Kifejezéskereső
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015.(III.13.) önkormányzati rendelete
a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
2015.12.15.
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya a Zirc Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.
2 . § E rendelet alkalmazásában:
a) az elismert maximális lakásnagyság:
aa) két személyig: kettő lakószoba,
ab) három vagy négy személy esetében: három lakószoba,
ac) öt személy esetében: három és fél lakószoba,
ad) hat személy esetében: négy lakószoba,
ae) hét személy esetében: négy és fél lakószoba,
af) nyolc személy esetében: öt lakószoba és
ag) nyolcnál több személy esetében: hat lakószoba.
b) az elismert lakásminőség: átlagos minőségű és az átlagos életvitelhez feltétlenül szükséges lakásberendezési
és felszerelési tárgyakkal berendezett és felszerelt lakás.
c) a havi költség:
ca) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,
cb) a közös költség,
cc) a fűtés díja illetve költsége 12 hónap átlagában,
cd) a víz-és csatornaszolgáltatás díja,
ce) a szemétszállítás költségei,
cf) a villanyáram havi részszámlájának összege, és
cg) az albérlet, lakásbérlet díja.
d) a fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma,
ahol
da) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
db) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
dc) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
dd) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
de) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7,
df) a háztartás da)-dc) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy
fogyatékossági támogatásban részesül, vagy a dd) vagy de) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb
összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik, és
dg) ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a
rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
2. Lakásbérlet szabályai
3. § Önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki, vagy házastársa (élettársa), vagy vele együtt lakó, vagy együtt költöző – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv) szerinti - közeli hozzátartozója:
a) nem rendelkezik a Zirci járás közigazgatási területén beköltözhető lakástulajdonnal, lakás haszonélvezeti
jogával, nyaralóval, hétvégi házzal és
b) a bérbeadást megelőző 5 éven belül nem mondott le az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérleti
jogáról pénzbeli térítés ellenében.
4. § Önkormányzati lakás szociális alapon – a 3. §-ban foglalt előírásokon túl – annak a személynek adható bérbe:
a) aki a város közigazgatási területén lévő elismert, maximális lakásnagyságot és elismert minőséget meg
nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik,
b) akinek a háztartásában (akik az adott bérlakás bérletére benyújtott pályázat szerint a lakásba együtt
kívánnak beköltözni, vagy abban együtt laknak) a fogyasztási egységre számított havi jövedelme nem haladja
meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 250 %-át,
és a háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvényben meghatározott vagyonnal, és
c) akinek a lakásfenntartás havi költségei egy fogyasztási egységre jutó része eléri, vagy meghaladja a
háztartás egy fogyasztási egységre számított havi jövedelmének 30%-át, egyedül élő esetében a 25%-át.
5. § (1) A szociális alapon bérbe adott lakások esetében - jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott mértékű önkormányzati lakbértámogatásra jogosult az a bérlő, aki a 3. § a) pontjában, és 4. § b)-c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, azzal az eltéréssel, hogy a lakásfenntartás havi költségénél a lakásbérlet költségének az általa lakott önkormányzati bérlakás piaci alapon számított bérleti díját kell figyelembe venni.
(2) Ha a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlő (1) bekezdésben említett önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultsága megszűnik, a megszűnés időpontjától a bérbeadó a fizetendő havi lakbér összegét az önkormányzati rendelet szerinti magasabb lakbérmértéknek megfelelően módosítja.
(3) A szociális alapon bérbe adott lakás bérlője a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője által a bérlő részére a tárgyév november 20-ig eljuttatott, e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével, és annak a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője felé a tárgyév december 15. napjáig történő eljuttatásával nyilatkozik a lakbértámogatás (1) bekezdés szerinti feltételeinek való megfelelésről. Amennyiben a bérlő:
a) ezen nyilatkozatot nem teszi meg,
b) nyilatkozata alapján a lakbértámogatás (1) bekezdés szerinti feltételeinek nem felel meg, vagy
c) nyilatkozata nem felel meg a valóságnak,
a bérbeadó a (2) bekezdésben leírt jogkövetkezményt alkalmazza.
(4) A (3) bekezdésben leírt kitöltendő nyomtatvány tartalmát a 2. melléklet tartalmazza.
6. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérleti szerződést határozott időtartamra lehet kötni, mely határozott időtartam elteltével a lakásbérleti szerződés újabb, legfeljebb egy évre mindaddig meghosszabbítható, ameddig a lakást a bérbeadó nem kívánja ismételten megpályáztatni vagy más célra hasznosítani. A lakásbérleti szerződés meghosszabbításának feltétele, hogy a bérlőnek lakbér és közüzemi díj tartozása vagy a bérbeadóval kötött megállapodás alapján bérlőt terhelő meg nem fizetett tartozása ne legyen, a lakást rendeltetésszerűen használja, és az együttélés szabályait betartsa. Amennyiben a határozott idejű bérleti szerződést annak lejártáig nem hosszabbítják meg a felek, úgy az megszűnik és meghosszabbítására nincs mód. A bérleti szerződés meghosszabbításáról, átruházott hatáskörben, a polgármester gondoskodik.
(2) Önkormányzati lakás szociális alapon történő bérbeadása érdekében pályázatot kell kiírni. A Képviselő-testület az önkormányzat érdekét szolgáló különleges esetben dönthet úgy, hogy mellőzi a bérlakás hasznosítása során a pályáztatási eljárást, kivéve akkor, ha a bérlakás tényleges forgalmi értékére figyelemmel a törvény kötelezővé teszi azt.
(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a bérbeadásra meghirdetett lakás címét (utca, házszám), alapterületét, komfortfokozatát, a fizetendő lakbér
mértékét,
b) a szociális helyzet alapján történő bérbeadás jövedelmi és vagyoni feltételeit,
c) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét és
d) a pályázat benyújtásakor a pályázathoz mellékelni kért igazolások és okiratok tartalmának meghatározását.
(4) A pályázókat a pályázatok beérkezését követően a meghallgatás helyszínéről és időpontjáról az Emberi Kapcsolatok Bizottság írásban értesíti.
7. § (1) A beérkező pályázatok alapján a bérlőnek javasolt személy(ek)re az Emberi Kapcsolatok Bizottság a pályázók meghallgatását követően tesz javaslatot a Képviselő-testületnek, mint bérbeadónak.
(2) A Képviselő-testület által kiválasztott bérlő részére a döntésről szóló értesítést a jegyző postai úton küldi meg a döntést követő 2 munkanapon belül. Amennyiben a döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 10 napon belül a kijelölt bérlő a szerződést nem köti meg, a bérbeadó jogosult a pályázók közül az esetlegesen következő helyen megjelölt személlyel szerződést kötni.
(3) Ha a döntés postai úton történő kézbesítése azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az irat „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(4) Amennyiben a Képviselő-testület döntése alapján nem lehet szerződést kötni, úgy újabb pályázatot kell kiírni. Az új pályázat elbírálása során, a korábban bérlőnek kiválasztott személy pályázatát érvénytelennek kell tekinteni, kivéve, ha egészségi állapota, gyógykezelése, vagy egyéb méltányolható körülmény miatt – önhibáján kívül – nem tudott eljárni a szerződés megkötése érdekében.
8. § (1) Piaci alapon lakás bérbeadására szerződést kötni határozott időtartamra lehet, mely határozott időtartam elteltével a lakásbérleti szerződés újabb, legfeljebb egy évre mindaddig meghosszabbítható, ameddig a lakást a bérbeadó nem kívánja ismételten megpályáztatni vagy más célra hasznosítani. A lakásbérleti szerződés meghosszabbításának feltétele, hogy a bérlőnek lakbér és közüzemi díj tartozása vagy a bérbeadóval kötött megállapodás alapján bérlőt terhelő meg nem fizetett tartozása ne legyen, a lakást rendeltetésszerűen használja, és az együttélés szabályait betartsa. Amennyiben a határozott idejű bérleti szerződést annak lejártáig nem hosszabbítják meg a felek, úgy az megszűnik és meghosszabbítására nincs mód. A bérleti szerződés meghosszabbításáról, átruházott hatáskörben, a polgármester gondoskodik.
(2) A piaci alapú lakások bérleti díját az 1. melléklet tartalmazza.
9. § (1) Önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadása érdekében pályázatot kell kiírni. A Képviselő-testület az önkormányzat érdekét szolgáló különleges esetben dönthet úgy, hogy mellőzi a bérlakás hasznosítása során a pályáztatási eljárást, kivéve akkor, ha a bérlakás tényleges forgalmi értékére figyelemmel a törvény kötelezővé teszi azt.
(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a bérbeadásra meghirdetett lakás címét (utca, házszám), alapterületét, komfortfokozatát, a fizetendő lakbér
mértékét,
b) a bérleti szerződés várható időtartamát,
c) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét,
d) a pályázati meghallgatás megtartásának helyszínét és időpontját, és
e) a pályázat benyújtásakor a pályázathoz mellékelni kért igazolások és okiratok tartalmának meghatározását.
(3) A beérkező pályázatok alapján a bérlőnek javasolt személy(ek)re az Emberi Kapcsolatok Bizottság a pályázók meghallgatását követően tesz javaslatot a Képviselő-testületnek, mint bérbeadónak.
(4) A Képviselő-testület által kiválasztott bérlő részére a döntésről szóló értesítést a jegyző postai úton küldi meg a döntést követő 2 munkanapon belül. Amennyiben a döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 10 napon belül a kijelölt bérlő a szerződést nem köti meg, a bérbeadó jogosult a pályázók közül az esetlegesen következő helyen megjelölt személlyel szerződést kötni.
(5) Ha a döntés postai úton történő kézbesítése azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az irat „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
10. § E rendelettel kapcsolatban a nyilvántartási feladatokat, a pályázatok lebonyolítását, és a pályázati feltételek fennállásának ellenőrzését a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője végzi.
11. § Bérlőtársi szerződést csak házastársakkal, és bejegyzett élettársi viszonyban élőkkel, kérelmükre lehet kötni.
12. § Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára a Képviselő-testület döntése alapján a helyiségbérletre vonatkozó szabályok szerint adható bérbe.
13. § (1) Az önkormányzati bérlakások rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlakással kapcsolatos szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal a „Zirci Városüzemeltetés” Nonprofit Kft. ellenőrzi.
(2) A lakásba történő bejutással kapcsolatosan a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993.évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) szabályai az irányadóak.
14. § A Lakástörvény 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2)-(3) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, és a 18. § (1) bekezdésében említett, valamint a fennálló lakásbérleti díj és a bérlőt terhelő költség hátralék rendezése érdekében a tartozás részletekben történő megfizetéséről vagy fizetési halasztásról szóló megállapodások tartalmának meghatározására és azok megkötésére, átruházott hatáskörben 500.000 forint értékhatárig a Polgármester, ezen érték felett 1.000.000 forintig a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jogosult.
15. § A lakást jogcím nélkül használó lakáshasználati díjat köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. A használat kezdete után fél évvel a lakáshasználati díj a lakbér kétszeresére, egy évvel a négyszeresére emelkedik.
16. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Lakástörvény 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket fogadhatja be.
(2) A tartási szerződés bérbeadó általi jóváhagyása a befogadáshoz való hozzájárulásnak minősül.
(3) A bérbeadó a tartási szerződéshez nem járul hozzá, ha:
a) az eltartott tartós bentlakást biztosító intézményben elhelyezést nyert vagy ilyen kérelme van folyamatban,
kivéve, ha az elhelyezésről lemond,
b) az eltartott tartása más módon megoldott vagy
c) életkora vagy egyéb körülményei alapján bérlő tartásra nem szorul.
17. § A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő- távolléte alatt, erre hivatkozással a bérleti szerződést felmondani nem lehet. Nem lehet felmondania a bérleti szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót- felhívására- írásban tájékoztatja.
18. § (1) Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos bérbeadói jogok közül a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak különösen a következők:
a) a bérleti szerződésről szóló döntés meghozatala,
b) a bérlőtársi jogviszonyt létrehozó szerződésről szóló döntés meghozatala,
c) a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodással
kapcsolatos döntés meghozatala,
d) cserelakás felajánlása mellett a határozatlan időre szóló bérleti jogviszony felmondása,
e) pénzbeli térítés felajánlása mellett a határozatlan időre szóló bérleti jogviszony felmondása,
f) a bérlakás bérleti jogának folytatására vonatkozó tartási szerződéshez szükséges hozzájárulásról történő
döntés, és
g) a lakásbérleti szerződés felmondása.
(2) Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos bérbeadói jogok közül az Emberi Kapcsolatok Bizottság hatáskörébe tartozik a lakásban más személy befogadásához szükséges hozzájárulásról történő döntés meghozatala.
.
(3) Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos bérbeadói jogok közül az 5. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat a polgármester gyakorolja.
19. § Az egyes bérbeadót illető jogok érvényesítésével és az egyes bérbeadót terhelő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos teendőket a Zirc Városi Önkormányzattal kötött Közhasznúsági Szerződésben foglaltak alapján a „Zirci Városüzemeltetés” Nonprofit Kft. látja el.
20. § A bérlő a bérbevett lakását vagy annak egy részét tovább albérletbe nem adhatja.
3. A lakásbérlet megszűnése
21. § (1) A felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet.
(2) A pénzbeli térítés összegéről a bérbeadó és a bérlő szabadon állapodik meg.
(3) Ha az önkormányzati bérlakásra a bérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel szüntetik meg, az Önkormányzat a bérlőnek pénzbeli térítés megfizetése helyett a bérlő bérlakásával legalább azonos komfortfokozatú bérlakás bérleti jogát is felajánlhatja.
(4) Ha a bérleti szerződést a felek közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérbeadó és a korábbi bérlő között a korábban bérelt lakásnál kisebb méretű, vagy alacsonyabb komfort fokozatú lakás bérletére jön létre szerződés, akkor a bérlőt – az új bérleti szerződés megkötésének időpontjában – a korábban bérelt lakása és az újonnan bérelt lakás éves lakbérének díja különbözetének ötszöröse illeti meg.
22. § (1) Amennyiben a határozatlan időre szóló bérleti szerződést bérbeadó a Lakástörvény 26. § (1) bekezdése alapján mondja fel, cserelakás biztosítása helyett bérlő részére pénzbeli térítést is fizethet.
(2) A pénzbeli térítés mértéke a felmondás időpontjában érvényes egy havi lakbér harmincszorosa. Az erről szóló megállapodást a bérbeadó az alábbi feltételek együttes fennállása esetén kötheti meg:
a) A bérleti jogviszony kezdetétől számítva már legalább öt év eltelt.
b) A bérlő a bérleti jogviszony tartama alatt a bérleti szerződésben meghatározott fizetési feltételeknek
eleget tett.
c) A bérleti jogviszony tartama alatt a lakás állagában – a rendeltetésszerű használatból következő
értékcsökkenésen felüli - romlás nem történt.
23. § Amennyiben a szerződés megszűnésekor a lakásban visszamaradt személyek között nincs olyan, aki a Lakástörvény 32. § (2) bekezdés rendelkezése alapján a bérleti jogot folytatná, a visszamaradt személyek elhelyezése tárgyában a bérbeadó kötelezettséget nem vállal.
24. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat a 1. függelék tartalmazza.
4. Helyiségbérlet szabályai
25. § (1) A Zirci Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Osztálya nyilvántartást vezet a nem lakás céljára szolgáló helyiségekről. A bérbeadás útján hasznosítható helyiségre a bérbeadási jogokat gyakorló Gazdasági, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság nyilvános pályázatot ír ki.
(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség címét (utca, házszám), alapterületét,
b) a bérleti díj legkisebb összegét,
c) a bérleti szerződés várható időtartamát,
d) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét,
e) a pályázat benyújtásakor a pályázathoz mellékelni kért igazolások és okiratok tartalmának meghatározását.
(3) A bérbeadó a legmagasabb bérleti díjat felajánló pályázóval köt szerződést.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően helyiséget pályázaton kívül bérbe adni csak akkor lehet, ha
a) a Képviselő-testület az adott helyiségben a tevékenység folytatását közérdekű céllá nyilvánítja, vagy
b) ha a helyiségre kiírt egymást követő két pályázat eredménytelen volt.
26. § A helyiségben folytatható tevékenységi kört a bérbeadó megszabhatja, illetve egyes tevékenységi kört vagy köröket kizárhat.
27. § (1) Önkormányzati helyiségre bérleti szerződést lehet kötni:
a) határozott időre, vagy
b) valamely feltétel bekövetkeztéig.
(2) Az életvédelem céljára kijelölt, vagy az épület bontásáig, felújításáig ideiglenesen hasznosított, vagy közérdekű cél alapján bérbe adott helyiségre határozott idejű szerződést kell kötni. Határozott idejű szerződés legfeljebb 10 évi időtartamra köthető.
28. § (1) A helyiségbérlettel kapcsolatos az egyes bérbeadót illető jogok érvényesítéséről, továbbá az egyes bérbeadót terhelő kötelezettségek teljesítéséről a „Zirci Városüzemeltetés” Nonprofit Kft. a Közhasznúsági Szerződésben foglaltaknak megfelelően gondoskodik.
(2) A bérlő a helyiségben átalakítási, vagy korszerűsítési munkákat csak a bérbeadóval kötött megállapodás alapján végezhet. A megállapodás tartalmát a „Zirci Városüzemeltetés” Nonprofit Kft-vel egyeztetni kell.
29. § (1) A bérleti jog átruházására, illetve cseréjére irányuló megállapodás érvényességének feltétele, hogy
a) a bérbeadó hozzájárult,
b) felek a szerződést bemutatják,
c) a bérlőnek nincs díjhátraléka,
d) az új bérlő vállalja a korábbi bérlővel megkötött bérleti szerződésben megállapított feltételek további
teljesítését és tevékenységi köre megfelel a bérbeadó határozatának.
(2) A bérbeadó a bérlemény albérletbe adásához más személynek a helyiségbe való befogadásához nem járul hozzá.
5. Értékesítés
30. § (1) A meglévő önkormányzati bérlakás keret megóvása, valamint az arra rászoruló polgárok szociális jellegű bérlakáshoz juttatása érdekében a Képviselő-testület egyedi elbírálás keretében dönt önkormányzati lakás elidegenítésre történő kijelöléséről.
(2) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra vonatkozó elővásárlási jogra a Lakástörvény rendelkezései az irányadóak.
(3) Az önkormányzati lakás forgalmi értékének megállapítására vonatozóan a Lakástörvény rendelkezései az irányadóak.
(4) A bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai figyelembevételére a Lakástörvény rendelkezései az irányadóak.
(5) A lakás vételárának meghatározása hat hónapnál nem régebbi – szakértő által elkészített - forgalmi értékbecslés alapján, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
31. § (1) Az elővásárlási jog jogosultja,
a) a lakás (3) bekezdésben leírt forgalmi értékének 80 %-áért vásárolhatja meg a lakást, ha a vételárat a
szerződés megkötésével egyidejűleg, de legfeljebb a szerződés megkötését követő három hónapon
belül megfizeti.
b) amennyiben a vevő három hónapnál hosszabb idő alatt részletekben egyenlíti ki a lakás ellenértékét, úgy
a lakás forgalmi értékéből a vállalt futamidő (ami 15 évnél hosszabb nem lehet) függvényében
ba) 4 hó-60 hó futamidő esetén: 15%,
bb) 61 hó- 120 hó futamidő esetén: 10%, vagy
bc) 121 hó- 180 hó futamidő esetén: 5%.
kedvezmény illeti meg.
(2) Az elővásárlási jog jogosultja – ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti részletfizetési kedvezményt kér - az így megállapított, a kedvezményekkel csökkentett forgalmi érték (továbbiakban: vételár) 20 %-át köteles egy összegben vételárelőlegként a szerződés megkötésekor befizetni. A felek a szerződésben a vételár 20%- ánál nagyobb vételárelőlegben is megállapodhatnak.
(3) Ha az elővásárlási jog jogosultja a (2) bekezdésben meghatározott vételárelőleg felett fennmaradó vételárrészt 3 év alatt visszafizeti, a részletfizetés kamatmentes. Amennyiben 3 évnél hosszabb idő alatt fizeti vissza a fennmaradó vételárrészt, úgy a kamat mértéke –teljes futamidőre- a szerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat.
32. § A 30. § alkalmazása esetén a tulajdonjog átruházása csak a teljes vételár kiegyenlítése után lehetséges. A törlesztő részlet fizetésének hat havi elmaradása esetén a teljes követelés esedékessé válik és egy hónapos fizetési határidő eredménytelen letelte után az önkormányzat jogosult a szerződéstől elállni és az ebből fakadó jogkövetkezményeket érvényesíteni.
33. § (1) Az elővásárlásra jogosult részére a polgármester a Képviselő- testület döntését követő 15 napon belül köteles megküldeni az eladásra vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a lakóingatlan legfontosabb ingatlan- nyilvántartási és más általános adatait (címe, helyrajzi
száma, alapterülete, szobák száma, komfortfokozata),
b) a tulajdoni lapon feljegyzett jogokat és tényeket,
c) az ingatlan vételárát,
d) az egyösszegű megfizetés összegét,
e) az adható kedvezményeket, a részletfizetés időtartamát,
f) a vételár megállapításának módjáról, kialakításánál figyelembe vett tényezőkről szóló tájékoztatást,
g) a vételárhátralék kamatát,
h) az ingatlanra vonatkozó főbb műszaki jellemzőket.
(2) Az (1) bekezdésben részletezett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat kézhezvételét követő 30 nap.
34. § A Lakástörvény szerint elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati bérlakás esetében a beköltözhető forgalmi érték a versenytárgyaláson történő értékesítés során meghirdetett kiinduló vételár. Az ingatlan eladását a Képviselő- testület a helyben szokásos módon 30 napos határidővel meghirdeti, a jelentkezőket előjegyzi és az eladásra versenytárgyalást tűz ki. A versenytárgyaláson legmagasabb összegű árajánlattevő jogosult a lakás megvásárlására. Az elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése esetében a vevőnek egy összegben kell a vételárat megfizetni, kedvezmény nem illeti meg.
35. § (1) Az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésre történő kijelöléséről, az önkormányzati vagyon védelme érdekében a Képviselő-testület egyedi elbírálás keretében dönt.
(2) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre vonatkozó elővásárlási jogra a Lakástörvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A (2) bekezdésben említett, elővásárlási joggal érintett, helyiségek vételára a szakértő által megállapított forgalmi értékkel megegyező összeg.
(4) A (2) bekezdés szerinti elővásárlási joggal nem érintett helyiségeket szakértő által megállapított forgalmi értéken induló licit útján kell értékesíteni.
(5) Önkormányzati tulajdonú helyiség vételárát egy összegben kell megfizetni.
6. Vegyes és záró rendelkezések
36. § (1) A lakások, vagy helyiségek elidegenítésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott esetekben az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletet kell alkalmazni.
(2) Az Önkormányzat vállalata, gazdasági társasága, és költségvetési szerve a feladataik ellátásához biztosított helyiségeik bérbeadásának feltételeit önállóan, szabályzatban határozzák meg. Ennek során jelen rendelet előírásait nem kell alkalmazniuk.
(3) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(4) Hatályát veszti a lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 18/1993. (XII.13.) önkormányzati rendelet.
