Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő - testületének 9/2015 (IV.16.) önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról

2017.09.20.

Felsőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében és a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Első Rész

Általános Előírások

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS Előírások

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) Erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally, gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.

b) Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint.

c) Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.

d) Kereskedelmi szálláshely: szálláshely - üzletszerűen, egész éven, megszakítás nélküli szolgáltatás keretében, folyamatos napi üzemeltetéssel vagy idényjelleggel, - amelyben a szolgáltatásként hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tízet, kempingek esetében a kempinghelyek száma az ötöt meghaladja.

e) Kertépítészeti terv: jogosultsággal rendelkező kertépítész tervező által készítendő terv, amelynek munkarészei legalább:

ea) földmérő által készített geodéziai helyszínrajz

eb) tereprendezési terv – 1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén

ec) kertépítészeti tervrajz, amelynek tartalma: a kertkialakítás koncepciója, megvédendő és új növényzet bemutatása, burkolatok, lépcsők, támfalak és egyéb kerti építmények – pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó – tervezett helye, javasolt anyaga

ed) favédelmi, fakivágási munkarész, amelynek tartalma: a kivágandó fák: fás szárú növények darabszáma, faja, fa esetében annak 1 m magaságban mért törzsátmérője, a kivágás oka, a pótlás módja

ee) műszaki leírás.

f) Kialakult telek: Azon építési telek vagy telek, amely felosztása már megtörtént, tovább nem osztható, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatárrendezés esetén az érintett telek területe +/- 5%-ban módosulhat – egyéb vonatkozó rendelkezések betartásával.

g) Kialakult beépítettség: A település már beépült építési telkén kialakult beépítettség. Új épület építése csak a meglévő épület bontása esetén meglévő épület, épületrész kubatúrán belül lehet.

h) Kialakult beépítési mód: A település már beépült részén történelmileg kialakult beépítési mód, mely nem határozható meg egyértelműen oldalhatáron álló, vagy szabadon állóként. Új épület építése során az építési hely a magasabb rendű jogszabályokban szabályozott telepítési távolság figyelembevételével szabadon megválasztható a 42. § (2) figyelembevételével.

i) Kialakult épületmagasság: a település már beépült részén az adott övezet által érintett egyes telkeken kialakult maximális épületmagasság, melyet – az övezet előírásaival összhangban - az építmények átalakítása, újjáépítése során túllépni nem lehet.

j) Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény.

k) Óriásplakát: a DIN A0 méretet meghaladó méretű plakát.

l) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény-együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza, amit környezeti állapotadat igazol.

m) Támfalgarázs: A lejtős terep hegyfelőli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított személygépjármű-tároló.

n) Tanyatelek: a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 ha nagyságú, mező- és erdőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó földrészlet, vagy olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel.

o) Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely.

p) Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

q) Utcavonalas beépítés: Olyan beépítés, ahol az épület közterület felőli homlokzata az utcai telekhatáron áll.

r) Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.

s) Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.

2. A

SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA

2. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:

a) szabályozási vonal;

b) építési övezet, övezet határa és jele;

c) építési vonal;

d) telek be nem építhető része;

e) a kötelező erejű megszüntető jel;

f) tömbönként kialakítható maximális telekszám;

g) közigazgatási határ;

h) belterülethatár;

i) szabályozási szélesség.

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:

a) védőtávolságok;

b) műemlék;

c) műemléki környezet;

d) régészeti terület;

e) helyi védett épület;

f) településkép védelmi terület;

g) Országos ökológiai hálózat magterület;

h) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;

i) Natura 2000 terület;

j) helyi jelentőségű védett természeti terület

(3) Sajátos jogintézmények:

a) beültetési kötelezettség;

b) elővásárlási jog.

(4) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:

a) helyi védelemre tervezett építmények, műtárgyak;

b) tervezett helyi jelentőségű védett természeti terület;

c) meglévő, megtartandó és tervezett fasor;

d) nem kötelező megszüntető jel;

e) javasolt telekhatár;

f) roncsolt, rekultiválandó terület.

3. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS

3. § (1) A belterületbe vonható területeket a 3. sz. melléklet és a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) Ha nem önkormányzati kezdeményezésre újonnan beépítésre szánt területen vagy beépített területen új beépíthető ingatlanok kialakítása érdekében útépítés, közművesítés válik szükségessé, akkor a szükséges közterület térítésmentes átadása a tulajdonos, az út-, valamint a közműépítés költségének megfizetése az érdekeltek kötelezettsége. A belterületbe csatolási eljárás – a fenti feltételek fennállása esetén – kizárólag az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján az önkormányzattal megkötött hatályos és érvényes településrendezési szerződés esetén folytatható le, amiben az érintett ingatlan tulajdonosa illetve az ingatlanon beruházni szándékozó átvállalja az önkormányzattól mindazon költségeket és egyéb ráfordításokat, amelyek következményei az önkormányzatot terhelik.

(3) A belterületbe-vonás telekcsoportonként ütemezetten is megvalósítható, miután a telekcsoport területén e rendeletnek megfelelően az építési telkek kialakításra kerültek.

(4) A belterületbe vonás a kertvárosias lakóterület építési övezetben a beépítés feltétele, egyéb építési övezetben, övezetben nem beépítési feltétel.

II. FEJEZET

Közterület alakítására vonatkozó Előírások

4. § Közterület-alakítási terv készíthető a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

III. FEJEZET

Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM

5.§ (1) Az országos művi értékvédelem alá eső építményeket, a műemléki jelentőségű területeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

5. TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMI TERÜLETRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6.§ (1) A településen a Szabályozási terven jelölt területek részesülnek településkép védelemben. A településkép védelmi terület övezete a Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Balaton törvény) történet települési terület övezet előírásainak megfelelően került lehatárolásra.

(2) Településkép védelmi területen a kialakult utcahálózat és telekszerkezet védendő, új utak a Szabályozási terven jelölt, kiszabályozott utak kivételével nem létesíthetők.

(3) Településkép védelmi területen csak egységes tájékoztató illetve ismeretterjesztést szolgáló táblarendszer helyezhető el, egyéb célzatú hirdetések, reklámtáblák közterületen való elhelyezése tilos.

(4) Településkép védelmi területen új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással.

(5) Településkép védelmi területen új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó.

(6) Településkép védelmi területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el

(7) Településkép védelmi területen a homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, kőburkolatú illetve festett lehet. Az oromfal anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű.

(8) Településkép védelmi területen – közfunkciót ellátó épületek és épületrészek kivételével – kizárólag magastetős épület helyezhető el 35-42^o tetőhajlásszöggel. A tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös illetve barna égetett agyagcserép, illetve természetes pala lehet, közfunkciót ellátó épületek esetén kivételesen korcolt fémlemez is alkalmazható-

(9) Településkép védelmi területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.

(10) Településkép védelmi területen kialakult zárt kerítés megtartandó, felújítandó a lakóépület felújításával egy időben, a homlokzat színével megegyezően.

(11) Településkép védelmi területen a meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése nem lehetséges.

gyezően.

(12) Településkép védelmi területen az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

(13) Településkép védelmi területen a kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében fésűs beépítésű telken lévő épület oldalirányú bővítése keresztszárny kialakításának kivételével nem lehetséges. Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 6 m-en túli épületrészen alakítható ki.

6. HELYI EGYEDI VÉDELEM

7. § (1) Szabályozási terv tartalmazza a helyi védelem alatt álló, illetve a védelemre javasolt építményeket.

el.

(2) A védelemre tervezett épületek védelmének kimondását követően azokra a védett épületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(3) A helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók. Az építményeken végzett bármilyen építési munka esetén a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.

(4) A helyi védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését a védettséget indokoló elemek megtartásával kell megoldani.

(5) Helyi védett épület bontására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre.

(6) Helyi védett épület esetében az utcai homlokzattól számított 6,0 m szélességen túl az épület keresztszárnnyal bővíthető, melynek párkány- és gerincmagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülethez illeszkedően képzendő ki.

(7) Helyi védett épület közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

(8) Helyi védelemre tervezett műtárgyak felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

(9) A K-t jellel jelölt temetőkben minden 100 évnél idősebb kereszt, emlék helyi védelemre javasoltnak tekinthető, amelyekre a helyi védett műtárgyakra vonatkozó előírások alkalmazandók.

7. REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA

8.§ (1) A település közigazgatási területén óriásplakát nem helyezhető el.

(2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégérek, hirdetőtáblák elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el.

(3) Közterületen csak az önkormányzat hirdető berendezései és a közösségi tájékoztató információs rendszer elemei helyezhetők el.

(4) A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

(5) Meglévő hirdetőtábla fennmaradása – amennyiben az nem elégíti ki a fenti előírásokat –nem hosszabbítható meg.

(6) Településkép védelmi területen e rendelet 6. § (3) bekezdés előírásai alapján kell eljárni.

IV. FEJEZET

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

8. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

9. § (1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek – különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat – Balaton törvény szerinti magterület és ökológiai folyosó - övezeteire, az országosan védett természeti területekre – megóvását biztosítani kell.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;

b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozás terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;

c) a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fa fajok telepítendők;

d) belterületen új közterületek, utcák kialakításánál a tervezett fasort a műszaki átadásig el kell telepíteni. A fasorok telepítéséhez – az utca műszaki kialakítását figyelembe véve – honos fás növényzet alkalmazható. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani;

e)a gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos

(3) A települési és tájkarakter védelme érdekében belterületen Vt és K-sp jelű építési övezetekben elhelyezett sportcsarnok kivételével csarnok jellegű épület nem építhető. Csarnok jellegű épület nem építhető a magterület és az ökológiai folyosó területén.

(4) Védett területen és tájképvédelmi területen szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el.

10. § (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek és a Natura 2000 területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Az országos ökológiai hálózathoz - Balaton törvény szerinti magterület és ökológiai folyosó övezethez - tartozó területeken és a Natura 2000 területeken

a)extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;

b)tájba illő épület helyezhető el;

c)meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak;

d)a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el.

11. § (1) A településen a helyi jelentőségű védett természeti területek és a tervezett helyi jelentőségű védett természeti terület lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.

rni.

(2) A helyi jelentőségű védett természeti területeken a helyi természetvédelmi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.

(3) A helyi jelentőségű védett természeti területeken kerítés csak természetvédelmi céllal létesíthető.

(4) A tervezett helyi jelentőségű védett fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül új épület, illetve a gyökérzónát károsító építmény nem helyezhető el.

12. § (1) Tájképvédelmi területen a Balaton törvény térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (T-1) vonatkozó előírásait be kell tartani.

(2) Tájképvédelmi terület pontosított határa a szabályozási terven feltüntetésre került.

(3) Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.

V. FEJEZET

környezetvédelmi előírások

9. KÖRNYEZETVÉDELEM

13. § (1) Az település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

a)a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b)kizárja a környezetkárosítást,

c)következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

(3) A roncsolt, rekultivált területek a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően fenntartandók és a Szabályozási terven meghatározott cél szerint újrahasznosítandók.

(4) A roncsolt, rekultivált területek kerti bútorok és esőbeálló a túraúthoz, kerékpárúthoz csatlakozóan elhelyezhető maximálisan nettó 20 m ² alapterületen.

(5) A település a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. A település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat.

(6) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelményeket a mezőgazdasági haszonállatok tartásáról szóló helyi rendelet állapít meg, illetve:

10. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME

14. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(2) A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik.

(3) A település a felszín alatti vízminőségvédelmi előírások alapján a „fokozottan érzékeny” kategóriába tartozik. A település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat.

(4) A vízbázisok védőterületein építési és egyéb tevékenységek csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytathatók.

(5) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.

11. A

LEVEGŐ VÉDELME

15. § (1) A település légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny terület. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(2) A település területén a levegő védelmével kapcsolatos jogszabály szerint telken kívüli védelmet igénylő tevékenység csak a Szabályozási terven jelölt területek esetén folytatható.

12. A

TERMŐFÖLD VÉDELME

16. § (1) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására az erózióveszély nem növekszik.

(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.

(5) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.

13. HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS

17. § (1) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(2) Szelektív hulladékgyűjtő sziget a település közterületén helyezhetők el, a műemléki környezet kivételével.

(3) Hulladéklerakó telep, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely a település igazgatási területén nem létesíthető

14. A

ZAJ ELLENI VÉDELEM

18. § (1) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy az adott területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(2) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

VI. FEJEZET

Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

15. KATASZTRÓFAVÉDELEM

19. § (1) A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor

a) a közhálózat által biztosítható tűzivíz igény feletti igényre helyi tűzivíz tároló létesítése szükséges,

b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,

c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.

(2) A település területén kertes mezőgazdasági övezetben nyílt tűzivíz tároló nem helyezhető el.

ezést.

16. NYÍLT KARSZT TERÜLETEK

20. § (1) A nyílt karszt területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza. Az övezetben folytatott tevékenységek során a jogszabály vonatkozó előírásait be kell tartani.

(2) A nyílt karszt területen a parkolók felületéről vizet csak homok- és olajfogó műtárgyon átvezetve szabad közcsatornába engedni.

17. VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLETEK

21. § (1) A vízeróziónak kitett terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. A Balaton törvény vízeróziónak kitett terület övezet határával. Területén a Balaton törvény vízeróziónak kitett terület övezet vonatkozó előírásait be kell tartani.

(2) A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín minél nagyobb mértékű növényborítottságát.

(3) A 12%-nál meredekebb területeken minden mezőgazdasági tevékenységet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni.

(4) A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani.

(5) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell.

18. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK

22. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

a) közlekedési területek,

b) közművek, közműlétesítmények,

(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.

VII. FEJEZET

A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények

19. SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

23. § (1) A település területén elővásárlási jog illeti meg a 4. melléklet szerinti ingatlanok vonatkozásában.

(2) A település területén beültetési kötelezettség terheli az 5. melléklet szerinti ingatlanokat.

20. TELEKALAKÍTÁS

24. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek alakja egyszerű kontúrral rendelkezik.

(2) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(3) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület kialakítása céljából kerül sor, úgy az övezetben, építési övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb telek is kialakítható.

(4) Közterület alakítás során akkor is lehetőség van telekalakításra, ha a kialakuló telek paraméterei az övezeti előírástól eltérnek.

(5) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelkek feltárása céljából alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél.

(6) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 4,0 m-nél.

(7) Telekcsoport újraosztás a szabályozási terven jelölt telektömbre egyidejűleg történhet.

VIII. FEJEZET

közműellátás és Hírközlés

21. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

25. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

a) vízellátás,

b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),

d) elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben szolgalmi, vezeték jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

a) településképi megjelenésre,

b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),

c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.

(4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)

a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,

c) a csapadékvizek elvezetéséről,

d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali

sor telepítését ne akadályozzák meg.

22. KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA

26.§ A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított

b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított

c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

23. VÍZELLÁTÁS

27.§ (1) A vízbázisok (vízműkutak, források, egyéb kutak) védelmének biztosítására kijelölt, a település közigazgatási területére rányúló hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályban előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

(2) A hidrogeológiai védőterület kijelölésével nem rendelkező víznyerőhelyek körül

a)ha talpmélysége kisebb 100 m-nél, akkor 100 m-es,

b)ha a talpmélysége meghaladja a 100 m-t, akkor 10 m-es

sugarú kört kell kijelölni belső védőterületként, s a területre a vonatkozó jogszabályban foglalt területhasznosítási korlátozásokat figyelembe kell venni.

(3) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,

b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad.

m;margin-bottom:.0001pt'>sugarú kört kell kijelölni belső védőterületként, s a területre a vonatkozó jogszabályban foglalt területhasznosítási korlátozásokat figyelembe kell venni.

(4) Belterületen új vízhálózat

a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,

b) nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően.

m;margin-bottom:.0001pt'>sugarú kört kell kijelölni belső védőterületként, s a területre a vonatkozó jogszabályban foglalt területhasznosítási korlátozásokat figyelembe kell venni.

24. SZENNYVÍZELVEZETÉS

28. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett ingatlanoknak csatlakozniuk kell a közcsatornára.

29.§ Beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre vagy a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg az ingatlant 100 m távolságon belül:

a) a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, vagy

b) a keletkező szennyvizek kezelésére egyedi szennyvíztisztító kisberendezés is telepíthető az önkormányzat Települési Szennyvízkezelési Programjában meghatározott ingatlanokon a programban leírt feltételekkel.

25. SZENNYVÍZKEZELÉS, SZENYYVÍZELHELYEZÉS

30. § (1) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak.

(2) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.

(3) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága 20 m , kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető.

(4) Szennyvízátemelő műtárgy és szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül:

a) beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető.

b) beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható.

26. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS

31. § (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.)

(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.

(3) A csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(4) a csapadékvíz élővízbe történő bevezetése a vízfolyás kezelőjének a hozzájárulásával történhet;

(5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell

a) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,

b) új telekosztás esetén.

(6) A (4) a) pont szerinti beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(7) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását) megoldani.

32. § (1) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni.

(2) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába.

(3) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést terepszint alatt kell az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(4) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és

b) a vízszállítás akadálymentes legyen.

forgalmazható.

(5) A nyílt árok fenekét és legfeljebb 50 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

(6) Meredek nyomvonalon kialakított árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell.

27. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS

33.§ (1) Belterület már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

a) műemléki környezetben

b) településközpontban

c) sétáló utcává alakítandó utcában

d) településkép védelmi területen

e) tájképvédelmi területen

f) hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek

a) villamosenergia hálózati rekonstrukció,

b) közvilágítási hálózati rekonstrukció

során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(3) Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(4) Új villamosenergia ingatlan-bekötést a beépítésre szánt területeken és beépítésre nem szánt területek villamosenergia ellátást igénylő telkeinél is földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

28. FÖLDGÁZELLÁTÁS

34.§ Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

29. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

35.§ (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

30. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

36.§ (1) Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglévő antenna előfordulása esetén - ha az nem lakóterületi övezetben fekszik – az antennát azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

(2) Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető.

IX. FEJEZET

Építés általános szabályai

31. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

37.§ (1) Ha egy épület alatti földrészlet önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégíti ki az övezeti előírásokban foglalt minimális telekméretet, s közterületi kapcsolata sincs, úgy a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül, korszerűsíthető, felújítható, tetőtere beépíthető egyéb jogszabályi előírások betartásával.

(2) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.

(3) Két építési övezetbe vagy övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően visszamaradó telkek nagysága az építési övezetre vagy övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet.

38.§ (1) Új elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 méter magasságot meghaladó antenna, zászlótartó oszlop

a) belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 méteres távolságon belül, valamint országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken és a Natura 2000 területeken kivételes esetben sem helyezhető el,

b) egyéb területeken a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.

(2) A település területén 10 méternél magasabb antenna nem építhető.

32. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK

39.§ (1) A település belterületén – különleges és gazdasági területek kivételével - 30-42° közötti tetőhajlásszögű épületek helyezhetők el – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

(2) Az épület alapterületének 50%-át meg nem haladó részén 30°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.

(3) Az építési övezetek területén megállapított legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetén az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(4) A település belterületén, illetve a belterülethez kapcsolódó kereskedelmi szolgáltató építési övezetben és kertes mezőgazdasági övezetben a tetőhéjalásnál nem alkalmazható az alábbi építési anyag:

a) műanyag hullámlemez;

b) fém trapézlemez, hullámlemez;

c) mesterséges pala.

(5) A település területén tilos az épületek tetőfedő anyagának

a) kék, sárga, lila színezése

b) zöld színezés a Fenyves utca kivételével

az anyagától függetlenül.

(6) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a barna és zöld szín és annak árnyalatai is alkalmazhatók.

(7) A homlokzat felújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

(8) A település beépítésre szánt területein csarnok jellegű épület csak tájba illesztve, látványtervvel igazoltan, illetve növényzettel takartan helyezhető el.

(9) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül

a) klímaberendezés, szellőző az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető,

b) napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.

(10) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak

a) a telkek előkertjében,

b) a telkek udvarán,

c) az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(11) Telepengedély és telep létesítésének bejelentése magasabb rendű jogszabályokban meghatározottak szerint történhet.

a) Belterületen bejelentés köteles tevékenységek közül egyéb szárazföldi személyszállítás vagy közúti áruszállítás, költöztetés alágazatba tartozó tevékenységek közül - azon tevékenységek kivételével , amelyek esetében a tevékenységhez igénybe vett gépjárművet (gépjárműveket) külön jogszabály szerint telephelyen kell tárolni – kivételével minden tevékenységet lehet gyakorolni;

b) Mezőgazdasági gépek és vontatmányaik falusias lakóterületen is korlátozás nélkül parkolhatnak illetve telephelyezhetnek.

c) Kereskedelmi szolgáltató területen minden engedélyköteles tevékenység gyakorolható.

33. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS

40.§ (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés illetve bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5-1,5 m-t.

(2) Tereprendezés során egy adott pontban a terep természetes terepszintje az oldal- és hátsókertben – igazodva a szomszédos telek terepszintjéhez - 1,0 méterrel változtatható meg.

(3) Tereprendezés az előkertben a közterület határától mért 8 méter távolságig lehetséges az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítése céljából.

(4) Támfal kialakítása a természetes terepszintet

a) felfelé legfeljebb 1,5 méterrel,a

b) lefelé legfeljebb 1,5 méterrel,

de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatja meg.

(5) A közúttal határos telken az utcavonalon illetve az előkertben a meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal a meglévő terep magasságáig építhető.

(6) Támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,2 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest.

(7) Támfalak csak természetes anyagú (terméskő) lehet.

(8) A település területén támfalgarázs nem építhető.

41.§ (1) Építési övezetekben az építési telek utcavonalán tömör kerítés nem építhető, kivéve az 55/16, 55/30 és 55/52 hrsz-ú utak melletti utcafronti kerítéseket, ahol a helyi vörös homokkőből rakott tömör kerítés megengedett.

(2) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,6 m lehet. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,80 m-t.

(3) Külterületen, beépítésre nem szánt – kertes mezőgazdasági terület, birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik.

34. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY

42. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

(2) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, mely esetben a két szomszédos épület oldalfala – 0,5- 1,0 méter távolság betartásával vagy tűzfalas csatlakozással - közös telekhatárra is kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

(3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.

(4) Az előkerti építési vonal

a) beépített utcaszakasz esetén: a legalább 70%-ban az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett kialakult állapothoz igazodó kell legyen

b) újonnan beépítésre kerülő területek építési övezeteiben a szabályozási terven jelöltek szerint, annak hiányában:

ba) lakó és kereskedelmi, szolgáltató övezetek esetében: minimum 5 m,

bb) különleges terület övezetben: minimum 10m,

bc) egyéb esetben: minimum 5 m,

kivétel ha az építési övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(5) Az oldalkert legkisebb mérete oldalhatáros beépítés esetén az építési övezetben előírt épületmagasság mértéke, mely 12 méternél keskenyebb telkek esetében 3,0 m-re csökkenthető – a vonatkozó előírások betartásával, szabadon álló beépítés esetén legalább 3,0 méter.

(6) A hátsókertek legkisebb mérte 6,0 méter, kivéve

a) Lke2 építési övezetben, ahol 4,0 méter.

b) a településkép védelmi területen jogszerűen már beépült hátsó kerttel rendelkező építési telkei, ahol a hátsókert legkisebb mérete kialakult;

c) a Hóvirág utca, Csalogány utca és Rózsa utca jogszerűen már beépült hátsó kerttel rendelkező építési telkei, ahol a hátsókert legkisebb mérete kialakult.

(7) Közparkkal szomszédos telken új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a közparkra ne tűzfallal nyíljon.

(8) Utcavonalas beépítésű épületek között elhelyezkedő foghíjtelek előkerti építési vonala a közterülettől legfeljebb 2,0 m-re lehet.

(9) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert – a vonatkozó előírások betartásával - 3,0 méter , a hátsókert 0 méter .

MÁSODIK RÉSZ

Részletes övezeti előírások

X. FEJEZET

Beépítésre szánt területek

35. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

43.§ A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolandók:

a)Kertvárosias lakóterület (Lke)

b)Falusias lakóterület (Lf)

c)Településközpont terület (Vt)

d)Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

e)Üdülőházas terület (Üü)

f)Különleges területek

fa) sportterület (K-sp)

fb) temető (K-t)

fc) mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)

36. LAKÓTERÜLET

44. § (1) Lakóterületeken a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el a 39. § (11) bekezdés figyelembevételével.

(2) Egyéb szabályozási, vagy övezeti előírás hiányában a főrendeltetésű épületet a telek utcavonal felőli részére kell elhelyezni.

(4) Az előkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el gépjárműtároló.

(5) Az építési övezetek területén megállapított legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetén az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

37. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET

45. § (1) Kertvárosias lakóterület építési övezete a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető – fő rendeltetésű - épület:

a) lakó;

b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

d) kulturális;

e) szállás jellegű;

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélesség (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettsége (%)	Építményének legnagyobb épület-magassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)
3	Lke1	O	2600	24	15	15	4,5	50
3	Lke2	SZ	1800	24	25	5	4,5	50
4	Lke3	O	800	18	30	30	4,5	50
5	Lke4	O	600	18	30	30	4,5	50
6	Lke5	O	800	18	30	30	4,5	50

O: oldalhatáron álló beépítés

SZ: szabadonálló beépítés

(4) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkzésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(5) Az építési övezet építési telkein – az Lke2 építési övezet kivételével - kizárólag egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(6) Az Lke2 jelű építési övezet építési telkein legfeljebb két fő rendeltetésűi épület és egy melléképület helyezhető el.

(7) Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

(8) Az építési övezet területén egy épületben maximum két lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(9) Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) közműpótló műtárgy

b) kirakatszekrény;

c) trágyatároló;

d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

e) építménynek minősülő antennaszerkezet.

(10) Elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el kerti építmények közül

a) a tárolásra szolgáló melléképítmények;

b) állatól és állatkifutó.

(11) Hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a) mosókonyha;

b) nyárikonyha;

c) gépjármű- és egyéb tároló épület.

(12) Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben és az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

(13) Az építési övezet területén állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m ² bruttó alapterületű lehet.

(14) Az Lke2 jelű építési övezetben az előkert mérete, mely egyben építési vonal is 5,0 m . A második fő rendeltetésű épület kizárólag az építési telken álló, építési vonalra elhelyezetett fő rendeletetésű épület hátsókert felé néző homlokzata mögött helyezhető el a telepítési távolság figyelembevételével.

(15) Az Lke2 építési övezetben csak a Balaton-felvidéki népi építészet hagyományokat és értékeket őrző épület helyezhető el:

a) az utcafronton csak egy fő és egy mellék rendeltetésű épület helyezhető el;

b) az utcafront csak oromfalas, legföljebb csonkakontyos kialakítású lehet;

c) kizárólag magastetős épület helyezhető el, 35-42° tetőhajlásszöggel, s a tető nem állhat 7 síknál többől;

d) a tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös illetve barna égetett agyagcserép, természetes pala, illetve nád lehet;

e) a homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók;

f) az épület oromfalán csak a hagyományos formavilágú vakolatdíszek helyezhetők el;

g) a lakóépület szélessége legfeljebb 8,0 méter lehet, míg az előkerttől számított 15 m mélységig épített mellékfunkciójú épület szélessége max. 6,2 m lehet;

h) az épület oldalirányú bővítése keresztszárny kialakításának kivételével nem lehetséges. Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 5 m-en túli épületrészen alakítható ki.

(16) Az Lke5 építési övezetben a Hosszú utca felől utcahatáros beépítés nem alakítható ki, építési telek a Hosszú utca felől nem közelíthető meg.

(17) Lke5 építési övezetben a tervezendő épületek szélessége legfeljebb 10 méter lehet.

38. FALUSIAS LAKÓTERÜLET

46. § (1) Falusias lakóterület építési övezete a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Falusias lakóterületen elhelyezhető – fő rendeltetésű - épület:

a) lakó;

b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú;

c) kereskedelmi, szolgáltató;

d) szálláshely jellegű;

e) igazgatási, iroda;

f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

g) kulturális, közösségi szórakoztató;

h) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélesség (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettsége (%)	Építményének legnagyobb épület-magassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)
3	Lf	O	800	16	30	30	4,5	50

O: oldalhatáron álló beépítés

(4) A legnagyobb épületmagasság a Fő utca melletti teleksávban 4,2 m .

(5) Az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság földszintes gazdasági épületek esetében 3,0 m-rel túlléphető, amennyiben az a közterület irányából takart és nem rontja a településképet.

(6) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(7) Az építési övezet építési telkein kizárólag két fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(8) Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

(9) Falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) közműpótló műtárgy

b) kirakatszekrény;

c) építménynek minősülő antennaszerkezet.

(10) Elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a) állatól;

b) zászlótartó oszlop;

c) kerti építmények közül a tárolásra szolgáló műtárgyak.

d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

(11) Hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a) mosókonyha;

b) nyárikonyha;

c) gépjármű- és egyéb tároló épület.

d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

(12) Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

(13) Az Lf jelű építési övezetben csak a Balaton-felvidéki népi építészet hagyományokat és értékeket őrző épület helyezhető el:

a) az utcafronton csak egy fő rendeltetésű épület helyezhető el;

b) az utcafront csak oromfalas, legföljebb csonkakontyos kialakítású lehet;

c) kizárólag magastetős épület helyezhető el, 35-42° tetőhajlásszöggel, s a tető nem állhat 7 síknál többől;

d) a tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös illetve barna égetett agyagcserép, természetes pala, illetve nád lehet;

f) az épület oromfalán csak a hagyományos formavilágú vakolatdíszek helyezhetők el;

g) a lakóépület szélessége legfeljebb 8,0 méter lehet;

h) az épület oldalirányú bővítése keresztszárny kialakításának kivételével nem lehetséges. Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 8 m-en túli épületrészen alakítható ki.

(14) Az építési övezet területén állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m ² bruttó alapterületű lehet.

39. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET

47. § (1) A településközpont terület építési övezete a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Településközpont területen elhelyezhető – fő rendeltetésű - épület:

a) lakó;

b) igazgatási, iroda;

c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

e) kulturális, közösségi szórakoztató;

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélesség (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettsége (%)	Építményének legnagyobb épület-magassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)
3	Vt1	O	5000	30	25	25	6,0*	60
4	Vt2	SZ	2000	20	40	40	6,0*	40
5	Vt3	O	1000	18	30	30	4,5*	30
6	Vt4	O	550	16	40	40	4,5	30

O: oldalhatáron álló beépítés

SZ: szabadonálló beépítés

*: lásd (4) bekezdés

(4) Az építési övezet területén – a Vt4 építési övezet kivételével - templom, sportcsarnok, közfunkciót ellátó épületek építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 10,0 méter . Ebben az esetben az épület településképbe való illeszkedését látványtervvel kell igazolni.

(5) Vt4 építési övezetben intézményi közfunkciót ellátó épület esetén a legnagyobb épületmagasság 6,0 méter . Ebben az esetben az épület településképbe való illeszkedését látványtervvel kell igazolni.

(6) Új beépítettség esetén Vt2 és Vt4 építési övezetben kizárólagos lakófunkció esetén az építési telek legnagyobb megengedhető beépítettsége 25%.

(7) Vt4 építési övezetben meglévő kereskedelmi, vendéglátó és lakó rendeltetés elválasztására 550 m2-nél kisebb építési telek is kialakítható, ebben az esetben a meglévő épületeket figyelembe vevő beépítettség 80%.

(8) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(9) Az építési övezet építési telkein több fő rendeltetésű épület helyezhető el, amennyiben legalább az egyik közcélú rendeltetést is tartalmaz.

(10) Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

(11) Az építési övezet területén egy épületben maximum két lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(12) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:

a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;

b) önálló épületben, kizárólag jelen rendelet hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén

történhet.

(13) Településközpont területen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) közműpótló műtárgy

b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;

c) trágyatároló, komposztáló;

d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

e) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop.

(14) Elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:

a) kerti építmény;

b) állatól, állatkifutó;

c) gépjárműtároló.

(15) Hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a) mosókonyha;

b) nyárikonyha;

c) gépjármű- és egyéb tároló épület.

(16) Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

40. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET

48. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető - fő rendeltetésű - épület:

a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;

b) kereskedelmi, szolgáltató;

c) igazgatási, iroda;

d) szállás jellegű;

f) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó;

g) sport;

h) mezőgazdasági tevékenységhez kötődő raktározási és kereskedelmi rendeltetésű építmény

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélesség (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettsége (%)	Építményének legnagyobb épület-magassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)
3	Gksz1	SZ	5 000	100	30	30	7,5	30
4	Gksz2	SZ	3 000	30	40	40	6,0	30
5	Gksz3	SZ	K	K	K	K	K	K

SZ: szabadonálló beépítés

K: kialakult

(4) A Gksz-3 építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. A Gksz1 és Gksz2 övezetben csak megfelelő kapacitású tisztítóműbe történő szennyvízelhelyezés történhet.

(5) Az építési övezet építési telkein több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(6) Új épület alapterülete nem haladhatja meg a 600 m²-t.

(7) Gksz1 jelű építési övezetben épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.

(8) Gksz1 jelű építési övezetben új épület építése esetén az épület köré legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező – az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésének az épületek használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig meg kell történnie.

(10) A lakóterülettel közvetlenül szomszédos gazdasági területek telekhatárán a zajkibocsátás megengedett mértéke nem haladhatja meg az ide vonatkozó magasabb rendű jogszabályokban lakóterületre meghatározott határértéket.

(11) Gksz3 jelű építési övezetben a jelenleg folytatott tevékenység fenntartható, de tovább nem fejleszthető.

41. ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET

49.§ (1) Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) Üdülőházas területen elhelyezhető – fő rendeltetésű - épület:

a) üdülő;

b) kereskedelmi, szolgáltató;

c) szállás jellegű;

d) igazgatási, iroda;

e) kulturális, közösségi szórakoztató;

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A üdülőházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélesség (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettsége (%)	Építményének legnagyobb épület-magassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)
3	Üü	Sz	K	K	30	30	6,5	50

K: - kialakult állapot

SZ: - szabadonálló beépítés

(4) Az épületmagasság legkisebb mértéke 3,0 méter.¹

(5) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(6) Az építési övezet területén több – fő rendeltetésű - épület is elhelyezhető.

(7) Az övezetben tetőfedésként korcolt fémlemez fedés is alkalmazható.

(8) Üdülőházas területen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) kirakatszekrény;

b) állatól, állatkifutó;

(9) Üdülőházas területen épület a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el.

(10) A járművek telken belül parkolóban vagy garázsban helyezhetők el. A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs önálló építményként nem helyezhető el.

42. KÜLÖNLEGES TERÜLET

50. § Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

a) sporrterület (K-sp)

b) temető (K-t)

c) mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)

43. KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORTTERÜLET

51. § (1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-sp jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület - sportterületen elhelyezhető – fő rendeltetésű - építmény:

a) sport;

b) kereskedelmi, szolgáltató;

c) szállás jellegű

d) és ezeket kiszolgáló

(3) Az építési övezetben szállás rendeltetés összesen a maximális beépítettség legföljebb 30%-án helyezhető el.

(4) A különleges terület – sportterület építési övezetét, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélesség (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettsége (%)	Építményének legnagyobb épület-magassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)
3	K-sp	Sz	5000	50	15	15	6,0	60

SZ: szabadonálló beépítés

(5) Sportcsarnok építése esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 10 méter lehet.

(7) Az építési övezet építési telkein több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(8) Az építési övezetben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy;

b) közműpótló műtárgy

c) kirakatszekrény;

d) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;

e) állatól, állatkifutó;

f) trágyatároló, komposztáló;

g) építménynek minősülő antennaszerkezet.

(9) Különleges terület – sportterületre kertépítészeti tervet kell készíteni.

44. KÜLÖNLEGES TERÜLET – TEMETŐTERÜLET

52.§ (1) Különleges terület - temető a Szabályozási terven K-t jellel szabályozott építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület - temetőterületen elhelyezhető - fő rendeltetésű - építmény:

a) terület fenntartását és őrzését szolgáló gazdasági;

b) ravatalozó, kápolna

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A különleges terület – temető építési övezetét, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélesség (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettsége (%)	Építményének legnagyobb épület-magassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)
3	K-t	Sz	10 000	30	10	5	4,5	80

SZ: szabadonálló beépítés

(4) Harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

(6) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.

(7) Az építési övezetben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy;

b) közműpótló műtárgy

c) kirakatszekrény;

d) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;

e) állatól, állatkifutó;

f) trágyatároló;

g) építménynek minősülő antennaszerkezet.

(8) A temető telekhatára mentén, telkén belül – amennyiben fizikailag lehetséges - min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.

(9) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként lehet figyelembe venni.

45. KÜLÖNLEGES TERÜLET – MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET

53.§ (1) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-mü jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely elsősorban állattartó majorok, valamint egyéb környezetre jelentős hatást gyakorló mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi területen elhelyezhető – fő rendeltetésű - épület:

a) mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó tároló

b) állattartó – nagyüzemi kivételével;

c) borgazdasági;

d) igazgatási, iroda;

e) egészségügyi, szociális – gazdasági funkció megléte esetén;

f) kereskedelmi, szolgáltató – gazdasági funkció megléte esetén;

g) lakó

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az építési övezetben kereskedelmi szolgáltató és lakó rendeltetés összesen a maximális beépítettség legföljebb 30%-án helyezhető el mezőgazdasági rendeltetésű épület megléte esetén.

(4) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélesség (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettsége (%)	Építményének legnagyobb épület-magassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)
3	K-mü1	SZ	5 000	100	30	30	7,5	30
4	K-mü2	Sz	1500	25	25	25	6,0	40

SZ: szabadonálló beépítés

(5) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása megfelelő kapacitású tisztítóműben történik.

(6) Az építési övezet építési telkein több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(7) Az építési övezetben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy;

b) közműpótló műtárgy

c) kirakatszekrény

(8) Az építési övezet területén legföljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(9) K-mü1 építési övezetben új épület alapterülete nem haladhatja meg a 600 m²-t.

(10) K-mü1 építési övezetben épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.

(11) K-mü1 építési övezetben új épület építése esetén az épület köré legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező – az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésének az épületek használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig meg kell történnie.

(12) K-mü1 építési övezetben az építési engedélyezési kérelemhez – a környezethez való illeszkedés igazolására - látványtervet kell csatolni.

(13) K-mü2 építési övezet építési telkén épület csak a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el. A minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 5 m-es sávban többszintű – őshonos, a tájegységre jellemző - növényzet telepítése kötelező – az építési telek megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésének az épületek használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig meg kell történnie.

XI. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

46. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

54. § A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységek közé sorolandók:

a) Zöldterület

aa) Közkert (Zkk)

b) Erdőterületek

ba) Védelmi (Ev)

bb) Gazdasági (Eg)

c) Mezőgazdasági területek

ca) Általános mezőgazdasági terület (Má)

cb) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

d) Vízgazdálkodási terület:

da) Vízfelszín (V)

db) Vízbeszerzési terület (Vb)

e) Különleges beépítésre nem szánt terület

ea) szabadidő terület (Kb-sz)

eb) Lovasturisztikai terület (Kb-lsp)

ec) Borgazdasági terület (Kb-bg)

ed) Bánya (Kb-bá)

f) Közlekedési terület

fa) Közúti (KÖu)

47. ZÖLDTERÜLET

55. § (1) Zöldterület (közkert) a Szabályozási terven Zkk jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) Zkk övezetben elhelyezhető

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény,

b) a terület fenntartásához szükséges építmény.

(3) Zkk1 jelű zöldterületen az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén.

(4) Zkk2 övezetben épület nem helyezhető el.

(5) A zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át többszintű (gyep, cserje, fa) növényzetnek kell takarnia.

48. ERDŐTERÜLET

56. § (1) Erdőterület a Szabályozási terven E jellel jelölt erdő művelési ágú, és a szabályozási terv szerinti erdősítésre kijelölt területek.

(2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint

a) Védelmi (védett és védőerdő, mezővédő) (Ev)

b) Gazdasági (Eg)

erdők lehetnek.

(3) Az övezetben kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, illetve természetvédelmi céllal létesíthető.

49. ERDŐTERÜLET – VÉDELMI ERDŐ

57. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven Ev jellel jelölt területek, melyek elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az övezetben a legkisebb kialakítható telek 2 ha .

(4) Az övezetben meglévő tanyaépület felújítható, korszerűsíthető.

50. ERDŐTERÜLET – GAZDASÁGI ERDŐ

58. § (1) A gazdasági erdőterületek a Szabályozási terven Eg jellel jelölt területek, melyeken a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) Az övezetben az erdő művelési ág létrejöttéig és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig épület nem építhető.

(3) Gazdasági erdőterület övezetében az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények, valamint gazdasági épület megléte esetén legfeljebb két lakó rendeltetési egységet tartalmazó lakóépület helyezhető el. Az építés feltételei:

a) a kialakítható telek területe legalább 20.000 m² (2 ha),

b) a beépíthető telek területe legalább 100.000 m² (10ha),

c) a beépítés módja: szabadonálló,

d) a beépítés mértéke legfeljebb: 0,3%,

e) a megengedett maximális épületmagasság: 4,5 m.

artalmazhat.

(4) Az övezet telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetés illetve kezelése megoldott.

(5) Az övezetben csak tájba illeszkedő épület építhető.

51.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

59. § (1) A mezőgazdasági területet a szabályozási terv – a termőtalaj és a termőföld megőrzése, a tájkarakter, a termelési kultúra megőrzése és fejlesztése érdekében az alábbi övezetekre osztja:

a) általános mezőgazdasági terület (Má);

b) kertes mezőgazdasági terület (Mk).

(2) A mezőgazdasági területen:

a) az övezetben csak a tájba illeszkedő épületek építhetők;

b) az övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.

52. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

60. § (1) Általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Má jellel szabályozott, az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület.

(2) Az általános mezőgazdasági területetek az építmények elhelyezésének szempontjából

a) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má-sz);

b) általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy)

c) általános mezőgazdasági terület – szőlő (Má-sző)

d) általános mezőgazdasági terület – gyümölcs (Má-gyü)

e) általános mezőgazdasági terület – korlátozott mezőgazdasági terület (Má-ko)

f) általános mezőgazdasági terület – fejlesztési erdőterület (Má-Fe)

rendeltetésűek.

(3) Általános mezőgazdasági területen épületet létesíteni csak legalább 80%-ban művelt telken lehet – a Balaton törvény vonatkozó szabályainak figyelembe vételével.

(4) Az övezet telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetés illetve kezelése / időszakos tárolása megoldott.

(5) Az övezet telkein építésre kerülő új épületegyüttesek köré legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező – az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésére az épületek használatbavételi engedélyének benyújtásáig meg kell történnie.

(6) Általános mezőgazdasági területen lakóépület csak gazdasági épület megléte esetén építhető. A lakóépületek épületmagassága nem haladhatja meg a 4,5 métert.

(7) Az építési engedélyezési kérelemhez látványtervet kell csatolni 250 m²-nél nagyobb alapterületű épület, vagy 4,5 m-t meghaladó épületmagasság esetén.

(8) Általános mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy, továbbá medence nem helyezhető el.

(9) Az övezetben meglévő tanyaépület felújítható, korszerűsíthető. Új épület építése csak a meglévő épület bontása esetén meglévő épület, épületrész kubatúrán belül lehet.

61. § (1) A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet a szántóföldi mezőgazdálkodásra kijelölt terület.

(2) Má-sz övezetben elhelyezhető épület:

a) gazdasági (feldolgozó);

b) állattartó;

c) kereskedelmi, szolgáltató – gazdasági funkció megléte esetén;

d) iroda, szociális – gazdasági funkció megléte esetén;

e) lakó

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az övezetben lakó rendeltetés mezőgazdasági rendeltetésű épület megléte esetén helyezhető el.

(4) Az Má-sz jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők a művelési ág függvényében:

	A	B	C	D	E
1		Szántó	Gyep	Ültetvény - szőlő	Ültetvény - gyümölcsös
2	Kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret	5 ha / 20 ha	1 ha / 5 ha	1 ha / 2 ha	1 ha / 3 ha
3	Kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség	100 m	50 m	40 m	50 m
4	Beépítési mód	SZ	SZ	SZ	SZ
5	Legnagyobb beépíthetőség	0,3% (max. 1000 m²)	1% (max. 600 m²)	2% (max. 400 m²)	1% (max. 600 m²)
6	Legnagyobb terepszint alatti beépíthetőség	0,5%	2%	5%	5%
7	Legnagyobb épületmagasság	4,5 m*	4,5*	4,5 m*	4,5 m*

SZ: szabadonálló

(5) Má-sz jelű övezetben – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető.

(6) Má-sz jelű övezet első osztályú szőlő termőhelyi kataszteri területtel érintett területén a Balaton törvény szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetére vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével – lehet építeni.

(7) Má-sz jelű övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 50 ha (500.000m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 2 ha (20.000 m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 25%. A birtoktestre vonatkozóan figyelembe kell venni a Balaton törvény vonatkozó előírását, a birtokközpont magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi területen nem alakítható ki.

(8) Birtokközpont területén szállás jellegű és vendéglátó épület legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el – mezőgazdasági funkció megléte esetén.

62. § (1) A Szabályozási terven Má-gy jellel jelölt övezet a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodásra kijelölt terület.

(2) Má-gy övezetben elhelyezhető épület:

a) gazdasági (feldolgozó);

b) hagyományos almos állattartó;

c) kereskedelmi, szolgáltató;

d) iroda, szociális;

e) lakó

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az Má-gy jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a)a kialakítható legkisebb telekméret 10 000 m² (1 ha);

b)a beépíthető legkisebb telekméret 50 000 m² (5 ha);

c)a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség: 50 m;

d)a beépítés módja: szabadonálló;

e)a beépítettség mértéke legfeljebb 1%, de a 1000 m²-t nem haladhatja meg;

f)terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 2%;

g)a legnagyobb épületmagasság: 4,5 m.

(4) Földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m.

(5) Má-gy övezetben erdő, vízfelület, sportolási célú gyep is létesíthető.

(6) Má-gy övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 50 ha (500.000m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 2 ha (20.000 m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 25%. A birtoktestre vonatkozóan figyelembe kell venni a Balaton törvény vonatkozó előírását, a birtokközpont magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi területen nem alakítható ki.

(7) Birtokközpont területén szállás jellegű és vendéglátó épület legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el.

(8) Az Má-gy* jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a)a kialakítható legkisebb telekméret 1 500 m²;

b)a beépíthető legkisebb telekméret 1 500 m²;

c)a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség: 20 m;

d)a beépítés módja: szabadonálló;

e)a beépítettség mértéke legfeljebb 3%;

f)terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 3%;

g)a legnagyobb épületmagasság: 4,5 m.

63. § (1) A Szabályozási terven Má-sző jellel jelölt övezet a hagyományos szőlőtermesztésre kijelölt terület.

(2) Má-sző övezetben elhelyezhető épület:

a)szőlőtermesztéssel összefüggő gazdasági;

b)borturizmus;

c)saját termékkel kapcsolatban kereskedelmi, szolgáltató;

d)iroda, szociális;

e)lakó

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az Má-sző jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a)a kialakítható legkisebb telekméret 10 000 m² (1 ha);

b)a beépíthető legkisebb telekméret 20 000 m² (2 ha);

c)a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség: 40 m;

d)a beépítés módja: szabadonálló;

e)a beépítettség mértéke legfeljebb 2%, de a bruttó 400 m²-t nem haladhatja meg;

f)terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 5%;

g)a legnagyobb épületmagasság: 4,5 m.

(4) Má-sző jelű övezet első osztályú szőlő termőhelyi kataszteri területtel érintett területén a Balaton törvény szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetére vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével – lehet építeni.

(5) Má-sző jelű övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 5 ha (50.000m2) összterületű a borvidék területén. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 1 ha (10.000 m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 10%. A birtoktestre vonatkozóan figyelembe kell venni a Balaton törvény vonatkozó előírását, a birtokközpont magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi területen nem alakítható ki.

(6) Birtokközpont területén szállás jellegű és vendéglátó épület legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el.

64. § (1) A Szabályozási terven Má-gyü jellel jelölt övezet a hagyományos gyümölcstermesztésre kijelölt terület.

(2) Má-gyü övezetben elhelyezhető épület:

a)gyümölcstermesztéssel összefüggő gazdasági;

b)feldolgozó;

c)saját termékkel kapcsolatban kereskedelmi, szolgáltató;

d)iroda, szociális;

e)lakó

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az Má-gyü jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a)a kialakítható legkisebb telekméret 10 000 m² (1 ha);

b)a beépíthető legkisebb telekméret 30 000 m² (3 ha);

c)a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség: 50 m;

d)a beépítés módja: szabadonálló;

e)A beépítettség mértéke legfeljebb 1%, de a 600 m²-t nem haladhatja meg;

f)terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 5%;

g)a legnagyobb épületmagasság: 4,5 m.

(4) Az Má-gyü jelű övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 50 ha (500.000m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 2 ha (20.000 m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 25%. A birtoktestre vonatkozóan figyelembe kell venni a Balaton törvény vonatkozó előírását, a birtokközpont magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi területen nem alakítható ki.

(5) Birtokközpont területén szállás jellegű és vendéglátó épület legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el – mezőgazdasági funkció megléte esetén.

65. § Má-ko jelű övezetben épület nem helyezhető el.

66. § (1) Má-Fe jelű övezet az erdőtelepítésre alkalmas terület. Az övezetben a Balaton törvény erdőtelepítésre alkalmas terület vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

(2) Az Má-Fe jelű övezetben épület nem helyezhető el.

53. KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

67. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, kisüzemi jellegű, legfeljebb családi gazdaság méretű szőlő- és bortermelés, valamint szabadidő eltöltését és meghatározott övezetében lakófunkciót szolgáló kertészeti tevékenység területe.

(2) Mk övezetben elhelyezhető épület:

a) gazdasági (feldolgozó);

b) műveléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató;

c) az Mk-3 övezetében lakó funkció

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A kertes mezőgazdasági területen - szakrális építményeket kivéve - épület

a) az első osztályú szőlő kataszteri területeken legalább 80%-ban szőlőművelési ágban nyilvántartott és a hegyközség által kiadott hiteles igazolással bizonyítottan

b) az első osztályú szőlő kataszteri területbe nem sorolt kertes mezőgazdasági területeken legalább 80%-ban szőlőművelési ággal vagy gyümölcs művelési ággal vagy intenzív kertészeti kultúrával

hasznosított telken helyezhető el;

(4) Az övezetben az épület-elhelyezésnél – az (5)-(7) bekezdés rendelkezései mellett – a Balaton törvény kertgazdasági területre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.

(5) Kertes mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:

a) a beépítés módja: szabadonálló

b) legnagyobb beépíthetőség: 3%

c) legnagyobb épületmagasság: 4,0 m, s legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 m-t;

d) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 10%

(6) Mk1 jelű övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:

a) a beépíthető legkisebb telekméret 1500 m²

b) a kialakítható legkisebb telekméret 1500 m²

c) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 16 m

e) a megengedhet legnagyobb épületszélesség legfeljebb 7,0 méter.

(7) Mk2 jelű övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:

a) az övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 5000 m²

b) az övezetben a beépíthető legkisebb telekméret: Kialakult

c) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 40 m

d) az építhető épületek összes alapterülete legfeljebb bruttó 250 m² lehet.

(8) Kertes mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy, továbbá medence, nyílt tűzivíztározó nem helyezhető el.

(9) Mk3 jelű övezetben gazdasági építmények az Mk1 övezet szabályai alapján építhetők. Lakófunkció építése esetén az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:

a) az övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 3000 m2,

b) az övezetben a beépíthető legkisebb telekméret: 3000 m2,

c) az építhető épületek összes alapterülete legfeljebb bruttó 250 m² lehet.

d) Lakófunkciójú épület kizárólag a telek 80%-ának megfelelő nagyságú, igazoltan művelt intenzív kertészeti kultúra esetén lehetséges.

(10) Az övezet területén található lakó rendeltetésű épületek felújíthatók.

(11) A terület földrészletein az épületeket legalább 5,0 m-es előkerttel és 3,0 m-es oldalkerttel kell elhelyezni

(12) Az övezet területén épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.

(13) Az övezet területén található telkek csak akkor oszthatók meg, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető. A megosztás során nyúlványos földrészlet nem alakítható ki.

(14) A terület földrészletein csak drótfonatos kerítés, vagy áttört léckerítés építhető, tömör kerítés lábazat legföljebb 20 cm magas lehet. A telekhatáron tájhonos élőnövényzet, sövény telepíthető.

(15) A terület földrészletein különálló űrgödrös árnyékszék csak akkor építhető, ha épület nem épül. A keletkező szennyvíz elhelyezésére zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegyűjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell, vagy a szennyvízkezelést egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megoldani.

(16) Kertes mezőgazdasági övezetben föld feletti PB-gáz tartály nyitott színben helyezhető el, közterület felől növényzettel takarva.

(17) Az övezetben kizárólag a hagyományos helyi építészeti jellemzőket magán viselő, vagy azzal harmonizáló épületek helyezhetők el. Az épületek kizárólag:

a)hagyományos falazó anyagokból (tégla, kő, vályog)

b)történelmileg kialakult színezéssel (fehér, sárga, barnás-vörös, szürke)

c)a nyeregtetős kialakítással (37 – 42 fokos tetőhajlással)

d)lejtőre merőleges tetőgerinccel;

e)cserép és nádfedéssel, antracit, barna vagy cserépszínű zsindelyfedéssel

f)erkély, tetőtéri terasz nélkül.

54. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

68. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V, Vb, Vb_(Ev) jellel jelölt terület-felhasználási egység.

(2) A V jelű övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(3) A Vb és Vb_(Ev) jelű övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.

(4) Vízgazdálkodási területen kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el– a vonatkozó jogszabályok szerint.

(5) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.

(6) A Vb_(Ev)jelő övezetben a vízvédelmi erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó felhasználás során az Ev jelű övezet, illetve a Balaton törvény kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet előírásait be kell tartani.

55. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

69. § Különleges beépítésre nem szánt területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

a)szabadidő (Kb-sz)

b)lovasturisztikai terület (Kb-lsp)

c)borgazdasági terület (Kb-bg)

d)bánya (Kb-bá)

56. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – SZABADIDŐ TERÜLET

70. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – szabadidő terület a Szabályozási terven Kb-sz jellel szabályozott övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet telkein természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési célból szabad építményt elhelyezni.

(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – szabadidő terület övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a)a kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret kialakult;

b)a kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség kialakult;

c)a beépítés módja szabadonálló;

d)a beépítettség mértéke 5%;

e)legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m;

f)minimális zöldfelület arány 80%;

g)terepszint alatti beépítettség mértéke 0%.

(4) Az övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(5) A beépítés feltétele a területre készített Natura 2000 hatásbecslés alapján meghatározott építési hely.

57. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – LOVASTURISZTIKAI TERÜLET

71. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – lovasturisztikai terület a Szabályozási terven Kb-lsp jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely elsősorban a lovassport és lovasturizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – lovasturisztikai területen elhelyezhető épület:

a) lovassport;

b) kereskedelmi, szolgáltató;

c) szállás jellegű;

d) lakó;

e) közösségi szórakoztató, kulturális

f) oktatási, egészségügyi, szociális

rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Az övezetben szállás illetve lakó rendeltetés összesen a maximális beépítettség legföljebb 30%-án helyezhető el.

(3) Az övezetben legföljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – lovasturisztikai terület övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a)a kialakítható legkisebb telekméret kialakult;

b)beépíthető legkisebb telekméret 5 ha;

c)a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség 100 m;

d)a beépítés módja szabadonálló;

e)a beépítettség mértéke 3%;

f)legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség mértéke 5 %;

g)legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m;

h)minimális zöldfelület arány 90%

(5) Az övezet területén a közművesítettség minimális követelménye: villamos energia, ivóvíz, szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel.

(6) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.

(7) Új épület építése esetén az épület köré legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező – az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésének az épületek használatbavételi engedélyének benyújtásáig meg kell történnie.

(8) Az övezet területén a gyepgazdálkodás 90%-ban fenntartandó.

(9) Az építési engedélyezési kérelemhez látványtervet kell csatolni.

(10) Az övezet területén új közműveket csak felszín alatt lehet vezetni.

58. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – BORGAZDASÁG

i TERÜLET

72. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – borgazdaság a Szabályozási terven Kb-bg jellel szabályozott területfel-használási egység, mely elsősorban a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági rendeltetésű illetve a borturizmushoz kapcsolódó funkciójú épületek elhelyezésére, szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – borgazdaság területen elhelyezhető épület:

a)gazdasági (feldolgozó);

b)kereskedelmi, szolgáltató;

c)oktatási, kulturális;

d)szállás jellegű;

e)kisüzemi állattartó;

f)lakó

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az övezetben szállás illetve lakó rendeltetés összesen a maximális beépítettség legföljebb 50%-án helyezhető el.

(4) Az övezetben legföljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(5) Különleges beépítésre nem szánt terület – borgazdasági terület övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a)a kialakítható legkisebb telekméret 5000 m²;

b)beépíthető legkisebb telekméret 20 000 m²;

c)a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m;

d)a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m;

e)a beépítés módja szabadonálló;

f)a beépítettség mértéke 2%;

g)legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség mértéke 10 %;

h)legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m;

i)minimális zöldfelület arány 80%

(6) Az övezet telkein a közművesítettség minimális követelménye: villamos energia, ivóvíz, továbbá szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, csapadékvíz elvezetése.

(7) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.

(8) Az övezet területén épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.

(9) Az övezet területén legalább 60%-ban szőlő vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telekre szabad építeni.

(10) Az övezet területén az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet is kell tartalmaznia.

(11) Az övezet területén meglévő épület bővítése, átépítése illetve új épület építése során megjelenésében, anyaghasználatában és építészeti stílusában csak a helyi szőlőhegyi táj jellemzőit magán viselő vagy azzal harmonizáló módon lehetséges.

(12) Az övezet területén új közműveket csak felszín alatt lehet vezetni.

59. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – BÁNYA

73. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya a Szabályozási terven Kb-bá jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely elsősorban az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint az ezt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya területen elhelyezhető építmény:

a)gazdasági;

b)igazgatási, iroda;

c)szociális

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az építési övezetben igazgatási, iroda és szociális rendeltetés összesen a maximális beépítettség legföljebb 30%-án helyezhető el.

(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a)a kialakítható legkisebb telekméret Kialakult;

b)a kialakítható legkisebb telekszélesség Kialakult;

c)a beépítés módja szabadonálló;

d)a beépítettség mértéke 5%;

e)legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség mértéke 5 %;

f)legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m;

g)minimális zöldfelület arány 20%

(5) Az övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

hető el.

(6) Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya területen épület csak a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el.

60. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

74. § (1) A közlekedési területek: közlekedési létesítmények (utak, járdák) és közművek elhelyezésére szolgáló területek.

(2) A magánutak minimális szélessége a kertes és árutermelő mezőgazdasági övezetben 3 m, egyéb övezetekben 6 m szélesség alatt nem alakítható ki.

(3) A szabályozási szélességen belül a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető az út kezelőjének hozzájárulásával.

(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit, valamint azok védőtávolságát a Szabályozási Terv ábrázolja:

	A	B	C
1	Út	kategória	Közlekedési terület szélessége	Védőtávolság
2	73 sz. főút			50-50 m
3	7218 j. összekötő út	Külterületi összekötőút K.V.B.	Meglévő (15-44 m)	50-50 m
4	7218 j. összekötő út átkelési szakasza (Ady E. u., Almádi út)	Belterületi gyűjtőút B.V.c-B.	Meglévő (8-25 m)	-
5	7219 j. összekötő út	Külterületi összekötőút K.V.B.	Meglévő (7-18 m)	50-50 m
6	7219 j. összekötő út átkelési szakasza (Fő út, Alsóörsi út)	Belterületi gyűjtőút B.V.c-B.	Meglévő (7-10 m)	-
7	Gyűjtőutak	Gyűjtőút B.V.d.B.	Meglévő	-
8	Lakó és kiszolgáló utak	Lakóút, kiszolgálóút B.VI. d-B B.VI. d-C	Meglévő	-
9	Tervezett lakó és kiszolgáló utak	Lakóút, kiszolgálóút B.VI. d-B B.VI. d-C	6-12 m	-
10	Tervezett gyalogutak	Gyalogút B.VIII.	3 m	-
11	Tervezett önálló kerékpárút		Tervezett 8 m	-
12	Vegyes használatú mezőgazdasági út		Tervezett 8-10 m	-

(5) Az Településközpont vegyes építési övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján szükséges parkolóhely 50 %-a közterületen is biztosítható.

(6) Utak és lakóutcák mentén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével e rendelet 9. § (2) bekezdése alapján létesíthetők fasorok.

(7) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével.

(8) Közút, járda, egyéb közterület szilárd burkolata közműcsatlakozás kiépítése céljából csak az átfúrásos technológia alkalmazásához szükséges mértékben bontható fel. Amennyiben közműcsatlakozás kiépítése céljából az átfúrásos technológia jogszabály, vagy hatóság előírása miatt nem alkalmazható, a szilárd burkolat felbontható az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség és a tulajdonos, közútkezelő hozzájárulásában meghatározott feltételek vállalásával.

61. MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK

75. § Jelen rendelet mellékletei:

1. melléklet: Belterületi szabályozási Terv (SZT-1)

2. melléklet: Külterületi szabályozási Terv (SZT-2)

3. melléklet: Belterülethatár változások

4. melléklet: Elővásárlási jog

5. melléklet: Beültetési kötelezettség

76. § Jelen rendelet függelékei:

1. függelék: Művi értékvédelem

2. függelék: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

3. függelék: Természetvédelem

4. függelék: Mintakeresztszelvények

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

77.§ (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Felsőörs község helyi építési szabályzatáról szóló 11/2011. (V.13.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Szabó Balázs dr. Hoffmann Gyöngyi

Polgármester Jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2015. április 16.

dr. Hoffmann Gyöngyi

jegyző megbízásából:

dr. Könczöl Gábor

kirendeltségvezető

A 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28.§ (4) alapján az Állami Főépítész záró szakmai véleményében (Ügyiratszám: SOD/08/11-6/2015.) hozzájárult, hogy az építési övezet legkisebb épületmagasságra vonatkozó előírása az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben megfogalmazottaknál megengedőbb legyen, mely eltérést különleges településrendezési okok, valamint a kialakult helyzet indokolt.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő - testületének 9/2015 (IV.16.) önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak