Csabrendek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018. (II.23.) önkormányzati rendelete

Csabrendek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54.§ (5) bekezdésében, a 9. alcím vonatkozásában a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet szabályait kell alkalmazni a közterületek – ide értve a közutak rendeltetéstől eltérő használatát is - használatával kapcsolatos jogviszonyokra.

(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni a beépítetlen önkormányzati tulajdonú ingatlanok 2. melléklet szerinti használatára.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvények közterület használatára,

b) a törvényesen elismert egyházak és vallási felekezetek körmeneteire.

2. § Értelmező rendelkezések:

a) alkalmi rendezvény: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény,

b) alkalomszerű közterületi értékesítés: 14 napot meg nem haladó időtartamú közterületi értékesítés,

c) karitatív tevékenység: bárki által igénybe vehető ellenszolgáltatás nélküli anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatási tevékenység,

d) közterületi értékesítés: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint végzett kereskedelmi, vendéglátási tevékenység,

e) közútkezelő: Csabrendek Nagyközség Önkormányzata

f) kulturális tevékenység: a közösség művelődése érdekében végzett tevékenység,

g) megállító tábla: nyitvatartási idő alatt az üzletek elé a közterületre kihelyezett mobil hirdető-berendezés,

h) mozgóbolti árusítás: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint végzett kereskedelmi, vendéglátási tevékenység,

i) üzlet homlokzatával érintkező területen történő értékesítés: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint végzett kereskedelmi, vendéglátási tevékenység,

3. § A közterületeket azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit mások használatának korlátozása vagy kizárása nélkül bárki ingyenesen használhatja.

4. § (1) A közterületek - mások közterület-használatát korlátozó vagy kizáró módon történő - használatára, a rendeletben meghatározott kivétellel, engedély alapján kerülhet sor.

(2) A közterület – mások használatát korlátozó vagy kizáró módon történő- használatának engedélyezése a rendeletben meghatározott tevékenységek céljára, vagy esetekben lehetséges.

(3) A közterület-használat engedélyezésének előzetes feltétele:

a) közút és járda területét érintő közterület-használatoknál a közútkezelő hozzájárulása,

b) kereskedelmi, vendéglátó-ipari tevékenységek esetén a kereskedelmi hatóság tevékenység gyakorlására való jogosultság hitelt érdemlő igazolása,

c) mutatványos, cirkuszi tevékenység, búcsú esetén a berendezések műszaki és biztonsági megfelelőségét igazoló dokumentumok,

d) zöldterület, közpark használata esetén a terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozat,

e) sport, kulturális rendezvény, mutatványos és egyéb tömegszórakoztató tevékenység, cirkusz, búcsú, vagy egyéb, több ember részvételével járó hasonló rendezvény esetében a terület takarítására, a hulladék elszállítására vonatkozó megrendelés vagy nyilatkozat.

f) Csabrendek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Csabrendek Nagyközség településképének védelméről szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: településképi rendelet) meghatározott esetekben a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés.

(4) A közterület-használati kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem beadása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.

(5) Amennyiben egy közterületet több kérelmező kíván használni, engedély annak adható, aki az előírt feltételeknek megfelel, és kérelmét időben korábban nyújtotta be. A korábbi benyújtóval szemben is elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki engedély alapján a közterületet korábban már jogszerűen használta, és a használat meghosszabbítását az engedély lejárta előtt kérelmezi.

(6) A közterület használat engedélyezése esetén az engedélyesnek, a rendeletben meghatározott kivételekkel, a rendelet 2. mellékletében meghatározott mértékű közterület-használati díjat kell fizetni.

(7) A közterület felbontásának engedélyezése esetén a rendelet 2. mellékletében meghatározott igénybevételi díjat, de minimum 4.000,- forintot kell fizetni.

(8) A közterület-használati engedélyt a rendeletben meghatározott kivétellel – legfeljebb 1 éves – időtartamra lehet kiadni.

(9) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre - különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére - közterület-használati hozzájárulás csak az építési munka végzésének tartamára adható.

(10) Ha az engedélyes az engedély érvényességének lejártakor vagy azt megelőzően kérelmezi az engedély meghosszabbítását, - feltéve, ha a közterület használati díj megfizetésével kapcsolatos, és az engedélyben előírt, valamint a külön jogszabályokban meghatározott kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, és a rendelet nem zárja ki - a közterület használati engedélyt ismételten legfeljebb 1 év időtartamra meg lehet hosszabbítani.

(11) A rendeletben meghatározott esetben az engedélyt 1 évnél hosszabb időtartamra is meg lehet hosszabbítani.

5. § A közterület rendeltetéstől eltérő célra a 4. § (1) bekezdésében meghatározott külön engedély nélkül is igénybe vehető az alábbi esetekben:

a) a hulladékokról szóló törvény 37/C. §-ának hatálya alá tartozó igénybevétel céljából,

b) a fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) önkormányzati és a településen működő intézmények által szervezett, közterület-használattal járó ünnepségek, megemlékezések, rendezvények megtartásához,

d) az Önkormányzat saját és az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek beruházásában végzett építési, felújítási munkálatok esetében,

e) jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából:

ea) helyi önkormányzat, költségvetési szerve,

eb) költségvetési szerv,

ec) az Önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulás, költségvetési szerve által,

f) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeinek elhelyezése esetében.

6. § (1) A közterület-használati engedélyt – a közterület-használati díj fizetésére történő kötelezés mellőzésével – kell kiadni:

a) építési tevékenységgel kapcsolatos anyagtárolás, tüzelő elhelyezésére, ha annak időtartama a 30 napot nem haladja meg, feltéve, hogy a közúti és gyalogos közlekedést nem akadályozza.

b) védőtető (előtető) és ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 1,0 méteren túl nem nyúlik be,

c) cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla, megállító tábla elhelyezéséhez,

d) karitatív, kulturális, sport tevékenység céljára szervezett rendezvény esetében, kivéve, ha a rendezvény szervezője egyéni vagy társas vállalkozó.

(2) A közterület (1) bekezdés a) pontja szerinti igénybe vétele esetén az engedélyben a figyelmet fel kell hívni arra, hogy a 30 napot meghaladó közterület-használat után az engedélyes a rendelet 2. mellékletében meghatározott közterület-használati díjat köteles megfizetni.

7. § (1) A közterület-használati engedélyt – a közterület-használati díj fizetésére történő kötelezés mellőzésével – ki kell adni a vezetékjog, szolgalmi jog, használati jog, közérdekű szolgalmi, használati jog, vagy közművezeték elhelyezéséről kötött megállapodás jogosultjának, amennyiben az Önkormányzattal kötött szerződés alapján az Önkormányzat a közterület-használati engedély iránti kérelemben megjelölt tevékenység tűrésére köteles.

(2) A közművezeték elhelyezéséért az Önkormányzatot - az önkormányzati tulajdonú ingatlan használatáért – megillető ellenérték a vezetékjog, szolgalmi jog, használati jog, közérdekű szolgalmi, használati jog alapításáról szóló, vagy törvény alapján a közművezeték elhelyezéséről kötött megállapodásban kerül meghatározásra.

8. § (1) A közterület-használati és -bontási engedélyben rendelkezni kell arról, hogy az engedélyes az engedélyben meghatározott tevékenység gyakorlása során betartja a rendeletben, vagy bármely más jogszabályban meghatározott kötelezettségeket, és tartózkodik minden olyan magatartástól, amelyet a rendelet, vagy bármely más jogszabály tilalmaz.

(2) A közterület- használati és - bontási engedélyben a figyelmet fel kell hívni arra, amennyiben az a tevékenység, amelyre a közterület igénybevételét kérelmezték, bármely más hatóság engedélyéhez kötött, a tevékenység megkezdésére csak akkor kerülhet sor, ha az engedélyes rendelkezik a külön jogszabályban előírt végleges hatósági engedéllyel. A közterület-használati engedélyben a figyelmet fel kell hívni arra, amennyiben a tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a szolgáltatás, ás a szolgáltatás nyújtója feleljen meg a törvényben előírt feltételeknek.

(3) A közterület-használati engedélyben rendelkezni kell arról, hogy az engedélyes köteles az igénybevett területet és a környezetét tisztán tartani és a keletkezett hulladék elszállításáról a közterület-használati engedélyben foglaltaknak megfelelően gondoskodni.

9. § (1) Nem lehet közterület-használati engedélyt kiadni tűz- és robbanás veszélyes tevékenység gyakorlására az engedélyezett tűzijáték rendezése kivételével.

(2) Nem lehet közterületi-használati engedélyt kiadni zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat.

(3) Nem adható közterület-használati engedély olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná.

(4) Nem adható közterület-használati engedély üzemképtelen és üzemen kívül helyezett járművek tárolására.

10. § (1) A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyes az engedélyben, továbbá bármely jogszabályban, a tevékenységre vonatkozóan meghatározott kötelezettségét nem teljesíti – ide értve a jogszabály szerint tiltott magatartástól való tartózkodás kötelezettségét is, vagy, ha az engedély kiadására, meghosszabbítására a jelen rendeletben meghatározott feltételek hiányában került sor.

(2) Meg kell tiltani a közterület használatát, amennyiben a közterület használatára a rendeletben meghatározott engedély kiadása nélkül kerül sor, vagy a közterület rendeltetéstől eltérő használatához nem kell engedély, de a tevékenységet a rendelet szabályaival ellentétes módon gyakorolják. Amennyiben a közterület jogosulatlan használata a közterület állagának sérelmével járt, a közterület jogosulatlan használóját kötelezni kell a közterület helyreállítására.

11. § (1) A hatáskör gyakorlója a Csabrendeki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közreműködésével jogosult a közterület-használati engedélyben foglaltak megtartását ellenőrizni.

(2) A közterület-használati engedély eredeti vagy hitelesített másolatát a jogosult köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személynek felmutatni.

12. § (1) A településképi rendeletben meghatározott területeken közterületi értékesítés során árusító pavilon, vagy egyéb fülke, létesítmény elhelyezésére közterület-használati engedély csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően adható ki. A közterület-használatról szóló határozatban az árusító pavilon, vagy egyéb fülke, létesítmény megjelenésével kapcsolatos rendelkezéseket rögzíteni kell.

(2) Ha árusító pavilon, vagy egyéb fülke, létesítmény elhelyezésére jogszabály alapján építési engedély szükséges, közterület-használati engedély kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező az engedélykérelemhez csatolja a végleges építési engedélyt.

13. § (1) A településképi rendeletben meghatározott területeken az üzlet homlokzatával érintkező területen történő értékesítés, valamint közterületi értékesítés keretében végzett vendéglátási tevékenység céljából közterület-használati engedély csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően adható ki. A közterület-használatról szóló határozatban az árusító terasz, bútorzat, árnyékoló, építmény megjelenésével kapcsolatos rendelkezéseket rögzíteni kell.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott vendéglátási tevékenység érdekében elhelyezni kívánt terasz, építmény elhelyezéséhez jogszabály alapján építési engedély szükséges, közterület-használati engedély kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező az engedélykérelemhez csatolja a végleges építési engedélyt.

14. § Közterületi értékesítés helyszínén az értékesítés engedélyezett időtartamán kívül árut, göngyöleget tárolni nem lehet.

15. § Közterület felbontásához, annak területén, az alatt, vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez a közút esetében közútkezelői hozzájárulás, nem közút közterület (továbbiakban együtt: közterület) esetében közterület-bontási engedély (továbbiakban együtt: közterület-bontási engedély) szükséges. Közút esetében e rendelet szabályain kívül a közúti közlekedésről szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

16. § (1) Engedély nélkül közterületet felbontani csak a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében lehetséges. A felbontást követő első munkanapon a bontást be kell jelenteni a Hivatalnál. A bejelentés a következő adatokat tartalmazza:

a) a bontás helye, időpontja és oka,

b) az érintett közterület nagysága, rendeltetése szerinti bontásban,

c) a bontást kérő személy (szervezet) neve és címe, akinek az érdekében az igénybevétel történik (a hozzájárulás jogosultja),

d) a bejelentő neve, címe, telefonszáma,

e) a felelős műszaki vezető neve, beosztása, telefonszáma,

f) a munkát végző cég neve, címe,

g) a helyreállítás időpontja.

(2) Abban az esetben, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennáll: a bejelentő részére utólagos hozzájárulást kell kiadni. A helyreállítási tevékenység végzésére a rendelet szabályai irányadóak.

(3) Abban az esetben, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem állt fenn, és bontást még nem állították helyre, a közterület használatot meg kell tiltani és a közmű üzemeltetőt kötelezni kell a bontás helyreállítására. A helyreállítási tevékenység végzésére a rendelet szabályai irányadóak.

(4) A hibaelhárítással kapcsolatos bejelentést csak az érintett közmű tulajdonosa vagy üzemeltetője teheti meg a Hivatalnál.

17. § (1) Közterület-bontási és helyreállítási munkákat csak arra jogosult szakkivitelező végezhet.

(2) A munkálatok végzése előtt és alatt a forgalom biztonságos tereléséről és korlátozásáról a közmű üzemeltetőjének kell gondoskodnia.

18. § A közterület-bontási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 3. mellékletben megjelölt valamennyi adatot és nyilatkozatot.

19. § (1) Tárgyévet megelőző öt naptári éven belül épített, felújított, vagy korszerűsített út hosszirányú felbontása - a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhető. Amennyiben a bontás szükségességét elidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs, a felbontott út kopórétegét a nyomvonal teljes hosszában és az út teljes szélességben újra kell építeni.

(2) A bontási tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő, veszély elhárítását szolgáló bontásokra. A vészhelyzet megszűntetését követően az igénybevevő köteles a közterületet helyreállítani. A közterület helyreállítására vonatkozó kikötéseket a közterület-bontási engedélybe kell belefoglalni.

20. § (1) Az előre tervezett bontások után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát és a szükséges forgalmi rend módosítását a közterület-bontási engedélyben kell meghatározni.

(2) A közmű meghibásodása miatt, vagy más veszély elhárítását szolgáló bontás után az (1) bekezdésben foglaltakat a bejelentést követően kiadott hozzájáruló nyilatkozatban, bejelentés elmulasztása esetén a helyreállításra kötelező határozatban kell meghatározni.

(3) Aszfaltburkolatú utak esetén a korábbival megegyező, vagy annál magasabb egyenértékű aszfaltminőségben és szemszerkezettel történhet a helyreállítás.

(4) Ha a teljes helyreállítás a bontási engedélyben meghatározott határidőre nem készül el, a határidő műszakilag indokolt esetben meghosszabbítható.

(5) A közmű meghibásodást követő burkolatbontás utáni helyreállítást, a technológiailag indokolt legrövidebb időn belül el kell végezni.

(6) A rendeltetéstől eltérő használat során megbontott közút helyreállítását az engedélyesnek kell elvégeznie, az alábbiak szerint:

a) útpálya hosszirányú felbontása esetén:

aa) fő – és gyűjtőutakon a megbontott teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni,

ab) lakó és kiszolgáló utakon forgalmi sávban csak egy munkahézag – élvágás – lehet. A meglévő kopóréteget a szegélyig (kiemelt, „K”, süllyesztett), ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkahézagig egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől,

ac) a burkolatba kerülő munkahézag (élvágás) az úttengellyel párhuzamos, törés nélküli vonal mentén kell, hogy haladjon,

ad) amennyiben az ab) pont szerint helyreállítandó felület szélessége meghaladja a forgalmi sáv 50 %-át, a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni,

b) útpálya keresztirányú felbontása esetén:

ba) az úttest keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni,

bb) amennyiben egy beruházáson belül két útpályára merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 10 m-t, akkor a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni,

c) gyalogút, járda felbontása:

ca) a 2,5 m széles vagy annál keskenyebb aszfalt burkolatú gyalogút, járda hosszirányú bontása esetén teljes szélességben új kopóréteget kell építeni,

cb) a 2,5 m-nél szélesebb aszfalt burkolatú gyalogút, járda hosszirányú bontása esetén csak egy munkahézag lehet, és a kopóréteg cseréjét a munkahézagtól gyalogút, járda széléig kell elvégezni,

cc) aszfalt burkolatú gyalogút, járda keresztirányú bontása során, - amennyiben egy beruházáson belül két út vagy járdaszélre merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 10 m-t, - a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni.

21. § (1) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni tilos. A munkaárok csak földdel, vagy a közterület-bontási engedélyben, utólagos hozzájárulásban, kötelezésben előírt anyaggal tölthető fel és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint tömöríteni kell. Indokolt esetben talajcserét kell végezni.

(2) A helyreállításra kötelezett feladata a földvisszatöltések tömörségét a kivitelezés során ellenőrizni és dokumentálni a közterület-bontási engedélyben előírtak szerint.

(3) Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben ideiglenes helyreállítást kell végezni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.

(4) A téli hónapokban – üzemzavar elhárítás érdekében végzett közterület felbontása esetén – a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében minden esetben talajcserét kell alkalmazni.

(5) A munkavégzéssel érintett területeken a szilárd burkolat pályaszerkezetét a munkaárok szélétől számítottan minimum 30-30 cm-es átlapolással kell kiépíteni.

22. § (1) Amennyiben a közterület-bontási engedélyt közművezeték építésével (bővítés, felújítás, csere) kapcsolatos bontás végzésére kérték, az engedélyt csak akkor lehet megadni, ha a gerincvezeték építésével egyidőben valamennyi ingatlan bekötő vezetéke kiépítésre kerül, legalább az út és járda burkolaton túl mért 1 méter hosszúságig, kiépítetlen közterület esetén a szabályozási szélességig.

(2) Közterület-bontási engedély kiadását november 15. és március 15. közötti időszakban a közútkezelő megtagadhatja, ha feltételezhető, hogy a burkolat helyreállítása az időjárás miatt nem biztosítható.

(3) Szilárd út-, tér- és járdaburkolat, valamint lépcső helyreállítását csak kamarai jogosultsággal, megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező személy, vagy szervezet végezheti.

23. § (1) A vezetékzóna fölé kerülő anyag tömörségi fokának legalább 90 %-osnak kell lennie. A munkagödör visszatöltés felső 50 cm-es rétege legalább 95 %-os tömörséggel kell, hogy készüljön.

(2) A tömörségmérési vizsgálatot úttengellyel párhuzamos bontás esetén minden esetben legalább 25 méterenként el kell végezni. A mérési pontokat a közútkezelő jelöli ki.

(3) Keresztbontás esetén a közterület tulajdonosa, közútkezelő a tömörségi vizsgálatot szúrópróba-szerűen rendeli el oly módon, hogy három bekötésből átlagosan legalább egy vizsgálva legyen. Ha a tömörség nem megfelelő a műszaki átadás-átvételhez a közterület tulajdonosa, a közút kezelője nem járul hozzá és újra-helyreállításra kötelez.

(4) A tömörség mérési vizsgálatok díja az engedélyest terheli.

(5) A közterület tulajdonosa, a közút kezelője további vizsgálatokat írhat elő a közterület - bontási engedélyben, utólagos hozzájárulásban, kötelezésben a munka nagysága, jellege alapján.

(6) Minőségi vita esetén az engedélyesnek, illetve kivitelezőjének kell további vizsgálatokkal igazolni a megfelelőséget.

24. § (1) Közterületre reklámot, reklámhordozót kihelyezni közterület-használati engedély birtokában, kizárólag a településképi rendelet betartásával lehet.

(2) Reklámtartó építmény vagy reklám-elhelyezése céljából közterület-használati engedély kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező igazolja, hogy a településképi bejelentési kötelezettségnek eleget tett.

(3) Reklám, reklámhordozó közterületen történő elhelyezése esetén a településképi rendeletben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.

25. § (1) A közterület-használati díj, a zöldterület igénybevételi díj megfizetéséről az engedélyben úgy kell rendelkezni, hogy annak megfizetéséig az engedélyben meghatározott tevékenység nem kezdhető meg.

(2) A közterület-használati díjat a kérelemben megjelölt időtartamra, de legalább 1 napra kell megállapítani.

(3) A közterület-használati díj kiszámítása szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít. Reklámtábla esetén a reklámfelület az irányadó.

(4) Amennyiben a közterület rendeltetésétől eltérő használata a 2. mellékletben felsorolt jogcímek között nem szereplő célra történne, úgy a közterületen folytatni kívánt tevékenységhez hasonló jellegű közterület használatra megállapított díjat kell megfizetni. Hasonló jellegűek azok a tevékenységek, melyek elemeinek egy része azonos.

(5) Amennyiben a közterület-használat engedélyezése karitatív, kulturális vagy sport rendezvény céljából történik, a közterület-használati engedélyben külön-külön kell meghatározni azt a területet, ahol a rendezvény kerül lebonyolításra, valamint azt a területet, ahol a rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatás történik, a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak

26. § Abban az esetben, ha a közterületi építési munka végzése miatt a közterületi értékesítés vagy az üzlet homlokzatával érintkező területen történő értékesítés korlátozott módon folytatható, vagy a kereskedelmi tevékenységből képződő bevétel csökkenése várható, az 2. mellékletben meghatározott díjat a polgármester átruházott hatáskörében legfeljebb 50%-al csökkentheti.

27. § (1) Ha a közterület-használati engedély engedélyese által a kérelemben megjelölt tevékenység rendeltetésszerű gyakorlása a zöldterület károsodását vonja maga után, a közterület használati engedélyben rendelkezni kell arról, hogy az engedélyes a közterület-használati díjon kívül a rendelet 4. mellékletében meghatározott zöldterület igénybevételi díjat is köteles megfizetni.

(2) A zöldkár megtérítésére kell kötelezni azt az engedélyest is, akinek a közterület-használati engedélye nem tartalmazott rendelkezést a zöldterület használatára vonatkozóan, de az általa végzett tevékenységgel összefüggésben a zöldterület károsodott.

(3) A zöldterület helyreállítását az Önkormányzat, vagy az általa megbízott vállalkozó végzi.

28. § Az engedélyben meghatározott közterület-használati-, terület-használati-, elhelyezési díjat, ha az engedély legfeljebb 30 napra szól, egy összegben előre kell megfizetni. A 30 napnál hosszabb időre szóló engedély esetén a díjakat az engedélyben meghatározottak szerint kell megfizetni.

29. § (1) Közterület felbontásakor határidő hosszabbítása esetén a közterület-igénybevételi díjat az 2. melléklet szerinti díjakhoz képest másfélszeres szorzóval kell megállapítani.

(2) A felbontott burkolatok forgalomnak történő ideiglenes átadásáig az engedélyes köteles az igénybevett teljes építési területre kiterjedően az igénybevételi díjat megfizetni.

(3) Igénybevételi díj fizetése nélkül bontható fel a közterület:

a) az Önkormányzat saját, vagy az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek beruházásában végzett építési, felújítási munkálatok esetében,

b) ha a beruházás törvényben meghatározott közszolgáltatás, vagy az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott önként vállalt feladat ellátását szolgálja,

c) a közmű tulajdonos, vagy közmű üzemeltető által bejelentett hibaelhárítás esetén.

30. § (1) A közterület-használati, igénybevételi és zöldterület igénybevételi díjakat az engedélyhez csatolt készpénz átutalási megbízással vagy átutalással kell megfizetni, az Önkormányzatnak az engedélyben megadott bankszámlájára, melyről a Hivatal számlát bocsát ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjak befizetését a Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri. Díjfizetés elmaradása esetén intézkedik a hátralék behajtásáról.

31. § (1) A közterület-használati engedély kiadására, visszavonására, a rendeletben meghatározott esetben a közterület használat megtiltására, a rendeletben meghatározott szabályok szerinti kötelezésről szóló döntés meghozatalára, a közterület bontásáról szóló szabályok szerint utólagos hozzájárulás megadására önkormányzati hatósági jogkörben, átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.

(2) Közút rendeltetéstől eltérő használata esetén közútkezelői hozzájárulás kiadására a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezései irányadóak. A Képviselő-testület a közútkezelői hozzájárulás kiadásával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre átruházza.

32. § (1) A mozgóképről szóló törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e paragrafusban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a 30 nap időtartamot, mely indokolt esetben ettől eltérő időtartamban is engedélyezhető.

(3) A közterület-használat naponta 7:00-21:00 óra közötti időtartamra vonatkozhat, különösen indokolt esetben ettől eltérő időtartam is engedélyezhető.

(4) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt.

(5) A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 5 napon belül újra biztosítani kell.

(6) A közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stábparkolás) nem haladhatja meg a 3000 m2 területet.

33. § (1) A közterület filmforgatási célú igénybevételéért a mozgóképről szóló törvény mellékletében meghatározott legmagasabb összegű díjat kell megfizetni.

(2) A kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától. A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítést a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani.

34. § A Képviselő-testület a közterület filmforgatási célú igénybevétele szempontjából a település területén turisztikailag kiemelt közterületet nem jelöl ki.

35. § (1) A Képviselő-testület a hatósági szerződés jóváhagyásával kapcsolatos hatáskörét átruházza a polgármesterre.

(2) A közterület filmforgatási célú igénybevételével kapcsolatos eljárásra a mozgóképekről szóló törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott, a törvény végrehajtásáról szóló jogszabály rendelkezése az irányadó.

36. § (1) Ez a rendelet 2018. április 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti Csabrendek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatának szabályairól szóló 14/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelete.

polgármester jegyző