Sáska község Képviselő-testületének 5/2015(II.28..) önkormányzati rendelete

Sáska Község Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet célja, hogy Sáska község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre terjed ki.

A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, és ennek érdekében a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységről, magatartástól tartózkodni.

E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) Közigazgatási terület: a község önkormányzatának működési területe, amely belterületből és külterületből áll.

b) Köztisztaság: a település bel-és külterületén lévő közutakon, mezőgazdasági utakon, tereken, járdákon és ezekhez tartozó műtárgyakon, továbbá közcélú zöld területeken keletkezett szemét összetakarításáról, elszállításáról és közterületek állandó tisztántartásáról, szükség szerinti portalanításról gondoskodás.

c) Közterület: az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok, valamint

az állam tulajdonában lévő ingatlanok, az országos közutaknak a község közigazgatási területét

átszelő része.

d) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása.

e) Zöld terület: nagyobb részt növényzettel borított közhasználatú terület, beleértve a kerti burkolatokat és az építmények területét is.

f) Parkosított terület: füvesített, növényzettel borított közterület, amely magába foglalja a murvázott és nem parkolás céljára kijelölt közterületet és szegéllyel elválasztott úttest és járda közötti szigetet is, valamint

g) Házi szennyvíz: a lakosság ivó-és háztartási, valamint az intézmények és az üzemek szociális célú vízhasználatából keletkező, más eredetű szennyvizekkel nem keveredett szennyvíz.

A bel-és külterületi ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan használójának kell gondoskodnia.

(1) A bel-és külterületi ingatlanok tényleges használói kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokortól – különös tekintettel a parlagfűtől – megtisztítani.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(1) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig, szegélyéig terjed, ha a járda területén szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett a járdaszegélyig még üres füves rész vagy virágos sáv is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni.

(2) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának a kötelessége.

(3) Az intézmények, kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek, üzemek, üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakasz és közterületet a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti, illetve üzemi tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(4) A ténylegesen használó kötelessége a járda melletti, továbbá a telekhatártól az út menti árokig, illetve az út korona éléig a gaz kiirtása, különösen a fű szükség szerinti nyírása, károsítók elleni növényvédelem, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(5) Gondozatlan járda tisztántartását, hó és jég eltakarítását, síkosság-mentesítését a polgármester a rendszeresen mulasztó ténylegesen használó, tulajdonos helyett szükség esetén elvégeztetheti. E munkák elvégzése a tényleges használó, illetve tulajdonos költségére történik.

(6) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát, járdaszakaszt, lépcsőt stb. a szükséghez képest naponként többször is fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyag használható (homok, hamu, fűrészpor, stb.). E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(7) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy az balesetet ne okozzon.

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása,a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának kötelessége.

(2) A járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának a kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területén történő elhelyezéséről, kiépített vízelvezető árok esetén az abba történő zárt rendszerű bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan használója gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni nem szabad. A csapadékelvezető árok betemetése a polgármester írásbeli engedélye nélkül tilos.

(5) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, így különösen szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz-és robbanásveszélyes anyagot a közcsatorna vízelnyelő aknájába, vagy a csapadékvíz elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos!

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) A beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen hatósági engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat felbontása csak a polgármester, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 7 napon belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani és a közterületet helyre kell állítani, illetve meg kell tisztítani.

(7) Közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni nem szabad.

(8) Az érintett ingatlan használója a közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket köteles felszólításra 7 napon belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani. Kérelemre a polgármester írásbeli engedélyével a bontásból kikerült anyag nem burkolt közútra szállítható. A szállítónak az anyagot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az megfeleljen a tereprendezési előírásainak.

(1) Közterületen szennyező anyagot olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani, és további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás után nyomban meg kell tisztítania.

(1) A település közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) Gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni nem szabad.

Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, fákat bármilyen felirattal megrongálni.

(1) A település bel- és külterületén szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem a közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

(4) Közutakon történt állat elhullását, az azt észlelőnek az önkormányzatnál be kell jelenteni.

Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni, azt saját költségen elszállítani.

(1) Az épület tulajdonosa az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet előírásai szerint köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A csapadékvíz akadálytalan levezetése útján meg kell gátolni a pangó vizek keletkezését és posványosodását.

(1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése

a) gyalogos közlekedési útvonalon,

b) úrkereszteződésben,

c) úttorkolatban, d

) a kapubejárat elé, annak szélességében és

e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között.

(3) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is, hóesés után azonnal el kell takarítani.

(1) Mezőgazdasági- és sétaútnak minősül minden szilárd burkolattal nem rendelkező út és gyalogút.

(2) A mezőgazdasági- és sétaút széléig, szegélyéig az ingatlan használója köteles e rendeletben szabályozott módon a vízelvezető árok és a növényzet ápolására, karbantartására. Az utat csak rendeltetésszerűen, közlekedésre szabad használni, mezőgazdasági munkavégzésre nem.

(3) A mezőgazdasági- és sétaút mentén 10 méteres védősávban tilos bármilyen eszközt elhelyezni vagy azt tárolásra használni (például munkagépek, bálák, trágya stb.).

(4) Felázott útra mezőgazdasági munkagéppel, traktorral ráhajtani tilos.

(5) Esőzést követően az út száradásáig az csak közlekedésre használható. Nem végezhető szállítási tevékenység, tehervontatás mezőgazdasági munkagéppel, továbbá kijavítási, helyreállítási kötelezettséget kell előírni.

(1) A telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezése csak a szennyvízcsatornába vagy szivárgásmentes tárolóba történhet.

(2) A közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára igénybe venni csak a közszolgáltató és a polgármester előzetes hozzájárulásával lehet.

(3) A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszótér, fák gondozását és a fő nyírását.

(4) Az önkormányzat jelöli ki azokat a parkokat, amelyek fenntartási feladata szervezett módon történik.

Ez a rendelet kihirdetését követő első nap lép hatályba.

Kovács Nándor Takács Lászlóné

polgármester jegyző