Németországban: Hanhofen
Szlovákiában: Bős (Gabcikovo)
Nagysalló (Tekovske Luzany)
Romániában: Küsmöd
II. Fejezet
Az önkormányzat feladata és hatásköre
3. Kötelező feladatok
8.§
(1) Az önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIV. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13.§ (1) bekezdésében foglalt feladatait intézmények fenntartásával, társulásokban való részvétellel látja el.
(2) A kötelező feladatok ellátása érdekében az önkormányzat által fenntartott intézmények felsorolását a 2. függelék tartalmazza.
(3) Kondoros Város Önkormányzat alaptevékenysége besorolási rendjét a 2. melléklet tartalmazza.
4. Önként vállalt feladatok
9.§
(1) Helyi közügy önálló megoldását az Mötv. 10.§ (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével vállalhatja úgy, hogy az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell meghatározni a feladat ellátásának módját, feltételeit.
(2) Helyi közügy önkéntes vállalását – a képviselő-testület döntését megelőzően - az önként vállalt feladat tárgya szerint illetékes, valamint a Pénzügyi, Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Ügyrendi Bizottság véleményezi.
5. Hatáskör gyakorlása
10.§
(1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42.§ (1) bekezdésében felsorolt feladatok.
(2) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor minősített többséggel dönt.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről évente egyszer a képviselő-testület ülésén beszámol.
(4) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
6. A Képviselő-testület, a bizottságok és a képviselő
11.§
(1) A Képviselő-testület létszáma: 9 fő
(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 5 fő jelen van.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
12.§
(1) A települési képviselők névsorát a 3. függelék tartalmazza.
(2) A települési képviselőnek a Mötv. 32. § (2) bekezdés a.) pontjában foglalt rendeletalkotási vagy határozathozatali kezdeményezését írásban kell benyújtania. A benyújtott kezdeményezésnek legalább rendeletnél a szabályzási tartalmat és annak indoklását, határozatnál a határozati javaslatot és annak indoklását kell tartalmaznia.
(3) A települési képviselő a Mötv. 32.§ (2) bekezdés i)-k.) pontjában meghatározottakon túl köteles
a.) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni;
b.) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni;
c.) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magántitok megőrizni megbízatásának lejárta után is
(4) A települési képviselő munkájáért az 1/2015.(I.24.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint tiszteletdíjban részesül.
(5) A települési képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettsége elmulasztása esetén a képviselő-testület határozatban figyelmezteti a mulasztó képviselőt.
6) Amennyiben a mulasztással érintett döntés megismétlése joghatás kiváltására alkalmas vagy a döntés kimenetelének változását idézheti elő, úgy a mulasztással érintett döntést vissza kell vonni és új döntést kell hozni.”
13.§
(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó és ideiglenes bizottságot választ.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a.) Pénzügyi, Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Ügyrendi Bizottság,
b.) Szociális- és Egészségügyi Bizottság,
c.) Oktatási, Kulturális és Vallásügyi Bizottság
d.) Civilekért Bizottság
(4) Az állandó bizottságok ellátnak minden olyan feladatot és határkört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.
a.) döntenek
aa.) a képviselő-testület által átruházott hatáskörben,
bb.) önkormányzati rendeletekben a bizottság részére megállapított hatáskörökben.
b.) előkészítik:
ba.) a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,
bb.) a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket.
c.) javaslatot tesznek
ca.) a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére,
cb.) önkormányzati elismerések és címadományozásokra és visszavonásukra
d.) véleményezik
da.) a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét,
db.) az önkormányzat éves pénzügyi tervét,
e.) ellenőrzik
ea.) a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását,
eb.) szakterületükhöz tartozó intézmények működését,
f.) beszámolnak a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről, döntéseiről és azok végrehajtásáról
(5) A bizottságok részletes feladatait a 4. melléklet, a bizottsági tagok névsorát a 4.függelék tartalmazza.
(6) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, valamint a képviselő összeférhetetlenségének és méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását a Pénzügyi, Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Ügyrendi Bizottság látja el.
14.§.
(1) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.
(2) A bizottságok működése:
a.) szükség szerint üléseznek,
b.) az üléseket az elnök hívja össze, aki vezeti a bizottság ülését,
c.) az ülés nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg,
d.) a határozatképességre és határozathozatalra vonatkozó szabályok megegyeznek a képviselő-testületre vonatkozó szabályokkal
(3) A bizottságok üléséről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(4) A bizottságok feladatkörükben önálló előterjesztést nyújthatnak be, a bizottságok állásfoglalásával kell benyújtani a bizottságok feladatkörébe tartozó előterjesztéseket, valamennyi bizottság állásfoglalása szükséges az éves költségvetési rendelet-tervezet benyújtásához.
7. A képviselő-testület ülései
15.§
(1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal rendes ülést tart.
(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját éves munkatervében határozza meg. A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő. A munkaterv tartalmazza
a.) az ülések időpontját,
b.) adott ülésen tárgyalandó témákat,
c.)az előterjesztő megnevezését,
d.)az előterjesztésben közreműködőket,
e.)szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f.)szükség szerint a tartalmai követelményeket
(4) Az önkormányzati bizottságok, helyi nemzetiségi önkormányzat, polgármester és a képviselők indítványozhatják a munkatervben nem szereplő kérdés napirendre tűzését. Az indítványt olyan időpontban kell benyújtani a polgármesterhez, hogy - amennyiben az indítványozó előterjesztést nem csatol – az a kívánt ülésre elkészíthető legyen.
(5) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívásának szükségességéről – a törvényi feltételeken túl – az ülés összehívására jogosult dönt.
8. A képviselő-testületi ülések összehívása
16.§
(1) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról és vezeti az ülést.
(2) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti az ülést. Tartós akadályoztatásnak minősül az, ha két hónapon túl sem tudja feladatát ellátni.
(3) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni, amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja máshová is összehívható az ülés.
17.§
(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik, amelyet az ülés időpontja előtt 5 nappal előbb ki kell küldeni.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a.)az ülés helyét,
b.)az ülés időpontját,
c.)tervezett napirendeket,
d.)a napirendek előadóit,
e.)a képviselő-testület ülésének összehívójának nevét, tisztségét
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(4) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a.) képviselők,
b.) állandó meghívottak:
- jegyző,
- Szlovák Önkormányzat Elnöke,
- hivatal osztályvezetői
c.) nem állandó meghívottak:
- előterjesztő,
- akik meghívását az adott napirendhez jogszabály kötelező teszi,
- akit az ülés összehívója megjelöl
- napirendi pont tárgya szerinti kondorosi székhelyű önszerveződő közösség képviselőjét.
(5) A rendkívüli ülés összehívásának szabályai megegyeznek a rendes ülés összehívásának szabályaival, azonban történhet telefon keresztül történő szóbeli meghívással, egyéb szóbeli meghívással is.
(6) A képviselő-testület ülésének összehívásáról a lakosságot a meghívó önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztésével, a honlapon történő megjelentetéssel, valamint a helyi televízióban történő közlésével kell értesíteni.
9. A tanácskozás rendje
18.§
(1) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülés vezető feladata.
(2) Az ülést vezető személy köteles biztosítani, hogy a képviselői jelzés alapján az elfogadott napirend tárgyalása előtt a képviselők kérdést intézzenek a tisztségviselőkhöz és a jelenlévő tisztviselőkhöz. A kérdés feltétel, hozzászólás és vélemény-nyilvánítás együttes időtartama képviselőként és ülésenként legfeljebb öt perc lehet.
(3) A tanácskozás során a levezető elnök
a.) javaslatot tesz a napirendekre,
b.) javaslatot tesz egy jegyzőkönyv hitelesítő személyére,
c.) tájékoztatást nyújt a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
d.) bejelenti a zárt ülést,
e.) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
f.) napirendi pontonként szavazásra bocsájtja a határozati javaslatot és kihirdeti a szavazás számszerű eredményét, a napirend tárgyában hozott döntés szó szerinti szövegét,
g.) a napirendek megtárgyalása után az ülést bezárja .
19.§
(1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információt kell tartalmaznia.
(2) A vitát megelőzően a napirend előadójához a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(3) A napirend tárgyalása alatt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a törvényességgel kapcsolatban észrevétele van.
(4) A vitát a levezető elnök vezeti, aki a jelenlévők közül megállapítja a hozzászólások sorrendjét.
(5) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek, a döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.
(6) Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
(7) A hozzászólások időbeli korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását.
20.§
(1) Az előterjesztés napirendről történő levételét, a szavazás elrendelése előtt, bármely képviselő, a polgármester és az előterjesztő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Módosító javaslatok a vita lezárásáig benyújthatók.
(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt.
(4) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:
a.) az önkormányzat intézményeinek vezetőjét,
b.) akit egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg.
21.§
(1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezetőelnök felelős, e jogkörében
a.) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér,
b.) rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testületet vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,
c.) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
d.) a terem elhagyására kötelezheti – a települési képviselőket kivéve – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarja, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az ülés folytatását veszélyezteti.
(2) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
10. Az előterjesztés
22.§
(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, határozat-tervezet
(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell készíteni. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, azonban a határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani.
(3) Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztéseket is szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.
23.§
(1) Az előterjesztés tartalmi eleme:
a.) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b.) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c.) a téma ismertetése,
d.) a jogszabályi háttér bemutatása,
e.) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f.) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g.) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és intézményei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h.) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i.) határozati javaslat, ill. javaslatok
j.) amennyiben a határozati javaslatban olyan kötelezettségvállalás is szerepel, amely pénzügyi fedezetet igényel, abban az esetben a forrást is meg kell jelölni.
(2) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét
a.) azonnali határidővel, ha a végrehajtás feltételei 3 munkanapon belül biztosíthatók,
b.) folyamatos határidővel, ha a végrehajtás többszöri és konkrét időponttal meg nem határozható cselekményt igényel,
c.) konkrét végrehajtási időponttal, ha a végrehajtás pontosan meghatározott időponthoz vagy időtartamhoz köthető vagy
d.) értelem szerinti határidővel, ha a végrehajtás határideje a határozat szövegéből egyértelműen megállapítható.
(3) Sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az előterjesztésre vonatkozó követelményeknek.
11. A döntéshozatali eljárás
24. §
(1) A levezető elnök a vita során elhangzott módosító javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsájtja szavazásra úgy, hogy a képviselő-testület először a módosító és kiegészítő javaslatokról szavaz. Az egyes módosító és kiegészítő javaslat elutasítása esetén az eredeti javaslatról kell dönteni.
(2) Bármely kérdésben, bármely képviselő szavazást kérhet. A kérést vita nélkül kell teljesíteni.
(3) Szavaztatni előbb az egyetértők, majd az ellenzők, végül a tartózkodók megszámlálásával kell.
(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel a levezető elnök a szavazást köteles megismételtetni.
(5) A Mötv. 68.§ (2) és (3) bekezdése szerinti döntéshozatali hiány esetén a polgármester az alábbi ügyekben hozhat döntést:
a.) pályázat előkészítése tárgyában,
b.) beszerzések lebonyolítása tárgyában,
c.) elővásárlási jogról lemondás,
d.) közmunkaprogrammal kapcsolatos döntés,
e.) csődeljárás előtti egyezség jóváhagyása,
f.) közbeszerzési felhívás jóváhagyása,
g.) közbeszerzési tanácsadói szerződés megkötése, módosítása
25.§
(1) Minősített többség szükséges – az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl – az alábbi ügyek eldöntéséhez:
a.) bármilyen költségvetést érintő döntéshez,
b.) önkormányzati tulajdonban lévő és 1 millió Ft értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,
c.) kitüntetés, cím adományozásához,
d.) hitel felvételhez,
e.) helyi közügy önkéntes felvállalásához, megszüntetéséhez
(2) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.
26.§
(1) Titkos szavazásról, név szerinti szavazásról a polgármester vagy bármelyik képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(2) Titkos szavazás lebonyolításáról a Pénzügyi, Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Ügyrendi Bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, melyet csatolni kell a képviselő-testület jegyzőkönyvéhez.
(4) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző ABC sorrendű névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
12. A rendelet és a határozat
27.§
(1) Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A Képviselő-testület elhatározhatja rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását, elrendelheti a rendelet-tervezet 8 napra – az önkormányzat honlapján vagy hirdetőjén – közszemlére történő kifüggesztését vagy indokolt esetben – érdemi vita előtti – közmeghallgatásra bocsátását. A tervezettel kapcsolatos észrevételeket a rendelet megalkotása során bírálja el.
(3) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, melyet a képviselő-testület rendelet tárgya szerinti bizottság véleményez.
(4) Önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet közzé kell tenni a könyvtárban és a honlapon.
28.§
(1) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi arab számú sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját.
(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Kondoros Város Önkormányzat Képviselő-testülete sorszám arab számmal/kihirdetés éve arab számmal (kihirdetés hónapja római számmal, napja arab számmal) önkormányzati rendelet
(3) A képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartása az alábbiak szerint történik:
a.) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével,
b.) rendeletek sorszám szerint növekvő sorrendben,
c.) rendeletek betűrendes nyilvántartása
29.§
(1)A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a.) a napirendek meghatározásáról,
b.) ügyrendi kérdésekről, jegyzőkönyv-hitelesítő elfogadásáról
c.) képviselői felvilágosítás kérésről és a kérdésre adott válasz elfogadásáról
(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás idejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(3) A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő arab számozású egyedi sorszámmal kell ellátni.
(4) A határozatok jelölése a következő formában történik:
sorszám arab számmal/elfogadás éve arab számmal (elfogadás hónapja római számmal, napja arab számmal)képviselő-testületi határozat.
(5) A képviselő-testület határozatainak nyilvántartása az alábbiak szerint történik:
a.) határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
b.) határozat-kivonatok sorszám szerint növekvő sorrendben,
c.) határozatok betűrendes nyilvántartása.
13. A jegyzőkönyv
30.§
(1) A képviselő-testület üléséről két eredeti példányban jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
a.) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
b.) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
c.) aláírásokat, dátumot és az önkormányzat hivatalos pecsétjét.
(3) A jegyzőkönyvben – kérésre – rögzíteni kell a kisebbségben maradók véleményét is.
(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
- a meghívót,
- a jelenléti ívet,
- az írásos előterjesztéseket,
- mellékletként a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeleteket.
31.§
(1) A jegyzőkönyv egyik eredeti példányát évente be kell köttetni és a Hivatal titkárságán kell megőrizni. A jegyzőkönyv másolati példányát a Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézményben kell elhelyezni.
(2) A zárt ülések jegyzőkönyvét beköttetni nem szabad, azokat elzárva kell őrizni. A zárt ülés jegyzőkönyvének közérdekű adatot és a közérdekből nyilvános adatot tartalmazó részét közzé kell tenni a határozatokra vonatkozó szabályok szerint.
(3) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekintetni.
(4) A jegyzőkönyv másolatát a hivatal - térítés ellenében - adja ki.
14. Lakossággal való kapcsolattartás, a közmeghallgatás
32.§
(1) A képviselő-testület munkatervében vagy egyedi döntéssel határozza meg azokat a fórumokat (községpolitikai fórum, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2) A fórumok megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdések, javaslatok megválaszolásáról.
(3) Közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás általános jellegét vagy napirendjét.
(4) A közmeghallgatás kihirdetésére, lefolytatására és dokumentálására a képviselő-testület rendes ülése összehívására, lefolytatására és dokumentálására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A kondorosi székhelyű önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottsága ülésein, melyek nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, fő tevékenységi körét a 5. függelék tartalmazza.
IV. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester és a jegyző
15.A polgármester
33.§
(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester minden héten csütörtökön 10.00 órától 12.00 óráig tart fogadónapot, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
(3) A polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslatot a Pénzügyi, Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Ügyrendi Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé.
(4) A polgármester a képviselő-testület ülésén jelenti be szabadságának kivételét, melyről a jegyzőkönyv alapján a jegyző nyilvántartást vezet
16. Az alpolgármester
34.§
(1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(2) Az alpolgármester munkarendje igazodik a polgármester által meghatározott feladathoz, továbbá minden kedden 10.00 órától 12.00 óráig fogadónapot tart a Hivatalban, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
17. A jegyző
35.§
(1) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai körében
a.) előkészíti a képviselő-testület ülése, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b.) ellátja a testület, bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat és
c.) tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(2) A jegyzőt – távolléte esetén – teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.
(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén legfeljebb 6 hónapig a gazdasági osztályvezető látja el a jegyzői feladatokat.
18. Közös Önkormányzati Hivatal
36.§
(1) A képviselő-testület Kardos Községi Önkormányzattal Kondorosi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös hivatalt hoz létre a közöttük létrejött közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló Megállapodás alapján.
(2) A közös önkormányzati hivatal ellátja a társuló önkormányzatok képviselő-testületeinek önkormányzati döntéseivel összefüggő előkészítő és végrehajtási feladatait, az önkormányzatok bizottságai működésének ügyviteli feladatait, döntés előkészítő és végrehajtó munkáját.
(3) A belső szervezeti felépítéséről, munkarendjéről, ügyfélfogadási rendjéről a Kondorosi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.
(4) A közös önkormányzati hivatal feladata – a jogszabályokban meghatározottakon túl - a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének segítése, döntéseinek dokumentálása, ennek keretében a nemzetiségi önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét soron kívül fogadják és részükre a szükséges felvilágosítást, szakmai tájékoztatást és segítséget megadják.
(5) A közös hivatal bevételeiről, kiadásairól, engedélyezett létszámáról, éves költségvetésének teljesítéséről a létrehozó önkormányzatok együttes testületi ülésen döntenek a létrehozó önkormányzatok költségvetési rendeletüket és zárszámadásukat tárgyaló képviselő-testületi üléseik előtt.
V. Fejezet
Az önkormányzat gazdálkodása, ellenőrzése
19. Az önkormányzat költségvetése, ellenőrzés
37.§
(1) Az önkormányzat költségvetését két fordulóban tárgyalja. Az első ülésen a koncepcióról dönt, a második ülésen tárgyal a költségvetési rendeletről.
(2) A Pénzügyi, Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Ügyrendi bizottság előzetesen köteles megtárgyalni a költségvetési koncepciót, a rendelettervezetet, a költségvetés végrehajtásáról szóló negyedéves, féléves, háromnegyed éves beszámolókat, a költségvetés évközi módosítására irányuló előterjesztéseket a vonatkozó rendelettervezetekkel együtt, továbbá mindazon előterjesztéseket, amelyeknek pénzügyi kihatása van.
(3) A zárszámadás rendelettervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben írt szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az önkormányzat költségvetésével kapcsolatos, pénzügyi tárgyú vagy kihatású előterjesztés csak a Pénzügyi, Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Ügyrendi Bizottság véleményével terjeszthető a Képviselő-testület elé.
38.§
(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait önállóan gazdálkodó intézményei, társaságai és a Kondorosi Közös Önkormányzati Hivatal, illetve a hivatal keretein belül részben önállóan gazdálkodó intézményei útján látja el a jogszabályokban előírt kereteken belül.
(2) Az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények finanszírozása a központi pénzkezelési rendszer keretein belül a Kondorosi Közös Önkormányzati Hivatal irányításával történik.
(3) Az intézmények saját bevételeik – költségvetésben nem tervezett – többletét az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben foglaltak szerint használhatja fel.
20. Az önkormányzat vagyona
39.§
(1) Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 32/2012.(XII.21.) önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében - a képviselő-testület döntése alapján - részt vehet különböző vállalkozásokban.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
40.§
(1) A rendelet 2014.december 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2011.(III.25.) önkormányzati rendelet.
