Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

1. § (1) A HÉSZ lehatárolja az egyes helyi építési övezeteket és övezeteket, és meghatározza azok jellemzőit, különösen:

(2) A HÉSZ rajzi mellékletén, a Szabályozási terveken ábrázolt és annak jelmagyarázatában felsorolt elemek a következő csoportosításban szerepelnek:

2. § (1) A rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

(2) A rendelet részét képezik az alábbi függelékek:

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv ábrázolja.

(2) A belterületbe vonás csak a bevonandó területet érintő szabályozási terven ábrázolt közterületi telekalakítás végrehajtása utáni állapotra kérhető.

5. § (1) Amennyiben az építmény a rendeltetése szerint a hatósági előírásoknak megfelel, valamint elhelyezkedésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát, úgy a közterületen az alábbiakban felsorolt építmények helyezhetők el:

(2) Pavilon jellegű építmény a település belterületén köz- és zöldterületeken csak külső árusítással létesíthető, illetve üzemeltethető, az övezeti szabályozás szerint, határozott időtartamra, amennyiben annak kialakítása során:

(3) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan legfeljebb 15 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető.

6. § (1) A közúti közlekedésre szánt közterületeken, illetőleg a közforgalom elöl el nem zárt magánutak mentén a környezethez illő, útsorfa minőségű faegyedekből álló, várostűrő növényzetet kell telepíteni. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.

(2) Új közterületek megnyitásánál és kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali fasor kialakításának lehetőségét. Meglévő és beépített telektömbön keresztül megnyitott közterületek kialakításánál ettől csak abban az esetben lehet térni, amennyiben a meglévő közműhálózat, valamint a kialakítható közterület mérete nem teszi lehetővé a fasor(ok) ültetését.

(3) Közterületen létesítendő 10 férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely csak legalább 4 parkolóállásokként fásított parkolóként kerülhet kialakításra.

7. § (1) A magánutak a telekosztás változásához igazodóan módosulhatnak, kialakításuk részben, vagy egészben elhagyható a telekosztás igénye szerint.

(2) Egy, vagy több telket kiszolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként létesülhet.

(3) Az építési telek akkor tekinthető magánútról megközelíthetőnek, ha a magánút telkének kialakítása az alábbiaknak megfelel:

(4) A 150 m-nél hosszabb közforgalom elől el nem zárt magánutak zsákutcaként nem alakíthatóak ki.

(5) Az 50 – 150 m közötti hosszúságú magánút (zsákutca) végén:

(6) A lakóterületeken kialakítandó közforgalom elől el nem zárt magánutak telkének megengedhető legkisebb szélessége:

(7) Egyéb beépítésre szánt területen kialakítandó közforgalom elől el nem zárt magánút telkének megengedett legkisebb szélessége 14,0 m.

(8) Gazdasági telkeket megközelítő magánutat úgy kell kialakítani, hogy a telkek megközelítése tehergépjárművel is biztosított legyen.

(9) Beépítésre nem szánt területeken a kialakítandó közforgalom elől el nem zárt magánutak telkének megengedhető legkisebb szélessége:

(10) A 10,0 m telekszélességet meghaladó utakon, útszakaszokon fasor, vagy zöldsáv telepítendő.

(11) A közforgalom elöl el nem zárt magánutak tengelyétől számított 3—3 m-en belül szilárd akadályt, fás szárú növényzetet nem lehet elhelyezni, ill. telepíteni.

8. § (1) A Szabályozási terveken javasolt telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás.

(2) A kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken belül - a védett területek kivételével - telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet.

(3) Településkép-védelmi rendeletben lehatárolt helyi védett területen belül a történelmi telekhatárok és telekszerkezet megóvásáról gondoskodni kell, telekhatárrendezés, telekalakítás a történelmi telekhatárok rekonstrukciója vagy az egyedi védelem alatt álló érték megóvása, értéknövelő közcélú fejlesztése érdekében történhet. Az 1925. évi kataszteri térképi állapotot követően létrehozott telekhatár újabb telekhatár rendezéskor az övezeti előírások betartása mellett szabadon alakítható

(4) A város közigazgatási területén a jogszabályban meghatározott³ nyeles telek nem létesíthető.

9. § A Polgármester az e rendeletben megfogalmazott rendelkezések végrehajtása érdekében az építési törvényben meghatározott településrendezési kötelezésekkel (beépítési kötelezettség, helyrehozatali kötelezettség és beültetési kötelezettség) él.

10. § (1) Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a járda tőszinttől mért 0,02-0,60 méter, ennek hiányában az átlagos terepszinttől mért 0,20-0,80 méter között legyen. A már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez kell igazodni, figyelemmel a domborzati viszonyokra jelen rendelet és a terepalakításra vonatkozó előírásaira.

(2) Kialakult beépítésű területeken az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon. Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítésű területeken —egyéb szabályozás hiányában— az előkert mélysége 5 m legyen.

(3) Várpalota természetvédelmi, tájvédelmi szempontból értékes területei:

(4) A táj- és természet védelme, a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a (3) bekezdés szerinti területeken:

(5) A Szabályozási terven „tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen”:

11. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet:

(2) Lakóterület, vegyes terület, üdülőterület, sport- és rekreációs célú terület (beépítésre szánt különleges területek közül; sport és szabadidős terület, rekreációs építmények területe, kastély terület, beépítésre nem szánt különleges területek közül; rekreációs területek, valamint zöldterület, közjóléti erdőterület) rendeltetésszerű használatát pontszerű vagy diffúz légszennyezés és bűz nem korlátozhatja.

(3) Levegőtisztaság-védelmi védőövezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épületek nem helyezhetők el.

(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők:

(5) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területek térségében kizárólag olyan építmények, létesítmények helyezhetők el, amelyek üzemelése esetén az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.

12. § A Vt.., Vi…, Gksz…, Gip…, KSp…, KRe…, KHull…, KMü… jelű területek építési övezeteiben a telkek nem beépített, szilárd burkolattal nem fedett területeit a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kompenzálása érdekében háromszintű növényállományú zöldfelületként kell kialakítani.

13. § (1) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.

(2) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.

(3) Építmények üzemelése során keletkező külön jogszabályban meghatározott káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

(4) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat nem folytatható, ill. építmény nem helyezhető el.

(5) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

14. § (1) Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei az út melletti területeken a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználásainak figyelembevételével tervezendők.

(2) Meglévő épületek átépítése esetén, amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők, zaj ellen védendő épületek, valamint védendő helyiségek, különösen

(3) A 8. sz. főút tengelyétől 70-70 m-es területsáv az út zajvédelmi szempontú hatásterületének tekintendő. Az út tengelyétől 70 m-nél közelebb levő területsávban lakóépület, üdülőépület, oktatási-, egészségügyi-, szociális- és igazgatási célú épületek kizárólag abban az esetben helyezhetők el, —ha különben elhelyezésüket az adott építési övezetre, övezetre vonatkozó előírások lehetővé teszik— amennyiben az épületek előtt a zajterhelési határértékek igazoltan teljesülnek.

15. § (1) Lakó-, vegyes-, üdülő- és rekreációs rendeltetésű különleges területen kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló építmények üzemelése során keletkezhet veszélyes hulladék —különösen gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások, vendéglátás építményeiben keletkező hulladék—.

(2) Az ipari-, kisipari- és szolgáltató létesítményekben keletkező veszélyes hulladékokat azok ártalmatlanításáig, vagy az elszállításáig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és környezetszennyezés nélkül tárolni.

16. § A 4. mellékleten, az SZT-4 jelű „A terület használatát, beépíthetőségét korlátozó elemek” c. tervlapon jelölt „alábányászott területek”-en épületek, építmények a vonatkozó ágazati jogszabályok és szabványok alapján helyezhetők el.

17. § A 4. mellékleten, az SZT-4 jelű „A terület használatát, beépíthetőségét korlátozó elemek” c. tervlapon jelölt „felszínmozgások által potenciálisan veszélyeztetett területek”-en épületek, építmények a vonatkozó ágazati jogszabályok és szabványok alapján helyezhetők el.

18. § A meglévő és a tervezett

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. Magán területen (magán út alatti is) üzemelő közművek magánközműnek minősülnek.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

19. § (1) Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

20. § (1) Közüzemi vízhálózat kizárólag a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 m-es sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.

21. § (1) A vízbázisok védelme, a felszín alatti vizek védelme érdekében mind a szennyvíz, mind a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(2) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell építeni.

(3) A kutak, a felszín alatti vizek védelme érdekében sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a város teljes területén tilos.

(4) A 4. mellékleten, az SZT-4 jelű „A terület használatát, beépíthetőségét korlátozó elemek” c. tervlapon jelölt „országos vízminőségvédelmi területen” belül fekvő beépítésre nem szánt területeken, valamint vízbázis védelmi területen elhelyezhető építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(5) A (4) bekezdésbe nem tartozó beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(6) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

22. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) bárminemű más célú hasznosítása kizárólag az ágazati engedélyek birtokában, a településrendezési eszközök módosítását követően lehetséges még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.

(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni.

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középmeder állástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középmeder állás kijelölése hiányában a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

(4) Új csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.

(5) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetett csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 tető- és burkolt felületenként 1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítása. A záportározó túlfolyójából fékezetten vezethető ki a víz, a fékezést úgy kell meghatározni, hogy a vízkifolyás intenzitása nem haladhatja meg a telekről a beruházást megelőző vízkifolyás intenzitását. (Egyéb vízgazdálkodási célból- létesített víztározó, nem lehet azonos a záportározóval.)

(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

(7) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

23. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is a településkép védelmi rendeletében előírt területeken a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. Bekötő vezeték építése kizárólag földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2) Beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:

(3) Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

24. § (1) Közüzemű hőtáv- és földgázvezeték csak földalatti elhelyezéssel építhető.

(2) Előkerttel rendelkező telkeknél a telekhatár és az épület között is a vezeték csak földalatti elhelyezéssel építhető.

25. § (1) Energiatermelő berendezések közül:

(2) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású energiatermelés csak az arra kijelölt övezetben létesíthető.

26. § (1) Minden építési övezetben és beépítést megengedő övezetben melléképítmény csak a főépítménnyel egy időben, vagy a főépítmény után építhető, kivéve a közműlétesítményeket.

(2) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető.

(3) Az építési övezetekben melléképítmények kizárólag az építési helyen belül helyezhetők el, kivéve:

(4) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető, épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve, ha az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek.

(5) Az település teljes területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.

(6) Mobilház, konténer csak gazdasági területen helyezhető el, egyéb területen kizárólag felvonulási épületként létesíthető.

27. § A Szabályozási terveken szereplő övezeti jelekben a „K” jel a kialakult épületmagasságot, kialakult telekméretet és a kialakult beépítési módot jelenti.

28. § (1) A közigazgatási területen belül a beépítés jellemző módja

(2) Az oldalhatáron beépítésű területeken belül a szabályozási terv jellemző karakterüknek megfelelően további besorolási egységeket alkalmaz:

(3) A zártsorú beépítésű területeken belül a szabályozási terv jellemző karakterüknek megfelelően további besorolási egységeket alkalmaz:

(4) Oldalhatáron álló új beépítésű terület esetén, ahol a szabályozási terv építési helyet, vagy építési vonalat nem jelöl, az építési helyet:

(5) 16 m-nél szélesebb telek esetében O jelű oldalhatáron álló és Z/a jelű zártsorú beépítés esetén az elő-oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló oldalhatáron álló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető, kivéve ha a szabályozási terv kötelező oldalhatáron elhelyezést ír elő.

29. § (1) Épületek elhelyezése:

(2) Azokon a helyeken, ahol a szabályozási tervek szabályozási vonallal kijelölt tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet, illetve a szabályozási vonalaknak megfelelően kell az építési helyet meghatározni.

30. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg jelen rendelet hatályba lépése előtt valósult meg, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek beépítési magassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges. A tetőtér beépítése esetén ablakkal vagy tetőfelépítménnyel az adott tetősík max. 20%-a bontható meg.

(3) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult beépítési magasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de az beépítési magasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő beépítési magasságot kell az építési telken alkalmazni.

(4) Zártsorú beépítés esetén az épület mélysége a szomszédos épületek a telektömbre jellemző mélységéhez illeszkedjen. Kivételt képeznek azok az övezetek, ahol a HÉSZ megengedi a 0 m hátsókertet.

(5) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia.

(6) Kialakult telektömbben az épületmagasságra vonatkozó övezeti előírások betartása mellett a legnagyobb utcai homlokzatmagasság értéke nem haladhatja meg:

31. § (1) Kerítések a településkép védelméről szóló rendelet előírásainak betartásával az alábbiak szerint létesíthetők:

(2) Tereprendezés csak úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 méteres területsávban az eredeti terepszint nem változtatható, kivéve, ha a szomszéd telek már eltért az eredeti terepszinttől, mely esetben a tereprendezést ahhoz igazodóan kell kialakítani.

(3) A telkeken belül rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

(4) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken a terepalakítás a 10§. (5) bekezdés szerint történhet. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen kívüli területeken, amennyiben a tereprendezésre épület-elhelyezés érdekében kerül sor, úgy —a meglévő terepszinthez viszonyított— feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb 2,5 m-t. 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,5 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki.

(5) Támfal kialakítása a természetes terepszintet

(6) A közúttal határos telken, az utcavonalon meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható.

32. § (1)⁶ Beépítésre szánt területeken lakó vagy üdülő rendeltetési egység elhelyezése esetén, lakó, illetve üdülő rendeltetési egységenként telken belül egy személygépkocsi elhelyezését biztosítani szükséges. Egyéb esetekben a beépítésre szánt területeken az új építmények esetében az azok rendeltetésszerű használatához szükséges parkoló és rakodó helyek, járműtároló épületek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet előírásai szerint helyezhetők el.

(2) A telken belüli gépjármű elhelyezésre szolgáló, parkoló területet, a gépjármű-elhelyezés szempontjából figyelembe vett telekrészt a zöldfelület számításánál burkolatától függetlenül figyelmen kívül kell hagyni.

33. § (1) Haszonállat elhelyezésére szolgáló helyiség, istálló, ól, ketrec egyéb építményektől, műtárgyaktól, létesítményektől való távolsága:

(2) Haszonállatot tartani csak jól tisztítható, hézagmentes padozatú, szilárd burkolatú létesítményben szabad. Nagytestű haszonállat esetében a trágyalét zárt, szivárgásmentes trágyalé-gyűjtőbe kell elvezetni. A trágyát csak fedett, szivárgásmentes, szükségszerűen kezelt és fertőtlenített trágyagödörben, illetve trágyagyűjtőben lehet tárolni.

34. § (1) A közúthálózat elemei számára külterületen, ill. a beépítésre nem szánt területek mentén az út tengelyétől számítva az alábbi szélességű védőtávolságokat kell biztosítani:

(2) Az országos közforgalmú vasút (Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal), valamint az iparvágányok mentén a vágánytól (vasútállomás tekintetében a szélső vágánytól) számított 50-50 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni.

(3) A szintbeni csomópontokban 0,80 m és 2,50 m magasságok között olyan rálátási háromszöget kell biztosítani, amely mentes a rálátást akadályozó létesítményektől, parkoló járművektől, és növényzettől. Fák, világítástartó oszlopok, jelzőberendezések a látómezőn belül elhelyezhetők, de ezek az elsőbbségadásra kötelezett járművek vezetői elől az elsőbbséggel rendelkező járműveket, vagy az egyéb közlekedésben résztvevőket nem fedhetik el.

35. § (1) Szennyvíztisztító telep védőtávolsága 300 m. A védőtávolságon belül élelmiszertároló, ill. -feldolgozó gazdasági épület, létesítmény, tanyagazdaság lakóépülete, üdülőépület, továbbá szállásférőhely nem helyezhető el. A szennyvíztisztító telep védőtávolsága egyedi eljárással felülvizsgálható, annak határozatában rögzített értékre módosítható. A védőtávolságon belül a határozatban előírt épület, egyéb építmény létesíthető.

(2) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:

(3) Szennyvízátemelő műtárgy (2) a) és b) pont szerinti védőtávolságokon belül lakó, üdülő, egyéb emberi tartózkodást szolgáló épület nem helyezhető el, élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, csomagolható, raktározható, forgalmazható.

(4) Szennyvízátemelő műtárgy (2) c) pont szerinti hatásvizsgálat alapján megállapított védőtávolságán belül A védőtávolságon belül a határozatban előírt épület, egyéb építmény létesíthető.

(5) A 4. mellékleten, az SZT-4 jelű "Az építést korlátozó tényezők tervlapon" feltüntetett, a közigazgatási területet érintő a vízbázisok belső- és külső védőterületein, továbbá az „A” és „B” jelű hidrogeológiai védőidommal érintett részein érvényesíteni kell a vízbázisok területére vonatkozó országos érvényű követelményeket és korlátozásokat.

36. § A 4. mellékleten, az SZT-4 jelű „A terület használatát, beépíthetőségét korlátozó elemek” tervlapon lehatárolt „nyílt karszt területek”-en építmények kizárólag oly módon helyezhetők el, hogy azok üzemelése a nyílt karszt területet és az alatta levő vízkészlet minőségét ne befolyásolják, ne veszélyeztessék.

37. § (1) Honvédelmi lő- és gyakorlótér a 4. mellékleten, az SZT-4 jelű „Az építést korlátozó tényezők tervlapon” feltüntetett 1000 méteres védőterületén belül bármilyen építmény, létesítmény engedélyezési eljárásában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésükről szóló kormányrendelet alapján a honvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre.

(2) Honvédelmi lő- és gyakorlótér a 4. mellékleten, az SZT-4 jelű „Az építést korlátozó tényezők” tervlapon feltüntetett 1500 méteres védőtávolságán belül robbanás vagy tűzveszélyes anyagok tárolására szolgáló új épület és egyéb építmény nem helyezhető el.

(3) Honvédelmi lő- és gyakorlótér a 4. mellékleten, az SZT-4 jelű „Az építést korlátozó tényezők” tervlapon feltüntetett 1500 méteres védőtávolságán belül meglévő épületek, egyéb építmények átalakíthatóak, bővíthetők, de robbanás vagy tűzveszélyes anyagok tárolására szolgáló új épület és egyéb építmény, építményrész nem helyezhető el.

(3a)⁷ A Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum Szabályozási terven jelölt védőtávolságán belül állandó tartózkodású épület vagy építmény még ideiglenes jelleggel sem létesíthető, illetve bármilyen egyéb építmény a honvédelmi hatóság előzetes véleményezéséhez és jóváhagyáshoz kötött.

(4)⁸ A honvédelmi hatóság a (2)—(3a) bekezdés előírásaitól való eltérést, illetőleg a meghatározott védőterületen belül más építmény elhelyezésének feltételeit egyedileg vizsgálja.

37/A. §⁹ A nem veszélyes hulladéklerakónak a 4. mellékleten, az SZT-4 jelű „Az építést korlátozó tényezők tervlapon” feltüntetett 500 méteres levegőtisztaságvédelmi védőövezetén belül (szálló por és bűz hatásterület) lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület - kivéve a hulladéklerakóhely üzemeltetésével összefüggő épületeket -, élelmiszertároló vagy -feldolgozó gazdasági épület és egyéb építmény, továbbá szállásférőhely nem helyezhető el.

38. § (1) A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor

(2) Az úthálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását, illetve alkalmas legyen a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

39. § (1) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű,, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meghaladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető épület, a lakó rendeltetésen kívül:

(3) A nagyvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

(4) A nagyvárosias lakóterületen épületek szabadonállóan és a már kialakult beépítési módoknak megfelelően helyezhetők el, a kialakult beépítés által meghatározott elő- és oldalkerti távolságokkal.

(5) A nagyvárosias lakóterületen az Ln/Z övezet területei közösségi használatú zöldfelületként tartandók meg, közkert jelleggel alakítandók ki. A területen elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények ill. felszín alatti parkoló.

(6) A nagyvárosias lakóterületen az Ln/P övezetben kizárólag parkolóház, önálló parkoló ill. garázs és a hozzá kapcsolódó, azt kiszolgáló gazdasági létesítmények (pl. autómosó) helyezhetőek el.

(7) Nagyvárosi lakóterületen legalább 10 db garázs egymással szomszédosan, zártsorú módon elhelyezhető az Ln-P övezet előírásai szerint.

40. § (1) A kisvárosias lakóterület a sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület, a lakó rendeltetésen kívül:

(3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

(4) Kisvárosias lakóterületen belül 500 m²-nél kisebb építési telken maximum kettő önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(5) A helyi területi védelem alatt álló kisvárosi lakóterületeken a kialakult beépítésnek megfelelően nem kell hátsókertet kialakítani.

(6) A kisvárosias lakóterületen SZT-1 jelű Szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

(7) A kisvárosias lakóterületen az Lk/Z övezet területei közösségi használatú zöldfelületként tartandók meg, közkert jelleggel alakítandók ki. A területen elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények ill. felszín alatti parkoló.

(8) A kisvárosias lakóterületen az Lk/P övezetben kizárólag parkolóház, önálló parkoló ill. garázs és a hozzá kapcsolódó, azt kiszolgáló gazdasági létesítmények (pl. autómosó) helyezhetőek el.

41. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes maximum két rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület, a lakó rendeltetésen kívül, a helyi lakosságot szolgáló

(3) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

(4) A kertvárosias lakóterületen az SZT-1 jelű Szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

(5) Azokon a telkeken, ahol a hátsókert legkisebb mértéke 0 méter, az épületek hátsó határfalát tűzfalként kell kialakítani.

(6) Az Lke-17 övezetben, a 30 méter mélységet meg nem haladó telkek esetében, a hátsókert megengedett legkisebb mérete 4,0 m. A hátsókertben a vonatkozó jogszabályok szerint elhelyezhető melléképítmények csak önálló építményként helyezhetők el, a megengedett legnagyobb beépítési magasság 3,0 m.

42. § (1) Az intézményterület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézményterületen az (1) bekezdés szerinti rendeltetésű épületeken kívül elhelyezhető:

(3) Intézmény területen elhelyezett (2) bekezdés szerinti rendeltetésű épület a tulajdonos, a használó és a személyzet számára 1 db szolgáló lakás is kialakítható.

(4) A Vi-6 övezetben az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően lakó funkciót magába foglaló, akár több önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületek is elhelyezhetők.

(5) Intézményterületen nem helyezhető el:

(6) Az intézményterületen a Vi/Z övezet területei közösségi használatú zöldfelületként tartandók meg, közkert jelleggel alakítandók ki. A területen elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

(7) Az intézményterületen az Vi/P övezetben kizárólag parkolóház, önálló parkoló ill. garázs és a hozzá kapcsolódó, azt kiszolgáló gazdasági létesítmények (pl. autómosó) helyezhetőek el.

43. § (1) A településközpont vegyes terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont vegyes területen az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:

(3) Településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

(4) Településközpont vegyes területen belül 500 m²-nél kisebb építési telken maximum kettő önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(5) A Szent István—Gárdonyi—Veszprémi utak által határolt tömb Vt/6 jelű zártsorú beépítésű övezetében 130 db személygépkocsi számára tömbön belüli közhasználatú parkolót kell biztosítani.

(6) A Vt-6 jelű övezetben, ahol a szabályozási terv telek be nem építhető területrészt jelöl, a be nem építhető területen az értékes növényállományt meg kell őrizni, illetve elöregedés esetén pótolni kell.

(7) A településközponti vegyes területen a Vt/Z övezet területei közösségi használatú zöldfelületként tartandók meg, közkert jelleggel alakítandók ki. A területen elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

(8) A településközpont vegyes területen az Vt/P övezet területén kizárólag parkolóház, önálló parkoló ill. garázs és a hozzá kapcsolódó, azt kiszolgáló gazdasági létesítmények (pl. autómosó) helyezhetőek el.

44. § (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épület az alábbi rendeltetéseket tartalmazhat:

(3) A Gksz/… jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken az SZT-1 jelű szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

(5) A Gksz/1 jelű építési övezetben, a 2416, 2418, 2419/1, 2419/2 és a 2419/3 hrsz. telkeken, a kialakult állapotnak megfelelő, oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítés megmaradhat, és a beépítettség az építési övezet előírásai szerinti mértékig bővíthető.

45. § (1) Az ipari gazdasági területek egyéb ipari gazdasági területek.

(2) Egyéb ipari gazdasági területen az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.

(3) Egyéb ipari gazdasági területen lakóépület, lakás nem helyezhető el.

(4) Gip/1 jelű építési övezet területén a (2) bekezdésben felsorolt építményeken túlmenően az 5 MW-ot el nem érő névleges teljesítőképességű naperőmű műszaki technológiai berendezései, elemei, létesítményei is helyezhetők, amennyiben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem zavarják, nem lehetetlenítik el.

(5) A Gip/2 és Gip/7 jelű övezetben az alakítható magánutak legkisebb telekszélessége min. 14,0 méter. 14 m-es útszélesség esetén legalább az út egyik oldalán, egy-egy útszakaszon azonos fajú útsorfából egyoldali fasor telepítendő.

(6) A Grábler-tó körül levő Gip/8 és Gip/9 jelű építési övezetekben —biológiai aktivitás érték szintentartási kötelezettség miatt— a zöldfelületek háromszintű növényállománnyal telepítendők.

(7) A Gip/10 jelű építési övezetben közforgalmat vonzó tevékenység nem végezhető.

(7a)¹⁰ A HÉSZ 26. § (4) bekezdésétől eltérően a Várpalotai Ipari Park területén lévő Gip/11 építési övezetekben az épületnek nem minősülő építmények, technológiai építmények magassága nem haladhatja meg a 25,0 m-t.

(8) Az ipari gazdasági területeken az SZT-1 jelű szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

(9)¹¹ Gip/1 jelű építési övezetben a 4157/8 hrsz.-ú telek déli részén az SZT-1/C jelű Szabályozási terv (Készenléti lakótelep és iparterületek) c. tervlapon jelölt beültetési kötelezettségű terület 5 m szélességű tájhonos fajokból álló cserjesávból alakítandó ki a napelemek létesítésével egyidőben.

46. § (1) Az üdülőházas területen olyan, kettőnél több, üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál.

(2) Az üdülőházas területen elhelyezhetők még az üdülőházakat, táborokat, kempingeket kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági jellegű (műhely, raktár) rendeltetésű épületek is.

47. § (1) Az hétvégiházas terület legfeljebb 6,0 méter beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.

(2) Az hétvégiházas területen az üdülő rendeltetésű épületeken kívül, elhelyezhető még:

(3) Az hétvégiházas területen nem helyezhető el:

48. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A beépítésre szánt különleges területek az építési sajátosságaiknak megfelelően az alábbi területekre tagolódnak:

49. § (1) A KT/… jelű temető terület építési övezeteiben maximum 10%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett beépítési magassága 6,0 méter.

(2) A KT/… jelű temető övezetek területén lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 2,0 métert, kopjafa, fakereszt esetében a 3,0 métert.

(3) A temető kerítése 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán az SZT-1 jelű szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást kell telepíteni.

50. § A KHon/… jelű különleges beépítésre szánt honvédelmi építmények terület övezeteiben a honvédség építményei és az azokat kiszolgáló, ellátó építmények, valamint a terület működéséhez szükséges gazdasági építmények ill. szolgálati lakás helyezhető el.

51. § (1) A KSp/… jelű sport- és szabadidős terület építési övezeteiben a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) A KSp/… jelű építési övezetekben (1) bekezdés szerinti rendeltetésű építményeken kívül elhelyezhető még:

(3) A KSp/.. jelű építési övezetekben az SZT-1 jelű Szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást kell telepíteni.

52. § (1) A rekreációs építmények területén az alábbi rendeltetésű építmények helyezhetők el:

53. § (1) A Szabályozási tervlapokon „KHull/…” jelű építési övezet a települési folyékony-, iszapszerű- és komposztálható hulladékok elhelyezésére, kezelésére, ártalmatlanítására és feldolgozására szolgáló terület.

(2) A KHull/1 jelű építési övezet területén kizárólag a települési komposztálható hulladékok kezeléséhez, feldolgozásához kapcsolódó- és biztonsági okokból szükséges épületek, építmények, műtárgyak, valamint a tevékenységhez kapcsolódó szociális épületek helyezhetők el.

(3) A KHull/2 jelű építési övezet a városi szennyvíztisztító építményeinek elhelyezésére szolgáló terület, ahol kizárólag a települési folyékony- és iszapszerű hulladékok kezeléséhez, ártalmatlanításához kapcsolódó és biztonsági okokból szükséges építmények, műtárgyak, valamint a tevékenységhez kapcsolódó szociális épületek helyezhetők el.

(4) A KHull/… jelű építési övezetekben az építési hely határvonalai: az építési határvonal az elő-, az oldal- és a hátsókertben a telek szélétől 10 m-re húzódik. A hulladékkezelő telepek telekhatára mentén többszintű növényzetből álló védőnövénysáv telepítendő.

54. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület jellemzően az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgál.

(2) A KMü/… jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezetek területén:

(3) Az építési övezetben legalább 10 m elő-, 10 m oldal- és 15 m hátsókertet kell biztosítani.

(4) Az építési övezetben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területeket portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.

55. § (1) A KKm/… jelű közmű területeken a közművek és hírközlési létesítmények ill. az ezekhez kapcsolódó létesítmények (gázfogadók, vízművek és kiszolgáló létesítményei stb.) helyezhetőek el

(2) Az építési övezeten belül a telkek tovább nem oszthatók.

(3) Az építési övezeten belül legalább részleges közművesítettséget kell biztosítani.

56. § (1) A különleges várkörnyék terület elsődlegesen a meglévő vár és templom ill. az esetlegesen előkerülő bemutatásra érdemes régészeti emlékek bemutatására szolgáló építmények elhelyezésére és városi léptékű közösségi tér vagy terek kialakítására szolgál. A területen egyéb épület nem helyezhető el. A területen belül a telkeket össze kell vonni és az így kialakult telek meg nem osztható.

(2) A KVk/1 jelű építési övezet területen a közlekedést szolgáló felületek, zöldfelületek és közműlétesítmények helyezhetőek el.

57. § (1) A különleges kastély terület a Zichy kastély területe. A területen kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke 50%.

(2) A KKa/1 jelű kastély kulturális és idegenforgalmi funkció elhelyezésére szolgál.

(3) A területen belül a kialakult telek tovább nem osztható.

(4) A területen belül új épület nem helyezhető el.

(5) A területen településszerkezeti szempontból az értékes növényállományt meg kell őrizni, illetve elöregedés esetén pótolni kell, a történeti jelentőségű kastélykert átalakítása, fejlesztése a történelmi örökség figyelembe vételével történhet.

58. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével –, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló

(3) A közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.

(4) A főközlekedési hálózati elemek helybiztosításával érintett területen, illetve annak védőtávolságán belül a tervezett út megvalósulásáig egyéb építési tevékenység nem folytatható.

(5) A közlekedési területeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

(6) A közigazgatási területen belül a szabályozási terv a közlekedési területeket az alábbi területekre bontja:

(7) A közúthálózat elemei számára a beépítésre szánt területek mentén az alábbi szélességű építési területeket ill. szabályozási szélességet kell biztosítani:

(8) A Fehérvári út-Veszprémi út (a 8 sz. főút visszaminősülő szakasza) átkelési szakaszán két lépcsős forgalom-csillapítást kell végrehajtani. Az egyes csillapítási övezetek szakaszai a következők:

(9) A beépítésre szánt területek fejlesztéséhez kapcsolódóan a területek közösségi közlekedési ellátottságát biztosítani kell. A közösségi közlekedéssel érintett nyomvonalakon a burkolatszélesség min. 6,50 m kell legyen.

(10) Új létesítmények esetén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához legalább a helyi önkormányzati parkolási rendelet által előírt mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell a telken belül biztosítani.

(11) Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében csak a bővítésből, az átalakításból, illetőleg az új rendeltetésből eredő többlet-gépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni a meglévők megtartása mellett.

(12) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

(13) Meglévő utcák rekonstrukciója, vagy új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 20%. Az út kialakításával egyidejűleg a 16,0 m alatti szabályozási szélességű utak esetén minimum egyoldali-, a 16,0 m , vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén kétoldali fasor telepítendő.

(14) A közlekedési területen belüli zöldfelület (KÖuZ) a növényzettel fedett közlekedési terület, amely cserjékkel, fákkal telepítendő be a közlekedésbiztonsági szempontok (pl.: beláthatóság) biztosításának figyelembe vételével. Az övezetben burkolt felület nem alakítható ki.

(15) A közlekedési területen belüli parkolóterület (KÖuP) olyan közlekedési terület, melyet közforgalmú fásított parkolóként kell kialakítani.

(16) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével.

(17) A külterületi közutak tengelyétől számított 3—3 m-en belül szilárd akadályt, fás szárú növényzetet nem lehet elhelyezni, ill. telepíteni.

(18) Az utak (közutak, kerékpár- és gyalogutak) terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:

59. § (1) Zöldterületek az állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterületek.

(2) A közigazgatási területen található zöldterületek az építési használat, az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) A közpark területén, Zkp/… övezetekben elhelyezhetőek:

(4) A közkert területén, Zkk/… övezetekben elhelyezhetőek:

(5) ZKk/1 övezetben a (4) bekezdésben felsoroltakon túl még elhelyezhető:

(6) Közkert—egyéb zöldterület, ZKk-e/… övezetekben elhelyezhetőek:

(7) Zöldterület övezeteiben, Zkp/…, Zkk/… és ZKke/… övezetekben terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

60. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek az építési használat, az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) Az erdőterületek azon övezeteiben, ahol épület elhelyezését az előírások lehetővé teszik, a közterületi telekhatártól számított 10,0 m-es sávban épületet elhelyezni nem lehet.

61. § (1) Ev/… jelű erdőterület övezetekben épületek nem helyezhetők el.

(2) Az Ev/1 jelű védelmi erdőterület övezetben — településvédelmi vagy erózió ellen védő erdőterületek— építmények kizárólag akkor alakíthatók ki, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

(3) Az Ev/2 jelű védelmi erdőterület övezetben —Natura 2000 területen, országos ökológiai hálózat magterületén elhelyezkedő erdőterületeken— építmények kizárólag a területek táji-, természeti értékeinek, természetes, természetközeli ökoszisztémáinak megóvásával helyezhetők el.

62. § (1) Ehon/1 jelű honvédelmi erdőterület övezetében honvédelmi célú, illetve az erdőgazdálkodás érdekeit szolgáló nem épület jellegű építmények, létesítmények helyezhetők el.

(2) Ehon/2 jelű honvédelmi erdőterület övezetében honvédelmi és katonai építmények helyezhetők el.

63. § (1) Ek/… jelű közjóléti erdőterület övezetekben elhelyezhető:

(2) Ek/1 és Ek/2 jelű övezetekben a (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elhelyezhető még:

(3) Ek/3 jelű övezetekben épület nem helyezhető el.

(4) Az Ek/2 jelű övezetben a 039/15 hrsz.-ú területen az SZT-2 jelű Szabályozási terven jelölt ex lege védett forrás 50m-es védőterületén belül épület, építmény nem helyezhető el.

64. § (1) A közigazgatási területen található mezőgazdasági területek az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) Azokban a mezőgazdasági övezetekben, ahol az előírások lehetőséget adnak lakóépület, lakás létesítésére, új lakás, lakóépület kizárólag akkor létesíthető, ha rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja.

(4) Mezőgazdasági területek övezeteiben:

65. § (1) A kertes mezőgazdasági területbe a volt zárkerti területek Szabályozási terveken lehatárolt területei tartoznak.

(2) Mk/.. jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben kizárólag a

(3) Mk/.. jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben nem helyezhető el:

(4) Egy telken egy gazdasági épület helyezhető el.

(5) A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki.

(6) Épületek a telken belül az alábbiak figyelembevételével helyezhetők el:

(7) Mk/.. jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben új közüzemi vízhálózatot építeni csak a közcsatornás szennyvízépítéssel egyidejűleg lehet. Addig a vízhálózat nem helyezhető üzembe, amíg a közcsatornával történő szennyvízelvezetés nem biztosított.

(8) Kerítés magassága legfeljebb 1,50 m lehet.

66. § (1) Má/… jelű általános mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető:

(2) Egy telken több épület is elhelyezhető.

(3) Lakás, lakóépület bruttó területe legfeljebb 300m² lehet.

(4) ) Má/… jelű általános mezőgazdasági terület övezeteiben több önálló telekből birtoktest alakítható ki, amelynek egyik telkén birtokközpont létesíthető. Birtoktestként egy tulajdonos, vagy családi gazdaság birtokában levő azon általános mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezkedő, összesen legalább 10 ha [100.000 m² (10ha)] nagyságú, bármely művelési ágban nyilvántartott termőföldek vehetők figyelembe, amelyek valamennyi alábbi feltételnek megfelelnek:

(5) A (4) bekezdésben előírt feltételek teljesülése esetén a birtoktesthez tartozó, a birtoktest telkeinek —a vonatkozó övezeti előírások figyelembe vételével kiszámított— összes beépíthetősége, a birtokközponton is kihasználható. A birtokközpontra vonatkozó előírások:

67. § (1) A korlátozott használatú mezőgazdasági területbe a táji-, természetvédelmi- vagy vízminőségvédelmi okokból érzékeny, védendő mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) MáKo/… jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (karám, szénatároló szín) helyezhetők el.

(3) MáKo/… jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben lakóépület, vagy lakó rendeltetésű épületrész nem helyezhető el.

(4) MáKo/… jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben nem helyezhető el olyan építmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

68. § (1) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) A folyóvizek, csatornák és állóvizek mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A parti sávban épületek nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.

(3) A vízfolyásokat, állóvizeket kísérő erdő-, gyepterületek és nádasok megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása lehetséges.

(4) A V/2 jelű övezetben a víziállások (stégek) elhelyezésére az alábbi előírások vonatkoznak:

(5) A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani illetve azon építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően, vízjogi engedély alapján lehet.

69. § (1) Természetközeli területekbe a mocsarak, nádasok, az ex lege védett lápok, sziklás területek, védett geológiai értékek tartoznak.

(2) Tk/… jelű természetközeli terület övezeteiben nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(3) Tk/… jelű természetközeli terület övezeteiben épületek nem helyezhetők el.

70. § (1) Beépítésre nem szánt különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A beépítésre nem szánt különleges területek a Szabályozási terveken jelölteknek megfelelően az alábbi területekre tagolódnak:

71. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelése, bányanyitás, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelek határon belül, az SZT-2 jelű Szabályozási terven bányaterületként (KkB/… jelű övezetek) lehatárolt területeken, jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján végezhető.

(2) A KkB/.. jelű külszíni bányaterület övezeteiben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el. A bányászati létesítmények kialakításához és üzembe helyezéséhez a bányafelügyelet engedélye szükséges.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott épületek, építmények alapterülete bányatelkenként a 300 m²-t nem haladhatja meg.

(4) A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(5) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájbaillesztése, ill. a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. A tájrehabilitáció tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon.

(6) „Várpalota XV.—Kavics” védnevű bányatelek területén Tájrendezési és Újrahasznosítási Előtervvel (TRUET) összhangban a rekultiváció során a bányagödör feltöltése legfeljebb az eredeti terepszint magasságáig nem veszélyes inert hulladék lerakásával történhet.

(7) Új bánya kutatás, új bányatelek fektetése, új külszíni művelésű bánya nyitása a közigazgatási területen nem lehetséges.

72. § (1) A „KbHull/..” jelű övezet a nem veszélyes települési-, és termelési hulladékok, valamint inert hulladékok elhelyezésére, kezelésére és ártalmatlanítására szolgáló terület.

(2) KbHull/…jelű övezetek területén az (1) bekezdés szerinti hulladékok kezeléséhez, ártalmatlanításához kapcsolódó és biztonsági okokból szükséges épületek, építmények, műtárgyak, valamint a tevékenységhez kapcsolódó szociális épületek helyezhetők el.

(3) KbHull/… jelű övezetek határai mentén védő-zöldfelület telepítendő, illetve tartandó fenn.

(4) KbHull/2 jelű övezet területén a (2) bekezdésbe felsorolt építményeken túlmenően az 5 MW-ot el nem érő névleges teljesítőképességű naperőmű műszaki technológiai berendezései, elemei, létesítményei is elhelyezhetők, amennyiben a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem zavarja, ill. nem lehetetleníti el.

73. § KbRe/… jelű beépítésre nem szánt különleges rekreációs terület övezeteiben a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények helyezhetőek el.

74. § (1) KbHv/… jelű beépítésre nem szánt honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági területen a fegyveres szervek tevékenységére, elhelyezésére szolgáló épületek, egyéb építmények, illetve az erdőgazdálkodás érdekeit szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A KbHv/1 jelű övezetben, a 0171 és 0178 hrsz.-ú telkek legalább 95%-án a többszintű növényállomány megtartandó.

(3)¹² A KbHv/2 jelű építési övezet a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum területe. A KbHv/2 jelű övezetben elhelyezhető:

75. § KbHvtó jelű honvédelmi érdekű területen elhelyezkedő állóvíz övezetben a víziállások (stégek) elhelyezésére az alábbi előírások vonatkoznak:

76. § (1) KbKt/… jelű fásított köztér övezetben elhelyezhető:

(2) A Thury vár előtti KbKt/1 övezet területét K-NY-i irányban átszelő Szent István utcát a közúti közlekedés számára átjárható területként kell kialakítani, ahol a forgalom csillapítás eszközeinek alkalmazása nem kizárt. Az érintett szakasz forgalom csillapítása csak a városközpont tehermentesítését szolgáló nyomvonalak megvalósulása (az É-i gyűrű Árpád u. - Sörház u. - Hétvezér útja szakaszának megépítése) után lehetséges.

77. § (1) A KbÁh/1 jelű övezetbe a korábbi rekultivált városi hulladéklerakó-telep területe tartozik. Az övezet területén kizárólag a rekultivált terület utógondozásával, monitorozásával kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(2) A KbÁh/2 jelű övezetbe a roncsolt felszínű, rekultiválandó, felhagyott külszíni bányaterületek tartoznak. Az övezet területén épületek és egyéb építmények nem helyezhetők el. Az övezetbe tartozó területek Tájrendezési terv alapján rendezendők.

(3) A KbÁh/3 jelű övezetbe a változó területfelhasználású ipari, veszélyes hulladékot is hulladéklerakó, ill. –kezelő területek tartoznak. Az övezet területén:

78. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Várpalota Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 22/2009. (V. 04.) önkormányzati rendelet.