Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2017.(XII.27.) önkormányzati rendelete

1.A

rendelet célja

1. §A rendelet célja Takácsi Község épített környezetének megőrzése és alakítása érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel, településkép-érvényesítési eszközökkel és a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával kapcsolatos szabályok megállapítása

2.A helyi védelem célja

2. §(1) A helyi védelem célja Takácsi Község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

3. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3.A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3. §Településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Takácsi Község helyi védelem alá nem kerülő, de a településkép alakítása szempontjából jellegzetes, hagyományt őrző településszerkezeti elemeinek, valamint értékes, tájrészleteinek megőrzése.

4.A rendelet hatálya

4. § A rendelet hatálya Takácsi Község közigazgatási területére terjed ki.

5.A rendelet mellékletei

5. §A rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

a. 1. melléklet: A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke

b. 2. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek és egyedi helyi védelem alatt álló építészeti értékek térképi bemutatása

c. 3. melléklet: Kérelem településképi szakmai konzultációhoz

d. 4 melléklet: Véleményezési kérelem településképi véleményezési eljáráshoz

e. 5. melléklet: Bejelentési kérelem településképi bejelentési eljáráshoz építési tevékenység, rendeltetésmódosítás tekintetében

f. 6. melléklet Településképi véleményezéshez és településképi bejelentéshez benyújtandó kötelező munkarészek

g. 7. melléklet: Telepítésre javasolt növényzet, ii. kerülendő adventív növényfajok, kerülendő inváziós növényfajok

6.Értelmező rendelkezések

6. §E rendelet alkalmazásában:

1. Étv: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

2. Cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra, cégérnek minősül az a (nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett) tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.

3. Cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységnek helyet adó épület közterület felöli homlokzati síkban létesített felirat.

4. Cégtábla: a cég nevét, székhelyét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla.

5. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

6. Egyedi tájékoztató tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt.

7. Építési reklámháló: a 104/2017. (IV.28.) korm.rend. 1.§. 1 pont szerinti fogalom (építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka során az e munka folyamatait legalább részben elfedő, reklámhordozót tartó berendezés)

8. Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.

9. Értékvizsgálat: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településfejlesztési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm.rend. 23/B. §-a szerinti értékvizsgálat. Az értékvizsgálat a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek —építész, településmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök) által készített olyan vizsgálat, amely feltárja és meghatározza a tényleges, meglévő, és a település szempontjából védelemre érdemes értéket, valamint szükség szerint a korábbi rendelettel védetté nyilvánított épületek értékelését is elvégzi. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, és környezeti jellemzőit. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek örökségvédelmi adatlapja, de lehet önálló dokumentáció is. Épületek egyéb építmények esetében megfelelő szakképzettségnek építész, településmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, növények, növény-együttesek esetében a 266/2013. (VII.11.) kormányrendelet szerinti K vagy TK jogosultságú tervez, valamint természetvédelmi szakértő tekintendő.

10. Fényreklám: fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató reklámberendezés.

11. Helyi védett érték: az a helyi területi (településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép), vagy egyedi védelem alatt álló települési művi, valamint épített érték, amelyet e rendelet védetté nyilvánít.

12. Helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, épületrész, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, amely országos védelem alatt nem áll.

13. Látványterv: a jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott utcakép, ill. tájkép kiterjedését szemléltető módon. Helyi védett településképi területeken a látványtervnek legalább a szomszédos 3-3 telket magába kell foglalnia akkor is, ha a három telek valamelyike esetleg közterület.

14. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

15. Kirakatszekrény, kirakatvitrin: egyedi megjelenésű, doboz jellegű, közterületen önállóan álló vagy az épület homlokzati falához rögzített, árubemutatásra szolgáló reklámberendezés.

16. Hirdető-berendezés: minden olyan reklám-, információs- és hirdető-, valamint reklámhordozásra alkalmas berendezés, melynek felületén nem a településkép védelméről szóló törvény 11/F. § 3. pontja szerint meghatározott reklám van.

17. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a település polgárai számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.

18. Reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog —ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket— (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám), ide nem értve

a. a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,

b. az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,

c. a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá

d. a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket.

19. Reklámhordozó: olyan eszköz, berendezés, létesítmény, amelynek rendeltetésszerű céljai közé tartozik az e törvény szerinti reklám közzététele.

20. Sajátos építményfajták: az Étv. 2. § 18. pontjában meghatározott fogalom.( többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.)

21. Totemoszlop: legfeljebb 6,0 m magas, olyan tájékoztató eszköz, amely egy vállalkozás nevének megjelölésére, tevékenységének népszerűsítésére szolgál.

22. Transzparens: kifeszített vagy közterület felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.

23. Útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű eszközrendszer.

24. Zártsorúsodó beépítés: A zártsorú és az oldalhatáron álló beépítési mód között átmenetet képező speciális kisvárosias beépítési mód, ahol az építési hely megegyezik a zártsorú beépítési módú építési hellyel és az egymással szemben álló oldalhomlokzatok nem tűzfalak

7.A helyi védelem feladata

7. §A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése, valamint a lakossággal történő megismertetése.

8.Helyi védelem alá helyezés, valamint megszűntetés szabályai

8. §(1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszűntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti Takácsi Önkormányzata Polgármesterénél.

2. A helyi védelemre, vagy annak módosítására vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a. a kezdeményező nevét, megnevezését, címét,

b. a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

c. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

d. a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását a védendő érték rövid leírását,

e. fotódokumentációt a védelemre javasolt értékről,

f. értékvizsgálatot.

3. A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik.

4. Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésre irányuló eljárás, ha annak tárgyában építésügyi hatósági eljárás van folyamatban, kivéve a fennmaradási engedélyezési, a használatbavételi engedélyezési, a kötelezési eljárásokat.

9. §(1) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a. a kezdeményező nevét, megnevezését, címét,

b. a védelem alól kivonásra javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

c. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását.

2. A védelem megszűnik, ha:

a. a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b. a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

c. ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

10. §(1) A helyi védelem alá helyezési, módosítási, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a. a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

b. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c. a kezdeményezőket,

2. A helyi védelem alá helyezés, annak módosítása, vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján és hirdetmény útján, amelyet a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján 8 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket. Az értesítés az önkormányzat honlapján és Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján közzétett hirdetmény 30 napra kell kifüggeszteni.

3. Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

4. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

5. A helyi védelem alá helyezésre, annak módosítására, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és az (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül benyújtott észrevételeinek is.

6. A Képviselő-testület a 8. § (2) vagy 9.§ (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül, a főépítész véleményének figyelembevételével, rendeletben dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.

7. A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 8 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

8. A helyi védelem alá helyezést, vagy módosítást elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

11. §(1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.

2. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

3. Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Helyi védelem alá vont növény — évszám” vagy „Helyi védelem alá vont növény-együttes — évszám” feliratú táblával kell megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

4. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

12. §Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

13. §(1) A helyi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében az önkormányzat értékvizsgálatot készíttet.

(2) Az értékvizsgálatot az eljárás megindítását követő 60 napon belül el kell készíteni.

3. Az elkészült értékvizsgálati dokumentáció a felhívástól számított 30 napon belül megtekinthető a főépítészi irodán, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.

9.A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

14. §(1) A helyi védettség alá helyezett értékekről a Jegyző a főépítész közreműködésével naprakész elektronikus nyilvántartást vezet.

2. A nyilvántartás része a helyi védett értékeket tartalmazó lista, valamint a helyi védett értékeket ábrázoló térkép.

(3) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

a. megnevezését,

b. védelmi nyilvántartási számát,

c. a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése)

d. a védelem típusát,

e. a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz) és

f. a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.

g. a védett érték állapotfelmérésének adatait, amennyiben van,

(3) A Jegyző biztosítja a védett értékekre vonatkozó, a hatósági eljárásban keletkezett dokumentumok és iratok másolatainak nyilvántartásba juttatását

4. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki a Vaszari Közös Önkormányzati Hivatalban az Aljegyzőnél betekinthet.

10.Helyi védelem fajtáinak meghatározása

15. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

2. Helyi egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, az 1. mellékletben meghatározott és 2. mellékletben ábrázolt

a. építményre, építményrészletre,

b. alkalmazott anyaghasználatra,

c. tömegformálásra,

d. homlokzati kialakításra,

e. táj- és kertépítészeti alkotásra,

f. egyedi tájértékre, növényzetre,

g. szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

h. az a)-g) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

3. Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi a 1. mellékletben meghatározott és a 2. mellékletben ábrázolt ingatlanokat, értékeket.

11.Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

16. §(1) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

2. A helyi védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a helyi védett érték történeti, művészeti értékeit nem veszélyezteti.

3. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

17. § A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát —függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető— megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás során lehet.

12. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

18. §Takácsi településképi szempontból meghatározó területei az 2. mellékletben lehatároltak szerint:

a. Takácsi belterületi lakóterületek,

b. Gerence mellék.

13.Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

19. §(1) Építmény átszínezésekor nem alkalmazható az épület egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint az utcaképpel és a szomszédos épületekkel nem harmonizáló homlokzat-színezés.

2. Több közterületre néző saroképület utcafronti homlokzatai részlegesen vagy több ütemben nem újíthatók fel.

3. Egy épületen egymással nem harmonizáló anyagú és színezésű tetőfedő anyagok nem alkalmazhatók.

14.Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

20. §Takácsi belterületi lakóterületek településképi szempontból meghatározott területein:

a. meg kell tartani a beépítés oldalhatáron álló, illetve zártsorúsodó telepítési módját,

b. új épületek is a kialakult, jellemző utcai térfal síkjához igazodóan helyezendők el,

c. a közterület felé tömör kerítés létesíthető fa, kő, nyerstégla anyagokból, vagy vakolt felülettel, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli. A kerítés magasságát a szomszédos meglevő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. Egyéb helyeken a telek közterületi határvonalán áttört kerítés létesítendő

21. §Gerence-mellék településképi szempontból meghatározott területen:

a. a településrész tájkarakterét adó természetközeli állapotát, zöldfelületi jellegét meg kell őrizni, a terület intenzív beépítése nem megengedett,

b. vízrendezés, épület elhelyezés a természetes, természetközeli élőhelyek megtartásával történhet,

c. idegenforgalmat, turizmust szolgáló építmények a természetes környezetbe illesztetten, minél nagyobb növénytakarással helyezhetők el.

d. kizárólag áttört kerítés vagy vadvédelmi kerítés létesíthető, ill. sövény telepíthető.

15.Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

22. §Takácsi belterületi lakóterületek településképi szempontból meghatározott területein belül:

a. az épületek magastetővel helyezhetők el. A magastető az utcával párhuzamos módon alakítható ki, vagy kontyolt tetőformával.

b. megtartandó az épület főgerincének jellemzően az utcavonalára merőleges kialakítása,

c. a tetőhajlásszöge 40—45 fok közötti lehet.

d. új beépítésnél alkalmazkodni kell a szomszédos épületek magasságához.

23. §Gerence-mellék településképi szempontból meghatározott területein belül:

a. a területen elsősorban a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepíthetők, de az épületek körül dísznövények is telepíthetők,

24. §A településképi szempontból meghatározott területeken a tetőhéjalásának anyagaként elsődlegesen a természetes, égett agyag cserép tetőfedő anyagok jellegével, színével harmonizáló, pikkelyes fedést kell alkalmazni. A fő tetőidomhoz kapcsolódó egyéb részeken kis hajlásszögű korcolt, a héjalás színéhez illeszkedő szinű, illetve natúr cink anyagú felületű fémlemezfedés is alkalmazható

16.Egyedi helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó követelmények

25. § (1) A helyi egyedi védett építmény felújítása, átalakítása, bővítése esetén meg kell őrizni az épület:

a. tömegformáját, tömegarányait,

b. tetőformáját, tetőfelépítményeit,

c. homlokzati tagozatait,

d. homlokzati díszítőelemeit,

e. nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

f. nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát,

g. megjelenésében eredeti állapotának megfelelő ereszkialakítást, oromfal kialakítást.

2. Helyi védett épületen, homlokzaton, épületrészen:

a. műanyag nyílászáró nem helyezhető el,

b. védettséggel érintett nyílászáró az eredeti szerkezet anyagát, profilozását, arányait és osztását megőrző módon cserélhető új nyílászáróra,

c. a nyílászárók külső síkja a homlokzat külső síkjához képest nem változhat, azokat az eredeti beépítési síkban kell elhelyezni,

d. homlokzatfelület az építéskori állapotnak megfelelő módon alakítható ki,

e. látszó vakolatlan kőfal, téglafal, vegyes falazat kizárólag az építéskori állapothoz illeszkedő, falkutatással igazolható helyzetben alkalmazható,

f. műanyag habból nyílás- és ablakkeretezés, párkány, könyöklő nem alakítható ki,

g. színezés, festés az építéskori állapothoz igazodjon. Amennyiben ez nem igazolható, úgy a felületek, szerkezetek színe illeszkedjen a kialakult környezethez vagy a közterület szakaszra készített homlokzatszínezési tervhez.

3. A helyi védett épületet úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzatai, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

4. A helyi egyedi védett építmények belső korszerűsítése, belső átalakítása megengedett.

5. Helyi védett épület homlokzatát —különösen az utcai homlokzatot— egy időben, és egységes színezéssel, anyaghasználattal és kivitelben lehet csak felújítani, a tulajdonviszonyoktól függetlenül. Ez alól kivétel a nyílászáró csere/felújítás, amely lehet szakaszos.

6. Utólagos redőny, roló csak úgy helyezhető el, ha az eredeti ablaknyílás méretét nem csökkenti és az utcai homlokzaton a roló tokja nem látható módon kerül elhelyezésre.

7. A helyi egyedi védett építmények közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem helyezhetőek el.

8. Helyi védett épület utólagos hőszigetelése esetén a homlokzat díszítő elemei sérülésmentesen visszaállítandók.

9. A védett épület lebontása csak rendkívül indokolt esetben a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

17.Cégérek, cégtáblák elhelyezése településképi szempontból meghatározó területeken, valamint egyedi védelem alatt álló értékeken

26. §(1) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégér, cégtáblák a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges. A cégér, cégtáblák felületének nagysága az 1,5 m²-t nem haladhatja meg.

2. Falsíkkal párhuzamosan cégér, cégtáblák elhelyezhető a portálon belül, valamint a portálon kívül, a földszinti osztópárkány alatt, de legfeljebb 5 méteres magasságban, a homlokzat tagozataihoz és arányaihoz illeszkedően. A cégér, cégtáblák felületének nagysága az 4 m²-t nem haladhatja meg.

3. Amennyiben az előkert 3 m-nél mélyebb, a kerítésen, annak síkjával párhuzamosan is elhelyezhető cégér, cégtáblák. A cégér, cégtáblák felületének nagysága az 1,0 m²-t nem haladhatja meg.

4. Cégér, cégtáblák még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.

5. Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér, cégtáblák kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

6. Épületek közterületről látható földszinti homlokzatainak legfeljebb a 15%-án helyezhető el cégér, cégtáblák. A számításnál a falsíkra merőleges cégérek és cégtáblák figyelmen kívül hagyhatók.

18.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

27. § (1) Forrásfoglalást, vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, a szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, önálló épületként tervezett kazánházakat, hintőanyag tárolókat, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit a településképi érdekeket szem előtt tartva kell elhelyezni.

2. Az (1) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékek – a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével – elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan helyezhetők el.

3. Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat a létesítmények bővítése, illetve cseréje során is alkalmazni kell.

28. § Helyi védett településképvédelmi területeken és településképi szempontból meghatározó területeken villamos energia elosztó vezeték és elektronikus hírközlési vezeték kizárólag a térszín alatt helyezhetők el.

19.Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

29. § (1) Épületeken közterületről látható módon semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés és azok tartozékai (gáz- vagy elektromos mérőóra, fogadószekrény, légtechnikai készülék, parabola-, mikrohullámú antenna, parapetkonvektor és klímaberendezés ) nem szerelhető fel, épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem helyezhetők el. Utólagosan épített (szerelt) kémény nem helyezhető el.

2. Ablakklíma berendezés és klíma-berendezések kültéri egységei oldalhatáron álló és zártsorú beépítési mód esetén kizárólag a hátsókert felöli, valamint a 2,5 méternél szélesebb oldalkert felőli homlokzaton helyezhetők el. Meglévő épületeken lakófunkcióhoz kapcsolódó gépészeti berendezés csak közterületről nem látható módon, egyéb funkció esetén az épület megjelenéséhez illeszkedve helyezhető el. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, közterületre, vagy szomszéd telekre nem vezethető át. Szükség esetén a berendezés zaj elleni megfelelő árnyékolását biztosítani kell. A keletkező meleg levegőt a szomszédos épületek, rendeltetési egységek zavarása nélkül kell elvezetni. Új épület, épületrész esetében ablakklíma berendezés és klíma-berendezések kültéri egysége csak takartan helyezhető el.

3. Településképi szempontból meghatározó területeken síktáblás napelem, vákuumcsöves-, valamint síkkollektorok az építészeti környezethez illeszkedve:

a. homlokzaton csak integrált módon, aktív építészeti elemként, a Községképi megjelenést az épület egészébe komponálva,

b. magastetős épületeken az épület ferde tetősíkjában (azzal megegyező dőlésszögben),

c. lapostetős épületeken elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve,

4. Településképi szempontból meghatározó területeken síktáblás napelemek, vákuumcsöves-, valamint síkkollektorok (3) bekezdésben leírt elhelyezési módokon túl, illetve más rendszerű (pl. szolár-parabolás) napenergia- hasznosító berendezések, kizárólag annak településképi megjelenését jóváhagyó települési főépítészi vélemény alapján telepíthetők.

5. Településképi szempontból meghatározó területeken energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények kizárólag a térszín alatt helyezhetők el.

20.Reklámhordozókra, hirdetésekre, díszvilágításra vonatkozó közös településkép-védelmi követelmények

30. §Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.

31. §Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített) hirdetőberendezés helyi védett településképi területen nem helyezhető el.

32. §(1) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.

2. Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.

33. §Az önkormányzat által biztosított, apróhirdetések elhelyezésére alkalmas tábla kizárólag közterületen, közterület alakítási terv alapján helyezhető el.

34. §(1) Díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látvány kedvezőt- lenül ne befolyásolja.

2. A díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz,- illetve díszvilágításhoz.

35. §Közterületen kihangosított reklám közreadása csak a közterület és a magánterület használatát nem zavaróan, a jogszabályban előírt környezeti és beltéri zajhatárértékeket betartva történhet

36. §(1) Építési reklámháló kihelyezése csak az építkezés, felújítás idejére, és csak akkor engedélyezhető, ha

a. építésinapló-bejegyzés igazolja az építkezés, felújítás megkezdését, vagy

b. ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az érintettek vállalják annak vezetését, és ezzel igazolják az építkezés, felújítás megkezdését.

2. A (1) bekezdés szerinti felületen legfeljebb egy önálló reklám, hirdetés látványterv helyezhető el, melyhez ki kell kérni a települési főépítész véleményét.

21.Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

37. § (1) A településkép védelme érdekében a Községi Főépítész szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

2. Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni, ha

a. településképi szempontból meghatározó területen található és a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik

b. új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

ba) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

bb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,

c. minden új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása során, ha az közterületről látható módon megváltoztatja:

ca) a beépítés telepítési módját,

cb) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját, cc) a kerti építményeket, műtárgyakat, kerítéskialakítását,

cd) az építmény anyaghasználatát,

ce) az építmény tömegformálását,

cf) az építmény homlokzat kialakítását, cg) a telek zöldfelületének kialakítását.

d. új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén.

38. § (1) A szakmai konzultáció az építtető, illetve az általa megbízott tervező által a polgármesterhez a rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon 2 példányban, papíralapon benyújtott kérelemmel indul. A kérelemhez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

2. Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

3. A szakmai konzultáció során a települési főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

4. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.

22.Településképi véleményezési eljárás

39. §(1) A Polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le új építmény építésére, meglévő építmény több, mint 300 m² beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően.

2. Az (1) bekezdés alól kivétel:

a. hátsó kertben lévő 50 m²-nél nem nagyobb melléképület,

b. a főépület közterületről nem látható, nettó 50 m²-nél kisebb bővítése,

c. közterületről nem látható új nyílászáró, tetősík ablak és szellőzőrács elhelyezés, átalakítás,

d. kizárólag a belső teret érintő átalakítás.

40. §(1) A településképi véleményezési eljárásban a településképi követelményeknek való megfelelés kapcsán vizsgálandó szempontok:

a. a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,

b. a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség,

c. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

d. a beépítés környezeti illeszkedése, továbbá a természetvédelem, a rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelőség.

2. A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

3. A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó, hogy

a. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b. a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására,

d. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

e. a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz, és

f. tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e.

4. A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b. az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

41. §(1) A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva alakítja ki.

2. A polgármester az (1) bekezdés szerinti szakmai álláspont kialakítására a települési főépítésznek megfelelő, legalább öt napos határidőt biztosít. Amennyiben a városi főépítész szakmai álláspontját a polgármester által meghatározott határidőben nem alakítja ki, annyiban a településképi vélemény kialakítása során a polgármester azt nem köteles bevárni vagy figyelembe venni.

42. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez a rendelet 4. melléklete szerinti nyomtatványon 2 példányban, papíralapon benyújtott kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

2. A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.

3. A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a. javasolja,

b. feltétellel javasolja, illetve

c. nem javasolja.

4. A településképi véleményhez csatolni kell a jogszabályban meghatározott esetekben főépítészi szakvéleményt, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.

5. A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és (.pdf formátumban) az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.

23.Településképi bejelentési eljárás

43. §A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le:

a. építésügyi hatósági engedélyhez vagy az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységet,

b. rendeltetés-módosítást

megelőzően, amelynek nem az önkormányzat a kezdeményezője.

44. §.§ (1) A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában a polgármesternél papír alapon, írásban kezdeményezi a 3. melléklet szerint. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

2. A dokumentációnak —a bejelentés tárgyának megfelelően— legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

a. építési munkák esetében

aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás érinti,

ac) alaprajzot, amennyiben a változás érinti, ad) valamennyi érintett homlokzatot, valamint

ae) —amennyiben a változás az utcaképben megjelenik— utcaképi vázlatot, és/vagy látványtervet, színtervet.

b. rendeltetésváltozás esetében:

ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében —a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő— változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,

bc) (szükség szerint) a megértéséhez szükséges alaprajzot, valamint

bd) (szükség szerint) a megértéshez szükséges homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet, fotómontázst.

c. információs vagy más célú berendezés és cégérek elhelyezése esetében

ca) formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,

cb) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját.

3. A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység illetve rendeltetésváltoztatás:

a. a környezetére környezetvédelmi —elsősorban zaj- és légszennyezési—szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremt-e,

b. jelentősen megváltoztatja-e az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,

c. a jogszabályi előírásoknak megfelelően szükségessé teszi-e többlet-parkolóhelyek illetve rakodóhely kialakítását,

d. érinti-e a közterület kialakítását, a meglévő berendezéseket vagy a növényzetet,

e. befolyásolja-e a közterület közúti-, gyalogos-, kerékpáros forgalmát, illetve veszélyezteti-e azok biztonságát,

f. a tevékenység veszélyezteti-e az épített és természeti környezet értékeit, örökségét.

4. Amennyiben a településképi bejelentési eljárásban érintett tevékenység megfelel a településképbe illeszkedés kívántalmainak, a tudomásul vétel

a. állandó építmény esetén időkorlát nélkül, illetve az adott építmény elbontásáig, átalakításáig, rendeltetésváltozásáig,

b. az ideiglenes létesítmények esetében a létesítmény elbontásáig,

c. rendeltetés részbeni vagy teljes megváltoztatása esetén a rendeltetés időszerűségéig, érvényes.

45. §(1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez a rendelet 4. melléklete szerinti nyomtatványon 2 példányban, papíralapon benyújtott kérelemre indul. A kérelemhez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

2. A polgármester a településképi tudomásulvételt a városi főépítész szakmai álláspontjára alapozva adja ki.

3. A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolást, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

24.Településképi kötelezési eljárás

46. §(1) A Polgármester a településképi kötelezési eljárást folytathat le az alábbi esetekben:

a. a helyi településkép védelme érdekében, ha az építmény, műtárgy, településképi elem műszaki, esztétikai állapota vagy annak használati módja nem felel meg e rendelet helyi építészeti értékvédelmi előírásainak, különösen ha:

aa) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

ab) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,

ac) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus településképet lerontja,

ad) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzet telepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

ae) a telek szabad területet nem a területfelhasználási előírásoknak megfelelően használják,

af) az építkezéssel érintett telek és környezete —az átmeneti állapot ideje alatt— nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve.

b. a településkép védelme érdekében, ha az építmény, műtárgy, településképi elem műszaki, esztétikai állapota vagy annak használati módja nem felel meg e rendeletben előírt településképi követelményeknek,

c. településképet rontó egyéb reklámcélú berendezések megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg az e rendelet reklámokra vonatkozó szabályainak, különösen, ha:

ca) műszaki állapota nem megfelelő,

cb) tartalmi megjelenése idejétmúlt, vagy aktualitását vesztette,

cc) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző Községképi látványban idegen elemként jelenik meg,

cd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

ae) bejelentés nélkül helyeztek el,

cf) harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a Községképben.

2. A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld az érintettnek.

25.A településképi bírság kiszabásának eset körei és mértéke

47. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendeli el (településképi bírság).

2. A polgármester településképi bírságot szab ki.:

a. a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása

b. a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése, a településképi követelmények be nem tartása

c. döntés végre nem hajtása esetén.

3. A településképi bírság többször is kiszabható.

4. A településképi bírság összege

a. helyi védett településkép-védelmi területeken a követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 1 millió forint,

b. helyi védett településkép-védelmi területeken a követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 750 000 forint,

c. településképi szempontból meghatározó területeken a követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 500 000 forint,

d. településképi szempontból meghatározó területeken követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 250 000 forint,

e. egyéb településképi, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 100 000 forint,

f. településképi bejelentés elmulasztása esetén 50 000 forint.

5. A településképi bírság adó módjára behajtható.

26.Helyi védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása

48. §A helyi egyedi védett építmények megóvásának, fenntartásának, helyre-, vagy visszaállításának, jókarbantartásának biztosítását az Önkormányzat a következők szerint segíti elő:

a. az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat elengedi,

b. az önkormányzati felújítási pályázatokon való részvétel esetén a helyi védett értékek előnyben részesítése,

c. szakmai tanácsadással.

27.Hatályba léptető rendelkezések

49. § (1) Ez a rendelet a 2018. január 1-jével lép hatályba.

2. Jelen rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.