Kifejezéskereső
Révfülöp Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2019.08.23.
Révfülöp Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és az illetékes nemzeti park igazgatóság és Révfülöp Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és a településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 14/2017. (VII.21.) önkormányzati rendelete alapján az eljárás során kifüggesztéssel értesített partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1)2 E rendelet Révfülöp Nagyközség sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme érdekében
a) meghatározza a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét (a továbbiakban: helyi védelem), szabályozza a védetté nyilvánítást a védelem megszüntetését;
b) meghatározza a településképi szempontból meghatározó területeket;
c) meghatározza a településképi követelményeket;
d) szabályozza a településkép-érvényesítési eszközöket;
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmaz.
(2)3 A helyi védelem biztosítja Révfülöp Nagyközség településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelmét, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvását. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3)4 A településképi szempontból meghatározó területek meghatározása biztosítja Révfülöp Nagyközség egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozását.
(4) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (továbbiakban: Tvtv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.
2. §5
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: amely a belátást a kerítés síkjára állított merőleges vagy 45°-os szögből legfeljebb a lábazaton felüli kerítés felületének 50%-án takarja;
2. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
3. egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – reklámhordozónak nem minősülő hirdető-berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt;
4. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utas váró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
5. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
6. harsány, rikító szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld- és mediterrán színek csoportjába;
7. hirdetés: reklámnak nem minősülő figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ
8. hirdető-berendezés: reklámhordozónak nem minősülő minden – az e rendelet hatálya alá tartozó – hirdetés hordozására alkalmas egyéb berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztat tábla)
9. föld színek: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei;
10. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
11. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
12. más célú berendezés: pl. a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely
13. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
14. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
15. tájba illeszkedő: az építmény, épület tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet és a táj- és természeti környezet konfliktusa.
II. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem feladata, általános szabályai
4. § (1) A helyi védelem feladata
a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) Révfülöp Nagyközség helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3)6
2. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése
5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető
a) hivatalból, vagy
b) természetes és jogi személy által írásban Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának Polgármesterénél.
b) természetes és jogi személy által írásban Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának Polgármesterénél.
(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét, megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését (terület, épület, építmény, építményrész, egyéb elem);
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész szükség esetén területi lehatárolás);
d)7
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét;
b) a védett érték megnevezését (épület, építmény, építményrész, egyéb elem);
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész szükség esetén területi lehatárolás);
d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel összefüggésben az Önkormányzat képviselő-testülete a Polgármester előterjesztése alapján határozatban dönt jelen rendelet módosításának szándékáról. A helyi védelem alá helyezéséről szóló döntés esetén az értékvizsgálat az előterjesztés mellékletét képezi.
3. Nyilvántartási szabályok
6. § (1) A helyi védett értékekről Révfülöp Nagyközség Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2)8 A Nyilvántartás tartalmazza a Tr.-ben meghatározott tartalmakon túl, a védett értékre
a) 9
b) 10
c) a területhatárát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),
d) 11
e) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztést és a döntés másolatát,
f) a lehatárolást bemutató térképmásolatot,
g) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(3) A nyilvántartás vezetéséről a Polgármester gondoskodik.
7. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényével összefüggésben az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a Tr.-ben és az egyéb magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírások szerint.
4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése
8. § (1) Révfülöp Nagyközség Önkormányzata a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, növényzetet – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a Polgármester gondoskodik.
(3) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.
5. A helyi területi védelem meghatározása és a kapcsolódó területi építészeti követelmények
9. § A helyi területi védelem RévfülöpNagyközség1.a mellékletben meghatározott területeire irányul.
6. A helyi egyedi védelem meghatározása és a kapcsolódó településképi követelmények
10. § (1) A helyi egyedi védelem (a továbbiakban: egyedi védelem) Révfülöp Nagyközség jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott egyedi építészeti örökségi elemeire terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.
7. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek
11. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló
a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;
b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.
(6) A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.
III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
12. § (1)12 A településképi szempontból meghatározó terület (a továbbiakban: TSZM) lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza, ezek
a) Balaton,
b) Turisztikailag különleges terület,
c) Városközponti terület,
d) Falusias lakóterület,
e) Mezőgazdasági kertes terület,
f) Erdő terület
TSZM területek.
(2)13 Az (1) bekezdésben nem meghatározott területek az Egyéb TSZM területek.
(3)14
IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános településképi követelmények
13. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg, annyiban az adott területre jelen § - ban meghatározott általános településképi követelményeket alkalmazni kell.
(2) A homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, szürke szín és ezek árnyalatai, a földszínek, pasztell színek alkalmazhatók, nem alkalmazható a fekete,a kék, a lila, a narancs, az élénk piros és árnyalatai és ezen színek hatását keltő színek, továbbá harsány, rikító színek.
(3) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.
(4) A homlokzat és homlokzat kialakítása, felújítása során
a) a vakolt felületen enyhe, síkbeli kiemelésekkel vakolattagozat kialakítható és illeszkedő színbeli különbséggel is kiemelhető, de síkban tartott felületen eltérő színezés nem alkalmazható,
b) a vakolt felületen nem alkalmazható erős, durva vakolat textúra.
(5) Épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a településképbe és tájképbe illeszkedő módon kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.
(6) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
(7) Négy gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, négy gépjármű állásonként legalább egy, kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhetők.
(8) Az (1)-(7) bekezdésekben szereplő általános követelményeket a jelen rendeletben meghatározott egyes TSZM területekre az adott TSZM területre meghatározott eltérő településképi követelmények hiányában is alkalmazni kell.
(9) Belterületen, rétegvonallal párhuzamos utcában és a települési gyűjtő utak mentén, a kilátásvédelem miatt közterületet, közutat határoló kerítés legfeljebb 0,5 méteres kőlábazattal, a telek hosszának minimum 50%-ban áttörten alakítható ki.
(10) Közterületről látható támfal terméskő, díszkő burkolatú, vagy természetes anyagból létesíthető.
(11) Kerítés anyaghasználata tekintetében előnyben kell részesíteni a fa, a fém, a kő ezen belül is a vörös homokkő természetes anyagot.
(12) Kerítés színezése során a természetesség hatását keltő földszínek, fehér, szürke és azok világos árnyalatai, valamint az építőanyagok természetes színei alkalmazhatók nem alkalmazhatók a piros, kék, lila, fekete színek és a harsány, rikító színek.
9. Az egyes TSZM területekre vonatkozó településképi követelmények
14. § (1) A Turisztikailag különleges TSZM területre (a továbbiakban ebben a § -ban terület) és részterületeire a településképi követelményeket jelen § tartalmazza.
(2) A területen belül a helyi építési szabályzatban (a továbbiakban: HÉSZ) Ktr különleges turisztikai, part menti, sport, idegenforgalmi fejlesztési területként meghatározott területen:
a) az egész területre vonatkozóan kötelezően előírt 1db/200m2 16/18 törzsméretű fa a 3. mellékletben felsorolt fa, vagy gyümölcsfa ültethető;
b) parkoló kialakítás során két gépjármű állásonként legalább egy, kétszer iskolázott fa ültetendő.
(3) A területen belül a HÉSZ – ben Ks jelű strandterületként meghatározott területen:
a) ahol a meglévő állapot miatt a védőtávolság nem biztosítható, a kerítések mentén élősövényt kell telepíteni. A növényzet telepítésénél a 4. mellékletben meghatározott fajok nem telepíthetők.
b) a kertmozi területén mobil nyitható-csukható tetőrendszerrel lefedését szolgáló tetőszerkezet anyaga fa- és fém lehet. A héjalás természetes színű vászonanyagból készülhet.
(4) A területen belül a HÉSZ – ben Ksp jelű sport, idegenforgalmi fejlesztési területen az egész területre vonatkozóan kötelezően előírt 1db/200m2 16/18 törzsméretű fa a 3. mellékletben felsorolt fa, vagy gyümölcsfa ültethető.
15. § (1)15 A Városközponti terület TSZM területre (a továbbiakban ebben a § -ban terület) és részterületeire a településképi követelményeket jelen § tartalmazza.
(2) Új épület építése esetén az épület magasságának illeszkednie kell az építéssel érintett telekhez közvetlenül kapcsolódó 2-2 telken lévő épületek magassághoz.
(3) A homlokzaton anyagszerű, fehér, vagy pasztell színek használata megengedett. A homlokzat színezése színdinamikailag harmonizáljon a tetőfedés színéhez (komplementer – kiegészítő-színek, monokóm –egy bázisszínre épülő) színárnyalatok; matt, tompított fényintenzitású tetőhéjalás alkalmazható.
(4) Négy gépjárműállásnál nagyobb parkoló kizárólag fásítva, négy gépjármű állásonként legalább egy, kétszer iskolázott – a 3. mellékletben szereplő - fa ültetésével valósítható meg.
16. § (1)16 A falusias lakóterület TSZM területre (a továbbiakban ebben a § - terület) és részterületeire a településképi követelményeket jelen § tartalmazza.
(2) Homlokzatkialakítás során a közterületről látható homlokzat látszó felületeként természetes építőanyagok alkalmazhatók.
(3) A meglévő faverandák megtartására vagy újjáépítésére kell törekedni.
(4) A területen belül a HÉSZ – ben az ÜÜ-2 jelű üdülőterületként meghatározott területen:
a) a telken kialakítandó minimális zöldfelületen kötelezően előírt 1db/200m2 16/15 törzsméretű fa a 3. mellékletben felsorolt fa, vagy gyümölcsfa ültethető.
b) telekhatárok mentén a HÉSZ alapján kialakítandó zöldsáv minimum egy lombkorona és cserjeszintből alakítható ki, a 3. mellékletben foglalt fajok telepítésével.
17. § (1) Mezőgazdasági kertes TSZM területre (a továbbiakban ebben a § -ban terület) és részterületeire a településképi követelményeket jelen § tartalmazza.
(2) A területen a táj karakter megőrzésére a meglévő építészeti hagyományokhoz igazodó épületek helyezhetők el.
(3) Az új épület vakolat architektúrával és magastetővel építhető.
(4) Ha az épület fő tömegének völgy felöli homlokzat-szélessége 9 méternél kisebb, abban az esetben a tető felépítményt esésvonallal párhuzamos nyeregtetővel alakítható, igazodva a régi pincék építészeti hagyományaihoz.
(5) Ha az épület főtömegének völgy felöli szélessége 9 méternél nagyobb, a tetőszerkezetet mindenoldalról lekontyolt magastetővel építhető.
(6) A tájkarakter erősítése és a tájkép védelme miatt a területen építmény kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással létesíthetők. Az építmény anyaghasználatát, színezését, tömegarányait, tömegformálását tájba illeszkedő módon kell kialakítani. Oromfalon terasz, loggia, vagy erkély nem alakítható ki.
10. Sajátos építmények elhelyezésére, műtárgyakra, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
18. § (1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre,a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre. Hírközlési antennák és egyéb sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések nem károsíthatják a településképet, a tájképet. Természeti tájban nyomvonalas létesítményeket, műtárgyakat és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani.
(2) A felszíni vízelvezető árkok kialakításánál gyepes, helyi terméskő, díszkő burkolatot, illetve mérnökbiológiai módszereket kell alkalmazni.
(3) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba.
(4) Az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket lehetőség szerint közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(5) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(6) A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(7) Földgázvezetéket telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(8) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól max 15o-os kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.
(9) Belterület már beépített területén, valamint külterület a helyi építési szabályzatban (a továbbiakban: HÉSZ) beépítésre szánt területként meghatározott területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld felettivezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.
(10) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei az egyéb beépítésre nem szánt mezőgazdasági és erdőterület TSZM területen a tájba illesztés biztosításával helyezhetők el.
(11)17
(12)18
(13) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás.A kültéri világítás színhőmérsékletére a 3000 K alatti érték az irányadó. A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.
(14) A település területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna önálló szerkezetben nem helyezhető el:
a) műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén,
b) műemléki környezet területén.
(15) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
(16) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági kertes és erdő TSZM területek. Helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.
11. Közterületekre vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) Közterület alakítási terv készítendő
a) a HÉSZ-ben zöldterületként meghatározott területre,
b) az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges.
(2) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.
(3) A különleges burkolat-kiképzésű közterületeket (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) közterület rendezési terv alapján kell megépíteni.
(4) A kiskerti területek egy nyom széles külterületi közútjainál 50 méterenként két jármű találkozását lehetővé tevő kitérőt kell létesíteni. A kitérők kialakítása a kapubejárók kiszélesítésével is történhet.
(5) A nem országos külterületi közutakat, mező- és erdőgazdasági utakat a felszíni csapadékvíz elvezetést biztosító közművesítés után lehet szilárd burkolattal ellátni.
(6)19
12. Közterületi zöldfelületek, zöldfelületek
20. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás a 3. mellékletben meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal végezhető, vagy gyümölcsfákkal. Fasor 14/16 cm törzskörméretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságot, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni. A 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.
(2) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kialakítani.
(3) A HÉSZ-ben meghatározott védőzöld sávok, beültetési kötelezettséggel meghatározott, vagy egyedi módon szabályozott kötelező zöldfelületek a 3. és 4. melléklet figyelembevételével telepíthetők.
(4) Közterületen a napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjéhez igazodó, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepíthetők, a homlokzattól legalább 5 méteres tőtávolságra.
(5) Az árnyékos homlokzatok előtt az útszegélyhez igazítottan, ritkás állásban szabályos, alakforma koronát nevelő fafajok (hárs, jegenyenyár) telepíthetők.
(6) A HÉSZ-ben zöldterületeken és egyéb közterületeken biztosítani kell a művészeti alkotások, tájékozódási elemek megközelíthetőségét, láthatóságát, az árnyékoltságot fásítással, valamint háromszintes növényállomány kialakításával.
(7) A HÉSZ – ben előírt háromszintű növénytelepítés során a 3. és 4. mellékletet figyelembe kell venni.
13. Hirdetésekre, hirdetőberendezésekre és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények
21. § (1) Reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő hirdetés, hirdető-berendezésnem közterületi telken az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb 0,5 m2 területű hirdető-berendezés. Közterületen legfeljebb 100 méterenként helyezhető el legfeljebb 1 m2 felületű hirdető-berendezés.
(2) Hirdető-berendezés általában csak építményre, kerítésre, illetve egyéb tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el.
(3) Mozgó felületet tartalmazó önálló hirdető-berendezés csak ott és oly módon telepíthető, hogy az a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti.
(4) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán – a (5) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó hirdető-berendezés létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el.
(5) A (4) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi célú intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.
(6) Közterületi telekhatáron, illetve a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, valamint építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán egyedi tájékoztató táblák, illetve cégérek helyezhetők el.
(7) A (4)-(6) bekezdés szerint tervezett tartó szerkezeteket, felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz.
(8)20 A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. Hirdetés, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével. Épület homlokzati síkjához képest legfeljebb 60 cm kiállású lehet a hirdető-berendezés (hirdetőtábla).
(9) Hirdető-berendezésen nem alkalmazható
a) a KRESZ-ben szereplő táblaforma és színösszeállítás, valamint az azokra szabványosított tipográfia és jelrendszer,
b) villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő felület és olyan világítótest, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti.
(10) A kihelyezett hirdető-berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.
(11) A hirdető-berendezés (hirdetőtábla) anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.
14. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelmények
22. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) A meghatározott utcabútoroktól számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
15. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
23. § (1) Révfülöp közigazgatási területén kizárólag olyan utas váró létesíthető, amely megfelel a jogszabályban meghatározott technológiai feltételeknek.
(2) Révfülöp közigazgatási területén kizárólag olyan kioszk létesíthető, amely megfelel a jogszabályban meghatározott technológiai feltételeknek.
(3) Révfülöp közigazgatási területén az 5. mellékletben meghatározott közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
(5) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
(6) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
16. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
24. § (1) Révfülöp közterületein reklámhordozón
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nemhelyezhető el.
(2) A közérdekű reklámfelület, az utas váró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Révfülöp az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.
17. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
25. § (1) Révfülöp közigazgatási területén az 5. mellékletben meghatározott közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.
(2) Valamennyi, az 1. mellékletben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
18. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
26. § (1)21 Jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint eltérést vehető tudomásul.
(2)22
(3)23
19. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
27. § (1)24 A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
V. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
20. Rendelkezés a szakmai konzultációról
28. § (1) A Polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.
(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.
(4)25 A szakmai konzultáció a Polgármesterrel vagy a települési főépítésszel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester vagy a főépítész kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.
(5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól, az építési és egyéb tevékenység tervezését megelőzően, vagy
a) a bejelentést megelőzően, ha a tervezett építési tevékenység az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység;
b) Turisztikailag különleges terület és Mezőgazdasági kertes TSZM területen, ha az a) pontba nem tartozó tervezett épület bruttó alapterülete a 1200 m2-t meghaladja, az építési engedélyezési eljárás kérelmezését megelőzően.
21. A településképi véleményezési eljárás
29. § A jelen rendelet előírásai szerint Révfülöp közigazgatási területén végzett jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekkel kapcsolatosan településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.
22. A településképi bejelentési eljárás
30. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
31. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.(2) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.
23.26
32. §27 A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
33. § Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.
34. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
35. § Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 17/2017. (XI.10.) önkormányzati rendelet.
Kondor Géza sk. Tóthné Titz Éva sk.
polgármester jegyzőt helyettesítő aljegyző
1
Módosította a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
2
Módosította a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
3
Módosította a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 6. § a) pontja. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
4
Módosította a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 6. § b) pontja. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
5
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § a) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
6
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § b) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
7
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § c) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
8
Módosította a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 6.§ c) pontja. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
9
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § d) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
10
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § d) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
11
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § d) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
12
Módosította a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
13
Módosította a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
14
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § e) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
15
Módosította a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 6.§ d) pontja. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
16
Módosította a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 6.§ e) pontja. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
17
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § f) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
18
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § f) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
19
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § g) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
20
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § h) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
21
Módosította a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
22
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § i) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
23
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § i) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
24
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § j) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
25
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § k) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
26
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 7. § l) pontja. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
27
Módosította a 11/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
