Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 33/2014 (VI.30.) önkormányzati rendelete

33/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

2018.01.01.
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK
33/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6.§- ban kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138.§ (3) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Építményadó
1.§ (1) Nem tartozik ezen alcím hatálya alá az a lakás, amely után a magánszemélyek kommunális adójáról szóló alcím alapján kell helyi adót fizetni.
(2) Az alcím alkalmazása során súlyos mozgáskorlátozott személy: aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény igazolja.
2.§ (1) Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
(2) Az adó mértéke:
a) 1100 Ft/m2/év a b) és c) pont kivételével,
b) 350 Ft/m2/év a magánszemély adóalany 40 m2 alapterületet el nem érő gépjárműtárolója esetén, amennyiben az nem szolgál üzleti célt,
c) 300 Ft/m2/év a vállalkozó adóalany lakása, amennyiben kizárólag lakás céljára szolgál.
3.§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Htv.) 13.§ - ban foglaltakon kívül mentes az adó alól:
a) a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy gépjármű
tárolására használt gépjárműtároló, amennyiben a súlyos mozgáskorlátozott
személy, vagy az őt rendszeresen szállító, vele legalább egy éve közös
háztartásban élő- a Ptk. szerinti – közeli hozzátartozójának, élettársának vagy
szerződés alapján tartásra kötelezett személynek, mint adóalanynak
tulajdonában áll,
b) a szerzői jogdíjas tevékenységet folytató hivatásos művész tulajdonában lévő műterem.
2. Helyi iparűzési adó
4. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a Htv.
szerinti adóalap 2 %-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a Htv. 37.§ (2) bekezdése szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5000 forint.
5. § Mentes az adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a Htv. 39/C.§ (2) bekezdése szerint számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.
3. Idegenforgalmi adó
6.§ Az adó mértéke: személyenként és vendégéjszakánként 400 Ft.
7.§ (1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad. A szálláshelyeken a nyilvántartás céljára vendégkönyv, vagy azzal egyenértékű analitikus nyilvántartás vezetése kötelező. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, útlevelének, vagy személyi igazolványának számát, megérkezésének és távozásának idejét, a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét.
(2) A törvényben meghatározott adómentesség igénybevétele esetén annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell. Munkavégzés miatt igénybevett adómentesség esetén a vendégnyilvántartás mellé csatolni kell a munkáltató cég igazolását, mely tartalmazza a Htv-ben meghatározott adómentesség feltételeit, ennek hiányában az adót meg kell fizetni.
4. Magánszemélyek kommunális adója
8. § Az alcím alkalmazása során:
1. Alapterületet: a Htv. értelmező rendelkezése szerinti alapterület.
2. Nyugdíjas: a saját jogú nyugdíjban, a korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban, az özvegyi nyugdíjban, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, balett művészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, valamint a rehabilitációs ellátásban részesülő személy, amennyiben más rendszeres keresőfoglalkozásból származó jövedelemmel nem rendelkezik.
9. § Az adó évi mértéke lakásonként:
a) a 70 m2 alatti alapterületű lakások esetében 5000 Ft,
b) a 70 m2 –130m2-ig terjedő alapterületű lakások esetében 8000 Ft,
c) 130 m2 vagy azt meghaladó alapterületű lakások esetében 13 000 Ft.
10. § (1) Mentesül az adó megfizetése alól, aki az év első napján jogerős határozat alapján:
a) időskorúak járadékában, vagy
b) rendszeres szociális segélyben, vagy
c) akinek gyermeke rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
(2) Mentes az adó megfizetése alól a kizárólag nyugdíjas tulajdonában levő, vagy kizárólag nyugdíjas által bérelt 30 m2 alatti lakás, amelyben kizárólag a tulajdonos, vagy bérlő, vagy vele együtt más nyugdíjas személy lakik.
(3) Mentesül az adó megfizetése alól:
a) a 70 év feletti, egyedül élő személy a lakcímnyilvántartás szerinti, életvitelszerűen lakhelyéül szolgáló lakása után,
b) az az adóalany, aki a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. 11. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja alapján a vele egy háztartásban élő 3 gyermek után részesül családi pótlékban; vagy nevelőszülőként, vagy hivatásos nevelőszülőként legalább 3 gyermek után részesül családi pótlékban,
c) az az adóalany, aki 25. életévét-, felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében 30. életévét be nem töltött regisztrált munkanélküli, és tanulmányai befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szerzett jogosultságot, az általa bérelt, részben vagy egészben, tulajdonában, haszonélvezetében lévő lakás után, feltéve, ha a lakást egyedül használja.
11. § A 10.§ alapján megállapított adóból 50% adókedvezmény illeti meg a komfort
nélküli lakás után az adóalanyt.
12. § (1) Az adómentesség és az adókedvezmény több lakástulajdon, bérlemény,
haszonélvezeti jog esetében egyetlen lakás után sem illeti meg az adóalanyt.
(2) Az adómentesség vagy kedvezmény nem illeti meg azt az adóalanyt, aki az
adóköteles lakást hasznosítja.
13. § Az adómentességet és az adókedvezményt az arra való jogosultság megnyíltát követő évtől kell engedélyezni, vagy a megszűnését követő évtől kell megszüntetni.
14. § (1) Az adókedvezmény vagy mentesség megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani.
(2) Az adótartozás, bírság, késedelmi pótlék mérséklésére vagy elengedésére irányuló eljárás során a döntés meghozatala előtt környezettanulmányt kell készíteni.
5. Telekadó
15.§ Az alcím alkalmazása során:
1. Telek a Htv. 52.§ 16. pontjában meghatározott földterület.
2. Épület a Htv. 52.§ 5-6. pontjában meghatározott épület vagy épületrész.
3. Kommunális beruházás a Htv. 52.§ 18. pontjában meghatározott beruházás
4. Főépítmény az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott főépítmény.
16. § (1) Az adó alapja a telek négyzetméterben számított hasznos alapterülete
(2) Az adó mértéke:
a) épülettel be nem épített belterületi telek esetében:
aa) I. övezet 300 Ft/m2/év,
ab) II. övezet 200 Ft/m2/év,
ac) III. övezet 20 Ft/m2/év,
b) épülettel beépített belterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
c) külterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
d) épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó – jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított – védő (biztonsági) terület esetében 0 Ft/m2/év,
e) a HÉSZ szerinti közpark és zöldterület besorolású telek esetében 0 Ft/m2/év,
f) az igazoltan tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló, 1 hektár feletti alapterületű, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során:
a) I. övezet: belváros,
b) II. övezet: gazdasági terület,
c) III. övezet: az I.-II. övezetbe nem tartozó egyéb terület.
(4) Az övezeti lehatárolást a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
17. § (1) A Htv. 19. §-ában szabályozott mentességeken felül mentes az adó alól a 700 m2-t meg nem haladó alapterületű belterületi telek.
(2) Mentes az adó megfizetése alól a belterületi lakótelekkel rendelkező magánszemély adóalany, ha azt lakóépülettel beépíti, a jogerős építési engedély kiadásának évétől a jogerős használatbavételi engedély megszerzéséig, vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítvány kiállításának (továbbiakban együtt: jogerős használatbavételi engedély) időpontjáig. A mentesség legfeljebb 3 naptári évi időtartamra illeti meg az adóalanyt. A mentesség feltételeinek nem teljesülése esetén az adót visszamenőlegesen meg kell fizetni.
(3) Mentes az adó alól a belterületi lakótelekkel rendelkező magánszemély adóalany építési tilalom alatt álló telkének teljes területe – vállalkozó üzleti célra szolgáló telke kivételével – a tilalom megszűnése évének december 31. napjáig.
(4) A rendelet hatálybalépését követően beépített építési telek esetén a rendelet 16.§ (2) bekezdés b) pontja szerint 0 Ft-os adómérték csak akkor alkalmazható, ha Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló önkormányzati rendelete (továbbiakban: Helyi Építési Szabályzat) szerinti megengedett legnagyobb beépíthetőség legalább 30 %-ban teljesült. A kedvezmény csak az övezeti előírásokban szereplő funkciónak megfelelően épült főépítmény megléte esetén, a jogerős használatbavételi engedélyt követő évtől alkalmazható.
5. Az a telek, amelyen a rajta található építmény részben elbontásra kerül és ezáltal a beépítettség mértéke a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségének 30 %-a alá csökken, a bontást követő félév első napjától adókötelessé válik.
6. Azt a magánszemély adóalanyt, aki az adóévet megelőző évben önkormányzat által szervezett vagy lakossági önerős kommunális közműberuházáshoz hozzájárulást, befizetést teljesített, úgy kérelemre a hozzájárulás, befizetés évét követő legfeljebb három évre adómentesség illeti meg.
(7) Mentes a telekadó alól:
a) a Helyi Építési Szabályzat szerint beépítésre szánt területen lévő telek, melynek geometriai alakja épület elhelyezését nem teszi lehetővé,
b) az a telek, melynek közterülettel vagy magánúttal közös határvonala az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján a 3,00 métert nem éri el,
c) az a telek, melynek területét közművezeték vagy közműtárgy védőtávolsága oly módon érinti, hogy arra épület nem helyezhető el.
(8) Beépítettnek minősülő és beépítetlen telek összevonása esetén az újonnan létrejött telek csak abban az esetben minősül adómentesnek, ha a beépítettség mértéke tekintetében a Helyi Építési Szabályzat szerinti megengedett, legnagyobb beépíthetőség legalább 30 %-ban teljesül.
18. § (1) A rendelet 2014.szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
1. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 47/2010. (XII.17.) önkormányzati rendelete
2. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az
építményadóról szóló 42/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelete;
3. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról szóló 43/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelete;
4. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelete;
5. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 25/2012. (V.31.) önkormányzati rendelete;
6. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 47/2010. (XII.17.) önkormányzati rendeletét módosító 61/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete;
7. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2011. (XII.16.) önkormányzati rendeletét módosító 2/2012.(I.27.), 60/2012. (XI.30.) Ör. és 36/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete.

Porga Gyula s.k.
Polgármester

Dr. Mohos Gábor s.k.
jegyző
A rendelet kihirdetésének napja: 2014. június 30.
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK
a 34/2015.(X.29.) Ör-rel módosított
33/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6.§- ban kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138.§ (3) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Építményadó
1.§ (1) 1
(2) Az alcím alkalmazása során súlyos mozgáskorlátozott személy: aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény igazolja.
2.§ (1) Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
(2) Az adó mértéke:
a) 1100 Ft/m2/év a b) és c) pont kivételével,
b) 350 Ft/m2/év a magánszemély adóalany 40 m2 alapterületet el nem érő gépjárműtárolója esetén, amennyiben az nem szolgál üzleti célt,
c) 300 Ft/m2/év a vállalkozó adóalany lakása, amennyiben kizárólag lakás céljára szolgál.
3.§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Htv.) 13.§ - ban foglaltakon kívül mentes az adó alól:
a) a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy gépjármű
tárolására használt gépjárműtároló, amennyiben a súlyos mozgáskorlátozott
személy, vagy az őt rendszeresen szállító, vele legalább egy éve közös
háztartásban élő- a Ptk. szerinti – közeli hozzátartozójának, élettársának vagy
szerződés alapján tartásra kötelezett személynek, mint adóalanynak
tulajdonában áll,
b) a szerzői jogdíjas tevékenységet folytató hivatásos művész tulajdonában lévő műterem.
c) 2 Mentes az építményadó alól az a lakás, amely után a magánszemélyek
kommunális adójáról szóló alcím alapján kell helyi adót fizetni.
2. Helyi iparűzési adó
4. § 3 Az alcím alkalmazása során: háziorvos, védőnő vállalkozó a Htv. értelmező rendelkezése szerinti háziorvos, védőnő vállalkozó.
4/A.§4 (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a
Htv. szerinti adóalap 2 %-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a
Htv. 37.§ (2) bekezdése szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként
5000 forint.
5. § (1) Mentes az adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a Htv. 39/C.§ (2) bekezdése szerint számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.
(2)5 Mentes az adó megfizetése alól az a háziorvos, védőnő vállalkozó, vagy vállalkozás akinek, vagy amelynek vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.
3. Idegenforgalmi adó
6.§ Az adó mértéke: személyenként és vendégéjszakánként 400 Ft.
7.§ (1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad. A szálláshelyeken a nyilvántartás céljára vendégkönyv, vagy azzal egyenértékű analitikus nyilvántartás vezetése kötelező. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, útlevelének, vagy személyi igazolványának számát, megérkezésének és távozásának idejét, a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét.
(2) A törvényben meghatározott adómentesség igénybevétele esetén annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell. Munkavégzés miatt igénybevett adómentesség esetén a vendégnyilvántartás mellé csatolni kell a munkáltató cég igazolását, mely tartalmazza a Htv-ben meghatározott adómentesség feltételeit, ennek hiányában az adót meg kell fizetni.
4. Magánszemélyek kommunális adója
8. § Az alcím alkalmazása során:
1. Alapterületet: a Htv. értelmező rendelkezése szerinti alapterület.
2. Nyugdíjas: a saját jogú nyugdíjban, a korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban, az özvegyi nyugdíjban, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, balett művészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, valamint a rehabilitációs ellátásban részesülő személy, amennyiben más rendszeres keresőfoglalkozásból származó jövedelemmel nem rendelkezik.
9. § Az adó évi mértéke lakásonként:
a) a 70 m2 alatti alapterületű lakások esetében 5000 Ft,
b) a 70 m2 –130m2-ig terjedő alapterületű lakások esetében 8000 Ft,
c) 130 m2 vagy azt meghaladó alapterületű lakások esetében 13 000 Ft.
10. § (1) Mentesül az adó megfizetése alól, aki az év első napján jogerős határozat alapján:
a) időskorúak járadékában, vagy
b)6 az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, vagy
c) akinek gyermeke rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
(2) Mentes az adó megfizetése alól a kizárólag nyugdíjas tulajdonában levő, vagy kizárólag nyugdíjas által bérelt 30 m2 alatti lakás, amelyben kizárólag a tulajdonos, vagy bérlő, vagy vele együtt más nyugdíjas személy lakik.
(2a)7 Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól az a telek, amely után a telekadóról szóló alcím alapján kell helyi adót fizetni.
(3) Mentesül az adó megfizetése alól:
a) a 70 év feletti, egyedül élő személy a lakcímnyilvántartás szerinti, életvitelszerűen lakhelyéül szolgáló lakása után,
b) az az adóalany, aki a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. 11. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja alapján a vele egy háztartásban élő 3 gyermek után részesül családi pótlékban; vagy nevelőszülőként, vagy hivatásos nevelőszülőként legalább 3 gyermek után részesül családi pótlékban,
c) az az adóalany, aki 25. életévét-, felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében 30. életévét be nem töltött regisztrált munkanélküli, és tanulmányai befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szerzett jogosultságot, az általa bérelt, részben vagy egészben, tulajdonában, haszonélvezetében lévő lakás után, feltéve, ha a lakást egyedül használja.
11. § A 10.§ alapján megállapított adóból 50% adókedvezmény illeti meg a komfort
nélküli lakás után az adóalanyt.
12. § (1) Az adómentesség és az adókedvezmény több lakástulajdon, bérlemény,
haszonélvezeti jog esetében egyetlen lakás után sem illeti meg az adóalanyt.
(2) Az adómentesség vagy kedvezmény nem illeti meg azt az adóalanyt, aki az
adóköteles lakást hasznosítja.
13. § Az adómentességet és az adókedvezményt az arra való jogosultság megnyíltát követő évtől kell engedélyezni, vagy a megszűnését követő évtől kell megszüntetni.
14. § (1) Az adókedvezmény vagy mentesség megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani.
(2) 8
5. Telekadó
15.§ Az alcím alkalmazása során:
1. Telek a Htv. 52.§ 16. pontjában meghatározott földterület.
2. Épület a Htv. 52.§ 5-6. pontjában meghatározott épület vagy épületrész.
3. Kommunális beruházás a Htv. 52.§ 18. pontjában meghatározott beruházás
4. Főépítmény az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott főépítmény.
5.9 Igazoltan tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll az 1 hektár feletti alapterületű, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett terület, ha ezt az adózó haszonbérleti szerződéssel, vagy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiállított igazolással igazolja.
16. § (1)10 Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.
(2) Az adó mértéke:
a) épülettel be nem épített belterületi telek esetében:
aa) I. övezet 300 Ft/m2/év,
ab)11 II. övezet 180,-Ft/m2/év,
ac) III. övezet 20 Ft/m2/év,
b) épülettel beépített belterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
c) külterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
d) 12 épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) terület és véderdő esetében 0 Ft/m2/év,
e) a HÉSZ szerinti közpark és zöldterület besorolású telek esetében 0 Ft/m2/év,
f) az igazoltan tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló, 1 hektár feletti alapterületű, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
g) 13 magánút esetében 0 Ft/m2/év,
h) 14 a 700 m2-t meg nem haladó alapterületű belterületi telek esetében 0 Ft/m2/év.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során:
a) I. övezet: belváros,
b) II. övezet: gazdasági terület,
c) III. övezet: az I.-II. övezetbe nem tartozó egyéb terület.
(4) Az övezeti lehatárolást a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
17. § (1) 15 Mentes a magánszemély tulajdonában lévő -vállalkozó üzleti célra szolgáló telke kivételével- 700 m2-t meghaladó, de 1 hektárt nem meghaladó alapterületű belterületi telek.
(2) Mentes az adó megfizetése alól a belterületi lakótelekkel rendelkező magánszemély adóalany, ha azt lakóépülettel beépíti, a jogerős építési engedély kiadásának évétől a jogerős használatbavételi engedély megszerzéséig, vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítvány kiállításának (továbbiakban együtt: jogerős használatbavételi engedély) időpontjáig. A mentesség legfeljebb 3 naptári évi időtartamra illeti meg az adóalanyt. A mentesség feltételeinek nem teljesülése esetén az adót visszamenőlegesen meg kell fizetni.
(3) Mentes az adó alól a belterületi lakótelekkel rendelkező magánszemély adóalany építési tilalom alatt álló telkének teljes területe – vállalkozó üzleti célra szolgáló telke kivételével – a tilalom megszűnése évének december 31. napjáig.
(4) A rendelet hatálybalépését követően beépített építési telek esetén a rendelet 16.§ (2) bekezdés b) pontja szerint 0 Ft-os adómérték csak akkor alkalmazható, ha Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló önkormányzati rendelete (továbbiakban: Helyi Építési Szabályzat) szerinti megengedett legnagyobb beépíthetőség legalább 30 %-ban teljesült. A kedvezmény csak az övezeti előírásokban szereplő funkciónak megfelelően épült főépítmény megléte esetén, a jogerős használatbavételi engedélyt követő évtől alkalmazható.
5. Az a telek, amelyen a rajta található építmény részben elbontásra kerül és ezáltal a beépítettség mértéke a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségének 30 %-a alá csökken, a bontást követő félév első napjától adókötelessé válik.
6. Azt a magánszemély adóalanyt, aki az adóévet megelőző évben önkormányzat által szervezett vagy lakossági önerős kommunális közműberuházáshoz hozzájárulást, befizetést teljesített, úgy kérelemre a hozzájárulás, befizetés évét követő legfeljebb három évre adómentesség illeti meg.
(7) Mentes a telekadó alól:
a) a Helyi Építési Szabályzat szerint beépítésre szánt területen lévő telek, melynek geometriai alakja épület elhelyezését nem teszi lehetővé,
b) az a telek, melynek közterülettel vagy magánúttal közös határvonala az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján a 3,00 métert nem éri el,
c) az a telek, melynek területét közművezeték vagy közműtárgy védőtávolsága oly módon érinti, hogy arra épület nem helyezhető el.
(8) Beépítettnek minősülő és beépítetlen telek összevonása esetén az újonnan létrejött telek csak abban az esetben minősül adómentesnek, ha a beépítettség mértéke tekintetében a Helyi Építési Szabályzat szerinti megengedett, legnagyobb beépíthetőség legalább 30 %-ban teljesül.
18. § (1) A rendelet 2014.szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
1. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 47/2010. (XII.17.) önkormányzati rendelete
2. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az
építményadóról szóló 42/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelete;
3. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról szóló 43/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelete;
4. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelete;
5. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 25/2012. (V.31.) önkormányzati rendelete;
6. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 47/2010. (XII.17.) önkormányzati rendeletét módosító 61/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete;
7. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2011. (XII.16.) önkormányzati rendeletét módosító 2/2012.(I.27.), 60/2012. (XI.30.) Ör. és 36/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete.
19.§ 16 (1) A Ör.5. §(2) bekezdésben meghatározott adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
A kedvezményezett az adómentesség következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.
A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.
A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

Porga Gyula s.k.
Polgármester

Dr. Mohos Gábor s.k.
jegyző
A rendelet kihirdetésének napja: 2014. június 30.
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK
a 34/2015.(X.29.)és a 31/2016. (VI.29.) Ör-rel módosított
33/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6.§- ban kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138.§ (3) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Építményadó
1.§ (1) 17
(2) Az alcím alkalmazása során súlyos mozgáskorlátozott személy: aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény igazolja.
2.§ (1) Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
(2) Az adó mértéke:
a) 1100 Ft/m2/év a b) és c) pont kivételével,
b) 350 Ft/m2/év a magánszemély adóalany 40 m2 alapterületet el nem érő gépjárműtárolója esetén, amennyiben az nem szolgál üzleti célt,
c) 300 Ft/m2/év a vállalkozó adóalany lakása, amennyiben kizárólag lakás céljára szolgál.
3.§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Htv.) 13.§ - ban foglaltakon kívül mentes az adó alól:
a) a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy gépjármű
tárolására használt gépjárműtároló, amennyiben a súlyos mozgáskorlátozott
személy, vagy az őt rendszeresen szállító, vele legalább egy éve közös
háztartásban élő- a Ptk. szerinti – közeli hozzátartozójának, élettársának vagy
szerződés alapján tartásra kötelezett személynek, mint adóalanynak
tulajdonában áll,
b) a szerzői jogdíjas tevékenységet folytató hivatásos művész tulajdonában lévő műterem.
c) 18 Mentes az építményadó alól az a lakás, amely után a magánszemélyek
kommunális adójáról szóló alcím alapján kell helyi adót fizetni.
2. Helyi iparűzési adó
4. § 19 Az alcím alkalmazása során: háziorvos, védőnő vállalkozó a Htv. értelmező rendelkezése szerinti háziorvos, védőnő vállalkozó.
4/A.§20 (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a
Htv. szerinti adóalap 2 %-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a
Htv. 37.§ (2) bekezdése szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként
5000 forint.
5. § (1) Mentes az adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a Htv. 39/C.§ (2) bekezdése szerint számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.
(2)21 Mentes az adó megfizetése alól az a háziorvos, védőnő vállalkozó, vagy vállalkozás akinek, vagy amelynek vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.
3. Idegenforgalmi adó
6.§ Az adó mértéke: személyenként és vendégéjszakánként 400 Ft.
7.§ (1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad. A szálláshelyeken a nyilvántartás céljára vendégkönyv, vagy azzal egyenértékű analitikus nyilvántartás vezetése kötelező. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, útlevelének, vagy személyi igazolványának számát, megérkezésének és távozásának idejét, a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét.
(2) A törvényben meghatározott adómentesség igénybevétele esetén annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell. Munkavégzés miatt igénybevett adómentesség esetén a vendégnyilvántartás mellé csatolni kell a munkáltató cég igazolását, mely tartalmazza a Htv-ben meghatározott adómentesség feltételeit, ennek hiányában az adót meg kell fizetni.
4. Magánszemélyek kommunális adója
8. § Az alcím alkalmazása során:
1. Alapterületet: a Htv. értelmező rendelkezése szerinti alapterület.
2. Nyugdíjas: a saját jogú nyugdíjban, a korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban, az özvegyi nyugdíjban, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, balett művészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, valamint a rehabilitációs ellátásban részesülő személy, amennyiben más rendszeres keresőfoglalkozásból származó jövedelemmel nem rendelkezik.
9. § Az adó évi mértéke lakásonként:
a) a 70 m2 alatti alapterületű lakások esetében 5000 Ft,
b) a 70 m2 –130m2-ig terjedő alapterületű lakások esetében 8000 Ft,
c) 130 m2 vagy azt meghaladó alapterületű lakások esetében 13 000 Ft.
10. § (1) Mentesül az adó megfizetése alól, aki az év első napján jogerős határozat alapján:
a) időskorúak járadékában, vagy
b)22 az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, vagy
c) akinek gyermeke rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
(2) Mentes az adó megfizetése alól a kizárólag nyugdíjas tulajdonában levő, vagy kizárólag nyugdíjas által bérelt 30 m2 alatti lakás, amelyben kizárólag a tulajdonos, vagy bérlő, vagy vele együtt más nyugdíjas személy lakik.
(2a)23 Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól az a telek, amely után a telekadóról szóló alcím alapján kell helyi adót fizetni.
(3) Mentesül az adó megfizetése alól:
a) a 70 év feletti, egyedül élő személy a lakcímnyilvántartás szerinti, életvitelszerűen lakhelyéül szolgáló lakása után,
b) az az adóalany, aki a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. 11. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja alapján a vele egy háztartásban élő 3 gyermek után részesül családi pótlékban; vagy nevelőszülőként, vagy hivatásos nevelőszülőként legalább 3 gyermek után részesül családi pótlékban,
c)24 az az adóalany, aki 25. életévét-, felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében 30. életévét be nem töltött álláskeresési járadékra jogosult, és tanulmányai befejezését követően álláskeresési járadékra nem szerzett jogosultságot, az általa bérelt, részben vagy egészben, tulajdonában, haszonélvezetében lévő lakás után, feltéve, ha a lakást egyedül használja.”
11. § A 10.§ alapján megállapított adóból 50% adókedvezmény illeti meg a komfort
nélküli lakás után az adóalanyt.
12. § (1) Az adómentesség és az adókedvezmény több lakástulajdon, bérlemény,
haszonélvezeti jog esetében egyetlen lakás után sem illeti meg az adóalanyt.
(2) Az adómentesség vagy kedvezmény nem illeti meg azt az adóalanyt, aki az
adóköteles lakást hasznosítja.
13. § Az adómentességet és az adókedvezményt az arra való jogosultság megnyíltát követő évtől kell engedélyezni, vagy a megszűnését követő évtől kell megszüntetni.
14. § (1) Az adókedvezmény vagy mentesség megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani.
(2) 25
5. Telekadó
15.§ Az alcím alkalmazása során:
1. Telek a Htv. 52.§ 16. pontjában meghatározott földterület.
2. Épület a Htv. 52.§ 5-6. pontjában meghatározott épület vagy épületrész.
3. Kommunális beruházás a Htv. 52.§ 18. pontjában meghatározott beruházás
4. Főépítmény az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott főépítmény.
5.26 Igazoltan tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll az 1 hektár feletti alapterületű, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett terület, ha ezt az adózó haszonbérleti szerződéssel, vagy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiállított igazolással igazolja.
16. § (1)27 Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.
(2) Az adó mértéke:
a) épülettel be nem épített belterületi telek esetében:
aa) I. övezet 300 Ft/m2/év,
ab)28 II. övezet 180,-Ft/m2/év,
ac) III. övezet 20 Ft/m2/év,
b) épülettel beépített belterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
c) külterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
d) 29 épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) terület és véderdő esetében 0 Ft/m2/év,
e) a HÉSZ szerinti közpark és zöldterület besorolású telek esetében 0 Ft/m2/év,
f) az igazoltan tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló, 1 hektár feletti alapterületű, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
g) 30 magánút esetében 0 Ft/m2/év,
h) 31 a 700 m2-t meg nem haladó alapterületű belterületi telek esetében 0 Ft/m2/év.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során:
a) I. övezet: belváros,
b) II. övezet: gazdasági terület,
c) III. övezet: az I.-II. övezetbe nem tartozó egyéb terület.
(4) Az övezeti lehatárolást a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
17. § (1) 32 Mentes a magánszemély tulajdonában lévő -vállalkozó üzleti célra szolgáló telke kivételével- 700 m2-t meghaladó, de 1 hektárt nem meghaladó alapterületű belterületi telek.
(2) Mentes az adó megfizetése alól a belterületi lakótelekkel rendelkező magánszemély adóalany, ha azt lakóépülettel beépíti, a jogerős építési engedély kiadásának évétől a jogerős használatbavételi engedély megszerzéséig, vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítvány kiállításának (továbbiakban együtt: jogerős használatbavételi engedély) időpontjáig. A mentesség legfeljebb 3 naptári évi időtartamra illeti meg az adóalanyt. A mentesség feltételeinek nem teljesülése esetén az adót visszamenőlegesen meg kell fizetni.
(3) Mentes az adó alól a belterületi lakótelekkel rendelkező magánszemély adóalany építési tilalom alatt álló telkének teljes területe – vállalkozó üzleti célra szolgáló telke kivételével – a tilalom megszűnése évének december 31. napjáig.
(4) A rendelet hatálybalépését követően beépített építési telek esetén a rendelet 16.§ (2) bekezdés b) pontja szerint 0 Ft-os adómérték csak akkor alkalmazható, ha Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló önkormányzati rendelete (továbbiakban: Helyi Építési Szabályzat) szerinti megengedett legnagyobb beépíthetőség legalább 30 %-ban teljesült. A kedvezmény csak az övezeti előírásokban szereplő funkciónak megfelelően épült főépítmény megléte esetén, a jogerős használatbavételi engedélyt követő évtől alkalmazható.
5. Az a telek, amelyen a rajta található építmény részben elbontásra kerül és ezáltal a beépítettség mértéke a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségének 30 %-a alá csökken, a bontást követő félév első napjától adókötelessé válik.
6. Azt a magánszemély adóalanyt, aki az adóévet megelőző évben önkormányzat által szervezett vagy lakossági önerős kommunális közműberuházáshoz hozzájárulást, befizetést teljesített, úgy kérelemre a hozzájárulás, befizetés évét követő legfeljebb három évre adómentesség illeti meg.
(7) Mentes a telekadó alól:
a) a Helyi Építési Szabályzat szerint beépítésre szánt területen lévő telek, melynek geometriai alakja épület elhelyezését nem teszi lehetővé,
b) az a telek, melynek közterülettel vagy magánúttal közös határvonala az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján a 3,00 métert nem éri el,
c) az a telek, melynek területét közművezeték vagy közműtárgy védőtávolsága oly módon érinti, hogy arra épület nem helyezhető el.
(8) Beépítettnek minősülő és beépítetlen telek összevonása esetén az újonnan létrejött telek csak abban az esetben minősül adómentesnek, ha a beépítettség mértéke tekintetében a Helyi Építési Szabályzat szerinti megengedett, legnagyobb beépíthetőség legalább 30 %-ban teljesül.
18. § (1) A rendelet 2014.szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
1. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 47/2010. (XII.17.) önkormányzati rendelete
2. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az
építményadóról szóló 42/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelete;
3. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról szóló 43/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelete;
4. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelete;
5. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 25/2012. (V.31.) önkormányzati rendelete;
6. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 47/2010. (XII.17.) önkormányzati rendeletét módosító 61/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete;
7. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2011. (XII.16.) önkormányzati rendeletét módosító 2/2012.(I.27.), 60/2012. (XI.30.) Ör. és 36/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete.
19.§ 33 (1) A Ör.5. §(2) bekezdésben meghatározott adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
A kedvezményezett az adómentesség következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.
A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.
A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
(2)34 Támogatást nyújtó a 2. mellékletében foglalt tartalommal írásban tájékoztatja a vállalkozást a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül.”

Porga Gyula s.k.
Polgármester

Dr. Mohos Gábor s.k.
jegyző
A rendelet kihirdetésének napja: 2014. június 30.
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK
a 34/2015.(X.29.), a 31/2016. (VI.29.) és a 39/2016.(X.27.) Ör-rel módosított
33/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6.§- ban kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138.§ (3) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Építményadó
1.§ (1) 35
(2) Az alcím alkalmazása során súlyos mozgáskorlátozott személy: aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény igazolja.
2.§ (1) Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
(2) Az adó mértéke:
a) 1100 Ft/m2/év a b) és c) pont kivételével,
b)36 350 Ft/m2/év a magánszemély adóalany 40 m2 alapterületet el nem érő gépjárműtárolója (ide értve a teremgarázst és mélygarázst) esetén, amennyiben az nem szolgál üzleti célt,
c) 300 Ft/m2/év a vállalkozó adóalany lakása, amennyiben kizárólag lakás céljára szolgál.
3.§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Htv.) 13.§ - ban foglaltakon kívül mentes az adó alól:
a) a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy gépjármű
tárolására használt gépjárműtároló, amennyiben a súlyos mozgáskorlátozott
személy, vagy az őt rendszeresen szállító, vele legalább egy éve közös
háztartásban élő- a Ptk. szerinti – közeli hozzátartozójának, élettársának vagy
szerződés alapján tartásra kötelezett személynek, mint adóalanynak
tulajdonában áll,
b) a szerzői jogdíjas tevékenységet folytató hivatásos művész tulajdonában lévő műterem.
c) 37 Mentes az építményadó alól az a lakás, amely után a magánszemélyek
kommunális adójáról szóló alcím alapján kell helyi adót fizetni.
2. Helyi iparűzési adó
4. § 38 Az alcím alkalmazása során: háziorvos, védőnő vállalkozó a Htv. értelmező rendelkezése szerinti háziorvos, védőnő vállalkozó.
4/A.§39 (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a
Htv. szerinti adóalap 2 %-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a
Htv. 37.§ (2) bekezdése szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként
5000 forint.
5. § (1) Mentes az adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a Htv. 39/C.§ (2) bekezdése szerint számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.
(2)40 Mentes az adó megfizetése alól az a háziorvos, védőnő vállalkozó, vagy vállalkozás akinek, vagy amelynek vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.
3. Idegenforgalmi adó
6.§ Az adó mértéke: személyenként és vendégéjszakánként 400 Ft.
7.§ (1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad. A szálláshelyeken a nyilvántartás céljára vendégkönyv, vagy azzal egyenértékű analitikus nyilvántartás vezetése kötelező. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, útlevelének, vagy személyi igazolványának számát, megérkezésének és távozásának idejét, a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét.
(2) A törvényben meghatározott adómentesség igénybevétele esetén annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell. Munkavégzés miatt igénybevett adómentesség esetén a vendégnyilvántartás mellé csatolni kell a munkáltató cég igazolását, mely tartalmazza a Htv-ben meghatározott adómentesség feltételeit, ennek hiányában az adót meg kell fizetni.
4. Magánszemélyek kommunális adója
8. § Az alcím alkalmazása során:
1. Alapterületet: a Htv. értelmező rendelkezése szerinti alapterület.
2. Nyugdíjas: a saját jogú nyugdíjban, a korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban, az özvegyi nyugdíjban, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, balett művészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, valamint a rehabilitációs ellátásban részesülő személy, amennyiben más rendszeres keresőfoglalkozásból származó jövedelemmel nem rendelkezik.
9. §41 Az adó évi mértéke lakásonként:
a) a 30 m2 és az azt el nem érő alapterületű lakások esetében 0,-Ft
b) a 30 m2-t meghaladó, de 70 m2-t el nem érő alapterületű lakások esetében 5.000,-Ft
c) a 70 m2 és az azt meghaladó, de a 150 m2-t el nem érő alapterületű lakások esetében 8.000,-Ft
d) 150 m2 és azt meghaladó alapterületű lakások esetében 20.000,-Ft.
10. § (1) Mentesül az adó megfizetése alól, aki az év első napján jogerős határozat alapján:
a) időskorúak járadékában, vagy
b)42 az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, vagy
c) akinek gyermeke rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
(2)43
(2a)44 Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól az a telek, amely után a telekadóról szóló alcím alapján kell helyi adót fizetni.
(3) Mentesül az adó megfizetése alól:
a) a 70 év feletti, egyedül élő személy a lakcímnyilvántartás szerinti, életvitelszerűen lakhelyéül szolgáló lakása után,
b) az az adóalany, aki a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. 11. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja alapján a vele egy háztartásban élő 3 gyermek után részesül családi pótlékban; vagy nevelőszülőként, vagy hivatásos nevelőszülőként legalább 3 gyermek után részesül családi pótlékban,
c)45 az az adóalany, aki 25. életévét-, felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében 30. életévét be nem töltött álláskeresési járadékra jogosult, és tanulmányai befejezését követően álláskeresési járadékra nem szerzett jogosultságot, az általa bérelt, részben vagy egészben, tulajdonában, haszonélvezetében lévő lakás után, feltéve, ha a lakást egyedül használja.”
11. §46 A 9.§ alapján megállapított adóból 50% adókedvezmény illeti meg a komfort
nélküli lakás után az adóalanyt.
12. § (1) Az adómentesség és az adókedvezmény több lakástulajdon, bérlemény,
haszonélvezeti jog esetében egyetlen lakás után sem illeti meg az adóalanyt.
(2) Az adómentesség vagy kedvezmény nem illeti meg azt az adóalanyt, aki az
adóköteles lakást hasznosítja.
13. § Az adómentességet és az adókedvezményt az arra való jogosultság megnyíltát követő évtől kell engedélyezni, vagy a megszűnését követő évtől kell megszüntetni.
14. § (1) Az adókedvezmény vagy mentesség megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani.
(2) 47
5. Telekadó
15.§ Az alcím alkalmazása során:
1. Telek a Htv. 52.§ 16. pontjában meghatározott földterület.
2. Épület a Htv. 52.§ 5-6. pontjában meghatározott épület vagy épületrész.
3. Kommunális beruházás a Htv. 52.§ 18. pontjában meghatározott beruházás
4. Főépítmény az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott főépítmény.
5.48 Igazoltan tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll az 1 hektár feletti alapterületű, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett terület, ha ezt az adózó haszonbérleti szerződéssel, vagy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiállított igazolással igazolja.
16. § (1)49 Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.
(2) Az adó mértéke:
a) épülettel be nem épített belterületi telek esetében:
aa) I. övezet 300 Ft/m2/év,
ab)50 II. övezet 180,-Ft/m2/év,
ac) III. övezet 20 Ft/m2/év,
b) épülettel beépített belterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
c) külterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
d) 51 épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) terület és véderdő esetében 0 Ft/m2/év,
e) a HÉSZ szerinti közpark és zöldterület besorolású telek esetében 0 Ft/m2/év,
f) az igazoltan tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló, 1 hektár feletti alapterületű, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
g) 52 magánút esetében 0 Ft/m2/év,
h) 53 a 700 m2-t meg nem haladó alapterületű belterületi telek esetében 0 Ft/m2/év.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során:
a) I. övezet: belváros,
b) II. övezet: gazdasági terület,
c) III. övezet: az I.-II. övezetbe nem tartozó egyéb terület.
(4) Az övezeti lehatárolást a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
17. § (1) 54 ,55 Mentes a magánszemély adóalany – vállalkozó üzleti célra szolgáló telke kivételével – 700 m2-t meghaladó, de 1 hektárt nem meghaladó alapterületű belterületi telke feltéve, hogy az adótárgy egésze nem vállalkozás üzleti céljára szolgál.
(2) Mentes az adó megfizetése alól a belterületi lakótelekkel rendelkező magánszemély adóalany, ha azt lakóépülettel beépíti, a jogerős építési engedély kiadásának évétől a jogerős használatbavételi engedély megszerzéséig, vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítvány kiállításának (továbbiakban együtt: jogerős használatbavételi engedély) időpontjáig. A mentesség legfeljebb 3 naptári évi időtartamra illeti meg az adóalanyt. A mentesség feltételeinek nem teljesülése esetén az adót visszamenőlegesen meg kell fizetni.
(3) Mentes az adó alól a belterületi lakótelekkel rendelkező magánszemély adóalany építési tilalom alatt álló telkének teljes területe – vállalkozó üzleti célra szolgáló telke kivételével – a tilalom megszűnése évének december 31. napjáig.
(4) A rendelet hatálybalépését követően beépített építési telek esetén a rendelet 16.§ (2) bekezdés b) pontja szerint 0 Ft-os adómérték csak akkor alkalmazható, ha Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló önkormányzati rendelete (továbbiakban: Helyi Építési Szabályzat) szerinti megengedett legnagyobb beépíthetőség legalább 30 %-ban teljesült. A kedvezmény csak az övezeti előírásokban szereplő funkciónak megfelelően épült főépítmény megléte esetén, a jogerős használatbavételi engedélyt követő évtől alkalmazható.
5. Az a telek, amelyen a rajta található építmény részben elbontásra kerül és ezáltal a beépítettség mértéke a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségének 30 %-a alá csökken, a bontást követő félév első napjától adókötelessé válik.
6. Azt a magánszemély adóalanyt, aki az adóévet megelőző évben önkormányzat által szervezett vagy lakossági önerős kommunális közműberuházáshoz hozzájárulást, befizetést teljesített, úgy kérelemre a hozzájárulás, befizetés évét követő legfeljebb három évre adómentesség illeti meg.
(7) Mentes a telekadó alól:
a) a Helyi Építési Szabályzat szerint beépítésre szánt területen lévő telek, melynek geometriai alakja épület elhelyezését nem teszi lehetővé,
b) az a telek, melynek közterülettel vagy magánúttal közös határvonala az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján a 3,00 métert nem éri el,
c) az a telek, melynek területét közművezeték vagy közműtárgy védőtávolsága oly módon érinti, hogy arra épület nem helyezhető el.
(8) Beépítettnek minősülő és beépítetlen telek összevonása esetén az újonnan létrejött telek csak abban az esetben minősül adómentesnek, ha a beépítettség mértéke tekintetében a Helyi Építési Szabályzat szerinti megengedett, legnagyobb beépíthetőség legalább 30 %-ban teljesül.
18. § (1) A rendelet 2014.szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
1. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 47/2010. (XII.17.) önkormányzati rendelete
2. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az
építményadóról szóló 42/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelete;
3. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról szóló 43/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelete;
4. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelete;
5. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 25/2012. (V.31.) önkormányzati rendelete;
6. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 47/2010. (XII.17.) önkormányzati rendeletét módosító 61/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete;
7. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2011. (XII.16.) önkormányzati rendeletét módosító 2/2012.(I.27.), 60/2012. (XI.30.) Ör. és 36/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete.
19.§ 56 (1) A Ör.5. §(2) bekezdésben meghatározott adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
A kedvezményezett az adómentesség következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.
A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.
A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
(2)57 Támogatást nyújtó a 2. mellékletében foglalt tartalommal írásban tájékoztatja a vállalkozást a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül.”

Porga Gyula s.k.
Polgármester

Dr. Mohos Gábor s.k.
jegyző
A rendelet kihirdetésének napja: 2014. június 30.
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK
a 34/2015.(X.29.) Ör, a 31/2016. (VI.29.) Ör, a 39/2016.(X.27.) Ör, és a 47/2016. (XII.15.) Ör-rel módosított
33/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6.§- ban kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138.§ (3) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Építményadó
1.§ (1) 58
(2) Az alcím alkalmazása során súlyos mozgáskorlátozott személy: aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény igazolja.
2.§ (1) Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
(2) Az adó mértéke:
a) 1100 Ft/m2/év a b) és c) pont kivételével,
b)59 350 Ft/m2/év a magánszemély adóalany 40 m2 alapterületet el nem érő gépjárműtárolója (ide értve a teremgarázst és mélygarázst) esetén, amennyiben az nem szolgál üzleti célt,
c) 300 Ft/m2/év a vállalkozó adóalany lakása, amennyiben kizárólag lakás céljára szolgál.
3.§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Htv.) 13.§ - ban foglaltakon kívül mentes az adó alól:
a) a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy gépjármű
tárolására használt gépjárműtároló, amennyiben a súlyos mozgáskorlátozott
személy, vagy az őt rendszeresen szállító, vele legalább egy éve közös
háztartásban élő- a Ptk. szerinti – közeli hozzátartozójának, élettársának vagy
szerződés alapján tartásra kötelezett személynek, mint adóalanynak
tulajdonában áll,
b) a szerzői jogdíjas tevékenységet folytató hivatásos művész tulajdonában lévő műterem.
c) 60 Mentes az építményadó alól az a lakás, amely után a magánszemélyek
kommunális adójáról szóló alcím alapján kell helyi adót fizetni.
2. Helyi iparűzési adó
4. § 61 Az alcím alkalmazása során: háziorvos, védőnő vállalkozó a Htv. értelmező rendelkezése szerinti háziorvos, védőnő vállalkozó.
4/A.§62 (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a
Htv. szerinti adóalap 2 %-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a
Htv. 37.§ (2) bekezdése szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként
5000 forint.
5. § (1) Mentes az adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a Htv. 39/C.§ (2) bekezdése szerint számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.
(2)63 Mentes az adó megfizetése alól az a háziorvos, védőnő vállalkozó, vagy vállalkozás akinek, vagy amelynek vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.
3. Idegenforgalmi adó
6.§ Az adó mértéke: személyenként és vendégéjszakánként 400 Ft.
7.§ (1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad. A szálláshelyeken a nyilvántartás céljára vendégkönyv, vagy azzal egyenértékű analitikus nyilvántartás vezetése kötelező. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, útlevelének, vagy személyi igazolványának számát, megérkezésének és távozásának idejét, a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét.
(2) A törvényben meghatározott adómentesség igénybevétele esetén annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell. Munkavégzés miatt igénybevett adómentesség esetén a vendégnyilvántartás mellé csatolni kell a munkáltató cég igazolását, mely tartalmazza a Htv-ben meghatározott adómentesség feltételeit, ennek hiányában az adót meg kell fizetni.
4. Magánszemélyek kommunális adója
8. § Az alcím alkalmazása során:
1. Alapterületet: a Htv. értelmező rendelkezése szerinti alapterület.
2. Nyugdíjas: a saját jogú nyugdíjban, a korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban, az özvegyi nyugdíjban, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, balett művészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, valamint a rehabilitációs ellátásban részesülő személy, amennyiben más rendszeres keresőfoglalkozásból származó jövedelemmel nem rendelkezik.
9. §64 Az adó évi mértéke lakásonként:
a) a 30 m2 és az azt el nem érő alapterületű lakások esetében 0,-Ft
b) a 30 m2-t meghaladó, de 70 m2-t el nem érő alapterületű lakások esetében 5.000,-Ft
c) a 70 m2 és az azt meghaladó, de a 150 m2-t el nem érő alapterületű lakások esetében 8.000,-Ft
d) 150 m2 és azt meghaladó alapterületű lakások esetében 20.000,-Ft.
10. § (1) Mentesül az adó megfizetése alól, aki az év első napján jogerős határozat alapján:
a) időskorúak járadékában, vagy
b)65 az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, vagy
c) akinek gyermeke rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
(2)66
(2a)67 Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól az a telek, amely után a telekadóról szóló alcím alapján kell helyi adót fizetni.
(3) Mentesül az adó megfizetése alól:
a) a 70 év feletti, egyedül élő személy a lakcímnyilvántartás szerinti, életvitelszerűen lakhelyéül szolgáló lakása után,
b) az az adóalany, aki a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. 11. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja alapján a vele egy háztartásban élő 3 gyermek után részesül családi pótlékban; vagy nevelőszülőként, vagy hivatásos nevelőszülőként legalább 3 gyermek után részesül családi pótlékban,
c)68 az az adóalany, aki 25. életévét-, felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében 30. életévét be nem töltött álláskeresési járadékra jogosult, és tanulmányai befejezését követően álláskeresési járadékra nem szerzett jogosultságot, az általa bérelt, részben vagy egészben, tulajdonában, haszonélvezetében lévő lakás után, feltéve, ha a lakást egyedül használja.”
11. §69 A 9.§ alapján megállapított adóból 50% adókedvezmény illeti meg a komfort
nélküli lakás után az adóalanyt.
12. § (1) Az adómentesség és az adókedvezmény több lakástulajdon, bérlemény,
haszonélvezeti jog esetében egyetlen lakás után sem illeti meg az adóalanyt.
(2) Az adómentesség vagy kedvezmény nem illeti meg azt az adóalanyt, aki az
adóköteles lakást hasznosítja.
13. § Az adómentességet és az adókedvezményt az arra való jogosultság megnyíltát követő évtől kell engedélyezni, vagy a megszűnését követő évtől kell megszüntetni.
14. § (1) Az adókedvezmény vagy mentesség megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani.
(2) 70
5. Telekadó
15.§ Az alcím alkalmazása során:
1. Telek a Htv. 52.§ 16. pontjában meghatározott földterület.
2. Épület a Htv. 52.§ 5-6. pontjában meghatározott épület vagy épületrész.
3. Kommunális beruházás a Htv. 52.§ 18. pontjában meghatározott beruházás
4. Főépítmény az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott főépítmény.
5.71 Igazoltan tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll az 1 hektár feletti alapterületű, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett terület, ha ezt az adózó haszonbérleti szerződéssel, vagy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiállított igazolással igazolja.
16. § (1)72 Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.
(2) Az adó mértéke:
a) épülettel be nem épített belterületi telek esetében:
aa) I. övezet 300 Ft/m2/év,
ab)73 II. övezet 180,-Ft/m2/év,
ac) III. övezet 20 Ft/m2/év,
b) épülettel beépített belterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
c) külterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
d) 74 épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) terület és véderdő esetében 0 Ft/m2/év,
e) a HÉSZ szerinti közpark és zöldterület besorolású telek esetében 0 Ft/m2/év,
f) az igazoltan tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló, 1 hektár feletti alapterületű, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
g) 75 magánút esetében 0 Ft/m2/év,
h) 76 a 700 m2-t meg nem haladó alapterületű belterületi telek esetében 0 Ft/m2/év.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során:
a) I. övezet: belváros,
b) II. övezet: gazdasági terület,
c) III. övezet: az I.-II. övezetbe nem tartozó egyéb terület.
(4) Az övezeti lehatárolást a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
17. § (1) 77 ,78 Mentes a magánszemély adóalany – vállalkozó üzleti célra szolgáló telke kivételével – 700 m2-t meghaladó, de 1 hektárt nem meghaladó alapterületű belterületi telke feltéve, hogy az adótárgy egésze nem vállalkozás üzleti céljára szolgál.
(2) Mentes az adó megfizetése alól a belterületi lakótelekkel rendelkező magánszemély adóalany, ha azt lakóépülettel beépíti, a jogerős építési engedély kiadásának évétől a jogerős használatbavételi engedély megszerzéséig, vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítvány kiállításának (továbbiakban együtt: jogerős használatbavételi engedély) időpontjáig. A mentesség legfeljebb 3 naptári évi időtartamra illeti meg az adóalanyt. A mentesség feltételeinek nem teljesülése esetén az adót visszamenőlegesen meg kell fizetni.
(3) Mentes az adó alól a belterületi lakótelekkel rendelkező magánszemély adóalany építési tilalom alatt álló telkének teljes területe – vállalkozó üzleti célra szolgáló telke kivételével – a tilalom megszűnése évének december 31. napjáig.
(4) A rendelet hatálybalépését követően beépített építési telek esetén a rendelet 16.§ (2) bekezdés b) pontja szerint 0 Ft-os adómérték csak akkor alkalmazható, ha Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló önkormányzati rendelete (továbbiakban: Helyi Építési Szabályzat) szerinti megengedett legnagyobb beépíthetőség legalább 30 %-ban teljesült. A kedvezmény csak az övezeti előírásokban szereplő funkciónak megfelelően épült főépítmény megléte esetén, a jogerős használatbavételi engedélyt követő évtől alkalmazható.
5. Az a telek, amelyen a rajta található építmény részben elbontásra kerül és ezáltal a beépítettség mértéke a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségének 30 %-a alá csökken, a bontást követő félév első napjától adókötelessé válik.
6. Azt a magánszemély adóalanyt, aki az adóévet megelőző évben önkormányzat által szervezett vagy lakossági önerős kommunális közműberuházáshoz hozzájárulást, befizetést teljesített, úgy kérelemre a hozzájárulás, befizetés évét követő legfeljebb három évre adómentesség illeti meg.
(7) Mentes a telekadó alól:
a) a Helyi Építési Szabályzat szerint beépítésre szánt területen lévő telek, melynek geometriai alakja épület elhelyezését nem teszi lehetővé,
b) az a telek, melynek közterülettel vagy magánúttal közös határvonala az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján a 3,00 métert nem éri el,
c) az a telek, melynek területét közművezeték vagy közműtárgy védőtávolsága oly módon érinti, hogy arra épület nem helyezhető el.
(8) Beépítettnek minősülő és beépítetlen telek összevonása esetén az újonnan létrejött telek csak abban az esetben minősül adómentesnek, ha a beépítettség mértéke tekintetében a Helyi Építési Szabályzat szerinti megengedett, legnagyobb beépíthetőség legalább 30 %-ban teljesül.
6.79 Az adóbevallás-benyújtás, bejelentkezés, változás-bejelentés szabályai
17/A.§ (1) Mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adóalany, bevallás-benyújtásra kötelezett az építményadóról, a telekadóról, a magánszemély kommunális adójáról, a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló pénzügyminiszteri rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) szerinti, az adónemre vonatkozó bevallási nyomtatvány elektronikus benyújthatásával is teljesítheti.
(2) Az adózó a bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét a helyi iparűzési adóban, az idegenforgalmi adóban a PM rendelet szerinti, a bejelentkezésről, változás-bejelentésről szóló nyomtatvány elektronikus benyújthatásával is teljesítheti.
18. § (1) A rendelet 2014.szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
1. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 47/2010. (XII.17.) önkormányzati rendelete
2. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az
építményadóról szóló 42/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelete;
3. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról szóló 43/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelete;
4. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelete;
5. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 25/2012. (V.31.) önkormányzati rendelete;
6. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 47/2010. (XII.17.) önkormányzati rendeletét módosító 61/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete;
7. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2011. (XII.16.) önkormányzati rendeletét módosító 2/2012.(I.27.), 60/2012. (XI.30.) Ör. és 36/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete.
19.§ 80 81

Porga Gyula s.k.
Polgármester

Dr. Mohos Gábor s.k.
jegyző
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK
a 34/2015.(X.29.) Ör, a 31/2016. (VI.29.) Ör, a 39/2016.(X.27.) Ör, a 47/2016. (XII.15.) Ör, és a 29/2017.(XI.23.) Ör-rel módosított
33/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6.§- ban kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138.§ (3) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Építményadó
1.§ 82,83Az alcím alkalmazása során:
1. Súlyos mozgáskorlátozott személy: aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény igazolja.
2.Üzleti célt szolgáló építmény: olyan épület, épületrész, amit a magánszemély, vállalkozó vagy vállalkozás bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzése érdekében használ, vagy ezzel kapcsolatosan költséget számol el.
3. Életvitelszerű lakóhely: magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen, életvitelszerűen lakóhelyéül, ahonnan az életét szervezi munkavégzés esetén rendszeresen innen indul munkába vagy ide tér haza és ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás – legjellemzőbben folytatja, amely a családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe.
4. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott eszköz, berendezés, vagy létesítmény.
2.§ (1) Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
(2) Az adó mértéke:
a) 1100 Ft/m2/év a b) és c) pont kivételével,
b)84 350 Ft/m2/év a magánszemély adóalany 40 m2 alapterületet el nem érő gépjárműtárolója (ide értve a teremgarázst és mélygarázst) esetén, amennyiben az nem szolgál üzleti célt,
c) 300 Ft/m2/év a vállalkozó adóalany lakása, amennyiben kizárólag lakás céljára szolgál.
2/A. §85 Az adó mértéke reklámhordozó esetén:
a) a közterületen található reklámhordozó 12.000 Ft/m2/év
b) a nem közterületen álló reklámhordozó 0 Ft/m2/év
3.§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Htv.) 13.§ - ban foglaltakon kívül mentes az adó alól:
a) a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy gépjármű
tárolására használt gépjárműtároló, amennyiben a súlyos mozgáskorlátozott
személy, vagy az őt rendszeresen szállító, vele legalább egy éve közös
háztartásban élő- a Ptk. szerinti – közeli hozzátartozójának, élettársának vagy
szerződés alapján tartásra kötelezett személynek, mint adóalanynak
tulajdonában áll,
b) a szerzői jogdíjas tevékenységet folytató hivatásos művész tulajdonában lévő műterem.
c) 86 Mentes az építményadó alól az a lakás, amely után a magánszemélyek
kommunális adójáról szóló alcím alapján kell helyi adót fizetni.
2. Helyi iparűzési adó
4. § 87 Az alcím alkalmazása során: háziorvos, védőnő vállalkozó a Htv. értelmező rendelkezése szerinti háziorvos, védőnő vállalkozó.
4/A.§88 (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a
Htv. szerinti adóalap 2 %-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a
Htv. 37.§ (2) bekezdése szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként
5000 forint.
5. § (1) Mentes az adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a Htv. 39/C.§ (2) bekezdése szerint számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.
(2)89 Mentes az adó megfizetése alól az a háziorvos, védőnő vállalkozó, vagy vállalkozás akinek, vagy amelynek vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.
3. Idegenforgalmi adó
6.§ Az adó mértéke: személyenként és vendégéjszakánként 400 Ft.
7.§ (1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad. A szálláshelyeken a nyilvántartás céljára vendégkönyv, vagy azzal egyenértékű analitikus nyilvántartás vezetése kötelező. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, útlevelének, vagy személyi igazolványának számát, megérkezésének és távozásának idejét, a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét.
(2) A törvényben meghatározott adómentesség igénybevétele esetén annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell. Munkavégzés miatt igénybevett adómentesség esetén a vendégnyilvántartás mellé csatolni kell a munkáltató cég igazolását, mely tartalmazza a Htv-ben meghatározott adómentesség feltételeit, ennek hiányában az adót meg kell fizetni.
4. Magánszemélyek kommunális adója
8. § Az alcím alkalmazása során:
1. Alapterületet: a Htv. értelmező rendelkezése szerinti alapterület.
2.90
9. §91 Az adó évi mértéke lakásonként:
a) a 30 m2 és az azt el nem érő alapterületű lakások esetében 0,-Ft
b) a 30 m2-t meghaladó, de 70 m2-t el nem érő alapterületű lakások esetében 5.000,-Ft
c) a 70 m2 és az azt meghaladó, de a 150 m2-t el nem érő alapterületű lakások esetében 8.000,-Ft
d) 150 m2 és azt meghaladó alapterületű lakások esetében 20.000,-Ft.
10. § (1) Mentesül az adó megfizetése alól, aki az év első napján jogerős határozat alapján:
a) időskorúak járadékában, vagy
b)92 az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, vagy
c) akinek gyermeke rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
(2)93
(2a)94 Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól az a telek, amely után a telekadóról szóló alcím alapján kell helyi adót fizetni.
(3) Mentesül az adó megfizetése alól:
a)95 a 65 év feletti, egyedül élő személy a lakcímnyilvántartás szerinti,
életvitelszerűen lakhelyéül szolgáló lakása után,
b) az az adóalany, aki a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. 11. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja alapján a vele egy háztartásban élő 3 gyermek után részesül családi pótlékban; vagy nevelőszülőként, vagy hivatásos nevelőszülőként legalább 3 gyermek után részesül családi pótlékban,
c)96 az az adóalany, aki 25. életévét-, felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében 30. életévét be nem töltött álláskeresési járadékra jogosult, és tanulmányai befejezését követően álláskeresési járadékra nem szerzett jogosultságot, az általa bérelt, részben vagy egészben, tulajdonában, haszonélvezetében lévő lakás után, feltéve, ha a lakást egyedül használja.”
11. §97 ,98Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól a komfort nélküli lakás.
12. § (1) Az adómentesség és az adókedvezmény több lakástulajdon, bérlemény,
haszonélvezeti jog esetében egyetlen lakás után sem illeti meg az adóalanyt.
(2)99 Az adómentesség vagy kedvezmény nem illeti meg azt az adóalanyt, aki az adóköteles lakást üzleti célra hasznosítja.
13. § Az adómentességet és az adókedvezményt az arra való jogosultság megnyíltát követő évtől kell engedélyezni, vagy a megszűnését követő évtől kell megszüntetni.
14. § (1) Az adókedvezmény vagy mentesség megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani.
(2) 100
5. Telekadó
15.§ Az alcím alkalmazása során:
1. Telek a Htv. 52.§ 16. pontjában meghatározott földterület.
2. Épület a Htv. 52.§ 5-6. pontjában meghatározott épület vagy épületrész.
3. Kommunális beruházás a Htv. 52.§ 18. pontjában meghatározott beruházás
4. Főépítmény az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott főépítmény.
5.101 Igazoltan tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll az 1 hektár feletti alapterületű, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett terület, ha ezt az adózó haszonbérleti szerződéssel, vagy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiállított igazolással igazolja.
6.102 Üzleti célt szolgáló telek: olyan telek, amit a magánszemély, vállalkozó vagy vállalkozás bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzése érdekében használ, vagy ezzel kapcsolatosan költséget számol el, ideértve az ingatlan bérbeadását is.
7.103 Mezőgazdasági művelés alatt álló telek: az az ingatlan, amelynek a teljes területét az adóalany a naptári év egészében szántó, szőlő, kert vagy gyümölcsös művelési ágnak megfelelően műveli.
16. § (1)104 Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.
(2) Az adó mértéke:
a) épülettel be nem épített belterületi telek esetében:
aa) I. övezet 300 Ft/m2/év,
ab)105 II. övezet 180,-Ft/m2/év,
ac) III. övezet 20 Ft/m2/év,
b) épülettel beépített belterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
c) külterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
d) 106 épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) terület és véderdő esetében 0 Ft/m2/év,
e) a HÉSZ szerinti közpark és zöldterület besorolású telek esetében 0 Ft/m2/év,
f) az igazoltan tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló, 1 hektár feletti alapterületű, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében: 0 Ft/m2/év,
g) 107 magánút esetében 0 Ft/m2/év,
h) 108 a 700 m2-t meg nem haladó alapterületű belterületi telek esetében 0 Ft/m2/év.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során:
a) I. övezet: belváros,
b) II. övezet: gazdasági terület,
c) III. övezet: az I.-II. övezetbe nem tartozó egyéb terület.
(4) Az övezeti lehatárolást a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
17. § (1) 109 ,110 Mentes a magánszemély adóalany – vállalkozó üzleti célra szolgáló telke kivételével – 700 m2-t meghaladó, de 1 hektárt nem meghaladó alapterületű belterületi telke feltéve, hogy az adótárgy egésze nem vállalkozás üzleti céljára szolgál.
(2)111 Mentes az adó megfizetése alól a belterületi lakótelekkel rendelkező magánszemély adóalany, ha azt lakóépülettel beépíti, a jogerős építési engedély kiadásának vagy az egyszerű bejelentés megtételének napját követő hónaptól a jogerős használatbavételi engedély megszerzéséig, vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása évének december 31. napjáig (továbbiakban együtt: jogerős használatbavételi engedély). A mentesség legfeljebb 3 évi időtartamra illeti meg az adóalanyt. A mentesség feltételeinek nem teljesülése esetén az adót visszamenőlegesen meg kell fizetni.
(3) Mentes az adó alól a belterületi lakótelekkel rendelkező magánszemély adóalany építési tilalom alatt álló telkének teljes területe – vállalkozó üzleti célra szolgáló telke kivételével – a tilalom megszűnése évének december 31. napjáig.
(4) A rendelet hatálybalépését követően beépített építési telek esetén a rendelet 16.§ (2) bekezdés b) pontja szerint 0 Ft-os adómérték csak akkor alkalmazható, ha Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló önkormányzati rendelete (továbbiakban: Helyi Építési Szabályzat) szerinti megengedett legnagyobb beépíthetőség legalább 30 %-ban teljesült. A kedvezmény csak az övezeti előírásokban szereplő funkciónak megfelelően épült főépítmény megléte esetén, a jogerős használatbavételi engedélyt követő évtől alkalmazható.
5. Az a telek, amelyen a rajta található építmény részben elbontásra kerül és ezáltal a beépítettség mértéke a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségének 30 %-a alá csökken, a bontást követő félév első napjától adókötelessé válik.
6. Azt a magánszemély adóalanyt, aki az adóévet megelőző évben önkormányzat által szervezett vagy lakossági önerős kommunális közműberuházáshoz hozzájárulást, befizetést teljesített, úgy kérelemre a hozzájárulás, befizetés évét követő legfeljebb három évre adómentesség illeti meg.
(7) Mentes a telekadó alól:
a) a Helyi Építési Szabályzat szerint beépítésre szánt területen lévő telek, melynek geometriai alakja épület elhelyezését nem teszi lehetővé,
b) az a telek, melynek közterülettel vagy magánúttal közös határvonala az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján a 3,00 métert nem éri el,
c) az a telek, melynek területét közművezeték vagy közműtárgy védőtávolsága oly módon érinti, hogy arra épület nem helyezhető el.
(8) Beépítettnek minősülő és beépítetlen telek összevonása esetén az újonnan létrejött telek csak abban az esetben minősül adómentesnek, ha a beépítettség mértéke tekintetében a Helyi Építési Szabályzat szerinti megengedett, legnagyobb beépíthetőség legalább 30 %-ban teljesül.
6.112 Az adóbevallás-benyújtás, bejelentkezés, változás-bejelentés szabályai
17/A.§ (1) Mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adóalany, bevallás-benyújtásra kötelezett az építményadóról, a telekadóról, a magánszemély kommunális adójáról, a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló pénzügyminiszteri rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) szerinti, az adónemre vonatkozó bevallási nyomtatvány elektronikus benyújthatásával is teljesítheti.
(2) Az adózó a bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét a helyi iparűzési adóban, az idegenforgalmi adóban a PM rendelet szerinti, a bejelentkezésről, változás-bejelentésről szóló nyomtatvány elektronikus benyújthatásával is teljesítheti.
18. § (1) A rendelet 2014.szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
1. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 47/2010. (XII.17.) önkormányzati rendelete
2. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az
építményadóról szóló 42/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelete;
3. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról szóló 43/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelete;
4. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelete;
5. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 25/2012. (V.31.) önkormányzati rendelete;
6. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 47/2010. (XII.17.) önkormányzati rendeletét módosító 61/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete;
7. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2011. (XII.16.) önkormányzati rendeletét módosító 2/2012.(I.27.), 60/2012. (XI.30.) Ör. és 36/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete.
19.§ 113 114

Porga Gyula s.k.
Polgármester

Dr. Mohos Gábor s.k.
jegyző
A rendelet kihirdetésének napja: 2014. június 30.
1. melléklet115,116,117 Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi adókról szóló 33/2014. (VI.30.) önkormányzati rendeletéhez
2. melléklet 118,119 a helyi adókról szóló 33/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelethez
1

Hatályon kívül helyezte a 34/2015.(X.29.) Ör. 7.§-a. Hatályos 2016.01.01. napjától.

2

A rendeletet a 3.§ c) ponttal kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 1.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

3

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

4

A rendeletet 4/A.§-al kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

5

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

6

Módosította a 34/2015.(X.29.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

7

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

8

Hatályon kívül helyzete a 34/2015.(X.29.)Ör. 7.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

9

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

10

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

11

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

12

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

13

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

14

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

15

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

16

A rendeletet a 19.§-al kiegészítette a 34/2015.(X.29.) Ör. 5.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

17

Hatályon kívül helyezte a 34/2015.(X.29.) Ör. 7.§-a. Hatályos 2016.01.01. napjától.

18

A rendeletet a 3.§ c) ponttal kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 1.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

19

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

20

A rendeletet 4/A.§-al kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

21

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

22

Módosította a 34/2015.(X.29.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

23

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

24

Módosította a 31/2016.(VI.29.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2016. június 30. napjától.

25

Hatályon kívül helyzete a 34/2015.(X.29.)Ör. 7.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

26

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

27

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

28

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

29

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

30

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

31

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

32

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

33

A rendeletet a 19.§-al kiegészítette a 34/2015.(X.29.) Ör. 5.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

34

Kiegészítette a 31/2016. (VI.29.) Ör. 2.§-a. Hatályos 2016. június 30. napjától.

35

Hatályon kívül helyezte a 34/2015.(X.29.) Ör. 7.§-a. Hatályos 2016.01.01. napjától.

36

Módosította a 39/2016.(X.27.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

37

A rendeletet a 3.§ c) ponttal kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 1.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

38

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

39

A rendeletet 4/A.§-al kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

40

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

41

Módosította a 39/2016. (X.27.) Ör. 2.§-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

42

Módosította a 34/2015.(X.29.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

43

Hatályon kívül helyezte a 39/2016.(X.27.) Ör. 5.§-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

44

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

45

Módosította a 31/2016.(VI.29.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2016. június 30. napjától.

46

Módosította a 39/2016. (X.27.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

47

Hatályon kívül helyzete a 34/2015.(X.29.)Ör. 7.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

48

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

49

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

50

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

51

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

52

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

53

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

54

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

55

Módosította a 39/2016. (X.27.) Ör. 4.§-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

56

A rendeletet a 19.§-al kiegészítette a 34/2015.(X.29.) Ör. 5.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

57

Kiegészítette a 31/2016. (VI.29.) Ör. 2.§-a. Hatályos 2016. június 30. napjától.

58

Hatályon kívül helyezte a 34/2015.(X.29.) Ör. 7.§-a. Hatályos 2016.01.01. napjától.

59

Módosította a 39/2016.(X.27.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

60

A rendeletet a 3.§ c) ponttal kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 1.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

61

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

62

A rendeletet 4/A.§-al kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

63

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

64

Módosította a 39/2016. (X.27.) Ör. 2.§-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

65

Módosította a 34/2015.(X.29.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

66

Hatályon kívül helyezte a 39/2016.(X.27.) Ör. 5.§-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

67

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

68

Módosította a 31/2016.(VI.29.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2016. június 30. napjától.

69

Módosította a 39/2016. (X.27.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

70

Hatályon kívül helyzete a 34/2015.(X.29.)Ör. 7.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

71

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

72

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

73

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

74

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

75

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

76

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

77

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

78

Módosította a 39/2016. (X.27.) Ör. 4.§-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

79

Kiegészítette a 47/2016. (XII.15.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

80

A rendeletet a 19.§-al kiegészítette a 34/2015.(X.29.) Ör. 5.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

81

Hatályon kívül helyezte a 47/2016. (XII.15.) Ör. 16. §-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

82

Az 1.§ (1) bekezdését hatályon kívül helyezte a 34/2015.(X.29.) Ör. 7.§-a. Hatályos 2016.01.01. napjától.

83

Módosította a 29/2017.(XI.23.)Ör. 1.§-a. Hatályos 2018.01.01.napjától.

84

Módosította a 39/2016.(X.27.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

85

A rendeletet 2/A.§-al kiegészítette a 29/2017.(XI.23.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2018.01.01.napjától.

86

A rendeletet a 3.§ c) ponttal kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 1.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

87

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

88

A rendeletet 4/A.§-al kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

89

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 2.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

90

Hatályon kívül helyezte a 29/2017.(XI.23.)Ör. 9.§-a. Hatályos 2018.01.01.napjától

91

Módosította a 39/2016. (X.27.) Ör. 2.§-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

92

Módosította a 34/2015.(X.29.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

93

Hatályon kívül helyezte a 39/2016.(X.27.) Ör. 5.§-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

94

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

95

Módosította a 29/2017.(XI.23.)Ör. 3.§-a. Hatályos 2018.01.01.napjától.

96

Módosította a 31/2016.(VI.29.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2016. június 30. napjától.

97

Módosította a 39/2016. (X.27.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

98

Módosította a 29/2017.(XI.23.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2018.01.01.napjától.

99

Módosította a 29/2017.(XI.23.)Ör. 5.§-a. Hatályos 2018.01.01.napjától.

100

Hatályon kívül helyzete a 34/2015.(X.29.)Ör. 7.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

101

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

102

Kiegészítette a 29/2017.(XI.23.)Ör. 6.§-a. Hatályos 2018.01.01.napjától.

103

Kiegészítette a 29/2017.(XI.23.)Ör. 6.§-a. Hatályos 2018.01.01.napjától.

104

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

105

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

106

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

107

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

108

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

109

Módosította a 34/2015.(X.29.)Ör. 4.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

110

Módosította a 39/2016. (X.27.) Ör. 4.§-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

111

Módosította a 29/2017.(XI.23.)Ör. 7.§-a. Hatályos 2018.01.01.napjától.

112

Kiegészítette a 47/2016. (XII.15.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

113

A rendeletet a 19.§-al kiegészítette a 34/2015.(X.29.) Ör. 5.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

114

Hatályon kívül helyezte a 47/2016. (XII.15.) Ör. 16. §-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

115

Kiegészítette a 34/2015.(X.29.)Ör. 6.§-a. Hatályos 2016.01.01.napjától.

116

Hatályon kívül helyezte a 47/2016. (XII.15.) Ör. 16. §-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

117

Kiegészítette a 29/2017.(XI.23) Ör. 8.§-a. Hatályos 2018.01.01.napjától.

118

Kiegészítette a 31/2016.(VI.29.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2016. június 30. napjától.

119

Hatályon kívül helyezte a 47/2016. (XII.15.) Ör. 16. §-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás