Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Úri Község Önkormányzat képviselő-testületének 9/2019 (X.29.) rendelete
A Szervezeti és Működési Szabályzatáról egységes szerkezetben
Úri Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CXLXXXIX. 53. §-ában kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk a.) és d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Úri Község Önkormányzata.
(2) Székhelye: 2244. Úri, Rákóczi út 31.
(3) Úri község címerének leírását és használatát külön rendelet szabályozza.
(4) Az önkormányzat jogi személy.
(5) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Úri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(6) Illetékességi területe: Úri Község közigazgatási területe.
2. § Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn az erdélyi Kisiratos és a szlovákiai Andód településsel.
Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.
4. § Az önkormányzat pecsétjének használati szabályait külön rendelet állapítja meg.
5. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
6. § (1) A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódik.
(2) A helyi önkormányzatok által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdésében rögzített feladat és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmányossági és bírósági védelemben részesül.
(3) Az önkormányzat lapja az „Önkormányzati Híradó”.
7. § (1) A Képviselő-testület – a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezetet) nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetettel.
(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatit, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.
(3) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.
Az önkormányzat feladatai és hatásköre
8. § (1) Az önkormányzat feladatait, ellátási kötelezettségeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv.(Mötv.) határozza meg.
(2) A községi önkormányzat köteles ellátni mindazon a törvényben meghatározott feladatokat, melyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják (Mötv. 20. §. (1) bek.).
(3) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen (Mötv13.§. (1) bek.):
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás;
20. távhőszolgáltatás.
21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
9. § (1) A képviselő-testület bizottságra átruházott hatásköreit e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) A képviselő-testület az alábbi hatáskör gyakorlását ruházza át a polgármesterre:
10. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
11. § (1) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő, rendes ülésen, egyéb hatáskörgyakorló esetén évente legalább egyszer beszámol.
(2) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester, bizottság – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
Társulások
12. § (1) Az önkormányzat feladatai hatékony, gazdaságos és célszerű megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására, annak segítésére irányulnak.
(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásában szerepelnek.
2. A képviselő-testület és a nem önkormányzati szervek együttműködése
13. § (1) A képviselő-testület működési területén lévő nem önkormányzati szervekkel együttműködik.
(2) Az együttműködés elősegíti a település fejlesztését, a lakosság ellátását, az állampolgári kezdeményezések megvalósítását, a lakosság részvételét a helyi ügyek intézésében, ellenőrzésében.
(3) Az együttműködést – a felek ilyen irányú szándéka esetén és indokolt esetben –megállapodásban kell rögzíteni.
A képviselő-testület
3. A képviselő-testület működése
14. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 2. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület évente legalább 6, a munkatervben meghatározott ülést tart. A testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községházán tartja. Az ülések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet és a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával felszólalhat.
(4) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Az anyagok megküldése a képviselők és a bizottsági tagok részére írásban történik.
(5) A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az önkormányzat honlapján valamint a hirdető táblán közzé kell tenni és azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Polgármesteri Hivatalban.
(6) A polgármester rendkívüli testületi ülést hív össze a képviselők egynegyedének vagy a bizottság napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 2 órával is kiküldhető a meghívó. A meghívásra bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban közölni kell.
(7) ) Az önkormányzat feladatai körébe támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik a közösségekkel. A képviselő-testület e közösségek képviselőjét az érintett napirendi pont tárgyalásához esetileg tanácskozási joggal meghívja.
15. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára a Mötv. alapján elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót, a gazdasági programot.
(2) A gazdasági program tervezetét a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.
16. § (1) A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkatervhez javaslatot kell kérni:
a) a bizottságok elnökeitől,
b) önkormányzati intézmények vezetőitől,
c) társadalmi szervek vezetőitől,
d) közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a testületi ülések tervezett időpontját,
b) az egyes ülések napirendi pontjainak felsorolását,
c) a napirendek előadóit,
d) az előterjesztések elkészítésének határidejét, leadásának időpontját.
(5) A munkaterv-tervezetbe fel kell venni a Mötv-ben és egyéb jogszabályokban kötelezően előírtakat, a képviselő-testület saját határozatával előírtakat, valamint a képviselő-testület bizottságai által javasoltakat.
17. § (1) Az önkormányzati rendeletek, tervek, fejlesztési programok, a költségvetés, a különböző ágazati koncepciók előkészítésére indokolt esetben kétfordulós tárgyalási módot lehet alkalmazni. A kétfordulós tárgyalást igénylő témákban a képviselő-testület lakossági-társadalmi vitát szervezhet. A társadalmi vitákon túl a tájékoztatás egyéb formáit is igénybe kell venni (sajtó, közösségi tv, képviselői fogadónapok).
(2) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni az 1. mellékletben foglaltaknak.
4. A képviselő-testület ülésének vezetése
18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti az ülést.
(2) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása
b) napirend elfogadása
c) zárt ülés bejelentése
d) napirendenként:
da) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, a vita összefoglalása,
db) az indítványok szavazásra való feltevése,
dc) határozati javaslatok szavaztatása,
dd) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
de) a napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése
e) a rend fenntartása
f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása, a szavazás eredményének kihirdetése
g) időszerű kérdésekről tájékoztatás
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről
i) az ülés bezárása.
(3) A képviselő-testület határozatképességének szabályait a Mötv. tartalmazza.
(4) 4.1 A képviselő-testület ülése nyilvános.
5. A vita és a döntéshozatal módja
19. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.
(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(4) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(5) A jegyző a jogszabálysértő működést az ülés alatt bármikor, a jogszabálysértő döntést a szavazás előtt jelzi a képviselő-testület felé.
(6) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
(7) Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott esetekben.
(8) Ügyrendi kérdésekben a testület vita nélkül határoz.
(9) Amennyiben a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, úgy a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.
20. § (1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el.
(3) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(4) Titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.
6. A felvilágosítás kérés szabályai
21. § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek.
(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, ill. problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, ill. valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 3 munkanappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
7. Előterjesztés
22. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó:
a) tájékoztató
b) beszámoló
a) rendelet-tervezet
b) határozat-tervezet
(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, ill. az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(4) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendelet-alkotással összefüggő napirend.
23. § Az előterjesztések tartalmi elemei:
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk
c) a téma ismertetése
d) a jogszabályi háttérbemutatása
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban
f) alternatívák bemutatása
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt
i) határozati javaslat.
24. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
(2) A jegyző a polgármesteri hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.
8. Határozati javaslat
25. § (1) Határozati javaslat az írásos előterjesztésben, ill. a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege
b) végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
9. A képviselő-testület döntései
26. § (1) A képviselő-testület döntései:
a) határozat (egyedi és normatív)
b) rendelet.
(2) Határozat a napirendre felvett tárgykörben hozható.
27. § A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
28. § (1) A képviselő-testület Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetekben rendeletet alkot.
(2) Rendelet alkotását a képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző és a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete kezdeményezheti a polgármesternél.
(3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.
(4) Rendelet alkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is.
(6) A rendeletek előkészítése, véleményezése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:
a) a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,
b) lakossági közvélemény-kutatás.
(7) A képviselő-testület egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra, a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 8 napig közszemlére bocsáthatja, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
29. § (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái:
a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével
b) rendeletek sorszám szerint növekvő sorrendben.
(2) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
(3) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.
(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja:
a) Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés
b) helyi televízióban való közzététel
c) az önkormányzat hivatalos honlapján – www.uri.hu – történő megjelentetés.
10. Jegyzőkönyv
30. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a Mötv. 52. § (1) bekezdés szerinti tartalommal.
(2) Valamely képviselő kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.
(3) Zárt ülés esetén rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót
b) a jelenléti ívet
c) az írásos előterjesztéseket
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet.
(5) A jegyzőkönyvbe való betekinthetőségről, valamint a jegyzőkönyvek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő
11. A polgármester és az alpolgármester
31. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (Mötv.) foglaltak szerint két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Egy alpolgármestert tagjai közül, valamint egy nem képviselő alpolgármestert választ.
12. A települési képviselő
32. § (1) A települési képviselő jogait, kötelezettségeit a Mötv. 32. §. szabályozza.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő köteles:
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott döntésekről
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni
c) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(3) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
13. A képviselők és a polgármester, alpolgármester vagyonnyilatkozata
33. § A képviselők és a polgármester, alpolgármester, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs, valamint gyermek vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság végzi.
A képviselő-testület bizottságai
34. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ (2 melléklet).
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság 7 fővel
b) Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 7 fővel
c) Szociális és Egészségügyi Bizottság 7 fővel.
(3) A képviselő-testület indokolt esetben – meghatározott feladat ellátására (3 melléklet) – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, ill. az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
35. § (1) A képviselő-testület a bizottság létrehozásakor
a) dönt a bizottság elnevezéséről
b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról
c) meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.
(2) Egy képviselő maximum három bizottságba, egy képviselő csak egy bizottság elnökévé választható.
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
36. § (1) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül a Mötv-ben szabályozott tartalommal. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, valamint a bizottság által kijelölt tagja írja alá.
(3) A bizottság tevékenységéről – a képviselő-testület munkaterve szerint – beszámol a képviselő-testületnek.
(4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilévánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, dönétsének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnö9ke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.
A TISZTSÉGVISELŐK
A polgármester
37. § (1) A polgármester a megbízatását főállású munkaviszonyban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
Az alpolgármester
38. § . (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
A polgármesteri hivatal és a jegyző
39. § (1) A polgármesteri hivatal ügyrend szerint működik Úri Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) néven.
(2) A Polgármesteri Hivatal igény és szükség szerint köteles adatot szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.
(3) Úri Község Önkormányzata Képviselő-testülete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. A Hivatal elektronikus ügyintézési lehetőséget biztosít a közigazgatási hatósági eljárás során, az elektronikus ügyintézésről szóló helyi szabályozásban meghatározott ügykörben és feltételekkel.
40. § (1) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti és ellátja a Mötv. 81. § (3) bekezdés szerinti feladatokat.
(2) A jegyzőt a Mötv. alapján a polgármester nevezi ki.
(3) A jegyző kinevezése határozatlan időre szól.
41. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:
a) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges;
c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
g) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel;
h) ellátja az önkormányzati adatgazda szerepkört, felelős a hivatal működése során gyűjtött személyes adatok kezelésért,
i) biztosítja, hogy a jogszabályok és egyéb rendelkezések által közzétételre előírt információk a Hivatalhoz tartozó portálokon szerepeljenek.
j) az alábbi szabályzatokban és stratégiai alapdokumentumokban szabályozza az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény által a Hivatal számára előírt-, az informatikai rendszerek biztonságos használatának feltételeit:
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
42. § (1) A képviselő-testület egységes polgármesteri hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. Telephelyein ellátja az intézményi gyermekétkeztetés feladatot a vonatkozó jogszabályok megtartásával, valamint a főzőkonyha által vállalt étkeztetési feladatot (alkalmazotti és egyéb étkezés).
(2) A hivatal elnevezése: Úri Polgármesteri Hivatal;
(3) Székhelye: 2244 Úri, Rákóczi u. 31
43. § (1) A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv.
(2) A polgármesteri hivatal belső tagozódása:
a) gazdálkodási feladatok (3 fő);
b) adóigazgatás, igazgatás (2 fő);
c) szociális, gyámügyi igazgatás, anyakönyv (1 fő)
d) igazgatási feladat (1 fő)
e) hivatalsegéd (1 fő)
f) élelmezésvezető (1 fő)
g) szakács (1 fő)
h) konyhalány (3 fő) ;
(3) Időszaki és rendkívüli feladatok ellátására – a jegyző ajánlására – külön szervezeti egység hozható létre. Erről a polgármester köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
(4) A polgármesteri hivatal munkarendje:
44. § (1) A polgármesteri hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
(2) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal köteles intézkedni, illetve tizenöt napon belül érdemi választ adni.
45. § (1) A polgármesteri hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.
(2) A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.
46. § (1) A polgármester hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint működik, amely a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.
(2) A polgármesteri hivatal részletes ügyrendjét, az ügyfélfogadási rendjét, az alpolgármester fogadóóráinak időpontját az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza.
(3) Az ügyrend naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
47. § (1) A polgármesteri hivatalban a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az SZMSZ 7. melléklete tartalmazza
(3) A kiadmányozás szabályait az SZMSZ 8. melléklete tartalmazza.
Az önkormányzat gazdasági alapja, az önkormányzat vagyona
14. Az önkormányzat vagyona
48. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. A Kormányzati funkciókat az 5. melléklet tartalmazza.
15. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodásának ellenőrzése
49. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet két fordulóban történő elfogadása esetén
a) az első forduló főbb elemei:
aa) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,
ab) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés, ezen belül:
ac) a bevételi források,
ad) azon bővítésének lehetőségei,
ae) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak meghatározása,
af) az igények és a célkitűzések egyeztetése,
ag) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása.
b) a második forduló főbb elemei:
ba) a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi.
(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben írt szabályok az irányadók.
(5) Az önkormányzat kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységét az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok
50. § (1) A helyi népszavazást a képviselő-testület köteles kitűzni, ha azt a polgármesternél a választópolgárok 25 %-a kezdeményezi.
(2) A választópolgárok 10 %-ának aláírása esetén köteles a képviselő-testület a népi kezdeményezést napirendre tűzni.
(3) A jegyző az aláírásgyűjtő íven a hitelesítéskor feltünteti e rendelet alapján szükséges aláírások számát.
(4) A helyi népszavazás kiírását és eredményét tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja az aláírásgyűjtők képviselőjét, képviselőit.
(5) A népi kezdeményezés tárgyalására – tanácskozási joggal meg kell hívni a kezdeményezők képviselőit.
(6) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, melynek fontosabb szabályai:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, ill. közérdekű javaslatokat tehetnek,
b) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján útján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal,
c) a közmeghallgatást a polgármester vezeti,
d) a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(7) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, ill. a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze. A falugyűlés fontosabb szabályai:
a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján, a honlapon keresztül valamint hirdetmények útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal,
b) A falugyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az önkormányzat vezető állású dolgozóit.
c) A falugyűlésről jegyzőkönyv készült, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
Záró rendelkezések
51. § (1) Ez a rendelet (továbbiakban: SZMSZ) 2019. május hó 02-án lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon gondoskodunk.
(3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Úri Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014.(IX. 25.), a 7/2015.(V.29), a 8/2015.(VI.30.) és a 11/2016.( XII.05.) önkormányzati rendeletek.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
