Taliándörögd község Képviselő-testületének 3/2018(III.31..) önkormányzati rendelete

Taliándörögd község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXLX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, NMHH Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósági Iroda, a Magyar Építész Kamara, továbbá a Településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29. §-a alapján elfogadott, Taliándörögd község Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017. (V.20.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §

(1) A helyi védelem célja Taliándörögd község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

1. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:

a) Taliándörögd épített és természeti értékeinek védelme, az épített környezet esztétikus kialakítása.

b) A településképi szempontból meghatározó területen a településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő településképi követelmények érvényesítése.

3.§ E rendelet mellékletei:

1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

2. melléklet: Ajánlott növényjegyzék

3. melléklet: A Településképi bejelentési tervdokumentáció – Bejelentés minta

4. melléklet: A település helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke

4. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése és

d) a lakossággal történő megismertetése.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés írásban benyújtott kérelemmel kezdeményezhető.

(2) A kérelmet bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy Taliándörögd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete benyújthatja a község Polgármesterének.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a védendő-, vagy a védettség megszűntetésével érintett érték megnevezését, a helyszínének címét, helyrajzi számát;

b) a kérelmező nevét,

c) helyi területi védelem esetén az együttes megnevezését, térképi lehatárolását,

d) a védendő érték, vagy terület ismertetését,

(4) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés kezdeményezése során hiánypótlásra nincs lehetőség.

(5) A kérelmet a beérkezésétől számított 30 napon belül a polgármester előkészíti a Képviselő-testületnek, aki dönt, hogy a kérelem alapján kezdeményezi a településképi rendelet módosítását, vagy

(6) az (5) bekezdés szerinti döntésről a polgármester 8 napon belül értesíti az érdekelteket.

(7) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőket.

(8) A helyi egyedi védelem megszüntetése az értékvizsgálat alapján csak akkor javasolható, ha a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre.

6. §(1) Ha a helyi védelem alatt álló elem országos műemléki védelem alá kerül, a helyi védelem az országos védettség hatályba lépésével egyidőben megszűnik.

7.§ (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) a polgármester nyilvántartást vezet, amelybe a Monostorapáti Közös Önkormányzati Hivatalban bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

c) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám) és

f) a védelem rövid indokolását.

8.§ (1) A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, az 4. melléklet meghatározott

a) építményekre, építményrészletekre

b) alkalmazott anyaghasználatra,

c) tömegformálásra,

d) homlokzati kialakításra,

e) táj- és kertépítészeti alkotásra,

f) egyedi tájértékre, növényzetre,

g) szoborra, képzőművészeti alkotásra,

h) utcabútorra terjed ki.

9. §

(1) A 4. számú mellékletben szereplő, helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos
köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló művi érték korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással, bontással kapcsolatos általános szabályai:

a) A helyi védelem alatt álló értékek jókarbantartása, használata és fenntartása során biztosítani kell a védelem alapjául szolgáló értékek megőrzését.

b) Helyi védelem alá tartozó épületek nem bonthatók. Átalakítás esetében épületrészek bonthatók, a védelmet megalapozó építményrészek kivételével.

c) Átalakítás a védett értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az érték összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását.

10. §

(1) A 4. melléklet szerinti helyi egyedi védelem alatt álló (a továbbiakban védett) épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, színezését, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazandók.

(2) A védett épületen csak olyan építési munka végezhető, illetve olyan állapot fennmaradása biztosítandó, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen parapet-konvektor vagy klímaberendezés közterületről látható módon nem helyezhető el.

11. §

(1) Égéstermék elvezetésére szerelt kémény az ingatlannal határos közterületről látható módon nem építhető.

(2) Épített égéstermék elvezető csak tégla vagy vakolt felületű lehet. Az új, korszerű készülékek függőleges égéstermék elvezetőjének színe (gyári tartozék kémény) a héjazat színével megegyező vagy fekete legyen. Égéstermék elvezető közterületről látható esetben csak függőleges lehet, homlokzati égéstermék elvezető közterületről látható külső határoló falakon csak abban az esetben jelenhet meg, ha egyéb módon az épület fűtéskorszerűsítése műszakilag nem oldható meg.(3) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés, közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg.

(4) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el.

12. §

(1) Településképi szempontból meghatározó területek:

a) Történeti településrész,

b) Új beépítésű terület

c) Bányásztelep

d) Gazdasági területek

e) Jelentős zöldfelületi terület,

f) Kiskertek, házikertek

g) Baksa-hegyi szőlőterület

h) Mezőgazdasági területek

i) Erdő

j) Egyéb terület

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 1. melléklet tartalmazza.

13. §

(1) Új épületek építésénél, vagy a meglévő épületek felújításánál a szomszédos 2-2 ingatlanon meglévő épületek színvilágához kell illeszkedni. Az épület meghatározó homlokzatainak színezése fehér, vagy a természetben is előforduló, az úgynevezett földszínek (palaszürke, földbarna, agyag vörös, okkersárga, halványzöld) tört, pasztell árnyalatai lehetnek. A nyílászárók esetében a homlokzat színétől eltérő, a földszínek sötétebb árnyalatai is felhasználhatóak.

(2) Az építmények homlokzatainak burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet, kivéve gazdasági területen.

(3) A 10%-osnál nagyobb lejtésű terepfelszín rendezése során a természetes tereplejtést megváltoztatni csak a földtömeg-egyensúly mértékéig lehet. A földtömeg-egyensúllyal történő tereprendezést úgy kell megvalósítani, hogy a természetes terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás – rézsű vagy támfal megoldással- egy teraszlépcsőben legfeljebb 1,5 méter szintkülönbségű lehet.

(4) Lejtős terepen való építés esetén az épület terepre illesztésével el kell kerülni a lejtő irányába kedvezőtlen látványú, magas épülethomlokzat kialakulását.

(5) Lejtős területen az épület lejtő felöli homlokzatának magassága és a hegy felőli homlokzat magassága között legfeljebb 1,5 m különbség lehet. Az épületek egyes oldalainak homlokzati magasság számításánál azon homlokzat teljes területét kell figyelembe venni (az oromfallal együtt).

(6) Közterületről láthatóan csak kőburkolatú, mérnökbiológiai eszközökkel kialakított támfal-létesítmény létesíthető.

(7) A tetőfedő anyagok színe rikító, környezetéhez nem illeszkedő, nem lehet. Az építmények tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, bitumenes zsindely.

(8) Tilos manzárd-tető, valamint a nyeregtetőt kiegészítő torony építése.

(9) Külterületen az épületek legmagasabb pontja 10,0 méter lehet, kivéve kilátó.

(10) A zöldfelület létesítésénél a zöldfelület településképi, használati és kondicionáló értékének optimalizálása érdekében a zöldfelületi telekrészek elaprózása nem megengedett.

(11) A településen fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. Ajánlott növényjegyzék a 2. számú mellékletben található.

(12) A település területén kultúrtörténeti jelentőségük miatt a gyümölcsfákat (elsősorban a régi, hagyományos gyümölcsfajták) meg kell őrizni, gyümölcsfát csak indokolt esetben lehet kivágni.

(13) A település belterületén a legkisebb telepítési távolság az ingatlan határától:

a) szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor, élősövény esetében 0,50 méter,

b) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,0 méter,

c) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor, élősövény esetében 2,0 méter

14. §

(1) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket egy csoportban, oldalhatáron állóan kell elhelyezni.

(2) A meglévő beépítés arculatának védelme érdekében, az utcai épülettömeg átépítésénél a meglévő beépítést átörökítő, a szomszédos épületekhez igazodó telepítésű, tömegformálású, homlokzati kialakítású és anyaghasználatú épületet kell építeni.

(3) Az épület átépítésénél, utcai homlokzattól minimum 10 m-es mélységben a meglévő beépítési formát kell követni. Az épületrész csak az utcára merőleges magas-tetős formában építhető, a tetősíkból kinyúló tetőablak kialakítása nem lehetséges.

(4) Az utcai homlokzatot a szomszédos két-két épületekhez igazodóan kell megépíteni.

(5) Az utcára kimenő tetőgerinc magassága a meglévő szomszédos két-két épület fölé nem magasodhat. Az épületrész traktus szélessége a szomszédos két-két épület szélességének átlagánál legfeljebb 80 cm-rel lehet szélesebb.

(6) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Hullámpala, fémlemezfedés nem építhető.

(7) A tető hajlásszöge 35º-nál alacsonyabb és 42º-nál meredekebb nem lehet.

(8) A területen az épületek csak földszint vagy földszint + tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

(9) A telkek utcai homlokzatán kialakított kerítést vagy tömör kőkerítésként, vagy legalább 50 cm magas kőlábazattal, a telek hosszának maximum 40%-ában áttört kerítésként kell megépíteni.

(10) A telkeket egymástól elválasztó kerítést, amennyiben az egyben nem támfal, dróthálóra feszített sövénykerítésként kell kialakítani.

(11) A homlokzati architektúra feleljen meg a településen szokásos arculatnak. A kő és tégla anyagok alkalmazása mellett, a homlokzati vakolat tagozatok kialakítása szükséges.

(10) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, parabolaantenna, szellőző, stb.) nem helyezhető el.

(12) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(13) Az ingatlanokon 1 db/150 m2 10/15 fa illetve azzal egyenértékű famennyiség ültetése kötelező.

(14) A kivágott, elhalt, eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett, a 2. számú melléklet szerinti növényjegyzék figyelembevételével kell gondoskodni.

15. §

(1) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket egy csoportban, oldalhatáron állóan kell elhelyezni.

(2) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Hullámpala, fémlemezfedés nem építhető.

(3) A tető hajlásszöge 35º-nál alacsonyabb és 42º-nál meredekebb nem lehet.

(4) A területen az épületek csak földszint vagy földszint + tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

(5) A telkek utcai homlokzatán kialakított kerítést vagy tömör kőkerítésként, vagy legalább 50 cm magas kőlábazattal, a telek hosszának maximum 40%-ában áttört kerítésként kell megépíteni.

(6) A telkeket egymástól elválasztó kerítést, amennyiben az egyben nem támfal, dróthálóra feszített sövénykerítésként kell kialakítani.

(7) A homlokzati architektúra feleljen meg a településen szokásos arculatnak. A kő és tégla anyagok alkalmazása mellett, a homlokzati vakolat tagozatok kialakítása szükséges.

(8) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, parabolaantenna, szellőző, stb.) nem helyezhető el.

(9) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m² nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

(10) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(11) Az ingatlanokon 1 db/150 m2 10/15 fa illetve azzal egyenértékű famennyiség ültetése kötelező.

(12) A kivágott, elhalt, eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett, a 2. számú melléklet szerinti növényjegyzék figyelembevételével kell gondoskodni.

16. §

(8) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket egy csoportban, oldalhatáron állóan kell elhelyezni.

(9)Az épületek csak magastetővel létesíthetők. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Hullámpala, fémlemezfedés nem építhető.

(10) A tető hajlásszöge 35º-nál alacsonyabb és 42º-nál meredekebb nem lehet.

(11) A területen az épületek csak földszint vagy földszint + tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

(12) A telkek utcai homlokzatán kialakított kerítést vagy tömör kőkerítésként, vagy legalább 50 cm magas kőlábazattal, a telek hosszának maximum 40%-ában áttört kerítésként kell megépíteni.

(13) A telkeket egymástól elválasztó kerítést, amennyiben az egyben nem támfal, dróthálóra feszített sövénykerítésként kell kialakítani.

(14) A homlokzati architektúra feleljen meg a településen szokásos arculatnak. A kő és tégla anyagok alkalmazása mellett, a homlokzati vakolat tagozatok kialakítása szükséges.

(13) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, parabolaantenna, szellőző, stb.) nem helyezhető el.

(14) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m² nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

(15) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(16) Az ingatlanokon 1 db/150 m2 10/15 fa illetve azzal egyenértékű famennyiség ültetése kötelező.

(17) A kivágott, elhalt, eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett, a 2. számú melléklet szerinti növényjegyzék figyelembevételével kell gondoskodni.

17. §

(1) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket egy csoportban, szabadon állóan minimum 10 méteres előkerttel kell elhelyezni.

(2) A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30°-45° között lehet.

(3) Épületcsoportoknál azonos dőlésszögű, héjalású tetőkialakítást kell alkalmazni.

(4) A telkek zöldfelülettel borított részének felén háromszintű (gyep-, cserje és lombkoronaszint együttesen) növényzetet kell telepíteni.

(5) A telekhatárok mentén növényzetből kialakított sávot kell létrehozni, amely minimum egy lombkoronaszint és cserjeszint.

(6) A parkolók fásítva alakítandók ki, legalább kétszer iskolázott 10/15 fa alkalmazásával.

(7) A nem kívánt látványt a telekhatáron belül védőfásítással kell eltakarni.

18. §

(1) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket szabadon állóan kell elhelyezni.

(2) A jelentős zöldfelületi területen a terület fenntartásához szükséges, valamint vendéglátó funkciójú épületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól legfeljebb 10 méter lehet. Sportcsarnok ettől magasabb épületként is kialakítható.

(3) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell.

(4) A jelentős zöldfelületi terület közterületein új építmény, közműlétesítmény, transzformátorház, nyilvános illemhely, telefonfülke, utasváró, gyepes árok, támfal, egyéb mérnöki létesítmény kivételével csak közterület-rendezési terv alapján helyezhető el.

(5) A település-képet meghatározó idős, vagy értékes fákat védeni kell.

18. §

(1) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket szabadon állóan kell elhelyezni.

(2) Épület kizárólag állandó jellegű, tégla, kőfalazatú épületként építhető, nem helyezhető el faház, mobil építmény, lakókocsi és lakókonténer.

20. §

(1) A telek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket szabadon állóan kell elhelyezni.

(2) Az épületek legmagasabb pontja a természetes terepszinttől maximum 7,5 m lehet.

(3) A területen telkenként csak egy épülettömeg helyezhető el, melyhez terepszint alatti pince is csatlakozhat. A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.

(4) Az épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően kell elhelyezni, hossztengelyével a szintvonalakra merőlegesen.

(5) Kizárólag állandó jellegű, tégla, kőfalazatú épület építhető. Nem helyezhető el faház, mobil építmény- lakókocsi, lakókonténer, illetve fóliasátor, üvegház.

(6) Az épületek – pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 42º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Bitumenzsindely alkalmazása nem megengedett.

(7) Az épületek homlokzatát a szőlőhegyi területre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel kell kialakítani.

(8) Az épületeken erkély, loggia nem létesíthető.

(9) A területen a szőlőhegytől idegen létesítmények (medence, kerti pavilon, árnyékoló ponyvaszerkezetek, reklámberendezések, stb.) nem létesíthetők.

(10) Az épület utak felé eső homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, parabolaantenna, szellőző, stb.) nem helyezhető el.

(11) Épített és élősövény kerítés nem létesíthető, kivéve a szőlőhegy határán létesítendő vadvédelmi kerítés.

21. §

(1) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket egy csoportban, szabadon állóan kell elhelyezni.

(2) Az épületeket tájba illeszkedően, hagyományos tömegű és építészeti karakterű kialakítással lehet elhelyezni.

(3) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen a jelen rendeletben előírt feltételek teljesülése esetén bővíthető.

(4) Mezőgazdasági területen kerítés csak vadvédelmi célból létesíthető, amely minimum 90 % -ban áttört lehet.

(5) Több épület építése esetén az egységes megjelenésű beépítés érdekében az épületeket azonos hajlásszögű tetőszerkezettel kell ellátni.

(6) A területen elhelyezhető lakóépületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 8,0 m lehet.

(7) A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 35º-42º között lehet.

22. §

(1) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket egy csoportban, szabadon állóan kell elhelyezni.

(2) Az épületeket tájba illeszkedően, hagyományos szerkezetű, tömegű és építészeti karakterű kialakítással lehet elhelyezni.

(3) A területen az épületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 8,0 m lehet, kivéve a kilátók.

(4) Több épület építése esetén az egységes megjelenésű beépítés érdekében az épületeket azonos hajlásszögű tetőszerkezettel kell ellátni.

(5) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad, amely minimum 90 % -ban áttört lehet.

(6) A tető hajlásszöge 35º-42º között lehet.

23. §

1. A területen a településképi, tájképi, valamint környezetvédelmi szempontból védőfásítást kell végezni.

24. §

(1) A védett épületeken hirdetés, reklám nem helyezhető el.

(2) 2 m² méretet meghaladó hirdetőfelület (pl.: óriásplakát) a településen nem helyezhető el.

(3) Közterületen és köztulajdonban álló ingatlanon 10 méterenként legfeljebb 1 db, maximum 1,5 m² nagyságú reklámhordozó helyezhető el.

(4) A reklámhordozó anyaga az időjárásnak ellenálló (nem rozsdásodó) kell legyen, az élénk színek használata kerülendő.

25. §

A belterület közterületein kizárólag reklámozás, hirdetés célját szolgáló, állandó jellegű, táblaszerű objektum nem helyezhető el, kivéve, ha a hirdetés önkormányzati illetve települési célt, továbbá esetenkénti rendezvények hirdetését szolgálja.

26. §

(1) Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó transzparens, hirdetmények elhelyezhetők közterületen illetve magán területen is.

(2) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.(3) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(4) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(5) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként

a. az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,

b. a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.

27. §

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és az elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a) gazdasági területek,

b) mezőgazdasági területek.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és az elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

a) történeti településrész,

b) új beépítésű terület,

c) bányásztelep,

d) jelentős zöldfelületi terület,

e) kiskertek, házikertek,

f) Baksa-hegyi szőlőterület.

28. §

Közmű és elektronikus hírközlési létesítmények kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.

29. §

Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterületről látható homlokzati felületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg.

30. § Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.

31. §

(1) A településkép védelme érdekében az építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (főépítész) – illetve, ha az önkormányzat által főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester – 8 napon belül szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(3) A kérelem papír vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzathoz az alábbi címre:

Taliándörögd Község Önkormányzata

Monostorapáti Közös Önkormányzati Hivatal

cím: 8296 Monostorapáti Petőfi u. 123.

email: monostorapati@monostorapati.hu

(4) A kérelmet a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező a (3) bekezdésben szereplő elérhetőségekre eljuttatva, írásban kezdeményezi. A kérelmet az alábbi tartalmi követelménnyel kell benyújtani:

a) tervezett tevékenység helye (cím, hrsz.);

b) tervezett tevékenység rövid leírása;

c) a közterület felőli arculati megjelenés bemutatása (fotó, grafika, megjelenés a közvetlen környezetben);

d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.

(5) A főépítész – illetve, ha az önkormányzat által főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai konzultációról készített emlékeztetőjéhez csatolni kell az esetlegesen bemutatott dokumentumokat (pl. vázlattervet, fotót).

(6) A konzultációkról az önkormányzati főépítész, ha főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester nyilvántartást vezet.

(1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni

a) 200 m² hasznos alapterület feletti alapterületű épület építése, átalakítása, bővítése esetén.

b) kereskedelem vendéglátás, szolgáltatás funkció kialakítása esetén

(2) Amennyiben a szakmai konzultációra vázlatterv, vagy műszaki terv dokumentáció is benyújtásra kerül, előzetesen vizsgálni kell, hogy annak tartalma megfelel-e a jelen rendeletben foglalt előírásoknak.

(3) A szakmai konzultációról a főépítész, vagy annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít.

33. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési engedély nélkül létesíthető:

a) reklámok és reklámhordozók elhelyezése,

b) 8m legnagyobb magasságot meghaladó, valamint

c) 300m² hasznos alapterület feletti építmények építése és bővítése esetén.

34. §

(1) A településképi bejelentési eljárás az építéssel érintett ingatlan, valamint a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul.

(2) A kérelmet Taliándörögd Község Polgármesteréhez (a továbbiakban: Polgármester) kell benyújtani.

(3) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(5) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Hegyesd Község Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

35. §

(1) A településképi bejelentési eljárás szempontjai:

a) a kérelem megfelel-e a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek;

b) a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek.

c) a 8m legnagyobb magasságot meghaladó, valamint a 300m² feletti, építmények építése és bővítése esetén

ca) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,

cb) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát.

cc) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői városrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,

cd) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait.

36. §

(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési engedély alapján létesíthető:

d) reklámok és reklámhordozók elhelyezése,

d) 8m legnagyobb magasságot meghaladó, valamint

f) 300m² hasznos alapterület feletti építmények építése és bővítése esetén.

37. §

(1) A településképi véleményezési eljárás az építéssel érintett ingatlan, valamint a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(2) A kérelmet Taliándörögd Község Polgármesteréhez (a továbbiakban: Polgármester) kell benyújtani.

(3) A településképi véleményezési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A Polgármester a településképi véleményezési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

38. §

(1) A településképi véleményezési eljárás szempontjai:

a) a kérelem megfelel-e a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek;

b) a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek.

c9 a 8m legnagyobb magasságot meghaladó, valamint a 300m² hasznos alapterület feletti építmények építése és bővítése esetén

ca) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,

cb) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát.

cc) megfelel-e a város szabályozási tervének és helyi építési szabályzata előírásainak,

cd) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői városrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,

ce) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait.

39. §

(1) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben felhívja az ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.

(3) A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.

(4) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.

40. §

(1) A Polgármester a 35.§ (3) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.

(2) A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 30.000.- forinttól, 1.000.000. forintig terjedhet.

41. §

(1) A bírság összegét 30 naptári napon belül azÖnkormányzat határozatban meghatározott számlaszámra kell befizetni.

(2) A befizetési határidő letelte után az elmaradt befizetés ismételten kivethető és eljárási bírsággal sújtható.

42. §

(1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

(3) Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben, illetve adómentességben részesülhet. Az adókedvezmény mértéke védett épületre, épületrészre: 50 %

(4) Kérésére építményadó mentesség illeti meg a tulajdonost:

a) az épület szakszerű teljes felújítása esetén a befejezését követő 10 évig,

b) részleges felújítása esetén 5 évig.

(5) Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az Önkormányzat elengedi.

42. § E rendelet a kihirdetést követő nap lép hatályba.

44. § Hatályát veszti Taliándörögd Község Önkormányzatának A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 13/2017 (X.20.) számú rendelete.

Mohos József Takács Lászlóné

polgármester jegyző