Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 18/2019 (VI.27..) önkormányzati rendelete

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró

Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész

NMHH Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda

Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

A partnerségi egyeztetés szabályai szerinti partnerek

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ (1) A településkép védelméről szóló 23/2017.(IX.28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 1.§ 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Átlátható kerítés: tömör felületeinek (lábazat, oszlopok, tömör kerítésszakaszok, egyéb tömör részek) aránya nem haladja meg a kerítés teljes felületének 50%-át, a tömör részek (kerítésoszlopok) külön nem szélesebbek 0,5 m-nél, kivéve a kerítéssel egybeépített hulladék-tároló utca felőli falát, amely legfeljebb 2,5 m széles lehet”

(2) Az Ör. 1.§ 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. Információs, vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés (citylight, kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla), amely részben reklámnak nem minősülő információs célú, vagy egyéb tájékoztatási célú közérdeket szolgál”

(3) Az Ör. 1.§ 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. Kilátásvédelem: adott nézőpontból feltáruló panoráma, tájkép láthatóságának védelme”

(4) Az Ör. 1-§-a a következő 18/A. ponttal egészül ki:

„18/A. Totemoszlop: legalább 1:3 arányú, álló formátumú, több önálló rendeltetési egység információs megjelenítését biztosító, cserélhető elemeket tartalmazó hirdető berendezés”

(5) Az Ör. 1.§ 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. Vendéglátó terasz: köz- és magánterületen közönség számára, étel és/vagy ital fogyasztására létesített és berendezett területrész”

2.§ Az Ör. 2-§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hiánytalan módosítási kérelemről Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése előzetes döntést hoz. A Közgyűlés támogató döntése esetén szűntethető meg a helyi védelem.”

3.§ (1) Az Ör. 3.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról nyilvántartást vezet.”

(2) Az Ör. 3.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett épület” feliratú – az Önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelölheti meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.”

4.§ (1) Az Ör. 5.§ (1) bekezdése a következő ea) ponttal egészül ki:

„ea) Városias vegyes funkciójú terület”

(2) Az Ör. 5.§ (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„g) Jellemzően kertvárosias lakóterület”

(3) Az Ör. 5.§ (1) bekezdése a következő la) ponttal egészül ki:

„la) Általános mezőgazdasági terület”

5.§ (1) Az Ör. 6.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat, egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez, építészeti részletmegoldásaihoz illeszkedő formai megoldásokkal, anyaghasználattal és színezéssel kell kialakítani.”

(2) Az Ör. 6.§-a a következő (6), (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Bármely településkarakter területén újonnan épülő, vagy bővítésre, átépítésre kerülő társasházat, többlakásos épületet érintő építési tevékenységeknél a 14.§. (1)-(4) előírásait be kell tartani.

(7) Mobil házat, valamint konténer szerkezetű, modul rendszerű vagy építési rendszerű, tartós használatú épületegyüttest, épületet az építési területre jellemző homlokzati megjelenéssel, anyaghasználattal kell kialakítani- kivéve a műemléki és helyi védett területeket, amelyeken elhelyezésük tilos.

(8) Abban az esetben, ha az adott településkarakterben a jellemző karaktertől eltérő beépítés, épület, épületegyüttes található, úgy a Helyi Építési Szabályzatban szereplő építési övezetre vonatkozó előírásokat kell mérvadónak tekinteni, oly módon, hogy a tervezett fejlesztés az adott településkarakterbe illeszkedjen.”

6.§ (1) Az Ör. 8.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az új, vagy cserére szoruló nyílászárók homlokzati megjelenés felőli külső szárnyai csak hagyományos, fa anyagúak lehetnek, meglevő épület esetén az építés korából származó osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemekkel. Műanyagból készült, illetve műanyag külső felületű nyílászáró nem alkalmazható.”

(2) Az Ör. 8.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A meglévő és új épületeken, melléképületen, az eredeti építési korban is alkalmazott vagy a környezetében jellemzően használt anyagú- és színárnyalatú tetőhéjazat alkalmazható, kivéve a csillogó, mázas bevonatú cserépfelületet.”

(3) Az Ör. 8.§ (7) –(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Napelem és napkollektor a magastetős épületek közterület és utca felőli, valamint a Várból felülről látható tetőfelületein nem helyezhető el.

(8) Utca, közterület felőli telekhatáron létesülő kerítések, kapuk hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal, falazott natúr kő, vakolt tégla, vakolt-, vagy látszó beton felülettel, fa, vagy acél anyagú, átlátható betétekkel, kapuzattal alakíthatók ki.”

7.§ Az Ör. 10.§ (8)-(11) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) Napelem, napkollektor a magastetős épületek, melléképületek, kerti építmények utca és közterület felőli, valamint a Vár irányából látható tetőfelületein, homlokzatain nem helyezhető el.

(9) Az utca, közterület felőli kerítésszakaszok, kapuk kizárólag a környezetre jellemző, hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal, falazott natúr kő, vakolt tégla, vakolt-, vagy látszó beton felülettel, lábazattal, fa, vagy acél anyagú, áttört betétekkel, kapuzattal készülhetnek telekhatáron elhelyezve.

(10) Előkertes beépítés esetén a kerítéseket, kapukat átlátható módon, alacsony lábazattal kell kialakítani, a belső oldalon sövény, vagy futónövény telepítéssel.

(11) Klímaberendezés, hőszivattyú kültéri egysége az épületek utca és közterület felőli, valamint Vár irányából látható homlokzati felületein, magastetőn nem helyezhető el, lapostetős épületen csak takarással helyezhető el.”

8.§ (1) Az Ör. 12.§ (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Jellemzően legalább 30, legfeljebb 45 fokos hajlásszögű magastetős épülettömegek építhetőek, esetenként a környezetbe illesztett, kilátást segítő, kisebb méretű, lapostetős vagy kishajlásszögű korcolt fémlemez fedésű kiegészítő épületelemekkel. A lapostetős részeket a Várból való rálátás esetén zöldtetős, vagy járható tetős megoldással kell kialakítani. Kivételt képez ez alól a nagyméretű, nagy léptékű intézmények, középületek tömegalakítása, amelynek illeszkedését a Vár felőli látványban vizsgálni kell.

(2) A magastetős épületek meghatározó tetőhéjazata kizárólag a területre jellemző, pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen és utcákról, közterületről, Várból látható melléképületen, kerti építményen táblás jellegű fedés nem alkalmazható.”

(2) Az Ör. 12.§ (5)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Napelem és napkollektor a magastetős épületek közterület és utca felőli, valamint a Várból felülről látható tetőfelületein, homlokzatain nem helyezhető el.

(6) Az utca, közterület felőli kerítésszakaszok, kapuk kizárólag a környezetre jellemző, hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal, falazott natúr kő, vakolt tégla, vakolt-, vagy látszó beton felülettel, lábazattal, egyszerű kialakítású fa, vagy acél anyagú, áttört betétekkel, kapuzattal készülhetnek, telekhatáron elhelyezve.”

(3) Az Ör. 12.§-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Klímaberendezés, hőszivattyú kültéri egysége az épületek utca és közterület felőli, valamint Vár irányából látható homlokzati felületein, magastetőn nem helyezhető el, lapostetős épületen csak takarással helyezhető el.”

9.§ Az Ör. 13.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Utca és közterület felőli telekhatáron kerítéseket a lábazatok, oszlopok, tömör felületei esetében falazott natúr kő, vakolt, látszó tégla és beton felülettel, az áttört részeken fa, fém anyagú átlátható betétekkel, kapuzattal kell kialakítani.”

10.§ Az Ör. a következő 10/A. alcímmel egészül ki:

„10/A. Városias vegyes funkciójú területekre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

13/A.§ (1) Új beépítések esetében törekedni kell a karakteres (jellegzetes), kisvárosi léptéket megtartó, tagolt tömeg- és homlokzatalakítású, a városközpont jelleget erősítő, komplex szemléletű építészeti megoldásokra.

(2) A közterületek kialakítása, átépítése, felújítása során törekedni kell a pihenőhelyek komfortos kialakítására (növényzet, árnyék, víz biztosítása), ezzel is növelve a közterületek megtartó erejét.

(3) Az új épület építése, meglevő épület felújítása, átalakítása, bővítése során a már meglevő beépítésekhez igazodó, jó minőségű, egymással összhangban levő, színeiben és textúrájában harmonizáló anyaghasználatot kell alkalmazni.

(4) Ahol kerítés készül, ott az utca és közterület felőli kerítésszakaszok falazott natúr kő, vakolt, vagy látszó tégla és beton felülettel, egyszerű kialakítású fa, vagy acél anyagú, áttört betétekkel, kapuzattal készülhetnek, telekhatáron elhelyezve.

(5) Előkertes beépítés esetén a kerítéseket, kapukat átlátható módon, alacsony lábazattal kell kialakítani, a belső oldalon sövény, vagy futónövény telepítéssel.”

11.§ (1) Az Ör. 14.§ (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Átlátható, fa lécezésű, fém pálcás, vagy hálós alacsony lábazatú, vagy lábazat nélküli kerítés alakítható ki.”

(2) Az Ör. 14.§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Kisebb tömegű épületek esetében a 15.-16.§ előírásai az irányadóak.”

12.§ Az Ör. 12 alcíme helyébe a következő alcím lép:

„12. Jellemzően kertvárosias lakóterületekre vonatkozó területi- és egyedi

építészeti követelmények”

13.§ Az Ör. 15.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Utcai, közterületi telekhatáron csak átlátható, alacsony beton, kő, vakolt lábazatú, acél pálcás, hálós, fa lécezésű, áttört vasbeton betétű kerítés létesíthető telekhatáron elhelyezve.”

14.§ Az Ör. 16.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Új épületet építése és meglévő épület átalakítása, bővítése, valamint felújítása esetén az építési tömbre és a településrészre jellemző és meghatározó tetőzettel kell kialakítani.”

15.§ Az Ör. 17.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Tömör kerítés nem létesíthető, csak átlátható, alacsony lábazatú, vagy lábazat nélküli kerítés létesíthető.”

16.§ Az Ör. 19.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Parkok, közcélú zöldfelületek, játszóterek, rekreációs övezetek, és egyéb zöldfelületi területek esetében csak átlátható kerítés létesíthető.”

17.§ Az Ör. 20.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Alacsony lábazatú, vagy lábazat nélküli, átlátható kerítés alakítható ki.”

18.§ Az Ör. 16. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„16. Különleges és nagy zöldfelületű területekre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények”

19.§ (1) Az Ör. 21.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Vízparti területen:

a. a vízközeli növényállomány által kialakított „tájkép” jellegét meg kell őrizni,

b. a terület fenntartása során a nem őshonos, gyorsan terjedő, idegen növényfajok helyett honos fajok telepítése szükséges.”

(2) Az Ör. 21.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Sportterületen, egyéb rekreációs és nagy zöldfelülettel rendelkező területen:

a. korszerű, egyszerű tömegalakítású épületek és építmények helyezhetők el,

b. élénk színű épületburkolat és tetőhéjazat nem alkalmazható,

c. kizárólag áttört kerítés létesíthető belátást gátló növényzettel.”

20.§ Az Ör. a következő 16/A.-16/B. alpontokkal egészül ki:

„16/A. Általános mezőgazdasági területekre vonatkozó építészeti követelmények

21/A.§ (1) A létesítendő funkciókat összevontan, a lehető legkevesebb számú épületben kell elhelyezni.

(2) A tájjelleghez illeszkedő, egyszerű megjelenésű, téglatest elemekből összeállított épülettömegű, jellemzően nyeregtetővel fedett épület létesíthetőek.

(4) Élénk, a környezetétől elütő, rikító színű épületburkolat és tetőhéjazat nem alkalmazható.

(5) Lakókocsi, fém konténer nem helyezhető el.

(6) Területek, csak vadhálóval, vagy tömör lábazat nélküli, átláthatóan kialakított fa kerítéssel keríthetők be.

16/B. Kertes mezőgazdasági területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

21/B.§ (1) A tájjelleghez illeszkedő, földszintes, legfeljebb beépített tetőterű gazdasági épület létesíthető.

(2) Egyszerű, téglatest elemekből összeállított épülettömegű, jellemzően nyeregtetővel fedett épület létesíthető.

(3) Épületburkolat és tetőhéjazat csak természetes anyagú (natúr, világos színárnyalatú égetett cserép, nád) lehet.

(4) Falazott, vakolt, vagy natúr kő megjelenésű támfalak alakíthatók ki.

(5) Területek csak átlátható, tömör lábazat nélküli kerítéssel keríthetők be.”

21.§ Az Ör. 22.§- a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22.§ (1) Ezeken a területeken:

a. tömör kerítés nem építhető, továbbá tilos a természetes talaj- és terepszint 1,0 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása. A kerítés csak átlátható jelleggel, acél pálcás, dróthálós kivitelben létesíthető mögötte élősövény, vagy futónövény telepítéssel, legfeljebb 20 cm magas, beton, tégla, kő anyagú lábazattal,

b. A területen parabolaantenna, klímaberendezés kültéri egysége látható módon nem helyezhető el.

c. a meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületeket, építményeket növényzet telepítésével takarni kell.”

2. A Csatár-hegyen lévő Csatár-hegyi kilátó, a Csatári kápolna környezetében a kilátás és rálátás lehetőségét és helyzetét fenn kell tartani, azt a látványban zavaróan megjelenő épület, építmény elhelyezéssel, illetve takaró növénytelepítéssel ellehetetleníteni nem lehet.

a. A területen építeni csak a táj képébe illeszkedő, hagyományos kő, tégla, beton, fa anyagokból lehet, fém és táblás fautánzatú anyagok, táblás tetőfedések nem alkalmazhatóak.

b. Az épület szélessége az 5,0 m-t nem haladhatja meg, a tető hajlásszöge legalább 30 fokos, legfeljebb 45 fokos lehet, tetőtérbeépítést csak a tető kontúrján belül, oromfali megnyitással lehet kialakítani, kiugró tetőablak, tetőfelépítmény nem létesíthető.”

22.§ Az Ör. 23.§-a a következő (10)- (14) bekezdésekkel egészül ki:

„(10) Napelem és napkollektor a magastetős épületek közterület és utca felőli, valamint a Várból felülről látható tetőfelületein, homlokzatain nem helyezhető el.

(11) Klímaberendezés, hőszivattyú kültéri egysége az épületek utca és közterület felőli, valamint Vár irányából látható homlokzati felületein, magastetőn nem helyezhető el, lapostetős épületen csak takarással helyezhető el.

(12) A helyi védelemmel érintett területen belül - az egységes és harmonikus településkarakter megőrzése érdekében - az építések során indokolt hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolt architektúra, festett homlokzatfelület, fa külső felületű nyílászárók, falazott kő, vagy vakolt lábazatok), figyelembe véve a szomszédos- és környező épületek jellegét, építészeti megjelenését és anyaghasználatát.

(13) Új épület építése során kivételes esetekben a területre általánosan jellemző homlokzati felület kialakításától el lehet térni, hagyományos és természetes megjelenésű rakott, falazott, natúr felülettel megjelenő kő, tégla, szálcement külső burkolat alkalmazásával az illeszkedés szempontjainak figyelembe vételével.

(14) A hírközlési és energiaellátási sajátos építmények, műtárgyak (pl. transzformátor állomások, elosztószekrények, mérőhelyek) csak egységes kialakítással és természetes anyagú burkolattal ellátottan kerülhetnek kihelyezésre – kivéve a „vár területe” településkaraktert, ahol csak és kizárólag épületeken belül helyezhetőek el ilyen jellegű építmények.”

23.§ (1) Az Ör. 24.§ (5) bekezdés /Helyi védelemmel érintett épület, melléképület tetőzetének felújítása, újraépítése, tetőhéjazat cseréje esetén:/ a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) az építéskori anyaghasználattal megegyező - attól legfeljebb árnyalataiban eltérő színű és megjelenésű – 2 cm hullám méretet nem meghaladó égetett agyagcserép, vagy vékony, hornyolt betoncserép, síkjellegű fedés (hornyolt vagy kettős fedés) alkalmazható, kivéve a csillogó mázas bevonatú elemeket.”

(2) Az Ör. 24.§-a a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Napelem és napkollektor a magastetős épületek közterület és utca felőli, valamint a Várból felülről látható tetőfelületein nem helyezhető el.

(7) Klímaberendezés, hőszivattyú kültéri egysége az épületek utca és közterület felőli, valamint Vár irányából látható homlokzati felületein, magastetőn nem helyezhető el.”

24.§ Az Ör. 25.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a város területén csak a „gazdasági-, szolgáltató terület” településkarakterben helyezhetőek el.”

25.§ (1) Az Ör. 26.§ (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Utasváró esetében – az erre a célra kijelölt helyen - legfeljebb egy, kétoldalról látható reklámfelület alakítható ki.”

(2) Az Ör. 26.§ (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen jellemzően benzinkutak, autószalonok, nagyobb kereskedelmi-szolgáltató intézmények, nagyméretű irodaházak esetében legfeljebb 1 db, az építménytől függetlenül elhelyezett, a környezet léptékéhez igazodó mértékű, de 6,00 m-nél nem magasabb, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.”

(3) Az Ör. 26.§ (12) bekezdés /A város területén a 4. melléklet 1.pontjában szereplő totemoszlop az alábbiak szerint helyezhető el és alakítható ki:/ c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a cserélhető információs felületeket indokolt esetben összevonhatóak.”

26.§ Az Ör. 27.§ (4) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(4) Az építményen elhelyezett, az ingatlan elidegenítésére és munkaerő felvételre vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,6 m² felületű lehet.”

27.§ Az Ör. a következő 28/A.§-al egészül ki:

„28/A.§ (1) Útbaigazító tábla csak az önkormányzati megrendelés alapján, ellenőrzött módon kerülhet kihelyezésre.

(2) Az útbaigazító táblára vonatkozó előírásokat a 4. melléklet 3. pontja tartalmazza.”

28.§ (1) Az Ör. 29.§-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Nem háztartási célú napelemrendszer bármely gazdasági- szolgáltató terület, különleges, nagy zöldfelületű terület és védett táji-, természeti terület településkarakterbe tartozó területen helyezhető csak el, állványokra szerelten, egységes kialakítással.”

(2) Az Ör. 29.§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Egyéb gépészeti berendezések (klíma-berendezés-, hőszivattyú kültéri egysége)

a. meglévő épület esetén a homlokzaton egységes módon és helyen, építészeti homlokzati terv alapján, takartan, illetve erkélyen és loggián nem látható módon,

b. új épület esetén kizárólag erre a célra tervezett, takart felületek mögött helyezhető el.”

29.§ Az Ör. a következő 22/A alcímmel egészül ki:

„22/A. Vendéglátó teraszok, fedett nyitott árusító építmények és pavilonok kitelepülésekre vonatkozó településképi követelmények

29/A.§ (1) Településképi szempontból meghatározó területeken, közterületen és közterületről látható magánterületeken a vendéglátó-egységek időszakos kitelepülése az alábbiak szerint valósítható meg:

a. vendéglátó terasz kizárólag mobil rendszerű, vászon árnyékolóval fedhető, függőleges elemekkel nem keríthető be;

b. csak fém, fa vázszerkezetű, illetve szövet, rattan, fém, illetve fa betétes, natúr színű székek és asztalok kerülhetnek kihelyezésre, műanyag berendezések használata tilos;

c. csak natúr színű (homokszürke, bézs, világosszürke, mogyorószín), legfeljebb a vízszintes szegélyen megjelenő reklámfelirattal, logóval ellátott napernyő kerülhet elhelyezésre;

d. a bútorokat és a napernyő tartószerkezetét közterületen kizárólag mozgatható leterhelő elemekkel lehet rögzíteni, a burkolathoz nem lehet hozzáerősíteni;

e. a vendéglátó-egység napi bezárása után a használattal érintett közterületi vagy magánterületi szakaszt a használónak bérlőnek, vagy a tulajdonosnak meg kell tisztítania, közterület használat esetén az esetleges károkat helyre kell állítania;

f. mobil reklám- és információs elemeket (pl. megállító tábla) nem lehet kihelyezni

g. a kitelepülések helyén a kihelyezendő asztalok számával megegyező számú, 30-40 cm dézsaátmérőjű, virágzó dísznövény kihelyezése szükséges

(2) Településképi szempontból meghatározó területeken, közterületen és közterületről látható magánterületeken a kereskedelmi- és szolgáltató egységek általi időszakos, szezonális, 10 m² felületet nem meghaladó, nyitvatartási időn kívül eltávolításra kerülő kitelepülés az alábbiak szerint valósítható meg:

a. a kitelepülés kizárólag könnyen bontható, mobil kialakítású, natúr színű, fa szerkezetű, natúr színű ponyvás, vagy ponyva nélküli, az 4.A melléklet szerint kinéző – sorolással bővíthető - stand használatával lehetséges

b. a kitelepüléshez maximum 2 db fém, illetve fa vázszerkezetű, illetve szövet, rattan, fém, illetve fa betétes, natúr színű szék használható

c. a gyümölcs és zöldségárusító kitelepüléshez további legfeljebb 2 db, 1 m² befoglaló méretet nem meghaladó, natúr színű, fa szerkezetű, tárolóláda kerülhet elhelyezésre,

d. az építmény információs rendszerének kialakítására 27.§ és 28.§ előírásai vonatkoznak, mobil jellegű reklám- és információs elemeket (pl. megállító tábla) nem lehet kihelyezni.

(3) Településképi szempontból meghatározó, erre a célra kijelölt területeken, közterületen, valamint közterületről látható, ahhoz kapcsolódó, kereskedelmi-, szolgáltató létesítményt tartalmazó magánterületeken a kereskedelmi- és szolgáltató funkciójú, időszakos használatú, 10 m² felületet meghaladó kiterjedésű, részben zárható, részben nyitott, fedett, hőszigetelés nélküli pavilonszerűen kialakított árusító építmény elhelyezésére alkalmas kitelepülés az alábbiak szerint valósítható meg:

a. kizárólag könnyen bontható kötésekkel megépített, fa-, vagy fémszerkezetű elemekkel kialakított, kis hajlásszögű, korcolt fémlemez, vagy műanyag fólia fedésű, egyszerű tömegalakítású, településképben színvonalasan megjelenő építmény alakítható ki,

b. az épület fedett részén túl tároló láda, árusító pult, asztal, és egyéb bútor, áru nem helyezhető el, illetve nem tárolható,

c. használati időn túl az építmény erre a célra kialakított része, tömör-, vagy kis mértékben áttört, mozgatható térelhatároló elemekkel lezárható,

d. az építmény információs rendszerének kialakítására 27.§ és 28.§ előírásai vonatkoznak, mobil jellegű reklám- és információs elemeket (megállító tábla, járműre, vagy utánfutóra felszerelt hirdető-, vagy reklámberendezés) nem lehet kihelyezni.

(4) Településképi szempontból meghatározó, erre a célra kijelölt közterületi részeken, valamint közterületekhez kapcsolódó vendéglátó-, kereskedelmi-, szolgáltató létesítményt tartalmazó magánterületeken a vendéglátó-, kereskedelmi- és szolgáltató funkciójú, állandó használatú, téliesített kialakítású pavilonok elhelyezésére alkalmas kitelepülés az alábbiak szerint valósítható meg:

a. a településképbe illeszkedő, egyszerű tömegű, lapostetős kialakítású, fém-, kompozit lemez-, illetve szálcement anyagú burkolattal ellátott, szerelt szerkezetű, igény szerint fedett-nyitott térrel is rendelkező építmény alakítható ki,

b. a pavilon területén kívül tároló láda, árusító pult, asztal, egyéb bútor és áru nem helyezhető el, illetve nem tárolható,

c. az építmény egyik, kisebb kiterjedésű oldalfalán – szükség esetén cserélhető kivitelű - információs és reklámfelület kialakítható,

d. a pavilon egyéb információs rendszerének kialakítására 27.§ és 28.§ előírásai vonatkoznak, mobil jellegű reklám- és információs elemeket (pl. megállító tábla) nem lehet kihelyezni.”

30.§ Az Ör. 30.§ (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Településképvédelmi szakmai konzultáció és ezen belül szakmai tájékoztatás bármely építési tevékenység esetén kérhető, melyet az ügyfél, vagy az általa meghatalmazott tervező az 5. mellékletben szereplő kérelem benyújtásával kezdeményezhet.

(2) Szakmai konzultációt kötelező kérni az alábbi esetekben:

a. a 31.§. szerinti településképi véleményezési eljárás hatálya alá tartozó ügyekben – kivéve a Tervtanácsi véleményezéssel érintett eseteket -,

b. a 34.§ szerinti településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó ügyekben

c. a jogszabályok által meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén, a bejelentését megelőzően, amennyiben az érintett ingatlan az alábbi területeken található:

ca) a várból látható, valamint helyi védelemmel érintett területen,

cb) 3. mellékletben jelölt fő közlekedési utakkal határos területen.

d. a közterületi zöldfelületeket érintő beavatkozások”

31.§ (1) Az Ör. 31.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben vegyes funkció valósul meg egy beruházás során, úgy mindegyik funkcióra vonatkozó előírást figyelembe kell venni és a szigorúbb feltételeket tartalmazó funkció szerint kell eljárni a tervezés során.”

(2) Az Ör. 31.§-a a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(6) A 7. melléklet szerinti papír alapú kérelmet és a mellékletét képező, építészeti-műszaki dokumentációt az „ÉTDR rendszer” elektronikus tárhelyére történő feltöltéssel, a Polgármesterhez kell benyújtani.”

32.§ (1) Az Ör. 34.§ (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(3) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező bejelentésére indul.”

(2) Az Ör. 34.§-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A bejelentési kérelmet a Polgármesterhez kell benyújtani 1 példány papír alapú dokumentációként a 9. melléklet szerinti kérelem mellékleteként.

(5) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott önkormányzati hatósági döntése ellen Veszprém Önkormányzat Közgyűlésénél lehet fellebbezéssel élni.

(6) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésének ellenőrzését az önkormányzati főépítész közreműködésével látja el.”

33.§ Az Ör. 37.§ -a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37.§ (1) Településképi kötelezési eljárást folytat le és bírságot szab ki a polgármester az alábbi esetekben:

a. a helyi építészeti- és településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, különösen ha:

aa) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

ab) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus városképet lerontja,

ac) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

ad) a telek szabad területét a nem a területfelhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják,

b. a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:

ba) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,

bb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították,

bc) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul meg.”

34.§ Az Ör. a következő 37/A.§-al egészül ki:

„37/A .§ (1) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a kötelezettet a polgármester településkép védelmi bírsággal sújtja, melynek kiszabása ismételhető.

(2) A településkép védelmi bírság mértéke:

a. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása legalább 100.000 forint,

b. a polgármester elutasító döntése ellenére végzett építési tevékenység esetén legalább 200.000 forint,

c. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén, az eltérés mértékétől függően legalább 200.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,

d. a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000 forint, de legfeljebb 1.000.000 forint.

(3) A polgármester döntését a Főépítészi Csoport készíti elő és gondoskodik annak végrehajtásáról.”

35.§ (1) Az Ör. :

a) 2. melléklete helyébe a rendelet 1. melléklete lép,

b) 3. melléklete helyébe a rendelet 2. melléklete lép,

c) 4. melléklete helyébe a rendelet 3. melléklete lép,

d) 6. melléklete helyébe a rendelet 5. melléklete lép,

e) 7. melléklete helyébe a rendelet 6. melléklete lép,

f) 8. melléklete helyébe a rendelet 7. melléklete lép,

g) 9. melléklete helyébe a rendelet 8. melléklete lép.

(2) Az Ör. kiegészül a rendelet 4.mellékletét képező 4/A. melléklettel.

36.§ (1) Ez a rendelet 2019. június 28-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Ör.:

1. 1.§ 11. pontja,

2. 8.§ (10) bekezdése,

3. 13.§ (7) bekezdése,

4. 19.§ (5) bekezdése,

5. 24.§ (1)-(2) bekezdése,

6. 35.§ (2) bekezdése.