Kifejezéskereső
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (VII. 7.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Zirc Városi Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdés, valamint a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 38. § (2) bekezdésben biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda; Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály; Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság; Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Országos Vízügyi Főigazgatóság; Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság; Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály; Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Közlekedési Hatósági Osztály; Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal; Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki Engedélyezési Főosztály Útügyi Osztály; Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelemi Főosztálya; Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Koordinációs Osztály; Veszprém Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály; Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály; Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság; Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala; Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály 1.; valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 10/2018. (II.26.) önkormányzati rendeletben meghatározottaknak megfelelően a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
2. Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült, vagy a még be nem fejezett, vagy használatba nem vett, de az épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.
3. Melléképület: a fő rendeltetésű épület használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület, amely az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírásokban meghatározott fő rendeltetési egységet nem tartalmaz.
4. Támfalgarázs lejtős terep esetén a bevágást megtámasztó támfalban kialakított előkerti személygépjármű-tároló.
5. Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol semmilyen építmény nem helyezhető el.
6. Telekszélesség: A telek legkisebb szélessége az építési hely által érintett telekrészen.
7. Természetes terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázis rétegvonalai az irányadók.
8. Terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenység: olyan gazdasági tevékenység, amelynek hatása a kibocsátó telkének határán nem haladja meg az övezetre vonatkozó környezetvédelmi határértékeket.
9. Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felületének kevesebb, mint 75%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
10. Út céljára fenntartott terület: telken kijelölt terület, melyen távlatban út alakítható ki.
11. Zárványtelek: Telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.
2. A rendelet mellékletei és a szabályozás elemei
2. § (1) Jelen rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási Terv (SZT-1A, SZT-1B, SZT-1C, SZT-2)
b) 2. melléklet: Építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépítési előírásai
c) 3. melléklet: A létesítendő gépjármű várakozók száma tekintetében az országos építésügyi követelmények előírásaitól eltérően szabályozott területek
d) 4. melléklet: A létesítendő gépjármű várakozók helye tekintetében az országos építésügyi követelmények előírásaitól eltérően szabályozott területek
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) belterület határ, mely egyben övezethatár is;
b) szabályozási vonal;
c) építési övezet, övezet határa és jele;
d) szabályozás területi hatálya;
e) telek be nem építhető része;
f) keresztpajta létesítésére kijelölt területsáv;
g) közhasználat elől el nem zárható földszinti épületrész;
h) kötelező megszüntető jel;
i) méretezés.
(3) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ;
b) védőtávolság;
c) művi értékvédelem
ca) műemlék épület és telke;
cb) műemlék építmény;
cc) nyilvántartott műemléki érték;
cd) műemléki környezet határa;
ce) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;
cf) helyi egyedi védelemmel érintett épület;
cg) helyi területi védelemmel érintett terület határa;
d) táj- és természetvédelem
da) Natura2000 terület határa;
db) országos jelentőségű természetvédelmi terület határa;
dc) ökológiai hálózat magterület övezet határa és területe;
dd) ökológiai hálózat pufferterület övezet határa és területe;
de) tájképvédelmi terület határa;
df) ex lege védett természeti érték – barlang;
dg) ex lege védett természeti érték – forrás;
dh) ex lege védett természeti érték - kunhalom;
di) ex lege védett természeti érték – víznyelő;
e) egyéb korlátozó tényezők
ea) vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezet határa;
eb) vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezet határa;
ec) vízbázis hidrogeológiai belső védőövezet határa;
ed) vízbázis hidrogeológiai külső védőövezet határa;
ee) potenciális felszínmozgás-veszélyes terület határa és területe;
ef) vízminőség-védelmi terület határa és területe;
eg) barlang felszíni védőövezete;
eh) ásványi nyersanyag előfordulási terület határa;
ei) magas talajvízállású terület határa és területe;
ej) elöntés veszélyes terület határa és területe.
(4) Az (1)–(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek.
3. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
3. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén fekvő fasorok, erdősávok megtartandók, illetve újak telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő.
(3) A település területén az országos jelentőségű védett természeti területek, a Natura2000 területek, és az ökológiai hálózat övezeteinek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket is érvényesíteni kell.
4. A környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(2) Csak olyan építési tevékenység végezhető, amelynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(3) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld védelméről, előzetes letermeléséről, deponálásáról és zöldfelület létesítésénél való felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.
(4) Építési és bontási tevékenység során tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(5) Zajt, rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
5. A magas talajvízállású és az elöntés veszélyes területre vonatkozó előírások
5. § (1) A magas talajvízállású területek és az elöntés veszélyes területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A magas talajvízállású területen építési tevékenységet folytatni csak a területre készített geotechnikai jelentés alapján lehetséges.
(3) Az elöntés veszélyes területen építési tevékenységet folytatni kizárólag a fennálló elöntés veszély elhárítását követően lehetséges.
6. A potenciális felszínmozgás-veszélyes területre vonatkozó előírások
6. § (1) A potenciális felszínmozgás-veszélyes területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A Szabályozási tervlapon jelölt potenciális felszínmozgás-veszélyes terület veszélyes környezetnek minősül, a területen építési tevékenységet folytatni csak a területre készített geotechnikai jelentés alapján lehetséges.
7. A védőterületekre és védőtávolságokra vonatkozó előírások
7. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező védőterületet, védősávot igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) szennyvíztisztító, szennyvízátemelő
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
(3) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:
a) védelem nélkül 150 m
b) bűzzárral ellátva 20 m
c) hatásvizsgálat alapján megállapított méret.
(4) A szennyvízátemelő védőtávolságán belül új épület csak környezeti hatásvizsgálat alapján építhető.
(5) A szennyvíztisztító védőtávolságán belül lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(6) A közlekedési területek és közműlétesítmények esetében szükséges védőterületet a Szabályozási terv tartalmazza, míg a közművek védősávjait a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell biztosítani.
8. A telekalakítás
8. § (1) Telekalakítás során előnyben kell részesíteni az egyenes vonalú telekhatárok kialakítását és az indokolatlanul bonyolult telekformák kialakulását kerülni kell.
(2) Nyúlványos telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki.
(3) Közműterület, közműlétesítmény vagy magánút céljára - bármely építési övezetben vagy övezetben - az építési övezet vagy övezet előírásainál kisebb szélességű vagy területű telek is kialakítható.
(4) Saroktelek megosztása esetén az építési övezet előírásánál kisebb telek is kialakítható, amennyiben
a) a telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe eléri legalább a 500 m2-t és a létrejövő új telek szélessége legalább 18,0 m, és
b) a telek az alábbi területfelhasználási egység valamely építési övezetébe tartozik:
ba) kertvárosias lakóterület;
bb) falusias lakóterület;
bc) településközpont terület.
(5) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint ennek 70%-a.
(6) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet vagy övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.
(7) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy övezetbe sorolt telek.
(8) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek nagysága az építési övezetre vagy övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet.
(9) A már jellemzően beépült, kialakult telektömbben az építési övezet telekalakításra vonatkozó előírásaiban meghatározottaknál kisebb szélességű vagy területű építési telek is kialakítható, amennyiben az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál. 1000 m2-nél kisebb építési telek esetében az eltérés mértéke – a telek méretétől függetlenül – legfeljebb 50 m2.
(10) Magánút szélességi mérete nem lehet kisebb:
a) legfeljebb 5 telek feltárása esetén 6,0 m-nél,
b) 6 vagy annál több telek feltárása esetén 8,0 m-nél.
9. A gépjármű elhelyezés szabályai
9. § (1) Új épület vagy új rendeltetési egység létesítése vagy bővítése esetén
a) a jelen rendelet és az országos építésügyi követelmények előírásai szerint szükséges gépjármű férőhelyeket az építéssel egyidőben kell kialakítani,
b) a kivitelezés megkezdéséig meg kell tervezni az ingatlan közúti csatlakozását, és a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.
(2) A 3. mellékletben rögzített közutakhoz, közterületekhez kapcsolódó telkeken létesített építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához az országos építésügyi követelmények szerint meghatározott mennyiségű és fajtájú járművek 50%-ának megfelelő számú várakozóhelyet kell biztosítani. Ha az így kiszámított gépjárműszám nem egész érték, a felfelé kerekítés eredményeképpen kapott értéket kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdésben megfogalmazott előírás nem érvényesíthető lakásra és üdülő rendeltetési egységre.
(4) A 3. mellékletben rögzített közutakhoz, közterületekhez nem kapcsolódó telkeken, lakó rendeltetési egység létesítése esetén, a létesítendő gépjármű-várakozóhely számát az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) legfeljebb 80 m2 bruttó alapterületű lakás esetén 1,
b) 80 m2 bruttó alapterületet meghaladó lakás esetén 1,5, mely érték tört szám esetén felfelé kerekítendő.
(5) A 4. mellékletben rögzített közutakhoz, közterületekhez kapcsolódó telkeken létesített építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges várakozóhelyek a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli közterületen is kialakíthatók.
(6) A 4. mellékletben rögzített közutakhoz, közterületekhez nem kapcsolódó telkeken létesített építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
A közművek és az elektronikus hírközlés előírásai
10. A közművek létesítésére vonatkozó általános előírások
10. § (1) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(2) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(3) Közforgalmú út létesítése esetén
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) belterületen a közvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.
(4) Magánút létesítése esetén
a) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni,
b) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni,
c) belterületen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról gondoskodni kell.
(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
a) 10 m-t meghaladó, 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
b) 12 m szabályozási szélességű vagy azt meghaladó szabályzási szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(7) Beépítésre szánt területen a 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
11. A közművesítés mértékének az előírása
11. § Új épület építése, vagy rendeltetési mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított,
b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemű villamosenergia-ellátás biztosított és jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, és
c) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
12. Vízellátás
12. § (1) Új vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 m sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.
13. Szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés
13. § (1) A szennyvíz és a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása tilos.
(2) A szennyvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kialakítani.
(3) A település területén szennyvíz-közműpótló csak akkor alkalmazható, ha az ingatlant határoló közterületen nem áll rendelkezésre szennyvízcsatorna-hálózat.
(4) Amennyiben az ingatlant határoló közterületen nem áll rendelkezésre szennyvízcsatorna-hálózat a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez és:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, akkor a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet előírásait figyelembe véve a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll,
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják,
bc) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
bd) ha a tisztítóberendezéssel a megfelelő tisztítási hatásfokot lehet teljesíteni.
(5) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő paraméterű és kiépítettségű közhálózati útkapcsolat biztosított.
14. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
14. § (1) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni.
(2) A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani.
(3) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min.1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.
(4) A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.
(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépjármű-behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.
(6) Az utcai telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
Az Építés általános szabályai
15. § A I-III. fejezetben foglalt általános jellegű előírások a város teljes területére vonatkoznak, amennyiben a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
15. Az építés általános feltételei
16. § (1) Meglévő épület átalakítható, felújítható, korszerűsíthető.
(2) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, de csak építési helyen belül bővíthető.
(3) Az építési övezetekben az előírt zöldfelület legkisebb mértékét biztosító zöldfelületbe
a) gyeprácsos térburkolat legfeljebb 50%-a számítható be,
b) a 4 m2-nél kisebb egybefüggő zöldfelület, valamint a gyephézagos térburkolat felülete nem számítható be.
(4) Az építési telek legkisebb zöldfelületi mértékébe teljes értékűen figyelembe vett zöldfelület nem szolgálhat gépkocsi közlekedés és parkolás céljára.
(5) Az építési övezetekben az épületmagasság és a homlokzatmagasság számításánál a természetes terepszintet kell figyelembe venni.
17. § (1) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés – támfalgarázs kivételével - csak építési helyen belül történhet.
(2) Bármely építési övezetben, övezetben a terepszint alatti beépítettség a telekre meghatározott beépítettség legnagyobb mértékét legfeljebb 10%-kal haladhatja meg.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve:
a) különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület (K-mü) és ipari terület (Gip) építési övezeteiben toronysiló, szárító, valamint a kapcsolódó kiszolgáló építmények elhelyezése esetén,
b) elektronikus hírközlési antenna-tartószerkezetek estén,
c) a (4) bekezdésben foglaltak esetén.
(4) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű telepítésének feltétele, hogy
a) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg,
b) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen,
c) az országos ökológiai hálózat magterületén belül kizárólag épületen helyezhető el.
16. A tereprendezésre, rézsű, támfal kerítés építésére vonatkozó előírások
18. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épület-elhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a természetes terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb a 2,0 m-t.
(2) A természetes terepszint a telekhatárok melletti 1,0 m-es sávban nem változtatható meg.
(3) Tereprendezés építési helyen kívül kizárólag az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása, előkerti gépkocsibeálló létesítése érdekében lehetséges.
(4) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
(5) Támfal kialakítása során a természetes terepszint felfelé legfeljebb 1,0 m-rel, lefelé legfeljebb 1,0 m-rel változtatható meg, de a támfal magassága mellvéddel együtt sem haladhatja meg az 1,5 m-t.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően kizárólag pinceszinti gépkocsitároló megközelítését szolgáló lehajtót kísérő támfal alakítható ki.
19. § (1) Az építési övezetekben az utcafronti kerítés magassága
a) áttört kerítés esetén legfeljebb 1,8 m lehet, legfeljebb 0,8 m tömör lábazattal;
b) tömör kerítés esetén legfeljebb 1,5 m lehet.
(2) Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint a telken belüli kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet.
(3) Külterületi beépítésre nem szánt területen – kertes mezőgazdasági terület, különleges beépítésre nem szánt terület, tanyatelek és birtokközpont kivételével – kizárólag fonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.
(4) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető.
17. A beépítési mód és az építési hely
20. § (1) A rendelet 1. és 2. mellékletében szereplő beépítési módok:
a) zártsorú beépítési mód (Z),
b) oldalhatáron álló beépítési mód (O),
c) szabadon álló beépítési mód (SZ),
d) ikres (I).
(2) Újonnan beépítésre, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(3) Beépített telektömbben, oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. A déli irányhoz közelebb eső telekhatár kizárólag abban az esetben lehet az építési hely határvonala, amennyiben a szomszédos telek beépítési lehetőségét nem korlátozza. Ebben az esetben ikres épületcsatlakozás is kialakítható.
(4) Ikres beépítési mód esetén fennmaradó páratlan telek oldalhatáron álló módon építhető be.
(5) Új épület elhelyezése esetén az épület közterület felőli homlokvonala
a) igazodjon a kialakult állapothoz,
b) saroktelek esetén igazodjon a csatlakozó utcák épületeinek vonatkozó homlokvonalához.
(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti, az épület közterület felőli homlokvonala nem határozható meg, az előkert mérete 5,0 m.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje
a) az övezetben szabályozott épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke,
b) amennyiben az övezetben szabályozott épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke több mint 6,0 m, 14,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 6,0 m,
c) 12,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 4,0 m,
d) 10,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 m.
(8) Szabadon álló és ikres beépítési mód esetén az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.
(9) Az építési telek hátsókertje a hátsókertre néző homlokzatmagasság értéke, de legalább 6,0 m.
(10) Legfeljebb 25,0 m telekmélységű fekvő telek esetében a hátsókert 0 m, de legalább olyan mérték, amely nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.
(11) Zártsorú beépítési mód esetén a telek egyik oldalhatára építési vonal az épület közterületi homlokvonalától számított legalább 5,0 m mélységig.
(12) Beépítésre nem szánt területen létesített épület telekhatártól mért távolsága
a) amennyiben a telekhatár egyben közterület határ is, legalább 6m,
b) egyéb telekhatár esetében a létesítendő épület telepítési távolságának fele.
18. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése
21. § (1) Melléképület kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Az építési telkeken – gazdasági és különleges területek kivételével - legfeljebb összesen 50 m2 bruttó alapterületű melléképület, melléképítmény helyezhető el.
(3) Új lakóépület építése esetén a gépjárműtárolót – amennyiben műszakilag lehetséges - a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben kell elhelyezni.
(4) Önálló melléképület legnagyobb épületmagassága – falusias lakóterületen létesített állattartó épület kivételével - legfeljebb 4,0 m.
(5) Az előkertben
a) az oldalhatártól legalább 3,0 m-re, legfeljebb 6 m2 alapterületű kukatároló,
b) a (9) bekezdés figyelembevételével támfalgarázs helyezhető el.1
(6) Az oldalkertben kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el.
(7) A hátsókertben
a) tárolóépület,
b) mosókonyha,
c) nyárikonyha helyezhető el.
(8) Lakó- és egyéb konténer, ideiglenes épület, továbbá állandó használatra egy helyben tartott lakókocsi a település területén kizárólag ideiglenes jelleggel helyezhető el legfeljebb 180 napig, vagy – felvonulási épületként – az építés ideje alatt legfeljebb a használatbavételi engedélyig.
(9) Támfalgarázs kizárólag építési telken építhető, ha a természetes terepszint tereplejtése a telek egészére vonatkozóan a 15%-ot meghaladja vagy ha a csatlakozó közterület és a telek előkertben mért szintje között legalább 1,5 m a különbség.
A beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások
19. A beépítésre szánt területek
22. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Kisvárosias lakóterület (Lk)
b) Kertvárosias lakóterület (Lke)
c) Falusias lakóterület (Lf)
d) Településközpont terület (Vt)
e) Intézmény terület (Vi
f) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
g) Ipari terület (Gip)
h) Különleges terület
ha) nagykiterjedésű sportolási célú terület (K-Sp)
hb) mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü)
hc) idegenforgalmi terület (K-I)
hd) lovassport terület (K-L)
he) szabadidőközpont (K-Szk)
hf) garázsok (K-G)
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
20. Kisvárosias lakóterület
23. § (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kisvárosias lakóterület telkein elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) kereskedelmi, szolgáltató
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
d) kulturális, közösségi szórakoztató;
e) szállás jellegű;
f) igazgatási, iroda;
g) sport rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kisvárosias lakóterület telkein több önálló rendeltetési egység létesíthető. A telek területének önálló lakó rendeltetési egységekre számított területe legalább 250 m2kell legyen.
(4) Kisvárosias lakóterület telkein épületenként legalább két önálló lakó rendeltetési egység létesítendő.
(5) Kisvárosias lakóterület telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(6) Kisvárosias lakóterület telkein épület építése esetén a beépíthető alapterületből önálló lakó rendeltetési egységenként legalább nettó 20 m2 kizárólag gépkocsitároló céljára alakítható ki és használható fel.
(7) Kisvárosias lakóterület telkein állattartó és gazdasági célú (műhely) épület nem létesíthető.
(8) Kisvárosias lakóterület telkein a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő;
b) állatól, állatkifutó;
c) trágyatároló;
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
21. Kertvárosias lakóterület
24. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kertvárosias lakóterület telkein elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
d) kulturális;
e) szállás jellegű;
f) sport rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kertvárosias lakóterület telkein
a) egy fő rendeltetésű épület és egy melléképület,
b) amennyiben a telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, két fő rendeltetésű épület és egy melléképület helyezhető el.
(4) Kertvárosias lakóterület telkein templom építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m.
(5) Kertvárosias lakóterület telkein legfeljebb négy önálló lakó rendeltetési egység létesíthető. A telek területének önálló lakó rendeltetési egységekre számított területe legalább 300 m2kell legyen.
(6) A 4. melléklet szerinti ingatlanok kivételével a kertvárosias lakóterület telkein lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület építése esetén, a beépíthető alapterületből önálló lakó rendeltetési egységenként legalább nettó 20 m2 kizárólag gépkocsitároló céljára alakítható ki és használható fel.
(7) Kertvárosias lakóterület telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(8) Kertvárosias lakóterület telkein a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) Lke2, Lke3 és Lke4 építési övezetek kivételével húsfüstölő;
b) Lke2, Lke3 és Lke4 építési övezetek kivételével állatól, állatkifutó;
c) Lke2, Lke3 és Lke4építési övezetek kivételével trágyatároló;
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(9) Lke2, Lke3 és Lke4 építési övezetek kivételével kertvárosias lakóterületen állattartó épület nem létesíthető.
(10) Lke2, Lke3 és Lke4 építési övezetben állattartó és épület:
a) 400 m2-nél kisebb telken nem helyezhető el,
b) csak a megengedett beépítési mérték 5%-át meg nem haladó bruttó alapterületű lehet,
c) a hátsókertben nem helyezhető el,
d) a telek közterületi határvonalától mért 15,0 m mélységű telekrészén nem helyezhető el.
(11) Lke4 építési övezetben, ha a telek természetes terepszintjének a lejtése a 10%-ot meghaladja, akkor a megengedett legnagyobb épületmagasság 6,5 m.
22. Falusias lakóterület
25. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület telkein elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) szálláshely jellegű;
e) igazgatási, iroda;
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g) kulturális, közösségi szórakoztató;
h) sport rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Falusias lakóterület telkein nem helyezhető önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(4) Falusias lakóterület telkein templom építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 10,5 m.
(5) Falusias lakóterület telkein földszintes gazdasági rendeltetésű melléképület esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m.
(6) Falusias lakóterület telkein legfeljebb két önálló lakó rendeltetési egység létesíthető.
(7) Falusias lakóterület telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el. Amennyiben a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat nem áll rendelkezésre, úgy épületet elhelyezni a 13. § (3)-(5) előírásait betartva lehet.
(8) Falusias lakóterület telkein mező- és erdőgazdasági, állattartó és egyéb gazdasági célú (műhely) épület:
a) 400 m2-nél kisebb telken nem helyezhető el,
b) csak a megengedett beépítési mérték 50%-át meg nem haladó, de legfeljebb a lakóépülettel megegyező bruttó alapterületű lehet,
c) a hátsókertben nem helyezhető el,
d) a telek közterületi határvonalától mért 15,0 m mélységű telekrészén nem helyezhető el,
e) kizárólag lakó rendeltetés létesítésével egyidejűleg vagy azt követően létesíthető.
23. Településközpont terület
26. § (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont terület telkein elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Településközpont terület telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Településközpont terület telkein állattartó és gazdasági célú (műhely)épület nem létesíthető.
(5) Településközpont terület telkein a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő;
b) állatól, állatkifutó;
c) trágyatároló;
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(6) Vt1, Vt2 és Vt6 építési övezetek helyi területi védelemmel érintett telkein legfeljebb pinceszint+földszint+tetőtér beépítéses épület létesíthető.
(7) Vt7 és Vt8 építési övezet telkein, a szabályozási terven keresztpajta létesítésére kijelölt területsávon belül egy, legfeljebb 10 m széles épülettömeg létesíthető a telek teljes szélességében.
(8) Vt7 és Vt8 építési övezet telkein, a szabályozási terven keresztpajta létesítésére kijelölt területsávban az oldalkert mérete 0 méter.
(9) Vt7 és Vt8 építési övezet telkein, a szabályozási terven keresztpajta létesítésére kijelölt területsávban az épületeket a területsáv oldalhatárától legfeljebb 1 méter távolságra lehet telepíteni.
(10) Vt7 és Vt8 építési övezet telkein az épületeket a teleknek az építési hellyel határos oldalhatárától legfeljebb 1 méter távolságra lehet telepíteni.
(11) Vt7 és Vt8 építési övezet telkein legfeljebb négy lakó rendeltetési egység létesíthető, ha a telek területének az egyes lakó rendeltetési egységekre számított területe eléri vagy meghaladja a 300 m2-t.
(12) Vt2, Vt6, és Vt9 építési övezetek telkein több lakó rendeltetési egység is létesíthető, ha a telek területének az egyes lakó rendeltetési egységekre számított területe eléri vagy meghaladja a 300 m2-t.
(13) Vt8 építési övezetben magánút nem létesíthető.
(14) Vt6, Vt7, Vt8, Vt9 és Vt12 építési övezet telkein, a 4. melléklet szerinti ingatlanok kivételével, a beépíthető alapterületből önálló lakó rendeltetési egységenként legalább nettó 20 m2 kizárólag gépkocsitároló céljára alakítható ki és használható fel.
(15) Vt11 építési övezet telkein az előkert mérete:
a) az első használati szinten a Köztársaság utca és a Fáy András utca mentén 0 m,
b) az első használati szint felett a Köztársaság utca mentén 5 m,
c) az első használati szint felett a Fáy András utca mentén 3 m.
24. Intézmény terület
27. § (1) Intézmény terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Intézmény terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) igazgatási, iroda;
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
c) kulturális, közösségi szórakoztató;
d) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
e) lakó;
f) sport rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Intézmény terület építési övezeteiben önálló lakóépület nem helyezhető el.
(4) Intézmény terület telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(5) Intézmény terület telkein állattartó és gazdasági célú (műhely) épület nem létesíthető.
(6) Vi1 építési övezet telkein lakó rendeltetési egység a fő rendeltetésű épületen belül, a beépített szintterület legfeljebb 20%-án létesíthető.
(7) Vi2 építési övezet telkein lakó rendeltetési egység nem létesíthető.
(8) Intézmény terület telkein a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
b) állatól, állatkifutó;
c) trágyatároló;
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
25. Kereskedelmi, szolgáltató terület
28. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület telkein elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) igazgatási, iroda;
d) energiaszolgáltatási, -üzemeltetési;
e) településüzemeltetési;
f) szállás jellegű;
g) sport
h) gazdasági épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó; rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület telkein legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység létesíthető.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület telkein lakó rendeltetés csak a (2) bekezdés a)–e) pont szerinti rendeltetések megléte esetén vagy azzal egyidejűleg létesíthető.
(5) Kereskedelmi, szolgáltató terület telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m.
(6) Kereskedelmi, szolgáltató terület telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(7) Kereskedelmi, szolgáltató terület telkein állattartó épület nem létesíthető.
(8) Gksz5 építési övezet telkein a hátsókert mérete 3 m.
26. Egyéb ipari terület
29. § (1) Az egyéb ipari terület a Szabályozási terven Gip-e jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipar, az energiaszolgáltatás és településüzemeltetés létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Az egyéb ipari terület telkein elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) kereskedelmi, szolgáltató;
b) igazgatási, iroda;
c) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari;
d) energiaszolgáltatási, -üzemeltetési;
e) településüzemeltetési;
f) igazgatási, iroda;
g) egészségügyi, szociális;
h) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;
i) kereskedelmi, szolgáltató;
j) igazgatási, iroda;
k) raktár rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Az egyéb ipari terület telkein a (2) bekezdésben meghatározott épületek mellett 5 MW-nál kisebb néveleges teljesítőképességű naperőmű műtárgyai, s az ehhez kapcsolódó kiszolgáló épületek elhelyezhetők.
(4) Az egyéb ipari terület telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(5) Az egyéb ipari terület telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m.
27. Különleges terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület
30. § (1) Különleges terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület a Szabályozási terven K-Sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények, sportpályák és azok kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – sportterület telkein elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) sport;
b) sportépítményeket kiszolgáló;
c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület – sportterület telkein kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés összesen a beépített bruttó szintterület legfeljebb 20%-án létesíthető.
28. Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület
31. § (1) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-Mü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást, a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület telkein elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó;
b) nagyüzemi állattartó, állattenyésztő, egyéb állattartó;
c) egyéb mezőgazdasági;
d) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, turisztikai jellegű;
e) szállás;
f) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület tekein önálló épületként elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület, a
(4) bekezdés a)-e) pontban foglalt rendeltetés megléte vagy egyidejű létesítése esetén.
(5) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület telkein lakó rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 30%-án helyezhető el.
(6) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület tekein önálló épületként elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület.
29. Különleges terület – idegenforgalmi terület
32. § (1) Különleges terület - idegenforgalmi terület a Szabályozási terven K-I jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a turizmus és a rekreáció létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - idegenforgalmi terület telkein elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;
b) szállás jellegű;
c) közösségi szórakoztató, kulturális;
d) oktatási, egészségügyi, szociális;
e) turisztikai és rekreációs jellegű;
f) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó;
g) állattartó;
h) sport;
i) az a)-g) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület – idegenforgalmi területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a fő rendeltetésű épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.
(4) K-I3* jelű építési övezetben állattartó épület nem létesíthető.
30. Különleges terület – lovassport terület
33. § (1) Különleges terület – lovassport terület a Szabályozási terven K-L jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban lovassport-létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – lovassport terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lovassport;
b) egyéb sport;
c) vendéglátó;
d) szállás jellegű;
e) turisztikai jellegű;
f) lovassporthoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi;
g) lovassporthoz kapcsolódó ismertterjesztési célokat szolgáló;
h) állattartó;
i) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület – lovassport terület telkein önálló épületként elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület, a (2) bekezdés a)–h) pontban foglalt rendeltetés megléte vagy egyidejű létesítése esetén.
(4) Különleges terület – lovassport terület telkein lakó rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 30%-án helyezhető el.
(5) Különleges terület – lovassport terület telkein – ha az alkalmazott technológia vagy az épület funkciója miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m.
31. Különleges terület – szabadidőközpont
34. § (1) Különleges terület - szabadidőközpont a Szabályozási terven K-Szk jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a szabadidő eltöltését szolgáló közösségi szórakoztató, kulturális és sport rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - szabadidőközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) közösségi szórakoztató, kulturális;
b) sport;
c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) szállás jellegű rendeltetési egységet tartalmazhat.
32. Különleges terület – garázsok
35. § (1) Különleges terület - garázsok a Szabályozási terven K-G jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban garázsok elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – garázsok építési övezeteiben elhelyezhető épület kizárólag gépjárműtároló vagy kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
(3) K-G1 építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók.
A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások
33. A beépítésre nem szánt területek
36. § (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:
a) Zöldterület
aa) Közpark (Zkp)
ab) Közkert (Zkk)
b) Erdőterületek
ba) Védelmi (Ev)
bb) Honvédelmi (Evh)
bc) Gazdasági rendeltetésű (Eg)
bd) Közjóléti rendeltetésű (Ek)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
cb) Általános mezőgazdasági terület (Má)
cc) Korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület (Má-ko)
d) Vízgazdálkodási terület (V)
e) Különleges beépítésre nem szánt terület
ea) Temető (Kb-T)
eb) Lovassport terület (Kb-L)
ec) Szennyvíztisztító területe (Kb-Szt)
ed) Golfterület (Kb-Golf)
ee) Idegenforgalmi terület (Kb-I)
ef) Kert (Kb-K)
eg) Nagykiterjedésű sportolási célú terület (Kb-Sp)
f) Közlekedési és közműterület
fa) Közúti (KÖu)
fb) Kötöttpályás (KÖk)
fc) Közúti közlekedési terület – honvédelmi út (KÖuh)
(2) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
34. Zöldterület
37. § (1) Zöldterület a Szabályozási terven Zkp jellel jelölt közpark és Zkk jellel jelölt közkert övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, pihenést és testedzést szolgáló közterület.
(2) Zöldterület övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) pihenést és testedzést szolgáló;
b) a terület rendeltetésszerű használatához szükséges;
c) vendéglátó;
d) a természetvédelmi kezeléshez szükséges rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Zkp1 övezet telkein elhelyezhető fő rendeltetésű épület kizárólag a természetvédelmi kezeléshez és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges rendeltetési egységet tartalmazhat.
(4) Zkk3 övezetben épület nem helyezhető el.
35. Védelmi erdőterület
38. § (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Védelmi erdőterületen épület nem helyezhető el.
(3) Védelmi erdőterületen - az országos építési követelményekben meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy is elhelyezhető.
36. Honvédelmi erdőterület
39. § (1) A honvédelmi erdőterület a Szabályozási terven Evh jellel jelölt terület, amely honvédelmi feladatok ellátását szolgáló védelmi funkciójú erdőterület.
(2) Honvédelmi erdőterületen elhelyezhető fő rendeltetésű épület honvédelmi és katonai rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Honvédelmi erdőterületen - az országos építési követelményekben meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy is elhelyezhető.
37. Gazdasági rendeltetésű erdőterület
40. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, amelyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) Gazdasági erdőterület övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület erdő- és vadgazdálkodási rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Gazdasági erdőterület övezetben - az országos építési követelményekben meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy is elhelyezhető.
38. Közjóléti rendeltetésű erdőterület
41. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület.
(2) Közjóléti rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
(3) Közjóléti rendeltetésű erdőterületen - az országos építési követelményekben meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy is elhelyezhető.
39. Kertes mezőgazdasági terület
42. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést, saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület.
(2) Kertes mezőgazdasági területen elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) kertészeti termeléshez kapcsolódó;
b) növénytermesztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kertes mezőgazdasági területen egy fő rendeltetésű épület, továbbá egy pince helyezhető el.
(4) Kertes mezőgazdasági területen lakó rendeltetési egység nem létesíthető.
40. Általános mezőgazdasági terület
43. § (1) Az általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven Má jellel jelölt övezet, amely elsősorban a növénytermesztés, a legelő- és gyepgazdálkodás, az állattartás, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) legelő- és gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó;
c) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
d) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító;
e) mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó turisztikai;
f) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben– ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m.
(4) Má1, Má1*, Má2 övezetekben birtokközpont az alábbi feltételekkel alakítható ki:
a) a birtoktest esetében az övezetben előírt beépítettség megengedett legnagyobb mértéke a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak a birtokközpont telkén is kihasználható;
b) a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe legalább 5 ha (50.000m2);
c) a birtokközpont telkének területe legalább 1 ha (10.000 m2);
d) a birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 20% lehet, de nem lehet több a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területének 3%-ánál és az épületek összes alapterülete nem haladhatja meg a 2000m2-t,
e) a birtokközpont telkén létesíthető épület bruttó alapterülete legfeljebb 1000m2 lehet.
(5) Má1, Má1*, Má2 övezet telkein lakó- és turisztikai rendeltetés csak a (2) bekezdés a)–d) pontjai szerinti rendeltetésű épület megléte, vagy azzal egyidejű építése esetén építhető. Lakó és turisztikai rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 20%-án helyezhető el.
41. Korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület
44. § (1) A korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven Má-ko jellel jelölt övezet elsősorban a legelő- és gyepgazdálkodás, az állattartás, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) legelő- és gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó;
b) legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító;
d) mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó turisztikai;
e) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület övezeteiben– ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m.
(4) Má-ko1 övezetben birtokközpont az alábbi feltételekkel alakítható ki:
a) a birtoktest esetében az övezetben előírt beépítettség megengedett legnagyobb mértéke a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak a birtokközpont telkén is kihasználható;
b) a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe legalább 5 ha (50.000m2);
c) a birtokközpont telkének területe legalább 1 ha (10.000 m2);
d) a birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 20% lehet, de nem lehet több a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területének 3%-ánál.
(5) Má-ko1 övezet telkein lakó- és turisztikai rendeltetés csak az (2) bekezdés a)–c) pontjai szerinti rendeltetésű épület megléte, vagy azzal egyidejű építése esetén építhető. Lakó és turisztikai rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 20%-án helyezhető el.
(6) Má-ko2 övezetben épület nem helyezhető el.
42. Vízgazdálkodási terület
45. § (1) A Szabályozási terven Vf jellel jelölt övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.
(2) A Szabályozási terven Vb jellel jelölt övezet a vízbeszerzési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.
(3) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
(4) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
43. Különleges beépítésre nem szánt terület – temető
46. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Kb-T1 övezetben harangtorony, harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m.
44. Különleges beépítésre nem szánt terület – lovassport terület
47. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – lovassport terület a Szabályozási terven Kb-L jellel jelölt övezet, mely elsősorban lovassport-létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – lovassport területen elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lovassport;
b) egyéb sport;
c) vendéglátó;
d) szállás jellegű;
e) turisztikai;
f) lovassporthoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi;
g) lovassporthoz kapcsolódó ismertterjesztési célokat szolgáló;
h) állattartó;
i) tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – lovassport területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a fő rendeltetésű épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés kialakítható.
(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – lovassport területen – ha az alkalmazott technológia vagy az épület funkciója miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m.
45. Különleges beépítésre nem szánt terület – szennyvíztisztító területe
48. § Különleges beépítésre nem szánt terület – szennyvíztisztító a Szabályozási terven Kb-Szt jellel jelölt övezet, mely kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás technológiai és kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál.
46. Különleges beépítésre nem szánt terület – golfterület
49. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - golfterület a Szabályozási terven Kb-Golf jellel szabályozott övezet, mely elsősorban golfpálya kialakítására szolgál.
(2) Kb-Golf1 övezetben épület nem létesíthető.
(3) Kb-Golf1 övezetben a zöldfelületek kialakítására vonatkozó szabályok:
a) A patak telkétől számított 50 m, a többi telekhatár mentén 20 m szélességben a golfpálya intenzíven fenntartott sportolási célú zöldfelületei nem alakíthatók ki.
b) A csapadékvíz összegyűjtését szolgáló záportározók és a látványtóként kialakított vízfelületek, a zöldfelületi arányba beszámíthatók.
(4) Kb-Golf1 övezetben a csapadékvizeket övárokkal kell felfogni és szivárgásmentesen kialakított tavakban, kell összegyűjteni. Élő vízfolyásba vegyszerrel szennyezett csapadékvíz nem vezethető.
(5) Kb-Golf1 övezetben a golfpálya intenzíven vegyszerezett zöldfelületeit vízzáró szigetelésével, és az elszivárgó vizet összegyűjtő drénezéssel kell kialakítani. Az így összegyűjtött szennyezett vizeket szivárgásmentes zárt tározókban kell összegyűjteni.
47. Különleges beépítésre nem szánt terület – idegenforgalmi terület
50. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - idegenforgalmi terület a Szabályozási terven Kb-I jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - idegenforgalmi terület telkein elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;
b) szállás jellegű;
c) közösségi szórakoztató, kulturális;
d) oktatási, egészségügyi, szociális;
e) turisztikai és rekreációs jellegű;
f) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó;
g) sport
h) az a)-g) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – idegenforgalmi területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a fő rendeltetésű épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés kialakítható.
48. Különleges beépítésre nem szánt terület –kert
51. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület –kert terület a Szabályozási terven Kb-K jellel szabályozott övezet, amely elsősorban a helyi lakosság zöldség és gyümölcstermesztését biztosító, kertészeti művelés alatt álló terület.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület –kert területen épület nem helyezhető el.
49. Különleges beépítésre nem szánt terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület
52. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület a Szabályozási terven Kb-Sp jellel szabályozott övezet, amely elsősorban a 10% beépítettséget el nem érő területeken a sportolás, rekreáció céljára alkalmas és közösségi rendezvényeket kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) közösségi szórakoztató, kulturális;
b) sport;
c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) szállás jellegű; rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – nagykiterjedésű sportolási célú területen lakó rendeltetés nem létesíthető.
50. Közlekedési terület
53. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti) és KÖk (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.
(3) Köu/Kök övezetben elhelyezhető épület épületmagassága legfeljebb 5,0 m lehet.
51. Záró rendelkezések
54. §1
55. §2
56. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
Az 54. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 55. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
