Kifejezéskereső
Szentbékkálla Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2019.09.06.
Szentbékkálla Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1
1. §2
2. §E rendelet előírásait a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormányrendelet előírásaival valamint Szentbékkálla Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelettel együtt kell alkalmazni.
3. Mellékletek
3. § (1) Jelen rendelet mellékletei:
1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2. melléklet: Helyi területi védelem – helyi védelem alatt álló terület lehatárolása
3. melléklet: Helyi értékvédelem – helyi védett épületek, építmények listája
4. melléklet: Településképi véleményezés – kérelem
5. melléklet: Településképi bejelentési tervdokumentáció – kérelem
4. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) 3
b) Cégtábla: A cég nevét vagy egyéb adatait is feltüntető tábla.
c) Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, és/vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
d) Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely a lakosság, üdülők részére közérdekű információt biztosít.
e) Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas világító reklámberendezés
f) Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz vagy információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül hirdetmény megjelenítésére szolgál.
g) Megállító tábla: általában mozgatható, mobil hirdetőtábla, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény elé a közterületre kihelyezett egy vagy kétoldalú hirdető tábla.
h) Molinó:építményen vagy építmények illetve fák vagy oszlopok között kifeszített, rögzített írásos vagy képi információt tartalmazó reklámhordozó.
i) Útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű táblacsoport
II. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM
5. A helyi védelem célja, feladata, fajtái
5. § (1) A helyi védelem célja Szentbékkálla Község településképe és történelme szempontjából meghatározó műemléki védettséget nem élvező épített értékek, valamint a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A település épített értékei – tulajdonformára való tekintet nélkül – a helyi közösség kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(3) A helyi védelem feladata:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti szempontból védelemre érdemes:
aa) településkarakter, településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak
jellegzetes növényzete,
ac) településkép, utcaképek és látványok,
ad) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok,
továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása,
dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Szentbékkálla Község Önkormányzatának Képviselő-testülete jelen rendeletével a megóvandó épített értékeit helyi területi és helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. és 3. mellékletekben felsoroltak szerint.
(5) Helyi területi védelem illeti meg a közterületekből és egyedi ingatlanokból álló együttest, amelyek sajátos tájképi, településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti adottságai folytán a település jellege és identitása szempontjából meghatározó jelentőségű.
(6) Helyi egyedi védelem illeti bármely épület, építmény, köztárgy (közhasználatra szolgáló művészeti, kegyeleti, szobor, emlékmű, díszkút és egyéb műtárgy továbbá utcabútor) egészét vagy meghatározott részét, amennyiben építészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti értelemben a település karaktere szempontjából meghatározó jelentőségű.
(7) Helyi védelem kiterjedhet továbbá táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre, növényzet-együttesre.
6. A helyi védelem alá helyezés, valamint a védettség megszüntetése
6. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti, továbbá a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi
védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot;
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását;
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a
terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását;
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;
b) a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;
d) a védett érték magasabb védettséget kap.
e) a védett érték állagában, tartószerkezetében helyrehozhatatlan károk keletkeznek.
(5)4 A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik
7. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket.
(2) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.
(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és a 7. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek is.
(2) A Képviselő-testület a 7. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés alapján e rendelettel illetve e rendelet módosításával - amennyiben települési főépítészt alkalmaz, akkor a települési főépítész szakvéleménye alapján - dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.
(3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 7 § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.
(4) A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy megszüntetés esetén a törlését.
(5) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.
(6) Az (5) bekezdés szerinti tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik.
9. § 5
7. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
10. § (1) A védett érték megőrzése, jókarbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
8. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
11. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet
(2) Az önkormányzatnál megtalálható nyilvántartás tartalmazza a védett érték
a) 6 jelenlegi és ha ismert, az egykori rendeltetését,
b) a védelmi nyilvántartási számát,
c) pontos helyét (utca, házszám, hrsz),
d) területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület,
helyszínrajz),
e) 7
f) 8
g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
h) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (korlátozás, támogatás),
i) egyéb adatokat, esetleges helyreállítási javaslatokat.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.
9. A településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer
12. § (1) Az önkormányzat a jelen rendelet 3. számú mellékletében szereplő helyi védett épületek, építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását segítheti támogatás formájában.
(2) A támogatás előirányzatát az Önkormányzat a mindenkori éves költségvetésében biztosítja.
(3) A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.
(7) 9A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester megállapodást köt.
(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
13. § (1) A jelen rendeletben előírt településképi követelmények alkalmazását és a helyi védett érték jókarbantartását, példaértékű felújítását az alábbi módon ösztönözheti az önkormányzat:
a) önkormányzati elismerést megszövegező tábla elhelyezése;
b) arculati verseny meghirdetése, lebonyolítása;
c) a megvalósult jó példa bemutatása a Településképi Arculati Kézikönyvben (annak módosításával);
d) adókedvezmény meghatározott időszakra;
e) pénzbeni díjazással, amennyiben erre az éves költségvetésben keretet biztosítanak.
(2) A pontos feltételekről – a pénzügyi lehetőségek függvényében a mindenkori költésvetésben dönt a Képviselő-testület.
III. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
10
[10]
. A helyi védelem alatt álló területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
14. § (1)11 A 2. számú melléklet szerinti helyi védelem alatt álló területen (továbbiakban: védett terület) a kialakult
településszerkezet, telekstruktúra és utcavonalvezetés megtartandó.
(2) A településképet meghatározó beépítési mód a hagyományosan kialakult oldalhatáron álló, jellemzően
előkert nélküli, utcafrontra merőleges beépítés.
(3) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma földszint (esetenként tetőtér beépítéssel).
(4) A településképet meghatározó utcafronti kerítés kialakítása épített jellegű, a településen hagyományos építőanyagok (elsősorban rakott kő, fa, kovácsoltvas), formák (rakott kőfalak, kőbástyák), és díszítések felhasználásával történhet, részben vagy egészében áttört jelleggel.
(5) Az áttört utcafronti kerítésre az átlátást gátló ideiglenes nádfonat, műanyag utánzatú nádfonat nem alkalmazható.
11. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A 3. mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló épületek (továbbiakban: védett épület) hagyományos építészeti tömegét, tetőformáját meg kell tartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
(2) A védett épület korszerűsítése, átalakítása, bővítése során a védelem érdekében elő kell segíteni az épületek mai igényeknek megfelelő használatát.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél
a) a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség
esetén lehetőleg az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését;
bb) a homlokzat díszítő elemeit;
bc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;
bd) a tornácok kialakítását;
be) a lábazatot.
(4) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel
sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló
stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(5) Helyi védelem alá helyezett épület esetében a tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.
(6) A helyi egyedi védelem alatt álló épület kerítését és kapuzatát az eredetihez hasonló anyaghasználatú, vagy ha az már nem rekonstruálható, akkor az utcában előforduló hagyományos kialakítású kerítés és kapuzat kialakítására kell törekedni.
(7) Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén a védelmet nyilvántartó lap iránymutatásai szerint kell eljárni.
(8) A helyi védett épületeken hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő tevékenységhez kapcsolódó cégér és felirat alakítható ki legfeljebb 0,5 m2 méretben, a homlokzathoz igazodó módon.
(9) Helyi védett épület utcafronti oldalán napelem, napkollektor nem helyezhető el. Az utcafront közelében lévő oldalain pedig csak tetősíkban, az ingatlannal határos közterületről kevésbé látható módon helyezhető el.
(10) Helyi védett épület bontására csak a védettség 6.§ (4) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.
(11) Bontás esetén az új épület tömegarányát az eredeti épületével egyezően kell kialakítani.
12. A helyi védelem alatt álló területen vagy értéken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények
16. § (1) Parabolaantennát, gépészeti szerelvényt, klímaberendezést, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílását szomszéd telkére oldalhatáron álló beépítési mód esetén, valamint az épület utcai homlokzatára nem lehet elhelyezni, azokat csak rejtetten, illetve megfelelő takarással lehet elhelyezni.
(2) Égéstermék elvezetésére szerelt kémény nem építhető. A kéményt a tetőn kívül vakolt megjelenéssel és a helyi hagyományokhoz igazodó tagolt fejezettel kell kialakítani.
(3) Napelem, napkollektor csak tetősíkban, az ingatlannal határos közterületről - lehetőség és adottságoktól függően - kevésbé látható módon helyezhető el.
13. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények
17. §
(1) Az önkormányzat az 1. melléklet szerinti lehatárolással az alábbi településképi szempontból meghatározó területeket jelöli ki:
a) Ófalu,
b) Új lakóterület
c) Szőlőhegyek (zártkertek)
d) Külterületet.
(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül Szentbékkálla területén:
a) világörökség várományos terület,
b) műemlék telke,
c) műemléki környezet,
d) régészeti lelőhely területe,
e) régészeti érdekű terület,
f) Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe,
g) országos ökológiai hálózat – magterület,
h) országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó,
i) Natura 2000 területek,
j) egyedi tájértékek,
k) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.
18. § (1) A 17. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott Ófalu településrészen az új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
(2) Az épületek csak magastetővel létesíthetők, az alábbiak szerint:
a) A tető hajlásszöge építési övezetben 38°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet, kivéve a
kiegészítő tetőfelületeknél (vízcsendesítő, az eresztől max. 80 cm hosszban, kódisállás)
b) Lakóépületen tetőhéjazatnak cserépfedést, vagy nádat (az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön engedélye
alapján) lehet használni.
c) Településközponti területen12 tetőhéjazatként cserépfedést, vagy nádfedést kell alkalmazni.
d) Torony, előtető, télikert fedése a b) és c) pontban rögzítettől eltérően is kialakítható, de csak
hagyományos, a környéken alkalmazott anyagok alkalmazhatók, úgymint vörösréz és horgany
(kódisállás, meglévő toronysisakok fedésénél).
(3) A lakóépületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően helyi kő vagy vakolt homlokzati megjelenéssel, a településre jellemző halvány (fehér, sárga, barna, törtfehér, szürke és árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki.
(4) A településközponti területen a homlokzati formaképzésben, színválasztásban a környezethez való alkalmazkodás a meghatározó.
(5) Nyerstégla felület épülethomlokzat felületén (macskalépcső kivételével) nem alkalmazható.
(6) A lakótelkek utcai telekhatárán természetes anyaghasználatú áttört kerítés, vagy kőbástya létesíthető, növényzettel kísérve.
(7) Egyéb telekhatáron az utcaihoz hasonló kerítés, illetve növénnyel kísért drótfonatos kerítés létesíthető.
(8) Az épületek utcai oromfalán garázs nem nyitható.
(9) Utcai oromfalú épületek estében cserépfedésnél az utcafronti homlokzat csak tűzfalas kiképzéssel készülhet. A tűzfal lezárása téglával, terméskővel vagy műkő fedlappal történhet, fémburkolás nem megengedett. Nádfedésnél az utcafronti homlokzat oromfalszegése megengedett.
(10) Tető síkjából csak ablak és kémény állhat ki, toronyszerű építmény, épületrész nem alakítható ki, kivéve egyházi épület tetőfelépítményét.
(11) Közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató minimum 3-szor iskolázott példány telepítésével kell végrehajtani.
19. § (1) A 17. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott Új lakóterületek településrészen az új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
(2) Az épületek csak magastetővel létesíthetők, az alábbiak szerint:
a) A tető hajlásszöge építési övezetben 38°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet, kivéve a
kiegészítő tetőfelületeknél (vízcsendesítő (az eresztől max. 80 cm hosszban), kódisállás)
b) Lakóépületen tetőhéjazatként cserépfedést, vagy nádat (az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön engedélye
alapján) kell alkalmazni.
c) Torony, előtető, télikert fedése a b) pontban rögzítettől eltérően is kialakítható, de csak hagyományos,
a környéken alkalmazott anyagok alkalmazhatók.
(3) A lakóépületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően helyi kő vagy vakolt homlokzati megjelenéssel, a településre jellemző halvány (fehér, sárga, barna, törtfehér, szürke és árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki.
(4) Nyerstégla felület épülethomlokzat felületén (macskalépcső kivételével) nem alkalmazható.
(5) A lakótelkek utcai telekhatárán természetes anyaghasználatú áttört kerítés, vagy kőbástya létesíthető, növényzettel kísérve.
(6) Egyéb telekhatáron az utcaihoz hasonló kerítés, illetve növénnyel kísért drótfonatos kerítés létesíthető.
(7) Az épületek utcai oromfalán garázs nem nyitható.
(8) Az épületek homlokzat magasságát igazítani kell a szomszédos meglévő épületekhez, azok közé illeszkedően.
(9) Tető síkjából csak ablak és kémény állhat ki, toronyszerű építmény, épületrész nem alakítható ki.
20. § A 17. § (1) bekezdés c) pontban meghatározott Szőlőhegyek (zártkertek) területén az alábbi szabályok alkalmazandók:
a) Az épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően kell elhelyezni, hossztengelyükkel a szintvonalakra
merőlegesen, tájba illő módon.
b) Az épületek alapterülete nem haladhatja meg a 120 m2-t.
c) Az épületek legnagyobb épületszárny szélessége 7,0 m lehet.
d) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet
kialakítani.
e) Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.
f) Az épületeken erkély, loggia létesíthetőségét szakmai konzultáció keretében kell az adott épületen
eldönteni.
g) Az épületek – pincék kivételével – csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők.
h) A tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.
i) Tetőhéjazatként cserépfedést, vagy nádfedést kell alkalmazni.
j) A területen a szőlőhegytől idegen létesítmények (kerítés, medence, kerti pavilon, árnyékoló
ponyvaszerkezetek, reklámberendezések) nem létesíthetők.
k) Az ingatlanok lehatárolása az erdő határán vadhálóval, a földrészletek határán szőlőkordonnal,
növényzettel történhet.
l) A természetes terepalakulatok megőrzése biztosítandó
m) Tájidegen növényzet, egzóták (tuja, fenyő) nem telepíthető.
n) A telkek szőlőműveléssel nem hasznosított részén, az épületek körül gyümölcsfák, diófa telepítendő.
o) Borterasz kialakítható kizárólag fa szerkezettel az épület előtt tető nélkül, illetve mellette, i) pont szerinti
tetőfedéssel, legfeljebb 20 m2 tetőfelülettel.
p) Meglévő présházak, pincék elbontása csak a természetvédelmi kezelő hozzájárulásával történhet.
21. § (1) A 17. § (1) bekezdés d) pontban meghatározott Külterület területén az alábbi szabályok alkalmazandók:
a) gazdasági területeken
aa) Az épületek hagyományos homlokzati anyaghasználattal és a településhez igazodó színezéssel,
igényes kialakítással készülhetnek.
ab) Az épületek csak magastetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 20°-45° között lehet.
ac) A telkek utcai telekhatárán tömör lábazatos, áttört utcai kerítések létesíthetők.
ad) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét 16/18 cm törzs körméretű
fákkal fásítva, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok mentén legalább egy fasort
kell telepíteni.
ae) A Szabályozási terven jelölt „kialakítandó zöldfelület” területén háromszintes (gyep-, cserje- és
koronaszint) növénytelepítés kialakítása szükséges.
b) különleges területeken13
ba) Az épületek hagyományos homlokzati anyaghasználattal és a településhez igazodó színezéssel,
igényes kialakítással készülhetnek.
bc) Az épületek csak magastetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 20°-45° között lehet.
c) erdőterületen:
ca) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző
területhasználat folytatható.
cb) Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
cc) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek,
hársak, kőris, szil, hazai nyárak).
cd) Erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.
d) mezőgazdasági területen:
da) az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról
gondoskodni kell. A szükséges pótlásokhoz a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése
lehetséges a 4. számú függelékben felsorolt fajlista felhasználásával.
db) A területen az összefüggő, nagy felületű szántóterületek erdő-, illetve cserjesávval történő
megosztását természetvédelmi és gazdasági érdekből biztosítani kell.
dc) A szántókat megosztó, meglévő fa és cserjesávok, hagyásfák megtartásáról gondoskodni kell.
dd) A mozaikos tájszerkezet megőrzése és ökológiai szerepe miatt a gyepterületeken a fás-cserjés
foltok, erdő-gyep mozaikok megőrzését, a jelenlegi művelési ágak megtartását biztosítani kell.
de) A mezőgazdasági területek vízfolyásoktól való elválasztása érdekében a kezelésre fenntartott parti
sávon kívül legalább az egyik partoldalon 10 méteres fás-cserjés sávot kell kialakítani.
df) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő elhelyezése során érvényre kell juttatni
azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.
dg) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét
zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
dh) Az épületek – földdel takart pincék kivételével – csak magastetővel, a kialakult állapot figyelembe
vételével létesíthetők.
di) A tető hajlásszöge 40°-45° között lehet.
dj) Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat kell alkalmazni.
dk) Állattartás céljára szolgáló terület esetében villanypásztor, továbbá karámszerű lehatárolás
kialakítható, de kerítés nem építhető.
dl) Csarnokszerű nagy épülettömeg nem helyezhető el.
dm) Az épületek anyaghasználatánál fénylő felületek nem használhatóak.
22. § (1) A 17.§ (2) bekezdésben felsorolt településkép védelme szempontjából kiemelt területeken:
a) Új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi, településképi
adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe
vételével történhet.
b) Új épületek telepítésénél a meglévő környezethez és terepviszonyokhoz az építészeti kialakítással
illeszkedni kell.
c) A tájbaillesztést minden esetben látványterv készítéssel igazolni kell külterületen illetve a szőlőhegyen
új épület építése esetén.
(2) A 17.§ (2) bekezdés j) pontja szerinti egyedi tájértékek:
a) az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy
esztétikai szempontból a község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy
természetvédelmi oltalom alatt.
b) tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos.
c) közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.
d) folyamatos állapot-, illetve állagmegóvásukról gondoskodni kell, környezetüknek rendezése is
szervesen hozzátartozik ehhez a tevékenységhez.
IV. FEJEZET
REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
14. Reklámokra, reklámhordozókra és cégérekre vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) A település területén kereskedelmi célú reklám elhelyezése a termelés, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységének segítése céljából lehetséges.
(2) A település teljes közigazgatási területén óriásplakát nem helyezhető el.
(3) A 17.§ (2) bekezdésben felsorolt kiemelt területeken – a belterületen a b) és c) pont kivételével reklám,
reklámhordozó nem helyezhető el.
(4) Közterületen a lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító táblarendszer, térkép vagy más jelzés a
helyi egységes információs rendszerhez igazodó megjelenéssel helyezhető el.
(5) A (3) bekezdés szerinti elemek kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz
alkalmazkodjon, egységes rendszert alkosson, Elhelyezésük a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja
meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztetheti.
(6) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket,
figyelemfelkeltő táblákat, feliratokat (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket
– a tulajdonos beleegyezésével – kialakíthatnak a helyi egységes információs rendszerhez igazodva.
(7) Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált)
részeként, építési telkeken önállóan, továbbá közterületi korlátokon, közműoszlopokon kerülhet kialakításra.
(8) Hideg színhőmérsékletű fényforrás (neon, halogén, lézer fény), vibráló, pulzáló fényjelenség, fényreklám nem
alkalmazható.
(9) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(10) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák, cégfeliratok szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(11) Közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot meghaladó, hirdető-berendezés, cég-, címtábla, cégér nem helyezhető el.
(12) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania, valamint a felújítást követően az új településképi előírásoknak meg kell felelni.
(13) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú megállító tábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon,
(14)14 Reklámcélú védőháló, illetve ponyva az építés, felújítás ideje alatt épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja.
(15) Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó transzparens, hirdetmények elhelyezhetők közterületen illetve magán területen is.
15. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) Közműlétesítmények lehetőleg terepszint alatt létesüljenek, de minden esetben takartan és a tájba
illesztést szolgáló igényes kialakítással, színezéssel, növényzettel.
b) Antennatorony önálló építményként (nem épületben, kilátóban) a településen nem létesíthető.
c) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld
feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési
hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való
telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak
kivitelezni.
d) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét
és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket
az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni – a közmű
üzemeltetők előírásait figyelembe véve.
e) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
f) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek,
parabolaantennák) közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri
egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző
homlokzatán nem helyezhető el.
g) Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító
berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha
műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület
közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.
h) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban helyezhető el.
i) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos:
ia) belterületen,
ib) fokozottan védett természetvédelmi területen (Balaton-felvidéki Nemzeti Park)
ic) ökológiai hálózat részét képező magterületen,
id) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,
ie) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen,
if) Natura 2000 területen,
(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területként csak a meglévő antennaépítmények vehetők igénybe.
V. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
16. Település-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció szabályai
25. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (főépítész) – illetve, ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
17. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei
26. § (1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni
a) új lakó épület építése esetén ide értve az „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység”15 alapján
történő építési munkát is.
b) a helyi védett területen minden meglévő lakó- és melléképületet illetve minden helyi védett épületet
érintő külső átalakításhoz, ha az a közterületről látható módon megváltoztatja
ba) a beépítés telepítési módját,
bb) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,
bc) az építmény tömegformálását,
bd) az építmény homlokzat kialakítását.
be) új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén.
bf) a telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerül sor, ami a szomszéd telekre, az
azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
c) egyéb területen 60 m2 feletti alapterületű épület építése, átalakítása, bővítése esetén.
(2) Amennyiben a szakmai konzultációra vázlatterv, vagy műszaki terv dokumentáció is benyújtásra kerül, előzetesen vizsgálni kell, hogy annak tartalma megfelel-e a jelen rendeletben foglalt előírásoknak.
(3) 16
(4) Jelen rendeletben meghatározottak szerint az eseti eltérések főépítészi konzultációt követően lehetségesek.
(5) A szakmai konzultációról a főépítész, vagy annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít.
VI. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉP VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
18. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
27. § A jelen rendelet előírásai szerint Szentbékkálla teljes közigazgatási területén – az önkormányzati tulajdonú ingatlanok kivételével - végzett, építési engedélyköteles építési tevékenységek és fennmaradási engedélyekkel kapcsolatos építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.
19. A településképi véleményezési eljárás szempontjai
28. § (1) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének;
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait,
fejlesztésének lehetőségeit;
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
ca) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő
további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos
követelményeknek.
(2) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz
szerint átalakuló épített környezethez;
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és
használatának sajátosságaival;
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb
berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá
d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-
e a domináns környezet adottságaihoz.
(3) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
20. A településképi véleményezési eljárás szabályai
29. § (1) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(2) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező a rendelet 4. melléklete szerinti kérelem minta alapján terjesztheti elő, az abban felsorolt mellékeltek benyújtásával.
(3) 17
(4) 18
(5) A véleményezési eljárás egyéb szabályait külön jogszabály19 tartalmazza.
VII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
21. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
30. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) a külön jogszabályban20 felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák esetén a helyi védett
területen.
b) ha a meglévő lakórendeltetés megváltozása történik, illetve lakó rendeltetésre történő változtatás
esetén.
c) a helyi védett épületen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek utcafronti kerítésére,
kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cég- és címtábla, információs
berendezés elhelyezése esetén.
d) közterületről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről
látható – reklám, reklámhordozó, cégreklám elhelyezése esetén.
22. A településképi bejelentési eljárás szempontjai
31. §21 A településképi eljárás egyéb szabályait külön jogszabály tartalmazza.
23. A településképi bejelentési eljárás szabályai
32. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. a bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 5. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.
(2) A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára
alapítva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.
(3) A települési bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolást, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó
határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
4. 22
VIII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
24. A településképi követelmények megszegésének esetei
33. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint a 25-33. §-ban felsorolt településkép-érvényesítő eszközök szerinti kötelezettség:
a) elmulasztása,
b) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
c) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a polgármester felhívja a figyelmet a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
25. A településképi kötelezési eljárás szabályai
34. §23 (1) Az önkormányzat polgármestere - a 33.§ (2) bekezdése szerinti határidő eredménytelen letelte után - a településkép védelméről szóló törvény szerinti településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.
(2) A polgármester a településképi követelmények megszegése vagy az (1) bekezdés szerinti kötelezés végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben településkép-védelmi bírságot szab ki.
(3) A településkép-védelmi bírság kiszabható legkisebb összege 20.000 Ft, az egyes bírságok határai a következők:
a) szakmai konzultációs kötelezettség elmulasztása esetén 50.000 - 300.000.- forint,
b) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100.000 - 500.000,- forint,
c) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100.000 - 800.000,- forint,
d) az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás esetén 100.000 –
1.000.000.-forint,
e) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés
mértékétől függően esetén 100.000 - 1.000.000,- forint,
f) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként 100.000,-
1.000.000,- forint.
g) elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, tájékoztató (információs)
rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítani, ennek
elmulasztása esetén 20.000 - 500.000,- forint.
(4) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
(5) A bírságot kiszabó határozat visszavonható, ha a határozat véglegessé válása előtt a bírságolt gondoskodik
az
(1) bekezdés szerinti kötelezés végrehajtásáról.
6. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával,
helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. Hatályba léptető rendelkezések
35. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 12/2017. (XI.18.) önkormányzati rendelet.
Molnár Endre Tóthné Titz Éva
polgármester jegyzőt helyettesítő aljegyző
1
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 9. §. a) pontja, hatálytalan 2019. szeptember 6-tól
2
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 9. §. a) pontja, hatálytalan 2019. szeptember 6-tól
3
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 9. §. b) pontja, hatálytalan 2019. szeptember 6-tól
4
Módosította a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2019. szeptember 06-tól
5
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 9. §. c) pontja, hatálytalan 2019. szeptember 06-tól
6
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 9. §. d) pontja, hatálytalan 2019. szeptember 06-tól
7
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 9. §. e) pontja, hatálytalan 2019. szeptember 06-tól
8
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 9. §. e) pontja, hatálytalan 2019. szeptember 06-tól
9
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 9. §. f) pontja, hatálytalan 2019. szeptember 06-tól
11
Módosította a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2019. szeptember 06-tól
12
A településrendezési eszközökben településközpont vegyes terület, Vt építési övezetként jelölt terület
13
A településrendezési eszközökben kijelölt Különleges területek (temető, turisztikai terület, oktatási terület, sport és szabadidő terület)
14
Módosította a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 4.§-a, hatályos 2019. szeptember 06-tól
15
Jelen rendelet elfogadásakor a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá eső
16
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 9. §. g) pontja, hatálytalan 2019. szeptember 06-tól
17
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 9. §. h) pontja, hatálytalan 2019. szeptember 06-tól
18
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 9. §. h) pontja, hatálytalan 2019. szeptember 06-tól
19
Jelen rendelet elfogadásakor a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26. § és 26/A. § előírásai.
20
Jelen rendelet elfogadásakor az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 1. számú melléklete
21
Módosította a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 5.§-a, hatályos 2019. szeptember 6-tól
22
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 9. §. i) pontja, hatálytalan 2019. szeptember 06-tól
23
Módosította a 9/2019. (IX. 05.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2019. szeptember 06-tól
