Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
Szentantalfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2018.01.01.
Szentantalfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
Helyi értékvédelem
1. Épített környezet helyi védelme
1. §
(1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a helyi kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(2) A helyi értékvédelem feladatai:
a. a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes
aa) településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek,
ac) épületek és épületrészek, építmények,
ad) utcaképek és látványok,
ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek felkutatása,
af) dűlők, tájelemek, tájrészletek
felkutatása.
b. a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,
c. a védett értékek fenntartása, megújulásuk elősegítése, károsodásának megelőzése.
(3) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Szentantalfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 3. melléklet szerinti épített értékeit helyi egyedi védettség alá helyezi.
(4) Nem vonható helyi védelem alá a más módon már műemléki védettséget élvező építmény. A műemlékek felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.
(1) E fejezet alkalmazása során:
a. eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.
b. értékvizsgálat: a vonatkozó kormányrendeletben foglaltakon túl, a helyi védelem megalapozását szolgáló olyan szakvizsgálat, amit a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezetek készítenek, és amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, vagy a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, természeti jellemzőit.
c. látványterv: az építmények tájba vagy településképbe illesztését igazoló tervi munkarész, amely megfelelő részletezettséggel tartalmazza az építményt, és annak települési, táji környezetét és az illesztés érdekében javasolt megoldásokat.
d. tájba illesztés: a tájban elhelyezkedő építményeknek a természeti/művi táji adottságokhoz, funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.
e. védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
(2) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben. Illeszkedőnek kell tekinteni az épületet, amennyiben:
a) környezetéhez igazodik
b) a meglévő formakultúrától nem tér el
c) a település építészeti karakterét erősíti és
d) a környezetére figyelemmel, a hagyományoknak megfelelő épülettömeget, színvilágot, építési anyagokat alkalmaz.
2. Helyi védetté nyilvánítás és annak megszüntetése
3. §
(1) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a képviselő-testület dönt.
(2) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálatra is javaslatot tehet.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a. egyedi építmények, épületek esetén:
aa) a védelemre javasolt érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-vagy telekrész, emelet, ajtó),
ac) a védelemre javasolt érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),
ad) a kezdeményezés indokolását,
b. településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
ba) az együttes megnevezését,
bb) körülhatárolását,
bc) a védelemre javasolt érték rövid leírását, dokumentálását,
bd) a kezdeményezés indokolását.
(4) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítéséről a főépítész gondoskodik.
4. §
(1) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálatra is javaslatot tehet.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a. egyedi építmények, épületek esetén:
aa) a védelemre javasolt érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-vagy telekrész, emelet, ajtó),
ac) a védelemre javasolt érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),
ad) a kezdeményezés indokolását,
b. településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
ba) az együttes megnevezését,
bb) körülhatárolását,
bc) a védelemre javasolt érték rövid leírását, dokumentálását,
bd) a kezdeményezés indokolását.
(4) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítéséről a főépítész gondoskodik.
5. §
(1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét.
(2) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.
(3) A helyi védetté nyilvánítási, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az ingatlannal rendelkezőket az alábbiak szerint kell értesíteni:
a. az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést írásban kézbesíteni kell,
b. nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,
c. a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
d. amennyiben az érdekeltek felkutatása sikertelen, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az ingatlannal rendelkezők 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően - a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.
(6) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:
a. a helyi védettség kezdeményezőjét,
b. a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát, vagy kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,
c. az illetékes ingatlanügyi hatóságot,
d. az illetékes építésügyi hatóságot,
e. területi védelemnél az érdekelt közműveket.
(7) Védett épület csak a védettség megszüntetése után vagy életveszélyessé nyilvánítása után bontható.
4. A védett értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása
6. §
(1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat nem veszélyeztetheti a helyi építészeti örökség fennmaradását.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, az építésfelügyeleti hatóság előírhatja az építmény, építményrész kötelező karbantartás körét meghaladó felújítását.
7. §
(1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a képviselő-testület állapítja meg.
(4) Helyi egyedi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli mentességben részesülhet.
(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, engedélytől eltérően, vagy szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.
8. §
(1) A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a. a védett érték megnevezését,
b. a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c. a helyszínrajzot,
d. a rendeltetés és használati mód megnevezését,
e. az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,
f. a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,
g. a védett érték felmérési terveit, amennyiben beszerezhetők, vagy előállíthatók,
h. a védett érték fotódokumentációját,
i. a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),
j. minden egyéb adatot, amelyet a védett érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a főépítész közreműködésével.
(4) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.
(5) A tábla szövege: „Helyi építészeti/táji érték Szentantalfa Község Önkormányzata helyi védetté nyilvánította .. ..(évszám)”
(6) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
6. A védett településszerkezetre, településképre vonatkozó általános építési előírások
9. §
(1) A település jellegzetes védett szerkezetének, telekosztásának utcavonal-vezetését meg kell őrizni.
(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, fenntartani.
(3) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.
(4) A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(5) Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása a szomszédos két-két épület paramétereinek figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, látványtervvel, tömegvázlattal igazolni kell.
(6) Védett területen új beépítés, a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése, cégtábla, cégér, hirdetés elhelyezése csak a szakmai konzultáció pozitív minősítése alapján lehetséges.
7. Helyi építészeti örökség területi védelmére vonatkozó előírások
10. §
A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép megtartása az alábbiak szerint:
a. kialakult utcavonal megtartása,
b. lakóház hagyományos tömege: az utcai homlokzattól min. 6 m mélységig, vagy meglévő tornácos parasztház bővítése esetén min. a 4. tornácoszlopig max. 7 m széles fesztáv, max. földszint+tetőteres kialakítás,
c. lakóterületen a főépület téglalap arányú,
d. hagyományos tetőforma: 37-43 fokos nyeregtető,
e. hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, hagyományos cserépfedés, vagy nádfedés,
f. falazott, vakolt galléros kémény,
g. kivételesen a mészkő elemekből épített kerítés teljesen tömör is lehet.
8. Egyedi értékű védett dűlőre, tájrészletre vonatkozó általános előírások
11. §
(1) Az egyedi értékű védett dűlő, tájrészlet jellegzetes szerkezetét, telekstruktúráját, elemeit, rendeltetésszerű használatát, a beépítés jellegét meg kell tartani. Az egyedi védett értékű dűlők felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Az új építményeket a jellegzetes tájkép, valamint az épített és élő környezet összhangját erősítő módon, a történeti szőlőterület karakter részletes előírásai szerint, fotóba illesztett látványtervvel igazoltan kell elhelyezni és megépíteni.
(3) Az egyedi értékű védett dűlőben, tájrészleten csak olyan tevékenység folytatható, olyan állapot fennmaradása támogatható, amely nem érinti hátrányosan a védett dűlő, tájrészlet karakterét, jellegét, esztétikai értékét, történetiségét, termőhelyi értékét, a meglévő összhangot.
(4) Az egyedi értékű védett dűlő, tájrészlet területén a meglévő épületek átépítése, felújítása a közösség által elfogadott Arculati kézikönyvben kedvezőnek, jellegzetesnek minősített példái és jelen településképi rendelet előírásai szerint történhet.
(5) Az egyedi értékű védett dűlőben, tájrészleten a homlokzatok kialakítását a meglévő védett épületek mintájára, egymáshoz igazítva kell megvalósítani.
(6) Az egyedi értékű védett dűlőben, tájrészleten fóliasátor, üvegház, sátorszerkezet, lakókonténer, mobilház ideiglenesen sem helyezhető el.
(7) Az egyedi értékű védett dűlő, tájrészlet területén a szőlősorok irányát a kialakult állapotot, a terepadottságokat, a történelmi telekstruktúrát figyelembe véve kell meghatározni.
(8) Kizárólag honos gyümölcsfák ültetése javasolt, a táji hagyományoknak megfelelően.
12. §
(1) A védett épületeket kötelező hagyományos építészeti tömegükben - tömegarányok, tetőforma, homlokzati jellegzetességek, nyílászáróarányok - megőrizni.
(2) Bármilyen építési munkálat megkezdése előtt - bővítés, felújítás, átépítés, nyílászáró csere vagy felújítás esetén - kötelező a szakmai konzultáció.
(3) Védett lakóépületet, épületrészt tilos lebontani, bővítéssel, átalakítással megváltoztatni tömegformáját, beépítés módját, tetőformáját, tető dőlésszögét, homlokzat jellegét.
(4) A védett lakóépület eredeti tetőformáját, a tető dőlésszögét, eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani, a héjalás anyaga indokolt esetben – az eredetihez színében és formájában hasonló – új építőanyaggal felváltható.
(5) A homlokzati nyílásrendet, a nyílászárók méretét és osztását meg kell tartani.
(6) A homlokzati tagozatokat meg kell tartani, vagy hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.
(7) A homlokzat burkolatokat, díszítőelemeket az eredeti állapotban meg kell tartani, vagy amennyiben lehetséges, hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.
(8) Védett épület homlokzatán szekcionált garázskaput, redőnytokot tilos elhelyezni.
(9) A védett építmény közterületről látszó homlokzatán gépészeti berendezés, parapetkonvektor, klímaberendezés, szerelt kémény, stb. nem helyezhető el.
(10) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.
(11) A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak cégtábla, cégér szakmai konzultáción egyeztetett formában.
(12) A védett épületeket – indokolt esetben – úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi, tájképi szerepe ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, formaképzésével, anyag használatával összhangban kell lennie.
(13) Védett épületben belső átalakításkor, korszerűsítéskor a belső védett értékeket is (pl. lépcsőkorlát) meg kell őrizni.
(14) Alaprajzi módosítás a jellemző utcai homlokzati nyílászáró kiosztás megtartásával történhet.
(15) Védett épület utólagos külső hőszigetelése csak abban az esetben engedhető, ha az épület arányai és részletei nem változnak meg.
II. Fejezet
Településképi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
10. A településképi szempontból meghatározó területek
13. §
(1) Településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrész, melyekre e jellegzetességek megtartása céljából e rendelet egyedi előírásait kell alkalmazni.
(2) Településképi szempontból meghatározó terület a közigazgatási terület egésze.
(3) A településképi szempontból meghatározó területet az alábbi eltérő karakterű területek alkotják:
a. falusias
b. kertvárosias
c. történelmi szőlő- és gyümölcstermő
d. gazdasági
e. rekreációs
f. vegyes
g. szántóföldi, és gyep hasznosítású -beépítésmentes- árutermelő mezőgazdasági
h. szőlőműveléssel hasznosított – beépítésmentes – árutermelő mezőgazdasági
i. tájképileg értékes természetközeli erdőterület.
(4) A településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását az 1. melléklet, az eltérő karakterű területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
építészeti követelmények
14. §
(1) A településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a. a beépítés telepítési módja:
aa) a történetileg kialakult, egyedi tájjelleg megőrzését biztosítani kell;
ab) tájba‐simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló épület‐elhelyezés
b. a kerti építmények, műtárgyak tekintetében a táji látványt nem zavaró, a növényzettel harmonikus, természetes anyagokból készülő; az épületek, építmények összhangjára ügyelő kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.
c. kerítéskialakítás tekintetében az épülettel összhangot mutató, időtálló, minőségi természetes anyag- (pl. kő, tégla, fa, növényzet) és színhasználat alkalmazása; élénk színeket kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér színt használata javasolt a kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása mellett.
(3) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a. az anyaghasználat tekintetében bármely időtálló, minőséget képviselő természetes (pl. kő, tégla, fa), nem telített és környezetétől nem elütő színű; valamint árnyalatában földszínű, vagy fehér anyag használható.
b. a tömegformálás tekintetében bármely építészeti minőséget tükröző, arányos, funkciójával összhangot mutató, logikus tömegformálás használata
c. a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, a homlokzattagolást arányosan alkalmazó, tagozatokat visszafogottan használó, díszítésében egyszerűségre törekvő; élénk színeket kerülő, harmonikus, telítetlen földszíneket, vagy fehér színt alkalmazó, nyílásrendszerében rendezett, logikát tükröző; valamint természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó homlokzat kialakítható.
d. a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó, az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas, a művi értékekkel egységben kezelt; a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző, nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, valamint közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő növényzet telepíthető
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely egységes arculatot kialakító, az építmények és a burkolat összhangját megteremtő, a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító, a táji látványt előtérbe helyező, valamint építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő metódus alkalmazható
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni, területüket, szerkezeteiket fel kell használni, az előkertben a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni.
(4) A tetőtérben több önálló szint nem alakítható ki.
15. §
(1) Az épületeken az adott környezethez illeszkedő homlokzatszínezés és tetőfedési anyagok alkalmazására kell törekedni:
a. kék és zöldszínű tetőfedés nem alkalmazható.
b. nagytáblás lemezfedés nem használható.
c. csak világos, törtszínű homlokzat megengedett,
d. közterületről látható homlokzaton falfestmény, murália nem helyezhető el,
e. utcai homlokzaton látszó redőnytok, szerelt kémény, gépészeti berendezés (pl. klíma) nem jelenhet meg,
f. nyílászárókon nem alkalmazható domború, tükröződő üvegezés, arany/ezüst színű osztópálca.
(2) Világításnál nem alkalmazhatók az alábbiak:
a. hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000K feletti színhőmérsékletű kültéri világítás;
b. gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy éppen az égbolt irányába irányított fény;
c. felfelé irányuló, talajszintbe épített fényvetők;
d. egyenetlen, magas intenzitású világítás;
e. vidéki utakon a 0,3 cd/m2 fénysűrűség, azaz kb. 4 lux megvilágítás feletti világítás
f. a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, így az éjfél utáni fényerőcsökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása;
(3) Kerítés nem lehet nagytáblás fém-, műanyag hullámlemez vagy náddal borított.
(4) A település területén hálózatbővítés, felújítás esetén a légvezetékeket földkábelre kell cserélni.
(5) A telek közterületről látható részén gondozott, ápolt területet, udvart, kertrészt, birtokrészt kell kialakítani. A telek műveletlensége, gondozatlansága, oda nem való anyagok tárolása, felhalmozása – pl. gép- és gépkocsi roncsok, építési és egyéb anyagok, hulladékok, törmelék, műanyagok stb. – nem megengedett és településképi bírsággal sújtható.
(6) A külterületi keresztek, feszületek 5 méteres körzetében építmény nem helyezhető el.
Eltérő karakterű területekRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
12. Falusias karakterű terület
16. §
(1) Az épületek homlokzat-kialakítására vonatkozó előírások:
a. lábazatkialakítás esetén: csak rakott, vagy legalább 2 cm vastag ragasztott kőlábazat, vagy vakolatszínezés alkalmazható
b. levezető esőcsatorna csak a homlokzat szélére, vagy az előtető oszlopa mellé tehető
c. homlokzati feliratokat (pl. évszám) szimmetrikus keretbe kell foglalni
d. vakolatszínek: fehér, vagy halvány, tört földszínek lehetnek
e. szűkebb tájegységre jellemző kőfelület is kialakítható
f. közmű fogadó és mérő szekrények oromfalon nem helyezhetők el, oldalhomlokzaton csak a hátsó traktusban, falba süllyesztve, az ablaktábláknak megfelelő takarással
g. főhomlokzaton épületgépészeti elemek, hírközlési eszközök nem jelenhetnek meg
(2) Tetőkre vonatkozó előírások:
a. a telek hossztengelye és a gerinc egyirányú legyen.
b. oromfalas kialakítás szükséges, oromfal macskalépcsővel, vagy bádogfedéssel való lezárással
c. tető főidoma 37-43 fokos, nádfedés esetén 43-45 fokos lehet. A toldalékok alacsonyabb hajlásúak is lehetnek.
d. a főépület sima, egyenes vonalú nyeregtető, egyes épületrészeken (pl. kódisálláson) keresztirányú tetővel.
e. tetőfedés anyaga: nád, hódfarkú, hornyolt vörös cserép, állókorcos fémlemez fedés lehet. Cserepeslemez csak szakmai konzultáció alkalmával kapott pozitív elbírálás esetén alkalmazható.
f. fénylő, mázas cserép nem használható, helyette az agyag természetes égetett színei választhatók. Fémlemez esetén: matt, sötét szürkés árnyalatok jelenhetnek meg.
g. törekedni kell a napelemeknek és napkollektoroknak az épület hátsó traktusán lévő tetőfelületre helyezésére
h. Tetőtér beépítésnél a tető síkjából kiálló tetőfelépítmény csak a szakmai konzultáción kapott pozitív elbírálás esetén alakítható ki.
(3) Vakolt, fehérre festett, galléros kémény építhető. Új kémény építésnél vakolatlan, galléros téglakémény is kialakítható.
(4) Ablakokra vonatkozó előírások:
a. álló téglalap alakú ablak alkalmazható
b. boltíves, domború üveges, tükröződő ablak, valamint műanyag pálcás ablakosztás nem javasolt
c. az ablakok szimmetrikus elhelyezése szükséges
d. a padlásszellőzőt kis oromfali nyílásként kell kialakítani
e. a főhomlokzaton csak egyforma ablakok helyezhetők el
f. lakóépületen csak fa anyagú ablak alkalmazható
g. külső árnyékolás fa zsalugáterrel lehetséges.
h. ablakok színe a barna, és a zöld, vagy fehér tört árnyalatai, vagy szürke lehet.
i. az ablakok színeinek összhangját biztosítani kell az épület többi fafelületével (pl. ereszdeszka)
(5) A főhomlokzaton hagyományos tömör fa ajtó alkalmazható. Az ajtók színe natúr, barna, zöld és szürke árnyalataiból lehet.
(6) Tornácok, erkélyek, előtetők előírásai:
a. vékony, ritka pillérek, oszlopok kialakítása nem javasolt.
b. falazott, vakolt tartóoszlopok építhetők. Fa oszlopok alkalmazása csak kivételesen, meglévő épület átalakításánál, bővítésénél, felújításánál lehetséges, amennyiben a korábbi faoszlopos állapot igazolásra kerül, vagy szakmai konzultáción kapott pozitív elbírálás esetén.
c. tornác és előtető fedése a főépülettel anyagban és színben egyező legyen.
d. tornác beüvegezése és a tornác beépítésével történő épületbővítés tilos.
e. utcai homlokzaton előtető, terasz, erkély nem létesíthető.
f. épületenként legfeljebb egy előtető helyezhető el.
g. erkély és a terepszintből kiemelt, fedett terasz csak a hátsó- és oldalkertre nézően alakítható ki.
(7) Elhelyezésre vonatkozó előírások:
a. az épület kövesse a telek alakját.
b. garázskapu az épületek oldalsó vagy hátsó homlokzatán helyezhető el.
c. fedett-nyitott gépkocsi beálló utcafronton nem helyezhető el.
d. lakóépülettől különállóan épített pince kizárólag földborítással és füvesítéssel alakítható ki.
e. lakókocsi, lakókonténer átmenetileg sem helyezhető el.
f. melléképület csak a főépülettel megegyező anyaghasználattal, vagy más, helyi természetes anyagból és tetőfedéssel (kő, fa, cserép) építhető.
(8) Kerítés rakott helyi kő, áttört fa, épített, vakolt kerítés, vagy ezek kombinációja lehet. Kovácsoltvas kerítés szakmai konzultáció alkalmával kapott pozitív elbírálás esetén alkalmazható.
(9) Épület körüli, köztéri burkolatok, berendezések a tájegységre jellemző fa- és kőanyagokból készülhetnek, a fém és beton anyagokat kerülni kell.
(10) Kert kialakítás, növénytelepítés előírásai:
a. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján szereplő honos és őshonos gyümölcs, zöldség és dísznövények telepíthetők.
b. A telkek területének egynegyedén gyümölcsfákat kell telepíteni. A gyümölcsfák közül előnyben kell részesíteni: dió, alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, mandula és különféle barackok.
c. támfalak csak a tájegységre jellemző, rakott kőből alakíthatók ki.
13. Kertvárosias karakterű terület
17. §
(1) Az épületek homlokzat-kialakítására vonatkozó előírások:
a. lábazatkialakítás esetén: csak rakott, vagy legalább 2 cm vastag ragasztott kőlábazat, vagy vakolatszínezés alkalmazható
b. levezető esőcsatorna csak a homlokzat szélére, vagy az előtető oszlopa mellé tehető
c. vakolatszínek: fehér, vagy halvány, tört földszínek lehetnek
d. szűkebb tájegységre jellemző kőfelület is kialakítható
e. közmű fogadó és mérő szekrények oromfalon nem helyezhetők el, oldalhomlokzaton csak a hátsó traktusban, falba süllyesztve, az ablaktábláknak megfelelő takarással
f. főhomlokzaton épületgépészeti elemek, hírközlési eszközök nem jelenhetnek meg
(2) Tetőkre vonatkozó előírások:
a. a telek hossztengelye és a gerinc egyirányú legyen.
b. tető főidoma 30-45 fokos lehet. A toldalékok alacsonyabb hajlásúak is lehetnek.
c. a főépület fő tetőidoma sima, egyenes vonalú nyeregtető legyen.
d. tetőfedés anyaga: nád, hódfarkú, vagy hornyolt vörös cserép, állókorcos fémlemez fedés lehet.
e. fénylő, mázas cserép nem használható, helyette az agyag természetes égetett színei választhatók. Fémlemez esetén: matt, sötét szürkés árnyalatok jelenhetnek meg. Cserepeslemez csak szakmai konzultáció alkalmával kapott pozitív elbírálás esetén alkalmazható.
f. törekedni kell a napelemeknek az épület hátsó traktusán lévő tetőfelületre helyezésére
g. tetőtér beépítésnél a tető síkjából kiálló tetőfelépítmény csak a szakmai konzultáción kapott pozitív elbírálás esetén alakítható ki.
(3) Vakolt, fehérre festett kémény építendő. Új kémény építésnél vakolatlan téglakémény is kialakítható.
(4) Ablakokra vonatkozó előírások:
a. sarokablak, boltíves, domború üveges, tükröződő ablak, valamint műanyag pálcás ablakosztás nem használható
b. külső árnyékolás fa zsalugáterrel, vagy rejtett tokos redőnnyel lehetséges.
c. ablakok színe a barna, a zöld, a fehér tört árnyalatai, vagy szürke lehet.
d. az ablakok színeinek összhangját biztosítani kell az épület többi fafelületével (pl. ereszdeszka)
(5) Az ajtók színeinek összhangját biztosítani kell az épület többi fafelületével.
(6) Tornácok, erkélyek, előtetők előírásai:
a. vékony, ritka pillérek, oszlopok nem építhetők
b. csak falazott, vakolt, vagy fa tartóoszlopok építhetők
c. tornác és előtető fedése a főépülettel anyagban és színben egyező legyen
d. erkély és a terepszintből kiemelt, fedett terasz csak a hátsó- és oldalkertre nézően alakítható ki
(7) Épületek elhelyezésére vonatkozó előírások:
a. lakóépülettől különállóan épített pince kizárólag földborítással és füvesítéssel alakítható ki.
b. lakókocsi, lakókonténer átmenetileg sem helyezhető el.
c. melléképület csak a főépülettel megegyező anyaghasználattal, vagy más, helyi természetes anyagból és tetőfedéssel (kő, fa, cserép) építhető.
(8) Kerítés rakott helyi kő, áttört fa, épített, vakolt kerítés, vagy ezek kombinációja lehet. Kovácsoltvas kerítés szakmai konzultáció alkalmával kapott pozitív elbírálás esetén alkalmazható.
(9) Épület körüli, köztéri burkolatok, berendezések a tájegységre jellemző fa- és kőanyagokból készülhetnek, a fém és beton anyagokat kerülni kell.
(10) Kert kialakítása, növénytelepítés során
a. csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján szereplő honos és őshonos gyümölcs, zöldség és dísznövények telepíthetők.
b. gyümölcsfák közül előnyben kell részesíteni: a dió, alma, körte, cseresznye, meggy, és a szilva.
c. a területen medence, nyílt vízfelületű tűzivíz, vagy víztároló nem helyezhető el.
d. támfalak csak a tájegységre jellemző, rakott kőből alakíthatók ki.
14. Történelmi szőlő- és gyümölcstermő karakterű terület
18. §
(1) Az épületek homlokzat-kialakítására vonatkozó előírások:
a. lábazatkialakítás esetén: csak rakott, nem ragasztott kőlábazat, vagy vakolatszínezés alkalmazható
b. levezető esőcsatorna csak a homlokzat szélére, vagy az előtető oszlopa mellé tehető
c. homlokzati feliratokat (pl. évszám) szimmetrikus keretbe kell foglalni
d. csak a főhomlokzat díszíthető pl. vakolatkerettel
e. vakolatszínek: fehér, vagy halvány, tört földszínek lehetnek
f. szűkebb tájegységre jellemző kőfelület is kialakítható
g. közmű fogadó és mérő szekrények oromfalon nem helyezhetők el, oldalhomlokzaton csak a hátsó traktusban, falba süllyesztve, az ablaktábláknak megfelelő takarással
h. főhomlokzaton garázskapu, épületgépészeti elemek, hírközlési eszközök nem jelenhetnek meg
i. nyílászárók, padlásszellőzők, pincelejárók előtetője helyezhető el nyeregtetős kialakítással.
(2) Tetőkre vonatkozó előírások:
a. a telek hossztengelye és a tetőgerinc egyirányú legyen.
b. oromfalas kialakítás szükséges, oromfal macskalépcsővel, vagy bádogfedéssel való lezárással
c. tető főidoma 37-43 fokos, nádfedés esetén 43-45 fokos lehet. A toldalékok alacsonyabb hajlásúak is lehetnek.
d. a főépület sima, egyenes vonalú nyeregtető, egyes épületrészeken (pl. kódisálláson) keresztirányú tetővel.
e. tetőfedés anyaga: nád, hódfarkú, hornyolt vörös cserép, állókorcos fémlemez fedés lehet.
f. fénylő, mázas cserép nem használható, helyette az agyag természetes égetett színei választhatók. Fémlemez esetén: matt, sötét szürkés árnyalatok jelenhetnek meg.
g. törekedni kell a napelemeknek az épület hátsó traktusán lévő tetőfelületre helyezésére
h. tetőtér beépítés esetén a tető síkjából kiálló tetőfelépítmény csak a szakmai konzultáción kapott pozitív elbírálás esetén alakítható ki.
(3) Vakolt, fehérre festett, galléros kémény építhető. Új kémény építésnél vakolatlan, galléros téglakémény is kialakítható.
(4) Ablakokra vonatkozó előírások:
a. boltíves, domború üveges, tükröződő ablak, valamint műanyag pálcás ablakosztás nem használható
b. a padlásszellőzőt kis oromfali nyílásként kell kialakítani
c. a főhomlokzaton csak egyforma ablakok helyezhetők el
d. külső árnyékolás: fa zsalugáteres, vagy fém ablaktábla, tulipán vagy szív alakú bevilágító nyílással, színek: fa esetén barna, zöld sötétebb árnyalatai, fém esetén: fekete, vagy natúr fémszínű lehet.
e. zsalugáter és az ablakkeret csak azonos színű lehet.
f. az ablakok színeinek összhangját biztosítani kell az épület többi fafelületével (pl. ereszdeszka)
(5) Főhomlokzaton hagyományos tömör fa, vagy fém ajtó alkalmazható. Az ajtók színe fa esetén natúr, barna, zöld sötétebb, matt árnyalatai, fém esetén matt fekete színű is lehet.
(6) Tornácok, előtetők előírásai:
a. vékony, ritka pillérek, oszlopok nem építhetők.
b. csak falazott, vakolt tartóoszlopok építhetők.
c. tornác és előtető fedése a főépülettel anyagban és színben egyező legyen.
d. tornác beüvegezése és a tornác beépítésével történő épületbővítés tilos.
e. épületenként legfeljebb egy előtetőt helyezzünk el.
(7) Épületek elhelyezésére vonatkozó előírások:
a. gépkocsival való megközelítés, fordulás, anyagszállítás, gépi művelés együttes szempontjai a meghatározóak
b. az épület telken való elhelyezését, irányát, terepre illesztését a településképi arculatért felelős szervvel együttesen kell meghatározni
c. lakóépülettől vagy gazdasági épülettől különállóan épített pince kizárólag földborítással és füvesítéssel alakítható ki
d. lakókocsi, lakókonténer átmenetileg sem helyezhető el.
e. melléképület csak a főépülettel megegyező anyaghasználattal, vagy más, helyi természetes anyagból és tetőfedéssel (kő, fa, cserép) építhető.
f. teraszkiülő csak a terepszinten létesíthető.
g. oromfalhoz kapcsolódóan terasz nem létesíthető.
(8) Kerítés létesítése általában nem javasolt, legfeljebb erdőszéleken, vagy egyéb vadveszélyes helyeken sövénnyel takart drót vagy vaskerítés lehetséges.
(9)Épület körüli, köztéri burkolatok, berendezések a tájegységre jellemző fa- és kőanyagokból készülhetnek, a fém és beton anyagokat kerülni kell.
(10) Kert kialakítás, növénytelepítés előírásai:
a. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján szereplő honos és őshonos gyümölcs, zöldség és dísznövények telepíthetők.
b. gyümölcsfák közül előnyben kell részesíteni: a dió, alma, körte, cseresznye, meggy, és a szilva.
c. a területen medence, nyílt vízfelületű tűzivíz, vagy víztároló nem helyezhető el.
d. Támfalak csak a tájegységre jellemző, rakott kőből alakíthatók ki.
15. Gazdasági karakterű terület
19. §
(1) Az épületek látszó felülete nem lehet műanyag, vagy betonelem.
(2) Az épületek színezése tört, földszínű lehet. Az élénk, figyelem felkeltő színeket kerülni kell.
(3) A telkek csak áttört kerítéssel keríthetők le.
(4) A gazdasági telephelyek folyamatos gondozása, karbantartása szükséges.
(5) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű növényzet (gyepcserje-és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/4-ét boríthatja.
b) a gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén a Szabályozási terven jelölt szélességben, vagy jelölés hiányában az azonos övezetben lévő telkek határán legalább 10 m széles védő zöld sávot kell telepíteni. A védő zöld sávot háromszintű növényzetből (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) kell kialakítani.
c) a parkoló-felületet kiemelt szegéllyel, hordalék és olajfogóval, vízzáró módon kell kialakítani. Gyephézagos, vagy szilárdított burkolatú (pl. kavicsburkolatú) parkoló felület a gazdasági övezetekben vízvédelmi szempontból nem létesíthető.
16. Rekreációs karakterű terület
20. §
(1) Az épületek színezése: fehér, vagy halvány, tört földszínű lehet, de szűkebb tájegységre jellemző rakott kőfelület is kialakítható
(2) A tető főidoma 30-45 fokos lehet. A toldalékok alacsonyabb hajlásúak is lehetnek.
(3) A tetőfedés anyaga: nád, hódfarkú, vagy hornyolt vörös cserép, állókorcos fémlemez fedés lehet. Fénylő, mázas cserép nem használható, helyette az agyag természetes égetett színei választhatók. Fémlemez esetén: matt, sötét szürkés árnyalatok jelenhetnek meg.
(4) Boltíves, domború üveges, tükröződő ablak, sarokablak, valamint műanyag pálcás ablakosztás nem használható.
17. Vegyes karakterű terület
21. §
(1) Az övezetben épület építése, vagy felújítása a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető.
(2) Az övezetben kizárólag oromfalas, magastetős épület helyezhető el, 37-43 fokos hajlásszögű tetővel.
(3) Homlokzatszínezésnél a fehér, törtfehér, szürke, valamint a barna, zöld tört árnyalatait kell alkalmazni. A kiemelt homlokzati részeken kerülni kell a nagyméretű üvegfelületek használatát.
(4) Az épületeket nyeregtetővel kell kialakítani.
(5) Tömör kő és betonkerítés nem létesíthető.
(6) Lakókocsi, lakókonténer átmenetileg sem helyezhető el.
(7) A támfalakat a tájegységre jellemző kőből kell kialakítani.
(8) Az épülethez tartozó telek területét parkszerűen kell kialakítani, az épületeket telken belül körbe kell fásítani.
(9) Csak őshonos, honos növények ültethetők, tájidegen növények telepítése tilos.
(10) Egyedi tervezésű épületeknél hangsúlyozottan szükséges olyan homlokzatok kialakítása, amely harmonizál a környezet, a történeti szőlőhegy beépítésével. Ezeket a kiemelt homlokzati részeket a szőlőhegyi épületekhez hasonló színezéssel kell ellátni. Az egyéb épületszárnyak a tájba belesimuló, sötétebb árnyalatokkal is színezhetők.
18. Szántóföldi, és gyep hasznosítású -beépítésmentes- árutermelő mezőgazdasági karakterű terület
22. §
(1) Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér, törtfehér, szürke, valamint a barna, zöld tört árnyalatai használhatók.
(2) Az épületeket nyeregtetővel kell kialakítani.
(3) A területen tömör kő és betonkerítés nem létesíthető.
(4) Csak őshonos, honos növények telepíthetők. Tájidegen növények telepítése tilos.
(5) Az épületeket telken belül körbe kell fásítani.
(6) A területen lakókocsi, lakókonténer átmenetileg sem helyezhető el.
19. Szőlőműveléssel hasznosított – beépítésmentes – árutermelő
mezőgazdasági karakterű terület
23. §
(1) Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér, törtfehér, szürke, valamint a barna, zöld tört árnyalatai használhatók.
(2) Az épületeket nyeregtetővel kell kialakítani.
(3) Tömör kő és betonkerítés nem létesíthető.
(4) A támfalakat a tájegységre jellemző kőből kell kialakítani.
(5) Csak őshonos, honos növények telepíthetők.
(6) Az épületeket telken belül körbe kell fásítani, az épülethez tartozó telek területét parkszerűen kell kialakítani.
(7) Egyedi tervezésű épületeknél olyan homlokzatok kialakítása szükséges, amely harmonizál a környezet, a történeti szőlőhegy beépítésével. Ezeket a kiemelt homlokzati részeket a szőlőhegyi épületekhez hasonló színezéssel kell ellátni. Az egyéb épületszárnyak a tájba belesimuló, sötétebb árnyalatokkal is színezhetők.
(8) A kiemelt homlokzati részeken kerülni kell a nagyméretű üvegfelületeket.
(9) Egyéb építmények elhelyezése:
a. a területen lakókocsi, lakókonténer átmenetileg sem helyezhető el.
b. borászati tárolóedényeket, tartályokat lehetőleg a telek legmélyebb részein, megfelelő távolságban takarófásítással kell elhelyezni, a kilátás figyelembe vételével.
20. Tájképileg értékes természetközeli erdőterület
24. §
A területen csak folyamatos erdőborítottságot biztosító erdőgazdálkodási módszerek használhatóak.
IV. Fejezet
Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírások
21. Általános előírások
25. §
E fejezet alkalmazásában:
a. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az a - nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett - tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
b. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, felirat;
c. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
d. egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, megközelítéséről ad információt;
e. kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület.
26. §
(1) Építményeken, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel kapcsolatban a következők hirdető-felületek, - berendezések helyezhetők el:
a. cégtábla,
b. cégér,
c. címtábla,
d. saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon felül reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.
(3) A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
27. §
(1) Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.
(2) Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.
(3) Ha a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés tulajdonosa a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti, úgy a polgármester településképi kötelezés keretében előírhatja a berendezés leszerelését, a felület megszüntetését.
22. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó
28. §
(1) Az építészeti terveken fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, és hordozó felületét és szerkezeti megoldását.
(2) Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, vagy elhelyezésük bejelentés nélkül történt, az önkormányzat kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.
(3) Homlokzatokra merőlegesen elhelyezett cégér oldalanként legfeljebb 0,5 m2 felülettel és 0,3 m szerkezeti vastagsággal alakítható ki.
(4) Védett területen cégtábla, cégér, hirdetés elhelyezése csak a szakmai konzultáció pozitív minősítése alapján lehetséges.
(5) Védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el.
29. §
(1) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó – saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető, vagy az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el a településképre vonatkozó előírások betartásával.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, vagy elhelyezett hirdető-berendezésekre.
(3) Védett épületen, valamint a hozzátartozó telken, a telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán cégér, cég-, címtábla kivételével saját vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint tervezett saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, és hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, és a településképi környezethez.
24. A közterületi információs hirdető-berendezések létesítésének általános szabályai
30. §
(1) Közterületen információs hirdető-berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.
(2) Közterületi információs hirdető-berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv szerint.
(3) Utasváró esetében – az erre a célra kialakított helyen - legfeljebb egy reklámfelület alakítható ki.
(4) Közterületen reklám és reklámhordozó utcabútoron legfeljebb 2 m2-es felületén helyezhető el.
Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési
sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
25. Általános előírások
31. §
(1) A belterületen, beépítésre szánt új fejlesztési területen, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkba, a Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó és a Balaton törvény által kijelölt tájképvédelmi területeken az új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni. A hálózatok egyes részeinek felújítása, cseréje új építésnek tekintendő.
(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglévő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is, műemléki környezetben vagy helyi védettségű területen csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(5) Az antennák, a légkondicionáló, napelem, napkollektor, hőszivattyú kültéri egységeinek közterület felőli homlokzatra rögzítése tilos.
32. §
(1) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:
a. Antenna csak már meglévő építményre telepíthető, az újonnan beépítendő területek kivételével.
b. Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor – gazdasági övezetek kivételével – az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.
c. Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakó építési övezetben antenna nem telepíthető.
d. Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.
(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.
27. Egyedi előírások
33. §
(1) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a mezőgazdasági és gazdasági területek alkalmasak.
(2) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére a falusias, kertvárosias és a helyi védettség alatt álló területek alapvetően nem alkalmas területek.
(3) Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:
a. építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés javasolt,
b. föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés a megengedett.
VI. FEJEZET
28. Beépítési és településképvédelmi tájékoztatás
34. §
(1) Az építtető és meghatalmazottja, vagy az építtető által megbízott tervező az építési tevékenységgel érintett ingatlanra vonatkozóan a helyi építési szabályzat előírásairól, valamint a településképi követelményekről tájékoztatást kérhet.
(2) A tájékoztató iránti kérelem – a kérelmező egyértelmű megjelölésével, címével és aláírásával – papír alapon vagy digitális formában (.pdf formátumban) nyújtható be.
35. §
(1) A tájékoztató – a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló – szöveges és térképi adatokat tartalmazó dokumentum. A tájékoztatóban meg kell jelölni a kötelező, az irányadó (arculati kézikönyv ajánlásai), valamint a tájékoztató (pl. a műemléki, helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos) tartalmi és eljárási elemeket.
(2) A tájékoztatóban szereplő irányadó szabályozási elemektől, településképi előírásoktól, ajánlásoktól, illeszkedési követelményektől való eltérés esetén a tervezőnek a tervdokumentáció műleírásában indokolni kell az eltérés szükségességét és megalapozottságát.
(3) A tájékoztatóban szereplő kötelező összes követelményt és adatot (a beépítésre, valamint az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket és egyéb előírásokat) - az építési munkával érintett ingatlan és környezete adottságait is figyelembe véve -, együttesen kell értelmezni és alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
(4) A tájékoztató nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen
a. a telek tényleges beépítését, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények elhelyezkedését, kialakítását, megjelenését és műszaki állapotát,
b. az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét,
(5) Az építési munkával érintett ingatlan, és a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében a főépítész javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális, és tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.
(6) A tájékoztató építési munka végzésére nem jogosít.
(7) A tájékoztatót a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell megadni.
(8) A tájékoztatót a településképi véleményezési és bejelentési eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell.
(9) A tájékoztatók nyilvántartásáról gondoskodni kell.
29. A szakmai konzultáció
36. §
(1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, a beépítési és településképvédelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik.
(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a. a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
b. a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
c. a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, és az e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére, valamint
d. az esetleges tervtanácsi bemutatással összefüggő tartalmi és eljárási szabályok pontosítására.
(3) Kötelező a főépítészi szakmai konzultáció a következő esetekben:
a. helyi védettség alatt álló terület, helyi védettség alatt álló építmény,
b. halvány földszínektől eltérő homlokzati szín.
37. §
(1) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, vagy az általa megbízott tervező kezdeményezi.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(3) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott papír alapú, vagy .pdf formátumú tervdokumentációt kell bemutatnia.
(4) A dokumentációt a tervezőnek elektronikus úton (.pdf formátumban) a szakmai konzultációt legalább 7 nappal megelőzően meg kell küldenie a főépítésznek.
38. §
(1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megtartani.
(2) Az építtető, vagy az általa megbízott tervező a főépítészi szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készíthet, melyet – ellenjegyzés céljából (szerkeszthető formátumban) – meg kell küldenie a főépítésznek. A főépítész az emlékeztetőt – változatlan tartalommal vagy indokolt esetben szöveges kiegészítésekkel – ellenjegyzi és megküldi az építtetőnek, tervezőnek.
(3) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a terviratok között a (2) bekezdés szerinti emlékeztetőt és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.
(4) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról gondoskodni kell.
VII. FEJEZET
Településképi véleményezési eljárás
30. Általános szabályok
39. §
Építésügyi hatósági engedélyhez, vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a. új építmény építésére,
b. meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) - a beépített szintterület növekedését eredményező - bővítésére,
c. meglévő építmény településképet érintő átalakítására irányuló építési munka esetén.
40. §
(1) A településképi vélemény iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
(2) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő, szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott dokumentációt, és megadja szakvéleményét.
(3) A településképi véleményhez csatolni kell a tervtanácsi vagy főépítészi állásfoglalást, melynek elutasítás esetén tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával javasolja, vagy nem javasolja.
31. A településképi vélemény kialakításának szempontjai
41. §
(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a. megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c. figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, valamint hogy
d. a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, vagy településképi megjelenést eredményez-e.
(2) Az épületek elhelyezésével kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy építmények kilátását,
d. több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén
da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, és a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b. a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
c. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d. indokoltság esetén, a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
e. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
f. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,
g. az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, és a telepítendő fákra, fasorokra.
(4) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(3) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.
VIII. FEJEZET
32. Általános szabályok
42. §
(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a. építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek,
b. saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, reklámok és reklámhordozók elhelyezésének és
c. építmények rendeltetés változtatásának
megkezdése előtt.
(2) E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles
a. az építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása,
b. a meglévő építmény homlokzati nyílászárójának - áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő - cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének, színének megváltoztatása,
c. az új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) - 6 m-t meg nem haladó magasságú - égéstermék-elvezető kémény építése,
d. a meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, vagy megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,
e. épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,
f. a nettó 20 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, vagy vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése,
g. a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, bővítése,
h. a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása,
i. a sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3 m magasságot,
j. a szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6 m-t,
k. az emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3 m-t,
l. a legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény létesítése
m. a növénytermesztésre szolgáló üvegház vagy fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,
n. a 6 m vagy annál kisebb magasságú, és a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése,
o. a közterületi kerítés, valamint közterületről látható tereplépcső, kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése,
p. a vendéglátó-ipari létesítményhez kapcsolódó közterületről látható terasz létesítése,
q. a napenergia-kollektor, szellőző-, vagy klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése,
r. az építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, árnyékoló közterületről látható területen történő elhelyezése,
s. az utasváró fülke elhelyezése,
t. a kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5 m-t nem haladja meg.
33. A településképi bejelentési eljárás szabályai
43. §
(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez építészeti-műszaki tervet tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) Az építészeti-műszaki tervnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) műszaki leírást a telepítésről és a műszaki kialakításról, mely tartalmazza a létesítmény formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
b) helyszínrajzot, mely tartalmazza a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt, annak alaprajzát és elhelyezésének módját,
c) nézetrajzot,
d) utcaképi vázlatot,
e) látványtervet.
44. §
A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha
a. a bejelentés nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, a tervezett építési tevékenység, vagy a hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,
b. a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, vagy ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, vagy nem korlátozza.
34. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
45. §
(1) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a. megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c. figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, és hogy
d. a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez-e.
(2) Az építmény vagy épület elhelyezésével kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, az építmények kilátását,
d. több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén
da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, és a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b. a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
c. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d. a terv községképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.
(5) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a. telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b. a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, vagy
bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
c. érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
d. érinti a kapcsolódó közterület közúti, gyalogos, vagy kerékpáros forgalmát, vagy azok biztonságát veszélyeztetheti.
43. §
(1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolás 6 hónapig érvényes.
(2) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
IX. FEJEZET
35. Általános szabályok
46. §
(1) A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(2) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le az alábbi esetekben:
a. a településképi véleményezési, vagy bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
b. a településképi véleményezési, vagy bejelentési döntést megelőzően megkezdett tevékenység,
c. a településképi bejelentés elmulasztása,
d. a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása
e. a helyi építészeti értékvédelem érdekében, ha a helyi védelem alatt álló építmény, épület, műtárgy és ezek környezete műszaki, esztétikai állapota nem megfelelő vagy használati módja nem felel meg e rendelet előírásainak, a településkép védelme érdekében, különösen, ha:
ea) a természetes terepviszonyok nem megengedett mértékű megváltoztatása, az építmény telepítése, terepre illesztése nem e rendelete előírásai szerint történt,
eb) az építmény külső megjelenése (tömege, homlokzata, tetőzete, színezése) a községképet lerontja, nem felel meg e rendelet előírásainak és a településképi arculati kézikönyvben ajánlottaknak,
ec) az utcafronti épület elhanyagolt állapotú, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ed) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzet telepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg.
f) településképet rontó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, falfestés, murália megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha
fa) azok mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak,
fb) műszaki állapota, megjelenése nem megfelelő,
fc) tartalmi megjelenése idejétmúlt, vagy aktualitását vesztette,
fd) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző községképi látványban idegen elemként jelenik meg,
fe) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,
ff) harsány színeivel, nagy méretével kirívó, feltűnő módon jelenik meg a községképben;
g) az építményt nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják
h) a növénybeültetés során nem tartották be e rendelet előírásait.
(3) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul.
(4) A településképi kötelezés keretében a településképet rontó cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása, növényzettelepítés vagy az elpusztult növényzet pótlása rendelhető el.
47. §
(1) A településképi kötelezés során kiszabható településkép-védelmi bírság összege 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjed.
(2) A bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
Záró rendelkezések
48. §
Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
Szentantalfa, 2017. december 28.
Kiss Csaba Lukács Ágnes
polgármester jegyző
3. melléklet a 11/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez
helyi egyedi védelem alatt álló építményeK
FŐ U. 10., LAKÓHÁZ
TEMPLOM U. 6., LAKÓHÁZ
TEMPLOM U. 12., LAKÓHÁZ
CSERKÚTI PATAK MELLETTI: 47. SZÁMÚ HÁZ, RÉGI MALOM
FŐ U. 2., MELLÉKÉPÜLET
FŐ U. 5., LAKÓHÁZ
FŐ U. 26., LAKÓHÁZ
TEMPLOM U., 12 HRSZ., LAKÓHÁZ
FŐ U.13., LAKÓHÁZ
FŐ U. 11., LAKÓHÁZ
KÚT UTCA, LAKÓHÁZ
KÜLTERÜLET:
PRÉSHÁZ, 532 HRSZ.
PRÉSHÁZ, 538 HRSZ.
PRÉSHÁZ, 582 HRSZ.
PRÉSHÁZ, 773 HRSZ.
PRÉSHÁZ, 631 HRSZ.
PRÉSHÁZ, 094/9 HRSZ.
PRÉSHÁZ, 608 HRSZ.
PRÉSHÁZ, 664 HRSZ.
PRÉSHÁZ, 663HRSZ.
PRÉSHÁZ, 659 HRSZ.
PRÉSHÁZ, 703 HRSZ.
PRÉSHÁZ, 701 HRSZ.
PRÉSHÁZ, 697 HRSZ.
PRÉSHÁZ, 728 HRSZ.
PRÉSHÁZ, 816/1HRSZ.
PRÉSHÁZ, 760 HRSZ.
PRÉSHÁZ, 839 HRSZ.
CSUTI VAGY BERKI MALOM (0160 ÉS 0161 HRSZ)
ZSIDÓ TEMETŐ, 0163 HRSZ.
MOSÓ, KÚT UTCA VÉGE
5. melléklet a 11/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez
1. MŰEMLÉKEK, MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
|
sorszám |
törzsszám |
azonosító |
cím |
név |
védelem |
helyrajzi szám |
|
1. |
9411 |
15646 |
Templom u. 23. |
lakóház |
Műemlék |
28 |
|
2. |
9411 |
15647 |
Templom u. 23. |
gazd. épület |
Műemlék |
28 |
|
3. |
5314 |
25379 |
Ev. templom ex-lege műemléki környezete |
Műemléki |
368/2, 372/3, 388, 389, 375 |
|
|
4. |
5316 |
25380 |
Ref. templom ex-lege műemléki környezete |
Műemléki |
15, 17, 19/2, 261, 270, 271, 275 |
|
|
5. |
5317 |
25381 |
R. k. templom ex-lege műemléki környezete |
Műemléki |
15, 16, 19/2, 261, 270, 271, 274, 276, 280 |
|
|
6. |
9411 |
25382 |
lakóház és gazd.épület ex-lege műemléki |
Műemléki |
261, 25, 27, 35, 29, 288 |
|
|
7. |
9412 |
25383 |
lakóház ex-lege műemléki környezete |
Műemléki |
261, 29, 30, 302, 303, 304, 31, 32, 37, 39, 40, 41 |
|
|
8. |
5314 |
10350 |
Fő u. |
Ev. templom |
Műemlék |
372/1 |
|
9. |
5316 |
10351 |
Templom u. |
Ref. templom |
Műemlék |
16 |
|
10. |
5317 |
10352 |
Templom u. |
R. k. templom |
Műemlék |
275 |
|
11. |
9411 |
10353 |
Templom u. |
lakóház és gazd.épület |
Műemlék |
28 |
|
12. |
9412 |
10354 |
Templom u. |
lakóház |
Műemlék |
38 |
2. Régészeti területek
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
|
sorszám |
azonosító |
település |
név |
védelem |
helyrajzi szám |
|
1. |
9262 |
Szentantalfa |
Báróca |
szakmai |
02 |
|
2. |
9263 |
Szentantalfa |
Berki-malom |
szakmai |
0150/29, 0150/30, 0157, 0161, 0160 |
|
3. |
9264 |
Szentantalfa |
Alsó római katolikus templom |
szakmai |
369, 372/1, 372/2, 376, 354/1, 354/12, 354/24, 354/26 |
6. melléklet a 11/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez
KÉRELEM
1. Kérelmező/építtető neve:…………………………………………………………………….
2. Kérelmező/építtető címe: …………………………………....................................................
3. Levelezési cím: ………………………………………………………………………………
4. A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helye: …………………………….
5. Az érintett telek helyrajzi száma:……………………………………………………………
Melléklet: Építészeti műszaki tervdokumentáció
(Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,
b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),
c) reklámelhelyezés ábrázolása,
d) rendeltetés meghatározása, valamint
e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.)
A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet papíralapon kell benyújtani, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre fel kell tölteni, melyhez a polgármesternek hozzáférést kell biztosítani.
ÉTDR azonosító:……………………………………………………………….
Tájékoztatás: A polgármester a döntését a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül küldi meg a kérelmező nevére és címére, illetve kerül feltöltésre az elektronikus tárhelyre. A polgármester véleményében:
a) engedélyezésre - feltétellel vagy anélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a településkép védelméről szóló rendeletben meghatározottaknak, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településkép védelméről szóló rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
A polgármester véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) a véleményt és annak részletes indoklását.
A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
Dátum:……………………………………….
……………………………………..
kérelmező
Változott rendelkezések
Megváltozott
Nincs változás
Változni fog
Nincs változás
Eszköztár
Nyomtatás
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
