Szigethalom város képviselő testületének 9/2019.(II.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Szigethalom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás, alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti Partnerek véleményének figyelembe vételével az alábbi rendeletet alkotja:Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja Szigethalom építészeti, településképi, természeti értékeinek védelme és minőségi alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását elősegítő szobrok, építmények, építményrészek, valamint az azok által létrehozott utcák, terek egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, a településfejlesztési célokkal és az építészeti illeszkedéssel összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.
2. A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya Szigethalom Város közigazgatási területére terjed ki.
3. A rendelet alkalmazásában használt fogalmak
3. § a) eredeti állapot: az építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg;
b) értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy, szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a meglévő, és a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, és természeti jellemzőit.
c) védett építmény: a képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, műszaki, ipari vagy mezőgazdasági szempontból jelentős alkotás. A védett építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet annak a teleknek a használati módja is, amelyen a védett építmény áll.
d) védett építményrész: a képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan építményrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett építményrész lehet különösen az építmény homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, különleges tartószerkezete.
e) védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
f) védett műtárgy: a képviselő-testület által védetté nyilvánított, c) és d) pontokban fel nem sorolt építmény, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés. védett településkarakter: a képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
4. Településképi szempontból meghatározó területek
4. § (1) Szigethalom településképi szempontból meghatározó területei az alábbi eltérő karakterű területekre oszlanak:
a) piac környéki sorházas karakterű terület
b) központi karakterű terület
c) társasházas karakterű terület
(2) Az eltérő karakterű területek területi lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza. A településképi szempontból nem meghatározó területek (ún. „egyéb területek”) lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
5. Településképi követelmények _ Az egyéb területekre – településképi szempontból nem meghatározó területekre –vonatkozó egyedi építészeti követelmények
5. § (1) Az egyéb területeken az épületek homlokzatburkolata nem lehet: élénk színű vakolat, – nagytáblás burkolat, kerámia, vagy csempe.
(2) A lakóépületek utcai kerítése nem lehet nádszövet, műanyag vagy nagy táblás anyag.
(3)1 A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető. Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.
(4)2 A településképi szempontból nem meghatározó területeken a 3. mellékletben szereplő ültetési távolságokat be kell tartani.
6. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó követelmények
6. § A településképi szempontból meghatározó területen
a) tilos a 2. mellékletben szereplő tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítése;
b) a 3. mellékletben szereplő ültetési távolságokat be kell tartani.
7. Piac környéki sorházas karakter területe
7. § (1) A lakóépületeken csak magastető építhető, melyek fő tetőidomát az utcával párhuzamos gerinccel kell kialakítani.
(2) A lakóépületek fő tetőidomának gerincmagassága a szomszédos lakóépületekétől legfeljebb +/-1,0 méterrel térhet el.
(3) Lakóépület utcai homlokzatán kémény és egyéb épületgépészeti berendezés nem helyezhető el.
(4) A lakóépületeken az egyes homlokzatok részleges felújítása nem lehetséges.
(5) Az előkertet szabadon kell hagyni, abban fedett gépkocsi beálló nem építhető.
(6) A közterületről látható kerítés csak áttört lehet, valamint nem készülhet nagy táblás anyagból.
8. Központi karakter területe
8. § (1) Az intézményi és közösségi épületek földszintjén ún. átmeneti (fedett-nyitott) teret vagy tereket kell kialakítani.
(2) A területet a teljes lehatárolt területre készült építészeti koncepció alapján kell beépíteni.
(3) A területen az épületek külső homlokzatán élénk színek nem alkalmazhatók.
9. Társasházas karakter területe
9. § (1) Lapos tető építése esetén a tetőfelület legalább 70%-át zöldtetőként kell kialakítani.
(2) Az épületgépészeti elemek közterületről látszó homlokzaton, és a tetőfelület utcafronti részén nem helyezhetők el.
(3) Magas tető fedése nem lehet trapézlemez, hullámlemez, bitumenes lemez.
(4) Az épületek közterületről látszó részei nem lehetnek élénk, rikító színűek.
10. Egyes sajátos építményfajták elhelyezése
10. § (1) Beépítésre szánt területen meglevő föld feletti vezetésű gyenge- és erősáramú hálózatok esetén az új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra vagy közös tartóoszlopra kell feszíteni.
(1a) (2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia-elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell feszíteni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
11. Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírások
11. § (1) cégtábla: kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó rendeltetési egység nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, felirat;
(2) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
(3) egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdetőberendezés, amely gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, megközelítéséről ad információt;
(4) kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató rendeltetésű építmény helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület.
12. § (1) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.
(2) Reklám, hirdetőberendezés felületépítése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok és e rendelet betartásával végezhető.
(3) Építményen, kerítésen az adott építményben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel kapcsolatban a következő hirdetőfelületek és -berendezések helyezhetők el:
a) cégtábla,
b) cégér,
c) címtábla,
d) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület.
13. § (1) Világító felületű vagy megvilágított hirdetőberendezés csak cégér, cég- vagy címtábla, kirakat lehet.
(2) Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.
(3) Ha a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés tulajdonosa a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, és azt felszólításra sem teljesíti, a polgármester településképi kötelezés keretében előírhatja a berendezés leszerelését, a felület megszüntetését.
12. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó szabályok
14. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetési egységet magába foglaló új épület tervének, továbbá meglévő épület ilyen rendeltetés-változásra vonatkozó bejelentése mellékletének tartalmaznia kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen vagy támfalon) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását.
(2) A terven akkor is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, hordozó felületét, tartószerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik.
(3) Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, vagy elhelyezésük bejelentés nélkül történt, a polgármester kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.
15. § Saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó- és hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett építmény építészeti megoldásaihoz és a településképi környezethez.
13. A közterületi információs célú berendezések létesítésének általános szabályai
16. § (1) Közterületen információs célú berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.
(2) Közművelődési célú hirdetőoszlop közterületen elhelyezhető.
(3) Közterületi információs célú berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv szerint.
14. Szakmai konzultáció
17. § (1) A településképi követelményekről és a településrendezési előírások értelmezésével kapcsolatban az építtető vagy az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a polgármester gondoskodik.
(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a településképi rendeletben és a hatályos településrendezési eszközben foglalt településképi és egyéb követelményekre vonatkozó tájékoztatásra,
b) javaslatok megfogalmazására annak érdekében, hogy a bemutatott építészeti-műszaki dokumentáció eleget tegyen az a) pontban felsorolt követelményeknek.
18. § (1) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető vagy az általa megbízott tervező kezdeményezi.
(2) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megtartani.
(3) Ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban több szakmai konzultáció is kezdeményezhető.
(4) Az építtető vagy az általa megbízott tervező a szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készíthet, amelyet – ellenjegyzés céljából – szerkeszthető formátumban meg kell küldenie a polgármesternek. A polgármester az emlékeztetőt – változatlan tartalommal vagy indokolt esetben szöveges kiegészítésekkel – ellenjegyzi, és megküldi az építtetőnek, tervezőnek.
(5) Amennyiben az építtető nem készít emlékeztetőt a konzultációról, a konzultáció felelőse készít emlékeztetőt, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét, valamint a polgármester lényeges nyilatkozatait.
(6) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a terviratok között az (2) bekezdés szerinti emlékeztetőt és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.
(7) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról gondoskodni kell.
15. Településképi véleményezési eljárás
19. § Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációval kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) új építmény építésére,
b) meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) - a beépített szintterület növekedését eredményező - bővítésére, a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén.
16. A településképi véleményezési eljárás szabályai
20. § (1) A településképi véleményezést a polgármesternek címzett írásbeli kérelemmel kell kezdeményezni.
(2) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a településképi követelményekre és a településrendezési előírásokra vonatkozó tájékoztatás, a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáción rögzített javaslatok és e rendelet, valamint a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldást tartalmaz, az eltérést a műleírásban indokolni kell.
(3) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozott településképi véleményt ad.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával engedélyezésre javasolja, vagy engedélyezésre nem javasolja.
17. A településképi vélemény kialakításának szempontjai
21. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a településképi követelményekre és a településrendezési előírásokra vonatkozó tájékoztatásnak, továbbá a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáción rögzített javaslatoknak megfelelően történt-e,
c) figyelembe veszi-e a településképi arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, továbbá hogy
d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést és településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos építmények és telkek benapozását, továbbá a környező ingatlanokról feltáruló kilátást,
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz - a tervezett rendeltetés, az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően - nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak és a településképi arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) indokoltság esetén a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
f) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei - megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,
g) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra.
(5) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(4) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a véleményezés során egyaránt figyelembe kell venni.
18. Településképi bejelentési eljárás
22. § E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés-köteles az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül
a) a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása, reklámok és reklámhordozók elhelyezése,
b) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
c) emlékfal építése, ha annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
d) legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény,
e) vendéglátó-ipari rendeltetésű építményhez kapcsolódó, közterületről látható terasz építése,
f) olyan kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
19. A településképi bejelentési eljárás szabályai
23. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) A dokumentáció tartalma a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló, a bejelentés tárgyának megfelelő részletezettségű és tartalmú építészeti-műszaki terv és műszaki leírás.
24. § (1) A polgármester feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi vagy megtiltja a bejelentett építési tevékenységet.
(2) A 22. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,
a) ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,
b) ha a polgármester a bejelentést tudomásul veszi,
c) ha a polgármester a tevékenység végzésére irányuló bejelentést annak benyújtását követő 15 napon belül nem bírálja el.
(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység végzését, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését és – a tiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha az
a) nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek,
b) nem felel meg az országos és helyi előírásoknak vagy nem illeszkedik a településképbe.
20. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
25. § (1) A 22. § szerinti tevékenység esetén a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy
a) az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai konzultációról készült emlékeztetőben foglaltak szerint történt-e,
c) figyelembe veszi-e a településképi arculati kézikönyvben található javaslatokat, továbbá hogy
d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását és a kilátást,
(3) Az építmény, építményrész megjelenésével, kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak és a településképi arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
c) összhangban van-e az építmény rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az építmény közterület felől látható gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tető kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.
26. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó vélemény 6 hónapig érvényes.
(2) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.
21. A településképi kötelezési eljárás
27. § (1) A polgármester az e rendeletben foglalt településképi követelmények teljesítése érdekében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai alapján kötelezési eljárást folytathat le.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy bejelentés alapján indul.
(3) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:
a) a településképi véleményezési, és a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
b) a településképi véleményezési, és a településképi bejelentési döntést megelőzően megkezdett tevékenység,
c) a településképi bejelentés elmulasztása, vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő megvalósítás, használat esetén,
d) a településkép védelme érdekében, különösen, ha
da) az építmény külső megjelenése (tömege, homlokzata, tetőzete, színezése) a településképet rontja, nem felel meg e rendelet előírásainak,
db) településképet rontó, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, falfestés, murália megszüntetése és eltávolítása érdekében,
e) a növénybeültetés során nem tartották be e rendelet előírásait.
(4) A településképi kötelezést tartalmazó döntésben a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása, növényzettelepítés vagy az elpusztult növényzet pótlása rendelhető el.
22. Településképi bírság
28. § (1) A 27. §-ban meghatározott esetekben, továbbá a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén a kötelezett 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.
(2) A bírságot a polgármester jogosult kiszabni.
Beillesztette a 19/2019.(V.22.) önk. rendelet 1- §-a. Hatályos 2019. június 1-től.
Beillesztette a 9/2021.(V.26.) önk. rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. május 31-től.