Balatonakali Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete

1. § (1) Jelen rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) előírásait az építésre- és településrendezésre vonatkozó, valamint az egyéb általános érvényű jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.

(2) A HÉSZ az 1. melléklet szerinti SZT jelű szabályozási tervvel, és az egyedi tájértékek listájával együtt érvényes.

(3) A belterület határvonalát a Képviselő-testület a szabályozási terv alapján határozza meg.

2. § (1) Aktív állattartás: alatt jelen esetben az értendő, amikor az állattartó, illeszkedve a legeltetési terület méretéhez választja meg a területen legeltetett állatok számát, szakmai ajánlás alapján. Aktív állattartáshoz az állattartó üzemnek megfelelő állatlétszám tartása szükséges. Az aktív állattartás igazolása az építési engedély kérelem benyújtásakor esedékes.

(2) Egyéb állattartáshoz kapcsolódó építmény: állatok elhelyezésére. időjárási elemektől való védelmére szolgáló, emberi tartózkodásra nem alkalmas, épületnek nem minősülő építmény (szárnyék, fedett-nyitott beálló).

(3) Tájba illő épület: A történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követésével épült, a Településképi rendeletben meghatározott illeszkedési feltételeknek megfelelő épület.

(4) Telek be nem építhető része: A Szabályozási terven így jelölt területen épület nem építhető.

(5) Terepszint alatti beépítés: az épület kontúrján kívüli terepszint alatti építmény bruttó alapterületének és a telek területének aránya.

(6) Intenzív, háromszintes növényállomány: Tájhonos, nagy vagy közepes lombtömegű fával, cserjével, és talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett, környezetvédelmi céllal kialakított zöldfelület.

(7) Melléképület: Belterületen elhelyezkedő telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő szilárd építőanyagból létrehozott, legfeljebb 100 m²-es építmény, az alábbi rendeltetésekkel: járműtároló, nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tárolóépület, kazán, műterem, iroda, kézműipari és szolgáltató építmény (kisipari vagy kisüzemi rendeltetés, melyben a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő, és a működése során kielégíti a lakóterületi egészségügyi és környezetvédelmi normákat).

(8) Mezőgazdaságilag művelt telek: Az a telek, amelynek legalább 80%-a szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen is művelt, ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott, kivett művelési ágú telek nem minősül mezőgazdaságilag művelt teleknek.

3. § (1) A közterület-alakításra vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

(2) A 6,0 m-nél kisebb szélességű, külterületi utak esetében a lehetőségek függvényében legalább 200 méterenként kitérőket kell kialakítani biztonságos közlekedés biztosítása érdekében.

(3) A 71-es főút 1000 méteres környezetében csarnok egyetlen építési övezetben, övezetben sem helyezhető el.

4. § (1) Az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

(2) A meglévő domborzati viszonyokat óvni kell, ezért támfalat építeni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak indokolt mértékben, az építmények elhelyezése érdekében, valamint vízelvezetési, geológiai vagy talajmechanikai okból lehet.

5. § (1) A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv és az 3. melléklet tartalmazza.

(2) A régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

6. § (1) A település közigazgatási területén található Natura 2000 területet, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett természetvédelmi területeit, az ökológiai hálózat magterület- és pufferterület övezetei által érintett területeket és az egyedi tájértékeket (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű területek) – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik, tételes felsorolásukat a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Országos jelentőségű védett természeti területeken, továbbá a magterület övezetében építmények, és berendezések elhelyezése csak az országos védettségű-, és a magterületre vonatkozó jogszabályok, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

(3) Természetvédelmi érintettségű területeken a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait érvényesíteni kell, továbbá:

(4) Természetvédelmi érintettségű területeken a hatósági engedély köteles környezethasználatok, tájba történő beavatkozások, építmények elhelyezése és fenntartása:

(5) A település közigazgatási területén található tájképvédelmi terület és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete által érintett területeket (a továbbiakban: tájképvédelmi érintettségű területek) – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik.

(6) Tájképvédelmi érintettségű területeken a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait érvényesíteni kell, továbbá:

(7) A település területén, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó, tájhonos, lombhullató – nem mérgező, allergiát és betegséget nem okozó – növények használhatók.

(8) A beültetési kötelezettségű területen három szintű növényzetet kell telepíteni.

(9) A település közigazgatási területén telepített glamping, mobilház, lakókonténer, lakókocsi nem helyezhető el, akkor sem, ha az forgalmi engedéllyel rendelkezik. Ez alól kivétel a Kb-kemp jelű kemping övezet, amennyiben az kemping rendeltetést lát el.

(10) A település területén bruttó 300 m²-t meghaladó kereskedelmi létesítmény nem helyezhető el, kivéve ott, ahol erről az övezeti előírás másként rendelkezik

(11) Épület építése esetén +/-1,0 m-nél nagyobb szintkülönbséget okozó végső terepalakítás nem lehetséges.

7. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, hogy a használat

(2) Új építmény építése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a védőtávolság nem került meghatározásra - a telek határvonalán kell teljesülniük

(3) Állattartásra szolgáló építmény és trágyatároló nem építhető élelmiszertároló, -feldolgozó és -forgalmazó építményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül.

8. § (1) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést, valamint melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

(2) A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(3) Talajmozgatással járó tevékenység végzése, vagy terület-előkészítés során a felső humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újra hasznosításáról gondoskodni kell.

(4) A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre nem használható.

(5) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során minőségtanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(6) Rézsű csak úgy alakítható ki, hogy állékonysága a telken belül biztosítható legyen.

(7) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(8) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

9. § (1) A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely a vonatkozó jogszabályokban foglalt határértéket meghaladja és így légszennyezést okoz.

(2) A légszennyezést okozó, helyhez kötötten működő meglévő és új építményeknél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg a levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

(3) Meglévő építményben folyó tevékenység korlátozható vagy betiltható, amennyiben az illetékes hatóság az onnan származó légszennyezést vagy bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(4) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés megakadályozásáról.

10. § (1) A kommunális és folyékony hulladék gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a vonatkozó önkormányzati rendeletben előírtak szerint kell végezni.

(2) A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a vonatkozó országos jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni.

(3) Más településről érkező hulladék lerakással történő ártalmatlanítása tilos. A település közigazgatási területére hulladék más településről – az átszállítást, hasznosítást, kezelést, előkezelést és ártalmatlanítást kivéve – nem szállítható.

(4) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak akkor folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(5) Veszélyes hulladék ártalmatlanítását végző telephely, talajvizet szennyező technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem építhető.

(6) Új hulladéklerakó telep a település közigazgatási területén nem jelölhető ki. A háztartási gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

11. § (1) A település felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny és kiemelten érzékeny vízminőség-védelmi besorolású területen fekszik. A területen talajszennyezést okozó építmény, technológiai berendezés nem helyezhető el és tevékenység nem végezhető.

(2) A település teljes közigazgatási területe az országos vízminőségvédelmi terület övezetén fekszik, így a település területén:

(3) A Balaton vízgyűjtő területe, s így a község teljes közigazgatási területe nitrátérzékeny területnek minősül. A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak be kell tartani a vonatkozó jogszabály szerinti „jó mezőgazdasági gyakorlat” előírásait.

(4) A település szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén fekszik. A települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos külön jogszabályszerinti követelményeket és határértékeket be kell tartani.

(5) Vízgazdálkodási terület egyéb célú hasznosítása, a medret érintő bármilyen korrekció csak vízjogi engedély alapján valósítható meg.

12. § (1) Zajt, rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi építményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni, létesíteni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, és rezgés az építményre az országos előírások szerint megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

(2) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. A zajterhelési határérték követelményeknek minden jogszerű használati, üzemelési körülmény mellett teljesülniük kell.

(3) A tényleges zajszintet, rezgésszintet rendszeres mérésekkel ellenőrizni kell, és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott érték túllépése esetén a rendeletet alkotó hatóságok együttes intézkedésével a terhelt állapot megszüntetendő.

13. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(2) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell.

(3) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő értékes faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

(4) Útépítésnél a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(6) Terepszint alatti építmények — a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kivételével — csak azokban az építési övezetekben, övezetekben létesíthetők, ahol erre az övezeti előírások külön lehetőséget adnak.

(7) A település belterületén hír- és távközlési torony elhelyezése tilos.

14. § (1) Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.

(2) Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elhelyezése, kezelése.

15. § (1) A talaj, a talajvíz, a rétegvizek és a karsztvizek védelme érdekében a tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.

(2) A szennyvízcsatorna kiépítéséig ideiglenesen duplafalú, vízzáró szigetelésű, zárt szennyvíztároló, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható. A szennyvízcsatorna kiépítése után arra rá kell csatlakozni, a közműpótló használatát fel kell számolni.

(3) Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, és bevezetni.

(4) Szennyvízelvezető-rendszerbe csak kommunális jellegű szennyvíz vezethető, amennyiben ettől eltérő a szennyvíz minősége, úgy azt az ingatlanon belül elő kell kezelni és csak az előkezelést követően vezethető a szennyvízcsatornába.

(5) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(6) A településen keletkező csapadékvizet nyílt árokhálózatban, vagy csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen.

(8) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(9) Amennyiben a telken keletkező csapadékvíz teljes mennyisége nem vezethető a befogadóba, úgy gondoskodni kell a többlet csapadékvíz mennyiségének visszatartásáról.

(10) Befogadó hiányában a keletkező csapadékvizeket helyben kell tartani és hasznosítani.

(11) Új építés esetén az ingatlanon keletkező csapadékvizeket közvetlenül burkolt közterületre kivezetni tilos.

(12) A 20, vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló létesítése tilos. Parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

(13) A csapadékvíz élő vízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni.

(14) Nyílt árok zárt csatornába történő bekötése előtt hordalékfogót kell építeni.

16. § (1) Szabadvezetékes hálózat létesítése esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztó, a közvilágítási és elektronikus hírközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(2) A föld feletti elhelyezésű villamosenergia-ellátással rendelkező területen az egyes ingatlanok új bekötését földkábeles csatlakozással kell kiépíteni, hogy távlatban a kisfeszültségű szabadvezetékes elosztóhálózat föld alá történő áthelyezését a meglevő bekötések ne akadályozzák.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrással szerelt lámpatestek alkalmazhatóak.

(4) A közvilágítási rendszerek létesítésekor csak megfelelően ernyőzött, csak minimális és elkerülhetetlen fényszennyezést okozó lámpatestek alkalmazhatók.

(5) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

17. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek általános használatuk jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

(3) A beépítésre nem szánt területek általános használatuk jellege, valamint sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:

18. § (1) A beépítésre szánt területek beépítésének feltételeit az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni.

(2) Az egyes építési övezetekben az adott övezetre meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3) A telekalakítás szabályai:

(4) A telkek beépítési módja

(5) Terepszint alatti beépítés a fő rendeltetés szerinti épület kortúrján túl nem lóghat, kivéve ahol az övezeti előírások másként szabályoznak.

(6) Lakásonként egy személygépkocsi parkolóhelyet telken belül kell biztosítani.

19. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, de az övezet építési telkein az OTÉK előírásaival összhangban, a HÉSZ-nek az adott lakóövezetre vonatkozó előírásainak megfelelően más elsődleges rendeltetésű építmény is elhelyezhető.

(2) Lakóterületen nem helyezhető el:

(3) Az építési hely mélysége legfeljebb a közterületi homlokvonaltól mért 60 m. Az annál távolabb eső rész hátsókertnek minősül.

(4) A lakóövezetekben – ha az adott övezeti előírás másként nem rendelkezik – legfeljebb telkenként egy főépítmény, egy melléképület és egy kerti építmény helyezhető el. Melléképület csak a főépítmény megépítése után építhető.

(5) Lakó rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete 250 m², kivéve, ha az övezeti előírások ezt másként nem szabályozzák.

(6) A szomszédok felőli telekhatár mentén épített kerítés magassága legfeljebb 2,0 m, a közterülettel határos kerítések magassága legfeljebb 1,6 m lehet.

(7) A szabályozási terven jelölt, „telek be nem építhető területe” megnevezésű telekrészeket is rendszeresen karban kell tartani, mely az ingatlan tulajdonosának feladata. E területeken építmény nem helyezhető el.

(8) Ahol a szabályozási terv meglévő beépítésnél jelöl ki építési helyet:

(9) Ha a telek területe nagyobb 2000 m²-nél, akkor a bruttó beépíthető terület legfeljebb 450 m², kivéve, ha az övezeti előírások ezt másként nem szabályozzák.

(10) Az „egy ütemben kialakítandó” lehatárolással érintett területeken:

20. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető főépítményben a lakó rendeltetésen kívül:

(2) Az övezetekben megengedett számú lakó rendeltetéseket egy épületben kell elhelyezni, kivéve, ahol az adott övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

(3) Az építési övezetek területén az állattartást szolgáló épületek, építmények a lakó és üdülőépületektől legalább 8,5 m távolságra, telkenként legfeljebb 15 m² nettó alapterülettel helyezhetők el.

(4) A lakóövezetekben telkenként egy lakás építhető, amennyiben az adott övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(5) A közművesítettség mértéke: teljes.

(6) A főépítményben lakás kialakítása kötelező.

21. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Lke₁” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

(3) Főépítmény a telek homlokvonalától legfeljebb 5m-re épülhet.

22. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Lke₂” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések telkenként:

23. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Lke₃” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

24. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Lke₄” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

25. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Lke₅” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

26. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Lke₆” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

27. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Lke₇” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

28. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Lke₈” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

29. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Lke₉” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

30. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Lke₁₀” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

(3) A telek homlokvonalától főépítmény 5 méternél távolabb nem épülhet.

(4) Az övezetben meghatározott illeszkedés: az épületeket a hasonló tájolású telkek beépítéséhez igazodóan, a keleti vagy északi oldalhatárhoz, attól 0,6-1,0 méter távolságra kell elhelyezni, amennyiben a telek alakja és a szomszédos épület a beépítést nem akadályozza.

31. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Lke₁₁” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

32. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Lke₁₂” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

(3) Főépítmények száma telkenként: 3 db

33. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Lke₁₃” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

(3) Főépítmények száma telkenként: 6 db

(4) Egy épületben legfeljebb 4 lakás helyezhető el.

(5) Egy épület legfeljebb br. 200 m² alapterületű lehet.

(6) Minden épület adott homlokzathosszának legalább 2/3 részét a kötelező építési vonalra kell illeszteni.

34. § (1) Az építési övezetben elhelyezhetők főépítményben:

(2) Lakó rendeltetésből egy telken legfeljebb egy kétlakásos lakóépület helyezhető el, kivéve, ha az adott övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(3) Terepszint alatti beépítés:

(4) Az állattartást szolgáló épületek, építmények a lakó, üdülő- és középületektől min. 8,5 m távolságra helyezhetők el.

(5) A közművesítettség mértéke: teljes.

(6) Lakó rendeltetés esetén a parkolást saját telken belül kell megoldani.

35. § Telekalakítási és beépítési előírások az „Vt₁” jelű építési övezetben:

36. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Vt₂” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

37. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Vt₃” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

(3) A Vt3* jelű övezet előírásai a 34. § (1) f) pont kivételével a Vt3 jelű övezettel megegyeznek.

38. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Vt₄” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

39. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Vt₅” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

40. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Vt₆” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

41. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Vt₇” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

(3) Az eredeti terep nem változtatható meg.

42. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Vt₈” jelű építési övezetben:

(2) Kialakítható rendeltetések száma telkenként:

43. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások az „Vt₉” jelű építési övezetben:

(2) Főépítmények száma telkenként: 2 db

44. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások a „Vt₁₀” jelű építési övezetben:

(2) Főépítmények száma telkenként: 5 db

(3) Kialakítható rendeltetések száma telkenként összesen: 16 db

45. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál:

(2) Telekalakítási és beépítési előírások az „Gksz” jelű építési övezetben:

(3) Az állattartást szolgáló épületek, építmények a lakóépületektől min. 8,5 m távolságra helyezhetők el.

(4) A közművesítettség mértéke: teljes.

46. § (1) Az üdülőházas üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen elhelyezhető:

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül más rendeltetés nem helyezhető el.

(4) Állattartó épület – a lovasturizmust szolgáló lóistállón kívül – nem helyezhető el.

(5) Fedett gépjárműtároló új épület esetén csak a fő rendeltetést szolgáló épületben, vagy azzal egybeépítetten helyezhető el.

(6) A közművesítettség mértéke: teljes

47. § Telekalakítási és beépítési előírások az „Üü₁” jelű építési övezetben:

48. § Telekalakítási és beépítési előírások az „Üü₂” jelű építési övezetben:

49. § (1) Az Üh jelű építési övezetben jellemzően legfeljebb két üdülő rendeltetési egységet magában foglaló üdülőépület helyezhető el, amely állandó üdülői kör időszakos pihenésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető még a terület rendeltetésével összhangban álló és azt közvetlenül szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények, sportépítmények, rendeltetésenként legfeljebb 50 m² bruttó alapterülettel.

(3) Nem helyezhető el közösségi szórakoztató épület.

(4) Az építési övezetben telkenként egy fő rendeltetésű épület építhető.

(5) Önálló terepszint alatti építmények nem helyezhetők el. Terepszint alatti beépítés csak a terepszint feletti épületkontúron belül lehetséges.

(6) Az építési övezetek területén az állattartást szolgáló épületek, építmények a lakó és üdülőépületektől min. 8,5 m távolságra, telkenként max. 15 m² nettó alapterülettel helyezhetők el.

(7) Az építési övezetben telkenként legfeljebb egy melléképület helyezhető el.

50. § Telekalakítási és beépítési előírások az „Üh₁” jelű építési övezetben:

51. § Telekalakítási és beépítési előírások az „Üh₂” jelű építési övezetben:

52. § Telekalakítási és beépítési előírások az „Üh₃” jelű építési övezetben:

53. § (1) A különleges beépítésre szánt területek közé az egyedi településrendezési adottságokkal rendelkező területek tartoznak.

(2) A közművesítettség mértéke: teljes.

54. § (1) A strand területén:

(2) A strand beépítését úgy kell megoldani, hogy a strandolási funkció és az ellátási funkció területileg elválasztásra kerüljön.

(3) Az építési övezetben

(4) Telekalakítási és beépítési előírások:

55. § (1) A terület a SZT-en K_sport jellel szabályozott építési övezet, ahol sportolási célú létesítmények épületei, továbbá az ezekhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Telekalakítási és beépítési előírások:

56. § (1) Elhelyezhetők a szabadidő eltöltését, szórakozást, strandolást, a sportolást és a játékot szolgáló épületek, építmények.

(2) Az övezetben szálláshelyet tartalmazó vendéglátó funkciójú épület nem helyezhető el.

(3) Telekalakítási és beépítési előírások:

(4) A terület legalább 50%-át biológiailag aktív zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

57. § (1) A terület a Szabályozási terven K_kikötő jellel szabályozott építési övezet, ahol a rendeltetésnek megfelelő építmények - hajókikötő kiszolgáló létesítményei (váróterem, pénztár, vizesblokk) ill. a vitorláskikötő szociális létesítményei - helyezhetők el.

(2) Az övezetben épület elhelyezés csak a SZT-en jelölt építési helyen belül lehetséges, ahol max. 200 m² alapterülettel helyezhető el új épület.

(3) Telekalakítási és beépítési előírások:

(4) A terület közhasználat elől nem zárható el.

58. § (1) Az övezetben új épületként kizárólag a kastélyépület újrahasznosításához szükséges melléképületek helyezhetők el.

(2) Telekalakítási és beépítési előírások:

59. § (1) A K_kulturális jelű idegenforgalmi különleges területek a település kulturális létesítményeihez kapcsolódó fejlesztéseinek célterületei.

(2) Az övezetben állattartó épületek, építmények nem helyezhetők el.

(3) Telekalakítási és beépítési előírások:

60. § (1) A vízmű területén a rendeltetésének megfelelő építmények létesíthetőek.

(2) Telekalakítási és beépítési előírások:

61. § (1) Az övezetben vásár, kiskereskedelmi és szolgáltató egységek, kiállítás, oktatási központ, kongresszus, egészségügyi létesítmény rendeltetésű, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, valamint az ezekhez kapcsolódó, ezeket kiszolgáló épületek helyezhetők el. Az OTÉK-ban szereplő egyéb rendeltetések létesítése nem megengedett.

(2) Telekalakítási és beépítési előírások:

62. § (1) A K_{mezőgazdasági üzemi} jelű mezőgazdasági üzemi terület a település beépítésre szánt területének a mezőgazdasági feldolgozó tevékenységet szolgáló területe.

(2) Az építési övezetben elhelyezhetők:

(3) Telekalakítási és beépítési előírások:

(4) Egy épület legnagyobb bruttó alapterülete: 300m². Az övezetben legfeljebb 2 db fő rendeltetések valamelyikét tartalmazó épület helyezhető el. Egyes oldalak legnagyobb homlokzatmagassága a 6 métert nem haladhatja meg.

63. § (1) Zöldterület a Szabályozási Terveken Zkp és Zkk jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közparkok területe, ahol a növényzettel borított terület aránya 80 %-nál kevesebb nem lehet. Az övezetekben szálláshely nem alakítható ki.

(2) A Zkk₀ és Zkp₁ jellel szabályozott zöldterületeken épület nem létesíthető. Elhelyezhetők a szabadidő eltöltését - a pihenést, játékot, sportolást - szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak.

(3) A Zkk₀* övezetén meglévő természetes és természetközeli növénytársulások számára kialakított övezet. Az övezet területén csak köztárgy és a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik közül a felszín alatt építettek helyezhetők el, valamint csak 2,5 m széles burkolt gyalogút vezethető át rajta.

(4) A Zkk₁ és Zkk₂ és Zkp₂ jellel szabályozott zöldterületeken a (2) bekezdés szerinti építmények továbbá a zöldterület funkciójához illeszkedő vendéglátó, sport-, szabadidős létesítmények épületei is kialakíthatóak. Az épületek szabadon állóan, legfeljebb 3,5 m épületmagassággal alakíthatók ki.

(5) A Zkk₁ övezet beépítettsége legfeljebb 2 % lehet.

(6) A Zkk₂ és Zkp₂ övezet beépítettsége legfeljebb 3 % lehet.

(7) A közművesítettség mértéke: teljes.

(8) Az övezetekben parkoló nem alakítható ki.

(9) Zkk₂ övezetben kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport-, és szabadidő rendeltetés, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el.

64. § Erdőterület:

65. § (1) Az egyéb erdőterületek a szabályozási terven „Ee” jellel jelölt területek, amelyekben a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek hasznosítása.

(2) Telekalakítási és beépítési előírások:

(3) Az egyéb erdőterületen szakszerű, természetkímélő, az állandó borítottságot biztosító erdőgazdálkodást kell folytatni.

66. § (1) A védelmi erdő területek az „Ev” jellel jelölt területek, melyek elsődlegesen a természeti környezet, és különböző környezeti elemek, valamint a település, és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

(2) Az Ev övezeti jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el, és mesterséges felületek sem létesíthetők. Az OTÉK 32. §-ban felsorolt építmények – távközlési és energetikai magasépítmény, adótorony, antenna – kivételével akkor helyezhetők el, ha az erdő természeti értékeit és védelmi rendeltetését nem zavarják.

(3) A védelmi rendeltetésű erdőterületeken bánya nem nyitható. A folyamatos borítottság érdekében csak természetszerű, az erdő több célú rendeltetését figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás végezhető.

(4) A védelmi rendeltetésű erdőterületeken a már meglévő épületek a rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint felújíthatók, de nem bővíthetők.

(5) A védelmi rendeltetésű erdőterületeken csak erdei kilátó és magasles helyezhető el.

67. § (1) A település szabályozási tervén „Ev-bfl” jellel szabályozott bokorerdős terület a tájkaraktert meghatározó bokorerdők, fás legelők területe.

(2) Az övezet területe mezőgazdasági területből erdő művelési ágakba átsorolható, de a bokorerdős, fás legelő jellege megtartandó.

(3) Az övezetben az állattartást és a turizmust szolgáló, épületeknek nem minősülő építmény, valamint erdei kilátó és magasles létesíthető.

(4) Az övezet területén tilos a gyep feltöltése, a felszíni víz elvezetése.

(5) A területet legeltetéssel, és kaszálással kell hasznosítani. A legeltethető állatok: szarvasmarha, juh, bivaly, kecske, ló, szamár és öszvér. A terület túllegeltetése tilos.

(6) A fák, facsoportok koronavetülete a terület legalább 30%-át fedheti le, ugyanakkor a meglévő idős fákat meg kell hagyni, és a telepített faállomány egyedi védelméről gondoskodni kell.

68. § (1) A település szabályozási tervén – a Pántlika kastélyt körbeölelő –, „Er-park” jellel jelölt erdőterület a parkerdő területe.

(2) A parkerdő területén kifejezetten szükséges a szabadidő eltöltését, az erdei turizmust szolgáló, épületnek nem minősülő építmények (pihenőhely, erdei tornapálya, esőbeálló, turistaút) létesítése.

(3) A rekreációs rendeltetésű parkerdőben – nagysága 8,24 ha – épületet létesíteni nem lehet.

69. § (1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

(2) A Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetébe tartozó mezőgazdasági területeken a törvény ezen övezetre vonatkozó előírásait is figyelembe kell venni.

(3) Mezőgazdasági területeken sátorjellegű (pl. jurták) létesítmények, lombházak még ideiglenes jelleggel sem telepíthetők

70. § (1) Általános előírások:

(2) Sajátos előírások az általános mezőgazdasági terület övezeteire:

(3) A szomszédos zánkai vízbázis védőövezetébe tartozó mezőgazdasági területeken csak olyan – a vízgazdálkodási rendeletek által engedélyezett – tevékenység végezhető, amely a kitermelésre kerülő víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot kedvezőtlenül nem befolyásolja, nem veszélyezteti. A vízbázis védelmét szolgáló előírásokat maradéktalanul be kell tartani.

(4) Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezete:

(5) Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezete:

(6) Má-3 jelű általános mezőgazdasági terület övezete:

(7) Má-4 jelű általános mezőgazdasági terület övezete:

(8) Má-4* jelű általános mezőgazdasági terület övezete. Az övezetben az Má-4 jelű övezet szabályai mellett szőlőműveléssel összefüggő birtokközpont is elhelyezhető a további feltételek szerint:

(9) Az Má-2, Má-4, és Má-4* övezetekben az intenzív kertészeti művelés alatt álló részén, alap nélküli, sövény jellegű, - növényzettel befuttatott - vadvédelmi kerítés létesíthető.

71. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a kisüzemi szőlő-, gyümölcstermelést, és kertművelést szolgáló, a szabályozási terven „Mk” jellel szabályozott terület.

(2) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezetébe a történelmi szőlőhegyek - Fenye- és a Les-hegy (Öreg-hegy) – I. és II. osztályú, valamint a Pántlika dűlő borszőlő termőhelyi kataszter szerint II. osztályú területei tartoznak.

(3) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében kizárólag művelt, gondozott telekre, a kertészeti termelést, termékfeldolgozást, tárolást, értékesítést szolgáló, a helyi építési hagyományoknak megfelelő egyetlen gazdasági épület és földdel borított boltpince helyezhető el az egyes övezetekre vonatkozó előírások szerint. Bármely típusú szálláshely szolgáltatás számára épület létesítése kimondottan tiltott. A gazdasági épületek kizárólag a funkciójuknak megfelelően használhatóak. Lakó rendeltetés nem építhető.

(4) A borszőlő termőhelyi kataszter I. osztályba tartozó területeken -Mk-1, Mk-2 övezet – építeni csak 80 %-ban szőlővel művelt telekre, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, borászatot, borértékesítést szolgáló gazdasági épület és pince helyezhető el. A borszőlő termőhelyi kataszter szerinti II. osztályú területeken – MK-3 övezet - építeni 80 %-ban szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban hasznosított telken lehetséges kizárólag egy gazdasági épületet.

(5) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében a legnagyobb épületmagasság a 4,0 métert, az építmény legmagasabb pontja a 6,0 métert nem haladhatja meg.

(6) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet telkei tovább nem oszthatók, az Mk2 és Mk3-as jelű kertes mezőgazdasági területek övezetében, 5000 m²-nél kisebb telek, osztással nem alakítható ki.

(7) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a gazdasági épület szabadon állóan, a közúttól legalább 5m de legfeljebb 20 m előkert, és 5-5 m oldalkert biztosításával helyezhető el.

(8) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a gazdasági épület feltöltésen nem helyezhető el és 1 m-nél magasabban kiemelkedő terasz sem létesíthető.

(9) A gazdasági épületeken napkollektor, napelem, megújuló energia berendezés csak a látványt, tájképet nem zavaró módon helyezhető el.

(10) Faiskola, fásítás, erdő az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében nem létesíthető.

(11) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület a használat, az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás szerint három övezetre oszlik: Mk-1. Mk-2, Mk-3.

(12) Művelésből kivett, egykori zártkerti területek még művelés mellett sem építhetők be.

72. § Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági terület övezete Balatonakali természeti, tájképi, építészeti, kulturális, történeti szempontból kiemelkedő értékű szőlőhegyi területe, ahol minden beavatkozás a szőlőhegyi értékek erősödését szolgálhatja:

73. § Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági területe övezetében, a magterületbe tartozó telkek és telekrészek kivételével, kizárólag a szőlőműveléssel, borászattal kapcsolatos gazdasági épületek helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

74. § Az Mk-3 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében szőlő-, gyümölcs- és kertművelés esetén építhető gazdálkodást segítő gazdasági épület az alábbi feltételek szerint:

75. § Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében:

76. § (1) Vízgazdálkodási terület:

(2) A Balaton vízmedrében a strandolási és kikötői létesítmények alakíthatók ki az élővilág, a nádasok, a vízpart látványának védelmével, a hatályos - kiemelten a természet védelméről, a magterület, a Natura 2000-es területek védelméről szóló - jogszabályokkal és a vízpart rehabilitációs tervvel összhangban.

(3) A Vízgazdálkodási terület, tómedren kívüli vízgazdálkodási területén építményeket elhelyezni nem lehet.

77. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület a Szabályozási terven „Kb” jelű övezet.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területek területfelhasználás és elhelyezhető építmények szempontjából

(3) A különleges beépítésre nem szánt területen – ha az adott övezeti előírás másképp nem rendelkezik – a beépítés feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

78. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető terület a Szabályozási terven „Kb-T” jelű övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, és az azt kiszolgáló és kiegészítő építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Telekalakítási és beépítési előírások:

(3) A területen az elhelyezhető építmények közül a kegyeleti épületek (templom, kápolna, ravatalozó, harangláb) legnagyobb épületmagassága az építmény tornyának méretével növelhető.

(4) A temető területén, annak minden 150 m²-re után legalább 1 db lombos fát kell telepíteni.

(5) A temető mentén áttört kerítés létesítendő. A temető nyugati oldalán (az üdülő telkek mentén) tömör kerítés is létesíthető. A kerítések legnagyobb magassága 2,0 m.

79. § (1) Az övezet a volt Mandula csárda és a külterületi beépítések övezete területe, melyen új épület nem helyezhető el, meglévő épület nem bővíthető.

(2) A területeken sátorjellegű (pl. jurták) létesítmények, lombházak még ideiglenes jelleggel sem telepíthetők.

(3) Telekalakítási és beépítési előírások:

80. § (1) Az övezet építőanyag kereskedés, kereskedelmi telephely elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhetők:

(3) Telekalakítási és beépítési előírások:

81. § (1) Az övezet a jelentősebb, turisztikai célú sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhetők:

(3) Telekalakítási és beépítési előírások:

82. § (1) Telekalakítási és beépítési előírások:

(2) Az övezetben lakás, lakóépület nem építhető.

(3) Elhelyezhető rendeltetések:

(4) A zöldfelületként kialakítandó területet élő, aktív zöldterületként kell fenntartani.

(5) Egy épület legfeljebb br. 200 m² alapterületű lehet.

(6) Az övezetben

(7) Új építmény elhelyezésekor a terepszint legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg.

83. § (1) A Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület a szabályozási terven Kb-mü jellel jelölt övezet, amely elsősorban mezőgazdasági növénytermesztést, tárolást, feldolgozást szolgáló épületek, és a mezőgazdasági termeléshez szükséges gépek tárolásával kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület övezetében elhelyezhető fő rendeltetésű épület:

(3) Az övezetben az épületek az alábbi feltételek szerint helyezhetők el:

84. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárforgalmi létesítmények, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú közlekedés létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhetők az OTEK 26. §-ban szereplő funkciók.

(3) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak és csomópontok beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket (pl. telekhatáron zárt kerítést építeni), valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(4) A közutak osztályba sorolása a következő:

(5) A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

(6) Kerékpárforgalmi létesítmény alakítandó ki:

(7) A kerékpáros pihenők és tárolók kialakítását a kijelölt nyomvonalakhoz kapcsolódóan kell kijelölni, amelyek helyszíneiről a felhasználókat megfelelő módon tájékoztatni és a nyomvonal mentén előjelezésükről gondoskodni szükséges.

(8) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül biztosítani kell a biztonságos közlekedés feltételeit.

(9) A védőtávolság külterületen:

(10) A járművek elhelyezésekor valamennyi új beruházással egyidejűleg az OTEK alapján szükséges parkoló mennyiséget saját telken kell elhelyezni.

(11) A Székesfehérvár-Tapolca vasútvonal nyomvonala, területe megtartandó. A vonal mentén 50 - 50 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni. A meglévő vasúti útátjárók megtartandók. Az átjáróknál a csökkentett belátási háromszöget szabadon kell hagyni.

(12) A közterületek burkolatlan felületeit, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

(13) Nyílt árkos vízelvezető rendszerek módosításakor (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

(14) Út tengelyétől kerítés legalább 3-3 m-re építhető.

(15) A település területén a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút, közhasználat céljára átadott területként és a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.

(16) Magánút szélessége legalább 6 m.

85. § (1) Ahol a telek területe több övezetbe esik, a megengedett beépítési értékek a beépítéssel érintett övezetnek megfelelő területre számítandók.

(2) A műemlék, műemléki környezet listáját a 4. melléklet tartalmazza.

86. § (1) Hatályát veszti a BALATONAKALI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL című 13/2014. (XII.22.) önkormányzati rendelet.

(2) A HÉSZ-t a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

87. § Ez a rendelet 2023. december 23-án lép hatályba.