Gyöngyösfalu község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1995.(VII.27.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat neve: Gyöngyösfalu község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

Székhelye, telephelye: 9723 Gyöngyösfalu, Ady E. u. 18.

Működési területe: Gyöngyösfalu község

(1) Az önkormányzat - a jogszabályok keretei között - önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(2) Az önkormányzat jogi személy, feladat és hatáskörei a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestület - a jogszabályok keretei között - egyes hatásköreit a polgármesterre vagy bizottságaira átruházhatja.

(3) Az önkormányzat a helyi közszolgáltatások körébe tartozó feladatai ellátását más helyi önkormányzattal létrehozott társulás útján is megoldhatja.

(4) *1 Az önkormányzat

a) *69

b) más helyi önkormányzattal létrehozott, társulás útján ellátandó feladat és hatásköreit az SZMSZ 3. sz. melléklete;

c) *69

(5) A hatásköri jegyzékek naprakész állapotban tartásáról a jegyző*29 köteles gondoskodni.

(1) A képviselő-testület 6 képviselőből és a lakosság által közvetlenül választott polgármesterből

áll. *19

(2) A képviselőtestület elnöke a polgármester.

(3) *3, *23

(1) A polgármester - a megválasztását követő 3 hónapon belül - a képviselőtestület megbízatásának időtartamára vonatkozó programot köteles a képviselőtestület elé terjeszteni.

(2) A programnak tartalmaznia kell:

a./ a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait,

b./ a helyi közügyek, közszolgáltatások megoldásában feladatot vállaló önszerveződő

lakossági szervezetek támogatásának lehetőségeit, formáját,

c./ a község bel- és esetleges külföldi kapcsolatainak alakítását.

(3) A program elfogadásához a megválasztott települési képviselők minősített többségű egyetértő szavazata szükséges.

(1) A képviselőtestület - a polgármester előterjesztése alapján a tárgyév január végéig éves munkatervet készít.

(2) A munkaterv elkészítésekor a választási ciklus programját, a bizottságok, a társadalmi szervezetek, az önkormányzati intézmények, valamint a közszolgáltatást nyújtó szervezetek és gazdálkodó egységek vezetőinek javaslatát figyelembe kell venni. A tervezetbe fel nem vett javaslatokról a képviselőtestület és a javaslattevőt rövid indoklással tájékoztatni kell.

(3) A más helyi önkormányzattal létrehozott társulás útján ellátott feladatot tárgyaló testületi ülés időpontját - amennyiben közös testületi ülés látszik szükségesnek - a társulásban résztvevő önkormányzattal egyeztetni kell.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a./ a fő feladatokat, célkitűzéseket és azok megvalósításához szükséges teendőket,

b./ a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendek előadóit, a napirendhez

tanácskozási joggal meghívottak körét,

c./ azoknak a napirendeknek a meghatározását, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást

kell tartani, illetőleg bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,

d./ a közmeghallgatás(ok) helyét, időpontját,

e./ a tervezhető lakossági fórumok témáját, helyét, időpontját,

f./ egyéb szervezési feladatokat.

(4) A jóváhagyott munkatervet a képviselőtestület tagjainak és az állandó meghívottaknak meg kell küldeni.

(1) A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülést tart.

(2) A képviselőtestület ülését

a./ 15 napon belül össze kell hívni legalább két képviselő vagy a képviselőtestület bizott-

sága napirendet tartalmazó indítványára,

b./ 8 napon belül össze kell hívni a társulás útján ellátott feladatok ügyében a társulásban

résztvevő önkormányzat(ok) képviselőtestületének indítványára,

c./ 3 napon belül kell összehívni a polgármester vagy az a./ és b./ pontban megjelöltek

indítványára a halaszthatatlanul sürgős ügyekben.

(1) A képviselőtestület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselőtestület ülését a korelnök testületi tag hívja össze és vezeti le.

(3) A képviselőtestületi ülés általában nyilvános. Zárt ülés tartásának szabályait törvény állapítja meg.

(4) Az ülést úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak legalább öt nappal az ülés előtt kézhez kapják.

(5) A polgármester az SZMSZ-ben előírtakon túl az előterjesztő javaslatára határoz arról, hogy a napirend tárgyalásához kit, illetve mely szervezet képviselőjét hívja meg tanácskozási joggal.

(6) Tanácskozási joggal meg kell hívni minden testületi ülésre a tárgyban érintett önkormányzati intézmény vezetőjét, ill. háziorvost. *53

(7) A 7.§ (2) bekezdés c./ pontja esetében az ülés az írásos anyag mellőzésével, rövid úton is összehívható (telefon, személyes meghívás), a napirendet ebben az esetben szóban ismertetni kell.

(8) Az ülés időpontját, helyét és napirendjét a meghívó kiküldésével egy időben a hirdetőtáblákon közzé kell tenni.

(9) Az érintett a zárt ülés meghatározott részére is meghívható. Több ellentétes érdekű érintett esetén az érintetteket a képviselő-testület külön-külön hallgatja meg, ezt a meghívójukban jelezni kell.

(10) Zárt ülésre az érintett meghívása kötelező, amennyiben az érintett meghallgatása szükséges, továbbá a döntés meghozatala függ az általa közölt adattól vagy nyilatkozattól.

(1) A meghívó tartalmazza:

a./ az ülés időpontját, helyét,

b./ napirendjét,

c./ napirendi pontonként az előterjesztő nevét, beosztását, annak megjelölését, ha az elő-

terjesztés szóban történik,

d./ kiadásának idejét, a polgármester aláírását.

(2) A meghívóhoz az írásbeli előterjesztéseket, valamint a szóbeli előterjesztések határozati javaslatait mellékelni kell.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alól a 7.§ (2) bekezdés b./ és c./ pontja alá tartozó esetekben el lehet térni, az írásos anyagot az ülés megkezdéséig kell a képviselőkhöz és a tanácskozási joggal meghívottakhoz eljuttatni, illetve részükre átadni.

(1) A képviselőtestület ülésére szóban vagy írásban lehet előterjesztést tenni.

(2) Az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásba kell foglalni.

(3) Kötelező írásos előterjesztést készíteni:

a./ a választási ciklus időtartamának programjáról,

b./ a képviselőtestület éves munkatervéről,

c./ az önkormányzati rendelet tervezetéről,

d./ a költségvetési tervről és a zárszámadásról,

e./ a más önkormányzatokkal, szervekkel és szervezetekkel kötendő megállapodások ter-

vezetéről,

f./ hitelfelvételi javaslatról.

(4) Az előterjesztés főbb elemei az önkormányzati rendelet tervezetének kivételével:

a./ az első rész:

- a tárgy pontos meghatározása,

- annak megjelölése, hogy a téma szerepelt-e már napirenden, ha igen, milyen döntést

hoztak,

- annak indoklása, miért vált szükségessé a téma (újbóli) megtárgyalása,

- azoknak a körülményeknek és összefüggéseknek ismertetése, melyek a döntés meg-

hozatalát indokolják,

- fel kell tüntetni a végrehajtáshoz szükséges dologi eszközöket, költségkihatásokat,

azok fedezeti forrásait.

b./ a második rész: a határozati javaslat

- csak egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből állhat, nem tartalmazhat

indoklást,

- konkrétnak, érthetőnek kell lennie,

- alternatív javaslatot kell előterjeszteni, ha többféle megoldás lehetséges, ilyenkor az

eltérő tartalmi határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni,

- tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megjelölését, a végrehaj-

tás és az esetleges időközi beszámolás határidejét.

(5) Az előterjesztés az önkormányzati rendelet-tervezet esetén szintén két részből áll:

a./ az első rész a rendelet tervezete,

b./ a második rész a rendelet-tervezet indoklása, melynek összeállítása során a (4) bekez-

dés a./ pontjában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(1) Az egyes napirendek írásos előterjesztésének terjedelme - az önkormányzati rendelet-tervezet kivételével - általában öt gépelt oldalnál több nem lehet.

(2) Az előterjesztés mellékletét képező táblázatok, térképek és a szerződés tervezetek az öt oldalba nem számítanak bele.

(1) Az írásbeli előterjesztést, valamint a szóbeli előterjesztés határozati javaslatát - a 7.§ (2) bekezdés b./ és c./ pontjában foglalt esetek kivételével - a képviselőtestület ülése előtt legalább 8 nappal el kell készíteni.

(2) Az előterjesztés tartalmáért és az elkészítés határidejének betartásáért a napirend előterjesztője felelős.

(3) A határozati javaslatok törvényességét a jegyző*30 köteles az írásos anyag kiküldése (sokszorosítása) előtt megvizsgálni.

Határozat hozatalát kezdeményezheti a polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület tagjai valamint a jegyző, aljegyző. Határozati javaslat a testületi ülésen szóban is előterjeszthető.

(1) A képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester (a továbbiakban: az ülés elnöke) vezeti.

(2) Az ülés megkezdésekor az ülés elnöke számszerűen megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e és azt az ülés végéig folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) Az ülés határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van.

(1) A képviselőtestület döntéseit - a jogszabályban foglalt esetek kivételével - nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.

(2) Névszerinti szavazást kell tartani, ha azt a képviselőtestület jelenlévő tagjai legalább 1/3-a indítványozza és a testület egyszerű szavazattöbbséggel elfogadja.

(3) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, ill. zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő. Elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. *56

(4) Szavazategyenlőség esetén a napirend előterjesztője jogosult legfeljebb 3 percben az előterjesztett vagy a vita során kialakított határozati javaslat elfogadásának célszerűségét indokolni, ezt követően a szavazást meg kell indokolni.

(5) Ismételt szavazategyenlőség esetén a napirend újbóli tárgyalására 15 napon belüli időpontra a testületi ülést újból össze kell hívni.

(6) A névszerinti szavazásnál a jegyző az elkészített névjegyzék – mely tartalmazza a névszerinti szavazás tárgyát - alapján felolvassa azt egyenként, a képviselő-testület tagjai nevük elhangzása után „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, melyet a jegyző a névjegyzéken rögzít. A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó jegyzéket a polgármester és jegyző aláírásukkal hitelesítik, és a jegyzőkönyvhöz csatolják.

(7) A titkos szavazást 3 tagú szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, melynek tagjai csak képviselők lehetnek. A szavazás szavazólapok és urna igénybevételével történik, szükség esetén szavazóhelyiség igénybevételével.

(8) A szavazatszámláló bizottság értékeli a szavazólapokat, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás eredményét, a jegyzőkönyvvezető nevét. A jegyzőkönyv aláírását követően a szavazás eredményéről jelentést tesz a bizottság elnöke a képviselő-testület előtt.

(1) A megválasztott képviselőtestület több mint felének szavazata (minősített többség) szükséges a jogszabályokban meghatározottakon túl:

a./ a helyi népszavazás kiírásához,

b./ a költségvetés megállapításához és végrehajtása elfogadásához,

c./ a helyi adó megállapításához,

d./ a hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,

e./ intézmény alapításához, megszüntetéséhez és átszervezéséhez,

f./ gazdasági társulásban való részvételhez,

g./ a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához, kiegészítéséhez és módosításához,

h./ a településrendezési terv elfogadásához, módosításához,

i./ eljárás kezdeményezéséhez az Alkotmánybíróságnál.

(1) Sürgősségi indítványt az ülést megelőző munkanapon 12 óráig írásban, megalapozottságát röviden indokolva a polgármesterhez címezve lehet a polgármesterhez, távollétében a jegyzőhöz*31 benyújtani.

(2) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a 7.§ (2) bekezdésében megjelöltek jogosultak.

(3) A sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha annak tárgya olyan ügy, mely a képviselőtestület hatáskörébe tartozik és egyébként megtárgyalására rendkívüli ülés összehívása lenne indokolt.

(4) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel határoz.

(5) Az elfogadott sürgősségi indítványt a napirend első pontjaként kell megtárgyalni.

(6) Az elutasított sürgősségi indítvány megtárgyalásának időpontjáról vagy tárgyalásának mellőzéséről a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel dönt.

(1) A napirendet az ülés elnöke terjeszti a képviselőtestület elé.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel határoz.

(1) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt az ülés elnöke tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, a tett intézkedésekről, az interpellációkra adott válaszokról. A beszámoló írásban is kiadható.

(2) A tájékoztató elfogadásáról a képviselőtestület általában vita nélkül dönt.

(1) A napirend egyes pontjait - a képviselőtestület által elfogadott sorrendben - a meghívóban megnevezett személy terjeszti elő.

(2) Az egyes napirendek szóbeli előterjesztésének időtartama lehetőleg a 30 percet ne haladja meg.

(3) Az írásos előterjesztésekhez legfeljebb 10 perc időtartamú szóbeli kiegészítés tehető. A kiegészítés ne ismételje az írásos előterjesztésbe foglaltakat, ne érintsen új kérdéseket - kivéve, ha azt jogszabályi változás vagy más előre nem látott esemény szükségessé teszi.

(4) A napirend előadójához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt válaszolni kell.

(5) A vita során - annak szükségtelen elhúzódása miatt - az ülés elnöke vagy a képviselők javaslatot tehetnek a hozzászólások időtartamának korlátozására, illetve a vita lezárására. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt.

(6) Az ülés elnöke az ülésen résztvevő érdeklődőknek hozzászólási jogot adhat.

(7) A vita lezárása után, de még az elnöki összefoglaló előtt, a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.

(8) Ha a jegyző*32 igényli, a határozathozatal előtt biztosítani kell, hogy szükség esetén törvényességi észrevételt tehessen.

(9) Amennyiben a jegyző észleli, hogy a képviselő-testület jogszabálysértő határozatot vagy rendeletet fogadott el, lehetőleg azonnal szóban, de legkésőbb a következő ülésig írásban jeleznie kell azt a képviselő-testületnek, kifejtve, hogy mely jogszabályi rendelkezéssel ellentétes az elfogadott döntés, részben vagy egészben. Ismertetnie kell a jogszabálysértő döntés következményeit. *58

(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti.

(6) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

(1) Az ülés elnökének összefoglalója a vita lényegét tömören összegezve, érdemben térjen ki az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot (rendelet-tervezet) érintő valamennyi érdemi felvetésre.

(2) Az ülés elnöke a határozati javaslatokat (a rendelet-tervezet érintett rendelkezéseit) egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szerepelő határozati (rendelet-tervezeti) javaslatokról kell dönteni.

(3) A szavazás eredményének számszerű megállapítása után az ülés elnöke kihirdeti a határozatot (rendeletet).

(4) A zárt ülésen hozott közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során az érintett hozzájárulása nélkül személyes adat nem hozható nyilvánosságra.

(5) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével – halasztást nem tűnő valamennyi ügyben döntést hozhat.

(6)Amennyiben a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan ügyben – a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével – döntést hozhat a polgármester. A döntésről a soron követő ülésen köteles beszámolni.

(1) A képviselők az ülés megkezdéséig nyújthatják be interpellációjukat az ülés elnökének. Az interpellációt az ülés elnöke ismerteti.

(2) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen, amennyiben ez nem lehetséges 15 napon belül írásban köteles a képviselőnek megadni.

(3) Az írásban adott választ a következő testületi ülésen ismertetni kell.

(4) A válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő véleményének meghallgatása után a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel dönt.

(1) A napirend és az interpelláció(k) lezárása után a képviselők a települést és a lakosságot érintő bejelentéseket tehetnek és kérdéseket vethetnek fel.

(2) A bejelentések alapján tett intézkedésekről a polgármester a következő ülésen számol be.

(3) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az ülés elnökének feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek keretében

- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

- rendre utasítja azt, aki a testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,

- ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti – képviselő kivételével – a rendbontót. *4

*69

(1) A jegyzőkönyv 1 eredeti példányban készül, melynek törvényszerinti határidőn belüli elkészítéséről a jegyző*33 gondoskodik. *61

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a.) az ülés helyét és idejét,

b.) az ülésen megjelent, az igazoltan és igazolatlanul távollevő képviselőtestületi tagok,

valamint a tanácskozási joggal jelenlévők és a meghívás ellenére távolmaradók nevét,

c.) a határozatképesség megállapítását,

d.) a meghívótól eltérő napirendi javaslatokat, a szavazás eredményét,

e.) az elfogadott napirendet,

f.) napirendi pontonként:

- az előterjesztő nevét, a szóbeli előterjesztések és kiegészítések rövid tartalmát,

- a kérdések, a hozzászólások, valamint az adott válaszok rövid tartalmát, a kérdést fel-

tevő, hozzászóló és a válaszadó nevét,

- minden, a döntés meghozatalában lényeges tényt és körülményt,

- a szavazás számszerű eredményét,

- a hozott határozatok szószerinti szövegét.

g.) az interpellációk, bejelentések, kérdések rövid tartalmát, a feltevő nevét, a válaszok rö-

vid tartalmát, a válaszadó nevét, a hozott határozatok szószerinti szövegét.

h.) a jegyzőkönyvet az ülés elnöke és a jegyző*34 írja alá.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők, amennyiben az ülésen részt vett a tárgyban közvetlenül érdekelt, a jegyző, aljegyző és a Vas megyei Kormányhivatal vezetője, illetve megbízottja tekinthet be. *62

(1) A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül a Vas Megyei Kormányhivatalnak*50 kell megküldeni.

(2) A jegyzőkönyv elkészültét követően papír alapon a Közös Önkormányzati Hivatalban*35 15 napra közszemlére, továbbá elektronikus úton közzé kell tenni. *20 Nem lehet közszemlére tenni a zárt ülések jegyzőkönyvét.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző*36 kezeli.

a.) Az eredeti példányhoz mellékelni kell:

- a meghívót és mellékleteit,

- a jelenléti ívet,

- minden olyan írásos anyagot, melyet a képviselőtestület tagjai az ülés megkezdéséig,

annak az ülésen való tárgyalása érdekében kézhez kaptak.

b.) Az eredeti jegyzőkönyveket és mellékleteit a jegyző*37 évente bekötteti és gondosko-

dik biztonságos őrzéséről.

(1) A képviselőtestület a fontosabb feladatkörök, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásának segítésére a következő bizottságokat hozza létre:

a.) Ügyrendi és Jogi Bizottság 3 fő

b.) *11

(2) A bizottságok feladatkörét az SZMSZ 6. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselőtestület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Működésükre értelemszerűen alkalmazni kell a bizottságok szabályait.

(1) A bizottság elnökét és tagjait - a polgármester előterjesztése alapján - a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel választja meg.

(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell megválasztani.

(3) A bizottságba tagként a községben élő, a feladatkör szerinti szakemberek választhatók be. Jelölésükre a községben működő intézmények, lakossági, társadalmi és gazdálkodó szervezetek is tehetnek javaslatot.

(4) A bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.

(5) A képviselő több bizottság elnökének, tagjának megválasztható.

(6) A bizottsági tagság a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint szűnik meg.

(1) A bizottság szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal ülésezik.

(2) A bizottság ülését annak elnöke hívja össze.

(3) Az ülésre szóló meghívót a tagoknak és a napirend tárgyalásában érdekelteknek legalább az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni.

(4) A meghívó tartalmazza:

a.) az ülés időpontját és helyét,

b.) a napirendet és az előadók nevét,

c.) a bizottság elnökének aláírását.

(5) Rendkívüli esetben a bizottság rövid úton (személyesen, telefonon) az ülés előtt legkésőbb egy nappal is összehívható.

(6) Össze kell hívni a bizottsági ülést:

a.) tagjainak legalább 1/3-a napirendet is tartalmazó indítványára,

b.) a polgármester indítványára,

c.) ha a képviselőtestület elrendeli.

(1) A bizottság ülését elnöke, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott tag vezeti.

(2) A bizottság döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.*2

(3) Határozatképtelenség esetén a bizottság ülését 3 napon belüli időpontra kell összehívni.

(1) A bizottság általános feladatai:

a.) feladatkörében előkészíti a képviselőtestület döntését,

b.) ellenőrzi a képviselőtestület döntéseinek végrehajtását,

c.) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.

(2) A bizottság feladatai ellátása érdekében:

a.) tájékoztatást kérhet a polgármesteri hivataltól,

b.) megtekintheti a tárgyalásra kerülő napirend alapiratait.

(1) A bizottság üléséről 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek 1 példányát a polgármesternek kell átadni.

(2) A jegyzőkönyv formájára és tartalmára a 25.§ (2) bekezdés a.)-f.) pontjait, valamint a 26.§ (3) bekezdésének a.) pontját értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) A jegyzőkönyvet a bizottsági ülés elnöke és a jegyzőkönyv vezetésével megbízott személy írja alá.

(1) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal*38 látja el, megszervezéséről a jegyző*39 köteles gondoskodni.

(2) A bizottság ülésén - ha a bizottság igényt tart rá - a Közös Önkormányzati Hivatal*40 adott ügykör szerinti szakfeladatot ellátó dolgozója köteles részt venni és a szükséges tájékoztatást megadni.

(1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatású jogviszonyban, tiszteletdíjasként látja el. *21

(2) A polgármester fő feladati:

- az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságnak a biztosítása

- a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezése,

- a képviselők és a képviselőtestület bizottságai munkájának segítése,

- együttműködés a társadalmi szervezetekkel a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(1) A képviselőtestület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, aki a polgármester irányításával látja el feladatát.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásként látja el.

(1) A polgármester tiszteletdíját a jogszabályi keretek között az Ügyrendi és Jogi Bizottság javaslatára, vagy képviselői indítványra állapítja meg a képviselő-testület. *22

(2) Az alpolgármester részére a képviselőtestület tiszteletdíjat állapít meg.

(3) A polgármestert, alpolgármestert és a képviselőket feladataik ellátásával összefüggésben – jogszabályban meghatározott összegű – költségtérítés illeti meg. *5

(4) *64

Az önkormányzati képviselő és a polgármester megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül – a 2001. évi CII. törvény melléklete szerinti – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatait az Ügyrendi és Jogi Bizottság látja el.

(1) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezhet.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi és Jogi Bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert

- a saját, valamint

- hozzátartozója

vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére. A képviselő, a bizottság elnökének a felhívására köteles a bejelentést írásban megtenni.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi és Jogi Bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.

(4) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozat eljárással kapcsolatos döntés.

(5) A képviselő-testület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

1. Cák, Gyöngyösfalu, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Pusztacsó községek Képviselő-testületei az Mötv. 84. § (1) bekezdésébe foglaltak ellátására közös önkormányzati hivatalt alakítottak és tartanak fenn.

2. A közös hivatal székhelye: 9724 Lukácsháza, Szombathelyi u. 2.

1. A jegyző feladatát és a közös hivatal szervezetét, működési rendjét a jogszabályokban szabályozottakon túlmenően az alapító önkormányzatok képviselő-testületeinek megállapodása tartalmazza. *69

2. A jegyző és a közös hivatal ügyfélfogadásának rendjét papír alapon és elektronikus formában közzé kell tenni.

3. A jegyző és aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása, ill. tisztség betöltetlensége esetén feladatukat a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal gazdasági vezetője látja el. *65

A képviselőtestület önkormányzati rendeletet alkothat:

a.) a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére,

b.) törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására.

(1). Önkormányzati rendelet megalkotását a polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület tagjai, jegyző és aljegyző, az intézményvezetők, valamint a településen működő civil szervezetek kezdeményezhetik.

(2). A kezdeményezést írásban kell benyújtani, a szabályozás tárgykörének, céljának és várt hatásának megjelölésével és indoklással.

(1) A polgármester a rendeletalkotás kezdeményezését a képviselőtestület ülésén ismerteti.

(2) a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel határoz:

- a kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról,

- a rendeletben szabályozandó főbb kérdésekről,

- ha megbízza az előkészítésért felelős bizottságot vagy személyt,

- ha meghatározza a rendelet előkészítésének rendjét, az egyeztetési kötelezettségeket, vitafórumokat,

- a lakosság széles körét érintő rendelettervezet esetén a lakosság véleménye kikérésének módjáról és időpontjáról,

- a rendelettervezet elkészítésének határidejéről,

- a rendelettervezet testület elé terjesztésének határidejéről.

(3) A rendelettervezet szakmai előkészítése, törvényességének biztosítása a jegyző*41 feladata.

A rendelettervezet előterjesztésekor az előterjesztő tájékoztatja a képviselőtestületet az előkészítés során elhangzott, de a tervezetben nem szereplő valamennyi javaslatról.

A rendelet - a külön jogszabályban meghatározott összeg mértékéig - a rendelkezéseit megszegőkkel szemben szankciókat írhat elő.

(1) A rendeletben rendelkezni kell hatályba lépésének időpontjáról.

(2) A rendeletet a polgármester és a jegyző*42 írja alá.

(1) A rendelet hiteles szövegét az elfogadását követő 8 napon belül a jegyző*43 szerkeszti és teszi közzé a helyben szokásos módon, megküldi a helyben működő társadalmi szervezeteknek, intézményeknek.

(2) A hatályos rendeletek nyilvántartásáról, megőrzéséről a jegyző*44 gondoskodik.

A rendeletek hatályosulását, időszerűségét a képviselőtestület a bizottságok közreműködésével folyamatosan ellenőrzi.

Lakossági fórumok

/1/ A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

/2/ A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

/3/ A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hirdetőtáblákon és a helyi televízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

/4/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

/5/ A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat az 1997. évi I. törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

/1/ A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – községi gyűlést (polgárok gyűlését) hívhat össze.

/2/ Fontosabb szabályai:

1. A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hirdetőtáblákon és a helyi televízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

1. A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.

1. A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(1) A képviselőtestület a 2011. évi CLXXXIX. törvényben *67 meghatározottakon túl helyi népszavazást rendelhet el minden olyan ügyben, amely:

a.) a település egészét vagy egy részét érinti,

b.) eldöntése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik,

c.) nem ütközik a népszavazás kiírását korlátozó rendelkezésekbe.

(2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a.) a települési képviselők legalább egynegyede,

b.) a képviselőtestület bizottsága,

c.) legalább 180 választópolgár *71

(3) A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselőtestület a legközelebbi ülésen, de legkésőbb 30 napon belül dönt.

(4) *72

(1) A helyi népszavazást az elrendelésétől számított két hónapon belül, egy munkaszüneti napon kell megtartani.

(2) A helyi népszavazás lebonyolítására és eredményének megállapítására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényt kell alkalmazni.*68

*72

/1/ A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.

/2/ Az /1/ bekezdésben szereplő rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően kell megalkotni.

/3/ A Képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor dönt arró1, hogy szükséges-e a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalni.

/4/ A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott gazdasági programot, költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:

1. a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;

2. az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok

körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;

3. az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok

bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű

megoldásainak meghatározása;

4. az igények és célkitűzések egyeztetése

5. a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;

6. a várható döntések hatásainak előzetes felmérése;

7. külön jogszabály által meghatározott kötelező elemek.

/1/ Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

/2/ Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A polgármester közmeghallgatás keretében minden évben tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

/1/ Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére külön rendelkezések irányadók. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulás útján gondoskodik.

/2/ A jegyző*45 köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

/3/ Az intézményi gazdálkodás ellenőrzését a belső ellenőrzésen túl a Közös Önkormányzati Hivatal*47 végzi.

Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 10. számú melléklete tartalmazza.

A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Gyöngyösfalu község Önkormányzatának az önkormányzat ideiglenes szervezeti és működési szabályairól szóló 1/1991. (II. 08.) sz. rendelete.

Gyöngyösfalu,1995-07-27

Tar János sk. Tóth János sk.

polgármester jegyző