Kifejezéskereső
Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2012. (VIII. 21.) önkormányzati rendelete
a lakások bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról
Felsőörs község Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Felsőörs község közigazgatási területén az önkormányzat tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.
2. Szociális bérlakások fajtái, igénybevételük feltételei
2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában határozatlan időre bérbe adott szociális bérlakások, átmeneti szociális bérlakások és letelepedést elősegítő szociális bérlakások (a továbbiakban önkormányzati szociális bérlakások) vannak.
(2) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt határozatlan időre bérbe adott szociális bérlakásokra az alábbi feltételekkel köthető bérleti szerződés:
a) bérlakásra az a nagykorú személy jogosult, aki legalább egy éve Felsőörsön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik Felsőörs községben és nem rendelkezik bérlakással, személyi tulajdonú lakással, nyaralóval vagy üdülővel.
b) bérlakásra a bérbevételi ajánlattevő akkor jogosult, ha a családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.
(3) Az e rendelet 2. mellékletében felsorolt átmeneti szociális bérlakásokra az alábbi feltételekkel köthető bérleti szerződés:
a) bérbevételi ajánlattevő olyan személy vagy házaspár lehet, aki saját (nevelt) örökbefogadott gyermek(ek)et saját háztartásában nevel,
b) amennyiben bérbevételi ajánlattevő vagy bérbevételi ajánlattevők egyike Felsőörs községben bejelentett lakóhellyel rendelkezik, az a bérbevételi ajánlatok elbírálásakor – többes jelentkezés esetén - előnyt élvez,
c) bérbevételi ajánlattevők családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát.
d) bérbevételi ajánlattevők vállalják, hogy legkésőbb a bérleti szerződés megkötését követő 4 éven belül Felsőörs községben lakóépületet építenek vagy lakóingatlant vásárolnak,
e) bérbevételi ajánlattevőnek igazolnia kell Felsőörs községben építési telek tulajdonjoggal való rendelkezését és arra jogerős építési engedély meglétét, vagy Felsőörs községben ingatlan vételére vonatkozó - foglalóval megerősített - adásvételi előszerződés meglétét,
f) a bérleti jogviszony maximális időtartama 4 év, amennyiben a bérlet alatt a bérlők az épülő házra használatbavételi engedélyt kapnak, illetve a lefoglalt ingatlant megvásárolják, úgy a bérleti jogviszony az azt követő egy hónapon belül megszűnik,
g) a bérlakásra megkötött bérleti szerződést az önkormányzat a bérlő, bérlők kérelmére alkalmanként legfeljebb 1 évig terjedő időtartalommal meghosszabíthatja, azzal a feltétellel, hogy a bérleti díj 10%-kal emelkedik.
(4) Az e rendelet 3. mellékletében felsorolt letelepedést elősegítő szociális bérlakásra az alábbi feltételekkel köthető bérleti szerződés:
a) A bérbevételi ajánlattevő olyan nagykorú személy lehet, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 6-szorosát.:
b) bérbevételi ajánlattevő vállalja, hogy a tulajdonát, résztulajdonát képező lakást, lakóingatlant a bérleti jogviszony fennállása alatt értékesíti,
c) bérbevételi ajánlattevő vállalja, hogy legkésőbb a bérleti szerződés megkötését követő egy éven belül Felsőörs községben lakóépületet épít, vagy lakóingatlant vásárol,
d) bérleti jogviszony maximális időtartama egy év, amennyiben a bérlet alatt a bérlő az épülő házra használatbavételi engedélyt kap, illetve lakóingatlant vásárol Felsőörs községben, úgy a bérleti jogviszony az azt követő egy hónapon belül megszűnik,
e) a bérleti jogviszony időtartama a felek közös megegyezésével legfeljebb 5 évig meghosszabbítható.
3. Eljárási szabályok
3. § (1) A Képviselőtestület a megüresedett önkormányzati szociális bérlakásokról jegyzéket készít, és dönt a jegyzéken szereplő bérlakások pályázati úton történő bérbeadásáról.
(2) A pályázati felhívást helyben szokásos módon írásban közzé kell tenni, a bérbevételi ajánlat benyújtásának határideje a közzétételt követő 30 nap.
(3) Az önkormányzati szociális bérlakás iránti bérbevételi ajánlatot az önkormányzat hivatalához kell benyújtani, mely tartalmazza a kérelmező és vele közös háztartásban élők személyi adatait, vagyoni viszonyait. A bérbevételi ajánlathoz mellékelni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát. A bérbevételi ajánlatot a 4/A és 4/B. mellékletek tartalmazzák.
(4) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőnél környezettanulmányt készít.
(5) A Képviselőtestület felhatalmazza a Humán bizottságot, hogy a bérbevételi ajánlatokat döntésre készítse elő abból a szempontból, hogy az ajánlattevő jogosult-e e rendelet alapján bérlakásra, illetve több ajánlattevő esetén tegyen javaslatot, hogy az ajánlattevők szociális körülményei alapján melyik ajánlattevővel kössön az önkormányzat szerződést.
(6) A bérbevételi ajánlat(ok)ról a Képviselőtestület az ajánlattételi határidő lejártát követő ülésén dönt.
4. § Az önkormányzati szociális bérlakás nem lakás céljára nem adható bérbe.
4. Életvitelszerű lakásban tartózkodás szabályai
5. § (1) Bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.
(2) A bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.
(3) A bérlő által bejelentett egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő távolléte alatt, erre hivatkozással a bérleti szerződést felmondani nem lehet. A bérlő a távollét okának igazolására az orvos, munkáltató, illetve a tanintézet vezetőjének igazolását köteles csatolni bejelentéséhez.
(4) Amennyiben bérlő 2 hónapot meghaladóan a lakást elhagyja és ezt elmulasztja bejelenteni, illetve a távollétet megfelelően nem igazolja, bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja.
(5) Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.
5. A felek jogai és kötelezettségei
6. § (1) Bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi.
(2) A bérlő arra alkalmas időben a lakásban történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.
7. § A bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit a bérleti jogviszony idejére a bérleti szerződés tartalmazza, melyek a rendelet 5/A, 5/B. és 5/C. mellékletei.
8. § (1) A lakást jogcím nélkül használó köteles bérbeadónak használati díjat fizetni. A lakáshasználati díj mértéke azonos a lakásra megállapított lakbérrel.
(2) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó az önkormányzattól másik lakásra nem tarthat igényt és a bérbeadó írásban felszólította a lakás elhagyására, a használó 2 hónap után a lakbér összegének kétszeresét, 1 év után háromszorosát köteles használati díjként megfizetni bérbeadó számára.
9. § (1) A bérlő a bérlakásba csak a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényben meghatározott személyeket fogadhatja be.
(2) A Polgármester írásbeli hozzájárulásával a bérlő a bérlakásba élettársát befogadhatja. Az élettárs befogadásának kérelméhez bérlőnek írásban nyilatkoznia kell, hogy az élettársi jogviszony legalább 1 éve fennáll.
10. § (1) Bérlakásra tartási szerződés csak a Polgármester hozzájárulásával köthető.
(2) A Polgármester megtagadja a hozzájárulást, ha az eltartó 16 évesnél fiatalabb vagy vagyoni, jövedelmi helyzete alapján tartásra nem képes. A Polgármester akkor is megtagadja a hozzájárulást, ha az eltartott rendelkezik nyaralóval, üdülővel, vagy életkora és egyéb körülményei alapján nem szorul eltartásra.
6. A lakásbérlet megszűnése
11. § (1) Az önkormányzati szociális bérlakásra megkötött bérleti szerződés a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényben felsorolt esetekben szűnik meg.
(2) Az átmeneti szociális bérlakásra megkötött bérleti szerződés megszűnik az e rendelet 2. § (3) bekezdés. e), f) pontjaiban foglalt esetekben is.
(3) Az önkormányzati szociális bérlakásra megkötött bérleti szerződés megszűnik az e rendelet 5. § (4) bekezdésében foglalt esetekben is.
(3) A letelepedést elősegítő szociális bérlakásra megkötött bérleti szerződés megszűnik az e rendelet 2. § (4) bekezdés d), e) pontjában meghatározott esetekben is.
12. § (1) Ha a bérlő a lakását az önkormányzatnak visszaadja és másik bérlakásra nem tart igényt, pénzbeli térítésként az éves lakbér összege illeti meg. Az átmeneti szociális bérlakás és a letelepedést elősegítő szociális bérlakás bérlői amennyiben bérlakásukat visszaadják az önkormányzatnak, pénzbeli térítésre nem jogosultak.
(2) Amennyiben a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondja és a bérlő cserelakásra jogosult, cserelakás felajánlása helyett bérbeadó bérlővel megállapodhat abban, hogy 10 éves lakbér összegének megfelelő összegű, de legalább 1.000.000,- Ft pénzbeli térítést fizet részére. A pénzbeli térítés kifizetésének feltétele a megállapodás írásba foglalása, és a bérlő részéről a lakás elhagyása.
13. § önkormányzati lakás bérleti joga csak másik bérlakás bérleti jogára vagy személyi tulajdonú lakás tulajdonjogára illetve bérleti jogára cserélhető el. A lakáscserét a Polgármester hagyja jóvá.
14. § Ha a bérlőtárs kérelmére a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény alapján a bíróság a másik bérlőtárs bérleti jogviszonyát megszünteti, az Önkormányzat a volt bérlőtárs elhelyezésére nem biztosít másik lakást.
7. Az albérlet
15. § (1) A Polgármester a bérlakás egy részének legfeljebb 2 évre történő albérletbe adásához akkor járul hozzá, ha a bérlő azért van távol, mert:
a) gyógykezelésben részesül,
b) katonai szolgálatot teljesít,
c) vidéken vagy külföldön dolgozik és ott nincs állandó vagy önálló lakása,
d) vidéken vagy külföldön végzi tanulmányait nappali tagozaton,
e) szabadságvesztés büntetését tölti.
Ha a bérlakás 1 szobásnál nagyobb, valamint a bérlő szociális helyzete miatt a lakásfenntartási költségeket nem képes fizetni, a Polgármester hozzájárulhat a bérlakás egy részének legfeljebb 2 évre történő albérletbe adásához. Az átmeneti szociális bérlakás és a letelepedést elősegítő szociális bérlakás albérletbe nem adható.
8. A lakbér mértéke
16. § (1) A határozatlan időre bérbeadott szociális bérlakások havi lakbérmértéke:
- Összkomfortos: 250,-Ft/m2
- Komfortos: 200,-Ft/m2,
azzal, hogy a bérleti díj mértéke évente a Központ Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs ráta mértékével megemelkedik minden év március 1-jétől, első alkalommal 2013 március 1-jétől.
(2) Az átmeneti bérlakások havi lakbérmértéke: 500,- Ft/m2, azzal hogy a bérleti díj mértéke évente a Központ Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs ráta mértékével megemelkedik minden év március 1-jétől, első alkalommal 2013 március 1-jétől.
(3) A letelepedést elősegítő szociális bérlakások havi lakbérmértéke: 375,-Ft/m2, azzal hogy a bérleti díj mértéke évente a Központ Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs ráta mértékével megemelkedik minden év március 1-jétől, első alkalommal 2013 március 1-jétől.
17. § (1) Ha a bérlő háztartásában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, feltéve hogy a fizetendő havi lakbér összege a bérlő háztartása havi összjövedelmének 30 %-át meghaladja és a bérlő a (4) bekezdés szerinti elismert lakásnagyságot nem meghaladó lakásban lakik, a bérlő a lakbér 20 %-nak megfelelő összegű, de legalább 2.500,- Ft összegű havi lakbértámogatásra jogosult.
(2) A lakbértámogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,
d) ha háztartásban négy személy lakik 65 m2,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2,
f) de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(3) A lakbértámogatás iránti igénylés évente 2 alkalommal - első alkalommal január 31-ig, második alkalommal július 31-ig - lehetséges a Polgármesteri Hivatalnál.
(4) Az önkormányzat a megállapított lakbértámogatást a fizetendő lakbér arányos csökkentése útján biztosítja.
(5) Bérbeadó külön szolgáltatásként a vízellátást és a csatornahasználatot külön jogszabályok keretei között megállapított díjazásért biztosítja.
9. Bérlakások elidegenítése
18. § (1) Ha az önkormányzati szociális bérlakást a vételi joggal, elővásárlási joggal rendelkező személy vásárolja meg, a lakás vételára a mindenkor érvényes forgalmi érték 70 %-a.
(2) A vételi joggal, elővásárlási joggal rendelkező vevő köteles a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a bérlakás megvásárlására kötött szerződés aláírása előtt vételárrészletként megfizetni a 16. § (1) bekezdésében meghatározott lakbérmérték alapján fizetett havi lakbér 36-szorosát.
(3) Ha a vételi joggal, elővásárlási joggal rendelkező vevő családjában az 1 főre jutó átlagjövedelem a mindenkori sajátjogú nyugdíjminimum kétszeresét nem éri el, és a vevő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem rendelkezik nyaralóval, üdülővel, a bérlakás megvásárlására kötött szerződés aláírása előtt köteles vételárrészletként a 16. § (1) bekezdésében meghatározott lakbérmérték alapján fizetett havi lakbér 18-szorosát megfizetni.
(4) Vevő köteles a szerződés megkötése előtt az önkormányzati hivatal részére a saját és a vele közös háztartásban élők 3 havi átlagjövedelméről igazolás(oka)t, valamint vagyonnyilatkozatot benyújtani. Az átlagjövedelemnél a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott rendszeres pénzbeli ellátásokat kell figyelembe venni.
(5) A 18. § (2)-(3) bekezdései esetén a vevő a vételárhátralékot 25 év alatt évi 5 %-os kamattal köteles megfizetni.
(6) Az e szakasz vevőt 20 % árengedmény illeti meg, ha a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor kifizeti.
(7) A megvásárolt lakást a tulajdonos csak akkor idegenítheti el, ha a teljes vételárat kifizette.
(8) Ha a megvásárolt lakás vételárát a vevő még nem fizette ki, a lakás megterheléséhez a Polgármester csak akkor járulhat hozzá, ha a vevőnek nincsen törlesztési hátraléka.
18. § (1) Az elővásárlási ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás forgalmi értékét, a vételárat, az e rendeletben meghatározottak szerinti fizetési kedvezmény feltételeit.
(2) Elővásárlás esetén az ajánlati kötöttség 1 év.
19. § Ha a megüresedett bérlakás elővásárlási, vételi joggal nem rendelkező személy részére történő értékesítéséről dönt a Képviselőtestület, akkor a vagyonrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni, a bérlakást forgalmi áron kell értékesíteni annak, aki
a) vállalja a vételár egy összegben történő kifizetését vagy
b) vállalja a szerződés megkötésekor befizetendő magasabb vételár részletet és a
rövidebb törlesztési időt.
20. § (1) Ha az önkormányzati tulajdonú bérlakás kívülállónak lakottan kerül elidegenítésre, a vételár a mindenkori forgalmi érték legalább 70 %-a.
(2) A lakottan eladásra kerülő bérlakás értékesítésekor a 19. § szerint kell eljárni.
21. § A 19. § és 20. § esetén a vevő részére biztosított részletfizetés időtartama legfeljebb 10 év, a vevő a fennmaradó vételárhányadra a szerződés megkötésekor hatályos PTK szerint a pénztartozás esetén megállapítható kamatot köteles megfizetni.
22. § Az átmeneti szociális bérlakás és a letelepedést elősegítő szociális bérlakás nem értékesíthető.
23. § Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételét számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles nyilvántartani és a bevétele kizárólag bérlakás építésére, használt lakás vásárlására, bérlakásállománya felújítására, a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére, továbbá településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására, csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettsége teljesítésére használható fel.
10. Átmeneti rendelkezések
24. § Ha a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény a bérbeadó döntését írja elő, és erről e rendelet külön nem rendelkezik, a bérbeadó nevében a Polgármester jár el.
25. § (1) A bérleti szerződés megkötéséhez az érintett állampolgárok kötelesek a személyes adataikat (név, születési idő, anyja neve, lakóhelye) az önkormányzati hivatal rendelkezésére bocsátani. Ha az állampolgár a személyes adatait nem bocsátja rendelkezésre, a bérleti szerződés nem köthető meg.
(2) Az állampolgárok személyes adatait a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint kell kezelni.
11. Záró rendelkezések
26. § (1) E rendelet kihirdetése napját követő napon lép hatályba.
(2)1
A 26. § (2) bekezdés a 2010. évi CXXX. tv. 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
