Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 2.) önkormányzati rendelete

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat megjelölésére Csepel Önkormányzata elnevezés is használható.

(2) Az Önkormányzat székhelye: Budapest XXI. kerület, Szent Imre tér 10.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Budapest XXI. kerület közigazgatási területe.

(4) Az Önkormányzat jogi személy.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalának neve: Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: Budapest XXI. kerület, Szent Imre tér 10.

(3) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Polgármesteri Hivatal és a jegyző.

3. § (1) Az Önkormányzat címere: csücskös talpú címerpajzs pajzstalpán, zöld mezőn kék háttérbe, jobb felé fordított, ágaskodó fehér paripa. A pajzson nyugvó csőrös csatasisak arany koronája alól jobbra és balra kifutó sisaktakaró szalagok. A jobb irányba tartó kék, sárga/arany béléssel, a balra tartó vörös, fehér/ezüst béléssel ellátott.

(2) Az Önkormányzat zászlaja: 3/3 – 2/3 arányú lobogó, váltakozó vörös és zöld lángnyelvekkel keretezve. A lángnyelvekkel keretezett fehér mező optikai középpontjában a település címere, a zászlórúd felé forduló fehér paripával. A címer körül arany optima normal betűvel írott jelmondat olvasható: „CSEPEL – ÁRPÁD FÖLDJE, A MAGYAR IPAR BÖLCSŐJE.”

(3) A jelképek használatát a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

4. § E rendelet alkalmazásában helyben szokásos mód alatt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 5 napra történő kifüggesztést kell érteni.

5. § (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik. Az Önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el. A képviselő-testület az 1. mellékletben meghatározott hatásköröket átruházza az ott meghatározott szerveire. A képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlása – eltérő rendelkezés hiányában – magában foglalja a döntés meghozatalát, módosítását és visszavonását, valamint a döntésen alapuló jogviszony tartalmának megváltoztatásáról és a jogviszony megszüntetéséről való döntést is.

(4) A hatáskör átruházása – ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik – nem érinti a polgármester törvényes képviseletre vonatkozó jogát.

6. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az Önkormányzat feladatait költségvetési szervein, gazdálkodó és nonprofit szervezetein keresztül látja el.

(3) Az Önkormányzat kötelező feladatain túl önként is vállalhatja más feladat ellátását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben

(4) Az Önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

7. § A képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök.

8. § (1) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2)¹ A képviselő-testület tagjai a megválasztott önkormányzati képviselők és a polgármester. A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 18 fő. A megválasztott képviselők száma 17 fő, melyből 12 fő egyéni választókerületben, 5 fő listán szerzett mandátumot. A képviselő-testület tagjainak névjegyzéke 1. függelékként e rendelethez csatolandó.

9. § (1) A helyi önkormányzati választáson jelöltet, listát állító és mandátumot szerző pártok, egyesületek képviselői (a közös jelöltet, listát állító pártok, egyesületek a megszerzett mandátum számának megfelelően külön-külön önállóan) képviselőcsoportot (a továbbiakban: frakció) alakíthatnak. A képviselőcsoport létszáma legalább 2 fő.

(2) A frakciót az e rendelet szerinti jogosultságok gyakorlásában a frakcióvezető képviseli.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti párt, egyesület egy képviselői mandátumot szerzett, úgy a mandátumot szerzett önkormányzati képviselőre, továbbá az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó önkormányzati képviselőre a frakcióra vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

(4) A frakció megalakulását, vezetőjének és tagjainak nevét, az abban bekövetkezett változást, valamint a megszűnését a frakcióvezetőnek, a (3) bekezdés szerinti esetben az önkormányzati képviselőnek a polgármesterhez be kell jelenteni a változást követő 5 napon belül, e tényről a polgármester a képviselő-testületet a bejelentést követően tájékoztatja. A frakcióból való kilépést az érintett képviselő is bejelentheti írásban a polgármesternek a fenti határidőben.

(5)² A frakciók és tagjaik felsorolása 1. függelékként e rendelethez csatolandó.

(6) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja.

(7) A frakció ilyen irányú kérése esetén a polgármester köteles a frakció részére az ülésteremben állandó helyet kijelölni.

(8) A frakció tevékenységéhez szükséges helyiségek (a továbbiakban: képviselői iroda) biztosítása, továbbá tárgyi munkafeltételekről való gondoskodás a Polgármesteri Hivatal feladata.

(9)³ A képviselői iroda helyiségek felsorolása 5. függelékként e rendelethez csatolandó, a képviselői iroda helyiségek használatának rendjét a 4. melléklet tartalmazza.

(10) A képviselők fogadóóra tartása céljából – a kezelővel, vagyonkezelővel való előzetes egyeztetés alapján – jogosultak egyéb önkormányzati tulajdonú helyiségek időleges használatára.

(11) A képviselői munkához biztosított havi keretösszeg felhasználásáról az 5. melléklet rendelkezik.

10. § (1) A képviselők jogállására az Alaptörvény, valamint az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésén és a képviselő-testület munkájában, a közmeghallgatáson, továbbá köteles részt venni annak a bizottságnak az ülésén és munkájában, amelynek elnöke, alelnöke vagy tagja.

(3) Az önkormányzati képviselő a testületi ülésről történő távolmaradását és annak indokát – a felmerült akadályozó tényező tudomására jutásától számítva – haladéktalanul köteles jelezni a polgármesternek és a jegyzőnek.

(4) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő képviselő-testületi ülésről vagy bizottsági ülésről való távollétét, ha

(5) A képviselő-testület vagy bizottság üléséről való (4) bekezdésben meghatározott távolmaradási ok bejelentésének tudomásulvétele az ülésvezető hatáskörébe tartozik. A távolmaradó nevét az ülés megkezdésekor az ülésvezető bejelenti.

(6) A (4) bekezdésben nem említett távolmaradási ok elfogadásáról az ülésvezető, illetve bizottsági ülés esetében a bizottság elnöke - távollétében a bizottsági ülés vezetője - (a továbbiakban együtt: ülésvezető) javaslatára a képviselő-testület, illetve a bizottság dönt.

(7) A képviselő a (4) bekezdésben említett távolmaradási okot köteles legkésőbb az adott ülés időpontját megelőzően írásban belejelenteni és a (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti távolmaradási ok esetében írásos dokumentummal igazolni. Amennyiben a bejelentéssel együtt az távolmaradás oka igazolására nem került sor, azt legkésőbb az ülést követő 5 munkanapon belül köteles pótlólag megtenni. A bejelentést és az igazolást a jegyzőhöz kell eljuttatni.

(8) A képviselő a (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti távolmaradási ok igazolásaként – figyelemmel a (7) bekezdésre – nem nyújthat be olyan dokumentumot, amely alapján hitelt érdemlően megállapítható, hogy azt a képviselő saját maga részére állította ki (pl.: gazdasági társaság tulajdonosaként, vagy vezető tisztségviselőjeként).

(9) A képviselő köteles az Mötv. 49. §-ában foglaltak alapján a napirendi pont tárgyalásakor esetleges személyes érintettségét bejelenteni. Amennyiben a képviselő személyes érintettsége fennáll, de bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a képviselő-testület – erre irányuló indítvány esetén – az érintettségről történő tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb a soron következő képviselő-testületi ülésen dönt a bejelentés elmulasztásáról, továbbá dönthet a képviselő egyhavi tiszteletdíjának 100 %-ig történő megvonásáról.

(10)⁴ Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben – a képviselő méltatlanságát meg nem alapozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó hiányosságot tárt fel, a képviselői tiszteletdíj a Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntésével 1 hónap időtartamra megvonásra kerül (vagyoni szankció) a képviselő határozathozatalt követő hónapban esedékes tiszteletdíjából.

11. § Kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, továbbá az Önkormányzat által alapított költségvetési szerv (intézmény) vezetője és alkalmazottja az Önkormányzatot perben és nemperes eljárásokban, külön meghatalmazásban foglaltak szerint a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint képviselheti.

12. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület a 27. §-ban meghatározott esetekben rendkívüli ülést, a választás eredményének jogerőssé válását követően alakuló ülést tart.

(3) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi, melyet a polgármester két ütemben készít elő. Az első félévi munkatervet a tárgyévet megelőző év utolsó rendes ülésén, a második félévi munkatervet a tárgyév első félévének utolsó rendes ülésén terjeszti elő.

(4) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér

(5) A munkaterv összeállításához javaslatot tehetnek a Csepelen működő, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen bejegyzett érdekvédelmi, érdekképviseleti- és civil szervezetek, a Csepelen működő egyházak vezetői.

(6) A munkaterv tartalmazza

13. § (1) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

(2) A képviselők nyári szabadsága minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig tart. Az ettől eltérő időpontról a képviselő-testület minden év április 30-ig határozhat.

14. § (1) A döntést nem igénylő beszámolót, tájékoztatót annak készítője a polgarmester@csepel.hu elektronikus levélcímre küldi meg a képviselő-testület ülésnapját megelőző 7. napon 12.00 óráig.

(2) A döntést nem igénylő beszámoló, tájékoztató benyújtására a 18. § (1) bekezdés szerinti személyek jogosultak.

(3) A döntést nem igénylő beszámolónak, tájékoztatónak tartalmaznia kell

(4) A döntést nem igénylő beszámoló, tájékoztató formai megjelenésére mintát a 3. melléklet tartalmaz.

(5) A készítőt a jegyző értesíti a napirend előtti témák közé történő vételről vagy annak elmaradásáról.

(6) A döntést nem igénylő beszámoló, tájékoztató közzétételéről Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal Szervezési Irodája (a továbbiakban: Szervezési Iroda) legkésőbb az ülés napját megelőző 3. napon 16.00 óráig gondoskodik.

(7) Az (1) és (6) bekezdésben meghatározott határidőktől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

15. § (1) A képviselő-testület ülésén megtárgyalandó előterjesztéseknek tartalmi és formai szempontból alkalmasnak kell lenniük a képviselő-testület általi megvitatásra és határozathozatalra. Az előterjesztések rendjét, formai és tartalmi követelményeit a 3. melléklet tartalmazza.

(2)⁵ Amennyiben a jegyzőnek (aljegyzőnek) az előterjesztéssel kapcsolatban formai észrevétele vagy olyan tartalmi észrevétele van, amely törvényességi szempontokat érint, köteles azt az előterjesztő felé a benyújtástól számított 3 munkanapon belül jelezni.

(3)⁶ A jegyző (aljegyző) az előterjesztéseket törvényességi szempontból, az (1) bekezdésre is figyelemmel véleményezi és amennyiben az tárgyalásra alkalmas, aláírásával látja el. Amennyiben a jegyző (aljegyző) álláspontja szerint az előterjesztés tárgyalásra nem alkalmas, véleményét jogosult az előterjesztéshez csatolni.

16. § (1) A képviselő-testület üléseinek előkészítését a polgármester – a jegyző útján – látja el.

(2) Az ülés tervezett napirendjét a polgármester állítja össze, figyelemmel az elfogadott munkatervben szereplő és az időközben felmerült, képviselő-testületi döntést igénylő témákra.

(3) A munkatervben nem szereplő, képviselő-testületi döntést igénylő előterjesztés bejelentését e-mailben (polgarmester@csepel.hu címre) kell elküldeni, egyúttal továbbítani kell a jegyzőhöz is (jegyzo@budapest21.hu).

(4) Az előterjesztőt a jegyző értesíti a napirendi javaslatba vételről vagy annak elmaradásáról.

17. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell

(2) A javaslat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, a végrehajtásért felelős, a végrehajtás előkészítéséért felelő személy megnevezésével és a végrehajtás határidejének megjelölésével.

(3) Ha a javaslat rendelkező részében személy kerül megjelölésre, a nevén kívül egyéb azonosításra alkalmas azonosító adatot is tartalmaznia kell a határozatnak. Ingatlan megjelölésénél minden esetben a nyilvántartásban szereplő helyrajzi számot és az ingatlan pontos, természetbeni címét is fel kell tüntetni.

18. § (1) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően jogszabály által a képviselő-testület hatáskörébe utalt kinevezésről, megbízásról, választásról a képviselő-testület kizárólag a polgármester előterjesztése alapján dönt. Az előterjesztéshez módosító indítvány nem nyújtható be.

(3) Előterjesztést több képviselő közösen is benyújthat. Ebben az esetben az előterjesztés előlapján meg jelölniük azt a személyt, aki az előterjesztéssel kapcsolatos, a 3. mellékletben felsorolt feladatok elvégzéséért felelős, továbbá képviseli az előterjesztésben foglaltakat a bizottsági és képviselő-testületi üléseken.

19. § (1) A napirendi javaslatban szereplő előterjesztéshez

(2) A módosító javaslatban és az előterjesztői kiegészítésben az eredeti szöveghez képest egyértelműen jelölni kell, hogy az a szöveg melyik részének elhagyására, illetve a szöveg melyik részében milyen kiegészítésre, módosítására irányul. A módosító javaslat és az előterjesztői kiegészítés az előterjesztés tárgyán nem terjeszkedhet túl.

20. § (1) A képviselő-testület ülésén az előterjesztő és a polgármester az előterjesztésről való döntéshozatal megkezdéséig szövegszerű írásbeli módosító javaslatot terjeszthet elő, amelyet haladéktalanul a képviselők rendelkezésére bocsát.

(2) A módosító javaslat és előterjesztői kiegészítés tartalmát a jegyző törvényességi szempontból megvizsgálja, szükség szerint a módosító javaslatok és előterjesztői kiegészítések érdemét nem érintő kodifikációs pontosításokat tehet, továbbá jelzi törvényességi észrevételeit.

21. § A módosító javaslatot a benyújtója, az előterjesztői kiegészítést az előterjesztő az ülésen az előterjesztésről való döntéshozatal megkezdéséig visszavonhatja. A visszavont módosító javaslatot az előterjesztő a visszavonás bejelentését követően haladéktalanul megtett szóbeli nyilatkozatával változatlan formában fenntarthatja.

22. § (1) A költségvetési rendelet megalkotásáról szóló előterjesztéshez, az elfogadott költségvetéshez, a költségvetési rendelet módosításra irányuló előterjesztéshez, valamint a záróbeszámoló keretében meghozandó költségvetési döntéshez forrásigényt támasztó módosító javaslat csak az alábbiak szerint nyújtható be:

(2) Az (1) bekezdés szerint beterjesztett módosító javaslatot a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság tárgyalja.

23. § (1) A képviselő-testület ülésén az előterjesztő az előterjesztését az arról való szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(2) A visszavont előterjesztésről a képviselő-testület nem folytat vitát; a már megkezdett vitát az ülés vezetője – a döntéshozatal mellőzésével – haladéktalanul lezárja.

24. § (1) Sürgősségi előterjesztést nyújthat be a polgármester, valamint más előterjesztésre jogosult a polgármesternél írásban, a sürgősség indokainak megjelölésével.

(2) Sürgősségi előterjesztésként kell kezelni mindazon előterjesztéseket, amelyeket az adott képviselő-testületi ülést megelőző utolsó rendes bizottsági ülésen az arra jogosult bizottság nem tud megtárgyalni és véleményezni. A jegyző előzetes törvényességi felülvizsgálatát – a napirendre vételt megelőzően – ezekben az esetekben is biztosítani kell.

(3) Sürgősségi előterjesztés esetén is biztosítani szükséges, hogy az előterjesztést a képviselő-testület tagjai a testületi ülésen elektronikus formában elérjék az Önkormányzat internetes oldalán.

(4) Amennyiben a sürgősségi előterjesztést a képviselő-testület napirendjére veszi, azt a 26. § (4) és (6) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell nyilvánosságra hozni.

(5) Amennyiben a sürgősségi előterjesztés a képviselő-testület ülésén kerül kiosztásra, bármely képviselő kezdeményezésére az ülésvezető szünetet rendelhet el az előterjesztés megismerése érdekében.

(6) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja

(7) A sürgősségi előterjesztés napirendre vételéről a képviselő-testület kérdések és hozzászólások nélkül (a továbbiakban: vita nélkül) dönt.

25. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármestert általános helyettesítésére jogosult alpolgármester hívja össze, az ő akadályoztatása esetén bármely alpolgármester összehívhatja. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, valamint egyidejű és hatvan napot meghaladó akadályoztatás esetén a képviselő-testület ülését a Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a korban legidősebb, feladatainak ellátásában nem akadályoztatott képviselő hívja össze.

26. § (1) A képviselő-testület munkatervében meghatározott rendes üléseit a munkatervében meghatározott napokon tartja. Az ülések helye a Polgármesteri Hivatal földszint 5. szám alatti tanácskozó terme.

(2) Az ülés összehívására jogosult – indokolt esetben – eltérő időpontban és helyre is összehívhatja az ülést. Az eltérő időpontot és helyszínt az ülés összehívására jogosultnak az Önkormányzat közigazgatási határain belül úgy kell meghatároznia, hogy az ülés a helyi választópolgárok számára jelentősebb megterhelés nélkül is elérhető legyen.

(3) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyszínéről és javasolt napirendjéről a képviselőket legkésőbb az ülés napját megelőző héten hétfőn 16.00 óráig elektronikus levélben kell értesíteni és az ülésre meghívni.

(4) A napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések (a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések kivételével) – az ülés összehívása után, a törvényességi ellenőrzést követően – a www.csepel.hu (a továbbiakban: csepel.hu honlap) internetes honlapon érhetők el. Ettől eltérni csak kivételesen, a polgármester előzetes engedélyével lehet.

(5) Zárt ülésen tárgyalandó előterjesztésekbe és tájékoztatókba a képviselők a Szervezési Irodán betekinthetnek.

(6) A nem zárt ülésen tárgyalandó, de a közérdekből nyilvános személyes adat körén kívül eső személyes adatot, üzleti titkot, védett ismeretet vagy törvény által védett egyéb titoknak minősülő adatot (a továbbiakban együtt: védendő adat) tartalmazó előterjesztéseket és tájékoztatókat az ilyen adat felismerhetetlenné tételével a csepel.hu honlapon történő közzététellel lehet megtekinteni. A védendő adatokba felismerhetetlenné tétel nélkül a képviselők a Szervezési Irodán betekinthetnek.

(7) Amennyiben a tervezett napirendi pontokban, illetve a csepel.hu honlapon közzétett előterjesztésekben változás következett be, a képviselőket elektronikus levélben köteles a Szervezési Iroda haladéktalanul értesíteni, és az ülés meghívójában szereplő előterjesztéseket a csepel.hu honlapon ennek megfelelően módosítani.

(8) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a 29. § (1) bekezdésben felsoroltakat meghívó kiküldésével kell meghívni a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával.

(9) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről település lakosságát és az érdeklődőket a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával a helyben szokásos módon kell tájékoztatni oly módon, hogy arról a képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról legalább 2 munkanappal korábban értesüljenek.

27. § (1) Indokolt esetben a képviselő-testület ülését a polgármester a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja (a továbbiakban: rendkívüli ülés) az ülés időpontjának, helyszínének, valamint javasolt napirendjének megjelölésével.

(2) A rendkívüli testületi ülésről a képviselőket és az érdekelteket az ülés megkezdése előtt legalább 24 órával értesíteni kell.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben, az ott meghatározott határidőben és módon.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése telefonon, elektronikus levél útján az ülés megkezdését megelőző 24 óránál rövidebb időpontra is összehívható. Az ülés időpontját, helyszínét, valamint a javasolt napirendjét ez esetben is közzé kell tenni a csepel.hu honlapon.

(5) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amire az előterjesztés vonatkozott, kivéve, ha a képviselő-testület tagjai minősített többséggel újabb napirendi pont felvételéről döntenek.

(6) Az Mötv. 44. §-a szerinti esetben a határidő megtartása mellett az indítványban szereplő napirendi pont a rendes ülésen is tárgyalható a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint, ekkor az (5) bekezdés nem alkalmazandó.

28. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon a zárt ülés kivételével az ülés vezetője által kijelölt helyen hallgatóságként bárki részt vehet.

(2) A képviselő-testület ülésén

(3) A képviselő-testület ülésének vezetője a (2) bekezdésben meghatározottakon túl az ülésen megjelentek közül bárkinek hozzászólási jogot adhat.

29. § (1) A képviselő-testület ülésére elsősorban elektronikus levél útján, amennyiben a címzett elektronikus levélcíme nem ismert, vagy azzal nem rendelkezik, postai, illetve hivatali kézbesítéssel meg kell hívni

(2) Az előterjesztést napirendre tűző bizottsági ülésre meg kell hívni az előterjesztőt, az előterjesztés készítőjét, a jegyzőt, valamint a jegyző által kijelölt polgármesteri hivatali munkatársat.

30. § (1) Az alakuló ülés lefolytatására az Mötv. 43. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Az alakuló ülést a polgármester legkésőbb az alakuló ülés napját megelőző napon hívhatja össze.

(3) Az ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a képviselőket és a 29. § (1) bekezdés szerinti meghívottakat - figyelemmel a képviselő-testület megbízatása kezdetének időpontjára – a lehető legkorábban, de az ülés időpontját legalább huszonnégy órával megelőzően elektronikus levélben kell értesíteni és az ülésre meghívni. Az ülésre egyebekben a rendes ülés szabályai alkalmazandók. A lakosságot a helyben szokásos módon és a meghívó csepel.hu honlapra történő feltöltésével kell tájékoztatni.

(4) A képviselők és a polgármester esküjének szövegét az Mötv. 1. melléklete tartalmazza.

(5) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámolhat a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.

31. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármestert általános helyettesítésére jogosult alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén bármely alpolgármester vezeti.

(3) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, valamint egyidejű és hatvan napot meghaladó akadályoztatás esetén a képviselő-testület ülését a Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a korban legidősebb, feladatainak ellátásában nem akadályoztatott képviselő vezeti.

32. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, az ott írt feltételek fennállása esetén zárt ülést tart.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben zárt ülés megtartásáról a polgármester, bármely képviselő, valamint a jegyző indítványa alapján dönt, a döntésig az előterjesztésre a zárt ülés szabályai alkalmazandók.

(3) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(4) A képviselő-testület zárt ülésén az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek lehetnek jelen.

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe azok a személyek tekinthetnek be, akik a zárt ülésen jelen lehetnek, vagy azon részt vehettek volna.

33. § (1) A képviselő-testület határozatképességéről az Mötv. 47. § (1) bekezdése rendelkezik.

(2) Ha az ülés vezetője azt állapítja meg, hogy a testületi ülés nem határozatképes,

(3) Határozatképtelenné vált ülés esetén az ülésvezetőnek elsősorban szünet elrendelése révén kell megkísérelnie a határozatképesség helyreállítását, ennek eredménytelensége esetén az ülést elnapolhatja és megismételt ülést hívhat össze – ugyanazon napirendi pontokkal – 8 naptári napon belüli időpontra.

(4) A határozatképesség számítása szempontjából jelenlévőnek azt kell tekinteni,

(5) Ha az érintett képviselő szavazógépe jelenlétet jelez, de a képviselő-testületi ülés helyszínén a képviselő nem tartózkodik a számára kijelölt helyen, az ülésvezető felhívja a képviselőt helyének elfoglalására, a felhívás eredménytelensége esetén pedig elrendeli a jelenlét jelzésének kikapcsolását.

(6) Ha az érintett képviselő szavazógépe nem jelez jelenlétet, de a képviselő-testületi ülés helyszínén a képviselő a számára kijelölt helyen tartózkodik, az ülésvezető őt jelenlévőnek minősítheti. Ez esetben döntést a testület csak nem gépi szavazással hozhat.

34. § (1) A képviselő-testület a meghívóban előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül dönt.

(2) A meghívóban nem szereplő napirendi javaslat minősített többséggel vehető napirendre.

(3) Az (2) bekezdés szerinti napirendre vétel feltétele, hogy az írásos napirendi javaslatot a polgármester legkésőbb az ülés megkezdését két órával megelőzően kézhez vegye, és - előterjesztést tartalmazó napirendi javaslat esetén - az előterjesztés egyébként megfeleljen az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

(4) Ha valamely kérdés tekintetében a képviselő-testület döntést hozott, ugyanazon tartalmú előterjesztést az ülésvezető nem köteles ismételten tárgyalásra bocsátani.

(5) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, egyes napirendi pont(ok) napirendről történő levételére, több napirendi pont egy napirendi ponton belüli tárgyalására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

35. § (1) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót, valamint egyéb tájékoztatókat és beszámolókat a képviselő-testület – vita nélkül – a napirend előtt tudomásul veszi.

36. § A képviselő-testület napirendjének összeállítása során az alábbi sorrendet kell betartani, melytől indokolt esetben a polgármester eltérhet:

37. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben – a jegyzői hatáskörbe utalt egyedi államigazgatási ügyek kivételével - az elfogadott napirendi pontok tárgyalásakor azzal kapcsolatosan, valamint a nyilvános ülésen egyéb - kérdést intézhet, melyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) A polgármesterhez intézett kérdésre az ülésen történő válaszadással a polgármester az alpolgármestereket, illetve az ülésen jelenlévő egyéb meghívottat is megbízhatja.

(3) A képviselő-testület a kérdésre adott válasz elfogadásáról nem szavaz.

(4)⁷ A képviselő-testületi ülésen elhangzott írásban megválaszolásra kerülő, illetve a testületi ülésen kívüli képviselői, és nem képviselői kérdések és adatigénylések rendjének szabályai 4. függelékként e rendelethez csatolandó.

38. § A képviselő-testület az ülésvezető javaslatára - különösen fontos okból - a képviselő-testületi ülés közben is határozhat – vita nélkül - egyes napirendi pontok sorrendjének megcseréléséről, illetve egyes napirendi pontok levételéről.

39. § A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg, amelynek az írásbeli előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia. A kiegészítés megtételére az előterjesztő, vagy az általa felkért képviselő, bizottsági tag, vagy az előterjesztés készítője jogosult.

40. § (1) Napirendi pontonként bármely képviselő – egy-egy alkalommal legfeljebb 2 perces időtartamban – a vitát megelőzően az előterjesztőhöz a témához kapcsolódóan kérdéseket intézhet. Háromnál több kérdés esetén a képviselőnek az előterjesztő részére a helyszínen írásban is át kell adnia a megfogalmazott kérdéseket. A kérdésekre az összes kérdés elhangzása után – a vita megnyitása előtt – az előterjesztő válaszol. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal rendelkező személyek és a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét is, felkérheti őket a válaszadásra. A válaszra észrevételeket tenni csak a vita megnyitását követően, a napirendhez kapcsolódó felszólalások során lehet.

(2) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd a képviselők hozzászólása következik. A hozzászólás időtartama első alkalommal 5 perc, második alkalommal legfeljebb 3 perc lehet. Amennyiben a hozzászóló úgy ítéli meg, hogy álláspontjának kifejtésére hosszabb idő szükséges, úgy – amennyiben ezt az első hozzászólása előtt jelzi – a rendelkezésére álló összesen 8 perces időtartamot összevonhatja.

(3) Az Önkormányzat adott évi költségvetésének tárgyalásakor a (2) bekezdésben meghatározott hozzászólási időtartam egy további, 2 perces hozzászólási lehetőséggel egészül ki, így az összevont időtartam legfeljebb 10 perc lehet.

(4) Az ülésen tanácskozási joggal résztvevők napirendi pontonként egy-egy alkalommal legfeljebb 2 perces időtartamban szólhatnak hozzá a vitához azt követően, hogy az ülésvezető nekik szót adott.

(5) Az ülésen megjelent hallgatóság tagja akkor szólhat hozzá a vitához napirendi pontonként egy-egy alkalommal legfeljebb 2 perces időtartamban, ha részére az ülésvezető szót ad.

(6) Az ülésvezető a hozzászólásra nyitva álló időtartamot hosszabban is meghatározhatja, illetve több hozzászólást is engedélyezhet.

41. § (1) A napirendi pont vitájánál az előterjesztő vagy az általa kijelölt személy reagál az elhangzott észrevételekre, majd az ülésvezető összefoglalja és lezárja a vitát. A napirendi pont előterjesztője, a polgármester és az alpolgármesterek, valamint törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában – annak lezárása előtt - soron kívül több alkalommal is felszólalhatnak.

(2) A vita lezárása előtt személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal, legfeljebb kétperces időtartamban lehet élni.

42. § (1) A módosító indítványokat az ülésvezető ismerteti szóban.

(2) A szavazás előtt az ülésvezető megkérdezi az előterjesztőt arról, hogy a módosító indítványokat támogatja-e. Az előterjesztő által támogatott módosító javaslat és a szabályszerűen benyújtott, vissza nem vont előterjesztői kiegészítés az előterjesztés részévé válik. Az ülésvezető kérésére szót ad a jegyzőnek, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintő észrevételt kíván tenni.

(3) Az ülésvezető a vita lezárása után - amennyiben ilyen van - elsőként a módosító indítványokat – elhangzásuk sorrendjében - teszi fel szavazásra. Ezt követően az elfogadott módosító javaslattal módosult döntési javaslatot vagy a módosító javaslat elutasítása esetén az eredeti döntési javaslatot teszi fel szavazásra.

43. § (1) Ügyrendi kérdésben a képviselő napirendi pontonként egy alkalommal az e rendelet által szabályozott keretek között soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület vezetésével, tanácskozási rendjével, illetve a hozzászólásokkal összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, mely indokolt esetben javasolhat eltérést is e rendelet vonatkozó szabályaitól.

(3) A felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, azt követheti annak indokolása, együttesen 1 perc időtartamban. Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az ülésvezető felhívására meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik, ennek hiányában az ülésvezető elutasíthatja a kérést.

(4) Amennyiben az ülésvezető megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a hozzászóló képviselőtől megvonhatja a szót, mely intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(5) A vita lezárását követően ügyrendi javaslatot csak a szavazás módja tekintetében lehet benyújtani. Erre minden napirendi pont tekintetében a képviselő legfeljebb egy alkalommal tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül, azonnal dönt. Az ülésvezetőhöz a szavazás elrendelését követően ügyrendi javaslatot előterjeszteni nem lehet.

(6) Az ülés vezetője a képviselő-testület ülését elnapolhatja azzal, hogy az ülés folytatásának időpontját szóban az elnapolással egyidejűleg közli, vagy arról 2 munkanapon belül írásban értesíti az érintetteket és gondoskodik a meghívó megküldéséről is. Az elnapolt ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat - az ülésvezető javaslatára - minősített többséggel vehető napirendre.

(7) Az ülés vezetője indokolt esetben szünetet rendelhet el azzal, hogy az ülésnek az adott ülésnapon folytatódnia kell. Szünet elrendelését bármelyik képviselő kezdeményezheti annak indokának megjelölésével.

44. § (1) A képviselő-testület döntését nyílt szavazással hozza.

(2) A szavazás során „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazat adható le.

(3) Szavazni csak személyesen lehet.

(4) Nyílt szavazás esetén a képviselők szavazógép útján szavaznak. Amennyiben a szavazás gépi szavazással bármely okból nem lebonyolítható, a képviselők kézfelemeléssel szavaznak.

(5) Az egy előterjesztéshez tartozó több határozati javaslatról – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – együttesen kell szavazni. Együttes szavazás esetén az így meghozott döntések külön-külön, folyamatos sorszámot kapnak.

(6) Bármely képviselő napirendi pontonként egy alkalommal indítványozhatja, hogy a képviselő-testület a határozati javaslatokról külön-külön szavazzon. Ezen képviselői indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) A döntéshozatalból történő kizárás okait és szabályait az Mötv. 49. §-a tartalmazza.

(8) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezés, megbízás tárgyalásakor valamennyi képviselő a jelöltek számától függetlenül egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben több jelölt neve szerepel az előterjesztésben, úgy a kinevezést vagy megbízást az a személy kapja meg, aki a nevek alapján ABC rendben előterjesztett sorrend szerint történő szavazáskor a minősített többségű szavazatot először megkapja.

(9) Kitüntetési ügyek tárgyalásakor, ha több jelölt szerepel az előterjesztésben, az előterjesztő által meghatározott sorrendben valamennyi jelöltről szavaz a képviselő-testület. A jelöltek közül azok válnak kedvezményezetté, akik a szükséges számú szavazatot legnagyobb számmal meghaladó számú szavazatot kapnak. A kedvezményezettek száma az adható kitüntetések számához igazodik. Amennyiben a szavazás eredményeként nagyobb számú kedvezményezett van, mint amennyi kitüntetés kiadható, az azonos számú szavazatot kapott jelöltekről új szavazást kell tartani a szavazás eredeti sorrendjében.

(10) Amennyiben az előterjesztő a képviselő-testületnek alternatív döntési javaslatokat fogalmaz meg, úgy az alternatív javaslatokról való szavazást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat meg nem szerzi az elfogadáshoz szükséges többséget.

45. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 48. § (3) bekezdése szerinti esetben név szerinti szavazást rendel el.

(2) Név szerinti szavazás elrendelése esetén a jegyző az ABC rendben összeállított képviselői névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban a név mellett rögzíti. A képviselő szavazatát aláírásával hitelesíti.

(3) A név szerinti szavazás lezárását követően az eredményt az ülésvezető állapítja meg és ismerteti.

(4) A név szerinti szavazásról készített (2) bekezdés szerinti jegyzék a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv mellékletét képezi.

46. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdésében, illetve az Mötv. 76. § d) pontja szerinti esetben titkos szavazást tart, illetve az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat a polgármester, az alpolgármester vagy bármely képviselő javaslatára. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Titkos szavazás esetében a képviselők borítékba helyezett szavazólappal, név nélkül szavaznak.

(3) A titkos szavazás feltételeinek megteremtéséért (szavazófülke, bélyegzővel hitelesített szavazólap, urna) a jegyző a felelős.

(4) Érvénytelen a szavazat, ha

(5) A titkos szavazás során leadott szavazatokat a jegyző, valamint a képviselő-testület által megválasztott 3 képviselő összesíti.

47. § (1) A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg és szóban ismerteti a javaslat mellett (igen) szavazók, a javaslat ellen (nem) szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(2) Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazás egy alkalommal bármely képviselő kérésére, az ülésvezető döntése alapján megismételhető. Az ülésvezető a szavazást – egy szavazás tekintetében egy alkalommal – az Mötv. 48. § (5) bekezdésén kívüli esetben is megismételtetheti.

(3) Ha a szavazás során az egyszerű többségű szavazásnál szavazategyenlőség áll elő (a jelenlévők fele igennel, fele pedig nemmel szavazott, vagy tartózkodott), az a határozati javaslat elutasítását jelenti.

48. § A képviselő-testület

49. § (1) A határozati javaslat elfogadására az Mötv. 47. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Az Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken túlmenően a képviselő-testület minősített többségű támogató szavazata szükséges

50. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által hozott, határozatok jelölése:

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért és a végrehajtás előkészítéséért felelős megnevezését.

(3) A Szervezési Iroda a testületi ülést megelőzően írásban beszámolót kér a határozat végrehajtásáért felelős személyektől a képviselő-testületi ülést megelőző hónap utolsó napjáig lejáró határozatok végrehajtásáról. A polgármester a beszámolók alapján előterjesztésében javaslatot tesz a végrehajtás jóváhagyására, illetve szükség szerint a végrehajtási határidő módosítására, vagy határozat visszavonására, módosítására.

51. § (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörében eljárva önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendeleteket naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által megalkotott rendeletek jelölése: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete

52. § (1) A képviselő-testület biztosítja a rendelettervezetek társadalmi véleményezését, melynek formái

(2) Nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani

(3) A képviselő-testület elé terjesztendő rendelettervezetet a képviselő-testület ülését megelőzően közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján és el kell indítani az online társadalmi véleményezést. Az online társadalmi véleményezés céljából közzétett rendelettervezetről a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki megküldheti véleményét a honlapon történő megjelenítéstől számított 5 napon belül.

(4) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(5) A beérkezett véleményeket a rendelet hatálybalépést követő 1 évig meg kell őrizni.

(6) A beérkezett véleményekről a képviselő-testület tagjait az ülésen a napirend tárgyalásakor a jegyző írásban tájékoztatja, de az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(7) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelettervezetekkel kapcsolatban a vélemények megismerése érdekében a polgármester lakossági fórumot szervezhet.

53. § (1) Rendeletalkotást 18. § (1) bekezdésben meghatározott személyek kezdeményezhetnek a polgármesternél. A formai megfelelőség és a szakmai tartalom kialakítása az előterjesztő feladata.

(2) Amennyiben a rendelettervezetet az ülést megelőző legalább 17 nappal tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, a tervezetet az 52. § szerinti társadalmi véleményezés lefolytatását követően a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(3) Tárgyalásra az a rendelettervezet alkalmas, amelynek megalkotására az Önkormányzat jogalkotási hatáskörrel rendelkezik, az arra jogosult terjesztette elő és amelyik tartalmazza

(4) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, úgy az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről, szükség esetén a képviselő-testület kijelöli az előkészítéssel foglalkozó ad-hoc bizottságot vagy munkacsoportot.

(5) A képviselő-testület dönthet a rendelettervezet kétfordulós tárgyalásáról is. Ebben az esetben a 52. § szerinti társadalmi véleményezésre az első olvasatban elfogadott rendelettervezet bocsátandó.

(6) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a (4) bekezdés szerinti esetben a jegyző gondoskodik.

54. § (1) A rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni azzal, hogy a kihirdetéséről a rendelet elfogadásától számított 15 napon belül gondoskodni kell.

(2) A rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok a normatív határozatra is irányadók.

55. § (1) Az 54. § szerinti kihirdetésről, közzétételről, azok dokumentálásáról a jegyző a Szervezési Iroda útján gondoskodik.

(2) A módosító rendelet kihirdetésre, az egységes szerkezetű rendelet közzétételre alkalmas előkészítéséről az előterjesztő, illetve a készítő gondoskodik az elfogadást követően haladéktalanul.

56. § A hatályos rendeletek a lakosság számára elérhetők a csepel.hu honlapon vagy a Nemzeti Jogszabálytárban (njt.hu honlapon).

57. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 21. § (1) bekezdés szerinti utólagos hatásvizsgálatról a jegyző gondoskodik, amelynek során évente ellenőrzi a képviselő-testület által alkotott rendeletek hatályosulását. Szükség esetén a Jat. 22. § (1) bekezdésben felsorolt rendeletek hatályon kívül helyezését kezdeményezi.

58. § A rendeletalkotás részletes szabályait egyebekben a 3. melléklet tartalmazza.

59. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban hangfelvétel készül, amely nem selejtezhető.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve elkészítéséről a jegyző a Szervezési Iroda útján gondoskodik.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) Az Mötv. 52. §-án túlmenően a jegyzőkönyv tartalmazza:

(6) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

(7) A képviselő-testület üléséről két eredeti jegyzőkönyv példány készül. Az egyik eredeti példányt, a jegyzőkönyv mellékleteivel együtt a jegyző a Szervezési Iroda útján kezeli, illetve az iktatást követően elhelyezi az irattárban. A másik eredeti példányt a jegyző a Szervezési Iroda útján bekötteti, majd a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően megküldi Budapest Főváros Levéltára részére.

(8) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv egy másolati példányát - ide nem értve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet – a jegyző a Szervezési Iroda útján - megküldi a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XXI/1. számú fiókjának.

(9) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt – a jegyző a Szervezési Iroda útján - elektronikus formában megküldi a törvényességi felügyeletet ellátó Budapest Főváros Kormányhivatala számára a Nemzeti Jogszabálytár rendszerén keresztül.

60. § (1) A képviselő-testület ülésén résztvevő képviselő-testületi tagok és minden jelenlévő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) 18. év alatti személyek a képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(3) Az ülésvezető köteles gondoskodni a képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.

(4) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülésvezető:

61. § (1) Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti — ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet, illetőleg a testületet meg nem követi — „széksértést” követ el.

(2) A polgármester vagy bármely képviselő kezdeményezheti "széksértés" megállapítását a képviselő-testületnél, a széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel állapítja meg, szankcionálása rendbírsággal történhet.

(3) A rendbírság alkalmazása esetén annak mértékéről a képviselő-testület a széksértés tényének megállapításáról hozott döntésében határoz. A rendbírság 50.000 Ft-tól a képviselők önkormányzati rendelettel megállapított havi bruttó tiszteletdíjával egyező összegű mértékig terjedhet, mértéke a széksértés súlyától és ismétlődő jellegétől függ.

(4) Széksértés ténye egy képviselő-testületi ülésen több alkalommal is megállapítható. Az egy ülésen kiszabható rendbírságok összege nem haladhatja meg a képviselők önkormányzati rendelettel megállapított havi bruttó tiszteletdíjának kétszeresét.

(5) A széksértés tényét megállapító határozatban rendelkezni kell arról, hogy a képviselő melyik hónapra vonatkozó tiszteletdíját kell csökkenteni a megállapított rendbírság összegével. A befizetett rendbírságok felhasználásáról a képviselő-testület az éves utolsó rendes ülésén dönt.

(6) A polgármester rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót arra, hogy amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, úgy az ülést határozott időre félbeszakíthatja, mely az újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

62. § (1) Az ülésvezetőnek a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(2) A képviselő-testület ülésén megjelent meghívottakat, egyéb megjelenteket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülésvezető rendreutasíthatja.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározottak részéről a rendzavarás folyamatos, vagy megismétlődik, az ülésvezető az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

63. § (1) A képviselő-testület működése – ide nem értve a zárt ülésen tárgyalt előterjesztéseket és a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet – nyilvános.

(2) Az Önkormányzat honlapján – a Szervezési Iroda útján – a jegyző folyamatosan közzéteszi:

(3) A képviselő-testület (1) bekezdésben meghatározottak szerint nyilvánosságra hozott dokumentumaiba bárki betekinthet a Szervezési Irodánál előre egyeztetett időpontban ügyintéző jelenlétében.

(4) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvétel meghallgatására bárki számára lehetőség van a Szervezési Irodánál előre egyeztetett időpontban, a hangfelvételről másolat nem készíthető.

(5) A képviselő-testület ülésének – a zárt ülés kivételével – figyelemmel kísérhetőségét az Önkormányzat élő videóközvetítés útján is biztosíthatja.

64. § (1) A közmeghallgatásra az Mötv. 54. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyszínéről a lakosságot a helyben szokásos módon, továbbá a csepel.hu honlapon, közösségi médián, valamint az Önkormányzat hivatalos lapján keresztül is tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatást követően képviselő-testületi ülés tartható.

(4) A közmeghallgatásra a képviselőket és a 29. § (1) bekezdésben felsoroltakat meg kell hívni.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatáson a képviselők részvételét illetően a 10. § (2)–(8) bekezdéseiben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

(7) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői kérdést intézhetnek a képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez és a jegyzőhöz.

(8) Egyedi (önkormányzati vagy államigazgatási) hatósági ügyek közmeghallgatáson nem tárgyalhatóak.

65. § (1) A polgármester közérdekű kérdésben, a jelentősebb kerületi döntések előkészítésére, valamint a jogszabályban előírt esetekben a polgárok és az önszerveződő és civil szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

(2) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(4) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a képviselőket tájékoztatni kell.

(5) A lakossági fórumra a jegyzőt és a polgármesteri hivatal, illetve az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok illetékes munkatársát meg kell hívni.

(6) A lakossági fórumról szükség szerint emlékeztető és hangfelvétel készül, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. Amennyiben emlékeztető készül, annak tartalmaznia kell az elhangzott hozzászólások, vélemények lényegét is.

66. § A képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a tartalmazza.

67. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságainak neve, tagjainak száma és feladatköre:

(2)⁸ A bizottságok tagjainak névsora 2. függelékként e rendelethez csatolandó.

68. § (1) A bizottság a képviselő-testület ülését megelőzően véleményezi azon, feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket, melyek a képviselő-testületi ülés meghívójában szerepelnek és az előterjesztő javasolja a bizottság általi megtárgyalását, vagy megtárgyalása jogszabály alapján kötelező.

(2) A bizottság a (1) bekezdés szerinti képviselő-testületi előterjesztéseket érintően azok támogatásáról vagy nem támogatásáról dönthet, a támogatás hiányát indokolnia kell.

(3) A bizottság (1) bekezdés szerinti ügyben meghozott döntését írásba kell foglalni és azt jegyzőkönyvi kivonat formájában írásban (papíron) legkésőbb a képviselő-testület ülésének napján a képviselők rendelkezésére kell bocsátani. A jegyző köteles értékelni a bizottság döntését, amennyiben álláspontja eltér a bizottság véleményétől, azt írásban jeleznie kell.

(4) A bizottság dönt a hatáskörébe utalt, vagy a képviselő-testület által átruházott ügyekben. A képviselő-testület az 1. mellékletben meghatározott feladat- és hatásköröket a megjelölt bizottságok hatáskörébe ruházza át.

69. § A bizottság a feladatkörébe tartozó bármely, az Önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdést megvitathat, illetve e körben javaslatot tehet döntéshozatalra a képviselő-testületnek, más bizottságnak, a polgármesternek vagy a jegyzőnek, továbbá javaslatot tehet az önkormányzati közfeladat ellátására vonatkozóan a feladat, illetve hatáskör címzettjének.

70. § A bizottság tevékenységét a képviselő-testület rendeletei, határozatai, a polgármester indítványai és saját munkaterve szerint végzi.

71. § A polgármester indítványára a bizottságot a bizottság elnöke az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belüli időpontra összehívja.

72. § (1) A bizottság működésére az Mötv. 60. §-ában foglaltak szerint a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a bizottság ügyrendjét és munkatervét maga készíti és fogadja el, abban meghatározott számú rendes ülést tart.

(2) A bizottság a részére megtárgyalásra javasolt képviselő-testületi előterjesztést a képviselő-testületi ülést megelőző rendes ülésén tárgyalja, az ülést a bizottság elnöke a képviselő-testületi meghívó kiküldését követően hívja össze.

73. § A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg, alelnökét (alelnökeit) megválaszthatja.

74. § (1) A bizottság tagja köteles a bizottság ülésén megjelenni, a bizottság munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni.

(2) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményezhet.

75. § (1)⁹ A polgármester, az önkormányzati képviselők, valamint a nem önkormányzati képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, kezelését és őrzését, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság végzi az Mötv.-ben meghatározottak szerint. A bizottság nem képviselő tagja – az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel való egyezőségre figyelemmel – az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot azzal, hogy kötelezettségüknek az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény előírásai szerint, annak melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével kell eleget tenniük és vagyonnyilatkozatuk nem nyilvános.

(2) A képviselő köteles a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság részére írásban átadni a lemondó nyilatkozatát, amennyiben az Mötv. 36. §-ban fennálló összeférhetetlenségi ok nem szüntethető meg. A Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottságot a tudomására jutott összeférhetetlenségi vagy méltatlansági okot köteles kivizsgálni.

(3)¹⁰ A Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság gyakorolja az önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörét.

76. §¹¹ A Köznevelési, Sport és Ifjúsági Bizottság gyakorolja az önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörét, feladatkörébe tartoznak a köznevelési ügyekkel, sporttal és ifjúsággal, kultúrával és közművelődéssel kapcsolatos feladatok.

77. §¹² A Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság gyakorolja az önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörét, feladatkörébe tartoznak a szociális, egészségügyi és fogyatékosügyi ügyekkel kapcsolatos feladatok, valamint a kerületi civil szervezettekkel történő kapcsolattartás.

78. §¹³ A Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság gyakorolja az önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörét, feladatkörébe tartoznak a városüzemeltetéssel, városfejlesztéssel, gazdaságfejlesztéssel, városépítéssel, városrendezéssel, közterület használatával, üzemeltetésével, felügyeletével, fejlesztésével és védelmével kapcsolatos feladatok.

79. §¹⁴ Az Ingatlanhasznosítási Bizottság gyakorolja önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörét, feladatkörébe tartoznak az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok hasznosításával, valamint elidegenítésével, tulajdonszerzésével, vagyonkezelésbe adásával kapcsolatos feladatok.

80. § (1) A képviselő-testület döntésével feladata eredményes megoldása érdekében ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület döntésében meghatározott ideig vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig működik.

(3) Az ideiglenes bizottság feladatait a képviselő-testület annak létrehozásával egyidejűleg határozatában állapítja meg.

(4) Az ideiglenes bizottságra az e §-ban rögzítetteken túlmenően az állandó bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók.

81. § (1) A képviselő-testület, illetve a polgármester dönthet munkacsoport létrehozásáról, annak összetételéről, feladatairól és működéséről.

(2) A munkacsoport feladatkörében döntés meghozatalára tesz javaslatot a képviselő-testületnek, vagy az átruházott hatáskörben döntésre jogosultnak.

(3) A munkacsoport tagja e tevékenységére tekintettel külön díjazásra nem jogosult.

82. § (1) A képviselő-testület a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára a képviselők közül tanácsnokot (tanácsnokokat) választhat.

(2) A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. E feladatkörök meghatározásáról a tanácsnok megválasztásával egyidejűleg a határozatban dönt a képviselő-testület.

(3) A tanácsnok megbízatása – a feladat jellegétől függően – szólhat határozott, illetve határozatlan időre.

(4) A tanácsnoki megbízatás megszűnik:

(5) A tanácsnokok véleményét a feladatkörükbe tartozó ügyekben készülő előterjesztések készítése során ki kell kérni. A tanácsnokok véleményüket írásban kifejthetik, amelyet az előterjesztéshez csatolni kell.

(6) A tanácsnok a feladatkörébe tartozó bármely, az Önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdésben javaslatot tehet döntéshozatalra a képviselő-testületnek, bizottságnak, a polgármesternek vagy a jegyzőnek.

(7)¹⁵ A tanácsnokok névsora és a tanácsnokok által ellátandó feladatkörök 3. függelékként e rendelethez csatolandók.

83. § (1) A polgármesterre az Mötv. 63-73. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A polgármester közvetlenül megválasztott, megbízatását főállásban látja el, foglalkoztatási jogviszonya sajátos közszolgálati jogviszony.

(3)¹⁶

(4) A polgármester jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vonatkozó rendelkezéseit az irányadók.

84. § (1) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – bármely olyan halaszthatatlan önkormányzati ügyben döntést hozhat, amely két képviselő-testületi ülés közötti időszakban merül fel, és amely ügyben a döntés halasztása a képviselő-testület rendes üléséig az Önkormányzat számára kárt okozhatna, előny elmulasztását eredményezné vagy a döntés jellege szerint egyébként nem halasztható.

(2) A képviselő-testület tájékoztatása történhet a határozatok önkormányzat hivatalos honlapján való közzétételével is.

85. § (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(2) A polgármester az (1) bekezdés és a 84. § (1) bekezdés szerinti hatáskörét a bizottságokra az 5.§ (1) szerint átruházott hatáskörök tekintetében is gyakorolhatja.

86. § A képviselő-testület a polgármester hatáskörébe ruházza át az 1. mellékletben ekként meghatározott feladat- és hatásköröket.

87. § (1) Amennyiben a polgármester valamely bizottság döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást.

(2) A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, amelyről a bizottság a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt.

(3) A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a bizottság a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

88. § A polgármester évente legalább 6 fogadónapot tart.

89. § A polgármester hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozás rendjét a polgármester normatív utasításban határozza meg.

90. § A polgármester a tisztsége megszűnése esetén - alpolgármester vagy új polgármester hiányában, illetve azok akadályoztatása esetén - a legidősebb, feladatai ellátásában nem akadályoztatott képviselőnek adja át a munkakörét.

91. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére, valamint egyes önkormányzati feladatok ellátására a tagjai közül titkos szavazással egy főállású, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló alpolgármestert és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(1a)¹⁷ A társadalmi megbízatásúként megválasztott alpolgármester tisztségét 2026. október 1. napjától főállásban látja el.

(2) Az alpolgármesterre az Mötv. 74-80. §-ában meghatározottak az irányadók.

(3) Az alpolgármester illetményéről a képviselő-testület dönt.

(4) Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást, a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester állapítja meg. Az alpolgármesterek tevékenységüket a polgármester irányításával végzik.

(5) Az alpolgármesterek a polgármester utasításának megfelelően közreműködnek a képviselő-testület napirendi pontjainak előkészítésében, a határozatok végrehajtásában. Az alpolgármesterek együttműködnek a bizottságokkal.

(6) Az alpolgármester évente legalább 6 fogadónapot tart.

92. § (1) A jegyzőre és az aljegyzőre az Mötv. 81-83. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) A jegyző havonta egyszer ügyfélfogadást tart.

(3) A jegyző irányítja a Szervezési Iroda útján a képviselő-testület, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzatok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek és szervének, ha annak működése jogszabálysértő.

(5) A képviselő-testület az 1. mellékletben ekként meghatározott feladat- és hatásköröket a jegyző hatáskörébe ruházza át.

93. § (1) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző és az aljegyző egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a jegyző feladatait – legfeljebb 6 hónap időtartamra - a Jegyzői Kabinet vezetője vagy a jegyző által kijelölt személy látja el.

94. § (1) A képviselő-testület Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal elnevezéssel önálló, egységes hivatalt hoz létre. A jegyző javaslatára a polgármester által benyújtott előterjesztés alapján a képviselő-testület dönt a Polgármesteri Hivatal:

(2) A Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételnek biztosításához szükséges pénzügyi fedezetet az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A Polgármesteri Hivatal feladata az Önkormányzat működtetésével, az önkormányzati és államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.

(4) A Polgármesteri Hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(5) A Polgármesteri Hivatal minden év augusztus 31-ét megelőző hat héten belül, egybefüggő három hetes időszakban, valamint minden év decemberének utolsó két hetében, illetve az új év első hetében meghatározott időpontban az ünnepekhez igazodóan igazgatási szünet miatt zárva tart. Az igazgatási szünet pontos időpontját a képviselő-testület minden naptári évben külön döntéssel állapítja meg és erről a nyilvánosságot a helyben szokásos módon értesíti.

95. § (1) Az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályait az önkormányzat vagyonáról és vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A vagyonnal való gazdálkodás alapelveit az Mötv., valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény tartalmazza.

(3) Az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésének és elszámolásának szabályait a 6. melléklet tartalmazza.

96. § A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

97. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, melyben meghatározza a feladatai ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat, a költségvetési irányelvek és az önkormányzatokra vonatkozó pénzügyi szabályok figyelembevételével.

(2) Az éves költségvetésről szóló rendelettervezetet a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság véleményével együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni. A költségvetési rendelet tartalmát az államháztartásról szóló törvény határozza meg.

98. § A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról rendeleti formában dönt. A zárszámadásról szóló rendelettervezetet a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság véleményével ellátva kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

99. § (1) A képviselő-testület együttműködik Budapest Főváros Önkormányzatával (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat).

(2) A Fővárosi Önkormányzat és az Önkormányzat kapcsolatára, a kettőjük közötti feladat- és hatáskör megosztásra az Mötv. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(3) A polgármester főpolgármesterrel és a kerületi polgármesterekkel történő együttműködési szándéknyilatkozat aláírását követően a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.

100. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Njtv.) vonatkozó rendelkezései alapján a helyi nemzetiségeket érintő döntések meghozatala során a helyi nemzetiségi önkormányzatokat egyetértési jog illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az egyetértő nyilatkozat, illetve a nemzetiségi önkormányzat véleményének beszerzéséről a polgármester a jegyző útján gondoskodik oly módon, hogy azok a képviselő-testület részére a napirend tárgyalásakor rendelkezésre álljanak.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökei az általuk képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalása során – az Mötv. 46. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a zárt ülést is ideértve – jelen lehetnek, azon tanácskozási joggal részt vehetnek.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzatok a képviselő-testület döntésének meghozatalát kezdeményezhetik bármely, a helyi nemzetiséget érintő ügyben

(5) Az önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosításának, a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról való gondoskodásra vonatkozó kötelezettségnek az Njtv. 80. §-a szerint megkötött közigazgatási szerződésben foglaltak szerint tesz eleget.

(6) Az Önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére – erre vonatkozó írásbeli kérelem esetén - nem lakás céljára szolgáló helyiséget biztosíthat ingyenes használattal a közigazgatási szerződésben meghatározott feltételekkel.

(7) Az Önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok és képviselőinek elérhetőségét a hivatalos honlapján (csepel.hu honlap) közzéteszi.

(8) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi üléseiről készült jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről a jegyző a Szervezési Iroda útján gondoskodik.

101. § Hatályát veszti a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet.

102. § Ez a rendelet 2024. október 2-án 18 óra 30 perckor lép hatályba.

103. § Ahol a Képviselő-testület rendeletében vagy határozatában a 67. § (1) bekezdés szerint hatáskört gyakorló bizottságok korábbi elnevezésükkel szerepelnek, ott értelemszerűen az elnevezésből és feladatkörből adódó következő bizottságokat kell érteni: