Tapolca Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2019. (VI.3.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti- és Média Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökség és a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) előírásait, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait, valamint a város településrendezési eszközeit e rendelettel összhangban kell alkalmazni.

2. A rendelet a település területén helyi egyedi és területi védelemmel érintett objektumokra, továbbá a településképi szempontból meghatározó területekre egyedi szabályokat állapít meg.

E rendelet alkalmazásában:

1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 1b. pontjában megállapított épülettartozék, illetve e rendelet alkalmazásában:

a) cégérnek nem minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza,

b) cégérnek minősül az olyan hirdető-berendezés is, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.

2. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat,

3. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla,

4. Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt,

5. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.

6. Értékvizsgálat: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/B. § (1) a) és b) pontok szerint megállapított vizsgálat.

7. Kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület.

8. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 2. § 13. pontjában megállapított terület, illetve e rendelet alkalmazásában:

a) az egyéb földrészlet és építmény közhasználatra, illetve gyalogos forgalom részére átadott része, valamint

b) az ingatlan-nyilvántartási megnevezéstől függetlenül minden más önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) beépítetlen földrészlet, illetve az önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) ingatlanok beépítetlen része. E tekintetben nem minősül beépítésnek az ingatlanon lévő kerítés.

9. reklámfelület: reklámhordozón, információs célú berendezésen, építmény homlokzatán (felületén) elhelyezett gazdasági reklámnak minősülő hirdetés, felirat, grafika, valamint a reklámhordozó és az információs célú berendezés gazdasági reklámként kialakított része,

10. reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 15. pont szerinti berendezés,

11. területi védelem: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/C. § (3) bekezdésében megállapított, és e rendelet alkalmazásában a településkép, valamint beépítési mód védelmével érintett, megőrzésre, értékóvó fenntartásra és fejlesztésre kijelölésre kerülő területek.

12. védett épület, építmény: a Tapolca Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által védetté nyilvánított olyan épület, amely a hagyományos településkép megőrzése szempontjából építészeti, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból jelentős. A védett épület minden alkotórészét - ideértve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket is - védelem illeti.

13. védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett épületben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen egy épület tömege, utcai homlokzata, belső udvari homlokzata, üzletportálja, tetőzete, kapubejárója, lépcsőháza, különleges tartószerkezete.

14. védett érték károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

15. védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított közterületi vagy egészében nem védett épülethez szervesen hozzátartozó műtárgy. Védett műtárgy lehet különösen a jelentős esztétikai, történeti értéket képviselő emlékmű, emléktábla, szobor, kerítés, kapuzat vagy más, ingatlanhoz szorosan kötődő képző- és iparművészeti alkotás.

16. védett településkarakter: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

17. védett településkép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.

18. védett településszerkezet: a Képviselőtestület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

19. védett terület: a Képviselőtestület által védetté nyilvánított olyan terület, mely a rajta előforduló jellegzetes épületek, épületegyüttesek, építmények következtében sajátos megjelenéssel rendelkezik, közterület-rendszere, telekstruktúrája különleges, helytörténeti jelentőséggel rendelkezik, így az egységes településkép szempontjából együtt kezelendő, védendő terület.

1. A helyi védelem feladatai:

a. a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes

aa) településszerkezetek,

ab) épületegyüttesek,

ac) épületek és épületrészek, építmények,

ad) utcaképek és látványok,

ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek felkutatása,

b. a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,

c. a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

2. A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az épített és természeti érték (épület, építmény, utcarész, településrész, épületrész, építményrész, közterületen lévő szobor, emlékmű, növény, növények együttese, élőhely) melyet a Képviselő-testület építészeti, művészeti, néprajzi, településtörténeti, természeti, esztétikai értéke miatt védetté nyilvánít.

3. A település területén a helyi védelem fajtái:

a. egyedi védelem,

b. területi védelem.

4. A helyi védelem alatt álló építmények, objektumok és területek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

5. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

1. A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

2. A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését a Képviselő-testület, illetve bármely, a településen élő magánszemély vagy ott tevékenykedő jogi személy, civil szervezet kezdeményezheti.

3. A helyi védetté nyilvánítás kezdeményezésére vagy annak megszüntetésére (a továbbiakban együttesen: kezdeményezés) a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatalba kérelmet kell benyújtani.

4. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a. építmények, épületek esetén:

aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),

ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),

ad) a kezdeményezés indokolását,

b. településszerkezet, településkép, karakter, beépítési mód védelemre javasolt együttes esetén:

ba) az együttes megnevezését,

bb) körülhatárolását,

bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

bd) a kezdeményezés indokolását.

5. A döntés előkészítését a Főépítész bevonásával a Jegyző végzi, a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal Építéshatósági Irodája közreműködésével. Az előterjesztést az önkormányzat Turisztikai és Városfejlesztési Bizottsága véleményével kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:

a) a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,

b) indokolt esetben a védendő érték jellegétől függően az illetékes örökségvédelmi hatóság állásfoglalását, valamint a szakértők véleményét.

(2) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.

(3) A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:

a) az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell,

b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közzététellel,

c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,

d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket a közzététellel megtörténtnek kell tekinteni.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot és értékvizsgálatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(6) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érdekelteket:

aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,

ab) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét,

ac) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

b) az illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,

c) területi védelemnél az érdekelt közműveket,

d) területileg illetékes helytörténeti gyűjteményt vagy levéltárat.

1. Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után lehetséges. A védelem megszüntetésére vonatkozó eljárás menetét e rendelet 5. §-a tartalmazza.

2. A bontási dokumentáció 1 példányát meg kell küldeni a területileg illetékes helytörténeti gyűjtemény vagy levéltár számára.

1. A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

2. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

3. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, az építésfelügyeleti hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak alapján előírhatja az építmény, építményrész kötelező karbantartás körét meghaladó felújítását.

1. A Hivatal Építéshatósági Irodája a Képviselő-testületi döntés alapján helyi védelem alatt álló építményekről, építményrészekről és területekről nyilvántartást vezet és törzslapot készít (helység, utca és helyrajzi szám, tulajdonos, használó, rövid indoklás, valamint az építmény, terület értékeit bemutató fotók).

2. A nyilvántartásba bárki betekinthet. Az önkormányzat a nyilvántartás nyilvánosságát Tapolca Város hivatalos honlapján biztosítja.

3. A nyilvántartás tartalmazza:

a) védett érték megnevezését,

b) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám), területi védelem esetén a védett terület lehatárolását,

c) a helyszínrajzot,

d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

e) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,

f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, védettségi kategória meghatározását,

g) a védett érték felmérési terveit, amennyiben beszerezhetők, illetve előállíthatók,

h) a védett érték fotódokumentációját,

i) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),

j) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

4. A helyi védelem alatt álló építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni. A tábla szövege: „Tapolca Város Önkormányzata védetté nyilvánította – évszám”

5. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

1. A település jellegzetes védett szerkezetének, telekosztásának utcavonal-vezetését meg kell őrizni.

2. Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

3. A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

4. A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

5. Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása a szomszédos két-két épület paramétereinek figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, tömegvázlattal igazolni kell.

6. Védett területen új beépítés, a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése, cégtábla, cégér, reklámfelület, -hordozó elhelyezése szakmai konzultáció jóváhagyása alapján lehetséges.

7. A városközpontban található meglévő pincék, pincerendszerek védendők, betömésük, bontásuk csak életveszély elhárítás céljából lehetséges. A pincék állagmegóvását tulajdonosának el kell végeznie.

1. A területi védelem alatt álló területek Tapolcán, melyek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza:

a) Tó környék (Nagytó és Kistó) és Templomdomb

b) Fő tér környezete

c) Petőfi liget

2. A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint:

a) kialakult beépítés,

b) kialakult utcavonal,

c) kialakult tetőgerinc irány,

d) hagyományos tömegformálás,

e) kialakult hajlásszögű hagyományos tetőforma (35-45°)

f) hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, natúr kerámiacserép fedés, természetes anyagok használata,

g) hagyományos arányú, osztású fanyílászárók (utcai ablakok 1/1,5 szélesség/magasság arányú, középen felnyíló kialakítás, fix vízszintes osztóborda). Az épület utcafrontjától 8 méteren belüli mélységben a külső nyílászáró bármilyen anyagból, de fa megjelenéssel készülhet. Az utcától 8 méteren túli távolságra lévő épületrészeken a hagyományostól eltérő méretű és osztású, de a hagyományoshoz formailag illeszkedő nyílászárók elhelyezhetők.

h) utcafronton hagyományos egy vagy több szárnyú fakapu,

i) külső megjelenésében falazott kémény,

j) természetes anyagokból épített tömör kerítések: fa, kő, tégla vagy vakolt oszlopok között fahevederezés, tégla oszlopok között nyers-, vagy vakolt tégla mezőkből álló kerítés elemekből,

k) a téglából épített tömör kerítés felületének legalább 25%-át növénnyel kell befuttatni.

3. Fenti általános előírásoktól eltérni a védett területekre vonatkozóan megfogalmazott más, egyedi rendelkezés esetén lehet.

1. Az egyedi védelem alatt álló építmények felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

2. A védett épületeket kötelező hagyományos építészeti tömegükben – beépítési mód, tömegarányok, tetőforma, tetőhajlásszög –, homlokzati jellegzetességeik – nyílászáró arány és osztásrend – megtartásával kell megőrizni.

3. Védett épületrészt tilos lebontani, bővítéssel, átalakítással megváltoztatni. A helyi védettség alatt álló épületek és a szomszédos ingatlanok csatlakozó épületei esetében nem kötelező a zártsorú beépítés alkalmazása. Ebben az esetben hézagosan zártsorú alkalmazható.

4. A védett épület eredeti tetőformáját, a tető dőlésszögét, eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani, a héjalás anyaga indokolt esetben – az eredetihez színében és formájában hasonló – új építőanyaggal felváltható. Sík pala héjalás egyszínű új, hagyományos natúr égetett cserép építőanyaggal felváltható.

5. A homlokzati burkolatokat, díszítőelemeket, tagozatokat meg kell tartani, illetve lehetőség szerint az építéskori állapot szerint, a rendelkezésre álló hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.

6. A helyi védettségű egyedi értékek vonatkozásában az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:

a. az építmény – védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését, bele­értve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok

aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghatását, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és

ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani.

b) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílusidegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani,

c) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni.

1. Védett épület homlokzatán szekcionált garázskapu, redőnytok, gépészeti berendezés, klímaberendezés, szerelt kémény nem helyezhető el.

2. Utcáról látható tetőfelületen napelem nem helyezhető el.

3. A védett építményen az utcától mérve 8 méteres távolságon túl és az utcaképi látványt nem zavaróan helyezhető el antenna vagy hírközlési egység.

4. A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak cégtábla, cégér, kötelező szakmai konzultáción egyeztetett formában.

5. A védett épületeket kizárólag úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, formaképzésével, anyaghasználatával összhangban kell lennie.

6. Védett épületben belső átalakításkor, korszerűsítéskor a belső védett értékeket (pl. lépcsőkorlát) meg kell őrizni.

7. Alaprajzi módosítás a jellemző homlokzati nyílászáró kiosztás figyelembevételével történhet.

8. Védett épület külső hőszigetelése csak abban az esetben megengedhető, ha az épület arányai és részletei nem változnak meg.

9. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

10. A védett épülettartozékot az épület elbontása után az új épületbe – felújítás, javítás után – vissza kell építeni.

11. Helyi védett épületen tetőtér-beépítés, vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.

12. Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű nem védett elemeinek esetleges cseréje, illetve hiányzó elemeinek pótlása során a védett elemeket

a. a tömeghatás,

b. a teljes magasság,

c. a talapzat és a szobor magassági aránya,

d. az anyaghasználat

szempontjából mértékadónak kell tekinteni.

13. A szobrok, emlékművek, kőkeresztek javítását, karbantartását szakképzett restaurátorral kell elvégeztetni.

1. Településképi szempontból meghatározó területet az a településrész képez, amely jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordoz. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásáról a Képviselő-testület rendelettel dönt.

2. A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. mellékletben található ábra tartalmazza.

a. Belváros területe

b. Déli városrész területe

c. Kertváros területe

d. Keleti városrész területe

e. Y- házak területe

f. Barackos lakópark területe

g. Nyugati városrész területe

h. Dobó lakótelep

i. Volt honvédségi területek

j. Diszel

k. hegyoldalak szőlőskertek terület

l. Egyéb külterületek

1. A település területén található épületek, objektumok, műtárgyak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban való fenntartása, jó karbantartása a tulajdonos kötelezettsége. Leromlott állapotú épületek, félbemaradt építkezések esetén is gondoskodni kell arról, hogy ezek látványából eredően a településkép a legkevésbé sérüljön.

2. A település beépült területein az egyéb jogszabályi feltételek betartásán túl:

a. az épületek elhelyezése, tömegalakítása, anyaghasználata, színképzése során illeszkedni kell az utca építészeti karakteréhez,

b. az utcafronti kerítés vonalvezetésével és magasságával illeszkedni kell a szomszédos ingatlanok utcafronti kerítéséhez.

1. Az építményeken az adott környezettel nem harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok, színezés nem alkalmazható.

2. Hullámpala, műanyag, bitumenes hullámlemez, fém fegyverzetű panel, hagyományostól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés nem alkalmazható.

3. Lakó- és településközpont övezetekben nem alkalmazható:

a) lakóépületként gerenda- vagy konténerház,

b) tetőfedésként hullámpala, műanyag hullámlemez, fém fegyverzetű panel,

c) a homlokzaton nagytáblás lemez burkolat, fémpanel,

d) díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat az ablakok körül,

e) építészeti lehatároláshoz, elemhez nem kapcsolódó felületképzés-, burkolatváltás,

f) korábbi építészeti stílus, más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelem (pl. kő kinézetű párkány, előtető, erkély, konzol...)

g) lapostető felső rétegeként vízszigetelőlemez takarás nélkül (látható felületként javasolt jár­ható burkolat, fenntartható zöldtető vagy min. 5 cm vastag kavicsréteg elhelyezése),

4. Belterületen kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, hullámpala, vagy ilyen betétes, illetve nád vagy egyéb szövet borítású.

5. Nem megengedett az épületek átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén ezen építési tevékenységeket a több rendeltetési egységet tartalmazó épületek esetén nem egy időben, az épület egészét nem egységes anyaghasználat és megjelenés szerint megvalósítani. Ide kell érte­ni az épületek utólagos színezését, nyílászáró cseréjét, erkély vagy loggia beépítését, a tetőhéjazat cseréjét, burkolatainak módosítását.

6. Az épületek, építmények és műtárgyak anyaghasználata során külterületeken sem alkalmazhatók a közterületekről látszó homlokzatokon műanyag- és fémlemez borítások.

7. Homlokzat színezése során az önkormányzat által készíttetett és elfogadott színterv alapján megadott színek használhatóak, ennek hiányában:

a. jellemzően tört fehér, illetve a színek világos árnyalatai alkalmazható, valamint az építőanyagok természetes színei;

b. rikító, élénk színek, valamint a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos.

c. a műemlékek illetve a helyi védelem alatt álló épületek és építmények eredeti épületszínezése alkalmazható.

8. Közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el:

a. napenergiagyűjtő panel

b. riasztó berendezés

c. hőszivattyú

d. klíma berendezés kültéri egysége

e. parabola antenna

f. világítás kivételével egyéb műszaki berendezés

g. gáznyomás-szabályozó.

9. Közterületről látható tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén nem helyezhető el:

a. riasztó berendezés

b. hőszivattyú

c. klíma berendezés kültéri egysége

d. parabola antenna

e. világítás kivételével egyéb műszaki berendezés

kivéve, ha másképp nem oldható meg.

1. A településen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.

2. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

3. Az elő-, oldal ás hátsókerti sávban általában a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,0 méter lehet. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak a telekhatáron illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.

4. Általánosan az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás mértéke az eredeti terepszinthez képest legfeljebb 1,0 m lehet. Építési munkához kötődő tereprendezés csak úgy végezhető, hogy azáltal a létesítendő új építmény (épület) utcafronti megjelenése a környezetbe illeszkedjen.

5. Az (3) és (4) bekezdés előírásai alól kivétel a pinceszintet megközelítő lejárók közvetlen környezete, mely a lehajtók, lejárók területére és az ezekhez szükséges támfalak, rézsűk szélessége által igénybevett területekre terjed ki.

6. Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.

7. Az épületek homlokzatfelületének maximum 30 %-a fa burkolattal készülhet.

8. A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága maximum 1 méterrel térhet el egymástól.

9. Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet.

10. A épületek főtömegének tetőhajlásszöge a telektömbre jellemzőhöz igazodó lehet.

11. A meghatározó tömegű (főtömeg) épülettől különálló épület – kialakult állapot kivételével –, a meghatározó tömegű épülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.

12. Lakó és településközpont vegyes övezetben

a) csak pasztellszínű homlokzat megengedett, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítőelemként használhatók kötelező szakmai konzultáción történő jóváhagyással,

b) közterületről látható homlokzaton falfestmény nem helyezhető el, kivételt képeznek ez alól az üzlethelyiségek, vendéglátóhelyek hirdetési felületei,

c) utcafonton álló homlokzaton redőnyszekrény nem jelenhet meg,

d) saját vállalkozást népszerűsítő, legfeljebb 1,5 m2 nagyságú hirdetőberendezés saját telken belül csak a kerítésen vagy az épület homlokzatán helyezhető el.

13. Épületet úgy kell elhelyezni, hogy az

a) a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és

b) a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában környezete adottságaihoz illeszkedjen.

14. Az épületmélységek megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magastetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tető­idomok jöjjenek létre.

15. Építés során kötelező a fásszárú növényállomány megőrzése, ettől eltérni csak akkor lehet, ha igazoltan beteg, kiöregedett a faállomány vagy az épület elhelyezése ellehetetlenül.

16. A közterületeken a fasorokat meg kell őrizni, szükség esetén a fasorok kiegészítendők.

17. Közterületi fás szárú növényültetés csak tulajdonosi hozzájárulás alapján végezhető.

18. Utcai kerítésnek legalább 30 %-os átláthatóságot kell biztosítani. Hagyományos (burkoló- vagy bontott) téglából épített kerítés kivételesen teljesen tömör is lehet, amennyiben a kerítés felületének min. 25 % a zöldnövénnyel van befuttatva.

19. Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően lehet kialakítani.

20. Kerítések elé, valamint közvetlenül az útpadka mellé (gépjárművek leállása, lehúzódás) nem ültethető tömör sövény.

21. A telekbehajtó és a közterületi járda burkolatnak az útszakasz egységes megjelenése érdekében igazodnia kell a már kialakult állapothoz.

22. A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt, kerítést úgy lehet elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához illeszkedjen, valamint annak a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása ne legyen kedvezőtlen.

1. Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy

a) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárók kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és

b) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel illeszkedjen az utcaképbe.

2. Bármely közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén, az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységes terv alapján lehet kialakítani.

a) a tetőzet kialakítása, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezete adottságaihoz illeszkedjen,

b) a takaratlanul maradó tűzfalak, túlnyúló épületrészek településképi szempontból nem alkothatnak aránytalan felületeket, épülettömegeket, és

c) az épületornamentika, anyaghasználat településképi szempontból környezetbe illeszkedjen.

1. Az új épületek kialakításánál, a meglévők felújításánál, átépítésénél illeszkedni kell a védett településkarakterhez (tetőforma, homlokzatképzés, nyílászárók aránya, osztása, színezés, anyaghasználat, kerítés), illetve a Belváros területén található helyi védettségű épületek megjelenéséhez.

2. A Belváros településközponti vegyes építési övezeteiben az utcával határos épületrészt utcával párhuzamos tetőgerinccel kell kialakítani.

3. A Belváros lakóövezeteiben a beépítés módja illeszkedjen az utcára, utcaszakaszra jellemző, már kialakult beépítéshez (utcával párhuzamos gerincű, hézagosan zártsorú, zártsorú beépítés).

4. A Belváros településközponti vegyes és lakó övezeteiben lakóépület utcai és az oldalhatáron álló homlokzatának ereszmagassága legfeljebb 10,5 m lehet.

5. A településközponti vegyes övezetek kivételével

a) főépületen jellemzően 35-45° közötti hajlásszögű magastető kötelező, zártsorú beépítés esetén a tetőhajlásszögre vonatkozó előírást csak az utcai homlokzaton kötelező betartani.

b) a tető alapterületének legfeljebb 20%-án alacsony hajlású tető vagy tetőterasz – csoportos nyílászáró elhelyezéshez – kialakítható.

c) Az épületek homlokzata jellemzően vakolt kialakítású legyen, a felület legfeljebb 40%-a lehet – építészeti elemhez, vagy lehatároláshoz kapcsolódóan – kő, tégla- vagy faborítású. Nagytáblás fém vagy műanyag burkolóelemek alkalmazása nem megengedett.

d) Vakolatok tekintetében természetes, föld színek világosabb árnyalatai alkalmazhatók, nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat.

e) Tetőfedésként az égetett agyagcserép fedés alkalmazandó, kerülendő a nem természetes színű cserepek, illetve egyéb anyagú héjazatok alkalmazása.

6. Utcafronti homlokzaton zártsorú beépítés esetén szekcionált garázskapu nem létesíthető, csak középen felnyíló fából készült vagy faburkolatú kapu.

7. A területen áttört kerítések alkalmazandók, a tömör megoldások nem elfogadhatók. Utcai kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyaglemez.

8. A kertkapu illeszkedjen a kerítéshez és az épület kialakításához, kerüljük az embermagas bádog szerkezeteket.

9. A Deák Ferenc utca 865/2 hrsz. és 2780 hrsz. közterületein a 2834 hrsz. és 2779 hrsz. telekhatártól mért 0,5 m, illetve az épületektől mért 3,5 m közötti területsávban egységes arculatú pavilonok elhelyezhetők.

10. A Bormúzeum megközelítését szolgáló terepszint alá vezető lejáró és pavilonja a Fő tér 18/1 hrsz. ingatlan előtti közterületen, a 2834 hrsz. telekhatártól mért 0,5 m, illetve az épülettől mért 3,5 m közötti területsávban elhelyezhető.

1. Az új beépítés illeszkedjen a védett településkarakterhez (tetőforma, homlokzatképzés, nyílászárók aránya, osztása, színezés, anyaghasználat, kerítés), illetve a Déli városrész területén található helyi védettségű épületek megjelenéséhez.

2. A Déli városrész lakóövezeteiben a beépítés módja illeszkedjen az utcára, utcaszakaszra jellemző, már kialakult beépítéshez (utcával párhuzamos gerincű, hézagosan zártsorú, zártsorú beépítés, vagy oldalhatáron álló oromfalas beépítés).

3. A területen

a) főépületen jellemzően 35-45° közötti hajlásszögű magastető kötelező, zártsorú beépítés esetén a tetőhajlásszögre vonatkozó előírást csak az utcai homlokzaton kötelező betartani.

b) a városrészben az utcai homlokzaton nem alakítható ki lapostető.

c) a tető alapterületének legfeljebb 20%-án alacsony hajlású tető vagy tetőterasz – csoportos nyílászáró elhelyezéshez – kialakítható.

d) Az épületek homlokzata jellemzően vakolt kialakítású legyen, a felület legfeljebb 40%-a lehet – építészeti elemhez, vagy lehatároláshoz kapcsolódóan – kő, tégla- vagy faborítású. Nagytáblás fém vagy műanyag burkolóelemek alkalmazása nem megengedett.

e) Vakolatok tekintetében természetes, föld színek világosabb árnyalatai alkalmazhatók, nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat.

f) Tetőfedésként az égetett agyagcserép fedés, vagy mázas betoncserép, vagy korcolt fémlemez fedés(természetes fém színekben) alkalmazandó, kerülendő az egyéb anyagú héjazatok alkalmazása.

4. Utcafronti homlokzaton zártsorú beépítés esetén szekcionált garázskapu nem létesíthető, csak középen felnyíló fából készült vagy faburkolatú kapu.

5. A területen az áttört kerítések alkalmazandók, a tömör megoldások nem elfogadhatók. Utcai kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyaglemez.

6. A kertkapu illeszkedjen a kerítéshez és az épület kialakításához, kerüljük az embermagas bádog szerkezeteket.

7. Oldalhatáron álló beépítés esetén utcafronton garázskapu nem alakítható ki.

1. A Kertváros lakóövezeteiben a beépítés módja illeszkedjen az utcára, utcaszakaszra jellemző, már kialakult beépítéshez.

2. A területen

a) főépületen jellemzően 25-45° közötti hajlásszögű magastető kötelező.

b) a tető alapterületének legfeljebb 20%-án alacsony hajlású tető vagy tetőterasz – csoportos nyílászáró elhelyezéshez – kialakítható.

c) Vakolatok tekintetében természetes, föld színek világosabb árnyalatai alkalmazhatók, nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat.

d) Az épületek homlokzata jellemzően vakolt kialakítású legyen, a felület legfeljebb 40%-a lehet – építészeti elemhez, vagy lehatároláshoz kapcsolódóan – kő, tégla- vagy faborítású. Nagytáblás fém vagy műanyag burkolóelemek alkalmazása nem megengedett.

3. A területen áttört kerítések alkalmazandók, a tömör megoldások nem elfogadhatók. Utcai kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyaglemez.

4. A kertkapu illeszkedjen a kerítéshez és az épület kialakításához, kerüljük az embermagas bádog szerkezeteket.

1. A Keleti városrész lakóövezeteiben a beépítés módja illeszkedjen az utcára, utcaszakaszra jellemző, már kialakult beépítéshez.

2. A területen

a) zártsorú és oldalhatáros beépítésű utcákban a főépületen az utcai homlokzaton jellemzően 35-45° közötti hajlásszögű magastető kötelező, ezeken a területeken az utcai homlokzaton nem alakítható ki lapostető.

b) a tető alapterületének legfeljebb 20%-án alacsony hajlású tető vagy tetőterasz – csoportos nyílászáró elhelyezéshez – kialakítható.

c) Az épületek homlokzata jellemzően vakolt kialakítású legyen, a felület legfeljebb 40%-a lehet – építészeti elemhez, vagy lehatároláshoz kapcsolódóan – kő, tégla- vagy faborítású. Nagytáblás fém vagy műanyag burkolóelemek alkalmazása nem megengedett.

3. Utcafronti homlokzaton zártsorú beépítés esetén szekcionált garázskapu nem létesíthető, csak középen felnyíló fából készült vagy faburkolatú kapu.

4. Utcai kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyaglemez.

1. A területen

a) főépületen jellemzően 30-45° közötti hajlásszögű magastető kötelező.

b) a tető alapterületének legfeljebb 20%-án alacsony hajlású tető vagy tetőterasz – csoportos nyílászáró elhelyezéshez – kialakítható.

c) Az épületek homlokzata jellemzően vakolt kialakítású legyen, a felület legfeljebb 40%-a lehet – építészeti elemhez, vagy lehatároláshoz kapcsolódóan – kő, tégla- vagy faborítású. Nagytáblás fém vagy műanyag burkolóelemek alkalmazása nem megengedett.

d) Vakolatok tekintetében természetes, föld színek világosabb árnyalatai alkalmazhatók, nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat.

e) Tetőfedésként a kisméretű égetett agyagcserép, vagy mázas betoncserép fedés alkalmazandó, kerülendő az egyéb anyagú héjazatok alkalmazása.

2. A területen az áttört kerítések alkalmazandók, a tömör megoldások nem elfogadhatók. Utcai kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyaglemez.

3. A kertkapu illeszkedjen a kerítéshez és az épület kialakításához, kerüljük az embermagas bádog szerkezeteket.

1. A Nyugati városrész lakóövezeteiben a beépítés módja illeszkedjen az utcára, utcaszakaszra jellemző, már kialakult beépítéshez.

2. A területen

a) zártsorú és oldalhatáros beépítésű utcákban a főépületen az utcai homlokzaton jellemzően 35-45° közötti hajlásszögű magastető kötelező, ezeken a területeken az utcai homlokzaton nem alakítható ki lapostető.

b) a tető alapterületének legfeljebb 20%-án alacsony hajlású tető vagy tetőterasz – csoportos nyílászáró elhelyezéshez – kialakítható.

c) Az épületek homlokzata jellemzően vakolt kialakítású legyen, a felület legfeljebb 40%-a lehet – építészeti elemhez, vagy lehatároláshoz kapcsolódóan – kő, tégla- vagy faborítású. Nagytáblás fém vagy műanyag burkolóelemek alkalmazása nem megengedett.

3. A területen az áttört kerítések alkalmazandók, a tömör megoldások nem elfogadhatók. Utcai kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyaglemez.

4. A kertkapu illeszkedjen a kerítéshez és az épület kialakításához, kerüljük az embermagas bádog szerkezeteket.

1. A területeken a beépítés módja illeszkedjen az utcára, utcaszakaszra jellemző, már kialakult beépítéshez.

2. Vakolatok tekintetében természetes, föld színek világosabb árnyalatai alkalmazhatók, nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat.

3. A főépületeken jellemzően 35-45° közötti hajlásszögű magastető alakítható ki.

4. A területeken a főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga nem lehet terrakotta színű cseréptől, terrakotta színű betoncseréptől eltérő.

5. Az építési tevékenységgel érintett épület, építmény tetőfedésére műanyag, vagy fém hullámlemez, műanyag lemez, felületkezelés nélküli, rozsdásodó fémlemezfedés, valamint bitumenes zsindely használata nem megengedett.

6. Az épületek homlokzata jellemzően vakolt kialakítású legyen, a felület legfeljebb 40%-a lehet – építészeti elemhez, vagy lehatároláshoz kapcsolódóan – kő, tégla- vagy faborítású. Nagytáblás fém vagy műanyag burkolóelemek alkalmazása nem megengedett.

7. Homlokzatszínezés fehér, törtfehér, világosszürke és pasztell árnyalatú világos földszínekkel történhet. Épületet feketére, rikító és telített színűre színezni nem megengedett.

8. Beforduló épületszárny kialakítása csak az utcai homlokzat síkjától 6,0 m távolságra történhet.

9. Az utcára oromfalas megjelenésű lakó-, vagy középület homlokzati szélessége 7,5 m-nél nagyobb nem lehet.

10. Beforduló épületrész gerincmagassága nem lehet 1,0 m-rel nagyobb a közterület felőli épületszárny gerincmagasságánál.

11. A területeken az áttört kerítések alkalmazandók, a tömör megoldások nem elfogadhatók. Utcai kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyaglemez.

12. A kertkapu illeszkedjen a kerítéshez és az épület kialakításához, kerüljük az embermagas bádog szerkezeteket.

13. A külterületi egyéb beépített telek (tanya, major, egyéb telephely) meglévő kerítésének belső oldalával párhuzamos min. 80 cm széles sávját védő- takaró hatású fa- és cserjeszinttel kialakított zöldsáv telepítésére kell felhasználni az oldal- és hátsókerti telekhatáron. Az előkertben részlegesen takaró hatású, dekoratív fás növényzet telepítendő.

1. A rálátás biztosítása érdekében a belterületen lévő saroktelkek esetében a telek sarokpontjától számított 5-5 méteres távolságon belül épített kerítés (legfeljebb 0,5 m magas) lábazat feletti teljes felületének áttört kialakításúnak kell lennie, valamint ugyanezen távolságon belül az átlátást nem akadályozó növényzetet kell fenntartani. Az előírás nem vonatkozik a megvalósult, saroklecsapással kialakított saroktelkekre.

2. Erdő övezetben kötelező a természetes anyaghasználat (kő, tégla, fa) és a cserépfedés az építményeken, a kivett művelési ágú telekrész lekerítésére kizárólag fakerítés használható.

3. Szélkerék csak településképi szempontból nem zavaró helyen helyezhető el. A településképi megfelelést a tervezőnek kötelező szakmai konzultáció keretében igazolni kell.

1. A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, rendszeres felújításáról gondoskodni kell. A zöldfelületek fenntartása, jókarbantartása a tulajdonos (kezelő) kötelezettsége. A fenntartás során biztosítani kell meglevő zöldfelületek kondicionáló és esztétikai értekének növelését célzó fejlesztését is.

2. Az építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni.

3. Az ingatlanokon folytatott tevékenységből eredő településidegen vagy esztétikailag nem kívánatos látványt lehetőség szerint a telekhatáron belül védőfásítással kell eltakarni.

4. A fasorok, facsoportok, sövények, cserjesorok telepítésénél figyelembe kell venni a városképvédelmi szempontokat is, hogy a telepített növényzet a településképi szempontból értékes feltárulást, a kedvező látványt ne takarja, az állomány felnövekedését követően sem.

5. A zöldfelületeken elhelyezett kerti építmények és burkolatok szín- és anyaghasználatát az építészeti környezethez illeszkedően kell megválasztani.

6. A zöldfelületek kialakításánál

a. a táji és a termőhelyi adottságoknak megfelelő, a tájban honos növényfajok telepítendők,

b. agresszíven gyomosító, invazív, allergizáló hatású fafajok nem telepíthetők,

c. telekhatár menti fásszárú növényzetet úgy kell telepíteni és fenntartani, hogy az a szomszédos telek használatát ne korlátozza.

8. A telepítésre vagy visszapótlásra elsődlegesen alkalmazható, illetve a tiltott fás növényfajok a 4. sz. Függelékben kerültek meghatározásra.

9. A védelmi célú zöldsávokat háromszintű növényállomány telepítésével kell kialakítani. A védő zöldsáv háromszintű növényállománya a következők szerint alakítandó ki a gyepszint felett: fák (minimum 75 % lombos, legfeljebb 25 % örökzöld), magas cserje (60-40%) alacsony cserje (40-60%). A kedvezőtlen látványt takaró védőzöldsávok minél zártabb szerkezettel alakítandók ki.

10. A településképi szempontból jelentőséggel bíró fák, fasorok kivágása csak a faegyedek elhalása vagy közveszély elhárítása esetében lehetséges, illetve engedélyezhető, a fák vagy fasor egyidejű pótlása mellett.

11. A közutak, közterek fásítása során csak előnevelt, útsorfa minőségű várostűrő fajok, külterületen csak honos fajok alkalmazhatók.

1. A település utcáin, ahol nincs ezt akadályozó tényező, fasort kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végeznie.

2. A meglévő fák építés közbeni védelméről gondoskodni kell. A faállománnyal rendelkező területen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell.

3. Közterületi növénytelepítésnél, valamint az előkertekben a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő.

4. Közpark zöldfelületi kialakítása előtt közterület alakítási tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell végezni.

5. A közterületen és közhasználatra megnyitott magánterületeken meglévő és kialakított parkolókat fásítani kell.

6. Közparkokban és zöldterületeken közművet építeni, rongálással járó közműkarbantartást végezni csak előzetes engedély, szükség szerint favédelmi terv alapján lehet. Kivitelező köteles az eredeti vagy azzal egyenértékű rendezett zöldfelületi állapotot visszaállítani.

1. Az építési telkek kerítéseit növénytelepítéssel kell kísérni, vagy helyettesíteni (pl.: sövény kialakításával).

2. Az egyedi telkes (családiházas) lakóterületek építési telkeinek elő- oldal- és hátsókertre osztott zöldfelületei célszerűen különböző funkcióval, elsődleges rendeltetéssel:

a. a településképi szempontból legjelentősebb előkert díszkerti jelleggel,

b. az elsődlegesen lehatárolást jelző oldalkert védőzöldsávként,

c. az elsődlegesen rekreációs szabadterületként szolgáló hátsókert pihenő és játszókerti funkcióval alakítandó ki.

d. Elsődlegesen a hátsókertben jelenhetnek meg a haszonkerti funkciók is (veteményes, fóliakert, szőlős, gyümölcsös, stb.) a településrész jellegének, a telek méretének, használatának függvényében.

3. A lakótelkek növényzetének megválasztása során figyelembe kell venni a Települési Arculati Kézikönyv (TAK) ajánlásait. A növényalkalmazásban az tájban őshonos fajok mellett szerepet játszhatnak a haszonnövények (pl. gyümölcsfák) fajtái, valamint a helyi viszonyokat jól tűrő exóták, díszfák – díszcserjék is. Ezek közül elsődlegesen a lomblevelű fajok, fajták alkalmazása kívánatos.

4. A gazdasági övezetbe sorolt építési telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét 16/18 törzs körméretű fákkal fásítva, parkosítva kell kialakítani.

5. A telephelyek egymástól való védelme érdekében a telekhatárok mentén kétoldali védőfasort kell telepíteni, többszintes fás növényállomány telepítésével. A növényzetet a használatbavételig el kell ültetni.

1. A mezőgazdasági övezetekben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell. A szükséges pótlásokhoz a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges a 4. számú Függelékben felsorolt fajlista felhasználásával.

2. A mezőgazdasági területen az összefüggő, nagyfelületű szántóterületek erdő- illetve cserjesávval történő megosztását táj- és természetvédelmi érdekből is biztosítani kell.

3. A mezőgazdasági területek vízfolyásoktól való elválasztása érdekében a kezelésre fenntartott gyepes parti sávon kívül legalább az egyik partoldalon 10 méteres őshonos, nedvességkedvelő fajokból álló fás-cserjés sávot kell kialakítani.

4. A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét természeti jellegének megfelelő zöldfelületként kell fenntartani.

5. Valamennyi alábbi, szabályozási terv (HÉSz) szerint meghatározott, tájképvédelmi és/vagy természetvédelmi övezet által érintett mezőgazdasági övezetben:

a. a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,

b. a meglévő terepalakulat jellege (terepszintek, támfalak) megőrzendő,

c. új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel végezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana, - ez utóbbi esetben az elhelyezés módját az érintett műszaki (energetikai vagy hírközlési) hatóság és a természetvédelmi hatóság együttesen határozzák meg;

d. egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el,

e. 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése – kilátók, víztárolók kivételével – tilos,

f. épületek a helyi tájkarakternek megfelelő tömeggel, lejtős területen a lejtőre merőleges gerinc-főtömeggel, a tájegységre jellemző építészeti részletmegoldásokkal, anyag-használattal és színezéssel alakítható ki,

g. nem helyezhető el ideiglenes, illetve szerelt jelleget mutató épület, mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer, egyéb tájidegen építmény

h. tájidegen növényzet - exóták (tuja, díszfenyő, stb.) - nem telepíthetők

6. Azokban a mezőgazdasági övezetekben, ahol lakóépület építése megengedett, ezeken a természetes anyaghasználat (helyi kő, vályog, égett tégla, fa) vakolt, vagy hagyományosan tapasztott homlokzat kialakítása, tetőfedésre hagyományos színű égetett kerámiacserép vagy nád felhasználása megengedett.

7. Az Má0 övezeti jelű övezetbe sorolt Pénzes rét területén terepmegbontást, a lágyszárú növényzet bármely megsértését, a vízháztartás megváltoztatását, az élőhelyi feltételek bármely mesterséges átalakítását eredményező tevékenység, valamint építmény létesítése nem végezhető. Az Má0 övezet egyéb területein kilátók, hidak, víztározók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik csak a területek kezeléséhez szükséges mértékben létesíthetők, amennyiben a védett természeti értékek semmilyen bolygatásával, károsodásával nem járnak együtt.

Az Má3 övezeti jelű – természetvédelmi és tájképvédelmi terület övezete által érintett – általános mezőgazdasági területen, az (1) – (2) bekezdés előírásain túl építőanyagként elsődlegesen a helyi kőanyag típusok használhatók.

a. Az (1)-(2) bekezdés előírásain túl valamennyi alábbi, a szabályozási terv (HÉSz) szerint meghatározott kertes mezőgazdasági övezetben kerítés sövénykerítés, vagy szőlőkordon lehet, a hegytető erdejéhez csatlakozó telekhatáron sövénnyel takart vadháló is létesíthető.

1. Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása a termőhelyi viszonyoknak megfelelően elsősorban őshonos fajokkal történhet (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyárak). A meglévő adottságok alapján, védett területeken kívül, de a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával nem őshonos fajok is alkalmazhatók (pl. feketefenyő, nemes nyárak).

2. Erdőterületeken új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

3. Az erdőterületen elhelyezhető építményeken a természetes anyaghasználat (kő, tégla, fa) és a hagyományos cserép- vagy nádfedés megengedett..

4. Az Ev1 és Eg1 övezeti jelű – védett természeti terület, ökológiai hálózat által érintett egyéb terület (természeti terület), NATURA 2000 terület által érintett - erdőterületen az általános erdővédelmi előírásokon túl az alábbi előírásokat is be kell tartani:

a. új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthetők,

b. egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhető el,

Tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, a természetes terep megbontása vagy teraszozása, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás vagy növénytelepítés nem végezhető.

(1) Napelem panel tetőzeten való elhelyezésének szabályai:

a) lapostetős épületen napelem panel elhelyezhető,

b) magastetős épület esetében a következőket kell figyelembe venni:

ba) a napelem panelek meglévő épületen való utólagos elhelyezése során azok minél kevésbé tűnjenek utólagos applikációnak, elhelyezésük, sorolásuk iránya, kiterjedésük az épület ötödik homlokzatként legyen tervezett, kövesse az épület tetőzetének szerkezet méreteit, a tetőfedésbe simulóan, annak modulméretével összeegyeztethető módon kerüljön kialakításra,

bb) a napelem panel az új épület létesítésekor a tető építészeti kialakításába komponáltan, annak részeként és a tetősíkkal azonos síkban fektetve létesíthető,

bc) előkert nélküli, zártsorú beépítés esetén az utca felé napelem panel utólagos elhelyezése nem megengedett,

bd) az utcára közel merőleges tetőgerinc, vagy fésűs beépítés esetén az utca felől 3 m-en belül napelem panel utólag nem létesíthető.

(2) Napelem homlokzaton való elhelyezésének szabályai:

a) a napelem a homlokzat részeként építészeti szempontból megkomponáltan

aa) homlokzati burkolatként, vagy díszítőelemként függőleges, vagy közel függőleges állásban helyezhető el,

ab) árnyékolóként, lamellás árnyékolóként a függőlegestől eltérő szögben is elhelyezhető,

b) amennyiben a napelem nem az a) pont szerint kerülne felszerelésre, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett.

(3) Napkollektor

a) a homlokzaton, előkertben nem helyezhető el,

b) lapostetős épületen – az attikával, vagy más építészeti elemmel takartan elhelyezhető,

c) előkert nélküli, zártsorú beépítés esetén az utca felé való felhelyezése nem megengedett,

d) magastető kontyolt részén, sátortetőn, toronykiemelésen nem helyezhető el,

e) az utcára közel merőleges tetőgerinc, vagy fésűs beépítés esetén az utca felőli első 15 méteres tetőszakaszon utólag nem létesíthető.

(4) Parabolaantenna és 50 cm magasságot meghaladó antenna berendezés nem helyezhető el az épület közterületi homlokzatán, továbbá a közterületre néző erkélyén, loggiáján, teraszán.

(5) Klímaberendezés elhelyezésének szabályai:

a) meglévő épületen ablakklíma berendezés és klíma-berendezés kültéri egysége a közterület felőli homlokzaton csak erkély, loggia, vagy terasz megléte esetén, azon belül rejtett, vagy takart módon helyezhető el,

b) kültéri klímaberendezés kifolyója közterületre, vagy szomszéd telekre nem bocsáthat ki kondenzvizet,

c) e rendelet hatálybalépése után létesülő új épületen

ca) klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el a közterületi homlokzaton, erkélyen, loggián, vagy teraszon,

cb) kültéri egységet utólagosan az épület eredeti homlokzatterveiben e célból meghatározott rejtett, vagy takart módon szabad elhelyezni.

(6) Parapetkonvektor égéstermékének közterület felé eső homlokzatra történő kivezetése

a) meglévő épületen csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással megengedett,

b) meglévő épületszobrászati részletek, gipsz-stukkó megszüntetését, roncsolását nem eredményezheti,

c) védett és új épületen nem létesíthető.

(7) Üzleti árnyékoló szerkezet (kirakat-árnyékoló, vendéglátó terasz feletti árnyékoló)

a) tartószerkezetét új kirakatportál létesítése esetén a kirakatportálon, vagy a falsíkon belül, rejtett módon kell felszerelni,

b) a ponyvafelület tartalmazhatja az üzletfeliratot, vagy a céglogót, vagy az üzlet tevékenységéhez kapcsolódó egy termék megjelenítését.

(8) Árusító automata berendezés a közterület felőli homlokzaton nem helyezhető el.

1. A Belváros területén új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

2. Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

3. Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamos energia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

4. Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes föld feletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

a) műemléki környezetben,

b) helyi védettségű területen,

c) városközpontban,

d) területgazdálkodási igény miatt (pl. közlekedés célú területbővítési igény miatt),

e) sétáló utcává alakítandó-, vagy sétálóutcában,

f) közparkokban csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

1. Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. A településképi megfelelést tervezőnek kötelező szakmai konzultáció keretében igazolni kell.

2. Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

a) Antenna csak már meglevő építményre telepíthető a gazdasági övezetek kivételével.

b) Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor – gazdasági övezetek kivételével – az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.

c) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.

d) Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakó építési övezetben antenna nem telepíthető.

e) Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.

3. A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.

1. Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a) mezőgazdasági,

b) gazdasági,

c) különleges területek.

2. A Történeti településközpont és a helyi védettség alatt álló területek, terek, parkok területén a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

a) építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés preferált,

b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla-, vagy vakolt homlokzat, égetett kerámiacserép, vagy korcolt fém lemezfedés megengedett.

1. A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településkép védelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik.

2. A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

a) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,

b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,

c) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére, valamint

d) az esetleges tervtanácsi bemutatással összefüggő tartalmi és eljárási szabályok pontosítására.

3. Kötelező a főépítészi szakmai konzultáció a következő esetekben:

a) helyi védettség alatt álló terület, helyi védettség alatt álló építmény,

b) pasztellszínektől eltérő homlokzati szín használata,

c) szélkerék és napelem, napkollektor elhelyezhetősége,

d) utcaképi illeszkedés igazolása.

4. A főépítész akadályoztatása esetén a szakmai konzultációt a polgármester által kijelölt személy biztosítja.

1. A szakmai konzultáció időpontja a főépítésszel egyeztetve kerül kijelölésre. A szakmai konzultáció helyszíne a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal, azonban ha a főépítész szükségesnek ítéli, a konzultációval érintett helyszínt is kijelölheti.

2. A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi a szakmai konzultáció időpontjának egyeztetésével.

3. A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

4. Az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek papír alapú vagy digitális látványtervet kell bemutatnia.

5. Az utcaképi illeszkedést a tervezett épület utcai homlokzatát és a két szomszédos épületet ábrázoló utcakép, valamint a környezetről készített min. 5 fotó benyújtásával kell igazolni. Személyes konzultációt főépítész abban az esetben kezdeményez, amennyiben az utcaképi illeszkedést nem tartja igazoltnak.

6. A lakosság megfelelő tájékoztatása érdekében az (5) bekezdés szerinti utcaképi illeszkedés igazoláshoz készült utcakép részletet az önkormányzat, a főépítész közreműködésével az önkormányzati honlapon – erre a célra biztosított felületen – megjelenteti.

7. A konzultációhoz a dokumentációt a tervezőnek elektronikus úton (pdf formátumban) a szakmai konzultációt legalább 8 nappal megelőzően meg kell küldenie a főépítésznek valamint a polghiv@tapolca.hu email címre.

8. A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján a szakmai konzultáció keretében a főépítész és/vagy a polgármester kezdeményezheti a helyi építészeti-műszaki tervtanács véleményezését.

9. Amennyiben a szakmai konzultáción a felek véleménye nem egyezik, az építtető kérheti a helyi építészeti-műszaki tervtanács 8 napon belüli összehívását.

1. A szakmai konzultációt a kérelem építészeti-műszaki mellékletének hiánytalan beérkezésétől számított 8 napon belül kell megadni.

2. A főépítész a szakmai konzultáció során az elhangzottakról, állásfoglalásról emlékeztetőt készít, melyet 8 napon belül megküld az érintettek részére.

3. Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció leírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a terviratok között a (2) bekezdés szerinti emlékeztetőt és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

4. Fás szárú növényültetésre vonatkozó tulajdonosi hozzájárulást a Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Városüzemeltetési Csoportjának (a továbbiakban: Városüzemeltetési Csoport) szakmai véleménye alapján a polgármester adja ki. A Városüzemeltetési Csoport a szakmai véleményét a városrész stílusa, hangulata, a közlekedés biztonsága, a közművek elhelyezkedése, fenntartási és ökológiai szempontok továbbá a 4. számú függelék figyelembe vételével alakítja ki.

5. Növényültetéssel kapcsolatos szakmai konzultációról a Városüzemeltetési Csoport készít emlékeztetőt.

6. A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó papír alapú vagy digitális látványtervek nyilvántartásáról a Városüzemeltetési Csoport gondoskodik.

1. A polgármester – ha annak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglalt feltételei fennállnak – településképi véleményezési eljárást folytathat le a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.

2. Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a) új építmény építésére,

b) meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) – a beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén.

3. E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni településszerkezeti és városképi szempontból a lakó, a településközpont vegyes, intézményi, a különleges, a vízgazdálkodási övezetekben lévő ingatlanokon tervezett, 100 m2 beépítettséget meghaladó építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

4. E fejezet előírásait nem kell alkalmazni a területi építészeti-műszaki tervtanács hatásköre alá eső, valamint az összevont telepítési eljárás, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakasz kezdeményezésére vonatkozó esetekre.

5. A polgármester véleményét általánosan az önkormányzati főépítész véleménye alapján alakítja ki.

1. A polgármester településképi véleményét a főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.

2. A főépítész szakmai véleményét be kell szerezni:

a) az Önkormányzat beruházásában készülő, engedélyhez kötött épület építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építészeti-műszaki tervvel,

b) 500 m2 összes szintterületet meghaladó új épület építésére, vagy meglévő épület esetenként 500 m2 szintterület növekedést meghaladó bővítésére vonatkozó építészeti-műszaki tervvel,

c) a helyi védettségű épületek esetenként 300 m2 szintterület növekedést meghaladó bővítésére, átalakítására vonatkozó építészeti-műszaki tervvel,

d) a köztéri műalkotások környezetalakítására vonatkozó tervvel kapcsolatban.

1. A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a. megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) figyelembe veszi-e a településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó előírásokat, illetve, hogy

d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

2. A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

3. Vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

4. Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak,

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,

e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épületgépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

f) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,

g) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építészeti értékei alapján a helyi védelem alatt álló épületeken, valamint a helyi értékvédelmi területen álló épületeken az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete 1., 2., 4., 5. pontjaiban felsorolt külső homlokzati megjelenést érintő építési munkák esetén.

2. A településképi bejelentési kötelezettség nem terjed ki

a) a nyilvántartott műemléki értéket, a műemléket érintő vagy műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységre,

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre, és

c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 34. pontjában meghatározottak szerinti tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközre.

3. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a közterületről vagy magánútról látható alábbi tevékenységek végzéséhez:

a) meglévő épület utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, tetőhéjalás cseréje, kivéve a homlokzatfelület meglévővel azonos színnel történő újrafestése és a meglévő héjazat visszaépítése,

b) meglévő épület homlokzatán, tetőzetén nyílászáró méretének, anyagának, osztásának megváltoztatása,

c) meglévő épület homlokzatán, tetőzetén új nyílászáró beépítése,

d) meglévő, helyi védelem alatt álló épületen nyílászáró cseréje,

e) meglévő épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető építése, árnyékoló elhelyezése, meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,

f) meglévő épület homlokzatán erkély, loggia beépítése, meglévő beépítés átalakítása,

g) meglévő épület homlokzatán, kerítésen, vagy önálló tartószerkezeten reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése, címtábla vagy reklámfelület létesítése, meglévő átalakítása, megváltoztatása,

h) áru- és pénzautomata elhelyezése, ha

ha) meglévő építmény homlokzatán kerül elhelyezésre, vagy

hb) önálló építményként kerül elhelyezésre,

i) ünnephez köthető időszak kivételével kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület (pavilon, kioszk) építése, bővítése, ha közterületről látható, és mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet, kivéve a rendezvényeket kiszolgáló, legfeljebb 8 napig fennálló új épület építését,

j) közterület vagy magánút felőli telekhatáron, továbbá közterületi vagy magánút felőli telekhatáron álló kerítés hiányában a közterületi vagy magánút felőli telekhatártól számított 10 méteren belül kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, kivéve a kerítés meglévővel azonos színnel történő újrafestése, vagy azonos anyaggal történő helyreállítása, pótlása, ha az építési tevékenység során a kerítés geometriája nem változik meg,

k) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, átalakítása, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

1. A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

2. A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről.

3. A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

4. A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a) telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

b) a korábbi rendeltetéshez képest környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet.

1. A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – az e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

2. Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

a) a rendelet előírásainak nem megfelelően megvalósított, az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság hatáskörét nem érintő, nem építési engedély vagy tudomásulvétel köteles és nem településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység esetében a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítésére az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására vonatkozóan, különösen az épületek jó-karbantartása érdekében, valamint

b) a településképi bejelentési eljáráshoz kapcsolódóan

ba) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,

bb) a településképi bejelentés elmulasztása,

bc) a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó és más hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységnek a településképi bejelentést követően, a tevékenység végzésének polgármesteri megtiltására nyitva álló 8 napos határidőn belül megkezdett építési tevékenység esetén.

3. A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.

4. A polgármester a településképi kötelezési eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint folytatja le.

5. A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

1. A településkép-védelmi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben településképi bírság szabható ki.

2. A bírság legkisebb összege 10.000,- Ft, legmagasabb összege 1.000.000,- Ft lehet.

3. 10.000,-Ft. bírsággal sújtható, aki

a) a kötelező szakmai konzultáció kezdeményezését elmulasztja,

b) a településképi bejelentési kötelezettségét elmulasztja,

c) a településképi bejelentési eljárásban a döntéshozatalt megelőzően megkezdi az adott építési tevékenységet.

4. A (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban meghatározott mulasztásokon kívül a cselekmény vagy mulasztás súlyától függően 50.000 – 1.000.000 forint bírsággal sújtható, aki a településkép-védelmi kötelezettségszegést a történeti településközponti vagy védett területen kívül követi el.

5. A (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban meghatározott mulasztásokon kívül a cselekmény vagy mulasztás súlyától függően 50.000 – 1.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható, aki a településképi kötelezettségszegést egyedi védelem alatt álló épület esetében vagy történeti településközponti vagy védett területen követi el.

6. A kiszabott bírság összege a (3) és (4) bekezdés szerint kiszabott bírság összege 50%-kal enyhíthető, ha a kötelezett a jogerős végzésben foglalt kötelezettségének határidőn belül eleget tett.

7. A bírságot a polgármester jogosult kiszabni.

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

2. Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 4/2018. (II.19.) önkormányzati rendelet.