Kifejezéskereső
Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2003. (IV.15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
2017.09.30.
Zánka Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. §-ának b) pontja, valamint a 80. § (1) bekezdése alapján, az ott biztosított felhatalmazás szerint - figyelembe véve Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit - az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről:
I. fejezet
Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása
Az önkormányzat vagyona, a rendlet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve:
- az önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek, intézmények vagyonát,
- az önkormányzat társulásba vitt vagyonát, valamint
- a vállalkozásba vitt vagyont.
(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:
a/ az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,
b/ az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, valamint
c/ az önkormányzat követelései.
Az a-c) pontokban meghatározott önkormányzati vagyon szempontjából azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az önkormányzat kötelezettségeit, mint az önkormányzati vagyont csökkentő tételt.
2. § A rendelet hatálya - jogszabály alapján - nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
3.§ (1) Az önkormányzati vagyon:
a) törzsvagyonból, valamint
b) üzleti vagyonból
áll.
(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemeket a 3. melléklet; a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó vagyonelemeket az 5. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:
a/ forgalomképtelen,
b/ korlátozottan forgalomképes,
c/ forgalomképes.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető.
A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.
(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.
(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.
5. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan fogalomképes lehet.
6. § Az önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.
Az önkormányzat törzsvagyona
7. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.
8. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a következő vagyonelemek jelentik:
- helyi közutak és műtárgyaik (gyalogos alul- és felüljárók, hidak, járdák, buszvárók),
- közterek, (köz)parkok,
- vizek és közcélú vízilétesítmények,
- levéltári anyag.
(2) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyont nem határoz meg. E rendelet hatályba lépését követően az e körbe sorolandó vagyonelem esetén azt a 4. mellékletben szerepelteti.
9. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát – más jogszabályok szerint – a következő vagyonelemek jelentik:
- közművek - kiemelt jelentőséggel a víziközművek,
- intézmények (épületei), középületek,
- műemlékek,
- védett természeti területek,
- muzeális emlékek.
(2) Az önkormányzat a jogszabály által kötelezően korlátozottan forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt – az (1) bekezdésben felsorolt – vagyonelemeken túl, saját döntése alapján a temetőt sorolja még a forgalomképtelen törzsvagyonba.
(3) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:
a/ Közművek:
Viziközművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek.
A viziközműveket az önkormányzat többségi részesedéssel az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja olyan gazdasági társaságba, amelyekben többségi tulajdonnal rendelkezik).
Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni.
Az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges – a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került – vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önállóan gazdálkodik.
A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el a közüzemtől.
b/ Intézmények, középületek:
Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak 1 évnél rövidebb időszakra ruházható át.
c/ Műemlékek:
Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.
d/ Védett természeti területek:
Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges.
e/ Muzeális emlék:
A muzeális emlék elidegenítéséhez a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulása szükséges.
f/ Temetők:
A temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető jogszabály szerinti megszüntetéséig nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, társulásba nem vihető.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes egyéb vagyonná a Képviselő-testület döntésének megfelelően, rendelet módosítással, illetve helyi népszavazás után lehet átminősíteni.
Az önkormányzat egyéb vagyona
10. § Az Önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon egyéb vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. Az Önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.
(2) Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket a 6. melléklet tartalmazza
11. § Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes.
II. fejezet
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök
12. § (1)
A helyi önkormányzatot - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre ruházza.
(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását e rendelet tartalmazza.
Az egyes tulajdonosi jogok
Vagyon elidegenítés (értékesítés és ingyenes átruházás)
13. § (1) Vagyont értékesíteni 3.000.000.-Ft értékhatár felett versenytárgyalás útján lehet.
A versenytárgyalásnak nyilvánosnak - indokolt esetben zártkörűnek - kell lennie.
Vagyont értékesíteni a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.
(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(3) Feltételekkel lehet értékesíteni - a 9. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint - az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(4) Az egyéb vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:
a/ A képviselő-testület a 500.000.- -3.000.000.-Ft értékhatárok közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 100.000.- -500.000.-Ft értékhatárok között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, s a képviselő-testület ez esetben is legjobb ajánlattevő javára dönt.
b/ A polgármester – a képviselő-testület által átruházott hatáskörében - dönt 100.000.-Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.
A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
14. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni – a 9. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint – lehet.
(4) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen:
a/ 50.000.- Ft feletti - ingó és ingatlan, illetve vagyoni értékű jogok fogalomkörébe tartozó - vagyon, valamint a b/ pontban nem meghatározott esetekben az ingyenes átruházásáról a képviselő-testület dönt.
b/ 50.000.- Ft-ot el nem érő ingyenes vagyonátruházásról a polgármester dönthet az alábbi feltételek betartásával:
- ingó vagyon, azon belül is gép, berendezés, felszerelés ingyenesen átadható:
- a környező települések önkormányzatainak, ha olyan közszolgáltatást nyújtanak, amelyet igénybe vesznek, illetve vehetnek az önkormányzat lakosai is;
- a településen működő társadalmi szervezeteknek;
- ingó vagyon, azon belül is pénz ingyenes átruházása bármilyen alapítványnak történhet.
c/ a polgármester a b/ pontban hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
A vagyon megterhelése
15. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.
16. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 9. § (2) bekezdésében rögzítettek alapján, valamint az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján nem terhelhető meg.
17. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése - értékhatár nélkül - a képviselő-testület joga.
A vagyon vállalkozásba vitele
18. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.
(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
19. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.
20. § Az önkormányzat korlátozottan fogalomképes vagyona a 9. § (2) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba:
a/ A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a vagyonátadási törvényből kifolyólag vesz részt vállalkozásban, a különböző gazdasági társaságban megjelenő részesedés formájában. A vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlására a jogszabályok, illetve a 23-25. §-ok alapján kerülhet sor.
b/ Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.
21. § Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.
22. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
23. § (1) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket működtető gazdasági társaságok tagjává vált.
(2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.
24. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.
25. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.
A vagyon egyéb - más célú - hasznosítása (használat, hasznosítási jog, társulás, értékpapír vásárlás)
26. § Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni 2.000.000.-Ft érték felett versenytárgyalás útján lehet.
A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie, de a képviselő-testület döntése alapján, az általa indokoltnak tartott esetekben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is.
A versenytárgyalás alá eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogát átengedni a versenytárgyaláson résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad.
27. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett.
28. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal.
Koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület jogosult.
29. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:
a/ koncessziós szerződéssel, jogszabály, illetve e rendelet szerint;
b/ az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (pl.: közterület-foglalás, parkolási rendelet alapján).
30. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - a 9. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett - át lehet engedni:
a/ koncessziós szerződéssel,
b/ bérleti szerződéssel jogszabályban rögzítetett feltételek mellett a 33-34. § betartásával, illetve önkormányzati rendelet alapján.
31. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - ideiglenesen - át lehet engedni:
a/ koncessziós szerződéssel,
b/ bérleti szerződéssel,
használati díj ellenében.
32. § (1) A képviselő-testület a 500.000 – 3.000.000.-Ft értékhatárok közé eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogának átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(2) 50.000 – 500.000.-Ft értékhatárok között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használat, illetve hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(3) A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.
(4) A képviselő-testület egyes - a mellékletben meghatározott - ingatlanok hasznosítására vonatkozóan a külön határozatában rögzített bérleti, illetve használati díjakat állapítja meg.
33. § (1) A polgármester dönt 100.000.-Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az l évet nem haladja meg.
(2) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
34. § Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése - az átengedés időtartamától függetlenül - értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.
35. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba vihető.
(2) Az önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában – a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.
36. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.
37. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba:
- intézmények épületei, középületek.
38. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető.
39. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.
(2) Az értékpapír vásárlásról a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.
(3) A meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt.
(4) Felhatalmazást kap a polgármester 15.000.000.- Ft-ot meg nem haladó értékpapír-forgalom (eladás és vétel) lebonyolítására, azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.
Az önkormányzat követeléeiről való lemondás
40. § (1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga:
a/ az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 50.000.- Ft-tól a képviselő-testület joga,
b/ az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 50.000.- Ft alatt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester joga, valamint
c/ a polgármester joga – szintén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben –, értékhatár nélkül, a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás joga.
(2) A polgármester az (1) bekezdés b/ és c/ pontja szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
41. § (1) A 40. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha:
a/ ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;
b/ ha a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára;
c/ ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;
d/ ha bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a/ és b/ pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt;
e/ ha a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az a/ és b/ pontokban foglaltakat - csődegyezségi megállapodást kötöttek;
f/ ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel – és ez bizonyított.
(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(3) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.
Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás, felújítás, lízing
42. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.
(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.
Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon
43. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték
nélkül juttatott (a továbbiakban térítés nélkül kapott) 50.000.- Ft piaci, illetve becsült értéket elért vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület itt adott felhatalmazása alapján a polgármester dönt; aki köteles e tárgyban hozott döntéséről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni.
(3) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likvidítási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal
44. § Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat.
Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog - vagyonkezelési jog - átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti.
Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.
45. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja.
46. § A képviselő-testület felhatalmazza - a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:
a/ Az intézmény vezetője az 50.000.- Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni.
b/ Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingatlanokra:
- eseti jelleggel, évenként maximum 10 alkalommal, alkalmanként 10.000.- Ft összegig,
- maximum 1 hónap időtávlatra, és 50.000.- Ft-ig
saját hatáskörében bérleti szerződést köthet.
c/ Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását.
d/ Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.
e/ Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor.
A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási előirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.
f/ Az intézmény vezetője 50,000,. Ft feletti vagyon ingyenesen történő átengedését a képviselő-testület engedélyével teljesítheti.
Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg.
g/ Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban.
h/ Az intézmény vezetője a képviselő-testület engedélyével vásárolhat értékpapírt, s dönthet ilyen névértéket képviselő értékpapír eladásáról, eladási feltételeiről.
i/ Az intézmény követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett dönthet 5.000.- Ft-ig; e fölötti követelésről lemondani a képviselő-testület engedélyével lehet.
j/ Az intézmény a számára felajánlott vagyon elfogadásáról, illetve az ellenérték nélkül történő vagyon átvételéről 50.000.- Ft-ig saját hatáskörben dönthet; e feletti vagyon elfogadásról azonban csak a képviselő-testület jóváhagyásával dönthet.
47. § (1) A gazdálkodása megszervezésére tekintettel részben önállóan gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai a részben önállóan gazdálkodó intézmény, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan gazdálkodó intézmény közötti - a képviselő-testület által jóváhagyott - megállapodás szerint alakulnak.
(2) A részben önállóan gazdálkodó intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolhatja a 46. § pontban rögzítet vagyonkezelési jogokat.
48. § A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.
III. fejezet
A vagyonleltár
49. §
Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.
A leltárt adott év december 31. fordulónappal kell készíteni.
50. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.
51. § (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket.
A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.
(2) A vagyonleltárt határozattal kell elfogadni.
(3) A vagyonleltár szerkezetét az 1. számú melléklet tartalmazza.
52. § A leltár összeállításáért a körjegyző tartozik felelősséggel.
IV. fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
A vagyon értékelése, a tulajdonosi jogok gyakorlása
53. § (1)
A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(2) A vagyon értékesítésekor (beleértve az értékpapírokat is) 500.000.- Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.
(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.
(4) A használat vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározásakor 5.000.000.- Ft érték felett a használat vagy hasznosítási jog piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.
A használat, illetve a hasznosítási jog átengedésére vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlására a piaci érték alapján kerülhet sor.
54. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a körjegyző évente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselő-testületet.
Záró rendelkezések
55. § Ezen rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszíti az Önkormányzat e tárgyban alkotott 8/1994. (VI. 12.) számú rendelete.
Jogharmonizációs záradék
56.§. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
F i l e p Miklós sk. S ó l y o m Béláné sk.
polgármester körjegyző
Egységes szerkezetbe foglalva 2015. július 17.
Lukács Ágnes
jegyző
