Visegrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2024.01.26.

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az állami főépítészi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja és hatálya

1. § (1) A rendelet célja Visegrád város sajátos településképének társadalmi bevonás által történő védelme és alakítása, Visegrád településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség és a város karakteres településképe a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítása érdekében e rendelet megállapítja

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének, a helyi védelemnek a szabályait,

b) a településképi szempontból meghatározó területeket,

c) a településképi követelményeket,

d) településkép védelméhez és alakításához szükséges érvényesítési eszközöket,

e) a védelemmel kapcsolatos önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert.

(3) E rendelet területi hatálya kiterjed Visegrád teljes közigazgatási területére.

(4) E rendelet hatálya kiterjed továbbá minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Visegrád Város közigazgatási területén

a) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklámfeliratot, vagy hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn,

c) cégért, cégtáblát, cégfeliratot, címtáblát vagy egyedi tájékoztató táblát helyez el vagy tart fenn,

d) meglévő épület rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja,

e) az épület külső megjelenésén e rendeletben meghatározott változtatást végez,

f) az a) pontban nem részletezett építési tevékenységet végez.

(5) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. áttört kerítés: olyan kerítés, amely legalább 20%-ban szabad, nyitott, átlátható.

2. árubemutatás: üzlet reklámozása céljából természetben, árucikk formájában kihelyezett tárgy, termék.

3. cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 2. § 1b. pontjában meghatározott fogalom

4. cégfelirat: kereskedelmi és szolgáltató egység funkcióját, megnevezését, jelképét, logóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra

5. cégjelzés: A3 (297 mm x 420 mm) méretnél nem nagyobb, külön jogszabályban meghatározott kötelezően megjelenítendő adatokat tartalmazó cégtábla, cégfelirat, céglogó.

6. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, felirat

7. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla

8. egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú –cégfelirat, amely nem a kihelyezés helye szerint adott ingatlanon működő cégre vagy tevékenységre utal, hanem azok megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, megközelítéséről ad információt

9. építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 1. pontja szerinti berendezés

10. értékvédelmi szakvélemény: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy (építész, műemlékvédelmi szakmérnök), szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védett érték vizsgálatát követően részletezi annak állapotában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat (statikai szakvélemény alapján), és annak eredményét, amely szerint a védelem oka még fennáll, vagy már nem áll fenn.

11. értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy (építész, műemlékvédelmi szakmérnök,) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, vagy a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, környezeti jellemzőit. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, vagy az értékkataszterbe beilleszthető értékvédelmi adatlap, vagy önálló munkarész is.

12. főrendeltetésű épület: A Helyi építési szabályzatban az építési övezetek, övezetek előírásai között meghatározott rendeltetést tartalmazó épület

13. információs ponyva: reklámnak nem minősülő információs célú felület, molinó, ponyva.

14. információs célú tájékoztatás: adott ingatlan értékesítésének információit hordozó alkalmi hirdetés, adott építkezés adatairól, állami vagy európai uniós támogatásban részesült projekt adatairól szóló tájékoztatás, közművelődési intézményre vagy rendezvényeire vonatkozó tájékoztatás, történelmi ismeretterjesztő tábla.

14a.¹ kő burkolat: a visegrádi vagy környékbeli bányákból származó, vagy azokhoz hasonló sötét tónusú, min. 10 cm vastag kőből, egyenletes vastagságú fúgával rakott burkolat. A kő burkolat (hasonlóan az egész burkolótéglákhoz) vastagságtól eltérni abban az esetben lehet, ha biztosítható a sarkokon a kő átfordítása vagy az egyéb esztétikus élképzés (pl. faragott elemekkel, vakolatkerettel).

15. közérdekű hirdető berendezés: olyan önálló szerkezetű tábla, vagy üveges szekrény, amely egyrészt a városlakók és a városba érkezők önkormányzat általi tájékoztatására, másrészt a városlakók A3-as méretnél kisebb hirdetéseinek, közlendőinek ingyenes elhelyezésére szolgál.

16. köztárgy: Közterületen elhelyezett, bárki által használható eszköz, utcabútor, utasváró, jegyárusító automata, parkoló automata, közvilágítási oszlop, pihenőpad, kerékpártartó, szemétgyűjtő, járdavédelmi eszköz, szelektív hulladékgyűjtő edény stb.

17. márkareklám: áru, termék márkajelzését, márkanevét bemutató reklám.

18. márkakereskedés: olyan kereskedés, amely csak egy bizonyos márka termékeit árusítja.

19. mobilház: olyan épület, amely szerkezeti kialakításánál, súlyánál fogva szerkezeti károsodás nélkül elmozdítható, szállítható, (például konténer), de rendeltetésszerű használata során helyhez kötött.

20. tájplasztikaként megtervezett építmény: a befogadó táj domborzati, geológiai vagy élő struktúráját szervesen továbbépítő vagy azzal más, közvetlen módon harmonizáló építmény

20a.² tetőkiemelés: szellőzés vagy természetes bevilágítás céljából ökörszem vagy egyszerű négyszögletes geometriai formájú, téglalap keresztmetszetű kiemelés közvetlenül a tető síkjából. „Kutyaól” vagy egyéb összetettebb forma kizárólag főépítészi, vagy jogszabály eltérő rendelkezése esetén tervtanácsi egyeztetés alapján lehetséges.

21. telephelyre utaló tábla: Fehér alapon, fekete keretben, fekete felirattal, a telephely irányába mutató, fekete nyílhegyben végződő tábla, amely a megjelölt cég, vállalkozás telephelye felé irányít.

22. tömör kerítés: terméskőből rakott, a járdaszinttől vagy a rendezett terepszinttől mérve legfeljebb 1,6 méter magas kerítés

23. útirány jelző tábla: földrajzi helyet, városrészt, utcanevet megjelenítő fölirat megközelítési útiránnyal ellátva

24. üzleti reklámhordozó: épületen, portálban, ablakban, előkertben, elhelyezett, a reklámozás helye szerinti ingatlanon végzett tevékenységhez kapcsolódó cégjelzés, cégtábla, cégfelirat, címtábla, cégér, egyedi tájékoztató tábla, információs célú tájékoztatás.

25. védett épület, építmény (H1): a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, műszaki, vagy ipari, szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény értékvédelmi adatlapjában jelöltek alapján védettnek minősülhet az a telek, ill. annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

26. védett épületrész (H2): a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett épületen, épületben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, kerítése, kapuja, lépcsőháza, díszítményei, különleges tartószerkezete.

27. védett érték: a helyi védelem alá helyezett épület, épületrész, műtárgy.

28. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

29. védett műtárgy (H3): a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, HÉ jelű védelem alá eső építmény, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kereszt, kerítés, kapu.

30. védőtető: védett érték időjárási hatásokkal szembeni megóvására szolgáló tetőszerkezet

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

3. § A helyi értékvédelem feladata különösen

a) az épített értékek, az oltalmat igénylő, településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, építmények, épületrészek, műtárgyak

aa) felkutatása, számba vétele, forráskutatása, meghatározása, dokumentálása,

ab) védetté nyílvánítása, nyílvántartása,

ac) megőrzése, megőriztetése,

ad) a közvéleménnyel való megismertetése,

ae) károsodásának megelőzése, elhárítása,

af) fenntartásának és megújulásának elősegítése,

b) az általános környezetkultúra és az építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésnek a támogatása.

4. Helyi védelem keletkezése és megszűnése

4. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetése csak az e rendeletben szabályozott eljárás lefolytatásával történhet.

(2) A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszüntetéséről az Önkormányzat jelen rendelet, valamint annak 1. 2. és 3. melléklete módosításával dönt, míg a védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó javaslat elutasításáról normatív határozattal dönt.

(3) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszűntetését írásban kezdeményezheti

a) az önkormányzat, a települési főépítész, az építésügyi hatóság, a történelmi egyházak, a tulajdonos és bármely természetes vagy jogi személy,

b) településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány készítője.

(4) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő területi vagy egyedi érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) a védendő területi vagy egyedi érték azonosító adatait (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület- telekrész),

c) értékvizsgálatot és indoklást, amelyhez elkészül a helyi értékkataszterben rendszeresített, az érték kategóriájának megfelelő értékvédelmi adatlap.

(5) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a települési főépítész végzi.

(6) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét;

b) a védelem alól törlésre javasolt területi vagy egyedi érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

c) a védelem alól törlésre javasolt területi vagy egyedi érték azonosító adatait (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, telekrész),

d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókkal,

e) bontási szándék esetén a bontás szükségességét alátámasztó megfelelő indoklást.

(7) Ha a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére tizenöt napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(8) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés elfogadása esetén a kezdeményező elkészítteti

a) az értékvédelmi szakvéleményt,

b) a védelem alól törlendő egyedi érték fotódokumentációját, és szükség szerint a felmérési dokumentációját (alaprajz, metszet, homlokzatok M=1:100, helyszínrajz M=1:200, műleírás).

(9) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, vagy egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

(10) Amennyiben az értékvizsgálat, vagy az értékvédelmi szakvélemény nem településrendezési terv részeként, vagy nem a települési főépítész által készül, hanem az Önkormányzattól független önálló munkarészként, akkor ahhoz csatolni kell a települési főépítész véleményét.

(11) A helyi egyedi értékvédelemmel kapcsolatban érintettnek kell tekinteni

a) az érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőt,

d) az illetékes építésügyi hatóságot,

e) a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi hatóságot.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján tizenöt napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a (11) bekezdésben meghatározott érintetteket. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés kézhezvételét követő tizenöt napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(2) A képviselő-testület az értékvizsgálat alapján egyedileg dönt a védetté nyilvánításról, vagy a védettség megszüntetéséről.

(3) A képviselő-testület helyi védelemmel kapcsolatos döntéséről írásban értesíteni kell az (11) bekezdésben meghatározott érintetteket és a döntésről az önkormányzat honlapján a döntés napjától számított tizenöt napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(4) A helyi védelemmel kapcsolatos döntésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként történő feljegyzését.

(5) A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

(6) A helyi védelmet a Szabályozási Terven fel kell tüntetni legkésőbb annak soron következő módosításakor.

(7) A helyi egyedi és területi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni a helyi értékkataszter folyamatos karbantartásával. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(8) Az értékkatasztert alkotó értékvédelmi adatlap tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték nyilvántartási számát,

c) a védelem típusát,

d) a védelem területhatárát (közterület, házszám vagy telek helyrajzi száma, vagy helyszínrajz),

e) a védelem rövid indokolását,

f) fényképet a védetté nyilvánítás idejéről,

g) a védelem megszűnése esetén a korábban védett érték megnevezésének a hozzátartozó adatokkal és a törlésről szóló döntés pontos megjelölésével együtt.

5. A helyi védelem alatt álló védett érték megjelölése

6. § (1) A helyi védelem alatt álló védett értéket erre a célra rendszeresített egységes táblával lehet megjelölni.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett - az önkormányzat gondoskodik. A tulajdonos a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

6. A helyi védelem fajtái

7. § (1) A helyi egyedi védelem fajtái

a) H1 jelű helyi egyedi védelem, amelynek hatálya épületre és esetenként a hozzá tartozó melléképítménnyel és kerítéssel alkotott együttesére terjed ki,

b) H2 jelű helyi egyedi védelem, amelynek hatálya épületrészre terjed ki,

c) H3 jelű helyi egyedi védelem, amelynek hatálya műtárgyra terjed ki.

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékek jegyzékét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

7. A védett értékekhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8. § (1) A védelem nem akadályozza a védett érték felújítását, korszerűsítését, bővítését, átalakítását, funkciója megváltozását. A védelem érdekében elő kell segíteni a védett értéknek a mai igényeknek megfelelő használatát. A felújítás, korszerűsítés, bővítés, funkcióváltozás miatt azonban a védett értéknek a védelemre okot adó értékei nem csökkenthetők. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(2) A H1, H2, H3 jelű helyi egyedi védelem alatt álló védett értéket a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(3) A H1, H2, H3 jelű helyi egyedi védelem alatt álló védett értéket, annak fennmaradását, érvényesülését és hitelességét nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja

a) a helyi védelem alatt álló védett értéken vagy közvetlen környezetében végzett területhasználat, építési tevékenység,

b) a helyi védelem alatt álló védett érték korszerűsítése, átalakítása, bővítése vagy részleges bontása,

c) a helyi védelem alatt álló védett értékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése.

Ellenkező esetben az építtetőt kötelezni kell az eredeti állapot helyreállítására.

(4) A H1 jelű helyi egyedi védelem alatt álló épületet lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni, felújítása, korszerűsítése, bővítése során törekedni kell a védelemre okot adó részletek eredeti állapotának visszaállítására. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(5) A H1 jelű helyi egyedi védelem alatt álló épület esetében, ha az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(6) A H2 jelű, részleges védelem alatt álló épületrész felújítását, bővítését úgy kell megvalósítani, hogy a védelemre okot adó elem ne sérüljön..

(7) A H1 és H2 jelű helyi egyedi védelem alatt álló épület, épületrész jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

(8) A H1 és H2 jelű helyi egyedi védelem alatt álló épület esetében a műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(9) H1, H2 és H3 jelű helyi egyedi védelem alatt álló építmény nem bontható el kivéve a közvetlen életveszély elhárítása érdekében. A veszélyhelyzet fennállását jogosultsággal rendelkező szakértő szakvéleményével kell igazolni.

(10) H1, H2 és H3 jelű helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható, ha

a) a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz,

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(11) H1, H2 és H3 jelű helyi egyedi védelem alatt álló építmény funkciója megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékei nem csökkenthetők.

(12) H1, H2 és H3 jelű helyi egyedi védelem alatt álló építmény károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.

(13) H1, H2 és H3 jelű helyi egyedi védelem alatt álló építmény megőrzéséhez a tulajdonosnak az önkormányzat szakmai segítséget nyújthat.

8. A helyi egyedi védelem és a védett elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

A H1 jelű helyi egyedi védelem alatt álló épületre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

9. § (1) A H1 jelű védett épület minden, értéket képviselő eredeti homlokzati alkotórésze védett, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket, berendezési tárgyakat is, valamint esetenként a hozzá tartozó melléképítményt és kerítést, valamint a használat módját.

(2) A H1 jelű védett épület bővítése, felújítása, valamint az azokon végzett homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés, bármely homlokzati felületképzés és a homlokzat megváltoztatása során csak az eredeti épület anyaghasználatát (falazat, vakolat, héjazat, tagozat, nyílászáró), léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások építhetők.

(3)³ A H1 jelű védett épület helyreállítása, átalakítása, felújítása és bővítése során figyelembe kell venni a (4)-(7) bekezdés előírásait, amelyeknek a betartását a települési főépítész – eljárástól függően – kötelező szakmai konzultáció emlékeztetőjében vagy főépítészi véleményében rögzíti.

(4) A H1 jelű védett épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formájukban és arányaikban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz.

(5) A H1 jelű védett épület alaprajzi elrendezése – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei - valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők

(6) A H1 jelű védett épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani az értéket képző

a) homlokzati felületképzést, ami a vakolt felületek esetén simított vakolattal készülhet;

b) homlokzati színezést, amely 1 m² próbavakolással igazolandó,

c) tetőfedését, ami meglévő, értéket képviselő tetőfedés híján

ca) magastetőn természetes kőpala, fazsindely, Bergmann-Hoffmann típusú csillagos cserép vagy olyan egyéb hagyományos méretű (35cm x 45 cm-nél nem nagyobb) pikkelyes fedés lehet, amelynél a tetőcserép elem felületi bordázata, hullámzása, plasztikája 1,0 cm-nél nagyobb szintkülönbséget nem ér el.

cb) 20 fok vagy annál kisebb tetőhajlás esetén üveg és korcolt fémlemez lehet;

cc) 6 foknál kisebb hajlású tetőn a cb) pont szerintieken kívül zöldtető, járólappal burkolt, vagy kaviccsal fedett lapos tető is lehet;

d) a tetőfelületen alkalmazott pikkelyes fedést, amit a közterületről együtt látható tetősíkokon egységesen kell kialakítani;

e) homlokzati díszítő elemeket;

f) nyílásrendet, a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

g) lábazatot, lábazati párkányt;

h) tornác, kapualj kialakítását.

(7) A H1 jelű védett épületen és annak bővítményén a közművek, közműpótló berendezések, az épületgépészet műtárgyai és építményei az alábbiak szerint helyezhetők el:

a) Az épületnek a telekhez csatlakozó közterületszakaszáról látható homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.

b) Házi gáznyomás szabályozó, klímaberendezés, szellőző, szerelt égéstermék elvezetés és parabola antenna az épületnek a telekhez csatlakozó közterületszakaszáról látható homlokzatán vagy tetőfelületén nem helyezhető el.

c) Napenergiát hasznosító berendezések közül

ca) a pikkelyes tetőcserépbe elemenként vagy soronként integrált napelem az épületen elhelyezhető úgy, hogy a színe a tető többi részén lévő tetőfedés színével megegyezik.

cb)⁴ paneles szerkezetű napelem, napkollektor a telepítéssel érintett telekhez és a szomszédos telkekhez csatlakozó közterületszakaszokról és közforgalom céljára megnyitott magánterületről az adott meglévőségek tükrében legkevésbé látható módon helyezhető el.

9. A H2 jelű helyi részleges védelem alatt álló épületre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

10. § (1) A H2 jelű, részleges védelem alatt álló épület valamely része, részlete vagy jellemző karaktereleme védett.

(2) A H2 jelű védett épületrész helyreállítása, átalakítása, felújítása és bővítése során figyelembe kell venni a (3) bekezdés előírásai, amelyeknek a betartását a települési főépítész kötelező szakmai konzultáció emlékeztetőjében rögzíti.

(3) A H2 jelű részleges védelem alatt álló épület állagmegóvása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, tetőtér beépítése, bővítése csak oly módon történhet, hogy a védelem alapjául szolgáló elem

a) megőrzésre kerül, vagy

b) bontását követően annak karakterelemei, védett részletei az új épület építése során beépítésre kerülnek;

c) vonatkozásában a 9. § (6) bekezdés előírásai közül a releváns pontok figyelembe vétele megtörténik.

10. A H3 jelű helyi védelem alatt álló műtárgyra vonatkozó egyedi építészeti követelmények

11. § (1) A H3 jelű védett műtárgy minden eredeti alkotórésze védett, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, díszelemeket is.

(2) A H3 jelű védett műtárgy felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni és a 9. § (6) bekezdés előírásai közül a releváns pontokat figyelembe kell venni, amelyeknek a betartását a települési főépítész kötelező szakmai konzultáció emlékeztetőjében rögzíti.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

11. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

12. § (1) Visegrád településképi szempontból meghatározó területei a település teljes közigazgatási területét lefedik az alábbiak szerint:

a) Településmag: teljes egészében a műemléki jelentőségű területen belül fekvő, hagyományos építészeti arculattal bíró településrész,

b) Kertes területek: arculati szempontból egymáshoz hasonló kertvárosias és hétvégi házas területek összessége, amelyhez Szentgyörgypuszta, Újkert, Elsőfeketehegy, Malomhegy, Apátkúti patak völgye, Újtelep, Bányatelep, Újhegy, Hosszúvölgy, Doboshegy, Alsó- Diós, Felső-Diós településrészek tartoznak,

c) Turisztikai területek: szállodák, üdülőházak területei,

d) Dunaparti terület: a vízparthoz kapcsolódó rekreáció területe,

e) Történelmi területek: régészeti és műemléki romok, épületek területei,

f) Pincés terület: a Tamáshegyi pincesor területe,

g) Tájterület: védelem alatt álló, kiemelkedően értékes tájképi megjelenéssel bíró településrész, ezen belül a közjóléti funkciójú tájterület, amely a turizmust vonzó attrakciók területe,

h) Duna: a folyó vízfelülete, amely közlekedésre is szolgál és ahonnan a városra nyíló rálátások különös értékkel bírnak.

(2) Visegrád településképi szempontból meghatározó területeinek térképi lehatárolását e rendelet 4. és 5. melléklete tartalmazza.

12. Az egész településre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

13. § Visegrádon a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell az épületet telepíteni, építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, fenntartani.

14. § (1) Közterületi növénytelepítés esetén e rendelet 3. függelékében felsorolt növények alkalmazhatók.

(2) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos vagy ahhoz illeszkedő, legalább kétszer iskolázott faegyedekkel végzendő, kivéve, ha a fasor olyan egyedekből áll, amelyek őshonos fajokra való cserélése szükséges.

(3) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.

15. § (1) A Helyi Építési Szabályzatban jelölt, beültetési kötelezettséggel érintett telkek esetében a telken belül kötelezően beültetendő telekrészen háromszintű növényzetet kell telepíteni. A telepítés minden megkezdett 5 méter szélességű sávban 5 méterenként ültetett nagy lombkoronájú fa és egy cserjesor ültetésével történhet. A növénytelepítés során őshonos, a tájra jellemző társulásokban előforduló, e rendelet 3. függelékében javasolt fajok közül választott növény alkalmazható.

(2) A település területén nem telepíthető az e rendelet 3. függelékében felsorolt nem alkalmazható növény.

(3) A település területén az épületen

a) műanyag hullámlemez,

b)⁵ cserepes lemez, egyéb fém táblás fedés, kivéve korcolt lemez,

c) hullámpala,

d) bitumenes lemez, bitumenes zsindely,

e) lapostető vízszigetelő-lemeze takarás nélkül, látható felületen,

tetőhéjalásként nem alkalmazható, kivéve, ha azt jelen rendelet a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi előírások között lehetővé teszi.

(4) A település területén építmény homlokzatán hullámlemez vagy trapézlemez burkolat nem alkalmazható.

(5) A település területén közterületről látható homlokzaton falfestmény, murália nem helyezhető el, kivételt képez ez alól a településképi bejelentési eljárás során elfogadott, Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft által zsűrizett művészi alkotás.

(6) A homlokzat-felújítás, homlokzatszínezés a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedő módon készülhet.

(7) A település területén a kerítés magassága a járdaszinttől, vagy rendezett terepszinttől, a kerítés két oldalán meglévő terepszint különbség esetén a magasabb csatalakozó terepszinttől mérve legfeljebb 2,0 méter lehet, kivéve a sportpálya labdafogó kerítését.

(8) A település területén a kerítés csak áttört kerítés lehet kivéve, ha

a) az statikailag szükséges támfalként vagy épületrészként kerül kialakításra

b) az új tömör kerítés a településszerkezeti terven jelölt lakó- és vegyes területen belül meglévő, terméskőből rakott kerítésfalhoz csatlakozik.

c) a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti előírás másként rendelkezik.

(9) Amennyiben a telek és a közterület határának két oldalán terepszint különbség van, úgy a kerítést támfalként kell kiépíteni, de a kerítés tömör lábazatának magassága ez esetben a 0,5 métert nem haladhatja meg.

(10) A település területén a támfal kőből vagy kő burkolattal készülhet.

(11) A település területén a kerítés nem lehet nagytáblás fémlemez, műanyag hullámlemez vagy nád borítású.

(11a)⁶ Új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel szemben támasztott követelményeknek.

(11b)⁷ Új épület építésekor az utcafronti kerítéssel egybeépítve kell kialakítani a kukatárolót.

(12) A település területén a telken belüli kerítés lábazat nélküli drótfonattal vagy sövénnyel alakítható ki.

(13)⁸ A település területén a tárolásra szolgáló kerti építmény fából épülhet és színezése a főrendeltetésű épület faszerkezeteinek színezésével megegyező vagy zöld vagy barna vagy natúr színű lehet, tetőkialakítása, tetőhajlásszöge illeszkedjen a főépület jellemző kialakításához.

(13a)⁹ A lábon álló kerti tető kialakítása az alábbiak szerint történhet:

a) fa-, vagy épített szerkezetű lehet;

b) felületképzése természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben;

c) ereszvonala nem lehet magasabb 2,50 méternél;

d) tetőhéjalása cserép, vagy szürke nem fényes korcolt lemez, vagy zöldtető lehet; e) függőleges térelhatároló felülete legfeljebb egy oldalán lehet.

(14) A település területén a ponyvával kialakított előtető, árnyékoló, kerti pavilon esetében a ponyva egyszínű lehet, és rikító szín nem alkalmazható.

(15)¹⁰ Ikres beépítés esetén az épületek nyílászáróinak anyaga, formája, homlokzat színe és a tetőfedések anyaga a közterület felől egymáshoz illeszkedő legyen, valamint a csatlakozó épület tetőkialakítása, tetőhajlásszöge azonos legyen.

(16)¹¹ Paneles szerkezetű napelemek, napkollektorok a településképi véleményezésben, a településképi bejelentésben, vagy a főépítészi konzultáción elfogadott módon egy csoportban, négyzet vagy téglalap befoglaló formában helyezhetőek el.

13. A Településmag településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi építészeti követelmények

16. § (1) A Településmag területén, a műemléki jelentőségű területi védelmemmel összefüggésben, a terület történelmileg kialakult szerkezete, utcahálózata, a telekosztás jellege megőrzendők, azok megváltoztatását célzó vagy eredményező tevékenység csak a szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat alapján végezhető.

(2) A Településmag területén a melléképítmény a Helyi Építési Szabályzat előírásainak megfelelően helyezhető el.

14. A Településmag településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. § (1) A Településmag területén az épület magastetős lehet 35-60° tetőhajlásszöggel, de a tervezett beépítettség 25%-át meg nem haladó vízszintes vetületi területen 35 foknál kisebb hajlású tető is kialakítható.

(2)¹² A Településmag területén az épület magastetős lehet 38-60° tetőhajlásszöggel, de a tervezett beépítettség 25%-át meg nem haladó vízszintes vetületi területen 38 foknál kisebb hajlású tető is kialakítható.

(3) A Településmag területén az épület tetőhéjazatánál

a)¹³ magastetőn természetes kőpala, fazsindely, Bergmann-Hoffmann típusú csillagos cserép vagy olyan egyéb hagyományos méretű (35cm x 45 cm-nél nem nagyobb) pikkelyes fedés alkalmazható, amelynél a tetőcserép elem felületi bordázata, hullámzása, plasztikája 1,0 cm-nél nagyobb szintkülönbséget nem ér el.

b) 20 fok vagy annál kisebb tetőhajlás esetén üveg és korcolt fémlemez alkalmazható;

c) 6 foknál kisebb hajlású tetőn a b) pont szerintieken kívül zöldtető, járólappal burkolt, vagy kaviccsal fedett lapos tető is lehet;

d) pikkelyes fedés esetén natúr, téglavörös, barna, sötétszürke szín alkalmazható;

e) a tetőfelületen alkalmazott pikkelyes fedés a közterületről együtt látható tetősíkokon nem lehet egymástól eltérő;

f) fémlemez fedés esetén natur fémszín, szürke szín alkalmazható;

g) meglévő, az a) pontban felsoroltaktól eltérő tetőhéjazat felújítható,

h) az a) pontban felsoroltaktól különböző meglévő héjazat a meglévővel megegyező anyaggal bővíthető, ha a csatlakozás követelményei miatt más megoldás nem lehetséges.

(4) A Településmag területén meglévő épületnek a tetősík folytatásban történő bővítése esetén a tetőhajlás igazodhat az (1) bekezdésben előírt értékektől eltérő tetőhajlású meglévő tetőhöz.

(5) A Településmag területén zártsorú beépítésű új épület tetőhajlásszöge a szomszédos, csatlakozó épületek valamelyikének tetőhajlásszögével megegyező, vagy a kettő közé eső hajlásszöggel alakítható ki.

(6) A Településmag területén többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.

(7) A Településmag területén a tetőforma egyenes, L vagy T alaprajzú nyeregtető vagy ezek kombinációja lehet.

(8) A Településmag területén, a szabályozási terven jelölt Vt-1, Vt-9 jelű építési övezetek és a Villanegyed területének kivételével, utcára néző oromfalas homlokzaton

a) az oromfal alatti homlokzatrész nem lehet szélesebb 7 méternél,

b) erkély, loggia nem alakítható ki.

(9)¹⁴ A Településmag területén a tetősíkban elhelyezett tetőablak felülete közterületről látható tetőfelületen nem lehet több az adott tetőfelület 10 %-ánál. Az utcai homlokzaton csak tetősíkban elhelyezett tetőablak alkalmazható.

(10) A Településmag területén tetőkiemelés

a) az utcával párhuzamos gerincű épületen az utcai homlokzaton nem helyezhető el,

b)¹⁵ az utcai telekhatártól mért 5 méteren túl helyezhető el úgy, hogy a tetőkiemelés függőleges vetületi területe nem lehet több az adott tetőfelület függőleges vetületi területének 10%-ánál.

(11) A Településmag területén az épület nem lehet mobilház.

(12) A Településmag területén a főrendeltetésű épület nem lehet

a) gerendaház, rönkház,

b) az épületmagasság számításnál figyelembe vett összes homlokzati felületének 50%-át meghaladó mértékben fa homlokzatú ház.

(13)¹⁶

(14)¹⁷ A Településmag területén az egyes épületek homlokzati falfelületén

a) vakolt falfelületen e rendelet 2. függelékében meghatározott színek alkalmazhatók.

b) az a) pont szerinti színek telítettebb árnyalati csak kiegészítő, díszítő elemként alkalmazhatók.

c)¹⁸ a természetes építőanyagok (természetes kő burkolat, természetes pala, hagyományos burkoló tégla, fa, üveg, beton) alkalmazása esetén azok természetes színe alkalmazható.

d) faszerkezetek, faburkolatok esetén a zöld, szürke, kék és barna színeknek a 2. függelék szerinti árnyalatai is alkalmazhatók, úgy, hogy a fa nyílászáró színezése nem lehet lazúros.

e) műanyag nyílászárók esetén a d) pont szerinti színek alkalmazhatók.

(15) A Településmag területén új épület utcára néző főhomlokzatán, vagy meglévő épület utcára néző főhomlokzatát érintő átalakítása esetén az ablaknyílás 1:1,5 arányú, vagy annál nyúlánkabb álló téglalap lehet.

(16) A Településmag területén új épület utcára néző homlokzatán, vagy meglévő épület utcára néző homlokzatát érintő átalakítása esetén műanyag nyílászáró nem alkalmazható.

(17) A Településmag területén az épületnek a telekhez csatlakozó közterületszakaszáról látható homlokzatán külső redőnyszekrény nem helyezhető el.

(18) A Településmag területén a gépjármű tároló kapuja nem nyílhat az utcai homlokzatról. A gépjármű tároló az utcai telekhatártól mért 5 méteren belül nem helyezhető el.

(19) A Településmag területén a 2. § 1. pontja szerinti áttört kerítés

a) fém vagy fa szerkezetű betétekkel készülhet,

b) lábazata a meglévő hagyományos kerítésekhez illeszkedő legyen, úgy, hogy a kerítéslábazat nem lehet nagyobb, mint mindkét oldalon a 2-2 szomszéd és az így meghatározott szakasz szemközti szomszédjainak kerítéslábazatai közül a legnagyobb.

(20) A Településmag területén a 2. § 22. pontja szerinti tömör kerítés kialakítható.

(21) A Településmag területén a közművek, közműpótló berendezések, az épületgépészet műtárgyai és építményei az alábbiak szerint helyezhetők el:

a) Az épületnek a telekhez csatlakozó közterületszakaszáról látható homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.

b) Házi gáznyomás szabályozó, szellőző, szerelt égéstermék elvezetés és parabola antenna az épületnek a telekhez csatlakozó közterületszakaszáról látható homlokzatán vagy tetőfelületén nem helyezhető el.

c) Klímaberendezés a főrendeltetésű épületen a telepítéssel érintett telekhez és az azzal azonos telektömbben fekvő telkekhez csatlakozó közterületszakaszokról és közforgalom céljára megnyitott magánterületről nem látható módon helyezhető el.

d) Napenergiát hasznosító berendezések közül

da)¹⁹ a pikkelyes tetőcserépbe elemenként vagy soronként integrált napelemet új építés esetén előnyben kell részesíteni, és az épületen úgy kell alkalmazni, hogy a színe a tető többi részén lévő tetőfedés színével megegyezzen.

db) paneles szerkezetű napelem, napkollektor a főrendeltetésű épületen a telepítéssel érintett telekhez és az azzal azonos telektömbben fekvő telkekhez csatlakozó közterületszakaszokról és közforgalom céljára megnyitott magánterületről nem látható módon helyezhető el.

dc) paneles szerkezetű napelem, napkollektor az utcai telekhatártól mért 8,0 méteren túl, 3,0 méternél nem magasabb építményen elhelyezhető, amennyiben főrendeltetésű épület már áll a telken.

18. § (1) A Településmag területén a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre nem telepíthetők.

(2) A Településmag területén a műemléki jelentőségű területi védelemmel összefüggésben a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő építményre szerelhetők meglévő szerkezetek takarásában, az építményhez illő formai, anyaghasználati és színezési kialakításban, közterületről nem látható módon.

15. A Kertes területek településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi építészeti követelmények

19. § A Kertes területeken a melléképítmény a Helyi Építési Szabályzat előírásainak megfelelően helyezhető el.

16. A Kertes területek településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

20. § (1) A Kertes területeken a lakóépület, az üdülőépület és a különálló gépjármű tároló magastetős lehet 35-60° tetőhajlásszöggel, de a tervezett beépítettség 30%-át meg nem haladó vízszintes vetületi területen 35 foknál kisebb hajlású tető is kialakítható.

(2) A Kertes területeken az épület tetőhéjazatánál

a)²⁰ magastetőn természetes kőpala, fazsindely, Bergmann-Hoffmann típusú csillagos cserép vagy olyan egyéb hagyományos méretű (35cm x 45 cm-nél nem nagyobb) pikkelyes fedés alkalmazható, amelynél a tetőcserép elem felületi bordázata, hullámzása, plasztikája 1,0 cm-nél nagyobb szintkülönbséget nem ér el.

b) 20 fok vagy annál kisebb tetőhajlás esetén üveg és korcolt fémlemez is alkalmazható;

c) 6 foknál kisebb hajlású tetőn a b) pont szerintieken kívül zöldtető, járólappal burkolt, vagy kaviccsal fedett lapos tető is lehet;

d) pikkelyes fedés esetén natúr, téglavörös, barna, sötétszürke szín alkalmazható;

e) a tetőfelületen alkalmazott pikkelyes fedés a közterületről együtt látható tetősíkokon nem lehet egymástól eltérő;

f) korcolt fémlemez fedés esetén natur fémszín, szürke szín alkalmazható;

g) meglévő, az a) pontban felsoroltaktól eltérő tetőhéjazat felújítható,

h) az a) pontban felsoroltaktól különböző meglévő héjazat a meglévővel megegyező anyaggal bővíthető, ha a csatlakozás követelményei miatt más megoldás nem lehetséges.

(2a)²¹ A kertes területeken belül, ahol a HÉSZ földdel fedett épület elhelyezését lehetővé teszi, ott az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül a terep lejtésébe illeszkedő lapostető kialakítható az alábbiak szerint:

a) a beépített alapterületnek legalább 70%-a földdel fedett lapos tető,

b) a földdel fedett rész legalább 50%-a intenzív zöldtető,

c) a földdel fedett rész a kerületének legalább 35%-án a környező tereppel összefüggő zöldfelületet képez.

(3) A Kertes területeken meglévő épületnek a tetősík folytatásban történő bővítése esetén a tetőhajlás igazodhat az (1) bekezdésben előírt értékektől eltérő tetőhajlású, meglévő tetőhöz.

(4) A Kertes területeken többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.

(5) A Kertes területeken az utcai homlokzaton csak tetősíkban elhelyezett tetőablak alkalmazható. Egyéb homlokzatokon a tetőkiemelés függőleges vetületi területe nem lehet több az adott tetőfelület függőleges vetületi területének 5%-ánál.

(6) A Kertes területeken az épület nem lehet mobilház.

(7) A Kertes területeken belül lehatárolt Bányatelep, Újtelep és Malomhegy területén a főrendeltetésű épület nem lehet

a) gerendaház, rönkház,

b) az épületmagasság számításnál figyelembe vett összes homlokzati felületének 50%-át meghaladó mértékben fa homlokzatú ház.

(8) A Kertes területeken az épület homlokzatán nem alkalmazható

a) csempe burkolat,

b) mészhomok tégla.

(9)²² A Kertes területeken az épület homlokzati falfelületén

a) vakolt falfelületen e rendelet 2. függelékében meghatározott színek alkalmazhatók, de a Kertes területeken belül lehatárolt Elsőfeketehegy, Újhegy, Doboshegy területén –tekintettel e területek tájképileg érzékeny fekvésére - a 2. függelékben jelölt korlátozásokat figyelembe kell venni.

b) az a) pont szerinti színek telítettebb árnyalati csak kiegészítő, díszítő elemként alkalmazhatók.

c)²³ a természetes építőanyagok (természetes kő burkolat, természetes pala, hagyományos burkoló tégla, fa, üveg, beton) alkalmazása esetén azok természetes színe alkalmazható.

d) faszerkezetek, faburkolatok esetén zöld, szürke, kék, és a barna árnyalatai is alkalmazhatók.

e) műanyag nyílászárók esetén a d) pont szerinti színek, és az utcai homlokzat kivételével fehér szín is alkalmazható.

(10) A Kertes területeken új épület utcára néző főhomlokzatán, vagy meglévő épület utcára néző főhomlokzatát érintő átalakítása esetén az ablaknyílás 1:1,5 arányú, vagy annál nyúlánkabb álló téglalap lehet.

(11) A Kertes területeken belül lehatárolt Elsőfeketehegy, Újhegy, Doboshegy területén az épület elhelyezését a Helyi építési szabályzatról szóló rendeletben rögzített meghatározó tájképi feltárulási irányokból vizsgálni kell. Az adott telken releváns feltárulási irányban legkésőbb az épület használatba vételéig az épülettől mért legfeljebb 10 méter távolságra legalább 1 db, az épületnél magasabbra növő, e rendelet 3. függelékében javasolt fajok közül választott, nagy lombkoronájú fa ültetése szükséges.

(12)²⁴ A Kertes területeken belül a Szabályozási terven jelölt Üh-3, Üh-5 és Üh-6 jelű építési övezetekben csak drótfonat kerítés, vagy áttört léckerítés építhető.

(13) A Kertes területeken a (12) bekezdés szerinti területek kivételével a 2. § 1. pontja szerinti áttört kerítés

a) fém vagy fa szerkezetű betétekkel készülhet,

b) lábazata sík terepen legfeljebb 50 cm magas lehet, lejtős terepen a változó magasságú lábazat legfeljebb 100 cm magas lehet,

c) tömör részeinek színe és anyaga a hozzá tartozó épület homlokzatával összhangban alakítható ki.

(14) A Kertes területeken a (12) bekezdés szerinti területek kivételével a 2. § 22. pontja szerinti tömör kerítés kialakítható.

(15) A Kertes területeken a közművek, közműpótló berendezések, épületgépészet műtárgyai és építményei az alábbiak szerint helyezhetők el:

a) Az épület utcai homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.

b) Házi gáznyomás szabályozó, klímaberendezés, szellőző, szerelt égéstermék elvezetés és parabola antenna az épület utcai homlokzatán vagy tetőfelületén nem helyezhető el.

c) Napenergiát hasznosító berendezések közül

ca) a pikkelyes tetőcserépbe elemenként vagy soronként integrált napelem az épületen elhelyezhető úgy, hogy a színe a tető többi részén lévő tetőfedés színével megegyezik.

cb) paneles szerkezetű napelem, napkollektor az utcai telekhatártól mért 5 méteren belül nem helyezhető el,

cc) paneles szerkezetű napelem, napkollektor az utcai telekhatártól mért 5 méteren túl a településképi véleményezésben, a településképi bejelentésben, vagy a főépítészi konzultáción elfogadott módon, a fő rendeltetésű épület tetején, egy csoportban, négyzet vagy téglalap befoglaló formában elhelyezhető.

cd) paneles szerkezetű napelem, napkollektor melléképítményen vagy önálló tartószerkezeten az utcai telekhatártól mért 5 méteren túl egy csoportban, négyzet vagy téglalap befoglaló formában településképi bejelentésben elfogadott módon elhelyezhető, amennyiben főrendeltetésű épület már áll a telken.

21. § (1) A Kertes területeken a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre kizárólag e rendelet 6. mellékletében erre elsősorban alkalmasként megjelölt területen telepíthetők.

(2) A Kertes területeken a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő épületre helyezhetők el úgy, hogy a meglévő építmény formavilágához és anyaghasználatához igazodni kell.

17. A Turisztikai területek településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi építészeti követelmények

22. § A Turisztikai területeken a melléképítmény a Helyi Építési Szabályzat előírásainak megfelelően helyezhető el.

18. A Turisztikai területek településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

23. § (1)²⁵ A Turisztikai területeken az épület tömegének, tetőhajlásának, homlokzatának, nyílásrendjének, anyag- és színhasználatának tervezése során a (1a)-(4) bekezdések előírásait kell figyelembe venni.

(1a)²⁶ A Turisztikai területeken az épület magastetős lehet 35-60° tetőhajlásszöggel, de a tervezett beépítettség 40%-át meg nem haladó vízszintes vetületi területen 35 foknál kisebb hajlású tető is kialakítható.

(2) A Turisztikai területeken új épület építése esetén vagy meglévő épület bővítése, átalakítása, homlokzatának a tájképi szempontból jelentős megváltozásával (színezés, anyaghasználat) járó felújítása esetén az épület tájba való illeszkedését a 312/2012 (XI.8.) kormányrendelet 8. mellékletében szereplő környezeti állapotadatok közt felsorolt, a Tervtanács által elfogadott látványtervvel és kilátási-rálátási tervvel kell igazolni. A kilátási, rálátási terv készítése során a Helyi építési szabályzatról szóló rendeletben rögzített meghatározó tájképi feltárulási irányokat kell figyelembe venni.

(3) A Turisztikai területeken a tájképet befolyásoló meglévő építmény bővítése, átalakítása, továbbépítése esetén a tájba illesztésről gondoskodni kell a tájkaraktertől elütő színbeli, tömegbeli és anyaghasználatbeli megoldások takarásával vagy hatásának tompításával az alábbi módokon:

a) a tetőkertek többszintes növényállománnyal történő létesítésével,

b) tájképi illeszkedésben szerepet játszó homlokzati felület 70%-ának élő növények telepítésével vagy olyan rendszeresen gondozott, és folyamatosan pótolt takaró növényzettel, amely az összes meghatározó tájképi feltárulási irányból elfedi az építmény illeszkedési hiányosságait.

(4) A (3) bekezdés előírásai alól felmentés adható abban az esetben, ha az építtető tájképet befolyásoló meglévő építmény bővítése, átalakítása, továbbépítése során a Tervtanács által elfogadott építészeti-műszaki tervdokumentációval igazolja a tájplasztikaként megtervezett épület tájban való megjelenésének növénytakarás nélküli elfogadhatóságát.

(5) A Turisztikai területeken a 2. § 1. pontja szerinti áttört kerítés

a) fém vagy fa szerkezetű betétekkel készüljön,

b) lábazata sík terepen legfeljebb 50 cm magas lehet, lejtős terepen a változó magasságú lábazat legfeljebb 100 cm magas lehet.

(6) A Turisztikai területeken a közművek, közműpótló berendezések, az épületgépészet műtárgyai és építményei az alábbiak szerint helyezhetők el:

a) Az épület homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.

b) Házi gáznyomás szabályozó, klímaberendezés, szellőző, szerelt égéstermék elvezetés és parabola antenna az épület közterületről látható homlokzatán vagy tetőfelületén nem helyezhető el.

c) Napenergiát hasznosító berendezések közül

ca) a pikkelyes tetőcserépbe elemenként vagy soronként integrált napelem az épületen elhelyezhető úgy, hogy a színe a tető többi részén lévő tetőfedés színével megegyezik.

cb)²⁷ paneles szerkezetű napelem, napkollektor közterületről és közforgalom céljára megnyitott magánterületről látható módon a tervtanács jóváhagyásával helyezhető el.

24. § (1) A Turisztikai területeken a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre kizárólag e rendelet 6. mellékletében erre elsősorban alkalmasként megjelölt területen telepíthetők.

(2) A Turisztikai területeken a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő épületre helyezhetők el úgy, hogy a meglévő építmény formavilágához és anyaghasználatához igazodni kell.

19. A Duna parti területek településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi építészeti követelmények

25. § (1) A Duna parti területeken a melléképítmény a Helyi Építési Szabályzat előírásainak megfelelően helyezhető el.

(2) A Duna parti területeken a Szabályozási terven közparkként, közkertként, közlekedési területkén vagy közlekedési célú közterületként kijelölt részeken a terület lekerítésének lehetőségét a HÉSZ határozza meg.

20. A Duna parti területek településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

26. § (1)²⁸ A Duna parti területeken az épület tömegének, tetőhajlásának, homlokzatának, nyílásrendjének, anyag- és színhasználatának tervezése során a (1a)-(2) bekezdés előírásait kell figyelembe venni.

(1a)²⁹ A Duna parti területeken az épület magastetős lehet 35-60° tetőhajlásszöggel, de a tervezett beépítettség 40%-át meg nem haladó vízszintes vetületi területen 35 foknál kisebb hajlású tető is kialakítható.

(2)³⁰ A Duna parti területeken új építmény építése esetén vagy meglévő építmény bővítése, átalakítása, homlokzatának a tájképi szempontból jelentős megváltozásával (színezés, anyaghasználat) járó felújítása esetén, valamint építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység, építmény elhelyezés esetén az építmény tájba való illeszkedését a 312/2012 (XI.8.) kormányrendelet 8. mellékletében szereplő környezeti állapotadatok közt felsorolt, főépítészi szakmai konzultáción vagy a Tervtanács által elfogadott látványtervvel és kilátási-rálátási tervvel kell igazolni. A kilátási, rálátási terv készítése során a Helyi építési szabályzatról szóló rendeletben rögzített meghatározó tájképi feltárulási irányokat kell figyelembe venni.

(3)³¹ A Duna parti területeken a kerítés mező, zöld vagy világos szürke színű fémháló lehet.

(4) A Duna parti területeken a közművek, közműpótló berendezések, az épületgépészet műtárgyai és építményei az alábbiak szerint helyezhetők el:

a) Az épület homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.

b) Házi gáznyomás szabályozó, klímaberendezés, szellőző, szerelt égéstermék elvezetés és parabola antenna az épület utcai homlokzatán vagy tetőfelületén nem helyezhető el.

c) Napenergiát hasznosító berendezések közül

ca) a pikkelyes tetőcserépbe elemenként vagy soronként integrált napelem az épületen elhelyezhető úgy, hogy a színe a tető többi részén lévő tetőfedés színével megegyezik.

cb) paneles szerkezetű napelem, napkollektor közterületről és a Dunáról látható módon nem helyezhető el.

27. § (1) A Duna parti területeken a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre nem telepíthetők.

(2) A Duna parti területeken a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő épületre helyezhetők el úgy, hogy a meglévő építmény formavilágához és anyaghasználatához igazodni kell.

21. A Történelmi területek településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi építészeti követelmények

28. § A Történelmi területeken a melléképítmény a Helyi Építési Szabályzat előírásainak megfelelően helyezhető el.

22. A Történelmi területek településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

29. § A Történelmi területeken új épület építése esetén vagy meglévő épület bővítése, átalakítása, homlokzatának jelentős megváltozásával (színezés, anyaghasználat, nyílásrend) járó felújítása valamint romok védőtetővel való lefedése esetén az épület, védőtető környezetbe való illeszkedését a 312/2012 (XI.8.) kormányrendelet 8. mellékletében szereplő környezeti állapotadatok közt felsorolt, a Tervtanács által elfogadott látványterv és kilátási-rálátási terv által kell igazolni. A látványterv és kilátási, rálátási terv készítése során a Helyi építési szabályzatról szóló rendeletben rögzített meghatározó tájképi feltárulási irányokat és/vagy a tervezett épületnek a történelmi értékkel együtt látható irányát kell figyelembe venni.

30. § (1) A Történelmi területeken a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre nem telepíthetők.

(2) A Történelmi területeken a régészeti és műemléki értékekre való tekintettel vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő építményre szerelhetők meglévő szerkezetek takarásában, az építményhez illő formai, anyaghasználati és színezési kialakításban közterületről nem látható módon.

23. A Pincés terület településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi építészeti követelmények

31. § (1) A Pincés területen, a műemléki jelentőségű területi védelmemmel összefüggésben, a terület történelmileg kialakult szerkezete, utcahálózata, a telekosztás jellege megőrzendők, azok megváltoztatását célzó vagy eredményező tevékenység csak a szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat alapján végezhető.

(2) A Pincés területen a melléképítmény a Helyi Építési Szabályzat előírásainak megfelelően helyezhető el.

24. A Pincés terület településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

32. § (1)³² A Pincés területen új épület építése, vagy a meglévő épület átépítése, felújítása, bővítése a szomszédos két-két épület hagyományos arculati elemeinek, homlokzatszélességének, gerinc- és párkánymagasságának, külső homlokzati nyílásrendjének és felületképzésének figyelembe vételével történhet, amelyet főépítészi szakmai konzultáción vagy a Tervtanács által elfogadott látványtervvel igazolni kell.

(2)³³ A Pincés területen az épület földdel fedett lehet, vagy magastetős lehet 35-60° tetőhajlásszöggel.

(3) A Pincés területen az épület tetőhéjazatánál

a) magastetőn természetes kőpala, Bergmann-Hoffmann típusú csillagos cserép vagy olyan egyéb hagyományos méretű (35cm x 45 cm-nél nem nagyobb) pikkelyes fedés alkalmazható, amelynél a tetőcserép elem felületi bordázata, hullámzása, plasztikája 1,0 cm-nél nagyobb szintkülönbséget nem ér el.

b) a pikkelyes fedés natúr, téglavörös, barna, sötétszürke színű lehet.

c) a következő színek alkalmazhatók: natúr vörös, téglavörös, barna, sötétszürke.

d) a tetőfelületen alkalmazott pikkelyes fedésnek a közterületről együtt látható tetősíkokon egységesnek kell lennie.

e) meglévő, az a) pontban felsoroltaktól eltérő tetőhéjazat felújítható,

f) az a) pontban felsoroltaktól különböző meglévő héjazat a meglévővel megegyező anyaggal bővíthető, ha a csatlakozás követelményei miatt más megoldás nem lehetséges.

(4) A Pincés területen tetőfelületenként legfeljebb 1 db, legfeljebb 80/100 cm névleges méretű tetősíkban elhelyezett tetőablak alkalmazható.

(5)³⁴

(6)³⁵ A Pincés területen az egyes épületek homlokzati falfelületén

a) vakolt falfelületen e rendelet 2. függelékében meghatározott színek alkalmazhatók.

b) az a) pont szerinti színek telítettebb árnyalati csak kiegészítő, díszítő elemként alkalmazhatók.

c)³⁶ a természetes építőanyagok (természetes kő burkolat, természetes pala, hagyományos burkoló tégla, fa, üveg, beton) alkalmazása esetén azok természetes színe alkalmazható.

e) műanyag nyílászárók esetén a d) pont szerinti színek alkalmazhatók.

(7) A Pincés területen új épület utcára néző főhomlokzatán, vagy meglévő épület utcára néző főhomlokzatát érintő átalakítása esetén az ablaknyílás 1:1,5 arányú, vagy annál nyúlánkabb álló téglalap lehet.

(8) A Pincés területen új épület utcára néző homlokzatán, vagy meglévő épület utcára néző homlokzatát érintő átalakítása esetén fehér vagy egyéb világos színű műanyag ablak nem alkalmazható, és a bejárati ajtó fából vagy vasból lehet.

(9) A Pincés területen az épület utcára néző homlokzatán külső redőnyszekrény, előtető nem helyezhető el.

(10) A Pincés területen meglévő pince, a hagyományos nyílásméretek védelme érdekében, nem alakítható át gépkocsi tárolóvá.

(11) A Pincés területen a 2. § 1. pontja szerinti áttört kerítés

a) fém vagy fa szerkezetű betétekkel készüljön,

(12) A Pincés területen a 2. § 20. pontja szerinti tömör kerítés kialakítható.

(13) A Pincés területen a közművek, közműpótló berendezések, az épületgépészet műtárgyai és építményei az alábbiak szerint helyezhetők el:

a) Az épületnek a telekhez csatlakozó közterületszakaszáról látható homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.

c) Napenergiát hasznosító berendezések közül

ca)³⁷ a pikkelyes tetőcserépbe elemenként vagy soronként integrált napelemet új építés esetén előnyben kell részesíteni, és az épületen úgy kell alkalmazni, hogy a színe a tető többi részén lévő tetőfedés színével megegyezzen.

cb)³⁸ paneles szerkezetű napelem, napkollektor a telepítéssel érintett telekhez és a szomszédos telkekhez csatlakozó közterületszakaszokról az adott meglévőségek tükrében legkevésbé látható módon helyezhető el.

33. § (1) A Pincés területen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre nem telepíthetők.

(2) A Pincés területen a műemléki jelentőségű területi védelmemmel összefüggésben a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő építményre szerelhetők meglévő szerkezetek takarásában, az építményhez illő formai, anyaghasználati és színezési kialakításban.

25. A Tájterület településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi építészeti követelmények

34. § A Tájterületen építmény a Helyi Építési Szabályzat előírásainak megfelelően helyezhető el.

26. A Tájterület településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

35. § (1) A Tájterületen az építményeket, bemutató és útbaigazító információs táblákat, feliratokat természetes alapanyagból, tájba illően kell kialakítani.

(2) A Tájterületen kizárólag vadvédelmi háló és fa tartószerkezeten álló, 1,2 méternél nem magasabb drótfonatos kerítés, építhető.

(3)³⁹ A tájterületen belül a jelen rendelet 5. mellékletében kijelölt Közjóléti Tájterületen új építmény építése esetén, vagy meglévő építmény bővítése, átalakítása, homlokzatának a tájképi szempontból jelentős megváltozásával (színezés, anyaghasználat) járó felújítása esetén, valamint építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység, építmény elhelyezés esetén az építmény tájba való illeszkedését a 312/2012 (XI.8.) kormányrendelet 8. mellékletében szereplő környezeti állapotadatok közt felsorolt, főépítészi szakmai konzultáción vagy a Tervtanács által elfogadott látványtervvel és kilátási-rálátási tervvel kell igazolni. A kilátási, rálátási terv készítése során a Helyi építési szabályzatról szóló rendeletben rögzített meghatározó tájképi feltárulási irányokat kell figyelembe venni.

36. § (1) A Tájterületen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre kizárólag e rendelet 6. mellékletében erre elsősorban alkalmasként megjelölt területen telepíthetők.

(2) A Tájterületen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései elsősorban meglévő, 20 méternél magasabb építményre telepítendők úgy, hogy a meglévő építmény formavilágához és anyaghasználatához igazodik.

27. A Duna településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi építészeti követelmények

37. § A Duna területén a vízkárelhárítást, az ismeretterjesztést és a turizmust szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, kikötőépítmények, úszóművek elhelyezésének lehetőségét a Helyi Építési Szabályzat határozza meg.

28. A Duna településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

38. § (1) A Duna területén elhelyezhető építményeken nem jelenhetnek meg rikító színek, a színeket és anyagokat úgy kell megválasztani, hogy az adott partszakasz környezeti adottságaihoz illeszkedjenek.

(2) A Duna területén építmény elhelyezése esetén az építmény környezetbe való illeszkedését a 312/2012 (XI.8.) kormányrendelet 8. mellékletében szereplő környezeti állapotadatok közt felsorolt, a Tervtanács által elfogadott látványtervvel és kilátási-rálátási tervvel kell igazolni. A látványterv és kilátási, rálátási terv készítése során a Helyi építési szabályzatban rögzített meghatározó tájképi feltárulási irányokat kell figyelembe venni.

29. Az egyes sajátos építmények, közmű építmények elhelyezése

39. § (1) Az elektronikus hírközlés építményei valamint a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási építmények számára elsősorban alkalmas területek és a nem alkalmas területek térképi lehatárolását e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(2) A villamos energia ellátás és az elektronikus hírközlés föld feletti vezetékes létesítményeinek elhelyezésére nem alkalmas terület e rendelet 6. mellékletében jelölt terület.

(3) A vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei számára elsősorban alkalmas területek a 069 hrsz kijelölt része, 1502/5, 742, 175/4, 175/5, 1295 helyrajzi számú telkek.

40. § (1) A villamos energia hálózat építményeit az (2)-(6) bekezdés szerint kell telepíteni.

(2) A villamos energia föld feletti hálózatának rekonstrukciója, vagy új hálózat kialakítása, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is, csak föld alatti hálózatfektetéssel kivitelezhető a 6. mellékletben nem alkalmas területként jelölt

a) Településmag területen, a Történelmi területen, a Duna parti területen és a Turisztikai területeken valamint

b) a Kertes területeken belül lehatárolt Apátkúti patak völgyében, Malomhegyen, Újtelepen és Bányatelepen.

(3) Transzformátorállomás felújítása vagy átépítése esetén, amennyiben árvízvédelmi szempontból megoldható, a transzformátor terepszint alá vagy a környezetbe illeszkedő takaróépítménybe rejtve telepítendő.

(4) Külterületi beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia-szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpatestek is elhelyezhetők.

(5) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(6) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(7) Új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

41. § (1) A vezetékes elektronikus hírközlés építményeit az (2)-(5) bekezdés szerint kell telepíteni.

(2) A beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a villamosenergia-ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése előírt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt már beépített területein, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, de azok hálózati rekonstrukciója a 40. § (2) bekezdése alapján csak földalatti elhelyezéssel építhető, ott új elektronikus hírközlési hálózatokat, vagy meglevő rekonstrukcióját is csak földalatti hálózatfektetéssel szabad kivitelezni.

(4) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt már beépített területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(5) Külterület beépítésre nem szánt területein új elektronikus hírközlési hálózatokat a villamosenergia-elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

42. § (1) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja. A közterületet érintő közműfelújítás, közműcsere során az építtető a közmű elhelyezését valamint a közmű elhelyezése során észlelt más közműveket köteles írásos formában dokumentálni és az önkormányzatnak a dokumentáció másolatát átadni.

(2) Új közműépítmények létesítése esetén, vagy meglévő közműépítmények cseréje, átalakítása esetén az elhelyezést – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti kialakítással, vagy építményen belül, vagy terepszint felett takarással kell megoldani, aminek a környezethez való illeszkedését Tervtanács által elfogadott látványtervvel kell igazolni.

(3) Közműépítmény növényzettel történő takarása esetén nyírható örökzöld cserjét kell telepíteni.

(4) Közműépítmény tereprendezéssel történő takarása esetén a földrézsűt gyeppel vagy talajtakaró cserjével kell fedni, a vízelvezetését biztosítani kell.

(5) A Településmag területén és a Történelmi területeken a csapadékvíz elvezető rendszer felszín feletti elemei – nyitott folyókák és csatlakozó-elemei – részletképzés és anyaghasznált szempontjából úgy kell kialakítani, ahogy a Rév utcán és a Fő utca Rév utcától Mozi közig terjedő szakaszán már megépült. A Településmag területén és a Történelmi területeken kívül az anyaghasználat a meglévő környezethez igazítandó. Átalakítás esetén az új részek részletmegoldásai a Rév utcán és a Fő utca Rév utcától Mozi közig terjedő szakaszán jellemző vagy ahhoz illeszkedő módon alakítandók ki.

(6) A településnek azon a részén, ahol nyílt árokkal történik a csapadékvíz felszíni elvezetése,

a) gyepes,

b) gyeprácsos vagy

c) helyi, vagy térségi kővel − visegrádi andezit, visegrádi patakkő, dunabogdányi bazalt, dunai vízépítési terméskő − burkolt rézsűvel és a választott rézsűkialakítással összhangban lévő mederburkolattal kell kialakítani.

(7) Új gázló létesítésénél vagy meglévő felújításánál – ahol a műszaki feltételek ezt nem zárják ki – az Apátkúti-patak vonalán jellemző patakköves vagy vízépítési termésköves megoldást kell alkalmazni.¹

30. Az üzleti reklámhordozók, információs berendezések és reklámok elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

43. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvénynek (a továbbiakban: Tvtv.) megfelelően, továbbá a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet és e rendelet rendelkezéseinek megfelelő reklámhordozón, továbbá megfelelő méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, létesíthető és tartható fenn reklámhordozót tartó berendezés.

(2) Építési tevékenység idejére építési reklámháló az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, feltéve, hogy építési napló-bejegyzés igazolja az építési tevékenység megkezdését. Ha építési napló vezetésére az érintettek nem kötelesek, akkor az építési reklámháló kihelyezésének bejelentésében kell megjelölni az építési tevékenység megkezdésének időpontját. Az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül el kell távolítani.¹

44. § (1) Az üzleti reklámhordozó csak a tevékenység folytatásának idejére helyezhető el. A tevékenység megszűnésével egyidejűleg az üzleti reklámhordozó kihelyezője kártalanítási igény nélkül köteles azt eltávolítani. Amennyiben az üzleti reklámhordozó kihelyezője nem távolítja el, úgy az érintett ingatlan tulajdonosának kell eltávolítania.

(2) Az üzleti reklámhordozót a tulajdonosa köteles kifogástalan állapotban fenntartani vagy maradéktalanul felszámolni.

(3) Az üzleti reklámhordozó elhelyezésekor vagy leszerelése után a falroncsolások, színváltozások helyén a homlokzat színével azonos festést el kell végezni, a homogén megjelenést biztosítani kell.

(4) Az üzleti reklámhordozó felülete a hordozó szerkezet befoglaló méretével együtt értelmezendő. Szerkezetileg több elemből álló, de összefüggő berendezés egynek minősül.

(5) Az üzleti reklámhordozó szövegét csak magyar és másodikként német nemzetiségi nyelven lehet megjeleníteni, ez alól csak a védett márkanevek képeznek kivételt.

(6) Az üzleti reklámhordozó nem lehet

a) kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó

b) villogó,

c) UV fényt kibocsátó,

d) levegőbe, építményre vagy útfelületre vetített

e) rikító színű.

(7) Villogó díszvilágítás, mozgó digitális felület, fényújság, LED futófény, elektronikus képernyő nem létesíthető.

(8) A karácsonyi ünnepi időszakos díszvilágítás (pl.: növényekre, építményekre, épületek homlokzati kontúrjára elhelyezett megvilágítás és díszvilágítás) csak fehér vagy sárga lehet, és csak advent első vasárnapja előtti vasárnaptól vízkereszt utáni első vasárnapig lehetséges.

(9) Építmény megvilágítása csak fehér vagy sárga színnel történhet.

(10) Márkareklám a közterületről vagy közforgalom számára megnyitott területről láthatóan csak az üzlethelyiségben illetőleg a kirakatportálokon belül, és annak szerkezetétől függetlenül helyezhető el, kivéve az este 6 óra után nyitva tartó vendéglátó ipari egységeket, amelyek esetében 1 db világító márkareklám elhelyezhető az épületen.

(11) A márkakereskedés márkája saját üzleti reklámhordozónak minősül.

(12) Levegővel, gázzal feltöltött reklámfigura nem helyezhető el.

(13) Információs ponyva az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, MNM Mátyás Király múzeuma, vagy önkormányzati intézmények által szervezett rendezvények, hirdetmények céljára szolgálhat.

(14) A (13) bekezdés alá nem eső természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek információs ponyvát kizárólag az önkormányzat tudtával és engedélyével helyezhetnek el.

(15) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon és az árnyékolókon - a (16) bekezdésben meghatározott eset kivételével – üzleti reklámhordozót elhelyezni nem lehet.

(16) Üzleti tevékenységhez kapcsolódó napellenző és esővédő szerkezet textil típusú anyagú és natúr színű lehet. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el.

(17) Műemlék épületen Helyi védelem alatt álló épületen és telkén az adott ingatlanon végzett tevékenységhez kapcsolódó cégjelzés, cégtábla, cégfelirat, címtábla, cégér, információs célú tájékoztatás elhelyezhető, de nem lehet világító vagy megvilágított.

31. Az épületen elhelyezhető üzleti reklámhordozóra vonatkozó rendelkezések

45. § (1) Az épületen üzleti reklámhordozó csak az épület közterület felőli vagy közforgalom céljára megnyitott magánterület felőli homlokzati falfelületén helyezhető el.

(2) Az épületen elhelyezhető üzleti reklámhordozókat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(3) Üzleti reklámhordozó

a) tetőn, vagy a tető fölé nyúlóan nem helyezhető el

b) kiterjedése cégtábla, cégfelirat, címtábla esetében egyenként nem haladhatja meg az 1 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint az adott homlokzat 5%-a, ahol a különböző síkokban lévő homlokzatfelületeket külön homlokzatszakasznak kell tekinteni.

c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem fedhetnek le és nem takarhatnak el.

(4) Egy épület homlokzatán több üzleti reklámhordozó elhelyezése esetén – akkor is, ha az ingatlanon/épületen belül többféle vállalkozás működik – azokat elhelyezési magasság tekintetében, méretben, betűnagyságban, színben, kivitelezési minőségben össze kell hangolni.

(5) Vállalkozásonként az épület homlokzatán 1 db üzleti reklámhordozó helyezhető el.

(6) Az épülethomlokzat részét képező kirakatok, nyílászárók üvegezésén fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel kívülről, vagy belülről fedett felület nem haladhatja meg az adott felület méretének 25%-át.

(7) Az épületek emeleti szintjeinek nyílászáróira üzleti reklámhordozó nem helyezhető el sem kívülről, sem belülről.

(8) Kirakatszekrényt épületnek előkert, oldalkert vagy hátsókert felé néző falán, vagy kapualj falán a (3) bekezdés előírásainak figyelembevételével szabad elhelyezni. Előkert nélküli beépítés esetén az utcai homlokzatra kirakatszekrény nem helyezhető.

(9) Az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 3 m2-nél nagyobb felületét eltakarni nem lehet. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.

(10) Az épület homlokzati falfelületén a fényfelirat csak áttört és vonalszerű lehet. Az önálló világító betűkkel megvalósuló üzleti reklámhordozó kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni.

(11) A cégér az utca fölött legalább 2,50 méter magasan helyezhető el és a tetősík fölé nem nyúlhat.

(12) A cégér

a) a fal síkjára merőleges vetületi felülete 0,5 m²-nél,

b) magassága 0,75 m-nél,

c) a homlokzati fal síkjától számított kinyúlása 1,20 m-nél

nem lehet nagyobb.

(13) A cégér

a) hagyományos, vagy a természetes anyagokból (kovácsoltvas, tűzzománc, réz, bronz, acél, fa, üveg, kerámia, stb.) készülhet vagy

b) világító berendezés lehet.

(14) A cégér kialakításával a míves megjelenésre kell törekedni.

(15) A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a cégéren belül és rejtetten alakíthatók ki, a falon kívül kábelcsatornában sem vezethetők.

(16) Az épületen elhelyezhető olyan egyedi tájékoztató tábla, amely legfeljebb 70x70 cm felületű és a célhelytől számított 200 méteres körzeten belül található.

32. Előkertben elhelyezhető önálló szerkezetű üzleti reklámhordozókra vonatkozó rendelkezések

46. § (1) Üzleti reklámhordozó az előkertben csak abban az esetben létesíthető, ha a telken lévő épületen, építményen, más tartószerkezeten egyéb üzleti reklámhordozó nincs

(2) Az előkertben önálló tartószerkezetre elhelyezett üzleti reklámhordozó

a) felülete legfeljebb 1,00 m2 lehet,

b) felső határoló vonala a csatlakozó terepszinttől mért 3 méter magasság fölé nem nyúlhat.

33. Közterületen elhelyezhető önálló szerkezetű reklámhordozókra vonatkozó rendelkezések

47. § (1) A reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklám és reklámhordozó csak a Településszerkezeti tervben meghatározott országos közút és országos mellékút közterületén helyezhető el.

(3) A (2) bekezdés szerinti közterületi reklám és reklámhordozó legalább 1,5 méter széles járda meghagyásával a járda és az úttest között helyezhető el az alábbiak szerint:

a) A reklámtábla vízszintesen legfeljebb 100 cm és függőlegesen legfeljebb 150 cm lehet. E méreteken belül több reklámtábla is elhelyezhető egyazon tartószerkezeten, de egy tábla egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 m2-t.

b) A reklámtábla alsó határoló vonala legalább 1,5 méter, felső határoló vonala legfeljebb 3,0 méter magasan lehet a csatlakozó terepszint fölött.

c) A reklámtábla tartószerkezete oldalsó kitámasztások nélküli, egy vagy két zártszelvényű fémoszlop lehet, amely a reklámtábla szélességi méretén túl nem terjedhet.

d) A reklámtáblát kétoldali reklámfelülettel kell kialakítani.

e) A reklámtábla megvilágítása kizárólag rejtett lehet, ahol a fényforrás 1,0 és 2,2 méter közötti magasságú nézőpontból nem látható.

(4) Közérdekű információs berendezések a telephelyre utaló tábla, az útirány jelző tábla és a közérdekű hirdető berendezés.

(5) Telephelyre utaló tábla kialakítása az alábbi lehet:

a) A telephelyre utaló tábla legalább 1,5 méter széles járda meghagyásával a járda és az úttest között helyezhető el.

b) A telephelyre utaló tábla vízszintes mérete 80 cm-nél kisebb és 200 cm-nél nagyobb nem lehet, függőleges mérete 25 cm-nél kisebb és 50 cm-nél nagyobb nem lehet. Egyazon tartószerkezeten több telephelyre utaló tábla is elhelyezhető.

c) A tábla alsó határoló vonala legalább 1,5 méter , felső határoló vonala legfeljebb 3,0 méter magasan lehet a csatlakozó terepszint fölött.

d) A telephelyre utaló tábla tartószerkezete oldalsó kitámasztások nélküli, egy vagy két zártszelvényű fémoszlop lehet, amely a tábla szélességi méretén túl nem terjedhet.

(6) Útirányjelző tábla a városban egységesen megtervezett és kialakított szerkezetű, színű és feliratú lehet, az Önkormányzat által kijelölt helyeken.

(7) Közérdekű hirdető berendezés csak a lakott terület határán belül, az Önkormányzat által kijelölt helyen, az adott helyre és célra kiválasztott szerkezettel lehet elhelyezni.

34. Közterületen elhelyezhető kioszkra és köztárgyakra vonatkozó településképi követelmények

48. § (1) Kioszkot csak az Önkormányzat által kijelölt helyen, az alábbiak szerint lehet elhelyezni:

a) A kioszk elhelyezésénél biztosítani kell a kioszk körül minimálisan 1,5 méter méretű gyalogos közlekedésre alkalmas szabad járdaszélességet.

b) A kioszk tömör felületekkel zárható, magastetős (30^o-45^o hajlásszögű) kialakítású, faszerkezetű, legfeljebb 20 m² alapterületű, 3,5 méter épületmagasságú lehet. A megoldás illeszkedjen a környezet építészeti arculatához. Zöldterületet érintő elhelyezés esetén a kertészeti szempontoknak érvényesülniük kell.

c) A kioszk tetőhéjazata természetes kőpala, fazsindely, Bergmann-Hoffmann típusú csillagos cserép olyan egyéb hagyományos méretű (35cm x 45 cm-nél nem nagyobb) pikkelyes fedés lehet, amelynél a tetőcserép elem felületi bordázata, hullámzása, plasztikája 1,0 cm-nél nagyobb szintkülönbséget nem ér el.

d) A kioszk tetőhéjazata natúr, téglavörös, barna, sötét szürke színű lehet.

(2) A kioszkon csak az arra a célra kialakított felületen lehet reklámot elhelyezni, a kioszk egyéb falán nem.

(3) Utasváróhoz létesítendő fedett várakozó építményt, jegyárusító automatát és egyéb utcabútort csak az adott helyre, az Önkormányzat által kiválasztott megoldással lehet létesíteni. Az utasvárón nem lehet reklámot elhelyezni.

(4) Szemétgyűjtőt nem lehet épület homlokzati falán elhelyezni.

(5) A köztárgyak az egyes utcaszakaszokon, köztereken és közparkokban egymással összhangban, az Önkormányzat által meghatározott helyen és kiválasztott szerkezettel létesíthetők. A megoldás illeszkedjen a környezet építészeti arculatához. Zöldterületet érintő elhelyezés esetén a kertészeti szempontoknak érvényesülniük kell.

(6) A közterületen tartózkodó árusító berendezés (pl: utánfutó, asztalka, árusító pult, mozgó árus, stb) az egyes utcaszakaszokon, köztereken és közparkokban egymással összhangban, az Önkormányzat által meghatározott helyen és kiválasztott szerkezettel, anyaggal és színnel létesíthető. A megoldás illeszkedjen a környezet építészeti arculatához.

48/A. §⁴⁰ A 17. § paneles szerkezetű napelem, napkollektor telepítésére vonatkozó egyedi előírásai alól a helyi kialakult állapot, az illeszkedés szabálya és a meglévőségek figyelembevételével a főépítész, vagy jogszabály eltérő rendelkezése alapján a tervtanács felmentést adhat.

IV. Fejezet

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

35. Rendelkezés a szakmai konzultációról

49. § (1) A szakmai konzultáció kötelező

a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a település teljes területén,

b) a helyi védelemmel érintett építményt érintő építési tevékenység esetében,

c) új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az MJT jelű műemléki jelentőségű területen belül,

d) üzleti reklámhordozó elhelyezése esetén az MJT jelű műemléki jelentőségű területen belül.

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető építési engedéllyel vagy építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységgel kapcsolatban is.

(3) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész feladata.

(4) A szakmai konzultáció kérelemre indul, mely lefolytatható írásban vagy személyesen. A kérelmet legalább 30 nappal az egyszerű bejelentés elektronikus feltöltése előtt be kell nyújtani.

(5) A szakmai konzultációhoz minden esetben kérelmet kell benyújtani e rendelet 4. függeléke szerinti adatlapon az abban felsorolt mellékletekkel együtt.

(6) A főépítész a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt biztosít.

(7) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(8) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza:

a) a kérelmező adatait,

b) a tervezett építési tevékenység helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) az üggyel kapcsolatos lényeges információkat, a felvett javaslatok lényegét, a főépítész lényeges nyilatkozatait.

(9) A konzultációról készült emlékeztetőt a főépítész nyilvántartásba veszi.

(10) Személyesen megtartott szakmai konzultáció esetén a konzultáció napjától, írásban történő szakmai konzultáció esetén a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül a főépítész az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait megküldi a kérelmező részére.

(11) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

36. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

50. § A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek közül, építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, a város közigazgatási területén:

a) új építmény építéséhez,

b) meglévő építmény bővítéséhez, átalakításához.

37. A véleményezési eljárás részletes szabályai

51. § (1) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.

(2) A településképi véleményezési eljárás az építtető vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott –papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az e rendelet 5. függeléke szerinti nyomtatvány (kérelem településképi vélemény iránt) kitöltésével a kérelmező adatait és a tervezett építési tevékenység adatait, valamint

b) a (4) bekezdés szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációt.

(4) Az építészeti műszaki tervdokumentációnak tartalmaznia kell

a) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/A. § (3) bekezdésében foglaltakat,

b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 8. mellékletében felsorolt munkarészeket,

c) átnézeti helyszínrajzot, amely bemutatja az építmény településszövetbe történő elhelyezését,

d) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

e) településképet befolyásoló tömegformálás, illeszkedés, térbeli megjelenés ábrázolását (lehet makett, fotómontázs, kézzel vagy számítógéppel készült látványterv is),

f) kilátási-rálátási tervet, amennyiben az érintett telek olyan településképi szempontból meghatározó területen fekszik, ahol a tájba illeszkedés igazolása kötelező, szabadon választott ábrázolás-technikával készített, fényképbe illesztett látványtervekkel

(5) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) javasolja, vagy

b) feltétellel javasolja, vagy

c) nem javasolja.

(6) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek és (pdf formátumban) a (2) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.

(7) A polgármester településképi véleményének érvényességi ideje:

a) építési engedélyezési eljárásban az engedély érvényességi ideje,

b) az a) ponttól különböző esetekben a kiadmányozástól számított két év,

c) de az a) és b) pont szerinti esetekben is legfeljebb a kiadmányozáskor hatályos Helyi építési szabályzatnak és településképi rendeletnek a véleménnyel érintett ingatlanra is vonatkozó előírásainak megváltozásáig.

(8) A polgármester a településképi véleményét

a) a főépítész szakmai állásfoglalására, vagy

b) a Tervtanács véleményére alapozza.

(9) A településkép véleményezési eljárásban a Tervtanács szakmai véleményezési jogköreit a Visegrád Város Önkormányzat Tervtanácsának létrehozásáról szóló 3/2018. (II.14.) önkormányzati rendelet szabályozza.

38. A településképi véleményezés szempontjai

52. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy

a) az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a 51. § (4) bekezdésben rögzített tartalmi követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt előírásoknak és e rendeletben foglalt településképi követelményeknek,

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) figyelembe veszi-e a terep adottságait és annak megfelelő épülettömeget alkalmaz-e, a tömegalakítás megfelel-e a településképi és tájképi illeszkedés követelményeinek,

b) nem jár-e a meglévő terep indokolatlan mértékű átalakításával,

c) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

d) figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat, és a környezetéből nyíló kilátási viszonyokat,

e) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását,

f) több építési ütemben megvalósuló beépítés, bővítés esetén

ga) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága

gb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, és az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-e a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezethez, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezet jellegét figyelembe veszi-e,

b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő üzleti reklámhordozó elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatát illetően vizsgálni kell, hogy

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, ebből eredő használata

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab) korlátozza-, zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló - a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, és a telepítendő fákra, fasorokra.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

39. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámok és üzleti reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

53. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül vagy azokon kívül a (2)-(6) bekezdés szerinti esetekben:

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni település teljes közigazgatási területére vonatkozóan az alábbi esetekben:

a) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,

b) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,

c) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emléktábla építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

d) emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,

e) megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű, 10 napnál tovább és legfeljebb 180 napig fennálló

ea) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

eb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

ec) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

ed) ideiglenes fedett lovarda,

ee) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény

építése,

f) telken belüli közmű pótló műtárgy építése,

g)⁴¹ helyi egyedi védelem alatt álló építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni a Településmag területén, a Pincés területen és a Kertes területeken az alábbi esetben:

a) az építmény homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

b) közterületről látható falfestmény, murália készítése.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni a Településmag területén, a Pincés területen és a Történelmi területeken az alábbi esetben:

a) közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése,

b) romok védőtetővel való lefedése.

(5) Az (1) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni a Településmag területén és a Pincés területen az alábbi esetben:

a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása,

b) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

c) meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése,

d) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m² alapterületet,

e) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot amennyiben a telekhez csatlakozó közterületről látható,

f) támfal építése, bővítése, meglévő megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot,

g) utcai kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,

h) napenergia hasznosító berendezés elhelyezése,

i) a legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m³ légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

j) három napnál hosszabb időn át a közterületen tartózkodó árusító berendezés (pl: utánfutó, asztalka, árusító pult, mozgó árus, stb)

(6) Az (1) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni a Településmag területén, a Duna parti területeken és a Duna területén alábbi esetekben:

Építési engedélyezési eljárás hatálya alá nem tartozó bármilyen építési tevékenység, amelynek nyomán közlekedési műtárgyak (kikötő, ponton, drótkötélpálya fogadó, hajóállomás biztosítóépítményei) nyomvonalas építményeket kiegészítő építmények (híd, aluljáró, felüljáró, önálló vagy műtárgyhoz kapcsolódó korlát vagy mellvéd) és közművekhez kapcsolódó műtárgyak (árvízvédelmi műtárgyak és kiegészítő objektumai pl.: zsilip, áteresz, árokátvezetés, tisztító- és szerelő aknák), és amely esetekben az Önkormányzat illetékességét, szakhatósági állásfoglalás adási kötelezettségét jogszabály írja elő.

54. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan, az 53. § (2)-(6) bekezdések esetein túl az alábbi esetekben:

a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása,

b) reklám, reklámhordozó, üzleti reklámhordozó kihelyezése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

40. A bejelentési eljárás részletes szabályai

55. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető (továbbiakban a bejelentő) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú építészeti-műszaki dokumentációt vagy azt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció pdf; jpeg; file formátumú lehet.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az e rendelet 6. függeléke szerinti településképi bejelentés nyomtatvány kitöltésével a bejelentő adatait és a folytatni kívánt építési tevékenység, rendeltetésváltoztatás adatait, valamint

b) a (3) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt.

(3) Az előírt építészeti-műszaki dokumentáció előzetes egyeztetést követően – a bejelentés tárgyának megfelelően –az alábbi munkarészeket tartalmazza:

a) a 53. § (2)-(6) bekezdés szerinti építési tevékenységek esetében:

aa) műszaki leírást,

ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

ac) alaprajzot,

ad) az érintett homlokzatokat,

ae) színtervet vagy látványtervet, fotómontázst (szükség szerint),

af) utcaképi ábrázolást, amennyiben az érintett homlokzat az utcaképben megjelenik,

ag) kilátási-rálátási tervet, amennyiben az érintett telek olyan településképi szempontból meghatározó területen fekszik, ahol a tájba illeszkedés igazolása kötelező, szabadon választott ábrázolás-technikával készített, fényképbe illesztett látványtervekkel,

ah) légifotót.

b) a 54. § (1) a) pont szerinti rendeltetés változtatás esetében:

ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő használat, és technológia jellemzőit,

bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,

bc) alaprajzot, (szükség szerint),

bd) homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst, (szükség szerint),

be) parkolóhelyek számítását (szükség szerint).

c) a 54. § (1) b) pont szerinti építési tevékenység esetében:

ca) műszaki leírást,

cb) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,

cc) alaprajzokat, (szükség szerint),

cd) érintett metszeteket, (szükség szerint),

cd) érintett homlokzatokat (szükség szerint).

d) a 54. § (1) c) pont szerinti reklám, reklámhordozó, üzleti reklámhordozó kihelyezése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén esetében:

da) a környezetet is bemutató helyszíni fotó,

db) helyszínrajz,

dc) épület látványterve a tervezett reklám vagy üzleti reklámhordozóval együtt, fotómontázs,

dd) reklám vagy üzleti reklámhordozó méretezett terve (szín, felirat stb),

de) reklám vagy üzleti reklámhordozó műszaki paramétereit tartalmazó leírás,

df) a cég, tevékenység működési engedélye, amelyre a üzleti reklámhordozó utal,

dg) az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása.

(4) Amennyiben a bejelenteni kívánt építési tevékenység, rendeltetésváltoztatás az 53-54. § szerintiek közül több vonatkozásban is bejelentés köteles, akkor a bejelentés egy ügyiratban is kérhető, azonban az érintett pontoknak megfelelő mellékleteket közül az ugyanolyan tervfajtát nem kell megismételni, hanem a részletesebbet kell benyújtani.

(5) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése, és tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.

56. § (1) A 53-54. § szerinti tevékenység a településképi bejelentés alapján – a (2) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével vagy határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A polgármester a tervezett építési tevékenységet vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha:

a) a bejelentés megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben továbbá a 55. §-ban előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenységet vagy rendeltetésváltoztatás megfelel a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak és e rendeletben foglalt településképi követelményeknek,

c) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetés illeszkedik a településképbe.

(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a (2) bekezdés a-c) pontokban meghatározott követelményeknek.

57. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, vagy a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(2) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje

a) üzleti reklámhordozók és reklámok bejelentésének tudomásulvétele esetén a kiadmányozástól számított 6 hónap,

b) az a) ponttól különböző esetekben a kiadmányozástól számított két év,

c) az a) és b) pont szerinti esetekben is legfeljebb a kiadmányozáskor hatályos Helyi építési szabályzatnak és településképi rendeletnek a véleménnyel érintett ingatlanra is vonatkozó előírásainak megváltozásáig.

(3) A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a települési főépítész véleménye alapján adja ki. A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.

(4) A településképi bejelentési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.

VII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

41. A településképi kötelezési eljárás

58. §⁴² (1) A településkép védelme, a településképi követelmények érvényesülése és a helyi építészeti és településképi értékvédelem érdekében a jegyző településképi kötelezési eljárást folytathat le. Ha az ingatlan tulajdonosa az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette a jegyző felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a jegyző településképi kötelezést bocsát ki és az ingatlantulajdonost egyidejűleg településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi hatósági határozat formájában, ha

a) az épület, műtárgy használati módja nem felel meg a helyi építészeti szabályzat vagy a jelen rendelet előírásainak, vagy veszélyezteti a védett értékek megőrzését, bemutathatóságát

b) az épület, műtárgy megjelenése, felületképzése, színezése nem felel meg a településképi követelményeknek és ezzel az egységes és harmonikus településképet lerontja;

c) H1, H2, H3 jelű helyi egyedi védelem alatt álló épülethez, épületrészhez, műtárgyhoz annak megjelenését zavaró épületrészt, épületdíszt, hozzáépítést, tető-átalakítást, vakolatot, épületgépészeti berendezést, üzleti reklámhordozót, kirakatszekrényt, stb. építenek hozzá;

d) az épület, műtárgy a Helyi építési szabályzatról szóló rendeletben rögzített meghatározó tájképi feltárulási irányokból vizsgálva a tájképi látványt lerontja;

e) az építési tevékenység megvalósítása

ea) a bejelentési kötelezettség elmulasztásával;

eb) a jegyzőnek a bejelentés tudomásulvételét megtagadó döntése ellenére;

ec) a jegyző által kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével történt meg.

(3) A jegyző a (2) bekezdés szerinti eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát kötelezheti

a) az épület, épületrész, műtárgy felújítására, átalakítására, elbontására,

b) az épület, épületrész, műtárgy használati módjának megváltoztatásra,

c) az épület, épületrész, műtárgy településképi követelményeknek megfelelő színezésére, felületképzésére,

d) az épülethez, épületrészhez, műtárgyhoz való hozzáépítés, rászerelés elbontására, eltávolítására,

e) a tájképet zavaró épület, műtárgy elbontására vagy a takarása céljából takaró növényzet telepítésére.

(4) A településkép védelme, a településképi követelmények érvényesülése valamint a településképet rontó üzleti reklámhordozók megszüntetése és eltávolíttatása érdekében a jegyző településképi kötelezési eljárást folytathat le, szükség esetén kötelezést bocsát ki hatósági határozat formájában, ha az üzleti reklámhordozó műszaki állapota, mérete, anyaga, megjelenése, elhelyezkedése nem felel meg e rendelet vonatkozó településképi követelményeinek.

(5) A jegyző a (3) bekezdés szerinti eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát az üzleti reklámhordozó felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi és egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi

(6) A településképi kötelezési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.

42. A településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

59. § (1) Az 58. § (2) bekezdés a)-e) pontok szerinti esetekben, amennyiben

a) az építési tevékenység településképi bejelentéshez nem kötött, de településképi kötelezési eljárás keretében az ingatlan tulajdonosa határozatot kapott az épület, épületrész, műtárgy felújítására, átalakítására vagy elbontására, és a megadott határidőn belül kötelezettségének nem tett eleget a bírság maximális összege 1 000 000 Forint,

b) az építési tevékenység településképi bejelentéshez kötött, de a bejelentést az ingatlan tulajdonosa elmulasztotta a bírság maximális összege 1 000 000 Forint,

c) az építési tevékenység településképi bejelentéshez kötött, és az építési tevékenység a bejelentési dokumentációban vagy a településképi kötelezésben foglaltaktól eltérően valósult meg a bírság maximális összege 1 000 000 Forint,

d) egyszerű bejelentéssel végezhető az építési tevékenység, azonban az építési tevékenység nem felel meg e rendelet értékvédelmi vagy településképi előírásainak a bírság maximális összege 1 000 000 Forint.

(2) Az 58. § (4) bekezdése szerinti esetekben, amennyiben az üzleti reklámhordozót településképi bejelentés nélkül helyezték el, vagy a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérően helyezték el, úgy a településképi bírságot az üzleti reklámhordozó felülete alapján kell számítani, minden megkezdett fél m² felület után 50.000 Forinttal számolva, de legnagyobb összege 500 000 Forint lehet.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben elrendelheti az (1) és (2) bekezdések szerinti településkép-védelmi bírság kiszabását.

(4) Az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabásánál a mindenkori városfejlesztéssel foglalkozó önkormányzati bizottság a polgármesternek vagy a képviselő-testületnek javaslatot tesz a bírság mértékére, melyhez különösen az alábbi mérlegelési szempontokat veszi figyelembe:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, és a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

VIII. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

43. A műemléki jelentőségű területen fekvő vagy helyi egyedi védelemmel érintett ingatlanok támogatása

60. § (1)⁴³ Az ingatlantulajdonosnak a műemléki jelentőségű területi védettséggel vagy a helyi egyedi védelemmel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, engedélyeztetés, örökségvédelmi munkarészek elkészítése, építési munkák, kivitelezés műszaki ellenőrzése, stb. – finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati eljárás alapján támogatást adhat a telken álló épület homlokzatának, nyílászáróinak és kerítésének felújításához, helyreállításához.

(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A Támogatást pályázat és indokolt egyedi kérelem útján lehet igénybe venni.

(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés elfogadását követő 30 napon belül a polgármester írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5)⁴⁴ A beérkezett pályázatokat, egyedi kérelmet egy háromtagú döntés-előkészítő bizottság szakmai véleménye alapján a mindenkori városfejlesztéssel foglalkozó önkormányzati bizottság dönt a pályázat benyújtási határidejét követő 21 napon belül.

(6) A pályázat, egyedi kérelem alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(7) A támogatást elnyert pályázóval és egyedi kérelmet benyújtóval a polgármester a döntést követő 15 napon belül támogatási szerződést köt.

(8) A támogatási szerződés tartalmazza:

a) a támogatásra jogosult adatait, a támogatott helyi védelem alatt álló ingatlan adatait,

b) a támogatás folyósításának idejét, módját

c) a támogatás felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait,

d) az elvégzett munkák igazolásának, bizonylatolásának rendjét.

(9) A támogatási szerződés mellékleteként csatolni kell a pályázathoz, egyedi kérelemhez benyújtott dokumentációt.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

61. § (1) Ez a rendelet 2019. október 16. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és megismételt eljárásokban, vagy a hatóság tudomásszerzése következtében indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a településkép védelméről szóló 20/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 9/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 9/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 9/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 9/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 9/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

6. melléklet a 9/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

1. függelék a 9/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

2. függelék a 9/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

3. függelék a 9/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

4. függelék a 9/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

5. függelék a 9/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

6. függelék a 9/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

7. függelék a 9/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

Kiegészítette az 1/2024. (I.25.) rendelet 1 §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

Kiegészítette az 1/2024. (X.25.) rendelet 2. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 3. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

⁴

Módosította az 1/2024. (X.25.) rendelet 4. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

⁵

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 5. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

⁶

Kiegészítette az 1/2024. (I.25.) rendelet 6. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

⁷

Kiegészítette az 1/2024. (I.25.) rendelet 6. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

⁸

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 7. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

⁹

Kiegészítette az 1/2024. (I.25.) rendelet 8. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

¹⁰

Kiegészítette az 1/2024. (I.25.) rendelet 9. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

¹¹

Kiegészítette az 1/2024. (I.25.) rendelet 9. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

¹²

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 10. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

¹³

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 11. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

¹⁴

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 12. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

¹⁵

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 13. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

¹⁶

Hatályon kívül helyezte az 1/2024. (I.25.) rendelet 14. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

¹⁷

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 15. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

¹⁸

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 16. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

¹⁹

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 17. §-a, hatályos 2024.01.26-tól

²⁰

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 18. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

²¹

Kiegészítette az 1/2024. (I.25.) rendelet 19. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

²²

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 20. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

²³

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 21. §-a, hatályos 2024.01.26-tól

²⁴

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 22. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

²⁵

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 23. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

²⁶

Kiegészítette az 1/2024. (I.25.) rendelet 24. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

²⁷

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 25. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

²⁸

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 26. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

²⁹

Kiegészítette az 1/2024. (I.25.) rendelet 27. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

³⁰

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 28. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

³¹

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 29. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

³²

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 30. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

³³

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 31. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

³⁴

Hatályon kívül helyezte az 1/2024. (I.25.) rendelet 32. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

³⁵

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 33. §-a, hatályos 2024.01.26-tól

³⁶

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 34. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

³⁷

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 35. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

³⁸

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 36. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

³⁹

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 37. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

⁴⁰

Kiegészítette az 1/2024. (I.25.) rendelet 38. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

⁴¹

Kiegészítette az 1/2024. (I.25.) rendelet 39. §-a, hatályos 2024.01.26-tól

⁴²

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 40. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

⁴³

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 41. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

⁴⁴

Módosította az 1/2024. (I.25.) rendelet 42. §-a, hatályos 2024.01.26-tól.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

Visegrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak