Kifejezéskereső
Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő - testületének
11/2011. (V.13.) önkormányzati rendelete Felsőörs Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének megállapításáról
2011.11.18.
Felsőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) c) pontjában foglalt feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja és elfogadja a Szabályozási Tervet.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1. 1. §
(1) A jelen rendelet hatálya Felsőörs község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásainak, valamint e rendeletbe foglalt eltéréseknek és a szabályozási tervnek megfelelően szabad.
(3) Jelen építési szabályzat mellékletei:
a) szöveges mellékletei:
1. számú melléklet : Fogalom meghatározások
2. számú melléklet: A nyúlványos telek kialakításának szabályai 3. számú melléklet: Felsőörs területén ismert régészeti lelőhelyek függeléke
b) rajzi mellékletei: 4. számú melléklet: Felsőörs 1: 7500 és 1: 4000 léptékű külterületi
szabályozási terve
5. számú melléklet: Felsőörs 1: 2000 léptékű belterületi szabályozási
terve
6. számú melléklet*
* Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (VII.03.) önkormányzati rendelet 3.§ (2) bekezdése, hatálytalan 2013. július 11-től
(4) A szerkezeti terv leírásába foglalt szabályozási paramétereket a későbbiekben önállóan lehatárolt területre készülő szabályozási tervek sem változtathatják meg, a szerkezeti terv módosítása nélkül. Egyebekben e területek vonatkozásában is e rendelet előírásai az irányadók
Az előírások alkalmazása
2. §
(1) A helyi építési szabályzatban és szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek
kell tekinteni és meg kell tartani:
- a szabályozási vonalat,
- terület-felhasználási egység határát,
- építési övezet határa
- a kialakítható legkisebb és legnagyobb telekméreteket,
- az építési hely határát (elő-, oldal-, és hátsókert méretekkel),
- az építési övezetek paramétereit, valamint
- a közterületek és magánutak kialakítására és használatára vonatkozó előírásokat,
- a zöldterületekre,
- a telepítendő fasorokra,
- az erdősávokra
- a környezet-és természetvédelmi területekre és védőterületekre vonatkozó előírásokat.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett elemek tájékoztató jellegűek, ezért ezek megváltoztathatók a terven belül.
A terv területének felhasználása
3.§
(1) A terv területe
– beépítésre szánt területekre, és
– beépítésre nem szánt területre tagolódik.
(2) A beépítésre szánt területek:
- lakóterületek, ezen belül
Falusias lakóterület (Lf)
Kertvárosias lakóterület (Lke)
- vegyes terület, ezen belül
Településközpont vegyes terület (Vt)
- gazdasági terület, ezen belül
Kereskedelmi, gazdasági terület (KG)
- üdülőterület, ezen belül
Üdülőházas terület (Üü)
- különleges terület, ezen belül
Különleges – sport terület (Ks)
Különleges – temető terület (Kt)
besorolásúak.
(3) A beépítésre nem szánt területek:
- zöldterület (közkert, közpark)
- közlekedési és közműterületek
- mezőgazdasági területek
Kertes mezőgazdasági
Általános mezőgazdasági
- erdőterületek
Védelmi rendeltetésű erdőterület
Gazdasági rendeltetésű erdőterület
- vízgazdálkodási terület besorolásúak.
A tömb-és telekalakítás általános szabályai
4. §
(1)*
* Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (VII.03.) önkormányzati rendelet 3.§ (2) bekezdése, hatálytalan 2013. július 11-től
(2) A terv területén a kialakítható telekméreteket az övezeti előírások és a 13–30. § tartalmazzák.
(3) Abban az esetben, ha a telekalakításra az ingatlanon átmenő szabályozási vonal által jelzett útkialakítás kapcsán kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a hátramaradó telek nagysága az övezeti előírásoktól eltér, de az ingatlan továbbra is beépíthető marad.
(5)*
* Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (VII.03.) önkormányzati rendelet 3.§ (2) bekezdése, hatálytalan 2013. július 11-től
Az építés általános szabályai
5. §
(1) Az ingatlan beépítése során biztosítani kell a telek hátsókertjének gépkocsival történő megközelítését. Ez alól kivételt képez a zártsorú beépítés, valamint az olyan kialakult telekállapotok, amelyeken műtárgyak, vagy a terepviszonyok ezt nem teszik lehetővé.
(2) A területen várhatóan fellelhető régészeti, kulturális emlékek megmentése érdekében a területen építési tevékenység csak az örökségvédelemről szóló törvény a leletmentésre vonatkozó előírásainak betartásával végezhető.
(3) A szabadonálló beépítés esetén az oldalkert minimum 3 méter.
(4) A hátsókertek legalább 6 méter mélységűek legyenek, kivéve a helyi értékvédelmi terület azon telkeit, ahol a hátsókertek már beépültek, továbbá a Hóvirág utca 170 – 180 hrsz. – ú telkeit és a Csalogány utca – Rózsa utca között lévő 331/2 – 331/19 hrsz.-ú földrészleteket.
(5) Az építménymagasság számítását az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírása tartalmazza, ahol az építménymagasság számításánál mindig az eredeti terepszintet kell figyelembe venni.
(6) Építeni csak a jogszabályilag is meghatározott helyen belül szabad. Az építésre jogszabályilag meghatározott helyen belül épület (építmény) csak a szükséges védőtávolságok betartása mellett helyezhető el. Ez alól kivételt képez, ha a telken érvényes építési vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező meglévő épület a jogszabályilag is meghatározott helyen kívül esik, ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak vízszintes területei befoglaló méreteinek növekedése nélkül a hatályos szabályozási paraméterek betartásával átépíthető, bővíthető a szabályozási paraméterek további betartásával.
(7) Felsőörs közigazgatási területén – a települési és tájkarakter védelme érdekében – 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épületek építése nem engedélyezhető. A kertes mezőgazdasági területeken és a belterületen faház építhető.
(8) A 10 %-nál meredekebb telek engedélyezési tervéhez csatolni kell részletes geodéziai felmérést és az ez alapján készült tereprendezési tervet.
(9) Terepalakítási munka építési helyen és jogszabályilag is meghatározott helyen kívül csak az előkertben lehetséges, maximálisan a közterület határától mért 8 méteres távolságig.
a. a) Terepalakítási munka építési helyen és jogszabályilag is meghatározott helyen kívül csak építési tevékenységgel kapcsolatban végezhető az engedélyezési dokumentációban szerepeltetett módon, valamint meglévő építménnyel összefüggésben végezhető (kivéve az ár-és belvízvédelemmel kapcsolatos, vagy rekultivációs munkákat).
b. b) Terepalakítási munka építési helyen és jogszabályilag is meghatározott helyen kívül csak az építmény gyalogos illetve gépjárművel való megközelítéséhez szükséges mértékben lehetséges, és gondoskodni kell a telken belüli csapadékvíz elvezetésről.
c. c) Tereprendezés és építési tevékenység csak úgy valósítható meg, hogy az ne rontsa a terület felszíni vízelvezetési tulajdonságait, és a vízelvezetés ne veszélyeztesse a szomszédos telkeket, illetve a talaj állékonyságát.
(10) Amennyiben az építési helyen kívüli tereprendezés során a telekhatár mentén a szomszédos telek magasságához képest a rendezett terep szintje megváltozik, támfal alkalmazása szükséges. Új támfal kialakítása esetén, ha az engedélyköteles, annak megvalósítása az engedélyezési dokumentációban feltűntetett módon a használatbavételi engedély feltétele. A támfal megépítése és karbantartása a beruházó kötelezettsége és költségei őt terhelik.
(11) Az elhanyagolt, településképet rontó utcai homlokzatok, kapuk és kerítések gondozására és helyreállítására kötelezheti a tulajdonost, illetve a kezelőt a képviselő-testület, amennyiben a károsodás mértéke nagyobb, mint a felsorolt épület-, építményrészek felületének 20 %-a.
(12) A belterületi telkek be nem épített részét kertként kell művelni és fenntartani, ami a tulajdonos illetve a kezelő kötelezettsége. Elmulasztása esetén a polgármester határozattal kötelezi az érintettet kötelezettsége teljesítésére.
(13) A település egész területén tilos az épületek tetőfedő anyagainak kék, zöld, lila színezése, anyaguktól függetlenül, valamint a homlokzatok harsány színű festése az előzőleg felsorolt színekkel. A zöld színű tetőfedés az Lke-1 övezeti lakótelkek Fenyves utcai ingatlanainak műemléki környezetbe vagy helyi értékvédelmi területbe nem tartozó ingatlanain alkalmazható. A belterületen és a kertes mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő rendeltetésű épületek tetőfedése nem lehet hullámpala és fémlemezfedés, kivéve ahol az övezeti előírás mást ír elő.
(14) A belterületi telkek utcafronti kerítéseinek magassága a telkek határvonalain maximum 1,60 méter, telkeken belül max. 2,00 méter lehet. A kerítés külső megjelenése és anyaghasználata feleljen meg a környezetébe illesztés követelményeinek, figyelembe kell venni a szomszédos ingatlanon lévő kerítés kialakult állapotát.
(15) 7,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművek magánterületen nem parkolhatnak és nem telephelyezhetnek, 7,5 tonna össztömeg alatt magánterületen történő parkolás engedélyezett, és amennyiben szükséges telepengedély kiadható. Mezőgazdasági gépek súlykorlátozás nélkül parkolhatnak, illetve telephelyezhetnek magánterületen.
(16) Engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési munkák esetén a kérelem, bejelentés építéshatóság részére történő benyújtását megelőzően, egyéb építési munkák esetében az építési munkák megkezdése előtt a település önkormányzati főépítész véleményét be kell szerezni az alábbiak vonatkozásában:
- a falukép előnyösebb kialakítása;
- a hagyományos utcakép megóvása érdekében;
- az építmények elhelyezési módja;
- az építmények alaprajzi tagolása;
- az épületek homlokzatának kialakítása (anyaghasználat, színezés);
- az épületek tetőzetének formai és tömegének kialakítása;
- a közterületekkel határos épületek kialakítása;
- az építmények takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható
határfelületeinek kialakítása
- telkek és építési területek tereprendezési –és kertészeti munkáinak;
- nem tiltott funkciójú épületek elhelyezése;
- a kerítések és támfalak kialakítása,
vonatkozásban.
A települési főépítész véleményét a kérelemhez, egyéb esetekben az építési tevékenység bejelentőjéhez csatolni kell.
A lakó- és vegyes övezetekre vonatkozó építés általános szabályai
5/A §
(1) A közterületek felőli utcakép védelme, valamint a különböző, telken belül elhelyezhető zavaró és védendő funkciók telekszomszédok közötti hatásainak csökkentése érdekében az épületeket fő-és mellékrendeltetés szerint, főrendeltetésű épületekre és mellékrendeltetésű épületekre kell osztani. A mellékrendeltetésű épület fogalmát e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Lakóövezetekben telkenként egy főrendeltetésű épület helyezhető el, kivéve a 64/2,/3,/4, 64/35,/36,/37, 55/2, 55/4-14-ig, 55/17-29-ig, 55/32-51-ig, ahol kettő db főrendeltetésű épület lehet, valamint kivéve a helyi értékvédelmi területen lakóövezetekben már beépült telkeket, ahol engedélyezhető második főrendeltetésű épület építése, ha az adott építési övezet paraméterei engedik. Egy épületben legfeljebb két lakás létesíthető.
(3) Egyéb szabályozási, vagy övezeti előírás hiányában a főrendeltetésű épület a telek utcavonal felőli részére kerül.
(4) Mellékrendeltetésű épület csak akkor építhető, ha a telken már van főrendeltetésű épület. Melléképítmény – kivéve a közműcsatlakozás építményeit -az utca felőli telekrészre nem épülhet, elhelyezése nem akadályozhatja a szomszédos telken az előírások szerinti főépület-elhelyezést.
(5) Főépületre vonatkozó építési engedély vagy főépület megléte nélkül melléképület nem engedélyezhető. Mellékrendeltetésű épület használatbavétele önmagában nem engedélyezhető a főrendeltetésű épület használatbavételéig.
(6) Új lakótelkek utcai homlokvonala nem lehet kisebb mint 16 méter.
(7) Oldalhatáros beépítés esetén, az épület oldalhatáron álló homlokvonala (építési határvonala) a telekhatártól min.1 méterre helyezhető el, kivéve a már így kialakult és a helyi védettségű területeken, az azzal ellentétes oldalon minimum 5 méter legyen az oldalkert.
(8) Saroktelek esetén kialakult beépítésnél az illeszkedés szabályai szerinti, egyéb esetben a szabályozási terven kottázott méretű előkerten kívüli előkertek 3 méteresek legyenek.
Beépítésre szánt területek átmeneti szabályozása az átminősítésig
6. §
(1) Beépítésre szánt, de az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott területen az övezeti előírások szerinti épületre építési engedélyt csak a terület művelési ág változását követően lehet kiadni. A belterülettel határos területeken a belterületbe vonás is feltétele az építési engedély kiadásának.
(3) A telekalakítás és útkialakítás vonatkozásában az új terület-felhasználáshoz kapcsolódó övezeti előírásokat kell figyelembe venni.
(4) A művelés alól való kivonásig a területeket az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.
(5) É-Ny-i új lakóterület feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalommal terhelt, mely a szabályozási terven feltüntetett feltétel teljesüléséig érvényben marad. A feltétel a következő: „Építési tilalom a vízbázis védőterületének kijelölésére vonatkozó tervdokumentáció felülvizsgálatáig”.
Engedélyhez kötött építési munkák
7. §
(1) Közterületen csak az önkormányzat hirdető berendezései és a közösségi tájékoztató, információs rendszer elemei helyezhetők el. Az épületeken csak a funkciójának megfelelő, magyar nyelvű cégfelirat, reklámhordozó helyezhető el.
(2) Jelen rendelet hatályba lépése előtt közterületen elhelyezett nem önkormányzati hirdető-berendezések áthelyezésére a szabályzat kihirdetésétől számított 2 év áll a tulajdonos rendelkezésére.
Köz-, és magánutak
8. §
(1) A köz-és magánutakra vonatkozó, e rendeletben megfogalmazott szabályok, a kül-és belterületi utakra egyaránt vonatkoznak, a tulajdonviszonyoktól függetlenül.
(2) Épület, építési telek megközelítését szolgáló magánút használatára vonatkozó szolgalmi jogokat a telekkönyvbe be kell vezetni.
(3) Épület megközelítését biztosító köz-és magánutat úgy kell kialakítani, hogy a köz-, vagy magánút kialakítása feleljen meg a közutakra vonatkozó műszaki előírásoknak és a közművesítés, a szennyvízcsatorna elhelyezhetőségi követelményeinek.
(4) Önálló gyalogút nem használható fel telek, telkek kialakítására, kiszolgálására.
(5) Amennyiben a helyi közutat és a rajta elhelyezett közműveket az önkormányzat létesíti, annak költségeit teljes egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja.
6) Magánút kialakításakor a szabályozási vonal átalakul telekhatárrá. Hálózati szerepet betöltő útszakasz nem alakítható ki magánútként, kizárólag a magánúttá váló területet határoló szabályozási vonal változtatható telekhatárrá a szabályozási terv módosítása nélkül.
Általános természetvédelmi előírások
9. §
(1) A települések beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni. A 10 méternél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
(2) Védett természeti, illetve védelemre tervezett természeti területeken vagy azok védelmi övezetében építési, ipari, kereskedelmi és bányászati tevékenység folytatása tilos.
(3) A Malom-patak teljes felsőörsi szakaszán meg kell őrizni a természetközeli állapotot - a medret áthelyezni, továbbá a partmenti növényzetet károsítani tilos. A medret burkolni indokolt esetben is csak természetkímélő-tájbaillő megoldással lehet.
(4) A táj karakterét, kedvező képét megváltoztató beavatkozások (terepalakítások, és építkezések) nem engedélyezhetők. Meg kell őrizni a jellegzetes kilátópontokat, kiemelten védve közülük azokat, amelyekről a Balaton vízfelülete feltárul (Miske-tető, Pocca, Fő-szőlők, Öreghegy).
(5) A helyi védelemre javasolt természeti értékeket meg kell őrizni, rendszeres gondozása, fenntartása a tulajdonos, vagy a kezelő kötelezettsége.
Állattartásra vonatkozó általános előírások
10. §
(1) Felsőörs területén folytatott állattartást külön megalkotott önkormányzati rendeletben kell részletesen szabályozni.
(2) Az állattartás céljára szolgáló épületek, melléképületek építési telken való elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket – a közegészségügyi és az állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi követelmények meghatározásával – az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani.
(3) Az állatok tartására szolgáló épületeket, építményeket úgy kell üzemeltetni, hogy azok a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki.
Általános környezetvédelmi előírások
11. §
(1) A település területén mindennemű tevékenység csak a környezet védelmének általános szabályairól kiadott törvény és annak végrehajtási rendeletei szerint végezhető.
(2) A település teljes területén meglévő, és tervezett létesítmények illetve tevékenységek engedélyezésével kapcsolatban az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló jogszabály előírásait kell betartani.
(3) A tervezési területen csak olyan tevékenységek/technológiák folytathatók, melyek megfelelnek az övezetek környezeti előírásainak és az emisszió a vonatkozó rendeletekben meghatározott paraméterek alatt marad. A konkrét technológiák ismeretében a beruházónak be kell szereznie a szükséges engedélyeket és határozatokat.
(4) A jövőbeni építési felületekről, ahol még rendelkezésre áll a humuszban gazdag felső talajszint, azt külön kell letermelni és deponálni. A deponált termőföldet – a zöld felület kialakítására szolgáló – az építkezés következtében várhatóan jelentős mértékben károsodó felszínek talajának pótlására illetve cseréjére kell felhasználni.
(5) A község igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott. A trágya kezelése a szomszédos belterületi telkeken sem bűzt, sem fertőzésveszélyt nem okozhat. Az állattartást külön önkormányzati rendelet szabályozza, amely meghatározza annak környezeti feltételeit is.
(6) Kommunális folyékony hulladék elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembe vételével engedélyezhető.
(7) A kommunális hulladék elhelyezése, kezelése az ide vonatkozó törvény és a végrehajtásáról szóló rendeletek előírásai szerint történhet.
(8) A település közigazgatási területén új hulladéklerakó és hulladékártalmatlanító nem létesíthető.
(9) Folyékony vagy szilárd hulladék a település közigazgatási területére más területekről nem hozható be tárolás, illetve ártalmatlanítás céljából, kivéve újrafelhasználás esetén.
(10) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, az ide vonatkozó felsőbb szintű jogszabályokban foglaltak szerint, hatósági előírások betartásával tárolható. Telephelyen kívül veszélyes hulladék tárolása tilos.
(11) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.
(12) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű zárt tárolóban szabad elhelyezni.
(13) Patakmedrekbe, csapadékvíz elvezető árkokba és felhagyott kutakba bármely hulladékot elhelyezni, szennyvizet vezetni tilos.
(14) A település közigazgatási területén bárminemű tevékenység csak a zaj-és rezgésvédelemről szóló jogszabályban foglalt határértékeinek betartásával folytatható.
(15) A település területén bármely tevékenységet csak a termőföldről szóló jogszabály betartása mellett szabad végezni.
(16) A település teljes közigazgatási területén a légszennyezettség egészségügyi határértékeit kell betartani az ide vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint. A kibocsátási határértékeket a rendelet 5. számú melléklete szerint kell megállapítani.
Vízminőség védelem
12. §
(1) A település teljes közigazgatási területe a 240/2000. (XII.23.) Korm.rendelet szerint a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területéhez tartozik. A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeinek megállapítása az ide vonatkozó felsőbb szintű jogszabály szerint történik, amely a Balaton vízgyűjtő területét az 1. vízminőség-védelmi területi kategóriába sorolja. A jogszabály szerint kell alkalmazni a felszíni vízi környezetbe bevezetett szennyvizek területi kibocsátási határértékeit.
(2) A település közigazgatási területe a felszín alatti vizek minőségének védelme szempontjából – az Öreghegyi szőlők, a Felsőhegy keleti oldala és a Kishegy déli része kivételével -karsztos területként az „A” besorolású fokozottan érzékeny területek közé tartozik az ide vonatkozó felsőbb szintű jogszabályban foglaltak alapján. Az övezetben folytatott tevékenységek során a jogszabály vonatkozó előírásait be kell tartani.
(3) A Malomvölgyi kutak vízbázis védőterületein (belső, külső, hidrogeológiai „A” és „”B”) építési és egyéb tevékenységek csak az ide vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytathatók.
(4) Felsőörs a 49/2001. (IV.3.) Korm.rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. Ebből következően a település teljes területén be kell tartani a rendeletben a trágyatárolásra, trágyakezelésre és a mezőgazdasági területek trágyázására, továbbá az erózióvédelemre és az öntözésre vonatkozó előírásokat.
(5) Vízelvezető árkokba, felszíni kisvízfolyásokba, kutakba szennyvizet bevezetni még tisztított formában sem szabad. Folyamatos karbantartásukról, tisztításukról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.
(6) A település közigazgatási területén a talajt, talajvizet szennyező tevékenység átmenetileg sem folytatható.
AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK
Falusias lakóterületek
13. §
(1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 méter épületmagasságú lakóépületek, a mező és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
– lakóépület,
– kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
– szálláshely szolgáltató épület,
– helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
(3) A falusias lakóterületen kiegészítő vagy mellékfunkcióként elhelyezhető:
– mezőgazdasági építmény,
– kézműipari építmény (telepengedély a telepengedélyezésről szóló kormányrendelet szerint kiadható),
– főfunkcióhoz kapcsolódó kiegészítő funkciójú építmény.
(4) Az övezet telkein legfeljebb két lakás létesíthető.
(5) A falusias lakóterületen nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás illetve önálló parkoló terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, kivéve a mezőgazdasági erő-és munkagépek.
Lf építési övezet
14. §
(1) Az Lf építési övezetbe a település belső magját alkotó, jellemzően hagyományos, fésűs beépítésű területek tartoznak.
(2) Az építési övezetben az épületeket oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.
(3) A területen a legkisebb kialakítható teleknagyság 600 m2, a legnagyobb 1200 m2 lehet.
(4) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 0,5.
(5) A telkek beépítettsége legfeljebb 30% lehet.
6) A telkek területének legalább 50% -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
(7) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 méter, kivéve a Fő utca melletti
teleksávokat, ahol az építménymagasság. 4,2 méter.
(8) Az új utcákban az előkert 5 méter legyen.
(9) A beépített utcákban az előkert méretét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez.
(10) Új építésnél az oldalkert mérete a beépítési oldalon 1 m, azzal ellentétes oldalon legalább 5 méter legyen.
(11) Az épületek kialakítása során törekedni kell a helyi jellegű anyagok (kő, vakolt és meszelt-festett fal, agyagcserép és nád) használatára.
(12) A főfunkciójú épületek tetőinek hajlásszöge 40° -45° között alakítható ki.
Kertvárosias lakóterület
15. §
(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 méteres építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek, elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:
– legfeljebb kétlakásos épület,
– a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
– legfeljebb 2 db vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület
– egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
– kézműipari épület (telepengedély kormányrendelet szerint kiadható),
– állattartó építmény.
(3) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(4) A terület övezeteinek szabályozása az általános építési szabályokban, és az általános környezet-és természetvédelmi előírásokban foglaltakkal együtt érvényes.
Lke-K építési övezet
16. §
(1) A Lke-K építési övezetbe a laza beépítésű, de kisebb méretű telkekkel kialakított, a falusias lakóterületet körbeölelő, az utóbbi évtizedekben beépült területek tartoznak.
(2) Az építési övezetben az épületeket a szabályozási terven feltüntetett szabadon álló vagy oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelően kell elhelyezni.
(3) A területen a legkisebb kialakítható telekméret 600 m2, legnagyobb 2000 m2 (4)
(4) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 0,6.
(5) A telkek beépítettsége legfeljebb 30% lehet.
(6) A telkek területének legalább 50%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
(7) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 méter.
(8) A beépített utcákban az előkert méretét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez.
(9) A főfunkciójú épületek tetőinek hajlásszöge 30° -45° között alakítható ki.
Lke-1 építési övezet
17. §
(1) A Lke-1 építési övezetbe a laza beépítésű, de kisebb méretű telkekkel kialakított, a falusias lakóterületekhez csatlakozó új beépítésű területek tartoznak.
(2) Az építési övezetben az épületeket a szabályozási terven feltüntetett szabadonálló vagy oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelően kell elhelyezni.
(3) A területen a legkisebb kialakítható telekméret 800 m2, a legnagyobb 2000 m2
(4) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 0,6.
(5) A telkek beépítettsége legfeljebb 30% lehet.
(6) A telkek területének legalább 50%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
(7) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 méter.
(8) Az előkert általában 5 méter legyen, kivéve a szabályozási tervlapon feltüntetett másképpen szabályozott eseteket.
(9) A főfunkciójú épületek tetőinek hajlásszöge 30 – 45° között alakíthatók ki, kivéve a (hrsz 117/4-12, 117/14-30, 134/1-6, 134/10-16, 134/19-21, 134/24-25, 134/29-41) ahol a tetőhajlásszög minimuma 25o.
Lke-2 építési övezet
18. §
(1) A Lke-2 építési övezetbe a laza beépítésű, közepes méretű telkekkel kialakított, az utóbbi évtizedekben beépült és a jelenleg javasolt lakóterületek tartoznak.
(2) Az építési övezetben az épületeket a szabályozási terven feltüntetett szabadonálló, álló vagy oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelően kell elhelyezni.
(3) A területen a legkisebb kialakítható telekméret 1200 m2, legnagyobb 2000 m2
(4) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 0,6.
(5) A telkek beépítettsége legfeljebb 25% lehet.
(6) A telkek területének legalább 50%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, míg a 313/38 hrsz teljes területén háromszintű (gyep, cserje, fa) növényzet beültetési kötelezettsége áll fenn.
(7) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 méter.
(8) Az utcákban az előkert 5 méter legyen.
(9) A főfunkciójú épületek tetőinek hajlásszöge 30° -45° között alakítható ki.
(10) Az 55/2-14, 55/17-29, 55/32-51 hrsz-ú telkeken két fő rendeltetésű épület is építhető.
Lke-3 építési övezet
19. §
(1) A Lke-3 építési övezetbe lakóterületek tartoznak. a laza beépítésű, nagyobb méretű telkekkel kialakított lakóterületek tartoznak.
(2) Az építési övezetben az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.
(3) A területen a legkisebb kialakítható telekméret 2 600 m2.
(4) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 0,4 .
(5) A telkek beépítettsége legfeljebb 15% lehet.
(6) A telkek területének legalább 50%-t egy szintű (gyep) növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
(7) A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,00 m, illetve 4,50 méter a Szabályozási Terven jelöltek szerint.
(8) A főfunkciójú épületek tetőinek hajlásszöge 30° -45° között alakítható ki.
Lke-4 építési övezet
20. §
(1) A Lke-4 építési övezetbe a laza beépítésű, közepes méretű telkekkel kialakítandó, a jelenleg javasolt lakóterületek tartoznak.
(2) Az építési övezetben az épületeket a szabályozási terven feltüntetett szabadonálló beépítési módnak megfelelően kell elhelyezni.
(3) A területen a legkisebb kialakítható telekméret 1200 m2.
(4) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 0,6.
(5) A telkek beépítettsége legfeljebb 15% lehet.
(6) A telkek területének legalább 50%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
(7) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 méter.
(8) Az utcákban az előkert 5 méter legyen.
(9) A főfunkciójú épületek tetőinek hajlásszöge 30°-45° között alakítható ki.
(10) Az övezetben a maximális beépíthetőség a minimális telekméretre számított másfélszeres
alapterület lehet.
A vegyes területre vonatkozó általános előírások
21. §
(1) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az alábbi épületek helyezhetők el:
a) Lakóépület,
b) igazgatási épület,
c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d) közösségi szórakoztató és kulturális épület,
e) egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület,
f) kereskedelmi szálláshely épület,
g) sportépítmény,
h) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású ipari és szolgáltató tevékenységre szolgáló telepengedély köteles épületek.
(2) A területen a (3) bekezdésben felsoroltak kivételével elhelyezhető minden olyan építmény, amely hozzájárul a területen elhelyezhető épületek rendeltetésszerű használatához.
(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:
a) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára;
b) közműpótló építmény;
c) állattartás céljára szolgáló építmény.
(4) A vegyes területen a nem lakó funkcióhoz tartozó telkeken kialakítandó parkolók az önkormányzati parkolási rendelet alapján – az önkormányzat valamint a tulajdonos közötti megállapodás keretében – amennyiben erre mód van, közterületen is elhelyezhetők.
A településközpont vegyes terület építési övezeteinek részletes előírásai
A Vt-1 jelű építési övezet
22. §
(1) A Vt-1 jelű övezet a település központját jelöli ki.
(2) Az építési övezetben épületeket zártsorú beépítési mód szerint lehet elhelyezni.
(3) A telkek beépítettsége legfeljebb 40 % lehet, ami azonban csak közösségi intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, ellátó, idegenforgalmi, stb. funkciókkal érvényesíthető. Önálló lakófunkció esetén maximum 25 % lehet a beépítettség.
(4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,0 méter, lakóépület esetén maximum
4,5 méter.
(5) A legkisebb kialakítható telekméret 500 m2.
(6) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 1,2.
(7) A telkek területének legalább 30%-t növényzettel fedetten kell kialakítani.
(8) Előkert a szomszédos beépítés, az utcakép és a funkció függvényében alakítandó ki.
A Vt-2 jelű építési övezet
23. §
(1) A Vt-2 jelű övezetbe a Szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak. Az övezetben szolgálati lakás igen, önálló lakóépület nem helyezhető el.
(2) Az építési övezetben épületeket szabadonálló beépítési mód szerint lehet elhelyezni.
(3) A telkek beépítettsége legfeljebb 25 % lehet.
(4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,50 méter.
(5) A legkisebb kialakítható telekméret 5 000 m2.
(6) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 1,0.
(7) A telkek területének legalább 40%-t növényzettel fedetten kell kialakítani.
(8) Az előkert mérete legalább 5 méter legyen.
(9) Az oldalkertek legalább 3 méter szélesek legyenek.
(10)A hátsókert legalább 6 méter mélységű.
A Vt-3 jelű építési övezet
24. §
(1) A Vt-3 jelű övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt terület tartozik, alapvetően az oktatási, nevelési és kulturális, valamint sportépületek, intézmények számára fenntartva. Az övezetben szolgálati lakás igen, önálló lakóépület nem helyezhető el.
(2) Az építési övezetben épületeket szabadonálló beépítési mód szerint lehet elhelyezni.
(3) A telkek beépítettsége legfeljebb 25 % lehet.
(4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,50 méter.
(5) A legkisebb kialakítható telekméret 3 000 m2.
(6) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 1,0.
(7) A telkek területének legalább 40%-t növényzettel fedetten kell kialakítani.
(8) Az előkert mérete legalább 5 méter legyen.
(9) Az oldalkertek legalább 3 méter szélesek legyenek.
(10) A hátsókert legalább 6 méter mélységű.
(11) A tetőfedés anyaga eloxált fémlemezfedés is lehet.
A Vt-4 jelű építési övezet
25. §
(1) A Vt-4 jelű övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.
(2) Az építési övezetben épületeket szabadonálló beépítési mód szerint lehet elhelyezni.
(3) A telkek beépítettsége legfeljebb 40 % lehet.
(4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,00 méter.
(5) A legkisebb kialakítható telekméret 3 000 m2.
(6) Az előkert mérete legalább 5 méter legyen.
(7) Az oldalkertek legalább 3 méter szélesek legyenek.
(8) A hátsókert legalább 6 méter mélységű.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre vonatkozó általános előírások
26. §
(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A terület övezetének szabályozása az általános építési szabályokban, és az általános környezet-és természetvédelmi előírásokban foglaltakkal együtt érvényes.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
- mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
beleértve az állattartás gazdasági épületeit is,
– a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet
számára szolgáló lakások,
– igazgatási, egyéb irodaépület,
– üzemanyagtöltő.
– egyházi-, oktatási-, egészségügyi-és szociális épület,
– sportépítmény,
– egyéb közösségi szórakoztató épület.
KG építési övezet
27. §
(1) A KG építési övezetbe tartoznak a település belterületén a már így kialakított és jelölt területek, továbbá a külterületen lévő 03/37, 0119/2, és 0119/8 hrsz.-ú telkek. Új gazdasági terület kialakítása lehetséges a 03/4-03/6, 03/28-03/34, 08/1-08/3, 08/14, 010/2, 0119/23-0119/25 és a 0119/1 hrsz.-ú területeken.
(2) Az övezetben elhelyezhető:
– mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
– a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és személyzet számára szolgáló lakások,
– igazgatási, egyéb irodaépület,
– üzemanyagtöltő,
– sportépítmény.
(3) Az építési övezetben az épületeket a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint kell elhelyezni.
(4) A telkek beépítettsége legfeljebb 40% lehet.
(5) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,0 méter, a belterülethez nem csatlakozó részeken 10,0 méter.
(6) A szintterületi mutató nem lépheti túl a 1,6 értéket.
(7) A legkisebb kialakítható telekméret 3000 m2 .
(8) A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető, de 2000 m2 telekrészenként csak 1 darab. Több főfunkciójú épületet csak az épületek elhelyezését tisztázó elvi építési engedélyezési terv alapján lehet engedélyeztetni.
(9) Az övezetben önálló lakóépület is létesíthető. Telkenként maximum két lakás építhető. A lakások főrendeltetésű épületben is kialakíthatók.
(10) A telkek területének legkisebb zöldfelületi arányát az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint kell biztosítani és fenntartani, melynek minimum felét a telek szélén háromszintű növényzettel (gyep, cserje, fa) kell kialakítani.
(11) Az előkert, oldalkert, hátsókert legkisebb méretét az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint kell biztosítani.
(12) A lakóterülettel érintkező telekhatáron a megengedett zajkibocsátás mértéke az ide vonatkozó felsőbb szintű jogszabály alapján kerüljenek megállapításra. A követelmény kielégíthető zajárnyékolással.
(13) A 060/55-58, 070/1, 070/2, 075/1 hrsz.-ú területeken a tevékenység fenntartható, de tovább nem fejleszthető a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló
törvény T-1 jelű alövezetére vonatkozó előírásoknak megfelelően.
KG-M építési övezet
28. §
(1) A KG-M jelű övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak, ahol elsősorban a mezőgazdasági tevékenységhez köthető gazdasági funkciójú épületek és építmények, valamint a 26.§-ban leírt funkciójú épületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben épületeket szabadonálló beépítési mód szerint lehet elhelyezni.
(3) A telkek beépítettsége legfeljebb 25 % lehet.
(4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 méter.
(5) A legkisebb kialakítható telekméret 1 200 m2.
Üdülőterületre vonatkozó általános előírások
29. §
(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek, elhelyezésére szolgál.
(2) Az üdülőterületen állattartó épület – ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik a lovas-turizmust szolgáló lóistálló kivételével nem helyezhető el. A területen siló-és ömlesztett anyag-, folyadék-és gáztároló melléképítmény – csak a terepszint alatti, fedett kialakítással helyezhető el.
Üü építési övezet
30. §
(1) Az üdülőházas övezetbe az Ifjúsági tábor területe tartozik.
(2) Az Üü építési övezetbe olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra szolgálnak.
(3) Az épületeket szabadon álló beépítési mód szerint lehet elhelyezni.
(4) A kialakítható legkisebb telekméret 6000 m2.
(5) A telek maximális beépítettsége 30 % lehet.
(6) A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,4 méter.
(7) Az övezetben tetőfedésként korcolt fémlemez fedés is alkalmazható.
(8) A telek területének legalább 50%-át zöldfelülettel fedetten kell kialakítani.
(9) Az övezetben csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.
(10) Az ifjúsági tábor területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként legfeljebb 4 %-os beépítettséggel történhet.
Különleges területek
Különleges sportterület
Ks építési övezet
31. §
(1) A Ks építési övezet a település sportpályáinak a területét foglalja magába.
(2) A területen csak sportolási célú épületek és sportpályák alakíthatók ki.
(3) Az épületeket szabadon álló beépítési mód szerint lehet elhelyezni.
(4) A telek beépítettsége legfeljebb 15% lehet.
(5) A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2.
(6) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,0, kivéve a sportcsarnok, tornacsarnok épületét, ahol 10 méter a maximum.
(7) Az elő-, oldal-, és hátsókertek legalább 10,0 méter szélesek.
Különleges temetőterület
Kt építési övezet
32. §
(1) A Kt építési övezet a település temetőjének területét foglalja magába.
(2) Az építési övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei) helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben az épületeket szabadon állóan lehet elhelyezni.
(4) A legnagyobb beépítettség 5% lehet.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 méter.
(6) A legkisebb zöldfelületi arány a telek 70 %-a. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.
(7) Az övezetbe szolgálati lakás nem helyezhető el.
(8) A temető jelenlegi növényállományát meg kell őrizni, illetve fenntartási terv alapján gondozni és fejleszteni kell.
A műemléki környezet területére vonatkozó egyéb előírások
33. §
(1) A műemléki környezet területébe tartozik a szabályozási terven a „műemléki környezet határa” által kijelölt terület.
Felsőörs műemléki épületei:
-Római katolikus volt prépostsági templom hrsz.: 290
-Batthyány tér – a r.k. templom kijelölt védett környezete
-Batthyány tér 3. egykori prépostsági ház hrsz.: 144/1
-Szabadság tér 4. Keöves kúria hrsz.: 316
-népi lakóház hrsz.: 1296
(2) Jelen előírások nem vonatkoznak az országos építészeti örökség – a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő, nemzeti értékű elemeire. A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról az ide vonatkozó felsőbb szintű jogszabály rendelkezik.
(3) A védőövezetben – a műemléki környezet határán belül – a környezeti érték jellegét, a bemutatás (látvány) hangulati hitelességét veszélyeztető köztárgyak, hirdetések, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények elhelyezésére a kulturális javak védelméről, illetve a műemlékvédelemről szóló törvények korlátozásai érvényesek.
(4) A terület funkcionális működését, illetve a bemutathatóságot biztosító új villamos-energiaellátási, valamint táv-és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel építhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés magát a védendő értéket veszélyeztetné, károsítaná.
(5)*
* hatályon kívül helyezte a 25/2011. (XI. 17.) önkormányzati rendelet 2011. november 18-án
Régészeti területek
34. §
(1) A régészeti területek tágabb környezetére védőövezetet kell kijelölni. A szabályozási terven ez a „régészeti terület határa” által jelölt terület.
(2) Az építkezésekkel kapcsolatos munkák során előkerülő bármely régészeti leletet jelenteni kell a Veszprém Megyei Múzeum Igazgatóságának. Váratlan régészeti emlék, lelet előkerülése esetén az ide vonatkozó felsőbb szintű jogszabály alapján kell eljárni.
(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken a földmunkával járó építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.
(4) Építkezés közben előkerülő régészeti leletek bejelentéséért a kivitelező és az építtető is felelős.
(5) A régészetileg felderítetlen területeken is számítani kell arra, hogy lelet előkerülés esetén a Veszprém Megyei Múzeum Igazgatósága leállíthatja az építkezést a leletmentéshez szükséges időre.
(6) A védőövezetben – a régészeti terület határán belül – a régészeti terület történelmi jellegét, a bemutatás (látvány) hangulati hitelességét veszélyeztető köztárgyak, hirdetések, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények elhelyezésére a kulturális javak védelméről, illetve a régészeti örökségről szóló törvények korlátozásai érvényesek.
(7) A terület funkcionális működését, illetve a bemutathatóságot biztosító új villamosenergia-ellátási, valamint táv-és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel építhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés magát a védendő értéket veszélyeztetné, károsítaná.
A helyi értékvédelmi területre vonatkozó egyéb előírások
35. §
(1) A helyi értékvédelmi területbe tartozik a szabályozási terven a „helyi értékvédelmi terület határa” által határolt terület, mely védelem célja Felsőörs még megmaradt jellegzetes falusias szerkezetének, telekosztásának, hagyományos utcaképének és közterületeinek megőrzése.
(2) A helyi védelem kiterjed a szabályozási terven lehatárolt területen meglévő:
– közterületekre,
– telekállapotokra,
– épületekre, épületrészekre, építményekre illetve építményrészekre,
– a területen található zöldfelületi elemekre.
(3) A helyi védelem tényét az önkormányzatnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie.
(4) A helyi védelemre javasolt épületek vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékesek, kialakításuk illetve megjelenésük illeszkedik a települési hagyományokhoz. Az épületek átalakítása során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről úgy, hogy a beavatkozás ne változtassa meg az utcaképet, illetve az utcai homlokzatot, továbbá biztosítani kell az új építményeknek a jellegzetes településképben, valamint az épített és természetes környezet egységében való megjelenését. Ez a követelmény a következő (5) – (7) bekezdés szabályai szerint valósítható meg.
(5) A védett területen a homlokzatok színezése fehér, szürkével illetve sárgával tört fehér, okkersárga vagy annak árnyalatai illetve terrakotta vörös lehet. A fal anyaga természetes kő, vagy vakolt és meszelt – festett tégla, a lábazat anyaga terméskő, a tető anyaga égetett agyagcserép, nádfedés legyen. A nyílászárók fa anyagúak legyenek.
(6) A kerítések és kapuk anyaga illeszkedjen az (5) bekezdésben meghatározottakhoz, azaz tömör kerítés anyaga természetes rakott kő, illetve kőburkolatú lehet, vagy vakolt, meszelt – festett kivitelű. Az áttört kerítés lábazata hasonló kivitelű lehet, míg a felső rész és kapuzat készüljön fa, kovácsoltvas szakaszokkal illetve táblás drótfonatokkal.
(7) A tető hajlásszöge 40 -45° legyen, kivéve e szakasz (10) és (11) bekezdésében szereplő funkcióit, ahol ettől eltérő is lehet.
(8) A helyi értékvédelem alatt álló építészeti érték megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti, vagy ahhoz közelálló rendeltetésnek megfelelő használatra, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosításra.
(9) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(10) A védett területen, a közterületen csak az alábbi építmények, utcabútorok helyezhetők el:
– hírlapárusító
– hirdetőoszlop
– pihenőpad, pihenőszék
– utcai hulladékgyűjtő
– kandeláber, falikar
– műalkotás, ivókút
– kerékpártároló
– közműépítmények
– wc
(11) Az említett elhelyezhető építménynek, köztárgynak, utcabútornak a megjelenése a védett környezetnek megfelelő legyen.
(12) A közvilágítás 3-4 méter magas kandeláberekkel, vagy a homlokzatokra helyezett falikarokkal történjen.
(13) A védett területen a– a telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telephely engedélyezés rendjéről szóló ide vonatkozó felsőbb szintű jogszabályban alapján telephelyengedély csak mezőgazdasági jellegű tevékenységhez adható ki.
(14) Hirdető berendezésekre vonatkozó előírások:
– fényreklám csak a településközpont vegyes felhasználású területen lévő épületekre helyezhető el, de épületenként csak egy darab
– az érintett területen a maximális építmény magasságnál nagyobb építmény, önálló reklámhordozó nem helyezhető el.
(15) Felsőörs helyi védett területére vonatkozó, az egyes építményekkel, építési munkákkal építési tevékenységgel kapcsolatos, alábbiakban felsorolt építésügyi hatósági eljárással kapcsolatos kérelem mellékleteként a települési főépítész állásfoglalását kell csatolni:
– elvi építési engedély
– építési engedély
– bontási engedély
– rendeltetés megváltoztatás engedélyezése esetén.
(16) Új villamosenergia-ellátási, hírközlési vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
(17) A meglévő légvezetékeket a lehetőségek szerint fokozatosan földkábelre kell cserélni. A védett területen lévő 4db oszloptranszformátort a földkábeles hálózat kiépítésekor a területről ki kell telepíteni.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI – KÜLTERÜLET
Zöldfelület övezetei
KP jelű közpark övezet
36. §
(1) A közparkokat a pihenést, testedzést, szórakozást szolgáló, jellemzően növényzettel fedett, be nem épített területként kell kialakítani.
(2) Az övezetben pihenést és rekreációs célokat szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér stb.), illetve a terület fenntartásához szükséges épület, építmény és közművek helyezhetők el.
(3) Az övezetben parkoló nem alakítható ki.
(4) A zöldterületeknek közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lenni.
Közlekedési-és közműterületek
37. §
(1) A közlekedési-és közműterületek az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjárműparkolók, járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, valamint a közművek és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen a közlekedési és közműépítmények és műtárgyak helyezhetők el.
(3) A meglévő és pontosan megtervezett nyomvonallal rendelkező valamennyi országos közút külterületi szakasza mentén a tengelytől számított 50 – 50 méteres védősávot kell figyelembe venni.
(4) A település közigazgatási határán belül kialakítandó új utak esetében a következő szabályozási illetve kisajátítási szélességet kell betartani:
– új, helyi kiszolgáló utak (lakóutcák) esetében minimum 10 illetve 12 méter.
(5) A helyi kiszolgáló utak vegyes használatú útként is kialakíthatók.
(6) A funkcióhoz szükséges parkolóhelyeket az építési telken belül kell létesíteni és fenntartani az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletnek megfelelően. A telken belül nem kielégíthető parkolást az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(7) A parkolókat fásítottan kell kialakítani, 4 parkolóhelyenként 1 db nagy lombkoronát növelő fát szükséges ültetni.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK
Általános (árutermelési) mezőgazdasági övezet
MÁ-SZ Általános szántóföldi növénytermesztés övezete
37/A §
(1) Szabályozása a mindenkori hatályos BTSZ szerint.
MÁ-SZE Erdősítésre kijelölt szántóterület övezete
38. §
(1) Az erdő művelési ág létrejöttéig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható;
(2) Az övezetbe természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
MÁ-GY Általános gyepgazdálkodási terület övezete
39. §
(1) Az övezetben 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem
haladhatja meg.
MÁ-GYE Erdősítésre kijelölt gyepgazdálkodás övezete
40. §
(1) Az erdőművelési ág létrejöttéig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható;
(2) Az övezetbe természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
MÁ-GYV Védett és védő
gyepek övezete
41. §
(1) Az övezetbe a természeti területekhez sorolt illetve a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény szerint meghatározott erózióérzékeny területek alövezetben lévő gyepek tartoznak.
(2) Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el, kivéve a 011 hrsz-ú földrészleten lévő területet, ahol kerti bútorok és esőbeálló a túraúthoz, kerékpárúthoz csatlakozóan elhelyezhető maximálisan nettó 20 m2 alapterületen.
Árutermelési mezőgazdasági területek szőlőkataszterbe tartozó övezetei
(MÁ-C1, MÁ-IK)
MÁ-C1 szőlőkataszter szerinti I. osztályú árutermelő mezőgazdasági területek övezete
42. §
(1) A terület szőlőműveléssel hasznosítandó;
(2) A területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlőművelési ágra változtatható;
(3) Szőlő más művelési ágba -a terület pihentetése, illetve egyéb célból -csak az illetékes hegyközség engedélyével sorolható;
(4) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek a nyilatkozatával kell igazolni.
MÁ-IK Intenzív kertészeti kultúra árutermelő mezőgazdasági területek övezete
43. §
1. (1) Az övezetben intenzív kertészeti kultúra alkalmazható.
(2) Az övezetben a beépítés feltételeit a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény az egyes művelési ágakra vonatkozóan határozza meg.
MÁ-GYÜ gyümölcstermesztő területek övezete
43/A §
(1) A beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg.
KERTES [kertgazdasági] mezőgazdasági terület
(MK-E, MK-C1, MK-IK)
44. §
(1) A területhez tartozó övezetekben:
a) a beépíthető telek legkisebb nagysága 1 500 m2,
b) gazdasági épületet csak művelt telekre, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lehet építeni;
c) olyan telekalakítás nem engedélyezhető, ahol az új kialakuló telken a meglévő építmény mutatói meghaladnák az övezetre engedélyezettet
d) az építhető épületek építménymagassága a 4,0 métert nem haladhatja meg, s legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert;
e) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el;
f) épületet, építményt szabadon állóan kell elhelyezni, a hátsókert nagysága minimum 6,00 méter legyen; a tömbre jellemző kialakult állapotként engedélyezhető 3,00
méteres hátsókert is. Az előkert mérete legalább 5,00 méter legyen, ha nincs kialakult (beépített) állapot. Már kialakult (beépített) állapotok esetében engedélyezett a 3,00 méteres előkert is. Az oldalkertek mérete minimum 3,00 méter legyen.
g) műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található.
(2) Az engedélyezhető gazdasági épületek paraméterei feleljenek meg a tájba illesztés követelményeinek.
(3) A külterületen lapostetős épület nem építhető, a magastetős épület tetőhajlásszöge 38 45° között lehet. A fő tömeg gerincvonala lejtő irányú legyen. A tetőfedés anyaga cserép, nád és antracit, barna vagy cserépszínű zsindelyfedés legyen, tilos a műanyag, fém és szürke eternit lemezek és bármilyen hullámlemez alkalmazása. A kék és zöld színű fedések nem engedélyezhetők.
(4) Az épület homlokzatok vakolt felületűek legyenek (kivéve a gerendaházakat és faházakat), vagy nyers kő és téglafelületűek, a homlokzati deszkaburkolat és egyéb faanyagú burkolat az épület homlokzati felületének maximum 30%-án lehetséges. Lila, rikító kék és benetton (rikító) zöld és bármilyen harsány, élénk illetve telített szín a homlokzaton nem alkalmazható.
(5) A telket a közterülettől elválasztó kerítése, kapuzata csak áttört jellegű, lábazat nélküli lehet (kivéve a támfalra épített kerítést). Anyaga fa, növényzettel befuttatott drótfonat. A támfalak természetes anyagokból, vagy azokkal burkoltan készüljenek (természetes kő, fa).
A kertes mezőgazdasági övezetekben meglévő építmények felújításának,
helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének szabályai
(MK-E, MK-C1, MK-IK)
45. §
(1) A 1 500 m2-nél kisebb telkeken az építési vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező épületek, építmények, valamint a jelenlegi szabályozás engedte mértéktől nagyobb beépítés, az adott építmény, épület tömeg vízszintes befoglaló területének növekedése nélkül felújítható, átépíthető, de a tervezett épület kialakításánál meg kell felelnie a szabályozási tervi előírásoknak.
MK-C1 szőlőkataszter szerinti I. osztályú kertes mezőgazdasági területek övezete
46. §
(1) Az övezetben
a) a terület szőlőműveléssel hasznosítandó;
b) a földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlőművelési ágra változtatható;
c) szőlő más művelési ágba -a terület pihentetése, illetve egyéb célból csak az
illetékes hegyközség engedélyével sorolható,
d) a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek a nyilatkozatával kell igazolni.
MK-IK Intenzív kertészeti kultúra kertes mezőgazdasági területek övezete
47. §
(1) Az övezetben intenzív kertészeti kultúra alkalmazható.
(2) Az övezetben a beépítés feltételeit a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény az egyes művelési ágakra vonatkozóan határozza meg.
Erdőterület
Meglévő erdőterületek általános szabályozási előírásai
48. §
(1) A meglévő erdőterületek övezeteiben:
a) az erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a szőlőkataszter
szerinti I. osztályú területeket, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció
kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján
engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés;
b) az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(2) Erdőterületen tilos:
a) bármilyen hulladékot elhelyezni,
b) szennyvizet, szennyvíziszapot, hígtrágyát vagy egyéb talajszennyező anyagot
elhelyezni
(3) Erdőterületeken erdőterv szerinti gazdálkodást kell folytatni.
E-G Gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő övezet
49. §
(1) Az övezet gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő fenntartására szolgál.
(2) Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények (erdőgazdálkodást szolgáló építmény, őrház, ezek melléképületei, melléképítményei továbbá közösségi vadászházak) 100.000 m2-t meghaladó területű telkeken 0,3%-os beépítettséggel helyezhetők el.
E-GV Gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő övezet meghatározó védelmi funkcióval
50. §
(1) Az övezet gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő fenntartására szolgál, az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által természeti területként nyilvántartott erdőterületeken.
(2) Az övezetben kommunális illetve veszélyes hulladék, vegyszer, trágya még ideiglenesen sem tárolható, környezetszennyező tevékenység nem folytatható.
(3) Az övezetben csak a védelmet szolgáló épület, építmény helyezhető el, beleértve a természetvédelmi bemutatást szolgáló építményeket is.
E-V Védelmi elsődleges rendeltetésű erdő
51. §
(1) Az övezetben az erdőgazdálkodás elsődlegesen védelmi funkciókat szolgál talajvédelem, mezőgazdasági területek védelme.
(2) Az övezetben kommunális illetve veszélyes hulladék, vegyszer, trágya még ideiglenesen sem tárolható, környezetszennyező tevékenység nem folytatható.
(3) Az övezetben épületet, építményt elhelyezni nem lehet.
EE Tervezett egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterület övezet
52. §
(1) Az övezetben az elsődleges rendeltetés erdőtervi átsorolásáig a Védelmi elsődleges rendeltetésű erdőkre (EV) vonatkozó szabályok érvényesek.
(2) Az elsődleges rendeltetés erdőtervi átsorolását követően az övezetben 10 ha-t meghaladó telken 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
Vízgazdálkodási terület
V-F folyóvizek (patakok) medre és partja övezet
53. §
(1) Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott előírásai szerint kizárólag vízkár-elhárítási - építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben tilos – ideiglenesen is – bárminemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása, környezetszennyező tevékenység folytatása.
(3) Az övezetben folytatott tevékenységek során a vízgazdálkodásról szóló törvény előírásait érvényesíteni kell.
VÉDELMI CÉLÚ ÖVEZETEK
Természetvédelmi övezetek
HT Helyi jelentőségű természetvédelmi terület övezete
54. §
(1) Az övezetben:
a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki,
b) csak a természetvédelmi bemutatást szolgáló építmények helyezhetők el
c) természetközeli erdőművelés, környezetkímélő gyepgazdálkodás és a természetvédelmet szolgáló tevékenységek engedélyezhetők;
(2) Az övezet határától számított 10 méteres sávot a védett terület védőövezetként kell kezelni, ahol kizárólag a természetvédelmi bemutatást szolgáló építmények helyezhetők el.
TT Természeti területek övezete
55. §
(1) Az övezetbe az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által természeti területként nyilvántartott területek tartoznak. A természeti területekre vonatkozó törvény előírásait kell alkalmazni.
(2) Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el.
(3) Az övezetben gazdasági jellegű tevékenységként kizárólag gyepgazdálkodás, nádgazdálkodás vagy erdőgazdálkodás folytatható.
(4) Az övezethez tartozó területeken a művelési ág megváltoztatása csak a Nemzeti park igazgatóság engedélyével történhet.
(5) Natura 2000 területen az ide vonatkozó jogszabályi előírásokat figyelembe kell venni.
TF – Fokozott védelemre tervezett terület övezete
56. §
(1) A Nemzeti Park Igazgatósága által fokozott védelemre tervezett területek övezetében épület, építmény nem helyezhető el. Az övezetben természet-közeli erdőművelés, környezetkímélő gyepgazdálkodás és a természetvédelmet szolgáló tevékenységek engedélyezhetők
Táj-és településkép-védelmi övezetek
TKV Tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű
területek övezete
57. §
(1) Az övezetben
a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
b) a szőlő, a gyep és az erdő művelési ágú területek más célú hasznosítása csak közmű
és közút építése érdekében engedélyezhető;
c) a tájjelleget meghatározó felszínformák megőrzendők; (1,5 métert meghaladó magasságú támfal, illetve 2,0 méternél magasabb rézsű nem létesíthető, kivéve a statikailag és talajmechanikailag igazolt eseteket, ahol ezeknél magasabb támfal szükséges.)
d) üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító továbbá hulladékátrakó állomás nem létesíthető;
e) új villamosenergia-ellátási, a táv-és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
TKV-F Tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából fokozottan
védendő területek övezete
58. §
(1) Az övezetben sem művelési ág változtatás, sem bárminemű építmény elhelyezése nem engedélyezhető, beleértve a közutat és a közmű létesítményeket is (Miske-tető).
Környezetvédelmi övezetek
KV-LT Légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny terület övezete
59. §
(1) Az övezetben az ide vonatkozó felsőbb szintű jogszabály „T” érzékenységi kategóriára vonatkozó határértékeket kell betartani. Az övezethez a település területén lévő összefüggő erdőterületek tartoznak.
Felszíni vízfolyások védőterülete
60. §
(1) A felszíni vizek vízminőségének védelme érdekében azok partvonala mentén védőterületet kell kijelölni.
(2) A patakok partvonalától számított 50 méteren belül –kivéve a már beépült területeket, ahol a távolság a jelenlegi illetve 10 méter lehet csak vízügyi rendeltetetésű épület, ill. a vízhasználattal összefüggő építmény helyezhető el. Az övezeten belül tilos tartósan, vagy ideiglenesen az élő szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyező hatású vegyszert, szerves trágyát, illetve bármilyen típusú hulladékot tárolni.
KÖZMŰELLÁTÁS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK
Általános előírások
61. §
(1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak szükség esetén-egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(5) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos Felsőörs Község Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzata területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(9) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(10) Az utak szilárd burkolatának felbontására közútkezelői hozzájárulás szükséges. Közmű építés, csatlakozás kiépítése, stb. a község területén csak átfúrásos technikával történhet.
Víziközművek
62. §
(1) Telken, földrészleten ivóvízbekötés csak akkor engedélyezhető, ha a szennyvízelvezetése megoldott.
(2) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
(3) A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre.
(4) A vállalkozási területen keletkező, a megengedettől eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül elő kell tisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.), a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. Az előtisztítást a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.
(5) A településen lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 méter, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv a karbantartás számára szabadon hagyandó.
(6) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(7) Új utcanyitásoknál, útrekonstrukciónál, útépítéseknél a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében -lehetőleg már zárt csapadékvízgyűjtő csatornahálózatot kell építeni.
Energia-közművek
63. §
(1) Az épített villamos hálózatok szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. 120 kV-os vezeték biztonsági övezte a szélső áramvezetőktől vízszintesen és a nyomvonalaikra merőlegesen mért 13-13 méter távolságban levő függőleges síkokig terjed, a szélső szálak távolságát a nagyfeszültségű 120, ill. a középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve figyelembe véve ez 18-18 méter a tartóoszlopsor tengelyétől mérve. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 méter, belterületen 2,5 -2,5 méter a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.
(2) Új villamos energia közép-és kisfeszültségű, közvilágítási hálózatokat építeni csak földkábeles módon szabad engedélyezni.
(3) Ahol a meglevő hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból, az utca-bútorozási és utca-fásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell összevonni. Ezekben az utcákban párhuzamosan új oszlopsor elhelyezésére engedély nem adható. Oszlopsorral terhelt utcában új villamos energia, vagy hírközlő hálózat már csak kábelfektetéssel engedélyezhető.
(4) A földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 méter. A középnyomású vezeték védőtávolsága épülettől, átmérőtől függetlenül jobbra-balra 4-4 méter.
(5) A gázelosztás középnyomású, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
(6) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
Távközlési hálózat létesítése
64. §
(1) A távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor célszerű földkábelbe, ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
Záró rendelkezések
65. §
(1) Jelen rendelet a 35.§ (15) bekezdése kivételével 2011. június 14-én lép hatályba, e rendelet 35.§ (15) bekezdése a települési főépítész foglalkoztatását, megbízását követőhónap 14. napján lép hatályba
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Felsőörs község Önkormányzatának 14/2008. (IX.17.) önkormányzati rendelete a település Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről.
Szabó Balázs dr. Könczöl Gábor
polgármester jegyző
MELLÉKLETEK:
1. számú melléklet
Fogalom meghatározások
1. Szintterületi mutató
A telken megépíthető épületek összes szintterületének és a telek területének hányadosa. Az építési övezeteknél lehet meghatározni.
2. Mellékrendeltetésű épület fogalma
Az övezet leírásában meghatározott főrendeltetéstől eltérő, kiegészítő rendeltetésű épület, például önálló gépkocsi tároló, vagy a terület jellemző használatától eltérő rendeltetésű épület, amely a telken az övezet alapvető rendeltetésének megfelelő építménnyel együtt, de külön egységben létesül. Nem azonos az OTÉK 108. oldal 54. pont alatt felsoroltakkal.
3. Telekalakítási terv
A vonatkozó 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet értelmében, az abban meghatározottak szerint készítendő, amennyiben legalább 8 telek, vagy több jön létre.
Telekalakítási terv csak meglévő, vagy szabályozási terv szerint tervezett közterület figyelembe vételével készülhet. Ha a közterületi határ módosítása szükséges, szabályozási tervet kell készíteni.
4. Építési hely
OTÉK 1. sz. Melléklet 20. pont szerint értelmezve. Az építési hely mindig a telekhatárok által van meghatározva, ezért irányadó telekhatár esetén annak tényleges helyzete a telekalakítás megtörténtekor pontosítható. (Ebben az értelemben az építési hely határa ”együtt” mozog a telekhatárral.)
5. Átépítés
A meglévő építmény, építményrész megtartása érdekében – az eredeti rendeltetés fenntartásával, az adott épületkontúr megváltoztatása nélkül, építési engedély alapján, részben
vagy egészben új szerkezeti anyagok használatával – végzett építési munka.
2. számú melléklet
A nyúlványos telek kialakításának egyedi szabályai
A nyúlványos telek fogalma: A nyúlványos telek legalább 3,0 méter széles nyúlvánnyal csatlakozik a közterülethez a visszamaradó telek határa mellett.
A nyúlványos telek alakításának szabályai:
– A nyúlvány csak egy telek kiszolgálására alkalmazható.
– Nyúlványos telek nem alakítható ki a helyi értékvédelmi területeken.
– Új beépítésű területen maximum 4 db telek (2 db visszamaradó és 2 db nyúlványos telek) alakítható ki, két, egymásmelletti 3,0 -3,0 méter széles, egymástól semmilyen módon el nem határolt teleknyúlvánnyal.
3.számú melléklet
Felsőörs területén ismert régészeti lelőhelyek függeléke:
1. belterület (sírok és csontmaradványok)
2. Római Katolikus Templom (sírok)
3. Peszej – dűlő I. (őskori-korabronzkori cserepek)
4. Peszej – dűlő II. (mészhabarcsos kőfal részletei)
5. Vakola -dűlő (későbronzkori-, Árpád-kori cserepek)
6. Ányosháza (római település nyomai)
7. Ányosházától keletre (római-, XI.-XII. századi cserepek)
8. Vakolai erdő (római bronzpénz)
9. Cser (középsőbronzkori mészbetétes cserepek, melyek telepre utalnak)
10. Táncsics M. u., hrsz 214/1 (töredékes középsőbronzkori madár alakú edény, 360 db. bronztutulus, IV. századi római pénzek)
11. malomvölgy keleti oldala (őskori és középkori cserepek)
12. TSZ major (sír, lengyel típusú csőtalp töredékek, neolitikus cserepek)
13. Miske -palotája (római bronzpénz, épület omladék)
14. Kishegy (X.századi sír mellékletei: 11db. Négyszög alakú ezüst lószerszámveret, 8db. Köralakú ezüstpityke)
15.Főszőlők I. (őskori cserepek)
16. Főszőlők II. (római leletek, téglák és egy kőoszlop, római téglasír, három épület törmelékes maradványai)
17. Köveskút-puszta
